Attala
| Attala | |||
 | |||
| Műemlék Nepomuki Szent János-szobor | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Dombóvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gelencsér István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7252 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 720 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 22′ 39″, k. h. 18° 04′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 39″, k. h. 18° 04′ 02″ | |||
 Attala
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Attala weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Attala témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Attala község Tolna megyében, a Dombóvári járásban.
Fekvése
Attala Tolna megyében, Dombóvártól 6 km-rel nyugatra, Tolna és Somogy megye határán található. A település két kistáj - Észak-Zselic és Dél-Külső-Somogy - találkozásánál fekszik. A két kistájat a Kapos választja el egymástól, mely a község déli határán folyik. A szomszédos települések Csoma, Kapospula, Nagyberki és Szabadi.
A falu a 61-es főút Dombóvár (6 km) – Kaposvár (25 km) szakaszán található. Vonattal elérhető a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon.
Története
A település története a római időkig nyúlik vissza, amikor is már megerősített táborhely lehetett. Erre utalnak a község határában talált római téglák, illetve épületmaradványok. A monda szerint vár is állt itt, melynek úrnője a római hölgy: Atala volt. Hozzá kapcsolódik a „süllyedt vár” legendája, miszerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa, befalaztatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a következő szavakkal fordult a kívülállókhoz: „Ha még ezt az ablakot is befalaztatom, akkor az Isten sem lát engemet!” Erre a dacos gúnyolódásra a vár elsüllyedt.
A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. 1450-ben Felsewathala alakban szerepel és Zichi Benedek tulajdonában volt. A török időkben rácok szállták meg, ekkor a település két részre szakadt: Rác-Atalára és Magyar-Atalára. 1661-ben mindkét rész Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok tulajdona volt. 1695-ben I. Lipót király Matusek András címzetes püspöknek, győri őrkanonoknak adta Attalát. Az általa alapított település helye már megegyezett a jelenlegivel, amelyben 1715-ben hat háztartást írtak össze. Ekkor már a székesfehérvári custodiatus birtoka volt a terület. 1726-ban már ismét új gazdája van: gróf Nádasdy László, csanádi püspök. Az ő nevéhez fűződik a falu első templomának és plébániájának építése 1716-ban. 1733-ban azonban ismét a székesfehérvári custodiatusé. 1807-ben a király a kegyes tanítórendnek adományozta, melynek hatására a község fejlődése felgyorsult. Mostani, római katolikus temploma 1860-65 táján épült.
Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően néhány szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett postával, távíróval, plébániával, illetve gőzmalommal. Első állomása Attala-Csoma, mely 2 km-nyire feküdt a falutól. Vasúti megállóhelyet és őrházat csak 1937-38-ban kapott a település, mivel az attalai parasztok nem adtak földet az állomás megépítéséhez.
A század elején a községhez tartozott a falutól északra fekvő Csöke-puszta, mely azóta elnéptelenedett. Lakossága 1900-ban mindössze 29 fő volt. 1962-ben azonban Göllétől Attalához csatolták Szentivánpusztát, mely jelenleg is a település külterületi lakott helye. Lakosságszáma a 2001-es népszámlálás idején 47 fő volt.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 837 | 839 | 820 | 735 | 726 | 720 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% németnek mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,7%, református 2,2%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 9,9% (14,3% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei
- Római katolikus templom, 1867-ből
- Nepomuki Szent János műemlék szobra
- A 2007-ben átadott tájház
- Mississippi emlékmű, melyet a község a Mississippi állambeli Attala megyével közösen emelt
Jegyzetek
- ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Attala Helységnévtár
További információk
- Régi képeslap Attala látképével
- A Nepomuki Szent János-szobor. Műemlékem.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Attala témájú kategóriát.
