Seol

A Seol (Seól, héber ‏‏שְׁאוֹל Sə'ôl) kifejezés 65-ször jelenik meg a Biblia héber szövegében (az Ótestamentumban).

A szó magyar fordításai

A magyar Károli Gáspár-fordításban csak 19 alkalommal van Seol-ként fordítva, a többi helyen a koporsó, sír vagy pokol szavak szereplenek. A Káldi György-féle bibliafordítás többnyire pokollal fordítja, a "Magyar Biblia Tanács" által kiadott Biblia legtöbbször sír-nak fordítja.

A szó jelentése

„Seol”, „hádesz” — az emberiség közös sírja; a sírgödör (héberül: שאול [se’ól′]; görögül: ᾅδης [hai′dész]; latinul: in·fer′nus; szírül: siul)

A Héber Iratokban a „seol” szó előfordulási helyei azt a 65 helyet ölelik fel, ahol a héber maszoréta szövegben előfordul ez a szó, valamint egy másik helyet is, az Ézs 7:11-et. Itt a szövegben a seʼa′lah, vagyis „kérj” szó található, de ez a magánhangzókat jelölő pontozás csekély megváltoztatásával és különböző régi fordításokkal összhangban seʼo′lah-nak olvasható, amely azt jelenti, hogy ’seolba’. Az Új világ fordítás minden esetben a „seol” szót használja a héber se’ól′ szóra. A görög Septuaginta általában a hai′dész szóval adja vissza a se’ól′ szót. Bár sokféleképpen magyarázzák azt, hogy honnan is származik a héber se’ól′ szó, kétségkívül a héber שׁאל (sa’ al′) igéből ered, melynek jelentése: ’kér, kíván’. Ebből látható, hogy a seol olyan hely (nem pedig állapot), amely válogatás nélkül mindenkit kér, vagy mindenkire igényt tart, mivel magába fogadja az emberiség halottait. (Lásd: 1Mó 37:35 és Ézs 7:11, angol nyelvű Jegyzetes Biblia, lábjegyzetek.) A seol a földben van, mindig a halottakkal áll kapcsolatban, és egyszerűen az emberiség közös sírját jelenti, a sírgödröt, azaz a halottak földi (és nem tengeri) régióját. Ezzel szemben a héber qe′ver szó az egyén sírját, sírhelyét jelenti (1Mó 23:4, 6, 9, 20).

A héber gyök a ‏‏שָׁאַל sáʾăl: kérdezni, a sə'ôl (‏‏שְׁאוֹל) alak nyelvtanilag egy főnevesült infinitivus, melynek jelentése körülbelül kérdés, kérdezés. Ugyanakkor a szóalak utalhat egy régebbi nyelvállapotra (mivel a bibliai infinitivus ‏‏‏‏שָׁאוֹל sáʾól lenne) vagy egy kihagyott utótagra (birtokra), mivel a səʾól ebben a formájában birtok: valakinek/valaminek a kérdése, kérdezése.

Egyéb etimológiák:
A héber „sóʾál” gyökből ered ami azt jelenti:"Üres kézzel lenni". Albright szerint a babiloni „su-ara” szóból ered, amely Tammuz földalatti helyét jelöli meg, késöbb pedig magát a földalatti világot. Jensen az asszír silla: nyugat szót ajánlja, Zimmern pedig a silu: szoba szót jelöli meg. legutobbi a legvaloszínűbb, noha a legtöbb kutató elismeri, hogy nehéz megtalálni a SEOL szó etimologiáját.

A Seól az Újszövetségben

A Seól újszövetségi megfelelője a Hádész. A Hadész szó 11-szer jelenik meg az Újtestamentumban. A kapcsolatot az Apostolok Cselekedetei 2:27 verse teremti meg, ahol a Zsoltárok 16:10-et idézi. Noha itt a Károli fordítás sírnak fordítja, a görögben a hadész szó jelenik meg.

A Seól földrajzi elhelyezkedése

Ahogyan a Seol fordítása és etimologiaja is nehezen fejthető fel, ugyanúgy a helyét sem könnyü beazonosítani. Különbözö nézetek léteztek azzal kapcsolatban, hogy milyen világnézettel és kozmográfiával rendelkeztek a héberek.

Kik jutnak a Seólba?

Az ótestamentum szerint mindenki a Seolba jut, függetlenül a moralitásától vagy hitétől. Jákob hite szerint a Seolban volt József és ö is azt gondolta, hogy oda megy, noha meg volt győzödve József ártatlanságáról (lásd 1Mózes 42:38).