Seol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Seol (Seól, héber ‏‏שְׁאוֹל Sə'ôl) kifejezés 65-ször jelenik meg a Biblia héber szövegében (az Ótestamentumban).

A szó fordítási lehetőségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Seol szót különféleképpen fordították a történelem során. A Septuaginta a "Hadesz" szóval azonosítja. Általában a Seol szót a következő kifejezésekkel fordítják: "sír"[1], "pokol"[2], "gödör"[3], "Holtak hazája"[4] "földalatti világ"[5], "alvilág"[6] A magyar Károli Gáspár-fordításban csak 19 alkalommal van Seol-ként fordítva, a többi helyen a koporsó, sír vagy pokol szavak szerepelnek. A Káldi György-féle bibliafordítás többnyire pokollal fordítja, a "Magyar Biblia Tanács" által kiadott Biblia legtöbbször sír-nak fordítja.

A szó jelentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Seol”, „hádesz” — az emberiség közös sírja; a sírgödör (héberül: שאול [se’ól′]; görögül: ᾅδης [hai′dész]; latinul: in·fer′nus; szírül: siul)

A Héber Iratokban a „seol” szó előfordulási helyei azt a 65 helyet ölelik fel, ahol a héber maszoréta szövegben előfordul ez a szó, valamint egy másik helyet is, az Ézs 7:11-et. Itt a szövegben a seʼa′lah, vagyis „kérj” szó található, de ez a magánhangzókat jelölő pontozás csekély megváltoztatásával és különböző régi fordításokkal összhangban seʼo′lah-nak olvasható, amely azt jelenti, hogy ’seolba’. Az Új világ fordítás minden esetben a „seol” szót használja a héber se’ól′ szóra. A görög Septuaginta általában a hai′dész szóval adja vissza a se’ól′ szót. Bár sokféleképpen magyarázzák azt, hogy honnan is származik a héber se’ól′ szó, a legelfogadhatóbb az, hogy a héber שׁאל (sa’ al′) igéből ered, melynek jelentése: ’kér, kíván’.[7] Ebből látható, hogy a seol olyan hely (nem pedig állapot), amely válogatás nélkül mindenkit kér, vagy mindenkire igényt tart, mivel magába fogadja az emberiség halottait. (Lásd: 1Mó 37:35 és Ézs 7:11, angol nyelvű Jegyzetes Biblia, lábjegyzetek.) A seol a földben van, mindig a halottakkal áll kapcsolatban, és egyszerűen az emberiség közös sírját jelenti, a sírgödröt, azaz a halottak földi (és nem tengeri) régióját. Ezzel szemben a héber qe′ver szó az egyén sírját, sírhelyét jelenti (1Mó 23:4, 6, 9, 20).

A héber gyök a ‏‏שָׁאַל sáʾăl: kérdezni, a sə'ôl (‏‏שְׁאוֹל) alak nyelvtanilag egy főnevesült infinitivus, melynek jelentése körülbelül kérdés, kérdezés. Ugyanakkor a szóalak utalhat egy régebbi nyelvállapotra (mivel a bibliai infinitivus ‏‏‏‏שָׁאוֹל sáʾól lenne) vagy egy kihagyott utótagra (birtokra), mivel a səʾól ebben a formájában birtok: valakinek/valaminek a kérdése, kérdezése.

Egyéb etimológiák:
A héber „sóʾál” gyökből ered ami azt jelenti:"Üres kézzel lenni". Albright szerint a babiloni „su-ara” szóból ered, amely Tammuz földalatti helyét jelöli meg, később pedig magát a földalatti világot. Jensen az asszír silla: nyugat szót ajánlja, Zimmern pedig a silu: szoba szót jelöli meg. Legutóbbi a legvalószínűbb, noha a legtöbb kutató elismeri, hogy nehéz megtalálni a SEOL szó etimológiáját.[8]

A Seól az ószövetségben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Seól Énok könyvében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Seól az Újszövetségben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Seól újszövetségi megfelelője a Hádész. A Hadész szó 11-szer jelenik meg az Újtestamentumban. A kapcsolatot az Apostolok Cselekedetei 2:27 verse teremti meg, ahol a Zsoltárok 16:10-et idézi. Noha itt a Károli fordítás sírnak fordítja, a görögben a hadész szó jelenik meg.

A Seól földrajzi elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahogyan a Seol fordítása és etimológiája is nehezen fejthető fel, ugyanúgy a helyét sem könnyű beazonosítani. Különböző nézetek léteztek azzal kapcsolatban, hogy milyen világnézettel és kozmográfiával rendelkeztek a héberek.


A Seól „topográfiája”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kik jutnak a Seólba?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ótestamentum szerint mindenki a Seolba jut, függetlenül a moralitásától vagy hitétől. Jákob hite szerint a Seolban volt József és ö is azt gondolta, hogy oda megy, noha meg volt győződve József ártatlanságáról (lásd 1Mózes 42:38). A seol az Ószövetségben még nem a büntetés, hanem egyszerűen a halottak tartózkodási helye. Arról sincs szó, hogy ott különböző sorsban részesülnének.[9]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://en.wikipedia.org/wiki/Christian_views_on_Hell
  2. The Douay Rheims American Version, majdnem mindig, KJV, NKJ, Károli fordítások időnként.
  3. Nincsen fordítás mely mindig ezt használná, de időnként a WEB, KJG és KJV fordítások ezt alkalmazzák
  4. Cornilescu román fordítás
  5. BBE fordítás
  6. JPS és NAB Bibliák
  7. W.A. Van Gemeren, Evanghelical Dictionary of theology, (Ed. Walter A. Elwell: Grand Rapids, Michigan) 1010 old.
  8. Walther Eichrodt: Old Testament Theology, 2. kötet, 210. o.
  9. http://lexikon.katolikus.hu/P/pokol.html