Szerkesztővita:ELVe/Archív02

2009. március 5., 23:00-tól - március 29., 00:15

Archiválás

Mivel a vitalapod már binárisi méreteket ölt (ő szokta csak akkor archiválni, amikor már mindenki cseszegeti miatta), javasolnám, hogy archiváld :) többnyire úgy szokás az ilyesmit, hogy létrehozol neki egy allapot, pl. Szerkesztővita:ELVe/Archív01 vagy ilyesmi címmel, és oda átrakod ezt az egész cuccot, ezt a lapot meg kiüríted. Így oda már nem zúdítanak több bejegyzést, ezt meg könnyen megnyitja a böngésző. :) (Egyébként még nem láttam olyan újoncot, aki ennyire gyorsan ennyi üzenetet összeszedett volna, látszik, hogy népszerű vagy :D) – Alensha ^sms 2009. március 5., 23:00 (CET)

u.i.: már azért is jó lenne, mert ebben van valahol egy lezáratlan small tag, ami így összenyomja a betűidet, de nem találom, hol... – Alensha ^sms 2009. március 5., 23:03 (CET)

ügyes :))) – Alensha ^sms 2009. március 6., 02:59 (CET)

Héber vs. arámi a Bibliában

Egyébként van annak valami oka, hogy a Biblia egy részét héberül, bizonyos részeket pedig arámul írtak, vagy egyszerűen úgy írták, azt’ kész? Bár végül is, ha jól tudom, ill. emlékszem a tanulmányaimból, a Biblia is csak egy szöveggyűjtemény, amit innen-onnan összeszedtek, aztán így egyetlen művé szentesült, amit tanítanak, szóval ha ez valóban így igaz, akkor érthető is, hogy nem minden van ugyanazon a nyelven. – Mex ^plática 2009. március 6., 08:52 (CET)

Értem és köszi! – Mex ^plática 2009. március 6., 12:07 (CET)

Az irodalom csoportosítása

Ez egy olyan kérdés, amiben még nem sikerült megnyugtató közös megállapodásra jutni, amit itt írok, az én álláspontom:

A tudományos publikációknál rendes körülmények között abból indulhat ki az olvasó, hogy annak szerzője a szakmai hirnevét, további kilátásait teszi kockára ha hamis adatokat, hamis állításokat publikál, ha megalapozatlan munkát végez. Ráadásul a szakmai publikációknál a közlés helye is szűrést jelent.

A Wikipédia többszerzős és anonim szerkesztési körülményei között mindez elesik, sem a közlő személye, sem a közlés helye nem jelenthet ilyesféle garanciát.

Egyfajta tartalmi kontrolt jelent viszont az, hogy itt a közlés szem előtt van, és az olyan cikkeknél, amit sokan olvasnak, valószínű, hogy a közvéleménytől való eltéréseket hamar korrigálják az olvasók.

A másik tartalmi kontrolt az jelentheti, ha minden egyes állításhoz meg van adva egy megbizható forrás, amire az visszavezethető. Ehhez a kontrolhoz elengedhetetlen, hogy a forrásmegadás állításról-állításra pontosan megtörténjen.

Sok cikkben nem csak ez a fajta pontos forrásmegadás hiányzik, hanem még az sem világos, hogy a megadott irodalomból mi az, amit azért tüntettek fel, mert továbbolvasásra ajánlott, és mi az, ami a cikk alapját képezte.

Énszerintem viszont világosan szét kellene választani a felhasznált forrásokat a további ajánlott információforrásoktól. A Wikipédia jelenlegi gyakorlata ebben a tekintetben még nagyon bizonytalan, még a megfelelő szakaszcímek kialakítása sem történt meg.

Úgy gondolom, hogy egy háromrészes irodalommegadás lenne helyénvaló. Az egyes szakaszcímek megválasztásában még bizonytalankodom, de a szerkezetben nem:

• ==Lábjegyzetek és hivatkozások==

Ez lenne az a hely, ahova a cikk szövegében levő kis számokra kattintva jutunk és a < r e f > és < / r e f > közé tett szövegek láthatóvá válnak.

• ==Felhasznált források==

Minden, ami ténylegesen alapját képezi a cikknek

• ==További információforrások==

Ezen belül érdemes külön csoportosítani

• az olyan könyveket, folyóiratokat és azokat a webhelyeket, amik stabil tartalmúak, és jól meghatározott szerzőjük, a tudmányos körökben elismert szerzőgárdájuk van. Egy példa erre az interneten a Deutsche Bibelgeselschaft égisze alatt működő tudományos biblialexikon, a WiBiLex, ahol ráadásul minden egyes szócikk szerzője is nevesítve van.
• Külön érdemes csoportosítani azokat a webhelyeket, amik nem mutatnak ilyen stabilitást, meghatározott struktúrát, megbízhatóságot és világos szerzőmegadást.

Olvasóként már régen ismered a Wikipédiát, a tudományos életben közvetlenül benne vagy, egyedül az itteni szerkesztés új neked. Ezért lehetséges, hogy van már egy kialakult véleményed abban a kérdésben, hogy mi lenne a források és ajánlások megadásának célszerű szerkezete, esetleg van jó ötleted a szakaszcímekhez is. Ha egyszer majd időt tudsz szakítani rá, kérlek nézz körül a Wikipédia cikkei között ilyen szemmel, és fejtsd ki a véleményed.

Pasztillával már folytattunk erről egy hosszú párbeszédet, többen is hozzászóltak, ha kiváncsi vagy rá, itt találod meg: Szerkesztővita:Pasztilla#Vélemény a felhasznált és ajánlott források szerkezetéről.

Karmela^üzenőlap 2009. március 6., 11:05 (CET)

Nyelv infobox

Látom, megírtad az első nyelvi cikkeid, gratulálok, egészen szépen haladsz! Egy kis segítség. A nyelvi szócikkek elejére el szoktunk helyzni egy nyelvi infoboxot (az infobox egy speciális információs sablon, amit bizonyos témáknál használunk, és a legfontosabb – általában számszerű vagy kategóriaszerű – információkat tartalmazza). Legegyszerűbb, ha bemásolod pl. a spanyol nyelv szócikk elejéről, és csak átírod benne a mezőket a vonatkozó nyelvre megfelelően. Ha nem megy, szívesen segítek, bár biztos vagyok benne, hogy menni fog. Üdv, – Mex ^plática 2009. március 6., 11:12 (CET)

Prioritás

Többfélét kérdeztél, és most csak egy fél órám van, mielőtt elmennék hazulról. Írd meg gyorsan, hogy mit válaszoljak meg legelőször? Karmela^üzenőlap 2009. március 6., 13:26 (CET)

• A gombosat nem ismerem, még sohasem használtam. Én kézzel írom, vagy pedig a Zoteroval (már írtam róla) generáltatom.

Ha a ref-ekkel együtt gyártja, az viszont nagyon praktikus, legfeljebb kitörlöd, ha nem a szövegből akarod leküldeni lábjegyzetbe, hanem egyenesen a lap alján írod.

• írni nekem gyorsabb. Ha sokkal-sokkal gyorsabb, és úgy gondolod, hogy ez később is így marad, akkor maradj ennél. Kár azonban, hiszen a cite azonban akkor is előírásos formát fog produkálni, ha egyszer megváltoztatnánk a formát. Ráadásul például a Zotero megérti a cite-okat amikor a Wikipédiából szedi ki az információt, a folyószöveget viszont nem.
• Cikk:

{{Cite book
| edition = Átdolgozott új magyar kiadás
| publisher = Arcanum
| isbn = 963 86118 2 0
| author = Alfred Edmund Brehm
| authorlink = Alfred Brehm
| title = Az állatok világa
| chapter = Pézsmapockok
| location = Budapest 
| accessdate = 2009-02-05
| year = 2000
| chapterurl = http://mek.niif.hu/03400/03408/html/572.html
}}

Ez lesz belőle:

Alfred Edmund Brehm. Pézsmapockok, Az állatok világa, Átdolgozott új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0. Hozzáférés ideje: 2009. február 5.  Most rohanok. Szia! Karmela^üzenőlap 2009. március 6., 14:13 (CET)

hieroglif

WP:HIERO, én írtam, ott van leírva, hogy lehet hieroglifát csinálni :) – Alensha ^sms 2009. március 6., 16:19 (CET)

Színes - szagos wikEd

Nincs vmi kütyü, ami szinessé tenné a kódokat? hatalmas könyebbség lenne a szerkesztésben.

Van. A wikEd kiszinezi a szerkesztőablakodat értelmesen. Ezek szerint mégiscsak jó, ha bekapcsolod. Arról viszont fogalmam sincs, hogy megbirkózik-e a héber karakterek okozta nehézségekkel, és garantáltan le is lassít. Viszont menet közben is ki-be lehet kapcsolgatni, aszerint, hogy pillanatnyilag szükséged van-e rá, vagy sem. Na, megtanulhatsz még egy kütyűt.
Karmela^üzenőlap 2009. március 6., 23:52 (CET)

A figyelőlista hossza

Meddig növelhető a figyelőlistára felvett lapok száma? A végtelenségig?

Nem tudom, a műszaki kocsmafalon megmondják ha érdekel, vagy lehet, hogy ha egyszer ráérek, akkor utánanézek a metán. Az enyémen irdatlanul sok van. Időnként kiganajozom, mindek terhelje a szervert. Karmela^üzenőlap

Wikifüggetlenség

Ha idegen wikin jelölöm be a figyelést (konkrétan enwiki meg hewiki), akkor az mért nem jelenik meg a figyelőlistámban?

A Wikipédiák függetlenek egymástól. A beállításaid is mások lehetenek mindenhol, nem tudja a jobb kéz, mit csinál a balkéz. Minden Wikipédiának megvannak a saját sablonjai is. Ha egy képet csak a magyar Wikipédiába töltesz fel, akkor az angolok nem tudják használni, és viszont. Ezért hívják a Commons-ot éppen úgy, ahogy: ahhoz viszont mindenki hozzáfér. Az irányelvek sem közösek, minden Wikipédia kialakíthatja a sajátját. Karmela^üzenőlap 2009. március 7., 00:01 (CET)

Bibliaidézetek

Létezik-e bármiféle szabvány a bibliai idézésekre? (pl. Királyok könyve 1. v 1Kir; 3:14 v 3,14; stb) Vagy ezt az ókorosoktól kérdezzem meg?

Kérdezd meg. Én eddig a forrásokban találtakat vettem át, és eddig még senki sem ütött a körmömre. De igazad van, ez tipikusan szabványosítandó dolog. Karmela^üzenőlap 2009. március 7., 00:05 (CET)

Héb kar keresés

ki lehet-e vajon keresni, hogy mely szócikkekben fordul elő héber karakter?

• Katt ide: ב OR ג OR ד OR ה OR ו OR ז OR ח OR ט OR כ OR ך OR ל OR מ OR נ OR ס OR פ OR צ OR ק OR ש OR ם OR ן OR ף OR ץ - Google keresés

Az ivrit szó betűit kihagytam belőle, hogy ne hozza az összes olyan cikket, amiben van ivrit interwiki. Az alefet a matematikai cikkek miatt hagytam ki belüle. Karmela^üzenőlap 2009. március 7., 00:23 (CET)

Liszensz nonszensz

Ezt a rengeteg nyomi licenszet a képekhez ezt nekem mind végig kell olvasnom és tudni kell, mi micsoda?

• Javasolt a {{kettős licenc}} (GFDL + Creative Commons Attribution-ShareAlike 2.5) licenc használata.

Karmela^üzenőlap 2009. március 7., 00:30 (CET)

Üdv

A vitalapomon azt a nagy zöld üdvözlődobozt, amit kaptam az első nap, kiürítettem és beletettem a saját kis bötűimet, meg otthagytam a képet, mer tetszik. Maradhat vagy csináljak inkább külön magamnak egyet?

Ez a te vitalapod, (majdnem) szabadon úgy bútorozhatod be, ahogyan tetszik. Viszont el szokás tenni az eredeti üdvözlősablont is szép emlékként, az első archívum elejére. Sőt ami valaha is a vitalapodra íródott, és nem sértő, azt mindet meg szokás őrizni, az eredeti sorrendben. Karmela^üzenőlap 2009. március 7., 00:35 (CET)

Weekend

Gyorsan kérdezd meg, ha valami sűrgős, mert a hétvégén nem látsz, megyek anyós-após látogatóba. Karmela^üzenőlap 2009. március 7., 00:40 (CET)

-i vagy -ita?

Szia!

Nem hiszem, hogy lenne erről megállapodás, úgyhogy azt javaslom, az ilyen kérdéseket a helyesírási kocsmafalon tedd fel: így többen látják, többen hozzászólhatnak. Én a magam részéről nem igazán tudok választ adni.

Az OH.-ban a kánaáni a Kánaánból képzett melléknévként szerepel, a kánaánita sehogy. A moábi viszont már önálló szócikk ebben a formában. Az edomi(ta) nincs benne, és az ammoni(ta) sem, csak az ammoniták, de az valami egyszerű kis élőlény (vö. ammoniteszek). Az első kettő alapján mindenesetre a rövidebb alak tűnik valószínűbbnek, s ennek fényében örülök, hogy Te is ezt tartod jobbnak.

Ami a héber jelzőjét és előtagját illeti, csak bólogatni tudok, mert teljesen ésszerűen hangzik, amit írsz – többet nem tudok hozzátenni. Ez tipikusan olyan kérdésnek tűnik, amit a WP:KF-HE-n kéne feltenni. Ádám ✉ 2009. március 7., 10:02 (CET)

Hangos Biblia egy rakás furcsa nyelven + letöltési trükk

Szia! Emlékszem, írtad, hogy nem sikerült egynél többet letöltened innen, hiába változtattál IP is. Rájöttem, mit kell csinálni, hogy a program elfelejtse, hogy egyet már letöltöttél: a [Faith Comes By Hearing] mappát keresd meg a meghajtódon (ez az, ahova menti a hangfájlokat tartalmazó almappákat) és töröld ki belőle a „user.fcb” fájlt. Ha ez megvan, indítsd újra a download managert és már engedni fogja megint. (A fájlt újból létrehozza, mindig ki kell törölni.) Üdv, – Mex ^plática 2009. március 7., 23:04 (CET)

Nyelvi infobox

Szia! Jobban jártál volna, ha a spanyol nyelv vagy pl. a jukaték-maja nyelv cikkjéből veszed át, mert azok már az újak, amit most betettél, az még régi, nem biztos, hogy jól műxik. A színezés automatikusan nyelvcsalád szerint, vagyis ami a család1 = paraméter sorába be van írva. A nyelvkódok (ISO-1, ISO-2, ISO-3 stb.) a nemzetközi szabványok szerinti hárombetűs kódok, a SIL International, illetve az Ethnologue oldalán találod meg őket. Arra találták ki, hogy a világ összes, valamely nemzetközi szervezet által elismert nyelve egyértelműen azonosítható legyen. Az új infoboxnál már nem gond az átrendezés, attól függően, hogy milyen a családfa mélysége, amelybe egy nyelv be van sorolva, annyi családN paramétert helyezel el. Ez csak azt fogja eredményezni, hogy amit beírsz hozzájuk, a boxban mindig egy kicsivel beljebb fog látszani ahhoz képest, mint amit föléje írsz be; a lényeg az, hogy a család1 paraméter mindig a legfelsőbb kategória, tehát a sémi nyelvek esetében az afroázsiai nyelvcsalád. A moábita nyelvre megcsinálom neked, hogy lásd, hogy műxik. – Mex ^plática 2009. március 8., 21:15 (CET)

Már megcsináltam neked, nézd meg! – Mex ^plática 2009. március 8., 21:29 (CET)

Nos, kész. Az önelnevezését nem tudom, ha te tudod (biztos tudod, ez nem is kétséges), akkor érdemes azt is beleírni a saját név = paraméterhez, illetve annak az IPA kiejtését a kiejtés = sorhoz. – Mex ^plática 2009. március 8., 21:34 (CET)

Én úgy szoktam, hogy megnézem vagy az angol vagy a spanyol wikiben ugyanazt a cikket, ha ott van térkép, akkor csak rá kell kattintani a képre, és kiadja, hogy mi a címe. Ha a Commonsba van felöltve (a Commons egy „wikiközi” médiafájl-megosztó oldal, ami oda fel van töltve, az bármelyik wikiben megjeleníthető a Fájl: vagy Kép: hivatkozással), akkor csak beírod a térkép paraméterhez a fájlnevet. Általában oda vannak ezek feltöltve.

Nem egészen értem a nyelvcsaládra vonatkozó kérdésed. Gondolom nem azt akarod, hogy megreformálod az egész nyelvcsaládot és másképp sorolsz be mindent , mert csak ekkor kellene átrendezned az infoboxokban a besorolásokat. Létezik {{Írásrendszer infobox}}^(?), ha erre gondoltál. – Mex ^plática 2009. március 8., 21:58 (CET)

---

A másik kérdésedre, hát középiskolás voltam, talán első vagy második éves, amikor rájöttem, hogy a spanyol mennyire hasonlít a latinra (pontosabban a mi latin jövevényszavaink jelentését akkor kezdtem el igazán megérteni) és van elég sok hasonló szó az angollal is (ezt a két nyelvet tanultam alapból), tkp. akkor kezdtek el érdekelni a nyelvek és a nyelvrokonság kérdése, azóta mindennek utánaolvasok. Sokáig nem volt hozzá szakirodalmam (az első nyelvlexikont is csak 1999-ben adták nálunk ki, és azóta van csak meg) az utóbbi néhány évben szereztem be a spanyollal kapcsolatos szakirodalmakat, amelyekből dolgozom:

• Manual de lingüística románica. José Enrique Gargallo Gil – Maria Reina Bastardas (coords.). Barcelona: Ariel Lingüística. 2007. ISBN 978-84-344-8268-5  

• Historia de la lengua española. Rafael Cano (coord.). Barcelona: Ariel Lingüística. 2005. ISBN 8434482614  
• Manual de dialectología hispánica. El Español de España. Manuel Alvar (Director). 4. kiad. Barcelona: Ariel Lingüística. 1996–2007. ISBN 978-84-344-8217-3  
• Paul M. Lloyd: From Latin to Spanish. Philadelphia: American Philosophical Society. 1987. ISBN 0-87169-173-6  W. Sidney Allen: Vox Latina: A Guide to the Pronunciation of Classical Latin. (angolul) 2. kiadás. Cambridge: Cambridge University Press. 2004. ISBN 0521379369  
• A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973  ;

+ a két nélkülözhetetlen alapmű a spanyol nyelvhelyességhez:

• Diccionario de la lengua española
• Diccionario panhispánico de dudas

– Mex ^plática 2009. március 8., 21:54 (CET)

Nem kell ezt megtanulni, én is meg szoktam nézni az angol vagy spanyol wikiben, vagy azon a két oldalon, amit betettem neked. Ezt nem is lehet megtanulni, több száz ilyen kód van. Sajnos nem beszélem a jukaték-maját, bár egyelőre az egyetlen indián nyelv, amit érdekesnek és szépnek tartok. Csak az újlatin nyelveket értem és az angolt. Egyébként pl. a kecsuát vagy akár a jukaték-maját nagyon könnyű lenne megtanulnod szerintem, mert nagyon sok hasonlóság van a magyarral, a hangrendszerük pedig tök egyszerű. – Mex ^plática 2009. március 8., 22:12 (CET)

Amúgy, ha már felvetetted a holt nyelvek témáját, van két ismert holt nyelv, amelyek valójában soha nem haltak ki. Szerinted melyik ez a kettő? – Mex ^plática 2009. március 8., 22:16 (CET)

Néhány hangminta, hátha kedvet kapsz hozzá!

•  Jukaték-maja
•  Isil-maja
•  Tzotzil-maja

– Mex ^plática 2009. március 8., 22:22 (CET)

---

Megfejtés: latin és szanszkrit. Ha úgy vesszük, máig beszélik őket, csak a nyelvjárásaikat külön nyelveknek nevezik. Szóval csak nézőpont kérdése, ha kihaltak volna, akkor ma sem létezne spanyol, olasz, francia, illetve hindi, bengáli, cigány stb. – Mex ^plática 2009. március 8., 22:28 (CET)

Kieg.: a mai görögnek sincs ám több köze az ógöröghöz, mint a mai spanyolnak a latinhoz; csupán nem különült el különböző országokban beszélt nyelvjárásokra, ezért maradt görög a neve. – Mex ^plática 2009. március 8., 22:31 (CET)

Megnéztem, apróbb dolgokat javítottam is (amit lehet, érdemes linkelni). – Mex ^plática 2009. március 8., 22:59 (CET)

Infobox (és a sablonokról általában)

Azt hiszem, most sikerült megértenem a kérdésedet a nyelvcsaláddal és a nyelvi infoboxszal kapcsolatban (éjjel kipattant a szikra ): szerintem te úgy értetted, ha a nyelvcsaládról szóló cikket megváltoztatod, akkor a sablonok is átíródnak a többi cikkben, amelyek a nyelcsaládos cikkre hivatkoznak (jól értem)? Nos, ez nem így van, az infoboxok egyszerű megjelenítő eszközök, függetlenül mindentől, az jelenik meg bennük mindenhol, amit éppen beleírsz.

A sablonok egyébként különálló lapon (sablon: névtér) megírt, paraméterezhető HTML formátumkódok, amelyekre a többi lapról úgy lehet hivatkozni, hogy a {{ }} jelek közé teszed a sablont tartalmazó lap címét. Ez semmi mást nem csinál, mint a sablon lapján lévő HTML kódokat belefoglalja a cikkbe mint beépülő kódot (de ezt nem látható módon teszi, hanem gépikód-szinten, épp ez a lényege) és az általad megadott paraméter-értékeket (vagyis a szöveget, amit beleírsz a sablonba egy adott cikkben) abban az „előregyártott” formátumban jeleníti meg a cikkben, amit a sablon lapján lévő HTML kód meghatároz. Vagyis az egész sablonrendszernek az a lényege, hogy ne kelljen minden egyes cikkhez neked külön beírni bonyolult HTML formázásokat, hanem azok előre megírt „űrlapokról” behívhatóak legyenek a cikkekben. Ez egyúttal azt is jelenti, ha te a sablon formátumát a sablon lapján megváltoztatod (pl. megnöveled a címparaméter betűméretét), akkor az összes cikkben megváltozik az a formázás (ezért kell nagyon vigyázni, hogy a sablonkódban mit változtatsz). Remélem, sikerült elmagyaráznom. – Mex ^plática 2009. március 9., 08:36 (CET)

Ja, még van egy restanciám: „Oszt mihez kezdjek én egy jukaték-majával?” – Hát pl. el tudnád olvasni a Chilam Balamot! – Mex ^plática 2009. március 9., 08:44 (CET)

Az akkád és a kopt cikkjében betettem egy-egy képet az infoboxba, úgy elegáns. Apropó! Most jutott eszembe, tudod hogy hívták a spanyolok a saját nyelvüket a középkorban (amikor ugye még számukra sem volt tiszta, hogy mit beszélnek)? Román paladino, azaz ’közérthető római nyelv’ (magyarabbul: népi latin). Elég vicces – Mex ^plática 2009. március 9., 09:02 (CET)

Afroázsiai

Az angol wikiben a child paraméter szerintem a leszármazott nyelvekre utal, valószínűleg náluk van külön sablon a nyelvcsaládra is, nálunk sajnos nincs. De ezen könnyen lehet segíteni, megkérem a hozzáértő kollégákat, hogy a nyelv infoboxot alakítsák át úgy, hogy nyelvcsaládhoz is lehessen használni. A színt akkor választja csak meg a sablon, ha a család1 paraméter ki van töltve. Én most beírtam ideiglenesen, hogy sárga legyen, aztán majd meglátjuk, hogy a sablonszakértő kollégák hogy tudják átalakítani. – Mex ^plática 2009. március 9., 09:53 (CET)

Átirányítás vs. Átnevezés

Mi a különbség az átnevezés és az átirányítás között? (eLVe)

Átirányítás

A tulajdonképpeni cikk alternativ nevét viselő lap. Egyetlen sort tartalmaz: #ÁTIRÁNYÍTÁS [[(tényleges cikk)]]

Ha valaki erre a névre keresne, akkor a szoftver a tényleges cikket tálalja föl neki.

Átnevezés

Az az akció, hogy egy lap más megnevezést kap. Ennek során létrejön egy lap a régi tartalommal és a régi laptörténettel, de az új néven.

Normál esetben azonban a lap a régi néven sem szűnik meg, hanem egy átirányítássá lesz, mégpedig friss laptörténettel.

Karmela^üzenőlap 2009. március 9., 11:13 (CET)

(Bocs, hogy beleszólok), tehát egyszerűbben megfogalmazva: ha átnevezel egy lapot, akkor a régi címe átirányító-lappá válik az újra. – Mex ^plática 2009. március 9., 11:51 (CET)

Átnevezéskor

1. Az egyik ablakban megjelenítteted a Mi hivatkozik erre link segítségével, hogy milyen cikkekből van link a cikkre a régi névvel.
2. Egy másik ablakban átnevezed a cikket.
3. Megváltoztatod a cikken belül is a szóhasználatot.
4. Az összes olyan cikkben, ami a régi névre hivatkozik, megváltoztatod a hivatkozást. Tehát abból, hogy [[régi név]] vagy olyat készítesz, hogy [[régi név|új név]], vagy pedig olyat, hogy [[új név]]. Ha ez olyan sok cikket érintene, hogy érdemes programocskát írni hozzá, akkor a WP:BÜ lapon kérheted meg a botgazdákat rá, máskülönben te csinálod gyalogosan.
5. Ha minden említésnél szükségesnek tartod az áttérést az új névre, akkor azt is neked kell kijavítanod minden olyan cikkben, ahol szimplán, nem pedig hivatkozásként felbukkan. Ezeket a helyeket nem mutatta a Mi hivatkozik erre, csak a linkesített hivatkozásokat. Ezért vagy a Wikipédia keresőjét, vagy a google-ot kell erre igénybevenni. Nagyszámú csere elvégzésében itt is segítenek a botgazdák.

Karmela^üzenőlap 2009. március 9., 11:49 (CET)

A vastagítás és a dőlt betű

A '' és ''' wiki jelölőnyelvi kiemelések alapban a sor végéig hatnak. Ha azonban már a sor vége előtt fel akarsz hagyni a kiemeltetéssel, akkor egy lezárás is szükséges, és ez a jelcsoport megismétlése. A sor végén az extra lezárás fölösleges ugyan, de nem káros. Karmela^üzenőlap 2009. március 9., 11:56 (CET)

Én azért annyival kiegészíteném Karmela magyarázatát, hogy ennek ellenére ajánlott a lezárótagokat is beírni, ugyanis ez nem mindig működik így, például a <big> tagnál sem. (Hogy ezen kívül mikor nem, én sem tudom pontosan, de arra határozottan emlékszem, hogy adódott már ebből formázási hiba valamelyik szócikkemnél, hogy nem tettem be a zárótagot, mert elvileg nem is kellett volna.) – Mex ^plática 2009. március 9., 12:30 (CET)

A sorvégi lezárás természetesen nem ártalmas, de a legjobb tisztában lenni az okokkal. Máskülönben pórul is járhat az ember, például ha egy többsoros szöveget szeretne kivastagítani vagy dőltbetűssé tenni.
A <big> nem a wiki jelölőnyelv része, hanem egy megtűrt HTML elem, a sorvége nem zárja le, és így több sort is magában foglalhat. A dőlt betűt is lehet HTML-lel elérni, az <i> és </i> közé tett szöveg többsorosan is dőltbetűs. Ha viszont ezt írom:

Aohdafs ''élgalkjé
daé''  fjfjjfj

abból ez lesz:

Aohdafs élgalkjé daé fjfjjfj

és mint látod, a második felülvesszőpár új dőltbetűsítést kezdeményez, nem pedig lezárja az elsőt.

---

Ugyanez <i>-vel más hatást vált ki:

Aohdafs <i>élgalkjé
daé</i>  fjfjjfj

ez lesz lesz belőle:

Aohdafs élgalkjé daé fjfjjfj

---

---

Ez az összes wiki-kódra igaz, hogy a sortörés lényegében zárja a kezdő jelet? (eLVe)

Melyik hogy, ha nincs jobb dolgod, nézegesd ezeket (úgy kell nekem, minek jártatom a számat hogy jobb mindent megérteni, most gyűjtögethetem csoportokba):

=== Ez nem egy
szakaszcím így==

[[Bartók
Béla]]

[http://hu.wikipedia.org 
wiki]

ez lesz belőle:

=== Ez nem egy szakaszcím így==

[[Bartók Béla]]

[http://hu.wikipedia.org wiki]

---

• Ezek viszont ignorálják a sortörést:

{{)
}}

;szó 
:és szómagyarázat

;szó:és szómagyarázat

ez lesz belőle:

szó

és szómagyarázat

szó

és szómagyarázat

---

• A következő fajta a html-szerű <nowiki> <pre><gallery><onlyinclude> <noinclude> <includeonly> <ref> <!-- --> . Mindezek nem hagyják zavartatni magát a sortöréstől, és akárcsak a html megkívánják a lezáró tagot. Ugyanez a helyzet a megtűrt valódi html-ekkel is persze.

• A <references/> a srég miatt már önmagában is le van zárva, olyan, mintha összeolvasztották volna azt, hogy <references> és </references>

---

• Az unárisok, mint a csillag vagy a kettőspont eleve csak a baloldalon lehet, nem is lehet párja

---

Tiszta forrás:

• Markup spec a mediawikin: [1] és [2]
• meta:Help:HTML in wikitext
• meta:Help:Advanced editing

Karmela^üzenőlap 2009. március 9., 20:35 (CET)

Afroázsiai

Abban nem vagyok biztos, hogy az egyiptomi nyelv egyes szakaszait külön nyelvként kellene feltüntetni. Az ó- és középbirodalmi közt pl. alig van különbség tudtommal. Az egyetlen, amit különszednék a nagy "egyiptomi nyelv" halmazból, az a kopt. De még elég kezdő vagyok a témában :) Még átrágom magamban, minek nevezzük egyébként a nyelv fejlődési fázisait, mert a legkorábbi, az óegyiptominak a neve gyakran használatos az egész ókori egyiptomira is, ezért jobb tsalán az óbirodalmi jelző. De ezt a cikket nem igazán fogja érinteni, mert a fejlődési fázisokat kiszedem, az összefoglaló lap maradjon benn. – Alensha ^sms 2009. március 9., 15:53 (CET)

Nem biztos Alensha, mert pl. az óperzsa, középperzsa és újperzsa nyelveket is három különböző nyelvként tárgyalja a szakirodalom (a VNY legalábbis), mivel nem ugyanannak a nyelvváltozatnak a folytatásairól van szó, hanem valójában három különböző korban beszélt, három különböző nyelvről, amelyek persze nyilván közeli rokonságban álltak egymással. Bár az egyiptomihoz nem értek, de lehet itt is egy ilyen dolog. – Mex ^plática 2009. március 9., 17:26 (CET)

itt nem igazán, mert amennyire most tudom (de tényleg jó lenne erre 1-2 év múlva visszatérni :) az óbirodalmitól csak picit tér el a középbirodalmi, onnan az újbirodalmi kb. akkora ugrás, mint a latinból az olasz, de még mindig egyenes fejlődés, aztán a kopt meg totálkülön nyelv, ami kicsit hasonlít, kb. mint a német meg az angol (annyiban is jó hasonlat, hogy a németes angolszászba belemászott a latin, a kopt meg göröggel van így tele). a démotikushoz meg nem értek még ennyit se, ez van :) – Alensha ^sms 2009. március 9., 17:38 (CET)

"Abugida"

Hol olvastad te ezt? Őszintén szólva, fogggalmam sincs, hogy ez micsoda. – Mex ^plática 2009. március 9., 17:28 (CET)

Afroázsiai II.

Hát a koptot főleg azért venném külön, mert kb. már egyharmada görög és azért kulturálisan is nagy váltás volt akkoriban (kereszténység meg minden). De összességében ezek a nyelvváltozatok a besorolásban mind egyiptomi nyelv alatt futnak a jegyzeteimben is. Ráadásul most előkotorva egy füzetemet az alábbiakról volt szó:

• archaikus nyelv (ebből gyakorlatilag alig maradt valami)
• óbirodalmi
• középbirodalmi/klasszikus
• újegyiptomi
• későegyiptomi (az angol wiki ezt meg az újat különveszi, de a jegyzeteimben mindig csak az egyik vagy csak a másik szerepel, de ez betudható annak is, hogy a tanár olyan gyorsan halad, mint állat, örülök, ha le tudom írni :)
• démotikus, ezen belül:
  • korai démotikus
  • klasszikus démotikus
  • római kori démotikus
• kopt (ezen belül még a nyelvjárások is részletezendők, szaidi, bohairi, fajjúmi, ahmími)

szóval nem tudom, különvegyük-e a koptot, mert a kontinuitás végig megvan, ez csak amolyan érzés szerint volt :) és lesz itt kifejtenivaló bőven, de én még szeretnék jobban érteni hozzá, mielőtt beleásom magam a cikkírásba :) de a nyelv fázisait semmiképpen ne soroljuk úgy fel, mintha külön nyelveket sorolnánk fel szerintem. félrevezető lenne, mert nem egymás mellett vannak, ahogy pl.- a héber meg az arámi egy közös ősből kiindulva, (most lehet, h hülye példát mondtam, de érted, mire célzok) hanem egymás után. – Alensha ^sms 2009. március 9., 17:36 (CET)

Én eleinte aszittem, hogy az egyiptomi/kopt is ősi sémi nyelv, közben kiderült, hogy nem, csak afroázsiai. – Mex ^plática 2009. március 10., 15:27 (CET)

Nyelvállapotok

A némethez sajnos lövésem sincs, ebben inkább Karmela tudna neked segíteni, mert ő perfekt német. A franciánál és általában az újlatin nyelveknél pedig pontosan inkább az a probléma, hogy ezek sokszor annyi nagyon közeli rokon nyelvek, közülük többet is a hagyományos szakirodalom egy-egy nyelvként és annak nyelvjárásainként kezel, csak az utóbbi 10-15 évben jött elő az a mánia, hogy önjelölt módon minden nyelvjárást/tájszólást kikiáltanak külön nyelvnek, de ez kb. az a szint, mintha én most azt mondanám, hogy a dunántúli magyar vagy a székely az egy külön nyelv. Tehát itt nem érdemes olyat feltüntetni, hogy a spanyol az óspanyolból származik, mert evidens, nem két különböző nyelvről van szó, és nem is olyan távolálló nyelvváltozatokról, hogy külön kelljen őket szedni, szemben pl. a mai arab nyelvváltozatokkal, amelyek között van akkora különbség, mint az újlatin nyelvek között, mégsem beszélnek marokkói, algériai, iraki, egyiptomi, libanoni stb. nyelvekről, hanem az arab nyelvről. Ezek inkább politikai és történelmi kérdések, mintsem nyelvészetiek. Tény, hogy pl. a spanyol a latinból ma már egy kukkot sem értene néhány igen egyszerű mondat vagy kifejezés kivételével (de főleg azért nem, mert a latin szavak még teljesen mást jelentettek, mint amilyen jelentésben most használják őket az újlatin nyelvek), viszont az óspanyol Çid-ének szinte tökéletesen érthető ma is egy kis irodalmi műveltséggel, pedig több mint 800 éve íródott. – Mex ^plática 2009. március 9., 18:00 (CET)

Ezt találtam: de:Westgermanische Sprachen. És Mex, ne terjessz olyan tévhitet rólam, aminek aztán nem tudok megfelelni, és csak szégyelhetem magam! Karmela^üzenőlap 2009. március 9., 19:12 (CET)

De én bízom benned, amikor én kérdeztem valamit a némettel kapcsolatban, tökéletes választ kaptam! – Mex ^plática 2009. március 9., 19:20 (CET)

A {{nyelv infobox}}^(?)-ban egyébként létezik dialektus paraméter, annyi dialektust adsz meg, amennyit akarsz. – Mex ^plática 2009. március 9., 19:34 (CET)

Annak pedig szintén semmi akadálya nincs, hogy a dialektusokról külön szócikkek legyenek, ez csak címekkel való variálás, lásd pl. andalúz nyelvjárás. Nyelvjárásról is lehet ugyanúgy cikket írni, csak akkor nyelvjárás (vagy dialektus) legyen a címben. – Mex ^plática 2009. március 9., 19:38 (CET)

Abugida 2. felvonás

Ha emlékeim nem csalnak, ezt félszótagírásnak hívják magyarul. Az ibérek is így írtak. De még utánanézek. – Mex ^plática 2009. március 9., 19:19 (CET)

Megerősítem, utánanéztem egy spanyol nyelvű irodalomban, jól emlékeztem, hogy az ibér nyelvvel kapcsolatban találkoztam a kifejezéssel: sistema semisilabario = félszótagírás. – Mex ^plática 2009. március 9., 19:25 (CET)

Biztos vagy te abban? Mert így kiolvasva valóban rendes, egész szótagok, de én ezt úgy értelmezem (legalábbis szerintem úgy kell érteni), hogy a valós szavakon belül. Bár nem sokat tudok sémiül, de most tételezzük fel, hogy egy jelet úgy kell kiolvasni, hogy ma, de pl. a malka szóban az már nem teljes egy szótag, mert a teljes szótag a mal. Ahogy az ibérben is, a ku és a tu egy-egy jel olvasata, de a kutuŕ szóban a tu már nem teljes szótag. Ezért hívják félszótagírásnak, ahol persze a felet nem szó szerint kell érteni, hanem úgy, hogy nem mindig jelöl teljes szótagot a valóságban. – Mex ^plática 2009. március 9., 19:31 (CET)

Hát legyen, ha te mondod! Megnéztem a VNY-ben is a geez nyelvet, de ott sem nevezi nevén az írást, csak annyit mond, hogy etióp írás, amely mássalhangzó és magánhangzó kapcsolatából létrejött szótagokat jelöl. Ez azt sugallja, hogy neked volt igazad. – Mex ^plática 2009. március 9., 19:57 (CET)

Én a (fél)szótagírásnál szebb magyar fogalmat nem találok rá. De egyébként miért muszáj mindenképpen elkeresztelni máshogy? (Nem közvetlenül ide kapcsolódik, de ugyanígy voltam én az executive producerrel, egyszerűen nincs magyar fordítása. Elkereszteltem vezető producernek ). – Mex ^plática 2009. március 9., 20:13 (CET)

Az pl. nem lenne jó, hogy egy-egy, mássalhangzó+magánhangzó kapcsolatát jelentő jelekből álló szótagírás? Vagy pl. szótagírás, amelyben minden jel egy mássalhangzó és egy magánhangzó kapcsolatát jelöli. – Mex ^plática 2009. március 9., 20:27 (CET)

Na, még egy javaslat: a spanyol (és az olasz is) alfaszilabikusnak (is) hívja. Igaz, hogy ez sincs egészen magyarul, de ezzel már valamit lehetne kezdeni. Alternatív ötlet: mássalhangzós szótagírás. Ehhez mit szólsz? – Mex ^plática 2009. március 9., 20:46 (CET)

OK, hátha álmomban megint eszembe jut valami forradalmi 5let. – Mex ^plática 2009. március 9., 21:34 (CET)

Keresés a lapon

Hogyan tudok egy oldal szövegében egy szóra rákeresni? (eLVe)

A böngészővel szoktam. A tűzrókában: Ctrl-F, F3 (vagy Next), Shift-F3 (vagy Previous) (Karmela)

Keresés a Firefoxban
Keresés	CtrlCmd+F	a kinyíló kisablakba kell beleírni a keresendőt
Következő keresése	F3 vagy CtrlCmd+G
Hivatkozások keresése gépeléssel	'	a kinyíló kisablakba kell beleírni a keresendőt
Szöveg keresése gépeléssel	/	a kinyíló kisablakba kell beleírni a keresendőt
Előző keresése	Shift+F3
Keresés a weben	CtrlCmd+K vagy CtrlCmd+E	felvisz a böngésző keresőablakába

Innen:

• Billentyűparancsok. support.mozilla.com (Karmela)

Kisbetű, nagybetű

A [[ ]] közé írt hivatkozásoknak nagybetűvel kell kezdődniük, vagy az mindegy, a gép úgyis tudja? (eLVe)

Tudja. Karmela^üzenőlap 2009. március 9., 19:46 (CET)

Választás tabok között

ne kelljen állandóan a nyilakkal csoszognom jobbra-balra?

Ha egy ablakban több lapod van nyitva:

Abban a sorban, ahol a lapok füle van, egészen jobboldalt van egy pici nyílhegy lefelé. Ha rákattintasz, kilistázza a lapokat, és választhatsz.

Ilyenre gondoltál? Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 13:45 (CET)

Jobbra ill. balra és esetleg még közé

Hogy lehetne megoldani azt, hogy a főlapomon a dátum+itt hagyj üzenetet, valamint az idézet egymás mellé kerüljön, jobbra ill balra és esetleg még közé is be lehessen tenni vmit?

Így:

2024. április 27., szombat, Zita, Mariann névnapja van, mikoris a magyar Wikipédián éppen 541 425 szócikk található.

egyéb

más egyéb

Itt hagyhatsz nekem új üzenetet

Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 13:52 (CET)

Szerkesztések száma

• editcount

vagy

• Yet Another Edit Counter

Különös figyelmedbe:

• Edit counting
• Edits Per Day
• Editcountitis
• Wikifüggés

Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 14:15 (CET)

< b r > vagy < b r / > : that is the question

Izlés kérdése. Én a kényelmes-slampos utat választottam, Tgr a körülményes-tisztát. Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 14:23 (CET)

Boxméret

Olyat hogy lehet megadni, hogy a box pont a benne lévő szöveg méretét vegye fel?

Olyat hogy lehet megadni, hogy a box pont

Olyat hogy

Azt kell külön megadni, ha nem ezt akarod. Ha nincs width, akkor ez van alapban. Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 14:29 (CET)

float:right

Nézd meg ezt, itt float:right-tal van:

1.	2.	3.
1. blabla 2. blabla 3. blabla

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit. Sed tellus neque, bibendum ac, accumsan eget, vestibulum a, nibh. Sed viverra urna non massa. Etiam vehicula ligula vitae nibh. Phasellus tempus auctor wisi. In consequat. Cras vel neque. Donec leo dolor, lobortis luctus, volutpat vitae, vestibulum in, eros. Maecenas porttitor, erat ullamcorper tempus faucibus, odio arcu venenatis nisl, ut cursus odio felis sed urna. Nullam ut elit vel est eleifend egestas. Ut dictum orci eu mi. Cras ultricies. Nulla facilisi. Class aptent taciti sociosqu ad litora torquent per conubia nostra, per inceptos hymenaeos.

Nam turpis. Nunc in enim non turpis facilisis commodo. Suspendisse potenti. Maecenas elementum auctor odio. Vivamus vitae ante. Phasellus quis tortor et quam auctor convallis. Proin elit velit, nonummy a, semper hendrerit, dignissim quis, erat. Maecenas eleifend enim eu tortor. Curabitur non odio. Maecenas neque erat, venenatis sed, sollicitudin ut, iaculis non, mi. Praesent tempor, risus eget pellentesque tincidunt, dolor nibh imperdiet nulla, nec mattis leo ligula vel pede. Vestibulum ante ipsum primis in faucibus orci luctus et ultrices posuere cubilia Curae;

Integer nec libero. Nulla facilisi. Vivamus quis purus. Ut sem justo, lobortis at, luctus nec, aliquam nec, orci. Aenean nonummy. In metus. Sed malesuada vestibulum purus. Phasellus at odio. Integer in massa vitae quam euismod viverra. Integer nulla orci, ornare non, consequat non, mollis ornare, nunc. Vestibulum ante ipsum primis in faucibus orci luctus et ultrices posuere cubilia Curae; Aliquam id sapien ut sapien fermentum pretium. Cras mattis. Nam rhoncus. Maecenas dolor neque, tempor vel, iaculis nec, posuere vel, leo. Sed quis dolor. Vivamus mattis tellus elementum magna semper ullamcorper.

---

És most ugyanaz, de float:right nélkül:

---

1.	2.	3.
1. blabla 2. blabla 3. blabla

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit. Sed tellus neque, bibendum ac, accumsan eget, vestibulum a, nibh. Sed viverra urna non massa. Etiam vehicula ligula vitae nibh. Phasellus tempus auctor wisi. In consequat. Cras vel neque. Donec leo dolor, lobortis luctus, volutpat vitae, vestibulum in, eros. Maecenas porttitor, erat ullamcorper tempus faucibus, odio arcu venenatis nisl, ut cursus odio felis sed urna. Nullam ut elit vel est eleifend egestas. Ut dictum orci eu mi. Cras ultricies. Nulla facilisi. Class aptent taciti sociosqu ad litora torquent per conubia nostra, per inceptos hymenaeos.

Nam turpis. Nunc in enim non turpis facilisis commodo. Suspendisse potenti. Maecenas elementum auctor odio. Vivamus vitae ante. Phasellus quis tortor et quam auctor convallis. Proin elit velit, nonummy a, semper hendrerit, dignissim quis, erat. Maecenas eleifend enim eu tortor. Curabitur non odio. Maecenas neque erat, venenatis sed, sollicitudin ut, iaculis non, mi. Praesent tempor, risus eget pellentesque tincidunt, dolor nibh imperdiet nulla, nec mattis leo ligula vel pede. Vestibulum ante ipsum primis in faucibus orci luctus et ultrices posuere cubilia Curae;

Integer nec libero. Nulla facilisi. Vivamus quis purus. Ut sem justo, lobortis at, luctus nec, aliquam nec, orci. Aenean nonummy. In metus. Sed malesuada vestibulum purus. Phasellus at odio. Integer in massa vitae quam euismod viverra. Integer nulla orci, ornare non, consequat non, mollis ornare, nunc. Vestibulum ante ipsum primis in faucibus orci luctus et ultrices posuere cubilia Curae; Aliquam id sapien ut sapien fermentum pretium. Cras mattis. Nam rhoncus. Maecenas dolor neque, tempor vel, iaculis nec, posuere vel, leo. Sed quis dolor. Vivamus mattis tellus elementum magna semper ullamcorper.
Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 14:37 (CET)

Mért van a float melletti szöveg span-ben?

Csak azért, hogy szinezni lehessen a betűket. Máskülönben nem kéne. Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 15:04 (CET)

wikitable vs. prettytable vs. széptáblázat

A wikitable és a prettytable

alternativ megnevezései ugyanannak a tulajdonságosztálynak (Korábban különböztek egymástól, innen a két név, de már össze lettek vonva). Itt találod az aktuális meghatározásukat a magyar Wikipédia számára: MediaWiki:Common.css

Így adhatod meg az osztályt egy táblázat fejrészében: {|class="prettytable"

A {{széptáblázat}}^(?)

egy sablon, ezzel a tartalommal: class="prettytable" cellpadding="5"

Így adhatod meg egy táblázat fejrészében: {|{{széptáblázat}}

Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 15:22 (CET)

Mi a < t d > és </ t d >?

Egy táblázat egy celláját adja meg html-ben. Ezzé fordítódik le a wiki jelölőnyelves cellamegadás, a függőleges vonás. Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 15:22 (CET)

Hosszú sor

• Mesa-sztélé#A sztélé és a Biblia kapcsolata

Kiegészítettem egy width:40%;-tel, és rögtön jó lett. Egyetlen hosszú sor volt az egész, az okozta a gondot. A második szerkesztésemben egy alternativ lehetőséget mutatok, nyugodtan visszavonhatod, ha a magadé az igazi. A harmadik szerkesztésemben kivettem a clear=both-t, mert nagy üres lyuk keletkezne miatta. Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 17:31 (CET)

small

Kérlek, hogy hosszabb szövegeket ne tegyél small-ba. Ha sok az apróbetű, akkor azt a magamfajta vénasszony kénytelen felnagyítani a böngésző segítségével, csakhogy akkor a többi szöveg olyan nagy lesz, hogy a lapnak csak egy kis töredéke fér rá a képernyőre. Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 17:38 (CET)

 támogatom - szintén vénasszony 2009. március 10., 18:03 (CET)

Webtűrő színek

Mit jelent az, h egy szín webtűrő? (eLVe)

Vonatkozó cikkek:

• HTML-színkódok#Webtűrő színek
• en:Web colors#Web-safe colors
• en:Dither

A dolog lényege: olyan színkód, ami különböző helyeken hasonló eredményt ad. Csak ezek az igaziak:

000	F00	003	F03	00F	F0F	0F0	6F0	FF0	3F3	6F3
FF3	0F6	3F6	CF6	FF6	0FC	3FC	0FF	3FF	6FF	FFF

de nyugodtan válassz innen: HTML-színkódok#Webtűrő színek Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 20:17 (CET)

Köszönöm

,...hogy megnézted és elmondtad a véleményedet, amit én nagyra értékelek. Voltak ilyen gyanúim, de én ez ügyben nem vagyok egyáltalán képben. Elolvastam, némelyeket rendeztem is, de mert nem értek hozzá nem tehettem semmit.

Még van egy kérésem, ha teheted másold át a hozzám írt üzeneted (vagy valami hasonló értékelést bátran írj) az adott oldalak vitalapjára, (ez is indokolná a törlésre jelölést) és ha valóban nem ezek az elfogadott változatok, akkor törlésre is kellene jelölni őket. Én nem tehetem meg, mert nem értek hozzá, nem tudnám megindokolni és én sem tudom honnan származnak.

Volna még egy megoldás, mint említetted az elfogadottabb verzióval felül lehetne írni ezeket, de ezt is neked kellene elvállalnod - persze csak akkor ha van hozzá kedved, időd. Ha nem vállalod, akkor törlésre kell jelölni, mert inkább ne legyen semmi, mint hogy valaki félrefordított, vagy jogosulatlanul másolt anyagát tartsuk meg.

Azt tudom, hogy a Talmud egy hatalmas munka lenne, de egyszer talán valaki(k) nekiállnak, (én minden esetre remélem), hiszen itt hatalmas művek is helyet kaphatnának. - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. március 10., 21:24 (CET)

rtl+ és rtl- sablon

Készítettem neked egy sablonpárt: {{rtl+}}^(?) és {{rtl-}}, mert úgy gondolom, hogy jól jöhet a Mesa-sztéléhez. Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 23:36 (CET)

Honnan vetted az átírást? (eLVe)

Tőled csórtam :)) Karmela^üzenőlap 2009. március 10., 23:45 (CET)

A szövegben előforduló rövidebb héberbetűs részekhez pedig ezt gyártottam: {{times+}}^(?) és {{times-}}. Így működik:

*az ókori moábi főváros, {{times+}}דִּיבוֹן{{times-}} [[Dibon|Díbón]] (a mai [[Jordánia|jordániai]] Dhiban) mellett

Ez lesz belőle:

• az ókori moábi főváros, דִּיבוֹן Díbón (a mai jordániai Dhiban) mellett

Karmela^üzenőlap 2009. március 11., 07:15 (CET)

Re:Wikikönyvek

Hát' nem kényszeríthetlek :) , de pont azért kértelek, mert akkor azt te mint a témához, nyelvhez értő írnád alá és így sokkal hitelesebb lenne a véleményed, mintha én másolom oda. A szerkesztőjével nem tudok beszélni, mert több mint 2 éve nem jelentkezik és az e-mail küldése sem lehetséges a wikiből. (valószínűleg törölte). Ha mégis meggondolnád magad, kérlek beszéld meg Karmellával, Ő biztosan segít és közben azt is megtanulod hogyan kell törlésre jelölni(egyébként ugyan úgy mint itt a Wikipédiában.) - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. március 11., 09:04 (CET)

Köszönöm és örülök ha megteszed a fentiekben vázolt variációk bármelyikét. - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. március 11., 09:59 (CET)

Krixkrax

Mért van az, hogy akárhogy állítom be a FFoxot (UTF8, automatikus felismerés, ilyen-olyan kódolás, stb), mindig akad olyan oldal, amin krixkraxok látszanak és külön be kell állítani, hogy lássam? (eLVe)

Null Ahnung. Talán a WP:KF-M segít.

Egy ötlet azért: ha valamit átállítasz, akkor utána tanácsos újraindítani a FFoxot, vagy legalábbis Ctrl-R segítségével újratölteni az kényesebb lapokat.

Karmela^üzenőlap 2009. március 11., 12:22 (CET)

Egy remek kérdés

A probléma teljesen világos, azt hiszem. Vannak nyelvek, amelyek fonológiailag nem ismernek s/sz megkülönböztetést (pl. a mai spanyol, és a görög), ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar s-től kezdve a magyar sz-ig bárminek ejthetik, mert nincs jelentősége (valószínűleg ilyen volt a latin is, szerintem nem véletlen pl. a magyar átvételekben a statikus/sztatikus, iskola (és nem iszkola), -us és nem -usz stb. ingadozás), de általában a két hang között ejtik (nem sz, de nem is s), ún. apikális vagy apikoalveoláris sz (amit nem túl pontosan szoktak "palatalizált s"-nek is hívni), s ezt szokták az [ś] jellel átírni azokban a nyelvekben, ahol ennek fonémikus szerepe van és nem csak az /s/ ejtésváltozata. Bár ha jól értelmezem, amit írtál, itt nem is erről lehet szó, hanem arról, hogy mindhárom hang fonémikus volt ezekben a sémi nyelvekben, vagyis volt /s/, /ś/ és /š/ is (egyébként ugyanez van a baszkban és a lengyelben). Az ibér nyelv átírásában pl. az s és ś jeleket használják két különböző típusú, de konkrétan máig megfejtetlen sziszegőhang átírására (egyesek szerint magyar sz-nek és c-nek, mások szerint sima, illetve palatalizált sz-nek feleltek meg), ahogy kétféle r-hangra is: r és ŕ (szintén nem tudják még, hogy mi volt a kettő közötti különbség). Tehát én azt javasolnám, hogy a magyar sz-nek ejtett jel legyen sz, az s-nek ejtett legyen s (vagyis a nem latin betűs nyelvek magyar átírása szerint), és ez a harmadik, amiről nem tudni pontosan, minek ejtették, legyen ś-sel átírva, és esetleg lábjegyzetben meg lehetne magyarázni, hogy ez egy olyan hangot jelöl, amit pontosan nem tudni, mikor minek ejtettek. Vagy ha ez problémás, akkor lehetne a jele pl. egy s és fölötte egy pont (ha még nem foglalt másra). – Mex ^plática 2009. március 11., 12:43 (CET)

De akkor ezek szerint jól értem, hogy az ś és az s, bár mindkettőt sz-nek írják át magyarul, az első mégsem teljesen sz, hanem apikális? – Mex ^plática 2009. március 11., 13:25 (CET)

Seol

Szia, megkérhetlek, hogy nézz rá erre a cikkre? Seol. Nincs forrás és a megfogalmazása is kissé wikiidegen, és mivel te a témát ismered, gondoltam megkérdezlek. Szólok Bennónak is. Köszönöm! – Timish ^levélboksz 2009. március 11., 13:03 (CET)

Köszönöm! – Timish ^levélboksz 2009. március 11., 14:46 (CET)

Blog a további információforrások között

Lehet-e / szokás-e blogot is megadni pl. a „További” (vagymi:)) kategóriában? Természetesen a megbízhatóakról van szó (pl. a téma szakértői, jegyzett szakemberek, esetleg profi amatőrök (mert pár ilyen is van) oldalairól - ld. pl.: the Seforim Blog, aminek az anyaoldala a Seforim Online, mely lényegében egy e-könyvtár, a szabadon felhasználható (és letölthető) régi héber könyvek hatalmas (és talán egyetlen) gyűjteménye). Ilyenekre gondolnék, nem a gagyikra. És van-e erre is vmi szabvány? (pl. virít-e mellette vmi B-betű (vagymi:))? (eLVe)

Újra meg újra akad aki megkérdőjelezi az ilyesmit, de a te általad felsorolt esetek nagyon jól védhetőek a további információforrások kategóriában, hiszen valóban hasznos és enciklopédikus jellegű kiegészítő információval szolgálnak a cikk tárgyáról, neves és megnevezett szakemberektől.

Nincsen szabványosított formája, én így csinálnám:

 
* {{Cite book
| author = Eliezer Brodt
| date = 2007-02-28
| chapter = The Origins of Hamentashen in Jewish Literature: A Historical-Culinary Survey Revisited
| chapterurl = http://seforim.traditiononline.org/index.cfm/2007/2/28/Eliezer-Brodt--The-Origins-of-Hamentashen-in-Jewish-Literature
| title = Tradition Seforim Blog
| work = TraditionOnline, the website of ''Tradition: A Journal of Orthodox Jewish Thought''
| editors = Rabbi Shalom Carmy (ed.)
| publisher = Rabbinical Council of America
| url = http://www.traditiononline.org/about.cfm
| language = angol
| accessdate = 2009-03-11
}} Blog a [http://www.rabbis.org/ Rabbinical Council of America] gondozásában. Téma: Purim.

Ez lesz belőle:

• Eliezer Brodt. The Origins of Hamentashen in Jewish Literature: A Historical-Culinary Survey Revisited, Tradition Seforim Blog (angol nyelven). Rabbinical Council of America (2007. február 28.). Hozzáférés ideje: 2009. március 11.  Blog a Rabbinical Council of America gondozásában. Téma: Purim.

Karmela^üzenőlap 2009. március 11., 13:20 (CET)

Akkor esetleg javasolnám (de csak zárójelben) a korábban felvetett bibliográfiai-hivatkozási témához, hogy esetleg lehetne egy ilyen alosztás is, hogy pl. „Képek”, „Audió-videó”, „Blogok”, stb. Aztán akinek vmelyik nem kell, ki- vagy nyitva hagyja. Akkor nem lenne ennyire kaotikus. (eLVe)

Ugyan ritkább, hogy olyan nagyszámú felhasznált forrással dolgozzanak és ennyi további információforrással egészítsék ki a cikket, mint azt te teszed, de azért van ilyen cikk is jócskán. És igen, valóban szükséges lenne egy egységes struktúra. Javasolnám, hogy gyűjtögesd a gondolataidat erről. Olyan szerkezetet-szisztémát kell kialakítani, ami a kisszámú irodalommal dolgozó cikkírók számára sem okoz felesleges bürokráciát. A legfontosabbnak azt tartom, hogy az olvasó számára világos legyen, mi az, ami ténylegesen a cikk forrását képezte, hogy melyik kijelentésnek mi a forrása, továbbá hogy az is kiderüljön előre, hogy ha rákattintana valamire, akkor ott egy meghatározott szerzőjű és stabil tartalmú, egységesített szerkezetű oldalt fog találni, vagy sem. Karmela^üzenőlap 2009. március 11., 14:00 (CET)

Public domain kép

Ha találok egy ilyet pl., mint ez :

Moab-map.jpg‎ (297 × 409 pixel, file size: 25 KB, MIME type: image/jpeg)

source and rights "All products of this independent study group dedicated to Genesis research are considered as being in public domain and may be freely reproduced and distributed by any means. We do not claim copyright to any material on this site. Editor: H. Daily" akkor másolhatom ill. feltölthetem? (eLVe)

• Igen. Természetesen meg kell adni pontosan a származási helyét, és licenszként is továbbra is public domaint kell megadni. Karmela^üzenőlap 2009. március 11., 13:26 (CET)

Delicious

Egy olyan mindenki által lekérdezhető adatbázis, ahol bárki nyilvánosságra hozhatja, hogy egy adott hivatkozást milyen cimkék alá sorol be és egy összefoglalót is mellékelhet mindehhez. Még sohasem használtam.

• A delicious honlapja
• Zotero Forums - problem with importing and exporting to/from Delicious Library

Wikipédia cikkek:

• Delicious (angolul)
• Delicious (németül)
• Delicious (magyarul)

Karmela^üzenőlap 2009. március 11., 14:29 (CET)

Zotero

A Zotero hol tárolja a felvételeit? Az én gépemen vagy az űrbe lövi ki őket? (=valahol máshol) És ha véletlen kétszer mentek vmit, tudja-e, hogy csak egyszer kéne, vagy rögzíti azt is? És ha igen, meg lehet-e „tanítani”, hogy csak akkor rögzítse mégegyszer, ha az oldal ténylegesen megváltozott, nem csak ha más az időbélyeg? (eLVe)

A gépeden tárolja és újra meg újra, valahányszor csak megnyomod a gombot. Én úgy állítottam be, hogy csak a címet-leírást tárolja el alapban, és a snapshotot csak ha külön kérem.

Vigyázz a Zotero által készített cite sablonokkal, kézzel korrigálni kell egy-két kisebb hibát benne. Már jelentettem őket, de ha te is jelented, akkor nagyobb a nyomás, hogy kijavítsák.

Karmela^üzenőlap 2009. március 11., 14:37 (CET)

sín (de nem a vonaté!) :))

Na, végül is milyen jel mellett döntöttél a bizonytalan s tekintetében? – Mex ^plática 2009. március 12., 10:02 (CET)

Most eszembe jutott egy olyan dolog, amit az indoeurópai alapnyelv átírásánál szoktak használni: alsó indexelés (pl. a feltételezett h1, h2, h3 hangok, amelyekről nem tudni, mik voltak, csak azzal próbálják megmagyarázni a különböző nyelvek egy PIE-tőre visszavezethető szavaiban az eltérő tőmagánhangzókat, hogy eredetileg mindegyik e + valamilyen h kapcsolata volt, amiből aztán létrejött az a vagy az o, valami ilyesmit olvastam). Sajnos itt a benti béna gépen nem tudok alsó indexet produkálni (még az IPA-jelek helyén is négyzet van csak), de olyasmit képzeltem el, hogy pl. s1, csak alsó indexszel. – Mex ^plática 2009. március 12., 10:34 (CET)

További ötletek:

• Σ (szigma)
• s^?
• s¹
• ş

Nos? – Mex ^plática 2009. március 12., 11:15 (CET)

Formázósablonok

A

• {{times+}}^(?)
• {{times-}}
• {{rtl+}}^(?)
• {{rtl-}}

sablonokat felvettem a Kategória:Formázósablonok kategóriába. Erre gondoltál?
Karmela^üzenőlap 2009. március 12., 13:21 (CET)
Időközben rájöttem, hogy mit szeretnél. A szerkesztőablak alatti legördülő menűben Sablonok menűpontot szeretnéd ezekkel a sablonokkal kiegészíttetni.
Ezt én nem javasolnám, ahhoz nem elég általános a használatuk. Mód van azonban arra, hogy egyénileg kiegészítsd a szerkesztői ablak alatt felajánlottakat a monobookod segítségével. Most nincs időm erre, de amint lesz, elmagyarázom, hogyan kell ezt. Persze az is lehet, hogy egy erre járó gyakorló monobookhasználó ezt már hamarabb megteszi helyettem!
Karmela^üzenőlap 2009. március 12., 14:08 (CET)

Ezt a szöveget:

 
// Extra buttons for the edit toolbar, based on http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MediaWiki:Common.js&oldid=5090124
  function InsertPrivatButtonsToToolBar() {
    //Span button
    mwCustomEditButtons[mwCustomEditButtons.length] = {
      "imageFile": "http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/56/Button_big.png",
      "speedTip": "times",
      "tagOpen": "{{times+}}",
      "tagClose": "{{times-}}",
      "sampleText": "טקסט" }
    //rtl button
    mwCustomEditButtons[mwCustomEditButtons.length] = {
      "imageFile": "http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ac/Button_redir_rtl.png",
      "speedTip": "rtl",
      "tagOpen": "{{rtl+}}",
      "tagClose": "{{rtl-}}",
      "sampleText": "טקסט" }
  }
  addOnloadHook(InsertPrivatButtonsToToolBar);

másold be ide: Szerkesztő:ELVe/monobook.js és mentsd el.

Azután ürítsd ki a böngésződ gyorsítótárát (Firefoxon Ctrl-Shift-R).

Ha nem szúrtam el semmit, akkor attól kezdve a szerkesztőablakod fölött mindig megjelenik két extra gomb is: és .

A segítségükkel a times+/- és az rtl+/- sablonokat könnyebben írhatod.

Karmela^üzenőlap 2009. március 14., 21:13 (CET)

ş

Amiről én tudok: a törökben és a románban használják magyar s [ʃ] hangértékkel (mivel – nem meglepő – az s = sz), illetve a románban nem is pontosan így néz ki, hanem egy vessző van az s alatt. A farkinca egyébként spanyol eredetű (cedilla, szó szerint ’kis z’), tkp. a Ç-ből önállósult mint mellékjel. – Mex ^plática 2009. március 12., 19:34 (CET)

Bocsánat, még a kurdban is (szintén magyar s hangértéket jelöl). – Mex ^plática 2009. március 12., 19:37 (CET)

Nekem tetszik. – Mex ^plática 2009. március 12., 20:48 (CET)

s-ś-sz

Fájl:10 San Mateo NVI.ogg

Reunió a sus doce discípulos y les dio autoridad para expulsar a los espíritus malignos y sanar toda enfermedad y toda dolencia. Éstos son los nombres de los doce apóstoles: primero Simón, llamado Pedro, y su hermano Andrés; Jacobo y su hermano Juan, hijos de Zebedeo; Felipe y Bartolomé; Tomás y Mateo, el recaudador de impuestos; Jacobo, hijo de Alfeo, y Tadeo; Simón el zelote y Judas Iscariote, el que lo traicionó. Jesús envió a estos doce con las siguientes instrucciones: «No vayan entre los gentiles ni entren en ningún pueblo de los samaritanos. Vayan más bien a las ovejas descarriadas del pueblo de Israel. Dondequiera que vayan, prediquen este mensaje: ’El reino de los cielos está cerca’. Sanen a los enfermos, resuciten a los muertos, limpien de su enfermedad a los que tienen lepra, expulsen a los demonios. Lo que ustedes recibieron gratis, denlo gratuitamente. No lleven oro ni plata ni cobre en el cinturón, ni bolsa para el camino, ni dos mudas de ropa, ni sandalias, ni bastón; porque el trabajador merece que se le dé su sustento. En cualquier pueblo o aldea donde entren, busquen a alguien que merezca recibirlos, y quédense en su casa hasta que se vayan de ese lugar. Al entrar, digan: ’Paz a esta casa’. Si el hogar se lo merece, que la paz de ustedes reine en él; y si no, que la paz se vaya con ustedes. Si alguno no los recibe bien ni escucha sus palabras, al salir de esa casa o de ese pueblo, sacúdanse el polvo de los pies. Les aseguro que en el día del juicio el castigo para Sodoma y Gomorra será más tolerable que para ese pueblo. Los envío como ovejas en medio de lobos. Por tanto, sean astutos como serpientes y sencillos como palomas. Tengan cuidado con la gente; los entregarán a los tribunales y los azotarán en las sinagogas. Por mi causa los llevarán ante gobernadores y reyes para dar testimonio a ellos y a los gentiles. Pero cuando los arresten, no se preocupen por lo que van a decir o cómo van a decirlo. En ese momento se les dará lo que han de decir, porque no serán ustedes los que hablen, sino que el Espíritu de su Padre hablará por medio de ustedes. El hermano entregará a la muerte al hermano, y el padre al hijo. Los hijos se rebelarán contra sus padres y harán que los maten. Por causa de mi nombre todo el mundo los odiará, pero el que se mantenga firme hasta el fin será salvo. Cuando los persigan en una ciudad, huyan a otra. Les aseguro que no terminarán de recorrer las ciudades de Israel antes que venga el Hijo del hombre. El discípulo no es superior a su maestro, ni el siervo superior a su amo. Basta con que el discípulo sea como su maestro, y el siervo como su amo. Si al jefe de la casa lo han llamado Beelzebú, ¡cuánto más a los de su familia! Así que no les tengan miedo; porque no hay nada encubierto que no llegue a revelarse, ni nada escondido que no llegue a conocerse. Lo que les digo en la oscuridad, díganlo ustedes a plena luz; lo que se les susurra al oído, proclámenlo desde las azoteas. No teman a los que matan el cuerpo pero no pueden matar el alma. Teman más bien al que puede destruir alma y cuerpo en el infierno. ¿No se venden dos gorriones por una monedita? Sin embargo, ni uno de ellos caerá a tierra sin que lo permita el Padre; y él les tiene contados a ustedes aun los cabellos de la cabeza. Así que no tengan miedo; ustedes valen más que muchos gorriones. A cualquiera que me reconozca delante de los demás, yo también lo reconoceré delante de mi Padre que está en el cielo. Pero a cualquiera que me desconozca delante de los demás, yo también lo desconoceré delante de mi Padre que está en el cielo. No crean que he venido a traer paz a la tierra. No vine a traer paz sino espada. Porque he venido a poner en conflicto al hombre contra su padre, a la hija contra su madre, a la nuera contra su suegra; los enemigos de cada cual serán los de su propia familia. El que quiere a su padre o a su madre más que a mí no es digno de mí; el que quiere a su hijo o a su hija más que a mí no es digno de mí; y el que no toma su cruz y me sigue no es digno de mí. El que encuentre su vida, la perderá, y el que la pierda por mi causa, la encontrará. Quien los recibe a ustedes, me recibe a mí; y quien me recibe a mí, recibe al que me envió. Cualquiera que recibe a un profeta por tratarse de un profeta, recibirá recompensa de profeta; y el que recibe a un justo por atarse de un justo, recibirá recompensa de justo. Y quien dé siquiera un vaso de agua fresca a uno de estos pequeños por tratarse de uno de mis discípulos, les aseguro que no perderá su recompensa».

Találtam neked valamit: ezen a felvételen hallhatod, hogy ejtik az /s/-t a az s–ş–sz megkülönböztetést nem ismerő nyelvekben, ahogy magyaráztam, hol így, hol úgy, abszolút nincs jelentősége. (a naaaaagy lejátszógombra kattints!) – Mex ^plática 2009. március 12., 19:54 (CET)

(Az írás ne tévesszen meg, a spanyolban az s, ce/ci, z mindhárom az [s]-t jelöli; eredetileg sz, c, dz volt, de a 17. századra eltűnt a különbség közöttük az sz javára.) – Mex ^plática 2009. március 12., 20:26 (CET)

plática

Már rég akartam kérdezni: a plática mért -ica?? – Há’ miért ne? Egyébként azért, mert ez egy nőnemű főnév, amely azt jelenti, hogy ’beszélgetés’, ’eszmecsere’. A középkori latin PLATICA szóból jön, amely eredetileg PLATICE volt (szintén nőnemű), a.m. ’rövid oktatás, előadás’. (A mexikóiak pedig nagyon szeretik ezt mondani az hablar – ’beszél’ helyett is ). – Mex ^plática 2009. március 12., 22:01 (CET)

asszem, amilyenek a wikis vitalapok, ott mi nem hablamos, hanem charlamos... (ma hallottam ez a szót.) – Alensha ^sms 2009. március 12., 22:19 (CET)

A charlar az csevegni és tkp. olasz származású szó. Az hablar a latin FABULARI szabályos fejleménye a spanyolban (mert ugye f > h, a hangsúlytalan u és i pedig ahol lehetséges volt, eltűnt). Vicces, de „hablaty” és a „blabla” is a spanyol habla (< FABULA) ’beszéd’ szóból származik, nem pedig fordítva. – Mex ^plática 2009. március 12., 22:28 (CET)

hajjaj...

nem nagyon jut most jó ötlet az eszembe... áldozati tűz helye? égőáldozati oltár? (a Bibliában úgy van, hogy „Istentűz-helye”). – Alensha ^sms 2009. március 12., 22:18 (CET)

Ez is szép ám

Jézus születésének története (Máté 1) spanyolul, felsorolja az egész "családot" – Mex ^plática 2009. március 12., 22:39 (CET)

Jukaték-maja lesz az, szerintem (a tolték egészen más, asszem az az uto-azték nyelvcsaládba tartozik) – Mex ^plática 2009. március 13., 08:24 (CET)

Fonéma vs. allofón

Az ubih speciel nem rendelkezett írással, viszont a cserkesz és az abház igen, amelyek nagyon közeli rokonai, mondhatni, mint a főníciai és a héber. Cirill betűkkel írják, a probléma csak az, hogy nem minden fonémát lehet lejegyezni, mert ahhoz túl kevés a betű. Meg aztán vannak nyelvek, ahol nem is kell külön jelölni egy-egy fonémát, mert a hangkörnyezetből automatikusan adódik, hogy bizonyos helyen csak melyik lehet. A fonéma lényege egyébként nem más, mint a jelentésmegkülönböztető szerep. Nálunk a j és a gy két különböző fonéma, mert nem mindegy, hogy jár vagy gyár; ugyanakkor a spanyolban pl. teljesen mindegy, hogy a ya ('már') szót úgy ejted, hogy [já] (klasszikus), [gyá], [dzsá], [zsá] vagy [sá] (nyelvjárási), mert nekik ez mind egyetlen fonéma.

Erről jutott eszembe egy érdekes, alapvetően az átíráshoz kapcsolódó probléma, amiről sokat vitatkoztam nyelvészekkel. Probálom gyakorlati oldalról megközelíteni a helyzetet. A tények:

• A spanyolban és az olaszban is létezik -r- és -rr-
• A spanyolban és az olaszban is ugyanaz a különbség kiejtésben a kettő között (egyszeri, illetve többszörös pergőhang).
• A spanyolban és az olaszban is jelentésmegkülönböztető szerepe van a kettőnek -- caro 'drága' és carro 'kocsi'.

S most ugrik a majom a vízbe:

• Az olaszban úgy írják át IPA-val őket, hogy [r] és [rr].
• A spanyolban viszont úgy, hogy [ɾ] és [r].

Amint látod, és összeveted a gyakorlati megvalósulásukat az átírással, óriási ellentmondás van. Ha mindkét nyelvben ugyanúgy ejtik őket, akkor az átírásban is ugyanúgy kellene, mivel beszédben ugyanúgy hangzik az, amit az olaszban [rr]-nek írnak át, mint az, amit a spanyolban csak [r]-nek. Amikor megkérdeztem pár spanyol nyelvész véleményét erről, azzal érveltek, hogy az olaszban azért jelölik így, mert ott a mássalhangzók hosszúsága a fonémikus, míg a spanyolban ilyen nincs (mert minőségileg alakult át az eredeti mennyiségi megkülönböztetés), egyetlen kivétel az r, ahol inkább azt mondják, hogy a rövid r legyen a "flap" és a hosszú a "trill" mint két önálló fonéma. Ez az érv is elfogadható, de ettől az átírás még mindig következetlen marad. Arról nem is beszélve, hogy "flap"-nak elkeresztelt vibrante simple fonémának is van olyan allofónja, amelyet rendesen, töbször pergetve ejtenek, pl. msh. előtt (a perla szóban lévő r is legalább 2-szer perdül, tehát ezzel már agyon van ütve a "flap"-elmélet). Jó bonyolult, igaz?

Tulajdonképpen nem az a lényeg, hogy a szövegkörnyezetből amúgy is kiderülne, hogy melyik, hanem az, hogy amint létezik olyan szópár, ahol csak egy hang különbsége miatt jelent mást a kettő, akkor azok fonémák. Mondok még egyszerűbb példát: a spanyolban a bota ('csizma') és vota ('szavaz') egyformán hangzanak a beszédben [bota] vagy (ha van előttük magánhangzóra végződő szó) [βota]. Tehát hiába van írásban megkülönböztetve, nem két külön fonéma, mert a beszédben önmagában nem képes a jelentést megkülönböztetni, kell hozzá a szövegkörnyezet. Azon lehetne vitatkozni, hogy ez mennyire érvényes az összetett/képzős szavakra, az már határeset, mert pl. a díganos ('mondja meg nekünk') és dígannos ('mondják meg nekünk') sem ugyanaz, de itt egy összetett szavakról van szó, szóval az n/nn nem fogható fel rövid és hosszú n-ként (diga+nos, ill. digan+nos, nos = nekünk). Amúgy meg Latin-Amerikában még a köznyelvi kiejtésben sincs különbség a kettő között (sokszor rosszul is írják le), Spanyolországban rendesen kiejtik az -nn-t. – Mex ^plática 2009. március 13., 12:13 (CET)

Időrend vitában

Ha egy szakasz végére tette, akkor az már jó helyen van. Nyilván úgy érzi, hogy ahhoz a témához tartozik, amit ír, nem akar vele új témát nyitni, és ez a szíve joga. Csak az nem lenne jó, ha egy szakasz elejére írna. Te egy új szakaszt nyitottál a témához, ez meg a te szíved joga. Az új szakaszban dőlt betűssé tettem az idézett hozzászólást.
Azon a vitalapon egy sor olyan témát tárgyalsz olyan alapossággal és olyan jó hivatkozásokkal, amikkel - természetesen nem vitaformában - a megfelelő cikkeket igazán jó lenne kiegészíteni. Ragyogónak tartom, hogy egy szakembertől választ kaptak az azon a lapon összehordottak, de a vitalapoknál nagyságrenddel fontosabbnak tartanám a megfelelő cikkek szinvonalas, hiteles és kiegyensúlyozott kialakítását. Nyilván nem akarsz egyszerre ezer felé kapkodni, de nagyon örülnék neki, ha a todo listádra felvennéd például a minden forrást nélkülöző Szentessy-Luzsénszky Alfonz cikket. Jó lenne, ha csak az maradna a cikkben, ami lexikális jellegű forrásokkal alátámasztható, és az is jó lenne, ha a cikk nem sértené tovább a WP:POV irányelvet. Karmela^üzenőlap 2009. március 14., 12:22 (CET)

References group

Lehet-e egy adott szakaszban is jegyzeteket csinálni - úgy értem, van-e rá vmi sablon -, vagy csak az egész cikk végi tipus van? (eLVe)

Több <references/> is lehet egy lapon, a névtelen csoportot már ismered, a többiben pedig különböző group=-t kell megadni. A group= megadásával csoportosítani lehet a ref-eket. Gondolom ebből a példából megérted, hogy hogyan. Ha valami mégsem lenne világos, akkor persze kérdezz:

ezmegez ezmegez azmegaz azmegaz miegyebek miegyebek idemegide idemegide „a” csoport: odamegoda odamegoda egyebek egyebek „x” csoport: névtelen csoport:

ebből lett:

*ezmegez ezmegez  <ref group=x>ezmegez </ref>
*azmegaz azmegaz <ref group=a>azmegaz</ref>
*miegyebek miegyebek <ref>miegyebek</ref>
*idemegide idemegide <ref group=a>idemegide</ref>
*„a” csoport:
<references group=a/>

*odamegoda odamegoda <ref group=x>odamegoda</ref>
*egyebek egyebek <ref>egyebek</ref>

*„x” csoport:
<references group=x/>

*névtelen csoport:
<references/>
<references/>

További leírásaim ugyanerről:

• {{Tipp-ref-group}}
• Szerkesztővita:Pasztilla#Források::7. group - így néz ki és Szerkesztővita:Pasztilla#Források::Karmela :: 8. group - ebből lett
• Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív47#Cikktagolási javaslat

Mediawiki::

• mw:Help:Extension:Cite

Karmela^üzenőlap 2009. március 14., 19:25 (CET)

Enciklopédiához illő források

Van egy ilyen segédletünk: Wikipédia:Megbízható források és egy irányelvünk: Wikipédia:Ellenőrizhetőség. Csak az forrás, ami ezeknek megfelel. Máskülönben a kijelentés forrásmegadás nélküli, és mint ilyet, először meg lehet jelölni így: {{forr|szöveg=ez itt egy kijelentés}} ez lesz belőle: ez itt egy kijelentés^[forrás?], és ha illő várakozás után sem hoz hozzá senki egy enciklopédikus nívójú forrást, akkor egyszerűen törölhető. Karmela^üzenőlap 2009. március 14., 19:52 (CET)

Itt találsz példát a {{forr}}^(?) használatára: tucat, kokain#Hatásai, muffin. Természetesen ingerlően hat az ilyesmi arra, aki a megkérdőjelezett kijelentést odaírta. Illik várni egy kicsit, hogy reagál-e rá az illető, megalapozza-e lexikálisan, és csak azután szoktuk törölni a kijelentést. Annál a cikknél azonban, aminek alkotója négy hónapja fütyül a cikk elején álló, és a teljes cikket megkérdőjelező {{nincs forrás}} sablonra, már régesrég lejárt a türelmi idő, minden forrás nélküli dolog azonnal törölhető, kommentbe tenni sem indokolt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne támadnának rád rögtön az ordasok, de hát ezt magad is tudod. Karmela^üzenőlap 2009. március 15., 10:50 (CET)

Színezés

Így néz ki kiszinezve:

1. אנכ.משע.בנ.כמש[מלכ].מלכ.מאב.הד

és ebből lett:

{{rtl+}}1. אנכ.משע.בנ.כמש<span style=" background-color:Yellow; color:DarkGreen; ">[מלכ]</span>.מלכ.מאב.הד{{rtl-}}

Karmela^üzenőlap 2009. március 15., 10:06 (CET)

A leggyakoribb hibák, hogy a style-ban

• egyenlőségjelet írok a kettőspont helyett, vagy hogy
• elfelejtem a pontosvesszőt, esetleg
• lefelejtem a lezáró macskakörmöt,
• eltévesztem a kis/nagybetűt a szín nevében
• elfelejtem a hexadecimális szinkódok elől a „#” jelet.

Ilyenkor egyszerűen figyelmen kívül marad a style. Karmela^üzenőlap 2009. március 15., 10:23 (CET)

Hispania Epigráfica

Köszi! Valószínűleg hasznát veszem majd, a Spanyolországban talált feliratokról szól. – Mex ^plática 2009. március 15., 10:08 (CET)

Kategória:Tippek

A Kategória:Tippek alatt egy ideje gyűjtögetem/gyűjtögetjük a válaszokat a gyakori kérdésekre, és itt is van egy ezzel többé-kevésbé átfedésben álló gyűjtemény: WP:GYIK. A te mentorálásodkor az a hátsó szándék is vezetett, hogy ezekhez további kiegészítéseket tegyek a vitalapod alapján. Teljes-e még mindez nálad? Volt-e ilyesvalami, amit kitöröltél, vagy máshova mozgattál és az archívumodban sincs benne? Karmela^üzenőlap 2009. március 15., 10:31 (CET)

Egyedi aláírás

Rákattintasz a beállításaim linkre felül a felhasználói menüben, és fogsz látni egy olyan sort, hogy Aláírás. Az alatta lévő négyzetet (Aláírás automatikus hivatkozás nélkül) jelöld be (ez annyit jelent, hogy nem fogja automatikusan linkké alakítani az aláírást, vagyis nem az alapértelmezettet fogja használni, azért, hogy megadhass akármit, amit szeretnél). Ezután az Aláírás mezőbe bármit beírhatsz aláírásnak, ugyanúgy működik minden kód, mint amikor bármilyen lapra írsz. Nekem ez van beírva, amitől ilyen „csicsás” lett a nevem:

[[User:El Mexicano|<font color="green">M</font><font color="#D2D2D2">e</font><font color="red">x</font>]] ^{[[User_vita:El Mexicano|plática]]}

Ha valamit nem értesz benne, mi mire szolgál, szívesen elmagyarázom. – Mex ^plática 2009. március 15., 10:48 (CET)

• A színek nevében számít a kisbetű/nagybetű. Nem is mondhatni, hogy általánosságban mindegy lenne, csak bizonyos szövegkörnyezetben hidalja át a szoftver a kisbetű/nagybetű különbséget.
• A < f o n t > használatát viszont ne vedd át Mextől, már nem ajánlott. A style-ra való áttérés folyamatban van, bármily körülményesnek is tűnik, inkább azt használd.

Az lehet, de style-lal viszont nem működik, mivel először úgy próbáltam. – Mex ^plática 2009. március 15., 12:17 (CET) Rájöttem, mi volt a gond. – Mex ^plática 2009. március 15., 12:43 (CET)

Ha ezt is beleveszed a monobookodba, akkor a span írásához is kapsz egy külön gombot:

    mwCustomEditButtons[mwCustomEditButtons.length] = {
      "imageFile": "http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/72/Button_span_2.png",
      "speedTip": "span",
      "tagOpen": "<span style=\"\">",
      "tagClose": "</span>",
      "sampleText": "szöveg" }

Az utolsó } elé írjad.

Itt a monobookod: Szerkesztő:ELVe/monobook.js, és már ki is egészítettem, elég, ha kiüríted a gyorsítótáradat.

Elnézést kérek, ha lóugrás szerint kezdtem el haladni, nagyon elkényeztettél. Mindent rögtön megértesz, hát elkanászodtam, gondolván, hogy mi már félszavakból is megértjük egymást.

Ahelyett, hogy

• <font color="green">szöveg</font> azt modern írni, hogy:
• <span style="color:green;">szöveg</span>.

és az új gombod arról gondoskodik, hogy egyszerűbb legyen ez a bonyolultság.

Az színek nevében a green nem ugyanaz, mint a Green, hanem két külön szín (már ha van mind a kettő egyáltalán).

Karmela^üzenőlap 2009. március 15., 12:14 (CET)

Azt hittem, héber betűkkel fogod kiírni a neved De ez sem rossz. Valami viszont nem stimmel, mert a neved linkje csupa nagybetűs névre (ELVE) hivatkozik, viszont a userneved utolsó betűje kis e. Ha azt akarod, hogy nagybetűvel legyen kiírva, akkor ezt írd be: [[Szerkesztő:ELVe|ELVE]]. – Mex ^plática 2009. március 15., 12:36 (CET)

Egyébként úgy tudom, hogy csak a szavak kezdőbetűjénél nincs kisbetű/nagybetű megkülönböztetés a wiki nyelvben, de az is lehet, hogy a címeknél csak az első betűnél. De lehet, hogy csak a kereső nem különbözteti meg. Szóval én sem értem igazán, mert hol így működik, hol úgy, még nem jöttem rá semmiféle logikára. – Mex ^plática 2009. március 15., 12:43 (CET)

Most jó :) – Mex ^plática 2009. március 15., 12:54 (CET)

Hm, ez valami keresztrejtvény-szerűség? (egyébként a neved is jelent valamit héberül vagy arámiul? gondolom…) – Mex ^plática 2009. március 15., 13:52 (CET)

Közreműködéseid

Amúgy közbe' elvesztettem a monóbukkomat , nem tudnád nekem megtalálni? (eLVe)

Ilyenkor kattints arra a linkre, hogy közreműködéseim (A lapon legfelül, a figyelőlistád mellett.)

Karmela^üzenőlap 2009. március 15., 12:25 (CET)

Egyszerű kérdés :)

Hogy lenne az átírása bibliai héberül vagy arámiul annak, hogy Thalía? (a h-t nem ejtik, az í pedig hangsúlyos). – Mex ^plática 2009. március 15., 14:06 (CET)

Huh, akkor ahogy látom mégsem kérdeztem valami egyszerűt. Naszóval, megadom fonetikai átírásban, hátha az segít: [taˈliˑ.a]. Az a gond, hogy nincs a spanyolban hosszú–rövid magánhangzó megkülönböztetés. A hangsúlyos magánhangzó általában hosszabb (de nem hosszú!) nyílt szótagban. De nem biztos. Függ a beszélőtől is. Ha ennél mélyebben bele akarunk menni, leírták, hogy mikor milyen szótag mennyire hosszú, sőt, háromféle hosszúság is van (rövid / félhosszú / hosszú), de fonológiailag annyira abszolút nincs jelentősége, hogy ezek csak ilyen ráérős emberek elemzései voltak, mondhatni. . A főszabály az, hogy a hangsúlyos nyílt szótag magánhangzója félhosszú (aztán hogy ezt ki hogyan ejti, rá van bízva). – Mex ^plática 2009. március 15., 14:51 (CET)

Spanyol ábécé

Plusz, ezek ráadásul relatív hosszúságok. Mert ha normális tempóban beszélnek, akkor viszont a hangsúlytalan magánhangzó sem olyan rövid, mint a magyarban. De lehet, hogy segít, maghallgatod az ábécét (lásd jobbra). – Mex ^plática 2009. március 15., 14:57 (CET)

Hát egész pontosan onnan vezetik le, hogy így adta neki a jó édes anyukája. De egyébként meg mindkét alakban létező név spanyolul:

• van egyszer Talia, kiejtve: [ˈtaˑlja]
• és van Talía/Thalía, kiejtve: [taˈliˑa] (ez az övé).

A h olyan, mintha ott se volna, szerintem azt ne is vedd figyelembe az átírásnál (csak utánozzák vele a latin írásmódot). Ennek a kettősségnek pedig az az oka, hogy görögül Θάλεια volt [ˈθaleja] (az ei > i már középgörög átalakulás), vagyis az első szótagon volt a hangsúly; igenám, de a latinok ezt úgy vették át, hogy Thalīa, ahol már az i-n volt a hangsúly, mivel a kötött latin hangsúlyrendszerben képtelenség volt, hogy ne az utolsó előtti szótagra essen a hangsúly, ha az hosszú szótag volt (márpedig az volt, a görög ei miatt). Következésképpen, ahol a görög ejtést veszik alapul, ott az T(h)alia, ahol a latint, ott T(h)alía. Tehát jelen esetben a latinból van levezetve, ahol hosszú és hangsúlyos í-vel ejtették (tkp. a beszélt latinban is eltűnt a hosszú–rövid mgh. megkülönböztetés, mert először eltűnt a hangsúlytalan szótagokban, majd mivel már csak a hangsúlyos szótag lehetett eleve hosszú, eltűnt ott is, mert így már nem volt különösebb értelme, ami azt eredményezte, hogy így a hangsúlyos magánhangzót mindig hosszan ejtették). – Mex ^plática 2009. március 15., 15:40 (CET)

Nézd csak mit találtam neked! Idesüss: El sexto sentido – itt kapcsolódik össze te szakterületed (bibliai héber) és az enyém (mexikói spanyol, bár nekem nem szak- csak érdeklődési terület ). Ez a csajszi amúgy eléggé szereti a misztikus keleti dolgokat. – Mex ^plática 2009. március 15., 15:53 (CET)

De az a -jj- mit keres ott? A latin és spanyol ejtésben nincs semmiféle jj hang (az akkor Thalilla lenne ), persze nyilván ejtenek egy j-szerű hangot az i-a átmenetnél, de azt csak azért, mert máskülönben nem tudnák kiejteni. Vagy az arabban és a héberben nem lehetséges az, hogy két magánhangzó egymás mellé kerüljön csak úgy, muszáj közte lenni mássalhangzónak? Ha így van, akkor értem. – Mex ^plática 2009. március 15., 16:31 (CET)

Azt persze nem tudom, hogy a görög Thaleia névnek van-e valami köze a sémihez, de egy biztos: a thal- tő nem indoeurópai eredetű, talán kapcsolatban lehet a thálassza (’tenger’) szóval (ld. pregörög szubsztrátum). – Mex ^plática 2009. március 15., 16:37 (CET)

Utánanéztem, a név azt jelenti, hogy ’virágzás’, a thalleó igéből jön. Még akár indoeurópai is lehet, ha ti. a görög th az indoeurópai *dh- folytatása, amelyből a latinban f- lett; utána az -a- lehet csak egy ejtéskönnyítő magánhangzó, szóval elképzelhető, hogy egy indoeurópai *dhle- tőből jön, ez pedig a latinban simán lehet flor (’virág’). De ez mind csak az én elméletem, utánanézek pontosan az indoeurópai tőszótárban. – Mex ^plática 2009. március 15., 16:48 (CET)

De le lehet így is írni: טָלִיָה Tálíjá – Igen, ez lesz a nyerő, köszi! Erről én hallottam egyébként, hogy az arabban minden szó mássalhangzóval kezdődhet csak, és amit mi magánhangzóval hallunk, valójában az is mássalhangzóval kezdődik, nevezetesen a hangszalagzárral. (Jól értem, hogy ez az álef nem más, mint egy betű, ami hol á-t, hol hangszalagzárat jelöl?) – Mex ^plática 2009. március 15., 16:56 (CET)

Miért nem mész (/mentél) nyelvésznek??? — Nem te vagy az első, aki megkérdezi. Az a helyzet, hogy abban az időben, amikor pályát választottam, az volt csak a lényeg, hogy valahova felvegyenek, nem volt túl egyszerű, meg hát akkor csak az számított igazán, hogy legyen felsőfokú végzettségem. Így mérnök lettem. Hogy miért nem a bölcsészetet választottam, azon egyszerű oknál fogva, mert sajnos az irodalom és a történelem viszont nem érdekelt, és nem is voltam jó egyikből sem. Szóval alapvetően ott vagyok én elcseszve, hogy sok minden érdekel (ebből egyik a nyelvészet), de csak nagyon szűk területen, a társtudományok, ami szükségesek lennének hozzá, azok már nem. De elvagyok így is . – Mex ^plática 2009. március 15., 17:24 (CET)

Közben megtaláltam: a flor PIE-töve *bhel-, tehát nem úgy van, ahogy gondoltam. Még kutakodom, honnan jöhet a thal- – Mex ^plática 2009. március 15., 17:30 (CET)

írd már le nekem légyszi héberül, hogy Alensha (a "sh" az olyan angolos s). :) – Alensha ^sms 2009. március 15., 21:22 (CET)

Köszi! :) – Alensha ^sms 2009. március 16., 14:17 (CET)

Többes

Ezekhez mit szólsz?

• A szöveget a fordítás lehetőleg szó szerint adja vissza még azon az áron is, hogy az irodalmiság helyenként csorbát szenved.
• A szóvégi elválasztás, ahol csak megoldható, követi az eredetit.

Karmela^üzenőlap 2009. március 15., 17:27 (CET)

Az „én” nem jó, mert ha még ketten belejavítanak, akkor ki az „én”? A „mi” sem jó, mert nem beszélhetsz a teljes wikiség nevében, hiszen biztos sokan nem írnák alá amit állítsz. Marad a személytelenség. Nehézkes, de egy enciklopdiában ez kénytelen-kelletlen mindig így van. Karmela^üzenőlap 2009. március 15., 17:53 (CET)

álef vs. ain

De ez valójában két különböző hang, nem? Van a hangszalagzár, amit egy sima hangrés az én értelmezésem szerint, és van valami gégeösszeszorítással ejtett hang is (mint amikor valaki öklendezik ), az lenne az ain? – Mex ^plática 2009. március 15., 17:36 (CET)

Dehogynem, a kasztíliai spanyolok ejtik a zöngés párját, pontosabban így valósul meg magánhangzók között a g (tehát nem fonémikus). Ebben a népdalban meghallhatod, hogy ejtik, pl. a la madrina halaga sorban (az halagar ige amúgy pont arab eredetű). Annyi a különbség, hogy fonetikailag ezt [ɰ] jellel írják át, ami a [ɣ] hang approximánsváltozata, fonémikusan pedig mindegyik /g/, hiszen ezek mind csak allofónok (a [ɰ]-féle ejtés meg csak Közép-Spanyolországban fordul elő). – Mex ^plática 2009. március 15., 18:19 (CET)

Hát a 700 évig tartó arab megszállás nem elhanyagolható. A vicc az egészben, hogy ez a fonetikára semmit nem hatott, csak kb. 1400 arab szó került a nyelvbe (ezek közül ma már nem használnak 100-at sem). A szóközi -g- teljesen belső fejlemény, a nyugati latinságra jellemző leníció (hanglágyulás: frikatizálódás és palatalizálás) eredménye. Mégcsak a spanyol [x] hang sem az arab [χ]-ből származik, az is teljesen belső fejlemény [ʒ/ʃ > ç > x]. – Mex ^plática 2009. március 15., 18:54 (CET)

Cserében

Cserében, ha esetleg érdekel az igazi mexikói zene, egy mestermű a hölgytől: http://www.sendspace.com/file/x28vpd (talán ez a leghíresebb dala). – Mex ^plática 2009. március 15., 20:13 (CET)

ain és ghrain

Eszembe jutott még egy érdekesség ezzel kapcsolatban: az arab al-‘arabiyya szót a spanyol algarabía formában vette át; az eredeti jelentésén kívül (amit már nem igazán használnak) ’érthetetlen nyelv’-et és ’zsibongás’-t jelent. Most így hirtelen nem jut eszembe más szó, de ezek szerint amit mondtam, alátámasztja az is, hogy ezt a sémi hangot g-vel vette át a spanyol az arab jövevényszavakban. – Mex ^plática 2009. március 16., 08:58 (CET)

Az viszont nem teljesen igaz, hogy a "gh" szerű r idegen lenne az indoeurópaitól, mert ha ez az uvuláris r – [ʁ] – akkor ilyet ejtenek a franciában és a németben (az r-et ejtik így), a portugálban szintén így ejtik a hosszú r-t, ami átmehet zöngétlenbe [χ]. A gh réshang [ɣ] vagy lazábban ejtett változata, a [ɰ] pedig megvan az újgörögben is, mivel az eredeti [b, d, g] hangokat ma [v, ð, ɣ]-nek ejtik. És természetesen megvan a spanyolban is a [ɣ]~[ɰ]. Sőt, az indoeurópai alapnyelvben is volt egy hasonló hang, a [gʰ], bár az inkább hezetett g volt. Tehát az utóbbit elég sok nyelvben ejtik az indoeurópaiban is, de a hangszalagzár tényleg nem jellemző. Bár asszem talán néhány iráni nyelvben megvan, de ott gondolom az arab hatás következménye, ahogy a [q] hang is az újperzsában, kurdban stb. kizártnak tartom, hogy indoeurópai hang folytatása lenne. Erről tudsz valamit bővebben? Úgy tudom, hogy az újperzsa q hangot is ejthetik [q]-nak is és [ʁ]-nek is. – Mex ^plática 2009. március 16., 16:02 (CET)

seol2

ó abszolút nem sürgős :) Amúgy mi az a buslerinde? Sajna ilyen török szót nem ismerek, és szótárban sem találtam hasonlót sem :) – Timish ^levélboksz 2009. március 16., 10:53 (CET)

jah, hát kicsit másképp: otobüslerinde = autóbuszaikon :) de bus - az tuti nincs, max büs, bár így rövidítve nem hazsnálják, otobüs vagy minibüs a trendi kifejezés :))) De így már értelmes. :) – Timish ^levélboksz 2009. március 16., 11:17 (CET)

Gyors előnézet

Jó hogy mondod, tényleg hasznos, és én eddig egyáltalán nem használtam. Ugyanis vagy wikEd, vagy ez. De most rájöttem, hogy elég a wikEd ideiglenes kikapcsolása is, és akkor mégiscsak működik a gyors előnézet. Én úgyis csak akkor szoktam a wikEd-et igazán teljesen bekapcsolni, ha tényleg használni akarom, annyira lelassít mindent.

A Wikipédia:Beállítások lap lenne hivatott a lehetőségek ismertetésére. Nem tudom, hogy mennyire teljes - mindig sokkal több öröm a kreativ fejlesztés, mint a leírások elkészítése hozzá. Így van ez a sablonoknál is.

Kissé lökötten néz ki itt lenn: hol két tök egyforma Előnézet és Előnézet gomb, hol meg Előnézet és Előnézet megtekintése, ami választéknak szintén nem valami értelmes. A szolgáltatás viszont jó.

Most már olyan vizeken kezedesz evezni, ahol már nem vagyok otthonos. A műszaki kocsma a gadget-gyártók törzshelye.

Egyre vigyázz azonban a gyors előnézet használatakor: ha a rendes előnézetet használod, akkor a Firefox szépen megjegyzi magának a lap állapotát, a gyors előnézettel viszont nem. Viszont a böngésző emlékezete jól jöhet, ha a szerver betegeskedik, valamint szerkesztési ütközéskor, vagy ha egy lapot véletlenül becsuksz és Ctrl-Shift-T segítségével újra fel szeretnéd éleszteni. Persze a legjobb védekezés ezek ellen úgyis az, ha valahol máshol eltárolod a szerekesztőablak tartalmát. Én a Zotero egy jegyzetlapján szoktam eltárolni, csak két gombnyomás.

• Most nincs kedvem a Wikipédia:Beállítások lapot kiegészítgetni, de ami nem volt, még lehet. Persze csak olyasmivel, amit már gyakrabban használtam, és ez korántsem mindenre igaz. Reménykedjünk, hogy vitalapod egyik olvasója talán kedvet kap rá. Karmela^üzenőlap 2009. március 16., 12:16 (CET)

Arámi és asszír

Nekem most nagy kavar van a fejemben: az asszír az arámi mai változata lenne? Vagy az egy másik nyelv? Mert olvastam olyat is, hogy az akkád változata. De akkor az akkádnak mi köze van az arámihoz? (Szerintem az arámi nyelv szócikket is helyre kéne kicsi pofozni ebből a szempontból.) Csupa kétség. – Mex ^plática 2009. március 16., 16:31 (CET)

Köszi! Hát igen, ilyen kavarok más nyelcsoportoknál is előfordulnak, még újlatinéknál is (pl. a ladin kapásból három különböző nyelvet is jelent: egyszer a ladinót magyarosan, ami lényegében 16. századi spanyol; másodszor a rétoromán dialektusok egyikét – a másik kettő a friuli és a romans; és végül harmadszor, maga a romans egyik aldialektusát is ).

Apropó, találtam egy érdekeset a héber wikiből. A vége összestimmel az általad adott átírással, az első két betű sántít. Bár a cikk a múzsa változatról szól. – Mex ^plática 2009. március 16., 18:21 (CET)

Igen, hát ilyen problémák mindig adódhatnak az átírásnál két teljesen különböző írásrendszer között (ez még a cirill → latinnál is igaz). Már régebben meg akartam kérdezni (biztos ez is hülye kérdés lesz, szóval bocs érte ), ha a mai sémi írásokban nem jelölik egyáltalán a magánhangzókat, hogy a fenében tudnak elolvasni egy szöveget? Abszolút nem fordulhat elő kétértelműség? Én néha bajban vagyok még a spanyollal is, amikor a hanyag írásban nem teszik ki az ékezeteket, ugyanis pl. a kérdő és a vonatkozó névmásokat egymástól csak egy ékezet különbözteti meg (és nem mindegy, hogy „hogyan”-nak fordítok valamit, vagy „ahogy”-nak ). – Mex ^plática 2009. március 16., 18:54 (CET)

Waadii

Bocsi, most nem ferek magyar billentyuzethez, de segithetek: Vádi l-Múdzsib – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. március 16., 18:42 (CET)

Emfatikus héber zenei oldalak :)))

A Google ezt adja ki, te biztos jobban kiigazodsz rajta. Más: nem tudom, kérdeztem-e már az emfatikust, ez tkp. mit is jelent? Hehezett, vagy csak a sima párjánál erősebben ejtett mássalhangzó? A szakirodalom is csak hablatyol össze-vissza, konkrétan sehol nincs leírva, hogy egy emfatikust hogy kell kiejteni. – Mex ^plática 2009. március 16., 19:18 (CET)

Arra én is kíváncsi lennék, hogy a magyarral, ill. az indoeurópaival ellentétben hogy néz ki egy mondat a sémiben. Gondolom teljesen más rendszer. Az alapvető eltérések általában olyanok szoktak lenni, hogy más-más mondatrészt szintetizál egy szóban a nyelv. Míg pl. magyarul a -ban/-bent fejezik ki raggal, addig az indoeurópaiban ugyanazt elöljárószóval; viszont amit a magyarban csak körülírni tudunk, az pl. a spanyolban egyetlen szó; épp most találkoztam a spanyol wikiben egy olyannal (eddig még nem is láttam ilyet leírva, de mégcsak nem is hallottam), hogy pudiéndosele, magyarul kb. ’tudván/bírván [vmit csinálni] <személytelen> [valaminek/valakinek] a részére’ – persze ehhez kell egy főige is, ami konkrétan megmondja, hogy mi az a csinálni. Különösképpen az ige termékeny a spanyolban, bizonyos igealakokban (főnévi igenév, gerundium, ill. állító felszólító mód) benne lehet még a tárgy és a részes is, pl. ¡díselo! ’Mondd meg neki!’. Tehát gondolom ilyen strukturális eltérés lehet a sémi/indoeurópai között is, nem?

Az ejektívet már értem, sok indián nyelvben is van ilyen hang (kecsua, maja stb.) – Mex ^plática 2009. március 16., 20:27 (CET)

Na ilyen is van a spanyolban, és ott sincs külön neve, pl. az ún. erős múlt idejű igék múlt ideje a főnévi igenév végződésétől és a tőmagánhangzótól függetlenül mindig úgy néz ki, hogy -uCe, ahol a C egy msh., amelynek valamikor van köze a rendes tőbeli mássalhangzóhoz, valamikor egyáltalán nincs. Példák:

• andar ’jár, megy’: anduve, anduviste, anduvo, anduvimos, anduvisteis, anduvieron
• caber ’belefér’: cupe, cupiste, cupo, cupimos, cupisteis, cupieron.
• estar ’[vhol/vhogyan] van’: estuve, estuviste...
• haber (segédige): hube, hubiste...
• poder ’tud, képes, bír’: pude, pudiste...
• poner ’tesz, helyez’: puse, pusiste...
• saber ’tud’: supe, supiste, supo, supimos, supisteis, supieron...
• tener ’van vmije’: tuve, tuviste...

Asszem több nincs is ebből a fajtából. A héberben is ugyanúgy ragozzák szám és személy szerint az igét? – Mex ^plática 2009. március 16., 22:06 (CET)

Font

csak ezek a fontcsaládok jelennek meg? (eLVe)

Azt a táblázatot csak mintának gondoltam, hogy lásd, hogyan tudod egymás mellett megszemlélni a különböző fontokat. Úgy gondoltam, hogy majd te további sorokat írsz hozzá.

vhogy az egésznek az alapját nem értem (eLVe)

Leírom ide a dolog hátterét az én nem túl szakszerű felfogásomban. (Én ugyanis a számítástechnikának egy teljesen más szegletében működtem, soha semmi dolgom nem volt azzal, hogyan jelenik meg a képernyőn valami, tehát ezen a területen éppolyan laikus vagyok, mint te.) Tehát:

Kinek-kinek a gépén van egy sor tipográfiai lehetőség, amit innen-onnan letöltött, vagy a géppel kapta. Az egymással rokonítható fontokat családokba osztályozták, így ha egy gépen nincs meg valmelyik font, az akkor is tud mihez kezdeni, elővesz egy másikat ugyanabból a családból, vagy ha olyan sincs, akkor az alapbeállítás szerintit.

Amikor valahonnan bemásolsz egy jelet, az magával hozza egyrészt a kódját (az aktuális kódtáblában azzal a jelentéssel, hogy ő egy alef), másrészt pedig a megjelenítésére vonatkozó információkat - dőltbetű, vastagbetű, méret, font. Ezeket a tulajdonságokat azonban részben vagy egészben felülírják a számítógépeden levő fontok által adott lehetőségek, a böngésződ beállításai és a wikipédia alapbeállításai. Amikor viszont a < d i v > vagy a < s p a n > a style részében mondjuk az írod, hogy font-family:times, akkor helyileg megpróbálod kikényszeríteni, hogy lehetőség szerint ebbe a családba tartozzó fonttal jelnjen meg a bötű.

Az egész képet még az is cifrázza, hogy a kódtáblák között is választani lehet. Így ugyanaz a számkombináció az egyik kódtáblában mást jelenthet, mint a másikban, akinek Cyrillic ISO-8859-5 kódtáblára van beállítva a böngészője, az ciril betűt lát ugyanarra a kódra, amelyikre pedig magyar, cseh vagy lengyel betűket lát akinek Central European ISO-8859-2 kódtáblára van beállítva amit néz.

Remélem, hogy ez segített, nem pedig méginkább összezavart?

Karmela^üzenőlap 2009. március 17., 00:24 (CET)

Ez a cikk érdekes lesz neked:

• en:Unicode and HTML for the Hebrew alphabet

és ezt is melegen ajánlom a figyelmedbe:

• Characters vs. Glyphs, Unicode Character Encoding Model. Unicode Consortium (1991-2009). Hozzáférés ideje: 2009. március 17. 

ezt pedig csak gyönyörködésül (és egy esetleges cikkötletnek):

• The Rothschild Miscellany. Facsimile Editions Limited, 2009 (Hozzáférés: 2009. március 17.)

Gondoltál-e arra a lehetőségre is, hogy egy-egy szöveget egészben, egyetlen kész kép gyanánt is feltölthetsz a commonsra, hogy aztán mint képet beillesszed a cikk szövegébe? Így nem kéne a csak ritkán szükséges karakterek megjelenítésével bajmódnod.

• Példa:

Ebből lett:

[[Fájl:Shalom.svg|60px]]

Ha valahol találsz egy szépen formázott szövegrészt, akkor feltöltheted úgy készen ahogy van, nem muszáj, hogy te állítsd össze. Azt kell hozzá kiokumlálni, hogy hogyan lehet egy weblapról a neked tetsző szöveget képként, nem pedig szövegként kiollózni. Én az ilyet csak egy kicsit tudom és valószínűnleg nem is a legoptimálisabb módon csinálom. Tehát azt ajánlom, hogy ha ilyesmit találsz, akkor kérd a Wikipédia:Kocsmafal (képek) oldalon, hogy segítsenek benne, megadva, hogy mit akarsz és honnan kiollózni és feltölteni. A magyarázat interpretációjába aztán majd én is beszállok, ha az túl lakonikusra sikeredne. Karmela^üzenőlap 2009. március 17., 15:15 (CET)

Ige(ragozások)

Igen, viszont ez nekik ugyanúgy teljesen egyértelmű. Tehát pl. senki nem fog olyan hibát elkövetni, hogy a puse helyett azt mondja, hogy *poní (ami a szabályos alak lenne). De ez még mind semmi, mert vannak az ún. többtövű igék (amit először leírtam, azok nem többtövűek, csak „erős” tőváltósak); szerencsére ilyenből csak kettő van, na de szerencsétlenségre a két leggyakrabban használt ige:

• ser (’van’, ún. kopulatív létige): soy (vagyok), fui (voltam), era (vala), seré (leszek), sería (majd lennék [ha…])
• ir (’menni’): voy (megyek), fui (mentem/voltam), iba (menék?), iré (menni fogok), iría (majd mennék [ha…])

A szabályos igéknek ugyanúgy csak egy tövük van. Ha részletesebben érdekel: spanyol igeragozás.

Ezek szerint a sémi ragozás a szláv nyelvekéhez hasonló, ha még jól emlékszem, az oroszban is csak egy jelen és egy múlt van, asszem nincs is külön jövő. Le tudnád írni, hogy lenne pl. egy héber ige ragozása jelen időben? Kíváncsi lennék rá.

A spanyol rendszer úgy néz ki, hogy van egy jelen (szintetikus), befejezett múlt (szintetikus), folyamatos múlt (szintetikus), jövő (szintetikus) és feltételes jövő (szintetikus), valamint ezek befejezett párjai (a befejezett múlt esetén a régmúlt), amelyeket az haber segédige + a participium egyes szám hímnmemű alakjával képeznek. És ez az egész megvan egyszer a kijelentő módban, illetve egyszer a kötőmódban:

MODO INDICATIVO
Presente						Pretérito perfecto simple			Pretérito imperfecto			Futuro simple			Condicional simple
I.		II.		III.		I.	II.	III.	I.	II.	III.	I.	II.	III.	I.		II.		III.
‑o		‑o		‑o		‑é	‑í	‑í	‑aba	‑ía	‑ía	‑aré	‑eré	‑iré	‑aría		‑ería		‑iría
‑as	‑ás	‑es	‑és	‑es	‑ís	‑aste	‑iste	‑iste	‑abas	‑ías	‑ías	‑arás	‑erás	‑irás	‑arías		‑erías		‑irías
‑a		‑e		‑e		‑ó	‑ió	‑ió	‑aba	‑ía	‑ía	‑ará	‑erá	‑irá	‑aría		‑ería		‑iría
‑amos		‑emos		‑imos		‑amos	‑imos	‑imos	‑ábamos	‑íamos	‑íamos	‑aremos	‑eremos	‑iremos	‑aríamos		‑eríamos		‑iríamos
‑áis		‑éis		‑ís		‑asteis	‑isteis	‑isteis	‑abais	‑íais	‑íais	‑aréis	‑eréis	‑iréis	‑aríais		‑eríais		‑iríais
‑an		‑en		‑en		‑aron	‑ieron	‑ieron	‑aban	‑ían	‑ían	‑arán	‑erán	‑irán	‑arían		‑erían		‑irían
MODO SUBJUNTIVO															MODO IMPERATIVO
Presente						Pretérito imperfecto I			Pretérito imperfecto II			Futuro simple			Imperativo positivo
I.		II.		III.		I.	II.	III.	I.	II.	III.	I.	II.	III.	I.		II.		III.
‑e		‑a		‑a		‑ara	‑iera	‑iera	‑ase	‑iese	‑iese	‑are	‑iere	‑iere	—		—		—
‑es		‑as		‑as		‑aras	‑ieras	‑ieras	‑ases	‑ieses	‑ieses	‑ares	‑ieres	‑ieres	‑a	‑á	‑e	‑é	‑e	‑í
‑e		‑a		‑a		‑ara	‑iera	‑iera	‑ase	‑iese	‑iese	‑are	‑iere	‑iere	‑e		‑a		‑a
‑emos		‑amos		‑amos		‑áramos	‑iéramos	‑iéramos	‑ásemos	‑iésemos	‑iésemos	‑áremos	‑iéremos	‑iéremos	‑emos		‑amos		‑amos
‑éis		‑áis		‑áis		‑arais	‑ierais	‑ierais	‑aseis	‑ieseis	‑ieseis	‑areis	‑iereis	‑iereis	‑ad		‑ed		‑id
‑en		‑an		‑an		‑aran	‑ieran	‑ieran	‑asen	‑iesen	‑iesen	‑aren	‑ieren	‑ieren	‑en		‑an		‑an
FORMAS NO PERSONALES												• Az összetett igeidők az haber megfelelő egyszerű alakjaival és a participio hímnemű egyes számú alakjával képződnek. • Az imperativo negativo (tiltó felszólító mód) alakjai végig megegyeznek a subjuntivo presente alakjaival. • A többes szám 2. személyű alakokat csak Spanyolországban használják, másutt helyettük a tb. 3. személy használatos.
Infinitivo						Participio			Gerundio
I.		II.		III.		I.	II.	III.	I.	II.	III.
‑ar		‑er		‑ir		‑ado/a (-ante)	‑ido/a (-iente)	‑ido/a (-iente)	‑ando	‑iendo	‑iendo

Nehogy megtanuld! – Mex ^plática 2009. március 17., 09:06 (CET)

Köszi! Ügyes! Hát, ha ennyi az összes ragozott alakja egy igének, akkor ez tényleg nagyon egyszerűnek tűnik. Ezt a háromgyökös rendszer én is ismerem, a visszafelé ragozás is még érthető, illetve összességében érthető, csak kicsit furcsa, hogy hímnemben/nőnemben külön ragoznak (bár a spanyolban az alany- és a tárgyesetű személyes névmásnak vannak külön hím- és nőnemű alakjai, az egyes szám 1–2. személyek kivételével: yo, tú, él/ella/ello*, nosotros/nosotras, vosotros/vosotras, ellos/ellas (*az ello a semleges nem lenne, de alanyként már nem használják, csak határozóként.) Az ablaut szintén fontos lehet, főleg az egy-/kétszótagú igéknél: hace (ő csinál) és hice (én csináltam); sabe (tud), sepa (tudjon), supo (tudott); da (ad), dé (adjon), di (adtam), dio (adott), doy (adok); stb. De nem akarlak tovább fárasztani ezzel, gondolom már így is agyadra megyek a spanyollal. Tényleg, ha vegyes a társaság (nők és férfiak), akkor melyik nemet kell a sémiben használni? – Mex ^plática 2009. március 17., 11:06 (CET)

Köszönöm a linket, otthon meg is nézem! Amit írtál, az sajnos jellemző a magyar (nyelvű) kiadványokra/oldalakra, és nem csak a hébernél. Én még egyetlen magyar kiadású spanyol nyelvtankönyvet nem láttam, ami ne lett volna tele marhaságokkal. Ott szokott kezdődni, hogy még az ábécé betűinek neveit sem írják jól (pl.a q-t *ku-nak, amikor az cu – k mindössze két spanyol szóban szerepel: a ka, mint k betű neve, és a kilo – aztán beleteszik az rr-t mint külön betűt, amikor az csak egy kettőzőtt betű), de ez még a kisebbik gond. A nyelvtani fogalmakat keverik össze-vissza, elkeresztelnek olyan dolgokat olyanra, amik nem azok (na ezt jól megaztmondtam ), szóval katasztrófa. – Mex ^plática 2009. március 17., 11:19 (CET)

Az világos, én csak arra gondoltam, amikor a társaságra mint összességre utalnak, akkor eszerint az "ők"-et hímnemben használni. Ugyanígy van a latin nyelvekben is. (Hoppá! Még egy közös pont! ) – Mex ^plática 2009. március 17., 12:33 (CET)

Talmud ford

Én is csak össze-vissza navigáláskor akadtam a cikkre véletlen, a csúnya szóval zsidós témákkal nem foglalkozom, max. kapcsolódó személyek életrajzaival. Ez is egy életrajz volt, hát rendbetettem, ahogy még párat ma :) Emlékezetem szerint egyiket sem jelöltem törlésre, vagy utaltam volna rá, hogy törölni kéne, mert annyira gyenge lenne. Csupán egy buszos cikket, de azt már törölték – Vince ^blabla :-) 2009. március 17., 16:33 (CET)

Hát...van olyan, hogy {{tataroz}}^(?), meg olyan is (most készült), hogy {{horror}}^(?) :) – Vince ^blabla :-) 2009. március 17., 19:50 (CET)

Figyelmedbe ajánlom!

A „Ys WebColors” nevű pici, de hasznos, és könnyen kezelhető programmal, nagyon sok színváltozat hozható létre. A program letölthető, ingyenesen a Yeti Soft oldalról. Nekem bevált! - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. március 17., 17:54 (CET)

Moab map

Ez állt a fájlleírásban: All products of this independent study group dedicated to Genesis research are considered as being in public domain and may be freely reproduced and distributed by any means. Ezért jó lelkiismerettel feltöltöttem a Commonsba.

• Kattints ide: fájl:Moabite territory map 1.jpg, és azután
• arra a linkre, hogy az ottani dokumentációjának.

Jól-rosszul adtam egy nevet neki, csináltam hozzá egy leírást, és besoroltam kategóriákba. Mindezt csak ideiglenes jelleggel, hogy amig jössz és rendbeteszed, addig is legyen ott valami. Karmela^üzenőlap 2009. március 17., 19:08 (CET)

Collapsible collapsed

Most jó a collapsible. Valószínűleg a gyors előnézettel nézted, ott sajnos a collapsible - miért, miért nem - de nem működik. Ha azt szeretnéd, hogy nyitott legyen az alapállapota, akkor szedd ki belőle a collapsed osztályt. Azt hiszem, hogy nyitva lenne jobb, de ahogy te gondolod. Karmela^üzenőlap 2009. március 17., 21:38 (CET)

non-breaking

• Plusz szóközt hogy tudok beszúrni? Törés nélkül. (eLVe)

Így: &nbsp;

Bővebben a spácium változatairól:

• Szóköz#A Unicode spáciumok jegyzéke

Karmela^üzenőlap 2009. március 17., 22:52 (CET)

Linkelés

Ha egy cikkben többször is előfordul egy szó, ami linkelhető, hányszor illik jelölnöm? (eLVe)

• Nem muszáj mindent linkelni ami linkelhető, csak azt, amiről feltételezhető, hogy a cikk olvasója utána szeretne nézni.
• Az első előfordulást linkeljük.
• Ha a cikk hosszú, akkor a cikk derekánál és a vége felé érdemes újból linkelni.
• Azt is lehet linkelni, ami még nem szócikk, de jó lenne, ha azzá lenne.
• Mindig ellenőrizd le, hogy valóban jó helyre linkelsz-e. A [[Mesa]] például egy arizonai városhoz visz: Mesa. Helyesen valahogy így lenne: [[Mesa (biblia)|Mesa]]. (Egyébként arra, hogy Mesa, a legfőbb ideje lenne egy egyértelműsítő lapot csinálni. Lehet, hogy meg is csinálom.)
• Az is előfordul, hogy egy átirányításra visz a link. Ez nem olyan nagy hiba, de tisztább, ha közvetlenül a helyes cikkre utalunk. Például jobb azt írni, hogy [[Körmöcbánya]], mint azt, hogy [[Kremnica]], bár a Kremnica is a Körmöcbánya cikkhez vezet.
• A beállításaid között az Egyedi kinézetet nyújtó segédeszközök felsorolásban érdemes bekapcsolni, hogy „Az átirányításokra mutató linkeket kék szín helyett zöld színben jeleníti meg.”

Karmela^üzenőlap 2009. március 17., 23:30 (CET)

Látszer

Érdemes ezt a segédeszközt bekapcsolni a beállításaid között. Én állandóan használom. A segítségével könnyű belekukucskálni, hogy mi rejlik egy-egy belső link mögött. Karmela^üzenőlap 2009. március 17., 23:31 (CET)

Ürítsd ki a gyorsítótárat Ctrl-Shift-R segítségével, akkor bekapcsolódik. Olyankor látod a hatását, amikor egy link fölött hosszabban nyugodni hagyod az egeret (nem kell rákattintani). Intuitív, majd rájössz, hogy mire jó. Karmela^üzenőlap 2009. március 18., 00:04 (CET)

Zotero - verzió

Zotero 1.0 vagy 1.5béta? Neked melyik van? (eLVe)

• 1.0.9 (Karmela)

- A Zotero: Beállítások/Exportálás/Gyorsmásolás-ban „Alapértelmezett kimeneti fálj”-nak melyiket érdemes megadni? És jelöljem-e be a „Másolás Html-ként„-et? (eLVe)

• Wikipedia Citation Templates (ennél nincs olyan, hogy html) (Karmela)

- Beállítások/Haladó: Char.Encoding: jelöljem be a Display-t? Az Encodingnál nekem auto detect van, az jó, vagy állítsam át? Azért kérdem, mert kizárólag a wikihez használom, gondolom te már optimalizáltad és a te beállításaid jók lennének nekem is. Ha ez nem számít lenyúlásnak...

• Nálam is auto detect. Én nem kértem a Display-t, még csak ki sem próbáltam, de könnyen lehet, hogy a te számodra értékes a héber miatt. Csak azt tudom mondani, hogy próba - szerencse. (Karmela)

A General részben (az enyem angol nyelvű, gondolom nálad ezt úgy hívhatják, hogy Általános) nem kértem sem az automatikus snapshotozást, sem az automatikus pdf hozzácsatolást, minden mást azonban igen.

A használata során:

Vigyázni kell arra, hogy a generált cite sablonokban hibák vannak!

Nekem ez a három típus vált be:

• Web Page (sajnos ez az alapértelmezésű, nem pedig a Book section)
• Book
• Book section (ez nyújtja a legtöbb lehetőséget)

Nagyon jó a cédulázás lehetősége.

Nagyon jó, hogy van Tags és Related.

Nagyon jó, hogy van Collections.

Mivel nem kértem az automatikus snapshotot, külön rákattintva kell kérnem ha mégis kell, és aztán belehúzom a lap leírásába, úgyhogy látom, hogy hozzátartozik.

• Ezt megnézted már? The etymology of Zotero — The Ideophone

Karmela^üzenőlap 2009. március 17., 23:59 (CET)

Doboz

Szerintem jó ötlet. A cím lehetne egyszerűen: Jelentősége. A háttérszín nekem személy szerint nem tetszik, jobban szeretem a „fehér”' színeket, de hát ez az én bajom. Az idézetet a bevezetőbe tenném.
A piano fortét nem értem. Karmela^üzenőlap 2009. március 18., 12:09 (CET)

mért van az, hogy a felette lévő kép 300px, ez viszont csak 285px-nél lesz ugyanakkora?

A {{szövegdoboz}}^(?) forráskódjában ezt látom: "border:2px solid". Alighanem itt van az eb elhantolva. Karmela^üzenőlap 2009. március 19., 22:48 (CET)

gugli maps és earth

Sharing Maps

Once you have created a map, you can share it with others. To do this:

1. Open the map you want to share.
2. Click Link to this page in the top right corner of the orange title bar. This puts the map's URL in your browser navigation bar.
3. You can share this URL with your friends by sending it in an email or posting it on your blog or website.

Innen: User Guide - Maps Help
Tehát linkelni lehet rá, a kimásolás viszont külön engedélyhez kötött.
Én legalábbis így értem, ami itt áll: Google Maps/Google Earth Terms and Conditions.
Talán kérdezz meg másokat is erről a WP:KF-KÉP lapon.
Karmela^üzenőlap 2009. március 18., 12:25 (CET)

Isten hozott!!!

Ne haragudj, hogy így ismeretlenül kéréssel fordulok hozzád. Nem is reméltem, hogy lesz olyan emberünk, aki tud héberül. A labdarúgásműhely tagja vagyok és szeretem az izraeli focit. Átnéznéd a Makkabi Haifa című cikkemet. Nem tudom mennyire lett jó az átírás és a cikk alján a sablonban a csapatnevek. Ha nincs időd akkor csak a csapatneveket nézd meg kérlek. Sajnos a nyelvet nem beszélem és zavar a magánhangzók hiánya is. Látom vallási dolgokkal foglalkozol és remélni sem merem, hogy a foci érdekel. Az izraeli klubok honlapjai (a szurkolói is) a Makkabi Haifa kivételével csak héberül elérhetőek, így a klub története részt nem tudom megírni, csak a statisztika alapján (más wikik fordítását meg ellenzem, ha lehet megbízható forrásból fordítok). Tisztelettel:Carlos71 ^vita 2009. március 18., 12:51 (CET)

Óhéber vs. ivrit

Na már megint én, és megint egy kérdéssel. Engem mindig érdekelt, hogy az egykori nagy jelentőségű nyelvek mai változatai mennyire térnek el a klasszikus változattól, ami az érthetőség szintjét illeti. Az újgörög nem érti meg az ógörögöt, az újlatin sem a latint, és az angol sem sokat az óangolból; a hébernél hogy van ez? (Ez csak onnan jutott eszembe, hogy meg akartalak kérni egy kis fordításra, de aztán láttam a userlapodon, hogy nem fordítasz ivritre, csak nagyon kivételes esetekben, így eltekintettem a gondolattól. ) – Mex ^plática 2009. március 18., 14:05 (CET)

Hát ez az, hogy nagyjából ugyanez elmondható a klasszikus latinról és a mai újlatin nyelvekről is (a folyamatosság, a vissza-visszaható jelentőség, mint klasszikus kulturnyelvnek még a középkorban is, stb.), az ógörögről és az újgörögről stb. (bár ezekhez már nem értek), mégsem értenek egy büdős szót sem a latinból az olaszok vagy a spanyolok. A szavak jelentése, a szórend, és a nyelvtan is teljesen más, mindez ellenére, ennek pedig az az oka, hogy a beszélt latin már jóval előbb eltávolodott a klasszikus írott nyelvtől, mint azt sokan gondolják, csak éppen a beszélt nyelvet elég későn, csak a 9-10. században kezdték el írni is (amikor valójában már az 1. században – de lehet, hogy már a Kr. e. 1. században – óriási különbségek voltak a kettő között).

Ötlet: bármikor nyithatsz egy új allapot, ahova bemásolhatod innen-onnan az összes beszélgetést, amit szeretnél, sőt, még az archívumot is átnevezheted/bővítheted stb., semmi sem kőbevésett. Annyi allapot csinálsz, amennyit csak akarsz, ha valamelyiknek nem tetszik a címe, átnevezheted bármikor, az átirányító lapot pedig töröltetheted, ha már nem kell; szerkesztői allap tartalmába senkinek sincs beleszólása, azt tekintsd úgy, hogy a tied (nem fogják átírogatni/átnevezgetni az adminok). Pl. létrehozol egy olyan allapot, hogy Szerkesztő:ELVe/Nyelvészeti eszmecserék (vagy akármilyen címmel, amit szeretnél), és oda átmásolsz mindent; vagy pedig amit nemrég csináltál a velem folytatott beszélgetésekről, átnevezed (de lehet, hogy még azt sem kell) és bővíted a többi beszélgetéssel. Én ezt tudnám javasolni. – Mex ^plática 2009. március 18., 15:09 (CET)

Egy ötlet: csináltok egy allapot valamelyikőtöknél, és ha eleve mindketen arra írtok, akkor nem kell másolgatni sem. Karmela^üzenőlap 2009. március 19., 01:06 (CET)

Válasz=

1.) Az izraeli klubok honlapjai (a szurkolói is) a Makkabi Haifa kivételével csak héberül elérhetőek, így a klub története részt nem tudom megírni, csak a statisztika alapján...” -- Ez viszont fogósabb. (És érzek benne egy bújtatott kérést is....) Ha adsz címeket, szivesen megnézem, de erre nem igérek semmit. Ahhoz meg kell előtte tanulnom az izráeli sportnyelvet, mert az hiányzik. De azért mutass pár cikket, mik lennének az autentikus források.

Köszönöm. Valóban örülnék, ha valaki tudna segíteni. Majd írok fel egyet mintának aztán meglátjuk.
2.) Nyelvet tanulni tényleg sohasem késő. Alapjában a zsidó és izraeli kultúra és történelem is érdekel a foci mellett. Valamennyire tisztában is vagyok a dolog történelem részével. Ez tényleg motíválhatna (meg maga a nyelv is kihívás), csak ne lenne ez a felgyorsult világ, meg sajnos lusta is vagyok. Azért lehet, hogy összeszedem magam és nekiállok. A fociban benne van, hogy láttam játszani a Makkabi Haifát a Bajnokok Ligájában, meg az is hogy bejártam Izraelt és nagyon tetszett. A politikáról/palesztinokról vitatkozhatnak (sajnálom őket is), de az ország szép volt és szabadnak éreztem ott magam.

3.)És akkor egy viszontkérés. Itt van nekünk ez a rettenetes Szentessy-Luzsénszky Alfonz. Te viszont otthon vagy az I.VH-s és Horthy-korszakos dolgokban. Én most igen könyvtárszegény környezetben vagyok. Nem tudsz-e valami normális site-ot, ahol van vmi megbízható(!!) forrás ebben az ügyben? Vagy akár bele is írhatsz. Mindenképp ki kell kerekíteni, mert ez Talmud- (és tágabb) kérdésekben állandó hivatkozási pont. Az említett időszakot és a zsidóság/magyar antiszemitizmus történetét valóban elég jól ismerem. Szívesen segítenék, de itt külföldön ez reménytelen. Magyar dolgokkal elvétve találkozik az ember. Csak szélsőjobbos, antiszemita linkeket találtam, meg azt a linket, ahol Raj Tamás válaszol valakinek (maga az oldal valamiért nekem nem töltődött be). Nagyjából annyit tudtam én is Luzsénszkyról, mint ami a wiki cikkben van. Az antiszemiták is inkább csak az „idézeteit” ismertetik, az életét nem. Ezekről a „szerzőkről” amúgy nem hiszem, hogy sok minden lenne a könyvtárakban. Még ma is viszonylag kevesen tudják ki volt valójában az a Kuthy Lajos vagy Istóczy Győző és társai. Nem tudom. Talán jobb is így. Szerintem mindenképp az ellenoldal (zsidó lexikon, szerzők műveit kellene idézni). Ha pesti vagy: Pesten biztosan van zsidó könyvtár vagy írhatsz a Mazsihisznek. Tanácsot csak tudnak adni.Carlos71 ^vita 2009. március 18., 22:57 (CET)

Feltöltés

Gratulálok az első képfeltöltésedhez! Pianóban is. Dereng-e már a látszer? Karmela^üzenőlap 2009. március 19., 00:52 (CET)

Haifa

1.)Találtam valahol egy magyar honlapot, ahol végre nem Beitar Jerusalem volt kiírva, hanem Beitar Jeruzsálem. Ezek szerint ők is csak félig magyarosították a neveket. Már nem emlékszem pontosan melyik honlap volt, de onnan vettem a magyarosítást.
2.)Nincs összhang a sportlapok között. Legtöbben például a Beitar Jerusalem változatot használják, de sokan nem. Tehát ebből a szempontból nem helytelen, amit csináltam (csak nyelvi szempontból az).
3.)A honlap nem tudom miért nem tölt be neked, nálam jó.
4.)Tanulmányozható minta a korábbi kérésemre: a Bétár Jeruzsálem honlapja.
5.)Javaslataidat (ha a teljes cikk át lesz nézve) természetesen beleteszem a cikkbe, de nyugodtan bele is javíthatsz, ha sok a hiba. Ebben az esetben is tudom tanulmányozni a hibákat.
6.)Sok családnévnél az angol átírást magyarosítottam, vagy onnan kisilabizáltam a hiányzó magánhangzót (lásd lent/a mássalhangzókat és az egyes magánhangzóként használt mshgzókat ismerem). A magánhangzókat szerintem mindenhol elrontottam, mert nem ismerem a magyarra átírás szabályait. [Hallottam embereket héberül beszélni (régen volt), de „a” betűre nem emlékszem. Ha jól tudom a magyar „a” és „á” közötti hangról van szó (ami számos nyelvben megtalálható), ami gondolom „á” a magyar átírásban.]
Pl:

רוברטו קולאוטי‎=Roberto Kolauti/Kolaoti). A Gal Alberman [גל אלברמן‎=G(a)l Alb(e)rm(a)n

A hiányzó magánhangzók alatt Pl: Álbérmán nevét értettem (gondolom „e” betű sincs, csak „é”). Mindegy. Ezekkel nem zaklatlak. Megkeresem az átírási útmutatót és megtanulom a betűket rendesen, amint lesz egy kis időm. Üdv!Carlos71 ^vita 2009. március 19., 10:27 (CET)

Ok. A megoldást rád hagyom. Persze ugyanez a helyzet a héber keresztnév és a német családnévvel (vegyes átírás?). Az itteni átírási útmutató gyenge. Mindenképp megvárom a fejleményeket.Carlos71 ^vita 2009. március 19., 13:08 (CET)

Én a forrásoknál néztem, te meg az infóboxban (javítva). Majd szólj, ha lesznek fejlemények. A 2 klubot javítom.Carlos71 ^vita 2009. március 19., 13:59 (CET)

Az -ah végződést is átírtam -ára Petah=Petá stb.Carlos71 ^vita 2009. március 19., 14:18 (CET)

(ñ)eLVészeti eszmecserék :)))

Szerintem jó ötlet. Én a helyedben egyből odamásolnék mindent, amiről eddig szó volt, és akkor utána már tényleg nem 3 helyről kellene összeszedni őket. Vélemény? (Segítek benne, ha igényled.) – Mex ^plática 2009. március 19., 14:59 (CET)

Persze, nekem megfelel. Vedd fel a lapot a figyelőlistádra (belépsz és rákattintasz felül a lap figyelése fülre), és akkor ha a felhasználói menüben a figyelőlistám parancsra kattintasz, látod, ha valaki válaszolt/megváltoztatta. Ez azért fontos, mert ami oda íródik, arról nem fogsz kapni ilyen rikítósárga Új üzeneted van figyelmeztető csíkot. Szerintem azt is érdemes a "Mex- archívumodba" bemásolni, amit azóta beszéltünk, azaz átmásolni a másik archívumból, ha még oda mentetted. – Mex ^plática 2009. március 19., 19:21 (CET)

wikEd

Konvertálja a Word táblázatokat, bizony. És olyat is tud, hogy egy szövegben lecseréljen egy karaktersort minden helyen valami másra. A kódot is kiszinezi neked. Segít bepontozni vagy beszámozni a szöveget. Kicserélgeti a kisbetűket és a nagybetűket egymásra, ha kéred. Egyebeket is tud, de én csak azt szoktam használni, amit felsoroltam. A gyors előnézetet viszont blokkolja, tehát csak pianóban. Karmela^üzenőlap 2009. március 19., 16:41 (CET)

Mért van sablon ill userbox is a wikEd-re? Melyik a praktikusabb?

A userbox arra való, hogyha valami változtatás van a wikEd-en, és értesíteni kell a használóit, akkor ők könnyen fellelhetők legyenek. A sablon pedig linkeket tartalmaz különböző, a wikEddel kapcsolatos helyekre. Ez utóbbit csak addig használtam, amig gyakrabban rákattintottam a segítségre, időközben már levettem a lapomról. – Karmela^üzenőlap 2009. március 19., 20:39 (CET)

Egyelőre mindkettőt: a usersablont a bemutatkozó lapodra, a másikat talán a vitalapodra. Vagy azt is a bemutatkozó lapodra. Ahogy tetszik. Karmela^üzenőlap 2009. március 19., 20:51 (CET)

Na még egyszer. Karmela^üzenőlap 2009. március 19., 22:22 (CET)

Forró macska

Azoknak való, akik szívesen agyusztálják ki a mások által létrehozott cikkeket a megfelelő kategóriákkal. Nagyon örülök, hogy vannak ilyen szerkesztők is, így nem nekem kell bajmódnom vele. Ők gyakorlottak ebben, ismerik a meglévő kategóriákat és azok rendszerét. Én úgy szoktam a megfelelő kategóriákat megtalálni egy új cikkemhez, hogy megnézem egy hasonló témájú cikk besorolását. Sohasem használtam a forró macskát, mert csak a magam által létrehozott cikkeket kategorizálom, azt sem mindig. Nem kapcsolok be olyan szolgáltatást, amit csak egészen ritkán használnék, hiszen minden egyes bekapcsolt eszköz csak még lassabbá teszi az amúgy is az elviselhetőség határán levőt. Karmela^üzenőlap 2009. március 19., 17:40 (CET)

Felirata

Most találtam ezt: Mésa felirata. Kategória ami vicces, mert ezen kívül még 2 töredék van (eLVe)

A kategóriát egyszerűen töröltem, értelmetlen. A feliratából pedig átirányítást csináltam a sztélére. Vagy fordítva szeretted volna? Melyik a jobb név? De csak pianóban! Karmela^üzenőlap 2009. március 19., 20:43 (CET)

Ellenben most akkor hogy van? mi lett/lesz a szövegével? (eLVe)

Kattints ide, és megtudod: Mésa felirata. Karmela^üzenőlap 2009. március 19., 20:56 (CET)

Figyelőlista ábécében

Mikor megnyitom a Figyelőlistám szerkesztésre, hogy lehet ábc-rendbe rakni? (eLVe)

Ha a A nyers figyelőlista szerkesztése linkre kattintasz, akkor ábécében jelenik meg. Karmela^üzenőlap 2009. március 19., 20:55 (CET)

Vertical-align, padding

próbálkoztam azzal, amit multkor kérdeztem, hogy hogy lehetne egymás mellé tenni a dolgokat, hogy még maradjon is köztük egy rész, de gyászosan sikeredett, íme. Pl. mért nincs a szöveg fent? (eLVe)

Átalakítottam, és a táblázatot így kezdtem: {| style="padding:5px;" és ezzel elértem, hogy a belsejét kissé kipárnázza.

Az egyes cellákat pedig így formáztam: |style="padding:15px;text-align:right;color:#d2691e;"| (cellatartalom)

• Lásd: CSS Padding Properties

Ha a táblázat egyi sorára ezt írod elő: |- style="vertical-align:top;"
akkor a sor celláiban a szövegeket nem középtájra, hanem felfelé illeszti. Az alulra illesztés kulcsszava: bottom.

Ha akarsz, akkor tehetsz a táblázatba egy üres oszlopot is:| 

Na, a nap képe megint egy pók. Szólok is Alenshának, hogy ne nézzen oda. Karmela^üzenőlap 2009. március 20., 10:10 (CET)

Archív vitalap sablon

feltettem az Szerkesztővita:ELVe/Archív02-ra egy sablont, mert láttam, hogy másoknál is van, de szürke lett minden és széthúzza az oldalt. (eLVe)

A {{archív vitalap}}^(?) azért szürkít be mindent, hogy feltűnő legyen, hogy oda már nem szabad írni. Továbbá megnehezítendő a további hozzászólásokat, letiltja a szerkesztés linket az egyes szakaszok mellől azáltal, hogy ez van benne: _ _ N O S E C T I O N L I N K _ _ Karmela^üzenőlap 2009. március 20., 10:30 (CET)

IRC

Érdemes feltenni ezt az IRC-t? Mire szokás használni? És melyiket? Asszem kettőt is láttam (bár most nem találom, hogy hol). (eLVe)

Én a ChatZilla nevű Firefox add-on segítségével IRC-zek, amikor nagy ritkán IRC-zek. Az IRC-nek az az előnye, ami a hátránya is: peregnek a kérdések és a feleletek. Az én számomra az ottani tempó általában túl gyors, és túl sokan is szólalnak meg egyszerre, keresztül kasul. Máskor meg napokig pang és nincs ott élet. Ott is lehet valakivel különszobára menni, de erre a célra én a Skype-ot részesítem előnyben, az valahogy kellemesebb, és a naplózásával is jobban boldogulok. Gondolom megszokás kérdése.
Olyankor nagyon jó, ha például a német vagy az angol Wikipédián, vagy a Metán gyorsan választ szeretnék kapni valamilyen általánosabb kérdésre, és nem akarom kikutatni, hogy az illető Kocsmafal náluk hol van. Náluk mindig lóg valaki az IRC-n.

• Ezt érdemes megnézni erről: Wikipédia:IRC-csatornák

Karmela^üzenőlap 2009. március 20., 10:47 (CET)

Nézz csak be a zongora alá is, ott van minden. Karmela^üzenőlap 2009. március 20., 14:36 (CET)

Javítások

Köszi! Visszaállítok mindent (a 2 klub kivételével+ a Petahot Petáhra javítottam), amíg tisztázódnak a dolgok.Carlos71 ^vita 2009. március 20., 13:37 (CET)

Dobozkák

Kérlek tedd rá egy allapodra a sikertelen kísérletet, mert így találomra nehezen tudok segíteni. Kotorásszál szépen az ágy alatt is, a zongora alatt is. Karmela^üzenőlap 2009. március 20., 16:50 (CET)

Tigrinya nyelv

Szíves figyelmedbe, most készítettem. – Mex ^plática 2009. március 20., 18:24 (CET)

Napig??? Kb. fél óráig. – Mex ^plática 2009. március 20., 19:06 (CET)

Apropó

Sikerült letöltened a linkeket? Csak azért kérdezem, mert ha igen, akkor törlöm őket. (Az eLVészeti eszmecserék lapra írtam tegnap, asszem, nem tudom, olvastad-e. Remélem jól értelmezem ezt az ablautot. ) – Mex ^plática 2009. március 20., 19:18 (CET)

OK, nyelvészeti témában ezentúl én is csak oda fogok írni. Majd időnként nézz rá. – Mex ^plática 2009. március 20., 20:16 (CET)

Válasz

Már kíváncsian várom.Carlos71 ^vita 2009. március 20., 20:13 (CET)

Türelem rózsát... Találtam 2 jónak tűnő oldalt nyelvtanuláshoz (foundationstone, hebrew4christians). Utóbbiban vannak vallási dolgok is. Talán hasznos dolgok is vannak benne.Carlos71 ^vita 2009. március 20., 20:56 (CET)

Szimpatikus, hogy a 2 vallást és követőiket közelebb akarják hozni. Az utóbbi honlapról lehet olvasni is fogok. Érdekesnek tűnik.Carlos71 ^vita 2009. március 20., 21:04 (CET)

Héber nyelvtan

Parancsolj: http://www.refteologia.sk/TKHN.pdf – Mex ^plática 2009. március 20., 21:25 (CET)

Köszi! Majd ránézek.Carlos71 ^vita 2009. március 20., 21:57 (CET)

Sajnos nem

Szia, sajnos nem értek a sablonokhoz (meg a holt nyelvekhez sem). Azt hiszem, wikitechnikában máris jobban állsz nálam Sablonügyben én Glanthort vagy Danit szoktam nyaggatni. Lily is jó az ilyesmiben, de ő mostanában kevesebbet van itt. Üdv – Hkoala 2009. március 21., 12:38 (CET)

Az ötletedet (eLVileg) helyeselem. A formáját illetően nem tudom, hogy ezt is navigációs sablonnak gondoltad-e; azt hiszem, hogy várható mérete miatt talán jobb lenne a lista, mint a sablon. Üdv – Hkoala 2009. március 21., 13:06 (CET)

Na innen is látszik, hogy nem értek hozzá – Hkoala 2009. március 21., 13:17 (CET)

Sablon

Szia! Infoboxsablonra gondolsz vagy navigációsra? Utóbbit szerintem nem érdemes, mert túl nagy lenne, meg ott van a lista erre, és az egyes kövek nem is állnak annyira szoros kapcsolatban egymással, hogy indokolt lenne. Infoboxsablon esetleg jó lenne. – Alensha ^sms 2009. március 21., 14:52 (CET)

Navigációs az, ami a cikk alján van, pl. ez:

Infobox az, ami oldalt, és adatok is írhatóak bele :) pl. ez:

eLVe
előd egyiptomi fáraó utód VII. Kleopátra sokadik dinasztia (hivatalban)
Uralkodása	2009–
Prenomen	eLVe
Sírja	még nincs
Fontosabb építkezései	sok szép szócikk

– Alensha ^sms 2009. március 21., 17:21 (CET)

Hát az E betűt így szokták átírni, amikor netes egyiptomániások leírják a nevüket, mert ezek a gonosz afroázsiai nyelvűek nem szoktak ennek csinálni rá külön betűt. H betűből bezzeg kapásból volt négy, mondtam is a tanárnak egyszer ZH után, hogy ez lesz a halálom, mire együttérzően közölte, hogy „requiescat in pacem”. :D És az oroszlán nem randa. Az is csak cica, csak szép nagy meg büdös. Különben meg képzeld, valahogy nagyon elkapott most az óegyiptomi bútorok iránti mánia, nemtom, miért, de gyártom az ilyen cikkeket és nagyon élvezem :D – Alensha ^sms 2009. március 21., 18:23 (CET)

én is ezt élvezem bennük a legjobban. a történelemben a legszebb, amikor egy elmúlt kor mindennapjaiba belelát az ember (bár mondjuk egy királyné bútorai azért nem annyira az átlag mindennapokat tükrözik, de mégis :) – Alensha ^sms 2009. március 21., 19:13 (CET)

váza: LOL :D

nagy aláhúzott H? nekem nem hiányzik, egyiptomi átírásnál csak kisbetűk vannak :P :) – Alensha ^sms 2009. március 21., 19:23 (CET)

Flektáló nyelv és héber

Be tudnál tenni egy példát a héberből is a cikk megfelelő részébe (az arab alá)? Előre is köszi! – Mex ^plática 2009. március 21., 19:37 (CET)

Táblázat wiki2word

Nálam OpenOffice van, kipróbáltam vele, és abba egyszerűen be tudom kopipésztezni (CtrL-C, Ctrl-V) az itteni táblázatokat, nem kell semmiféle konvertálóprogram, elintézi maga.

Kicsit idiótán néz ugyan ki, utána is kell igazítani, meg a színezése is eltünik, de azért müxik.

Sohasem volt azonban ilyen szándékom, a wikipédiából még sosem másoltam ki táblázatokat, könnyen lehet, hogy sokkal ügyesebb módszert is tudnak neked a műszaki kocsmában ajánlani.

Karmela^üzenőlap 2009. március 21., 21:48 (CET)

Éppen a bemutatkozó lapodat bütykölöm, ahogy kérted. A csiki-csuka már megvan. Csukával csináltam, így összecsukva kezd. Ha fordítva szeretnéd, akkor cseréld le a ({{csuka+}} és {{csuka-}}) sablont a {{csiki+}}-ra és {{csiki-}}-ra.

Nem egészen volt világos nekem, hogy mit is akarsz csiki-csukázni, ha nem találtam el, akkor persze építsd át.

Karmela^üzenőlap 2009. március 21., 23:19 (CET)

Létrehoztam és beépítettem a lapodba a {{User arc-3}}, {{user he-5}} és {{user gr-5}} sablonokat. Jó lenne, ha a szövegüket kiegészítenéd az illető nyelven, ha még hiányzik.

Nem értem, hogy milyen szétesésről beszélsz, fennáll még a probléma? Ha igen, akkor jelöld meg, hogy milyen szövegek/képek érintettek, mert nem értem, hogy miről van szó. Karmela^üzenőlap 2009. március 22., 00:56 (CET)

óperzsa

Javítottam (ágak csak akkor szerepelnek, ha az oda tartozó összes nyelv kihalt). – Mex ^plática 2009. március 22., 12:36 (CET)

Apropó, nem is tudtam, hogy latinul is tudsz. Nahát! Jól eltitkoltad. – Mex ^plática 2009. március 22., 12:50 (CET)

Bábeli zűrzavar

Archívum (?) 09.03.22. 09.03.05. Mx09.03.04.

(Na látom, aludtál vagy öt órát ma éjjel. Szép dolog, mondhatom.)

Ezekkel a bábeles boxokkal úgy van, hogy a gyakrabban használtak rendben vannak, a ritkábbakon meg bütyköl valaki, akinek éppen hiányzik. A jó boxok a {{user gen}} sablonon alapulnak, a többi meg így-úgy össze lett gányolva. Időnként, amikor valakinek ehhez támad kedve, akkor takarítgat köztük. Ma éjjel meglehetősen fáradt voltam, lehet hogy van bőven javítani való azon, amit összehoztam.

• A kategórizálás csak néhány szint, ez még nem okozna semmi gondot.
• Azután jön a {{bábel}} paraméterezése, ez már kevésbé magától értetődő.
• A {{bábel}} a nyelvi sablonokat használja, ezeket illik a {{user gen}} segítségével kialakítani.
• A legfontosabb ezért a {{user gen}} paraméterezését megérteni, ami viszont nagyon szokatlan módon történik, olvasd el! Már az s szokatlan, hogy a leírását a vitalapján találod meg. Ennek a megváltoztatását most javasoltam is, itt: Wikipédia-vita:Sablonműhely#User_gen

Karmela^üzenőlap 2009. március 22., 12:44 (CET)

Csak az világos, hogy jó bonyolult. (eLVe)

Igen, nem alkalmi használatra való, de ha egyszer belejön az ember, akkor már megy rukk-cukk. Én általában szívesen elbabrálok ilyesmivel, de most nincsen érkezésem hozzá, inkább elmagyarázom, hogy hogyan tudsz a {{user gen}}nel boldogulni, aztán bütykölheted te is. Aztán ha elkészítettél egy-egy sablonkát, akkor majd segítek azt beleiktatni a rendszerbe.

Példának a spanyolt veszem, nem az iccaka gyártott sablonkáimat, mert azok még alapos javításra szorulnak.

• Mondjuk, hogy te tudsz spanyolul, és a spanyolt még nem tudja a bábel.

Valahonnan kitudod, hogy a spanyolnak es a rövidítése.

Van a nyelvről egy cikk is, spanyol nyelv.

• Akkor elképzeled magadnak, hogy milyen szintekhez akarod kategorizálni a szerkesztőket, mondjuk a spanyolnál lesz

• nem-tudó: Kategória:User es-0, a hozzátartozó sablon: {{User es-0}}
• kezdő: Kategória:User es-1, a hozzátartozó sablon: {{User es-1}}
• félhaladó: Kategória:User es-2, a hozzátartozó sablon: {{User es-2}}
• haladó: Kategória:User es-3, a hozzátartozó sablon: {{User es-3}}
• csaknem anyanyelvi: Kategória:User es-4, a hozzátartozó sablon: {{User es-4}}
• és anyanyelvi szint: Kategória:User es-N, a hozzátartozó sablon: {{User es}}

Mindezek a kategóriákat alá rendeled a Kategória:User esnek.

A kategóriákat már üresen is létrehozhatod:

• a Kategória:User es-be beírod: [[Kategória: Wikipédisták nyelvek szerint]],
• a többibe pedig ezt írod: [[Kategória:User es]]

Megtervezed a sablonok szövegét:

• Este usuario no entiende español (o lo entiende con dificultad).
• Este usuario puede contribuir con un nivel básico de español
• Este usuario puede contribuir con un nivel intermedio de español.
• Este usuario puede contribuir con un nivel avanzado de español.
• El nivel de este usuario corresponde al de un hablante casi nativo del español.
• Este usuario es un hablante nativo de español.

1. A szövegekben azt a szót, hogy español megelőzöd és követed egy függőleges vonallal, mert így jelöljük ki, hogy ebből a szóból egy olyan link lesz, ami a Kategória:User es-re fog mutatni
2. Azt a szót is körülveszed egy függőleges vonalpárral, amelyik a nyelvismereti szintet fejezi ki, ebből a szóból ugyanis egy olyan link lesz, ami a megfelelő szintű kategóriára mutat az éppen létrehozottak közül.
3. A szövegeket pedig megelőzöd azzal, hogy es és az illető szint megjelölésével függőleges vonalak között.
4. A szövegeket után pedig írsz még egy lezáró függőleges vonalat is.
5. Megszámolod, hogy hány függőleges vonalad van, és ha még nem lenne 8 darab, akkor a szöveg végére odabiggyesztesz még egyet-kettőt.

A szövegek most így néznek ki:

• |es|0|Este usuario |no entiende| |español|(o lo entiende con dificultad).||
• |es|1|Este usuario puede contribuir con un nivel |básico| de |español|.|
• |es|2|Este usuario puede contribuir con un nivel |intermedio| de |español|.|
• |es|3|Este usuario puede contribuir con un nivel |avanzado| de |español|.|
• |es|4|El nivel de este usuario corresponde al de un hablante |casi nativo| del |español|.|
• |es|N|Este usuario es un hablante |nativo| de |español|.|

1. Megszámolod, hogy hányadik helyen van az, hogy español, és ennek megfelelően kiegészíted a szövegeket a language paraméterrel.
2. Megszámolod, hogy hányadik helyen van a szintet kifejező szó, és ennek megfelelően kiegészíted a szövegeket a a level paraméterrel.
3. A utolsó paraméterként odaírod még azt, hogy nyelv=spanyol nyelv, mert a spanyol nyelv cikk szól erről a nyelvről.
4. Az egészet megelőzöd azzal, hogy User gen
5. és bekeretezed egy kapcsos zárójel párral: {{ és }}

Most már kész is vagy a sablonok szövegével:

• {{User gen|es|0|Este usuario |no entiende| |español|(o lo entiende con dificultad).||language=6|level=4|nyelv=spanyol nyelv}}
• {{User gen|es|1|Este usuario puede contribuir con un nivel |básico| de |español|.|language=6|level=4|nyelv=spanyol nyelv}}
• {{User gen|es|2|Este usuario puede contribuir con un nivel |intermedio| de |español|.|language=6|level=4|nyelv=spanyol nyelv}}
• {{User gen|es|3|Este usuario puede contribuir con un nivel |avanzado| de |español|.|language=6|level=4|nyelv=spanyol nyelv}}
• {{User gen|es|4|El nivel de este usuario corresponde al de un hablante |casi nativo| del |español|.|language=6|level=4|nyelv=spanyol nyelv}}
• {{User gen|es|N|Este usuario es un hablante |nativo| de |español|.|language=6|level=4|nyelv=spanyol nyelv}}

Készítsd el a sablonokat a szövegek egyszerű bemásolásával, és nézd meg az eredményt, hogy tényleg ezt akartad-e.

A nekik megfelelő kategóriák elejére egy-egy szemelvényt beillesztesz belőlük, de szubsztolva, és eltárolod.

Utána újra megnyitod szerkesztésre, és kiszeded a szubsztolt szövegből a fölösleges kategóriahivatkozásokat.

Kiegészíted a Wikipédia:Bábel oldalt is.

Készen vagy, a sablonkáid használhatóvá váltak a Bábel alatt!

Karmela^üzenőlap 2009. március 22., 22:41 (CET)

Az ábécé ismeretére most bevezettem az abc sablonokat és kategóriákat, például {{user he-abc}}, Kategória:user he-abc. Karmela^üzenőlap 2009. március 23., 23:51 (CET)

Subst:

A másik nehézség ezekkel a sablonokkal, hogy az olyan lapokat, mint például a Wikipédia:Bábel nem szeretnénk besorolni az adott nyelveket beszélő szerkesztők kategóriájába. Ezért nem rendes módon vannak a sablonok beleilleszve, így: {{sablonnév}}, hanem szubsztolva (behelyettesítéssel), így: {{subs:sablonnév}} A subst: hatására amikor rákattintasz a Lap mentése gombra, a szoftver kibontja a sablont, és lecseréli a beilleszést a sablon forrásszövegére, mintegy befagyasztva az aktuális állapotára. Ez olyasmi, mint a négy hullámvonal: később már nem a négy hullámvonalat találod azon a helyen, hanem a nevedet, és az aláíráskori dátumot és időt. A belső hivatkozásoknál is van ilyen, ha azt írod mondjuk, hogy [[Holt nyelv|]], egy függőleges vonallal a lezáró szögletes zárójelek előtt, akkor ha legközelebb arra jársz, már ezt találod azon a helyen: [[Holt nyelv|Holt nyelv]].

Ez történt a Wikipédia:Bábel lapon is, ha megnézed szerkesztésben, akkor nem a sablonok hívását találod benne, hanem azok valamikori forráskódját, amiből aztán kézzel kitörölték a kategóriákat. Emiatt aztán a Wikipédia:Bábel a sablonok minden változtásakor elavul.

Karmela^üzenőlap 2009. március 22., 13:06 (CET)

Kihez tartozik

Szia, eLVe! Muris, hogy megint engem kérdezel Én lennék a a kollokviális nyelvhasználattal és „gondolkodással” megáldott emberek tesztpéldánya? Mint ilyen, csak annyit tudok kérdezni, hogy mi van a rengeteg észak-amerikai indián nyelvvel? Mindegyik élő? A sablonok (mint minden más objektum a szerkesztőlapokon kívül) ahhoz tartoznak, aki foglalkozik velük - pl. hozzád, meg a többi nyelvbúvár szerkesztőhöz. Meg persze a sablongurukhoz. – Hkoala 2009. március 22., 20:18 (CET)

Csak azért kotyogtam bele az indiánusokkal, mert a sablon neve meg a címe nem tartalmaz semmiféle szűkítést, hogy Európa + Közel-Kelet lenne; és különben is ha már megkérdeztél muszáj volt megmutatni, hogy én mijjen nadjon okos vagyok Uff neked is! – Hkoala 2009. március 22., 20:32 (CET)

infobox

Tudtommal nincs, a legbiztosabb megoldás, ha megnézel pár hasonló témájú cikket és megnézed, azokban van-e... – Alensha ^sms 2009. március 22., 21:30 (CET)

Esetleg ezek segíthetnek? Kategória:Navigációs sablonok és Kategória:Infoboxsablonok – Hkoala 2009. március 22., 21:42 (CET)

Kiemelő műhely

Javasoltam Szerkesztő:Szalax cikkét a kimelésre, itt: Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Mozaik. A cikknek van egy ilyen fejezete: Mozaik#Zsidó_mozaikok. Ha kedved van hozzá, megnézhetnéd! Hátha van kritikád vagy kiegészítenivalód hozzá? Ha megnézed, akkor kérlek tegyél bejegyzést róla a Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Mozaik lapon is. Karmela^üzenőlap 2009. március 22., 23:17 (CET)

Mi az a sok kérdés? (eLVe)

A kiemelésről itt olvashatsz bővebben: Wikipédia:Egy szócikk kiemelésének folyamata#A műhelymunka. (Karmela)

Örülnék, ha valahogy lenne jelezve, hogy a te felkérésedre nézek bele, mert hát egyébként mi alapon? (eLVe)

Nem kell oda külön meghívó, és már két hete minden jogosultságod megvan a beleszólásra, nézd csak meg a feltételeket: 2 hét regisztráció, legalább 5 komoly szerkesztés szócikk névtérben. Önálló nagy gyerek vagy már! :)

Ha megnézel néhány folyamatban levő kiemlést itt: Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre és elolvastad ezt: Wikipédia:Egy szócikk kiemelésének folyamata szerintem minden világos lesz. Ha mégsem, akkor persze kérdezz.

Karmela^üzenőlap 2009. március 23., 00:22 (CET)

Akkor a kiemelésben lévő cikkBE már nem illik javítani, ugye? Hanem erre a kiemelési lapra kell ráírni.

De, sőt. Az a legjobb, ha egyenesen a cikket javítod, bár esetleg tehetsz róla egy megjegyzést is a munkalapra is. A kiemelésnek az a szelleme, hogy az arra érdemes cikket közös erővel kiemelt szintre hozzuk fel. Persze ha úgy érzed valamelyik javításról, hogy azt előbb jobb megbeszélni, akkor kezd azzal. De különben egyenesen bele a cikkbe, úgy a legegyszerűbb. Persze lehet olyan kívánságod is, amit nem magad tudsz vagy akarsz megvalósítani, akkor az is megy a munkalapra. Karmela^üzenőlap 2009. március 23., 08:22 (CET)

a „Nevek és idegen szavak” részt pipáljam? (Olyat is lehet, hogy a zöld linkeket átteszem a helyesre? (eLVe)

Igen, ezt írd oda:

#{{tanú}} ~~~~

Karmela^üzenőlap 2009. március 23., 10:51 (CET)

ez már egy nagyon komoly cikk. Hatalmas munka lehet benne. (eLVe)

Ha ilyen jó véleménnyel vagy róla, akkor ezt is nyugodtan tanusíthatod: Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Mozaik#Összehasonlítás az eddig kiemelt cikkekkel, ehhez ugyanis öt aláírás is kell. Karmela^üzenőlap 2009. március 23., 11:03 (CET)

Kettőspont és sl

Sablonra vagy kategóriára való hivatkozást hogy tehetek be pl egy allapomra, hogy meglegyen, úgy, hogy linkelni is lehessen, de közbe ne helyezze be a lapomat az adott sablonok/kategóriák alá? (eLVe)

Kategória

[[:Kategória: Space Shuttle-repülések]] ez lesz belőle: Kategória: Space Shuttle-repülések. Tehát van egy láthatatlan kettőspont a szöveg előtt, ez teszi a különbséget.

Sablon

{{sl|Commons}}, ez lesz belőle: {{Commons}}^(?)

Karmela^üzenőlap 2009. március 22., 23:24 (CET)

Mozaik

Kedves eLVe! Köszönöm a javításaidat, nagyon hálás vagyok érte. Köszönöm a kiegészítéseidet is, sokat gazdagodott vele a vonatkozó fejezet. Sajnos nagyon hiányosak az ismereteim a héber-arab nevek írásában, ejtésében (is), ezért igencsak elkélt a segítséged. Örülök az elismerő szavaknak, az igazság szerint meglehetősen sok energiát fordítottam a szócikk anyagának összegyűjtésére és megírására. Még egyszer köszönöm, üdvözöl  … szalax ^vita 2009. március 23., 19:56 (CET)

Sablon:User arc-3

Javítottam a {{User arc-3 }}-ot. A többi változtatás csupa olyan, ami hozzáigazítja a sablonkákat a leíráshoz. Karmela^üzenőlap 2009. március 23., 23:56 (CET)

Kiemelt cikkek

1. Ha látok egy cikk nevénél csillagot, hogy tudom megnézni, hogy mikor volt kiemelt (ezt jelenti a csillag, ugye?) (anélkül, hogy végigolvasnék több listát).
2. Szokás-e/szabad-e hozzászólni már rég kiemelt cikk vitájához? (((és esetleg óvatosan célozni rá, hogy egyes részei komolyan aggályosak...)))
3. És ehhez egy elvi/módszertani kérdés is: ha egy cikk már kiemelt, hogy lehet, hogy a vitalapján a kiemelése után is komoly viták folynak még róla? –

(eLVe)

Bár nem tőlem kérdezted, de engedd meg, hogy én (is) válaszoljak.

• Ha csillagot látsz a szócikk címe előtt, akkor az kiemelt. Ha egyszer a kiemeltséget megszavazták neki valamikor, az addig kiemelt, amíg vissza nem vonják, amiről szintén csak szavazással lehet dönteni. Röviden: ha a csillag ott van, akkor kiemelt a cikk, ha nincs ott, akkor nem az (ami persze nem zárja ki, hogy vmikor az volt). Elég ritkán szokott előfordulni, hogy megvonják egy cikktől a kiemelt státuszt, de volt már rá példa, lásd a következő pontot.
• Természetesen, bármihez hozzá lehet szólni, ettől fejlődnek a cikkek. Amúgy a kiemelt státusz igazából nem jelent semmi extrát: sajnos a jelenlegi feltételek mellett nem a tartolomról és a szakmai megfelelőségről szól a kiemelés, hanem arról, hogy a cikk maximálisan kielégíti a Wikipédia formai követelményeit (szépen meg van írva, nem elfogult, nincsenek benne stilisztikai hibák, alá van támasztva forrásokkal, irodalommal, vannak benne képek, stb.). Sajnos ez nem jelenti azt, hogy minden kiemelt cikk tökéletes és hibátlan a tartalma szempontjából is. Erre találtam én ki a WP:LEK listát, miután jött egy nyelvész (aki tényleg az volt, méghozzá Dr.) és annyi szakmai hibát talált egy kiemelt nyelvi cikkben, ami véletlenül pont a szakterülete volt, hogy vissza kellett vonatni a kiemelt státuszát. Ez pedig kínos. Ekkor jött az ötletem, hogy ilyen azért ne forduljon elő, minden kiemelt cikket legalább egy szakmabeli lektoráljon. A cikkek többségét ugyanis nem hozzáértők írják, hanem műkedvelők, amatőrök, akiket érdekel a téma, mint pl. én. – Mex ^plática 2009. március 24., 10:50 (CET)

Talán ezúttal a te támogatásoddal sikerül, nekirugaszkodok újra sokadszorra: WP:KF-JAV#Panta rei avagy a kiemelés évjárata. Jelenleg vagy ennek a listának alapján: Wikipédia:Kiemelt szócikkek listája, vagy pedig a cikk vitalapján a cikktörténetből tudhatod meg, hogy mikor nyerte el a cikk ezt a címet. Karmela^üzenőlap 2009. március 24., 12:02 (CET)

Írtam hozzá, nézd meg… Amúgy meg fogom a fejem, hogy mikbe szólok már bele...Nyugtass meg, hogy nem lesz leharapva az egészen pontosan 32 napommal. (eLVe)

Lehet hogy le lessz harapva, vannak itt harapósok is. Ha már viszont oda merted írni a támogató véleményedet, akkor tedd meg kérlek azt is, hogy egy {{támogatom}}-mal vezeted azt be. Ez azért fontos, mert bátorítja a többi esetleges támogatót, érzik, hogy nincsenek egyedül a véleményükkel. Karmela^üzenőlap 2009. március 24., 12:29 (CET)

LEK

És csak az érdekelne, hogy ha én most (főleg „újsöprű assziszi jólseper” módon) hozászólok, mi lészen nékije az következményje? (eLVe)

Ez attól függ, mennyire népszerű/látogatott a cikk/téma. Az esetek többségében nem történik semmi, vagyis nem foglalkozik vele senki (ehhez itt hozzá kell szokni, sajna), ha te magad nem írod át/javítod ki. Ha valamennyire népszerű a téma, akkor esetleg hozzászól más is, és tesz javaslatot. De azt nem szabad elvárni, hogy meg is csinálják, amit kérsz, ez saját tapasztalat. Van néhány szorgalmas/segítőkész felhasználó, akire lehet számítani, de nem mindenki ilyen. Azzal szemben, hogy itt egyesek azt hirdetik, hogy a Wikipédiát a közösség szerkeszti, ez a valóságban nem így van: minden cikknek van egy úgymond kidolgozója, mivel mindennel csak az foglalkozik, akit a téma érdekel, az kezd el róla cikket írni, és bizony sajnálatos módon a legtöbb esetben más egy betűt nem tesz hozzá. Tehát ez a közösséges duma csak annyiból igaz inkább, hogy bele kell nyugodnod, hogy amit egyszer felküldesz a Wikipédiába, az onnantól nem a tiéd, és bárki beleköthet. És inkább belekötni fog, mint segíteni rajta javítani (ez is saját tapasztalat). Vannak szerkesztők, akik még egyetlen cikket nem írtak meg, de azért minden vitában ott vannak és kritizálnak, mert akkor nagyon meg tudják mondani, hogy mit hogy kellene csinálni. (Ezzel kapcsolatban egy idézet jut eszembe egy spanyol dalból: Nunca faltan los gorrones para ir de reventones, mas cuando los necesitas, no les ves ni los talones – „A potyalesők a bulikból nem maradnak ki sosem, ám amikor szükséged lenne rájuk, nem látod még a sarkukat sem”.) Hát ez van Én megmondom őszintén, nagyon örülök annak, hogy a te hozzáállásod nem ilyen, elkelne még néhány hozzád hasonló szorgalmas szerkesztő.

És hova tűnt a Szabadegyházak lektora??? Ez a LEK ez jó. De mér vannak ennyire kevesen rajta? (– eLVe hablaty:) 2009. március 24., 11:21 (CET)

Hát ez az, lásd fentebb, amit írtam. Ennyi embert érdekel csak, hogy minőségi szócikkek szülessenek. Sajnos általában nem szeret senki a saját szakmájával kapcsolatos cikkeket szerkeszteni vagy bővíteni. Ebben én is érintett vagyok, mert én sem a szakmámban szerkesztek, viszont mentségemre legyen mondva, hogy a szakmám nem lenne túl népszerű lexikontéma (és talán ha 1-2 cikk van a területről, az már sok), így emiatt nem aggódom. – Mex ^plática 2009. március 24., 12:12 (CET)

hova tűnt a Szabadegyházak lektora??? (eLVe)

Jött és ment. Csak arra szakított éppen időt, hogy feliratkozzon lektornak. Nem tudható, hogy ki ő, mi a végzettsége, érdeklődési köre; egy rövidke csonkon kívül sohasem szerkesztett itt semmit. Karmela^üzenőlap 2009. március 24., 17:05 (CET)

Ez a LEK ez jó. De mér vannak ennyire kevesen rajta? (eLVe)

Mert ide hobbizni jönnek a szerkesztők. Valszeg a nyugdíjasok közül idővel többen is fel fognak iratkozni. A szakértéssel persze egy nyilvánvaló gond, hogy a Wikipédia névtelenségében bárki állíthat magáról bármit, valószínűsíteni lehet, ellenőrizni nem.
Karmela^üzenőlap 2009. március 24., 17:13 (CET)

RSS fül

Bizonyos lapokon van egy rss-fül. Az mért van és mire jó? (eLVe)

A fül azért van, mert te a beállításaidban az eszközök között ezt kérted.
Az RSS-ről a róla szóló cikkben olvashatsz. Az a lényege, hogy a lap változásairól értesítést kapsz. Sokféle formában jöhet, nekem még az volt a legelviselhetőbb, ahogy az iGoogle csinálja.
Időnként megpróbálom használni, de baromira idegesít, és a végén mindig kikapcsolom.
Karmela^üzenőlap 2009. március 24., 16:58 (CET)

Konzul

Átfogalmazgattam néhány helyet a Mésa-sztélében, ha valami nem tetszik benne, akkor minden további nélkül változtasd vissza vagy át.
Ki a „konzul” aki megpróbálta elszállíttatni a sztélét, melyik ország konzulja? Nekem valahogy nem világos a szövegből, jó lenne egyértelműbbé tenni.
Nekem kissé bulvár ízűnek tűnik az, hogy „leg”-ek köve, A dobozkának valami kevésbé hangzatos, például az, hogy Jelentősége jobb cím lenne, szerintem. Karmela^üzenőlap 2009. március 25., 11:24 (CET)

A földrajzi nevek táblázata

• Azokat a sorokat, amiben az van, hogy Ország és Város így lenne jó formázni: !colspan=7| Ország
• Szerintem jobb lenne csupán collapsible-lel, de a collapsed nélkül, tehát nyitottan indítani a csiki-csuki táblázatodat, nincs rajta szégyenleni való :)
• A fejlécben ahelyett, hogy Sztélén és Bibliában helyett jobbnak tartanám, hogy Sztéle és Biblia
• „számtalanszor”: Ide a rozsdás bökőt, hogy többen is megszámolták, és hogy különböző eredményre jutottak, és hogy te ezeket a számokat ismered is. Egy körülbelüli értéket oda lehetne írni.
• A rowspan="" és az align="right" közé nem kell függőleges vonal, mindkettő a sor formázásának része.
• „(A * a valószínű olvasatot jelöli.)”: Wikiszerűbb megoldás lenne a csillag helyett egy  < r e f >, ami a táblázat alatt közvetlenül elhelyezett <references/>-hez vezet azzal a szöveggel, hogy valószínű olvasat.
• A fejléc első három sorának jó lenne egy másik színt adni. Ezt a három „|-” mellé írott style-lal tudod a legegyszerűbben megoldani.(néé, ez mégsem megy)
• A -- helyett alighanem wikisebb lenne a nagykötőjel használata (megtalálod a szerkesztőablak alatt), bár lehet, hogy a -- kifejezőbb talán. Bizonytalan vagyok.

Karmela^üzenőlap 2009. március 25., 16:47 (CET)

Mi az, hogy nyomi táblázat? Lehet, hogy dühös vagy rá a sok meló miatt, de nagyon szép elegáns lett a szürke fokozataival. Karmela^üzenőlap 2009. március 25., 20:56 (CET)

Jójcakát, ma éjszakára már elteszem magam, és neked is ezt ajánlom! Karmela^üzenőlap 2009. március 26., 00:21 (CET)

A style stílusa

Mit írjak a style mellé? =? :? ="abc:xyz"? ??? (eLVe)

Ez ilyen:

style="border: solid black 1em; color:magenta; "

Tehát legkívül van a style="" és a macskakörmök között nincs már egyenlőségjel.

A macskakörmökön belül a tulajdonságcsoportok között pontosvessző a szeparátor.

Az egyes tulajdonságcsoportok neve után kettőspont következik, azt követően pedig a hozzátartozó értékek szóközzel elválasztva.

Karmela^üzenőlap 2009. március 25., 18:43 (CET)

Szöveg >> kijelölés >> gomb

A wikEd a ref.nél <ref />-et szúr be. Ebbe hova kel írni a szöveget? És ez a jobb vagy a keretes ref? (eLVe)

A wikEd hellyel-közzel hibás, a ref például csak akkor működik jól, ha követed az amúgy is célszerű sorrendet:
Amikor a segítő gombocskákat használod valamilyen párban álló dologra mint amilyen a <ref> és a </ref> is, akkor a következő sorrendhez jó tartani magad:

1. Leírod a szöveget, ami előtt és után álljon az a dolog.
2. Kijelölöd a szöveget (sötét szószt húzol fölé, mondjuk az egérrel).
3. Rákattintasz a gombocskára.

A ref-hez az alapkészletben is találsz egy gombocskát, így néz ki: .

Karmela^üzenőlap 2009. március 25., 19:00 (CET)

color vs. background-color

color

a betű színe

background-color

a háttér színe

bgcolor

elavult, kéretik mellőzni

Karmela^üzenőlap 2009. március 25., 19:17 (CET)

Tudakozó

Néztem ezt a Tudakozót. Ez tk mi? (eLVe)

A Wikipédia olvasószolgálata. Akárcsak a mentorálást, én kezdeményeztem a magyar Wikipédián. Ha egy olvasó nem találja meg amit keres a Wikipédiában, akkor megkérdezheti a Tudakozóban, és aki tudja válaszol; vagy valamelyik más Wikipédia egy cikke alapján, vagy ugyanolyan forrásmegadási kötelezettséggel, mint egy cikkben. (Karmela)

és hogy lehet látni, ki mit kérdez? (eLVe)

Ugyanúgy, mint egy kocsmafalnál: Időnként frissíted az oldalt, vagy nézegeted a figyelőlistádat, vagy a friss változtatásokat.

Jó hogy kérded. Megyek, megnézem a mai „termést”.

Karmela^üzenőlap 2009. március 25., 19:43 (CET)

De hol ez a lista? (eLVe)

A figyelőlistádat akkor látod, ha rákattintasz arra felül, hogy figyelőlistám. Meglepetés?! VAgy baloldalt, a keresőablak alatt arra, hogy Tudakozó (Karmela)

Vagy nincs vmi doboz/link/sablon, ami betehető egy allapra v akárhova és időnként mutatja a legujabb kérdést?

Ez az RSS. Karmela^üzenőlap 2009. március 25., 20:06 (CET)

:D

Egypt. műhely tkp. nem létezik, magamat hívom néha így viccesen :D ókorműhely van, azon belül lehetünk mi az egyiptomi munkacsoport :) én nagyon örülnék, ha írnál egyiptomos cikkeket :) – Alensha ^sms 2009. március 25., 20:05 (CET)

LOL, én nem is tudtam, hogy már van ilyen munkacsoport, azt hittem, most fogjuk megalapítani. Mindenesetre írd be magad, ahová kell (ha van ilyen és megtaláltad), aztán vedd úgy, hogy hivatalosan fel vagy véve. (Láthatod, mennyire szervezetten zajlik a műhelymunka mifelénk :D) – Alensha ^sms 2009. március 25., 20:29 (CET)

Jaaa, már emlékszem, ez CsörfölyD hiperaktivitásának terméke, amikor naponta alapított tíz műhelyt. Annyira nem kell komolyan venni, frissítve se volt kb. a megalapítása óta. (Archiválni hóvégén szoktam :) – Alensha ^sms 2009. március 25., 20:57 (CET)

A sztélékkel tényleg jó lenne foglalkozni, a Merenptahra sort is akartam keríteni valamikor. – Alensha ^sms 2009. március 25., 21:25 (CET)

kicsit odébb van még, de meg fogom csinálni :) infoboxot nyugodtan gyárts, én most álmos vagyok az ilyenekkel tököléshez :) – Alensha ^sms 2009. március 25., 21:45 (CET)

megnézném, ha tudnám, hol van :) körülnéztem az allapjaidon, de nagyon al(l)apos szerkesztő vagy, és nem találom ennyi minden közt :D

más. wikipédista-találkozókban benne vagy? mert arra gondoltam, ha már ilyen szépen szaporodnak a miskolciak, egy helyi összeröffenést tarthatnánk. ápr 9-15. közt úgyis tavaszi szünetem van és huzamosabb ideig otthon vagyok :) Rodrigó meg Szalax miskolci még a jelenleg aktívabbak közül. igaz, elég reálosak mindketten, közel se bölcsészek, de attól még jó fejek :D és neked is kevésbé lenne ijesztő úgy látni először élő wikipédistát, hogy nem negyven idegen közé csöppensz be. :) – Alensha ^sms 2009. március 25., 22:05 (CET)

hát a notepadodat nem látom innen :P

a wikitalálkozó úgy szokott zajlani, hogy páran találkozunk, aztán vagy mászkálunk egyet és utána ülünk be valahová, vagy nem mászkálunk és egyből beülünk valahová. jókat csevegünk, röhögünk, stb., aztán kiválasztjuk a legfrissebb wikipédistát köztünk, jól leitatjuk, kivisszük a Bükkbe és nyakig beássuk egy hangyabolyba. jó szokott lenni, hidd el :) – Alensha ^sms 2009. március 25., 23:01 (CET)

Talán ez tetszeni fog

Szia! Remélem ez tetszeni fog, ha mégsem, tudunk változtatni. – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. március 25., 21:14 (CET)

Ez a szerkesztő ÚJ Wikipédista!

A hablaty miatt a tojás sajnos fejre állt! – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. március 25., 21:50 (CET)

Szia! Bocs, hogy beleszólok, de tán ez segít: WP:HKSZL! Üdv, – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. március 25., 21:56 (CET)

Hihi! A tojás törékenysége nem volt elég? (Egész pofás lett:) ) – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. március 26., 11:51 (CET)

Jó lett. Ilyen alapon most már te is tudod szerkeszteni a boxokat, mindent lehet cserélni rajtuk. – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. március 26., 17:27 (CET)

LEK

Szerintem jó lesz, azt írod bele, amit jónak látsz, a te szakterületedbe én nem fogok beleszólni – Mex ^plática 2009. március 25., 22:15 (CET)

Új lektornak régi seprendő

Jó két éve már csaknem bicskát rántottunk Pasztillával egymásra, mert képtelennek tűntünk egy egészen triviálisnak látszó kérdés megnyugtató megoldására: merre hány méter Janus íve?

Messziről szemlélve szerfölött gondos szerkesztőnek bírol látszani (olyan földesista-féle ... :), így igen megörvendtem a művészettörténészi lektorhajlamaid megvallásának, és erősen remélem azt is, hogy a kérdésés négyszegletes építmény már elég későn antik ahhoz, hogy látkörödbe beférjen.

Az emlékezetes pengevillogás óta újabb adatok is felmerültek, de inkább csak növelték bennem a zűrt, semmint elcsitították volna. L’arco misura 12 metri in lunghezza e 16 metri in altezza. I quattro fornici sono larghi 5,70 metri ed alti 10,60 metri. Olaszul nem tudok, így csak számolgatni kezdtem, hogy ha az ívek ennyiszer ennyi, akkor az építmény vízszintesen pont háromszor akkora, azaz 16,1 méter - és itt megint elakadtam.

Tényleg csak bicskával (esetleg calstokkal) lehetne megtalálni a végső megoldást? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. március 25., 23:37 (CET)

(Ja: néhai Mihaszna is én voltam előző előtti életemben... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. március 25., 23:38 (CET))

Áldozatul estél annak a közismert ténynek, h a latinok nem tudnak (és többnyire nem is akarnak) számolni. csakis az segít, ha kimész, és megméred. A számok kizárólag a számszimbólika és max. az arányok formájában érdeklik őket. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. március 25., 23:41 (CET)

Hiszed vagy se: itt épp a római építészek által még szemmel látott arányok teszik gyanússá a leírt számokat vakon másolgató elcsenevészedett utódok skribálmányait ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. március 26., 00:00 (CET)

konstansan 12x16

Megígérem, hogy csigászatilag nem zaklatlak! :)

Köszönet az alaposságért, meg hogy két dologban megerősítetted a gyanúmat:

• a hülyeség gátlástalanabbul terjed
• minél több a szakma, annál kevesebb tér marad az ideológiának

Közben én is bányászkodtam, és most már igazán csak 3+1 dolog izgat:

• miért olyan smucig pixelben ez a RIBA-archívum, hogy nem tudom leolvasni a kottáról a számokat?
• miért rajzolta ez a Palladio nevű iparos attika nélkül?
• mekkora lehet vajon egy római egységszemélyautó és egy római egységparkoló?

• +1 Ha mégiscsak vízszintesen 16, és függélyesen 12, akkor milyen módon lehet ezt az "új tudást" hatékonyabban terjeszteni a "konstansan 12x16" tévedésnél?

Elárulom: igazándiból csak az utolső kérdés kérdés - de az nagyon az ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. március 26., 10:40 (CET)

A kérdés veleje az, hogy érdemes-e nagy ráfordítással gatyába rázni a közhasznú tényeket, ha aztán nincs eszközöm az újabb torzítások elleni védelmükre. (A magánhaszon más tészta: ahol az egyoldalú jobbaninformáltság közvetlenül fial, ott valahogy fogékonyabbak a népek a realitásokra.) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. március 26., 11:41 (CET)

Már neked is bajod van velem???

[[Fájl:Mercury god.jpg|250px|thumb|center|Miééért köt belém mindenki??? --Mercurius, 2009. március 25., 23:53 (CET)]]

Khmmm....:)) – eLVe ^hablaty:) 2009. március 26., 07:17 (CET)

By origin

Két gyors egymásutánban elvetélt NME Bányamérnöki, ott találkoztam néhány földeses példánnyal, meg a későbbi Kertészetin is, meg még a wikikinép körében is. (Amint azt köztudjuk ... :)

Amúgy az ilyen földeses, révays, apáczais, fazekasos, bedeges (Bennónak is legyen...), (meg soproni licista, meg fasori) és hasonszőrű eredetek talán még ma is hordoznak némi jelentést, vagy legalábbis az átlagosnál nagyobb esélyt a tartalmas szótértés igényére. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. március 26., 11:34 (CET)

Elvetélt bánya (ld. fentebb) ... :(

Az elitizmusnak van egy fölöttébb gyakorlati haszna: kevesebbet kell egymásnak magyarázkodni, így több szufla marad oda, ahol ugyancsak elkél a bő háttérmagyarázat.

Leg-leg-leg utolsó : merről nézve? :)) (Mivelhogy alapot is emlegetsz, fölteszem, hogy az eredet izgat: meddig tudod visszafelé követni a nyomot, hol vannak elágazások, kereszteződések, és ott osztán merre?) És itt összekapcsolódunk: mennyi szemetet (meddőt) kell elhányni ahhoz, hogy olyan viszonylag szilárdnak és tartósnak mutatkozó pontokhoz juss, amikhez érdemes igazodni a további tájékozódáshoz? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. március 26., 12:27 (CET)

Elakadásjelző

Tökéletesen elakadtam. Hogy lehetne a juzerboxaim betenni a felette lévő alá de pontosan. Kerettel. Plusz az egyik kilóg. Már próbáltam mindent. És esetleg kollapszusba... (eLVe)

Elnézést, de most nincs időm segíteni, majd este. Bár lehet, hogy addigra más már segített is. Karmela^üzenőlap 2009. március 26., 12:59 (CET)

Glédába állítottam a userboxaidat. Emlékszem, hogy anno én is majd belebolondultam. Az összehangolatlan kialakítású segítősablonok okozták a káoszt, kiszedtem őket, és úgy csináltam egy táblázatot. Mivel azonban a userboxok sem egységesek, még mindig cakkos kissé. De azokkal most nincs kedvem babrálni, babrálja őket más, vagy én máskor. Karmela^üzenőlap 2009. március 26., 23:22 (CET)

Forrás, forrás, persze forrás ...

Úgy könnyű, ha van mű! ... :)

(akár eredeti, akár koppintmány, akár ferdítmény, akár bármi más, de rögzült mű)

De honnan tudjam, mi a meddő, ha mozgások (viselkedések, magatartások etc.) eredetetét és okait kutatom? És mielőtt túl nagyra gondolsz: évtizedek óta küzdök a növények "szokásainak" tömeges, ám meglehetősen pongyola "forrásaival": árjegyzékekkel, színesszagos könyvekkel, újabban weblapokkal. Megjelenik egy új borókafajta, és az egyik "adatközlőnél" két méter a "várható mérete", a másiknál öt, a harmadik szerint meg 10-30 centit növekszik évente ... És kész: nincs tovább eredeti, ezek az "elsődleges források", mert precízen beállított kísérletek, jól adatolt jegyzőkönyvek, a releváns körülményeket is megadó közlemények csak hébe-hóba akadnak.

És hol vagyunk még a kommunikációs viselkedések eredetétől, mozgatórugóitól ... :))

Mindez nem panasz, hanem afölötti hangos mélázás, hogy vajon milyen gyakran szívatjuk meg magukat azzal (itt a neten különösen, és benne a Wikipédián meg extra kitüntettett helyen!:), hogy az eredeti ("hiteles") felkutatása helyett megelégszünk egy-egy ötletszerű előfordulással, az előfordulási gyakoriságok csócsálása már erősen haladó szint, és mindeközben a lehető legmessszebb igyekszünk elkerülni a történeti szempontokat? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. március 26., 14:03 (CET)

Érdekeltség

"Viszont a wiki sztem abban adhat többet, hogy egy-egy, a témában mániákusan:) érdekelt személy összegyűjti és összerendezi az elérhető forrásokat."

Adhat - ha a közösség eléggé nevezetesnek ítéli mind magát a témát, mind annak részleteit.

Nem kell mondvacsinált példát előráncigálnom: nap mint nap megy a hercehurca egy-egy személy "wikire méltósága", hivatalosabb formában "nevezetessége" körül. A magyar nyelvű Wikipédia tökéletesen alkalmas lenne - például - arra, hogy össszegyűjtsük mondjuk a magyar "könnyűzene" minden eddigi rezdülését, de mi fordított utat járunk: először kiszabjuk (gondulomformán) a gyűjtőkört, és utána kéjesen lepeckelünk minden olyan - rendesen megforrásolt! - információt, ami a Wikipédia szent szekerén akarna vágtatni a világhír (vagy a puszta közzététel ...) felé.

A másik kőkemény korlát: a Wikimedia Alapítvány nem gyűjt és nem tárol jogvédett anyagokat. Ha tehát az a ferde ötletem támadna, hogy a nemzetközi hivatásos és amatőr történész- és régésztársadalom megsegítésére tegyük fel az összes magyarországi griffes-indás lelet dokumentációját - még a szakemberek együttműködési készsége esetén is a Wikipédia saját korlátaiba ütköznénk. (Gimis koromban népvándorlókat ásogatva kerestem meg a magnóra valót - innen zene és avarok együttállása ... :)

Hogy ezek a korlátok kiben mennyire tudatosulnak, és mennyire teszik ezzel érdektelen hellyé a Wikipédiát - ez nyilván igen erősen szándék- és személyfüggő, és személyes döntést kíván. Az már fogósabb és közösségibb téma, hogy a ha a Wikipédia leánysága és legénysége a mindengyűjtés helyett gyakorlatilag a mindenszelektálást műveli, akkor ezt milyen alapon és milyen napi és távlati következményekkel teszi. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. március 26., 15:27 (CET)

Ókor sablon

A kép valóban nem igazán illik a sablonba, de miután ezt többen is megállapítottuk, kellene valamit keresni helyette. Olyan nem hiszem, hogy akad, ami az egész ókort kifejezi (piramisok egyiptomi, Colosseum római, Platón szobra görög, stb.). Mi lenne, ha megalkudnánk kicsit, és olyasvalamit keresnénk, ami azért az ókori világ jó részére hatással volt? Hagyjuk Kínát, úgyis vitáztunk már azon, hogy a kínai ókor mikor ért véget (semmiképp sem 476-ban), de mondjuk a piramisokról mindenki írt Hérodotosztól Idősebb Pliniusig, nem volt olyan sarka Európának, ahol ne ismerték volna. Ha az átlagembert megkérdezzük, mi jut eszébe az ókorról, sanszos, hogy a piramisokat mondja elsőnek :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 26., 19:44 (CET)

Közben rájöttem a megoldásra: egyszerűen be kell építeni egy alternatív képparamétert a sablonba, és akinek nem tetszik, a júzerlapján lecseréli. DD ráadásul félreértésben látszik lenni, eLVe nem a cikkértékelő képéről beszél, hanem a műhelytagságot jelző júzerboxról. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. március 26., 19:58 (CET)

Vissza az egész, a spanyolviaszk fel van találva. 3-as paraméterként meg lehet adni neki akármilyen képet. Példa:

Ez a szerkesztő tagja az Ókorműhelynek.

, és ezzel máris a nyelvöltögető szerepel a helyén.

A kód ehhez így fest:

{{userbox/Ókorműhely-tag|3=[[Fájl:Pffffft-kalpagos.gif|22px]]}}

Csak arra kell vigyázni, hogy a második Ó nagy. ;) | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. március 26., 20:06 (CET)

Hmm, saját sablon. Mit tegyek bele? Ingadozom a Tóra egy darabkája és valamelyik filozófus szobra közt... Esetleg Diogenész, amint kukucskál kifele a hordójából :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 26., 20:50 (CET)

Montírozzam bele Rabbi Akibát egy hordóba? :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...}

Egy hieroglifás hordóba, amely a Nagy Fal tövében áll, a háttérben pedig felsejlik a Colosseum :) Na jó, azt hiszem kiveséztük a dolgot (bár erős kísértést érzek arra, hogy összefotoboltozzam a képet :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 26., 23:14 (CET)

Jó, majd Krisna könyököl a hordón :) Ámdeviszont erősen gondolkozom egy zsidóság-portálon, ókorilag jól állunk, bemasszírozom mellé a Zsidó lexikont még és már indulhat is. Nagyon kellene. Emlékszem, a lexikont akkor kezdtem el feltöltögetni, amikor tetőpontján volt itt a bambagyáros/kurucinfós roham, hátha ragad rájuk valami. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 26., 23:29 (CET)

Rájöttem, hogy hülye vagyok: mit ókor és Zsidó lexikon, olyanok is bekerülnek a zsidóság-portálba, mint Albert Einstein, Woody Allen, Dustin Hoffman, Iszaak Babel, Heinrich Heine, sőt Kun Béla (nem múló örömöt okozva ezzel bizonyos beállítottságú törzsvendégeinknek :). Nos, megcsináljuk? Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 26., 23:38 (CET)

34 nap? Akkor már wikinagykorú vagy :) Anyag az van dögivel, csak győzzük átlapátolni. Meg kellene környékezni valakit, aki jártas a portálszerkesztésben (én 4 éve vagyok itt, de közöm nincs az ilyen technikai dolgokhoz :), aztán bepakoljuk azt a párezer témába vágó szócikket.

Megnéztem a lexikont, egy mukk se nincsen, de fenn van a neten itt ni: [3]. Az Encyclopaedia Judaica 2007-es kiadása se ír róla semmit, az 1996-os se, mondjuk ezen nem csodálkozom, de a biztonság kedvéért megnéztem :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 26., 23:59 (CET)

Nem, az EJ nekem van :) Ütközni? Nem hiszem, hogy ütközne... Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 27., 09:19 (CET)

Semmi akadálya sincs annak, hogy egy szócikkel több műhely, portál, barkácsszakkör is foglalkozzon, a középkori német trubadúrokon is van középkor és Németország sablon :) Terv? Első körben meg kellene fűzni valakit, aki ért a portálszerkesztéshez, hogy csináljon egy szép portált, mondjuk az ókorportál [4] mintájára. Előtte persze kitalálnánk a megosztást, mi kerüljön a kiemelt cikkek közé, stb. Ha ez megvan, besablonoznánk a zsidó vonatkozású cikkeket szépen. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 27., 11:53 (CET)

Nem, tényleg nem :) Megkeresés? Amelyik cikkeket én írtam, azt könnyen megtalálom, aztán a kategóriákat is végig tudjuk nézni, ez is segít. Besorolás? Mindenki, aki zsidó volt és van és lesz, zsidó vallás, zsidó történelem, Izrael története régen és most, olyan személyek, akik hatással voltak a zsidóságra (jad vashem-díjasoktól egészen akár Titusig, aki leromboltatta a szentélyt Jeruzsálemben). Bekerülhetnek a portálba akár olyan városok is, ahol jelentős zsidó közösség működött, itt egészen pontosan a kis galíciai falvakra gondolok, ahol a bölcs haszid rebbék munkálkodtak :). Nem lesz gond a besorolással, a bőség zavarával fogunk küzdeni. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 27., 12:13 (CET)

Nálam nem lehetsz analfabétább a HTML-dolgokhoz, portálszerkesztéshez és egyéb kockadologhoz. Én a képek beillesztésének trükkjét két évig tanultam :)

Netre feltett lexikon? Tudok, csak keresnem kell. EJ? Van neked szkájpod, MSN-ed, stb.? Ha elküldöd levélben a címet az is jó és megbeszéljük :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 27., 12:40 (CET)

Küldtem levelet. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 27., 12:53 (CET)

Aztán siess az olvasással, holnap reggel kikérdezem :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 27., 14:25 (CET)

Szíves figyelmetekbe:

• it:Portale:Ebraismo (ezt tartom a legszebbnek)
• fr:Portail:Judaïsme
• de:Portal:Judentum
• en:Portal:Judaism

Karmela^üzenőlap 2009. március 27., 16:50 (CET)

Hát, nekem az kínai... Inkább írok egy kiemelt cikket Lőw rabbiról (aki amúgy is jó arc volt, ő gyúrmázta össze a Gólemet Prágában), úgyis ezer éve ígértem meg Osvát úrnak :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 28., 00:05 (CET)

Új kérdések merültek fel a portállal kapcsolatban (az élet nem egyszerű): mit szeretnénk bele, milyen boxokat? Szerintem mindenképp kellene egy kiemelt cikk és egy kiemelt kép box, jó lenne egy zsidó irodalmárok - zsidó irodalom - történelem - vallás (külön boxban a rabbik) dobozka. Lehet Izrael doboz is, persze, sőt külön Holocaust is. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 28., 09:47 (CET)

Írásrendszerek

Szia! Szerintem te ezt a műszaki kocsmafalra szántad, úgyhogy áttettem oda. (Az én vitalapomra hiába írod, azt rajtam kívül senki nem olvassa. ) – Mex ^plática 2009. március 27., 13:45 (CET)

Ja, így már világos. Alapvetően az a baj azzal az infoboxszal, hogy két kategóriát egybemos. Mert ha jól értem, itt két különálló dologról van szó: egy az, hogy milyen jeleket használ az írás (piktogramm, ékírás, betű stb.) és a másik az, hogy ezzel mit jelölnek (önálló hangokat, szótagokat, fogalmakat stb.). Tehát az én javaslatom az lenne, hogy a kettőt külön kellene választani: egy paraméterrel megadni, hogy milyen típusú az íráskép, és egy másikkal, hogy mit jelöl. De a te javaslatod is jó, hogy legyen külön ékírás típus is, viszont én attól tartok, hogy ugyanez ez a probléma nemcsak az ékírásnál jelentkezik. – Mex ^plática 2009. március 27., 14:35 (CET)

Igen, hát az a gond, hogy akik értenének hozzá, azok most pont nincsenek itt. Bár lehet, hogy Alnesha is ért hozzá. Őt már kérdezted? Mindenesetre felteszem a javaslatomat a kocsmafalra is. – Mex ^plática 2009. március 27., 15:02 (CET)

Hát ékíráshoz én nem nagyon értek, az nekem kínai, sőt, sumér... meg ezt az infoboxot se igazán láttam eddig... – Alensha ^sms 2009. március 27., 19:22 (CET)

Sablonmester

Segít néhány nagyobb fontos sablon kitöltésében Sohasenem használtam, én azt ilyet csak úgy gyalogosan szoktam: lemásolok egy régi kitöltöttet, és módosítgatom. Ezért aztán nem is tudok mondandani róla semmit. Asszem, hogy a wikEd-del kölcsönösen kizárják egymást. Itt nézhetsz utána: [5] Karmela^üzenőlap 2009. március 27., 15:29 (CET)

Többé-kevésbé kéretlen jótanácsok

Ilyenkor mi a szokás? Javítok - javítok és indoklok vitalapon? (eLVe)

Ha egy olyan cikkben jársz, ami körül már viharok dúltak, akkor a legfontosabb, hogy minden félmondatnak pontosan megadd a forrását ref-ek segítségével.

Az apróbb javítások indoklását elég a szerkesztési összefoglalóba tenni. Nagyobb átalakításnál írd a szerkesztési összefoglalóba: lásd a vitalapot, és ott nyissál egy új szakaszt az indoklással. Ilyenkor jó technika, ha a vitalapra irottat egy másik ablakban egyszerre mented el a változtatással. Ezzel ugyanis elkerülöd, hogy a változtatásod egy darabig indokolatlanul álljon. Ezt azért írom, mert az indoklás késleltetett megjelenése már többször is csetepatét váltott ki.

Ha valamiről éppen vita dúl, akkor érdemes lehet előbb érvelni, aztán változtatni. Egy változtatáshoz azonban nem feltétlenül szükséges konszenzus, ha a vita holtpontra jut és jók a forrásaid, akkor cselekedhetsz a másik egyetértése nélkül is. Ilyesmire azonban gyakran szerkesztési háború szokott következni, azaz az egymás szerkesztésének visszaállítása. 24 órán belül maximum háromszor állíthatsz vissza egy cikkben, lásd WP:3VSZ. A szerkesztési háborúnak nincs sok értelme, sokkal jobb belvonni a döntésbe másokat is, például a Kocsmafal segítségével. Holtpontra jutott vagy elmérgesedőben lévő vitában jó idejekorán felkérni egy kivülállót a közvetítésre, ha nincs jobb ötleted, akkor innen: Közvetítést vállaló szerkesztők listája.

Olyan témákban dolgozol, aminél sokszor fogsz vitapartnerek vagy akár ellenfelek helyett ellenségekre találni. Fanatizmussal, elvakultsággal, kompromisszumképtelenséggel kell számolnod. Ki leszel téve személyeskedésnek és a provokációk minden lehetséges formájának. Fanatikus partner ellen a hidegvér a legjobb taktika, mert akkor az ilyenek saját magukat lehetetlenítik el. Ilyenkor nem az a cél, hogy őt meggyőzd, annak egy fanatikus esetében úgy sincs sok esélye, hanem hogy a publikumot győzd meg mind az igazadról, mind a józanságodról.

Karmela^üzenőlap 2009. március 27., 17:49 (CET)

mizujs olyankor, ha tényleges értelmetlenségekkel/értelmezhetetlenségekkel találkozom (ha megnézed az előzményt, látni fogod)? (Ráad nyilván fordítva van valahonnan, nulla forrással.) (eLVe)

• Ha van jó forrásod, akkor vágd ki az ökörséget símán, és írd be a helyes változatot a forrásmegjelöléssel együtt. (Itt egy friss minta egy ennél enyhébb esetre: [6].)
• Ha nem tudsz forrást megjelölni, akkor:

• ha rövidebb részről van szó, akkor jelöld meg így:

{{forr|szöveg=duma duma duma}}

Ez lesz belőle:

• duma duma duma^[forrás?]

Ha szükségesnek látszik, akkor a vitalapra is írjál egy megjegyzést.

• ha a szöveg több mint egy mondat, de nem a cikk lényegét érinti, akkor tedd rá a szakaszra a {{nincs forrás}}^(?) sablont, és írj a gondról a vitalapra egy megjegyzést.
• ha a cikk lényegét érinti a hablaty, akkor a cikkre legfölül tedd a {{nincs forrás}}^(?) sablont, és írj a gondról a vitalapra egy megjegyzést.

Ha hosszabb ideig nem reagál senki, akkor az ilyen besablonozott részeket ki lehet szedni a cikkből.

Karmela^üzenőlap 2009. március 27., 21:50 (CET)

Egyértelműsítsük: papírforma szerint aminek nincs forrása, azt azonnal ki lehet pakolni. (Hogy csak simán törlöd-e, vagy kiemeled és áttsezeda vitalapra, az inkább csak gesztus, hiszen amit "töröltél", az a laptörténetből úgyis könnyedén előásható. Sőt: technikailag még az adminok által törlött komplett szócikkek sincsenek elveszve, hiszen az istenadta nép egyértő fejbólintására két mozdulattal vissza lehet hozni őket a Seólból.)

A lényeg: a forrással bizonyítási teher azt nyomja, aki állít, és nem azt, aki cáfol. A többi ízlés, modor, népharag (pl:"köztudomás"...), csillagállás, más effélék dolga. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. március 27., 22:09 (CET)

Ez így igaz. De azért a Pisti hüje szintűektől eltekintve mégis szoktunk futni egy illemkört. Karmela^üzenőlap 2009. március 27., 22:33 (CET)

Lehet, hogy ELVe Pistihüje-tűrési görbéje a "közmeggyőződéstől" némileg eltérő lefutású. És úgy gondolom, hogy szerencsésebb, ha ELVe tudja: ha Pistihüjébe botlik, nem kötelező felrobbannia - csupán illő. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. március 27., 22:52 (CET)

Kicsit jobban megismerve eLVét a mai beszélgetésünk alatt azt hiszem, magától is el tudja dönteni min robbanjon fel és min nem, min "illik" és min nem. A legkevésbé sem szorul iránymutatásra. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. március 27., 23:08 (CET)

Khmm. eLVe csak néz. Mennyi eszme futtatódott ide.  És köszöni mindenkinek.
Nem haszontalan ám ez, mert csak bizonyos dolgokban érzek szilárd talajt a lábam alatt.
Mert pl. hogyan lehet egy IP-címmel vitázni...? Ld. Sumer.

Egy IP cimmel is lehet vitázni, de ezt célszerű a cikk vitalapján tenni nem pedig az IP-cím vitalapján, hiszen egy dinamikus IP-cím esetről esetre más. Az én szememben eleve minősíti a hozzászólót, hogy még annyira sem tellett neki, hogy regisztráljon mondjuk az óvodáskori jelével. Karmela^üzenőlap 2009. március 28., 15:00 (CET)

:D

Hát azért így elég nehéz megtalálni egy könyvet, hogy „keményfedeles, világos színű és a második polcon van”, főleg hogy a belső szobába most be se szabad menni, a könyvtárossal kell kihozatni mindent :( – Alensha ^sms 2009. március 27., 15:47 (CET)

én nem használtam még ezt az infoboxot emlékeim szerint, a nyelvészetbe még kevéssé másztam bele. – Alensha ^sms 2009. március 27., 20:08 (CET)

Fogalmam sincs, még tényleg csak akkor foglalkoztam egyiptomi vallással, ha egy szubcsonkot kellett megmenteni. Tudod, amikor regisztráltam ide, még kb. két évig bele se mertem kezdeni az Egyiptom-témába, mert túl hatalmasnak tűnt egy embernek, más meg nem foglalkozott vele. Aztán úgy döntöttem, lebontom részekre, és elsőnek kizárólag az újbirodalmi fáraók életrajzaival foglalkozom, mert az nem tűnik olyan ijesztően hatalmasnak. Persze ez hozta magával „hordalékként” a fáraók összes családtagját (épp akkor vettem meg a Dodson-könyvet), néhány fontosabb főemberüket, egy-két várost, templomot, ilyesmit, de vallásba, nyelvbe, írásba meg ó-, középbirodalmi dolgokba nem mentem még bele, csak érintőlegesen. (ptolemaioszokba meg nem is fogok, azok már rusnya görögök, meg Mathae különben is piszkálta őket helyettem is.) – Alensha ^sms 2009. március 28., 14:15 (CET)

2 év alatt lett kidolgozva a Miskolc-témakör (bár már eléggé szegényesnek számít az olyanokhoz képest, mint pl. Esztergom, ezt belinkelem, hogy idetaláljon az egomi betyár és örüljön), de most az háttérbe szorult az egyiptomos dolgaim mögött. Plusz én kezdtem meg majdnem az összes megyeszékhely cikkét, meg Borsod-A-Z összes települését kb. az R betűig. (Utána valaki legyártott egy halom csonkot a települések helyére és elment tőle a kedvem.) Mert amikor idejöttem, még alig volt valami, és a magyar témákat elsődlegesnek gondoltam, ha már külön magyar WP van. (Annyira az elején voltunk még, hogy azon voltunk, hogy 2004 év végére elérjük az ötezer cikket. :) Csak hogy ne hidd, hogy nem csináltam semmit :)

Szótárból a jó hosszú Wörterbuch van meg nekem, igaz, csak PDF-ben (valamikor megvolt a megyei könyvtárnak, de eltűnt, nem te nyúltad le? :D) Gardiner elavult, azt nekem is mondták; Allen nyelvkönyvét javasolták, mostanában vadászom le eBayről. Az a baj, hogy könyveim is nagyrészt újbirodalmi történelem témában vannak, az összes többi témához egyelőre marad a net meg a JSTOR, amikor épp sikerül jelszót leakasztani hozzá, mert amúgy drága. – Alensha ^sms 2009. március 28., 14:51 (CET)

Mit jelent a {{-}}^(?) és az „em”

Mit jelent a {{-}}^(?) és az „em” (pl: margin: 0 0 .7em .7em)? (eLVe)

{{-}}^(?)

A sablon tartalma: <br style="clear:both;" />

Ez a profi megoldás arra, amit több üres sor beiktatásával akartál kiügyeskedni. A clear:both hatására befejeződik előbb minden float elem, és csak azok alatt kezdődnek a továbbiak.

„em”

Példa: margin: 0 0 .7em .7em

„1em” valaha azt jelentette, hogy olyan széles, mint az adott font „m” betűje, tehát a legszélesebb betű. Mivel azonban nem minden ábécében van „m” jel, most egy az adott font jeleinek magasságához viszonyított hasonló értéket jelent. Ez a fajta méretmegadás az elegáns megoldása annak, hogy például egy táblázat cellái a benne levő betűk méretével arányosan legyenek kipárnázva.

Karmela^üzenőlap 2009. március 28., 11:01 (CET)

CSS egységek

Egység	Leírás
%	százalék
in	hüvelyk (coll, inch)
cm	centiméter
mm	milliméter
em	1em (az aktuális font mérete)
ex	x-magasság (általában a font méretének fele)
pt	point (1 pt = 1/72 hüvelyk)
pc	pica (1 pc = 12 pt)
px	pixel (a képernyő egy szemcséje)

Színek

Egység	Leírás
color_name	A szín neve (pl. red)
rgb(x,x,x)	A szín RGB értéke (pl. rgb(255,0,0))
rgb(x%, x%, x%)	A szín RGB százalékos értéke (pl. rgb(100%,0%,0%))
#rrggbb	Egy hexadecimális szám. (pl. #ff0000)

Karmela^üzenőlap 2009. március 28., 11:43 (CET)

• Tiszta forrás: Cascading Style Sheets Level 2 Revision 1 (CSS 2.1) Specification
• Itt már többször találtam tömör és értelmes magyarázatot: W3Schools Online Web Tutorials

Ezeket nem azért adom meg, mert le szeretnélek rázni, sőt szívesen veszem a kérdéseidet továbbra is, annak dacára, vagy éppen azért, mert lassacskán már csak utánanézéssel tudom megválaszolni őket. Azonban hamarosan wikiszabit veszek ki, és különben is jó, ha tudod, hol tudsz utánanézni a dolgoknak önállóan is. Karmela^üzenőlap 2009. március 28., 15:21 (CET)

Nyelvészeti műhely

Persze, csak nyugodtan A műhelyek egyébként így működnek, aki akarja, egyszerűen felveszi magát, nem kell senkitől sem engedélyt kérni. Az egész csak annyit jelent, hogy a szerkesztők könnyebben megtalálják azokat, akik az adott témával foglalkoznak, és tudják, kitől kell segítséget/tanácsot kérni, illetve ezen kívül még számontartják a témával kapcsolatos cikkeket és állapotukat. Sajnos a nyelvészeti ügyek eléggé halottak voltak mindig is, gyakorlatilag összesen 3-en vagyunk veled együtt, aki ezekkel foglalkozik, Szerkesztő:Gaja a harmadik. Illetve ott van még Szerkesztő:Amator linguarum is, de ő csak a románnal. Vagy nézd meg a spanyolműhelyt is, például, hányan vannak ott összesen, gondolhatod, hogy egyedül én vagyok közülük, aki tesz is valamit a témában. – Mex ^plática 2009. március 28., 11:59 (CET)

Hát tény és való, hogy elég sok a nyelvészeti cikk, csak éppen ezek felügyeletével nem foglalkozik senki, ami pedig pontosan a műhelyek feledata lenne (és sajnos a többségük olyan is). Ne tudd meg, hogy a spanyol nyelv cikk hogy nézett ki például, mielőtt rendbehoztam, de egyébként a laptörténetből akár a legelső verziót is ki tudod keresni és összevetni a mosanival. – Mex ^plática 2009. március 28., 12:50 (CET)

Végtelennek látszó tenger

Amit felsoroltál az mind-mind időnyelő. Gondold meg kérlek, hogy a te képzettséged párját ritkítja a Wikipédián, míg a portálok/műhelyek/kategóriák/sablonok babrálgatását más is meg tudja csinálni, delegálhatod az ilyesmit másra is, többen is szívesen segítenének neked. Nem lenne sürgős egyből mindent magadnak csinálnod és mindenbe beletanulnod, ráérne az apránként is. Most már van egy általános képed a dolgok mikéntjéről és hogyanjáról, egyelőre ez is elég lenne ahhoz, hogy olyanban produkálj, amiben más nem rug labdába. Persze az is lehet, hogy több kedved van valami mást csinálni. Ezt azonban igen sajnálnám, nagyon-nagyon nagy kár lenne egy ilyen értékes „erőforrásért”, mint te. De még a frissen megszerzett ismereteid leülepedésének is jobbat tenne immár egy gyakorlatias hasznosító és tapasztalatgyűjtő fázis, hiszen valami elképesztő tempóban habzsoltad magadba a tudást. Karmela^üzenőlap 2009. március 28., 16:02 (CET)

Grapow

Ami be van szkennelve nekem, az 1971-es kiadás, de az előszava szerint először 1897-ben jelent meg, én úgy látom, hogy 6 kötet, csak pdf-ben elég összevissza van szétszedve :) – Alensha ^sms 2009. március 28., 21:57 (CET)

ithon hörcsögöt tartunk, amellé nem lenne szerencsés a cica :) z albérletben meg nem engedik... – Alensha ^sms 2009. március 28., 23:14 (CET)

Re: apróság

Köszönöm, javítottam! :) Ádám ✉ 2009. március 29., 00:15 (CET)