Körmöcbánya

Körmöcbánya (Kremnica)
Körmöcbánya látképe
Körmöcbánya címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Garamszentkereszti
Rang	város
Első írásos említés	1328
Polgármester	RNDr. Zuzana Balážová
Irányítószám	967 00
Körzethívószám	00421 (0) 45
Népesség
Teljes népesség	5601 fő (2011) +/-
Népsűrűség	130 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	564 m
Terület	43,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Körmöcbánya Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 18″, k. h. 18° 54′ 57″48.705, 18.9158333333
Körmöcbánya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Körmöcbánya falai a Szent Katalin templommal

Körmöcbánya környéke 1733 körül

Körmöcbánya (szlovákul Kremnica, németül Kremnitz, latinul Cremnicium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában. Selmecbányától 40 km-re északra a Bisztrica és a Körmöc-patakok völgyében fekszik. Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb, aranybányászatáról nevezetes bányavárosa és pénzverőhelye. 2011-ben 5601 lakosából 4903 szlovák, 61 roma, 45 német és 27 cseh volt.

Története

Mátyás király Körmöcbányán vert aranyforintja

Mátyás király körmöci madonnás forintja

A várost sziléziai és türingiai német telepesek alapították a 12. században. 1328-ban Cremnychbana, 1332-ben Cremnic, 1335-ben Cremnech, 1338-ban Cremnuch, 1343-ban Crempnuch, 1389-ben Chrempnichya, 1394-ben Chrempnichya, 1394-ben Cremnicia, 1476-ban Krembnicia, 1526-ban Kremnica alakban szerepel a korabeli forrásokban.

Károly Róbert 1328. november 17-én szabad királyi bányavárosi jogokkal látta el és megalapította pénzverdéjét. 1335-től itt verték a híres aranyforintot, mely körmöci dukátként is ismert volt. A város fontossága miatt mindig a királyok kegyeit élvezte. 1390-ben lakói mentesültek a vámoktól. 1425-ben hetivásárok tartására kapott jogot. Aranybányászatának fénykora a 14 - 15. századra esik. A 15. század közepén a város 9 városnegyedből állt, 250 házában 690 családban mintegy 3000 lakos élt. Évente már 14000 körmöci dukátot vertek itt.

1433-ban elfoglalták és kifosztották a husziták. 1449-ben Hunyadi János sikertelenül ostromolta, a várost ekkor már magas kőfal és vizesárok védte. 1462-ben békekötéssel szerezte vissza Mátyás király. A támadásokat később is könnyen kivédte, 1560-ban azonban tűzvész pusztította és a város harmada leégett. A 16. században elterjedt a reformáció, a visszatérítés a jezsuiták révén 1653-ban indult meg. 1604-ben Bocskai serege előtt először nem nyitott kaput, de 1605-ben mégis behódolt. Bethlen Gábort is beengedte falai közé.

1652-ben papírgyárat alapítottak itt. A város 1696 és 1788 között országos vásártartási jogot élvezett. 1715-ben 474 adózó polgár és 193 zsellércsaládja volt. Közülük 390 bányász, a többiek nagyrészt kézművesek voltak. 1767-ben bányáiban összesen 1299 bányász dolgozott. 1787-ben Körmöcbányának 509 háza volt 1152 családdal és 5147 lakossal. 1828-ban 538 házában 4944 lakos élt. 1849-ben a téli hadjárat során határában ütközött meg Görgey a császáriakkal, majd egy bányaátjárón tört át Besztercebánya felé. Védműveit jórészt 1872 körül bontották le. A vasútvonal 1869 és 1872 között épült meg a városba. A század vége felé egymás után épültek gyárai és üzemei. 1910-ben 4515 lakosából 1514 német, 1501 magyar és 1482 szlovák volt.

Nevezetességei

• Csak a nyugati és déli oldalon maradtak meg falai, valamint a déli alsó városkapu és a délkeleti és délnyugati saroktorony.
• A város északkeleti részén emelkedő hegyen áll az 1465-ben épült Szent Katalin plébániatemplom kettős védőfallal övezve, korabeli Szűzanya szoborral. 1885-ben Storno Ferenc renoválta.
• Körmöcbányai vári orgona fesztivál a Szent Katalin plébániatemplomban (júliusban és augusztusban).
• Búcsújáróhely a 13. századi eredetű ferences templom, benne a Lorettói kápolna 1750 körül festett Mária-képpel.
• Ugyancsak 13. századi a Szent András körtemplom, amely a vár egyik régi körbástyájában van. Ez volt a vár eredeti temploma.
• A városi múzeum a helyi bányászat és pénzverés történetéből nyújt gazdag ismertetést.
• Pénzverdéje, ahol 700 éve verik folyamatosan az érméket.
• Nem látogatható, de nevezetes a város földalatti vízerőműve.

Híres emberek

• Itt született 1660. április 17-én Hofstetter János Ádam dán orvos, író.
• Itt született 1804. január 4-én Bátori-Sulcz Bódog honvéd ezredes.
• Itt született 1824. november 16-án Lollok József pap, sasvári főesperes később lazarista atya.
• Itt élt és dolgozott 1790-től 1820-as nyugdíjazásáig Simai Kristóf piarista tanár, drámaíró, nyelvész, az MTA l. tagja. Itt készítette jegyzeteit az egyik első magyar szakácskönyvhöz 1795 és 1799 között. ,
• Itt született 1885. november 22-én Ferenczy Valér festő, grafikus.
• Itt született 1902. november 19-én Antos Kálmán zeneszerző, egyházkarnagy, zenepedagógus.
• Itt született 1907-ben Kokas Klára filmgyári díszlet- és jelmeztervező, filmproducer.
• Itt hunyt el 1932. december 5-én Matunák Mihály római katolikus pap, tanár, történész, turkológus, levéltáros
• Itt született 1888-ban és itt halt meg 1956-ban Angyal Géza, festő és grafikus
• Itt élt és dolgozott Krizskó Pál 1841-1902 körmöcbányai városi levéltárnok

Testvérvárosok

• Magyarország, Várpalota

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal (magyarul)
• Körmöcbánya (szlovák nyelvű képes leírás)
• Google maps
• Körmöcbánya - virtuális város (sk, en)
• A körmöci pénzverde honlapja
• Tourist-channel.sk
• A körmöci érmemúzeum a szlovák múzeumok honlapján
• Castles.sk
• Skonline.sk
• 360 cities