Ugrás a tartalomhoz

„Tiboldi Mária” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
53 179 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
33. sor: 33. sor:
'''Tiboldi Mária''' ([[Szolnok]], [[1939]]. [[április 20.]] – [[Velence (Magyarország)|Velence]], [[2023]]. [[szeptember 8.]]) [[Jászai Mari-díj]]as magyar színésznő, a [[Budapesti Operettszínház]] és a [[Halhatatlanok Társulata|Halhatatlanok Társulatának]] örökös tagja.
'''Tiboldi Mária''' ([[Szolnok]], [[1939]]. [[április 20.]] – [[Velence (Magyarország)|Velence]], [[2023]]. [[szeptember 8.]]) [[Jászai Mari-díj]]as magyar színésznő, a [[Budapesti Operettszínház]] és a [[Halhatatlanok Társulata|Halhatatlanok Társulatának]] örökös tagja.


==Életpálya==
==Pályafutása==
⚫
[[1949]]-től már Budapesten járt iskolába." [[1961]]-ben kitüntetéssel diplomáztam az első, [[1957]]-ben indított zenés osztályban a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskolán]]."<ref>{{Cite web |url=http://www.napkut.hu/naput_2008/2008_10/052.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2017-05-28 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140130025514/http://www.napkut.hu/naput_2008/2008_10/052.htm |archívdátum=2014-01-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140130025514/http://www.napkut.hu/naput_2008/2008_10/052.htm |archivedate=2014-01-30 }}</ref> Először a [[Szegedi Nemzeti Színház]]hoz szerződött, ahol játszott [[operett]]et, [[Opera (színmű)|operát]], prózát. [[1963]]-tól a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]] tagja.
[[Szolnok]]on született, de [[1949]]-től már Budapesten járt iskolába.
⚫
"[[1961]]-ben kitüntetéssel diplomáztam az első, [[1957]]-ben indított zenés osztályban a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskolán]]."<ref>{{Cite web |url=http://www.napkut.hu/naput_2008/2008_10/052.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2017-05-28 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140130025514/http://www.napkut.hu/naput_2008/2008_10/052.htm |archívdátum=2014-01-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140130025514/http://www.napkut.hu/naput_2008/2008_10/052.htm |archivedate=2014-01-30 }}</ref> Először a [[Szegedi Nemzeti Színház]]hoz szerződött, ahol játszott [[operett]]et, [[Opera (színmű)|operát]], prózát. [[1963]]-tól a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]] tagja.


[[1966]]-ban külföldre szerződött, {{idézet|''...tíz évet német nyelvterületen vendégszerepeltem, sztár lettem, primadonna, az első nő, Berlinben, Münchenben, Salzburgban… Ennek ellenére egy űzött, hajszolt nő – ha az emberi oldalát nézem –, aki konzuli útlevéllel, állandó sorban állással a követségen várja a vízumát, hogy hazajöhessen a kisfiához. Az osztrák és magyar vonatokon a kalauzok és vámosok név szerint ismertek, de az ottani és az itthoni bánásmódban bizony minőségi különbségek voltak. A Kádár-korszak szigora rám is vonatkozott, ahogyan átléptem a határt, minden alkalommal be- és ki kellett jelentkeznem a rendőrségen, ki tudja, hányszor. Arra, hogy itthon is szerepelhessek, nem kaptam lehetőséget. Kint, Nyugaton, sikeres voltam, nemzetközileg elismert, én voltam „a Tiboldi”.}} Előbb a [[berlin]]i ''Theater des Westens'', [[1968]]-tól a [[Salzburg (Ausztria)|salzburgi]] ''Landestheater'', [[1972]]-től a [[bécs]]i ''Raimund Theater'' primadonnája volt. [[1976]] óta ismét a Fővárosi Operettszínház művésznője volt, [[2003]]-ig. {{idézet|''"[[Vámos László (rendező)|Vámos László]] bízott bennem....Visszakaptam a magyar szó, az anyanyelvi játszás örömét. Ez leírhatatlan boldogság."}}
[[1966]]-ban külföldre szerződött, {{idézet|''...tíz évet német nyelvterületen vendégszerepeltem, sztár lettem, primadonna, az első nő, Berlinben, Münchenben, Salzburgban… Ennek ellenére egy űzött, hajszolt nő – ha az emberi oldalát nézem –, aki konzuli útlevéllel, állandó sorban állással a követségen várja a vízumát, hogy hazajöhessen a kisfiához. Az osztrák és magyar vonatokon a kalauzok és vámosok név szerint ismertek, de az ottani és az itthoni bánásmódban bizony minőségi különbségek voltak. A Kádár-korszak szigora rám is vonatkozott, ahogyan átléptem a határt, minden alkalommal be- és ki kellett jelentkeznem a rendőrségen, ki tudja, hányszor. Arra, hogy itthon is szerepelhessek, nem kaptam lehetőséget. Kint, Nyugaton, sikeres voltam, nemzetközileg elismert, én voltam „a Tiboldi”.}} Előbb a [[berlin]]i ''Theater des Westens'', [[1968]]-tól a [[Salzburg (Ausztria)|salzburgi]] ''Landestheater'', [[1972]]-től a [[bécs]]i ''Raimund Theater'' primadonnája volt. [[1976]] óta ismét a Fővárosi Operettszínház művésznője volt, [[2003]]-ig. {{idézet|''"[[Vámos László (rendező)|Vámos László]] bízott bennem....Visszakaptam a magyar szó, az anyanyelvi játszás örömét. Ez leírhatatlan boldogság."}}

A lap 2024. augusztus 29., 00:15-kori változata

Tiboldi Mária
Tiboldi Mária a szegedi Csárdáskirálynő címszerepében, partnere Mucsi Sándor
Tiboldi Mária a szegedi Csárdáskirálynő címszerepében, partnere Mucsi Sándor
Életrajzi adatok
Született1939. április 20.[2]
Szolnok
Elhunyt2023. szeptember 8. (84 évesen)[3]
Velence[1]
Származásmagyar magyar
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1961)
Aktív évek1961–2023
Híres szerepeiMaya Fényes Szabolcs: Maya
Marica Kálmán Imre: Marica grófnő
Szilvia Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
Fedora Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő
Glavári Hanna Lehár Ferenc: A víg özvegy
Rosalinda Johann Strauss: A denevér
Beatrice Franz von Suppé: Boccaccio
Mária Lajtai-Békeffi: A régi nyár
Díjai
Jászai Mari-díj1986
További díjakTv-nívódíj (1984)
A Budapesti Operettszínház örökös tagja (1996)
Velencéért Emlékérem (2012)
Tiboldi Mária IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiboldi Mária (Szolnok, 1939. április 20. – Velence, 2023. szeptember 8.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, a Budapesti Operettszínház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Pályafutása

1949-től már Budapesten járt iskolába." 1961-ben kitüntetéssel diplomáztam az első, 1957-ben indított zenés osztályban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán."[4] Először a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol játszott operettet, operát, prózát. 1963-tól a Fővárosi Operettszínház tagja.

1966-ban külföldre szerződött,

„...tíz évet német nyelvterületen vendégszerepeltem, sztár lettem, primadonna, az első nő, Berlinben, Münchenben, Salzburgban… Ennek ellenére egy űzött, hajszolt nő – ha az emberi oldalát nézem –, aki konzuli útlevéllel, állandó sorban állással a követségen várja a vízumát, hogy hazajöhessen a kisfiához. Az osztrák és magyar vonatokon a kalauzok és vámosok név szerint ismertek, de az ottani és az itthoni bánásmódban bizony minőségi különbségek voltak. A Kádár-korszak szigora rám is vonatkozott, ahogyan átléptem a határt, minden alkalommal be- és ki kellett jelentkeznem a rendőrségen, ki tudja, hányszor. Arra, hogy itthon is szerepelhessek, nem kaptam lehetőséget. Kint, Nyugaton, sikeres voltam, nemzetközileg elismert, én voltam „a Tiboldi”.”

Előbb a berlini Theater des Westens, 1968-tól a salzburgi Landestheater, 1972-től a bécsi Raimund Theater primadonnája volt. 1976 óta ismét a Fővárosi Operettszínház művésznője volt, 2003-ig.

„"Vámos László bízott bennem....Visszakaptam a magyar szó, az anyanyelvi játszás örömét. Ez leírhatatlan boldogság."”

Született primadonna, varázsa, megjelenése, személyisége fejlett ének- és játékkultúrával párosul. Sokat vendégszerepelt külföldi színpadokon, tévéjátékokban, gálaesteken, show-műsorokban, játszott és énekelt németül. Vendégművészként itthon, a Veszprémi Petőfi Színházban eljátszhatta Mária szerepét A régi nyár című zenés játékban, melyet Rátonyi Róbert rendezett, de fellépett a Ruttkai Éva Színházban is, ahol Arankát alakította a Hyppolit, a lakáj című darabban. Abonyi Beáta: Marica címmel könyvet írt róla. Műsorvezetőként többször láthatták a nézők, rendezőként és darabok átírójaként is olvashattuk nevét stáblistákon. 1986-ban Jászai Mari-díjas lett, és 1996-tól a Budapesti Operettszínház örökös tagja. 2018-ban jelent meg önéletrajzi könyve: Művészbejáró címmel.

Díjai, elismerései

Fontosabb színházi szerepei

Filmek, tv-játékok, zenés műsorok

  • Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964)
  • Die ungarische Hochzeit (1969)
  • Zauber der Melodie (1969)
  • Giuditta (Freunde das Leben ist lebenswert) (1970)
  • Der Opernball (1971)
  • Drei mal neun (német sorozat) 3. rész (1972)
  • Maske in Blau
  • Frau Luna
  • Zum blauen Bock (német sorozat, 1972)
  • Schlagerfestival 1929 (1974)
  • "Von der Puszta will ich traumen" tv-műsor Magyarországról
  • Sonntags Konzert: Jaj Kálmán, Bruderherz élő egyenes adás műsorvezetője (magyar-német osztrák koprodukció)
  • Operettkarnevál műsorvezetője (magyar-német osztrák koprodukció)
  • Ungarische Hochzeit (osztrák-német-svájci koprodukció)
  • Auf immer und ewig (osztrák tv-játék sorozat)
  • Zene az életem (önálló tv-show, vendég: Miller Lajos) (1983)
  • Leo Fall: Pompadour (1985)
  • A nemzet csalogánya – Képek Blaha Lujza életéből (1985)
  • Három a kislány (Zenés TV színház) (1986)
  • "Nem történt semmi..." (zenés összeállítás)
  • Hanussen (1988)

Előadóest

  • A nemzet csalogánya: címszerep (Blaha Lujza) (Korona Pódium)
  • Francia polonéz (George Sand) (Fővárosi Operettszínház)

Önálló est

Rendezései

  • Mágnás Miska (Sziget Színház)
  • Bob herceg (Velencei nyári zenés esték)

Könyve

Könyv róla

Albumai (hanglemezek, CD, kazetta)

  • Maria Tiboldi – Mein Herz schlägt für Dich – CBS Records (LP) S 64606 (1971)
  • Maria Tiboldi – Zigeunerparty – CBS Germany (LP) S 67297 (1972)
  • Maria Tiboldi – Ich bin verliebt – (LP) CBS – Germany S 65537 (1973)
  • Maria Tiboldi – Zigeunerparty (Gypsy Party) CBS – Israel (cat no: 65603) (1974)
  • Maria Tiboldi – Von der Puszta will ich träumen (Volksweisen und Zigeunerlieder aus Ungarn) (LP) CBS 80332 (1974)
  • Maria Tiboldi – Heut kann es kosten soviel es will (7", Single) Isarton 1C 006-42 148 (1974)
  • Maria Tiboldi – Maria Tiboldi Germany (LP) Isarton Musikproduktion, Music For Pleasure 1C 048-42 194 (1976)
  • Maria Tiboldi, Joachim Kraus – Niemand liebt dich so wie ich (LP) Leico Records LEICO-8140
  • Paul Lincke: Frau Luna (LP) Sonocord – 26 550-4 Germany (1987)
  • Tiboldi Mária – Szép álom, szállj a szívemre HCD16854 Hungaroton
  • Örökzöldek Operettek énekel Tiboldi Mária (Show Service, kazetta)

Származása

Tiboldi Mária családfája
Tiboldi Mária

(Szolnok, 1939. ápr. 20.)

Apja:

Tiboldi Tibor Ernő[5][6]

(Szolnok, 1912. szept. 9.–

1967. szept. 23.)

testnevelő tanár

Apai nagyapja:

Tiboldi Gyula[7]

(Székelykeresztúr, 1886. dec. 22. – ?)

gimnáziumi tanár

Apai nagyapai dédapja:

Telman József[8]

(1841 –

Székelykeresztúr, 1911. szept. 19.)

Apai nagyapai dédanyja:

Erdősz Karolina

Apai nagyanyja:

Kiss Ilona Karolina

(Szolnok, 1890. máj. 21. – ?)

Apai nagyanyai dédapja:

Kiss Sándor[9]

(Igló, 1853 – ?)

Apai nagyanyai dédanyja:

Dózsa Anna Rozália

(Pest, 1856 – ?)

Anyja:

Németh Mária Magdolna

(Mende, 1912. nov. 6. – ?)

Anyai nagyapja:

Németh Gyula[10]

(Mezőtúr, 1885. okt. 8. –

Budapest, 1959. okt. 7.)

Anyai nagyapai dédapja:

Németh Gyula

(Gyerk, 1858. –

(Mezőtúr, 1895. dec. 15.)

Anyai nagyapai dédanyja:

Sepsi Eszter

(Mezőtúr, 1866. okt. 19. – ?)

Anyai nagyanyja:

Csekő Mária

(Békésszentandrás, 1893. szept. 30. – ?)

Anyai nagyanyai dédapja:

Csekő Géza

(Mezőtúr, 1869. dec. 16. –

Mezőtúr, 1902. jan. 1.)

Anyai nagyanyai dédanyja:

Sinka Anna

(Békésszentandrás, 1872. ápr. 8. – ?)

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2023/09/elhunyt-szolnok-kituntetett-primadonnaja-tiboldi-maria
  2. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ https://www.atv.hu/belfold/20230908/elhunyt-tiboldi-maria-jaszai-dijas-szinmuvesz
  4. ↑ Archivált másolat. [2014. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 28.)
  5. ↑ Tiboldi Tibor és Németh Mária házasságkötési bejegyzése a szolnoki polg. házassági akv. 160/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 3.)
  6. ↑ Tiboldi Tibor életpályája. (Hozzáférés: 2019. július 3.)
  7. ↑ Tiboldi (Telman) Gyula és Kiss Ilona házasságkötési bejegyzése a szolnoki polgári házassági akv. 149/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 3.)
  8. ↑ Telman József gyászjelentése. (Hozzáférés: 2019. július 3.)
  9. ↑ Kiss Sándor és Dózsa Anna házasságkötési bejegyzése a szolnoki római kat. házassági akv. 16/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 3.)
  10. ↑ Németh Gyula és Csekő Mária házassági bejegyzése a mezőtúri polgári házassági akv. 77/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 3.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiboldi_Mária&oldid=27404356”