Iszaak Emmanuilovics Babel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

(Iszaak Babel szócikkből átirányítva)

Iszaak Emmanuilovics Babel

Élete
Született	1894. július 13. Ogyessza
Elhunyt	1940. január 27.(45 évesen) Moszkva
Nemzetiség	orosz
Pályafutása
Jellemző műfajok	novella, dráma
Fontosabb művei	Lovashadsereg (1926) Alkony (1927)

Iszaak Emmanuilovics Babel (Исаак Эммануилович Бабель), (Ogyessza, 1894. július 13. (*Julián-naptár sz. július 1.) – Moszkva, 1940. január 27.), orosz író, drámaíró, újságíró.

[szerkesztés] Élete

Sztálin „halállistája”, a 346 kivégzendő személy nevét tartalmazó jegyzék első oldala. Babel a 12.

Iszaak Babel Ogyessza zsidónegyedében született és nevelkedett. Gimnáziumot, kereskedelmi iskolát végzett.

16 évesen franciául írta első elbeszéléseit, de ezek nem maradtak fenn. 1916-ban Szentpéterváron Gorkij fedezte fel, közölte két novelláját. Számtalan foglalkozást kipróbált, volt tördelő-szerkesztő, riporter és élelmiszerbegyűjtő. 1920-ban Bugyonnij Első Lovashadseregében, a lengyel hadjáratban vett részt tudósítóként és tolmácsként.

1921-ban ismét írni kezdett, elbeszéléseit Majakovszkij lapja, a Lef, illetve Alekszandr Voronszkij Krasznaja nov („Vörös ugar”) című folyóirata közölte. Néhány év alatt adta közre azokat a novelláit – 1921–1925 között kb. ötvenet –, melyeket később ciklusokba foglalt. Így jelent meg önálló kötetként a „Lovashadsereg” (először 1926-ban), illetve a négy elbeszélésből álló „Ogyesszai történetek” (1931).

1931–32-ben további kilenc elbeszélése jelent meg, nagy részük az 1925-ben publikált önéletrajzi jellegű „Galambdúcom története” és „Az első szerelem” című novellákhoz illeszkedik.

Két novelláját 1933-ban a cenzúra betiltotta, további kettő pedig 1934-ben jelent meg. Közben többször járt Nyugat-Európában, 1935-ben Párizsban felszólalt egy antifasiszta kongresszuson.

Utolsó négy elbeszélését 1937-ben publikálta. 1939 őszén novellaciklust készült megjelentetni „Új elbeszélések” címmel. Májusban azonban koholt vádak alapján letartóztatták, kéziratait elvitték, majd megsemmisítették.

Babelt 1940. január 27-én kivégezték. 1954. december 18-án rehabilitálták.

[szerkesztés] Művei

Babel viszonylag keveset írt. Művei, elbeszélései önéletrajzi ihletésűek. Két alapvetően meghatározó élménye a gyermekkor és a polgárháború. Az író inkább a rövid novella mesterének tekinthető. Rendkívül sokat és precízen dolgozott alkotásain. Nem a mindennapi élet tipikus helyzeteit keresi műveiben, hanem különleges helyzetbe állítja a szereplőket. A novellákban keverednek a romantikus, fantasztikus, naturalisztikus és groteszk elemek.

„Lovashadsereg” (1926) című novellakötetével heves vitákat váltott ki az irodalmi életben. Maga Bugyonnij, a hadsereg vezetője is támadta az írót: a valóság meghamisításával és a sereg karikírozásával vádolta.

[szerkesztés] Novellaciklusai

„Lovashadsereg” („Конармия”, 1926) novellák
Ogyesszai történetek („Одесские рассказы”, 1931) novellák

[szerkesztés] Színművek

„Alkony” (dráma), bemutatták Ogyesszában 1927-ben, Moszkvában 1928-ban.
„Marija” (dráma), írta 1935-ben. Életében nem mutatták be.

[szerkesztés] Filmforgatókönyvek

Babel forgatókönyvírással csak a megélhetési gondok miatt kezdett el foglalkozni. Ennek ellenére még az igénytelenebb munkákat is igyekezett nagy gonddal végezni. Ezekből a munkáiból igen kevés maradt fenn.

Némafilmek:

„Benya Krik” (1926) Az „Ogyesszai történetek” novellái alapján. A filmet eredetileg Eizenstein rendezte volna, de végül nem ő, hanem bizonyos Vilner készítette el az ogyesszai filmstúdióban. Bemutatták 1927 elején.
„Vándorcsillagok” (1926) Sólem Áléchem azonos című regénye alapján. A filmet bemutatták 1927 januárjában Kijevben, egy év múlva Moszkvában.
„Kínai malom” (1927). Rendezte Ljovsin.
Upton Sinclair „Jimmy Higgins” című regényéből írt forgatókönyvet. A filmet bemutatták 1928 októberében Ogyesszában, decemberben Kijevben.

Hangosfilmek:

1936 – Eizensteinnel dolgozott együtt a „Bezsin rétje” forgatókönyvén. A korábban leforgatott vátozatot a bírálatok miatt nem fogadták el; a film végül nem készült el.
1937–38 telén – Nyikolaj Osztrovszkij „Az acélt megedzik” című regényéből. A kijelölt rendező Alekszandr Dovzsenkó lett volna, de a film nem készült el, a regényt 1942-ben mégis megfilmesítették.
„Sztáraja tér 4.” – A forgatókönyv szövege fennmaradt, de ebből sem készült film.
1939 nyarán – Mark Donszkoj „Gorkij-trilógiá”-ja befejező részének forgatókönyvét kellett volna elkészítenie, amikor letartóztatták.

[szerkesztés] Kiadások

Iszaak Babel művei, Magyar Helikon, 1964.
Iszaak Babel művei, Európa, 1986, ISBN 963-07-3945-3.
Iszaak Babel: Napló, 1920, Pesti Szalon, 1993, ISBN 963-7994-89-0

[szerkesztés] Források

Világirodalmi lexikon (A-Cal), Akadémiai Kiadó, Budapest
Gereben Ágnes Babel világa, Európa, 1990, Budapest, ISBN 963-07-4904-1.
Hetényi Zsuzsa: Csillagosok-keresztesek, Mítosz és messianizmus Babel Lovashadseregében, Tankönyvkiadó, 1992, Budapest, ISBN 963-18-4049-2.