Nyírmártonfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírmártonfalva
Reviczky-kastély
Reviczky-kastély
Nyírmártonfalva címere
Nyírmártonfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásNyíradonyi
Jogállásközség
PolgármesterFilemon Mihály (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4263
Körzethívószám52
Népesség
Teljes népesség1847 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület57,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 35′, k. h. 21° 54′Koordináták: é. sz. 47° 35′, k. h. 21° 54′
Nyírmártonfalva (Hajdú-Bihar vármegye)
Nyírmártonfalva
Nyírmártonfalva
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nyírmártonfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírmártonfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Légifotó Nyírmártonfalva

Nyírmártonfalva község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye északi részén helyezkedik el, a Dél-Nyírségben, a kies, homokbuckás-erdős Ligetalján, Debrecentől 27 kilométerre északkeletre.

A szomszédos települések: észak felől Nyíradony, kelet felől Nyíracsád, dél felől Vámospércs, délnyugat felől Debrecen Haláp és Nagycsere nevű, külterületi városrészei, északnyugat felől pedig Nyíradony-Tamásipuszta. Nyugat felől a legközelebbi település Hajdúsámson, de közigazgatási területeik kevés híján nem határosak.

Ma a település lélekszáma megközelítőleg 2000 fő, nagysága 57,48 km2. A közigazgatási terület földminősége 7,6 átlagos aranykorona értékű, talaja jellemzően homoktalaj. A főbb mezőgazdasági termékei: gabonafélék, zöldségfélék, és a gazdasági haszonfák különböző fajai-fajtái.

Megközelítése[szerkesztés]

Ma csak közúton közelíthető meg, Vámospércs vagy Nyíracsád érintésével, a 4905-ös úton. A megyeszékhelyről Vámospércsen érhető el a legegyszerűbben, a 48-as főút felől egy 7 kilométeres letéréssel.

Évtizedekkel ezelőtt még érintette a Debrecen-Nyírbéltek közti keskeny nyomtávú vasútvonal is, melynek itteni szakaszát az 1970-es években elbontották, de egyes újabb keletű tervek szerint a közeljövőben épp e településig építenék vissza.

  • Görög katolikus templom Nyírmártonfalva
    Görög katolikus templom Nyírmártonfalva
  • Nyírmártonfalva I. világháborús emlékmű
    Nyírmártonfalva I. világháborús emlékmű
  • Falumúzeum Nyírmártonfalva
    Falumúzeum Nyírmártonfalva

Története[szerkesztés]

Mártonfalva neve az ismert írott forrásokban a 15. század közepe táján bukkan fel először, mégpedig a Kállay család egyik oklevelében. 1461-ben már a Parlaghy család volt a település földesura. A 18. század második felében, illetve a 19. század első felében a báró Vécsey, Kálmánczhelyi, Morvay, Nagy, Pozsgay, Jánky, Krucsay, Újfalussy családoknak volt itt birtoka. A 20. század elején báró Vécsey József, Újfalussy Endre, Reviczky József, Darvas Béla, Madarász Sándor, Debrecen városa és Szabó János örökösei birtokolták a települést. Gúth, Bagos és Mártonfalva pusztái is a településhez tartoztak. Bagos és Gúth egykor község volt, de a török időkben elpusztultak, templomaik rommaradványai még a 20. század elején is láthatók voltak.

A mai község határához is tartozó Guti erdő erdőbirtok volt, melyben előbb egy (Gut), majd birtokosztályok következtében két falu (Kisgut, Nagygut) települt meg.  A település jelenlegi helyén parlagi örökösök építették az első tanyákat. Református vallásúak voltak, a földeken dolgozó cselédek, csőszök jórészt katolikusok.  A XIX. század elejétől egyre nagyobb számban telepedtek le a katolikusok. Az 1830-as években a falu lélekszáma 150-200 fő között lehetett, fejlődése folyamatosnak tekinthető.

Turisztikai és természetvédelmi szempontból is jelentős a település közigazgatási területéhez tartozó, a községet északról határoló Gúti erdő, melyet Bocskai István erdélyi fejedelem telepített a homokot jól tűrő tölgyekből. Itt halad át az Alföldi Kék Túra nyomvonala. Az erdő büszkesége a kétszáz éves „Hubertus tölgy” nevezetű kocsányos tölgy is, mely 1939 óta védett. A különleges rendeltetésű vadászterület először 1991-ben, majd 2002-ben elejtett dámbika világrekordjáról lett nevezetes.

Gúth[szerkesztés]

Gúth az 1332-es pápai tizedlajstromban már ma ismert alakjában volt olvasható, később pedig két külön községként, Kis-Gúth és Nagy-Gúth néven volt szerepelt. 1482-ben Alsó-Gút neve is említve van. 1430-ban a Kállayak és az olnodi Czudar család, 10 évvel később pedig a Rozgonyi család tagjai veszik zálogba a Czudarok birtokát. 1447-ben a gúthi Országh család birtoka volt. 1482-ben az Atyay család, két évvel később pedig az eszlári és pinczi Jonhos család volt itt birtokos.

A 20. század elején az egész Gúth puszta Debrecen városáé volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Antal Gábor független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2010 Kövér Mihály Csaba MSZP[7]
2010–2014 MSZP[8]
2014–2019 MSZP[9]
2019– Filemon Mihály Fidesz-KDNP[1]
Nyírmártonfalva
Vadászház - Gúth

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2061
2068
2034
1955
1856
1847
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[10] de kisebb roma közösség is él itt, kb. 50 fő.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 1,7% cigánynak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,3%, református 30,4%, görögkatolikus 32,5%, felekezeten kívüli 9,8% (16,3% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,2% szlovénnek, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% örménynek, 0,1% szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt református, 5,9% római katolikus, 25,1% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 7,1% felekezeten kívüli (38,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - 1867-ben épült
  • Görögkatolikus temploma - 1957-1960 között épült[13][14]
  • Itt volt a Zsuzsi-vonat egyik állomása (külső végállomása Nyírbélteken volt).
  • Első világháborús emlékszobor
  • Gúthi vadászház
  • Reveczky kastély
  • Melánia kastély
  • Vay kúria
  • Balkányi kúria
  • Falumúzeum (Kossuth utca 33.)
  • Szent Margit római katolikus templom - 2017-ben épült.
  • Lombkorona-sétány, amely körül (még építése során) teljesen kivágták az erdőt. 2023-ban, Filemon Mihály polgármestersége idején készült.[15]

Kulturális élet[szerkesztés]

  • Kökényes Néptánccsoport: 2013 márciusában alakult Nyírmártonfalván, pár lelkes fiatal részvételével. Nevüket a település határában lévő, Kökényes nevezetű jellegzetes területről vették. A tánccsoport nemcsak a hagyomány és a néptánc képviselője, hanem a közösségi élet egyik fő középpontja a településen, részt vesznek a Falumúzeum által szervezett rendezvényeken, szüreti báli szekerezéseken, falunapon, idősek napján, és egyéb kulturális rendezvényeken is. Művészeti vezetőjük Nagy Béla, aki a fülöpi Búzavirág oktatója is, valamint aktív táncosa a Debreceni Retrózsa csoportnak.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. ↑ Nyírmártonfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Nyírmártonfalva Helységnévtár
  12. ↑ Nyírmártonfalva Helységnévtár
  13. ↑ Hajdúdorogi Egyházmegye - magyarországi görögkatolikus egyház. www.gorogkatolikus.hu. (Hozzáférés: 2016. június 25.)
  14. ↑ Nyírmártonfalva turizmus - Görögkatolikus Egyházközség. telepules.com. [2016. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 25.)
  15. ↑ Kivágott erdő helyén épült lombkorona-sétány Nyírmártonfalván

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Szabolcs vármegye

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírmártonfalva&oldid=26924342”