Szerkesztővita:ELVe/Archív01

2009. február 21., 15:24-től - március 5., 19:11-ig

Köszöntünk a magyar Wikipédiában, kedves eLVe!

Figyelmedbe ajánljuk: Első lépések – bevezető a szerkesztés fortélyaiba. Homokozó – itt veszélytelenül gyakorolhatsz! Wikifogalmak és rövidítések – speciális wikifogalmak magyarázata. Mintaszócikkek – hogyan néz ki egy ideális szócikk. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára és a forrásaid pontos megjelölésére! Mentor · Ha akarod, akkor melléd áll egy segítő, a te személyes mentorod, és segít a szerkesztéssel kapcsolatos gondjaidban. Ide kattintva találsz erről többet. | Segítség · Bonyolultabb szerkesztési ügyekben a kocsmafalra is írhatsz kérdéseket. Ha egy szerkesztőtársad tudja a választ, ugyanott fog válaszolni. | Tudakozó · Egy tudakozót is működtetünk. Ott viszont olyan kérdésekre kaphatsz választ, amit egy lexikonban keresne az ember. Ha van kedved, mutatkozz be szerkesztőtársaidnak, ide kattintva. A szerkesztői lapodon írjál a érdeklődési körödről, nyelvtudásodról. Az a lap csak a tiéd. Kialakításához segítséget itt találsz. | Ilyen vitalapja, „szerkesztővitája” is van minden szerkesztőnek, mint ez a lap itt. Aki neked üzenni akar valamit, az ide fog írni, téged pedig egy sárga csík a lap tetején automatikusan figyelmeztet az új üzenetre. A cikkeknek is van vitalapjuk, ott a cikk kialakítását tárgyalják meg az érdekelt szerkesztők. | Kérünk, hogy az eszmecserék során így írd alá hozzászólásaidat: ~~~~. Jó szerkesztést és tartalmas szórakozást kívánunk! Bennófogadó 2009. február 20., 16:48 (CET) If you don't speak Hungarian, please click here.

Ökörkör-invitáció

Üdv a Wikipédián! Van egy ilyenünk: Wikipédia:Ókorműhely, szeretettel várunk, ha van kedved :) – Alensha ^sms 2009. február 20., 22:14 (CET)

Szia! Igen, jó helyre írsz, a vitalapok alján szoktunk üzenni egymásnak. Miskolci vagy? Az jóóó :) Én főleg Egyiptommal foglalkozom, esetleg más ókori kultúrákba belenyúlok érintőlegesen. Hobbiból kb. tíz éve egyiptomozom komolyabban, hivatalosan még nem értek hozzá, mert csak elsőéves vagyok az ELTE-n :)

Pár apróság: úgy tudod aláírni a neved, hogy négy hullámvonalat írsz (Alt Gr-1), ez berakja mellé a dátumot is (három hullámvonal csak a nevet, öt meg csak a dátumot, de néggyel szoktunk aláírni). Ez fontos a vitalapokon, hogy ne folyjon össze minden. És nem gépelted el a neved, automatikusan minden ilyet nagybetűvel kezd a szoftver. A beállításaidnál át tudod írni, hogy az aláírásod másképp jelenjen meg. (Én is ott csináltam ilyen flancosra :) Kérdezz nyugodtan, ha bármit nem tudsz. Örülök, hogy itt vagy :) – Alensha ^sms 2009. február 21., 15:24 (CET)

A Wikipédia megismerését ott kell kezdeni, ahol épp kedved van hozzá, ez olyan, mint a svédasztal :) Ha látsz egy cikket, amiben szívesen javítgatnál, bővítgetnél, akkor hajrá. Menet közben belejössz. Ha meg elrontasz valamit, úgyis észreveszi valaki és segít (vagy az orrodra koppint érte, de akkor én meg az ő orrára koppintok :) A zokni (tkp. zoknibáb) wikipédiás használatban az, amikor valakinek több felhasználóneve van és az egyiket többnyire valami alantas célra használja (pl. duplán szavaz). Nem szoktuk szeretni :)

Wikipédia:Bábel innen lehet nyelvsablont beszerezni. (Kidőlök, most látom, hogy van közte arámi is. Sose gondoltam volna :) – Alensha ^sms 2009. február 21., 16:25 (CET)

Én nem foglalkozom hivatalosan mentorálással, csak ha kérdeznek valamit, akkor válaszolok. Annyira nem látom szükségét az egész mentorálás-dolognak, mert tapasztalataim szerint elég gyorsan bele lehet jönni a wikizésbe, legalábbis a gyakran előforduló dolgokba. Amit ritkán kell csinálni (pl. kiemeltszavazás lezárása), azt én is puskázni szoktam, hogy hogyan kell :) – Alensha ^sms 2009. február 21., 16:51 (CET)

Én is üdvözölni szeretnélek, már rég hiányzott innen egy olyan valaki aki tud héberül. Sokszor voltak elakadások emiatt (ld. Talmud vitalap például). Jó szerkesztést és főleg kitartást!– Gothika 2009. február 23., 08:40 (CET)

Héber átírás WP:HÉBER

Üdv! Nagy örömmel fedeztem fel a Talmud szócikkben a javításaidat: sajnos az egész lap eléggé egyenetlen színvonalú katyvasz, a bevezetőjét annak idején én próbáltam rendbe tenni, de egy kicsit körülményes lett a fogalmazása (nem könnyű elmesélni egy ilyen bonyolult gyűjteményről, hogy közelebbről mi is légyen ). Nincs átgondolva, hogy mi legyen a külön Misna cikkben, netán utaljon át ide, ugyancsak ez a helyzet a külön Gemára cikkel, de most nem ezért zaklatnálak, hanem a legnagyobb gond mián, ami a javításaid kapcsán is előkerült, ez pedig az átírás mizériája...

Az OH. közöl egy segédletet Komoróczy Szonja és mások alapján, ami talán jó volna kiindulópontnak, ha meg lehetne egyezni benne. Amikor először botlottam bele abba a problémába, hogy nincs elfogadott akadémiai héber átírás, megkérdeztem Kopeczky Ritát, hogyan szokták áthidalni a problémát, amire azt a választ adta, hogy ki-ki ahogy tudja.

Ezt az Osiris-féle táblázatot alapul véve készítette Adam78 kolléga a Wikipédia:Héber nevek átírása lapot, de jó lenne, ha közelebbi szakértő szemek is megállapítanák, hogy ez tényleg jó lenne irányelvként a WP összes lapja számára. Nagyon-nagyon boldog lennénk többen is, ha kiderülne, hogy te vagy a mentőangyal, akinek a révén végre megállapodhatunk egy autentikus útmutatóban!

Előre is köszönjük, ha ránézel. Bennó^fogadó 2009. február 23., 11:26 (CET)

A két gyorskérdésre gyors válasz

1. Szmájlik például itt: Wikipédia:Emoticon sablonok.
2. A hébervita leginkább a meg-megújuló sirámok és kívánságok formájában zajlott, az eredményt pedig, Adam78 munkáját itt találod: Wikipédia:Héber nevek átírása. Bennó^fogadó 2009. február 23., 13:57 (CET)

Na, tudtam, hogy amint észrevesznek, egyből bedobnak a mélyvízbe :D – Alensha ^sms 2009. február 23., 15:27 (CET)

ja, egyébként azt meg lehet csinálni, hogy ha szeretnéd, hogy kisbetűvel kezdődjön a neved userlapon, akkor beírod, hogy {{kisbetűscím}}. (csak ami kapcsos zárójelben van, a nowiki tag nem kell.) – Alensha ^sms 2009. február 23., 15:29 (CET)

Mesüge (regény)

Összeütöttem a Mesüge (regény) című csonkot és a Karméla névnap cikkecskéjét. Bármilyen kicsik is ezek a cikkek, problémásak a héber és jiddis szavak miatt. Megtennéd kérlek, hogy korrigálod őket legjobb belátásod szerint? Ha kedved kerekedne ahhoz is, hogy kiegészítsd őket, annál jobb.
Előre is köszönöm,
Karmela^üzenőlap 2009. február 23., 23:30 (CET)

Pontozás

A pontozott héber betűjű szöveget én egyszerűen bemásoltam (copy-paste vagy CTR-C CTRL-V) a szövegbe egy olyan weblapról, ahol az már eleve adva volt.
Ha ez nehézkes neked, mert gyakran használnád, akkor nem túlságosan nehéz kibővíteni a szerkesztéskor használható rákattintási lehetőségeket a „monobook”-od kiegészítésével egyénileg, vagy pedig azt elérni, hogy ez mindenki számára adott legyen, úgy ahogyan a héber Wikipédiában is. Az ilyen gondok fóruma a Wikipédia:Kocsmafal (műszaki).
Egy másik lehetőség, hogy a héber Wikipédiában nyitsz egy szerkesztőablakot, ott megírod a szövegedet, és készen átmásolod ide.
Ezek a lapok is érdekesek lehetnek neked:

• en:Niqqud
• en:Wikipedia:Niqqud
• en:Shuruk#Niqqud and the keyboard
• Unicode
• Unicode beviteli módszerek
• en:Romanization of Hebrew
• en:Wikipedia:IPA for Hebrew

A Wikipédián kívülről:

• How to enter Unicode characters in Microsoft Windows
• decodeunicode.org

Karmela^üzenőlap 2009. február 24., 10:35 (CET)

Üdvözlet

Kedves eLVe! Éppen a felhasználói lapodra tévedtem, és olvasván a bemutatkozást és a munkásságodat, úgy látom, eléggé hasonló szemléletűek lehetünk. Engem is érdekel a nyelvészet (főleg az újlatin, de azon belül is elsősorban minden, ami a spanyol nyelvvel kapcsolatos; majd az indoeurópai, de természetesen érdekesnek tartom a sémi nyelveket is), bár sajnos nekem ehhez nincsen semmiféle képesítésem, hobbi szinten űzöm a rendelkezésemre álló irodalmakból (főleg spanyol és angol nyelven). Szeretném figyelmedbe ajánlani a Wikipédia:Szakmai lektorok című lapot, amelyre esetleg felvehetnéd magad, mint a sémi nyelvek szakértője, amennyibben szívesen vállalnál ezzel kapcsolatos szócikkek lektorálását. Egyúttal én is felajánlom a segítségemet, amennyiben fent említett érdeklődési területemmel kapcsolatban kérdésed lenne (műszaki segítséget nem merek ajánlani, mert én is csak az alapokhoz értek, ami a Wikipédiát illeti). Üdvözlettel, – Mex ^plática 2009. február 24., 12:45 (CET)

Bent-over peh

Elnézést az újabb zaklatásért, egész véletlenül nem tudnál-e kisegíteni egy Mamimonidész-szakasszal kapcsolatban, az amerikai kiadás a következőképpen fogalmaz a Hilchot Széfer Torá 8. haláchájában: One should be careful regarding...the letters that are dotted, the letters that have abnormal shapes - e. g., the pe'in that are bent over... Namost ennek a különleges pének mellékelve van egy rajza, ami a normál péhez képest még eggyel beljebb kunkorított farkincával van ábrázolva. A neve pedig bent-over peh. Kérdésem: van ennek valami sajátos neve, vagy csak körülírni lehet (kunkorított peh )? Bennó^fogadó 2009. február 24., 13:28 (CET)

Ugyancsak ugyanott: crooked letter, és mellett ábrázolnak egy chetet, aminek a két szára csámpásra van hajlítva, mintha ráült volna valaki. Bennó^fogadó 2009. február 24., 13:53 (CET)

Köszönöm! Egyértelműen a furcsa alakú, az írnokgenerációk közt hagyományozódott különleges alakokról van szó, aszondja a kommentár: that the scribes have copied from each other in a chain of tradition – rarely are these factors mentioned in the Talmud or the early codes. Rather, traditions regarding these letters were handed down from scribe to scribe.

Namost a bent-over peh-hel kapcsolatban a Chátám Szóférhoz igazít a kommentár, 265. reponsum. Namostan nekem viszont Chátámszóférom nincs kéznél. Még egyszer köszönöm a segítséget! Bennó^fogadó 2009. február 24., 14:20 (CET)

Kocsmafalak és egyéb huncutságok

Nagyon köszönöm a gondos lektorálást, bőséges kiegészítéseidet, javításaidat. Eltart egy darabig, amíg mindet megemésztem és beleépítem az illető cikkbe.

Kocsmafalak

A Kocsmafalak pont úgy működnek, ahogy sejted: amit odaírsz, az mindazoknak szól, akik azt az oldalt felvették a figyelőlistájukra. Ott fognak válaszolni is, közvetlenül a kérdésed alatt. Az a szokás, hogy egy új témát mindig a lapteteji „+” fülre kattintva (a „szerkesztés” és a „laptörténet” fülek között találod)kezdünk el, akkor automatikusan a lap alján, egy új szakaszban fog megjelenni. Az egyes szakaszokban is a további hozzászólásokat mindig a szakasz végére írjad. Karmela^üzenőlap 2009. február 24., 13:43 (CET)

Figyelőlista

A figyelőlista egy egyénileg összáállított és más számára nem hozzáférhető lista azokról a lapokról, amiknek a változásait a szoftver külön a te számodra listába gyűjtögeti. A műszaki Kocsmafal például rajta van mindenkinek a figyelőlistáján, aki ott tanácsokat szeret adni, és azokén is, akik valaha egy kérdés tettek fel ott.
Kétféleképpen kerülhet fel valami a figyelőlistádra:

• Minden lap tetején ott ül a „lap figyelése” fül, a „szerkeszés”, „+” és az „átnevezés” fülektől jobbra. Ha rákattintasz, akkor a szövege átváltozik arra, hogy „lapfigyelés vége” és ez mutatja, hogy a lap immár rajta van a figyelőlistádon.
• Ezen kívül érdemes úgy beállítanod, hogy minden olyan lap, amin megváltoztatsz valamit, automatikusan rákerüljön a figyelőlistádra, és azt is érdemes kérni, hogy a figyelőlistád az egy lapra vonatkozó változásokat csokorba gyűjtse. Ha te is így szeretnéd, akkor így járj el:

1. Rákattintasz a lap legtetején arra, hogy „beállításaim”
2. A „Beállításaim” lapon rákattintasz arra a fülre, hogy „Friss változások”
3. Kipipálod azt, hogy „Fejlettebb friss változások listája (JavaScript-alapú)”
4. Rákattintasz arra a fülre, hogy „Figyelőlista”
5. Kipipálod azokat, hogy
   • „Az általam létrehozott lapok felvétele a figyelőlistára”
   • „Az általam szerkesztett lapok felvétele a figyelőlistára”
   • „Az általam átnevezett lapok felvétele a figyelőlistára”
6. Rákattintasz a Mentés gombra.

• A figyelőlistád aktuális tartalmát így tudod megnézni: rákattintasz a lapon fölül a „figyelőlistám” fülre (a „beállításaim” és a „közreműködéseim” között találod).

Én elég gyakran rá szoktam kattintani. Karmela^üzenőlap 2009. február 24., 13:43 (CET)

Tagolás

Szakaszokat, fejezeteket úgy tudsz csinálni, hogy a szakaszcímet egyenlőségjel-párokkal keríted be. Az egyenlőségjel párok száma határozza meg a szakasz mélységét.
Paragrafusokra úgy tudsz bontani, hogy egy teljesen üres sort hagysz a két paragrafus között.
A sorokra tördelést úgy tudod elérni, hogy a <br> jelsorozatot odaírod a sorok végére. Különben az egymást követő sorok eggyé lesznek.

Egyéb kérdéseid

Még nézegetem, spekulálok, majd fokozatosan ideírom.
– Karmela^üzenőlap 2009. február 24., 13:43 (CET)

Lehet, hogy még korai kérés

Szia! Lehet, hogy ezzel még korán jövök, de megkérdezhetem, hogy esetleg hajlandó lennél-e izraeli (esetleg arab) személyekről szócikkeket írni? Cassandro ^Ħelyőrség 2009. február 24., 14:21 (CET)

Az a baj, hogy ókori és középkori dolgokban meg én vagyok hihetetlenül járatlan. Igazából két izraeli íróra gondoltam. Nekem már ott bajom van, hogy 1. egy szót sem tudok sem héberül, sem jiddisül, sem ivritül (bár utóbbi tudomásom szerint gyakorlatilag uaz, mint a héber), 2. már az átírással bajaim vannak. Smuel Jószef Agnon (שמואל יוסף עגנון) és Ámosz Oz (עמוס עוז) a két delikvens, de ha maradsz inkább ókornál és középkornál, az is nagyon jó. Cassandro ^Ħelyőrség 2009. február 24., 15:06 (CET)

Mi a mentorálás praktice?

A mentorálás pontosan az, ami most kettőnk között zajlik. Főleg arra alapszik, hogy a újsütetű szerkesztő kérdez, a wikiben gyakorlottabb pedig vagy válaszol a saját kútfejéből, vagy megmondja, hogy hol lehet választ találni. Persze a mentor magától is elmesél ezt-azt, ha úgy gondolja, hogy éppen most ez hiányzik a mentoráltnak. A fő mozgatók azonban a mentorált által megfogalmazott kérdések.
A mentorálás projekt által biztosított infrastruktúra pedig arra jó, hogy könnyebben egymásra találjanak azok, akik egyelőre csak csetlenek-botlanak itt, és azok, akik hajlandóak válaszolgatni. Így aztán vannak „hivatalos mentorok” (akik feliratkoztak a projektbe, és figyelik, hogy ki jelentkezik segítségért), „nem hivatalos mentorok” (akik nem iratkoztak fel sehova, csak egyszerűen segítenek), és „látszólagos mentorok” (akik feliratkoztak ugyan, de fütyülnek az egészre). Karmela^üzenőlap 2009. február 24., 15:11 (CET)

Robotok

Kedves eLVe! Úgy látom, hogy máris egy egész mentorgárda figyel rád, és mégsem kaptál választ minden kérdésedre . A robotok vagy botok programok, amelyeket egy-egy szerkesztő futtat tömeges illetve ismétlődő szerkesztési feladatok elvégézésre. Ilyeneket végeznek például: tipikus helyesírási hibák javítása (Szovjetúnió -> Szovejetunió) az összes cikkben, interwiki hivatkozások kiegészítése, sablonok elhelyezése. Ha valaki egy botoknak való feladatot talál ki, akkor a Botgazdák üzenőfalán ír üzenetet a botot múködtető szerkesztőknek. A figyelőlistán való ki vagy bekapcsolás attól függ, mennyire zavar a lista hossza és mit akarsz látni. Szerintem próbáld ki egy darabig mindkét változatot. Üdvözlettel – Hkoala 2009. február 24., 15:30 (CET)

Botok, adminisztrátorok, html

A bot az egy olyan program, ami úgy tesz, mintha szerkesztő lenne. Sok cikket vesz sorra, botszemmel nézve lelassított tempóban, hogy ne csapja ki a szervernél a biztosítékot. Ha valamilyen automatizálható változtatást akarsz sok cikken végezni, akkor kérheted a botkgazdáktól, hogy az egyikük idomítsa be a botját: Wikipédia:Botgazdák üzenőfala.
Nyugodtan bekapcsolva hagyhatod a botokat a figyelőlistádon, legalább látod, hogy miket szoktak csinálni. Majd kikapcsolod amikor elunod.

Azt írod, hogy nálad nincs olyan lehetőség a beállításaid között, hogy „az általam átnevezett lapok felvétele a figyelőlistára”. Lehet, hogy nálam csak azért van ilyen, mert én adminisztrátor vagyok. Furcsálom azonban, hogy ezt nem kapcsolhatja be mindenki, hiszen minek ezt korlátozni?

A html kódok beillesztése a szövegbe lehetséges ugyan, de nem problémátlan, és a cikkek szövegébe az egységes kép és a könnyű javíthatóság érdekében nem is tanácsos. Van amikor mégis sor kerül rá, de ajánlatos a wiki jelölőnyelv segítségével megoldani amit csak lehet. Van azonban a html kódoknak egy szűk köre, amivel itt nyakra-főre találkozni fogsz, de ez a lista nem hosszú.
Ha ismétlődő dolgokról van szó, akkor u.n. sablonba szoktuk belefoglalni. Sablonokat már te is beillesztettél a felhasználói lapodra, például azt, hogy: {{Babel-3|hu|en-3|he-3}}.

Baloldalon, a keresőablak alatt, a részvétel című listán látsz egy olyan linket, hogy Segítség. Ha rákattintasz, akkor sok hasznossághoz vezet el, érdemes böngészgetni.
Karmela^üzenőlap 2009. február 24., 16:06 (CET)

Most látom csak, hogy miközben ezt fogalmazgattam, Hkoala már meg is válaszolta a kérdéseidet. Azért nem törlöm ki, hadd álljon itt az én változatomban is. Karmela^üzenőlap 2009. február 24., 16:09 (CET)

Sok-sok kérdés

Kedves eLVe! Szerintem azért van olyan sok kérdésed, mert mindent meg akarsz érteni, mielőtt kipróbálnád. A gyermekek nem így tanulnak, hanem előbb használják és utána értik meg - szerintem ez jellemzi a wikipédisták többségét is, jómagamat is beleértve Üdvözlettel – Hkoala 2009. február 24., 16:14 (CET)

Máltai

Jézusom! Mint látod a máltai az csak 1-es szintű, sőt, igazából 0,5. Amikor kint jártam 2007-ben Máltán (de jó volt), megtanultam pár szót és mondatot, de az nem sok, szóval még bőven el lehetne adni ott.

A szerkesztésnél a legegyszerűbb, ha a szakaszcím melletti szerkesztés gombra kattintasz, akkor csak az adott szakasz nyílik meg szerkesztési nézetben. Új szakaszhoz pedig a fent árválkodó + gombot ajánlom. ;-) Cassandro ^Ħelyőrség 2009. február 24., 16:21 (CET)

Kérdezgetés

Rátettem a mentorsablonomat a szerekesztői lapodra, szép színes :)
Nem szükséges, hogy csokorban nyújtsd át a kérdéseidet, kérdezz csak ahogy jön.
Karmela^üzenőlap 2009. február 24., 16:24 (CET)

Héber karakterek, laptörténet

Láttam, hogy Tgr már válaszolt is a Kocsmafalon. Nála jó kezekben vagy :)

Én úgy látom egyébként, hogy a he:ויקיפדיה igenis lehetővé teszi a pontozást, ezt láttam a szerkesztőablak alatt:

תווים עבריים: בּ‏ וֹ‏ וּ בַ‏ בָ‏ בֶ‏ בֵ‏ בִ‏ בֳ‏ בֲ‏ בֱ‏ בְ‏ בֻ‏ שׁ שׂ תו כיווניות‏

Kipróbáltam, szerintem arra való, hogy a már leírt mássalhangzót körbepontozd. (Sajnos csak találgatni és próbálgatni tudok, mert nem tudok ivritül.)

Igen, én szedtem rendbe a dobozaidat; mint mentorod vettem magamnak a bátorságot, és beleszerkesztettem a szerkesztői lapodba. Ez rendesen magánlaksértésnek számítana :)
Úgy tudod kideríteni, hogy ki nyúlt bele egy lapba és mikor, hogy rákattintasz a lapon fölül arra a fülre, hogy laptörténet. Valahányszor rákattint valaki arra, hogy Lap mentése, készül egy bejegyzés a laptörténetbe. Ha pontosan látni akarod, hogy mit változtatott, akkor arra a linkre kell kattintani a megfelelő sorban, hogy előző. Így tudod azt is kideríteni, hogy mitől kerültek át a dobozkák a jobboldalra.

Amikor valaki felvesz egy lapot a figyelőlapjára, akkor azzal jön a vitaoldal is, automatikusan, akkor is, ha még érintetlen. Aki figyeli a Talmud cikket, az egyből figyeli a Vita:Talmud-ot is, és fordítva. Tehát érdemes odaírni, amit mondani akarsz, úgy éri el a legtöbb olyan embert, aki a cikken dolgozott. Ha akinek szánod mégsem venné észre a beírásodat, akkor persze érdemes felhívni rá a figyelmet az illető saját vitalapján is, mert a sárga csíkot már nehéz nem észrevenni. Karmela^üzenőlap 2009. február 24., 19:25 (CET)

Jó ha tudod, hogy a Nagy Gömböc, az a Bennó zoknija, azaz Bennó alteregoja. Karmela^üzenőlap 2009. február 24., 19:33 (CET)

Úgy lehet, hogy bemásolod ide, és utána én beteszem a karakterkészletek közé :-) Az iránnyal (másolással, del gomb hatásával stb.) sok szívás van, de a részletek böngészőfüggőek. Firefox 2 alatt a beállításoknál (nyitni kell egy új fület és az about:config szöveget beírni címnek) a bidi.edit.caret_movement_style 1-re állítása szokott segíteni; a FF3 azt hiszem már alapból is viszonylag okosan csinálja. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. február 24., 19:49 (CET)

re eLVe:
Tgr kissé tömören fogalmaz, ügyesbajos dolgai között nem ér rá sokat magyarázkodni. Azt ajánlja itt föl, hogy ő pontosan azt készíti el, amit kértél, egy plusz választható lehetőséget, hogy rákattintva az egyes betűkre közvetlenül itt dolgozhass. Amit tőled kér az az, hogy sorold fel neki, hogy mik is lennének azok a jelek, amiket szükségesnek tartasz, hiszen ő nem szakember a te témádban. Karmela^üzenőlap 2009. február 24., 20:01 (CET)

Igen, írd le a jelek listáját, valahogy úgy, ahogy Karmela fentebb; meg hogy milyen néven legyen a legördülő menüben. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. február 24., 20:11 (CET)

Mindegy, honnan másolod be, ha te látod a saját böngésződ szerkesztőablakában, akkor látszani fog másnak is (kivéve talán annak, aki Internet Explorert használ, de ezt majd megoldjuk). – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. február 24., 20:48 (CET)

Zokni

A zokni:

Egy alterego, ha másik néven is regisztrálod magad.

Miért éppen zokni?

Tükrözés abból, hogy sockpuppet, a helyes magyar kifejezés kesztyűbáb lenne.

Tiltott zoknizás, büdös zokni:

Ha valaki két néven szavaz, vagy úgy tesz, mintha tömegek támogatnák hozzászólásukkal, vagy ha külön zoknit tart arra, hogy egyeseket zaklasson, vagy ha egy zoknival próbálja meg kijátszani a kitiltást.

Patyolatfehér, mosott-vasalt zokni:

Ha valamilyen témán a sárga csíktól nem zavarva akarsz dolgozni, akkor készítesz erre egy zoknit, ráírod a szerkesztői lapjára, hogy az is te vagy, de oda légyszi ne üzenjenek neked. Itt egy példa egy legális zoknira: Szerkesztő:Vénróka.

Miért érdekeljen téged a Bennó zoknija?

A Vita:Talmud lapon Nagy Gömböc volt az utolsó hozzászóló.

Karmela^üzenőlap 2009. február 24., 20:20 (CET)

Héber gépelés

re: karakter - klikk - karakter - klikk. - Igen, és a másik lehetőség még ott: utólag végigmenni egy csak mássalhangzós szövegen.
A héber Wikipédia feltehetően abból indul ki, hogy a szerkesztők egy héber billentyűzettel dolgoznak, tehát a mássalhangzókat könnyű bevinni.
Mivel azonban nálunk már a mássalhangzókat is az egérrel kellene kiválasztani, gondolom az a jobb, ha eleve fel van sorolva az összes pontozásos változat, és akkor szótagonként csak egy klikk szükséges.
A mássalhangzok egy tömbben csupaszon is szükségesek lesznek. Erre jó lehet a jelenlegi héber/jiddis lista, esetleg kiegészítéssel?
A pontozásos változatnál persze az a kérdés, hogy az azonos másalhangzójú, vagy az azonos magánhangzójú szótagok kerüljenek egymás mellé. Ahogyan kellemesebb kattintgatni, úgy sorold fel Tgr-nek, az egyes csoportok között valamilyen tagolással, például üres hellyel.
Lehet azonban, hogy egy többsoros forma a kellemesebb íráskor? Magánhangzók szerint a sor, mássalhangzók szerint az oszlop? És akkor nem kell elkülöníteni a csupasz mássalhangzókat sem, mert azok lennének az első sor?

Teamim

Kellenek-e ezek is? Vagy csak olyan ritkán kéne, hogy összebogarászod innen-onnan? Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 12:24 (CET)

Képek

Feltöltés

Az a jobb, ha Commonsba töltöd fel a képeket, akkor minden Wikipédia hozzáfér, nem csak a magyar.

Használat

Ha a kép a Commons-ban vagy a magyar Wikipédián van, akkor így illesztheted be a cikkbe:

[[fájl:Example of biblical Hebrew trope.svg|bélyegkép|balra|Gen. 1:9 ]]

Ez lesz belőle:

Gen. 1:9

Ha rákattintasz a képre, akkor a képet leíró oldalra jutsz, és abból kiderül az is, hogy milyen licensszel töltötte fel, aki feltöltötte. Normál esetben minden különösebb herce-hurca nélkül felhasználhatod a commonsbeli képet a cikkben, éppen arra szánják.
A magad kreálta rajzok feltöltése, teljesen problémamentes. Fotóknál és a világhálón talált képeknél azonban már mindenféle jogi csűrcsavar is szerepet játszhat, hiszen nem megengedhető, hogy egy szabad licensz alá kerüljön, ami pedig valakié. Ilyenkor elévüléseket, és a szerzői jog egyéb csalafintaságait kell figyelembe venni.
A Wikipédia:Kocsmafal (képek) lap a képpel és feltöltésükkel, felhasználásukkal kapcsolatos problémák fóruma. Ha a gondod tisztán jogi, akkor a Wikipédia:Kocsmafal (jogi) az illetékes fórum. Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 12:45 (CET)

Piszkozat

Azt a szöveget, amit az ELVe/piszkozat lapra írtál, hozzámásoltam a Szerkesztő:ELVe/piszkozat lapra az alá, ami már ott állt. Most pedig törlöm a nyilván tévedésből létrehozott ELVe/piszkozat „cikket” az u.n. fő névtérből. Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 13:17 (CET)

Ha idekattintasz: Szerkesztő:ELVe/piszkozat rögtön ott teremsz :) Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 13:28 (CET)

Font

Esetleg érdekelhetnek téged:

• Unicode Test. JewishEncyclopedia.com. (Hozzáférés: 2009. február 25.)
• SBL Hebrew Font - Font download. Society of Biblical Literature. (Hozzáférés: 2009. február 25.)
• hebrew fonts download - Google Search. (Hozzáférés: 2009. február 25.)
• Hebrew Fonts. Home page of Eric Pement. (Hozzáférés: 2009. február 25.)
• Luc Devroye: Hebrew font links -vigyázat, a lap nagyon lassan töltődik be!. School of Computer Science McGill University. (Hozzáférés: 2009. február 25.)
• Hebrew - Test for Unicode support in Web browsers. Alan Wood’s Unicode Resources. (Hozzáférés: 2009. február 25.)
• Hebrew. Multilingual Macintosh Resources. (Hozzáférés: 2009. február 25.)

Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 14:18 (CET)

Kedvencek (bookmarks)

Ha egy lapot gyakran használsz, vedd fel a kedvenceid listájába. A Firefoxban ezt én így szoktam csinálni (sokféleképpen lehet):

1. Ctrl-I: ettől megjelenik baloldalt a kedvencek teljes listája
2. A tab (allap) fejlécére rányomom az egeret, és nyomvatartva belehúzom abba az alpontba, amihez tartozik a lap.
3. Ctrl-I, hogy újra eltünjön a lista

A kedvencek listáján egy új alpontot egy régi alponthoz a jobboldali egérgombbal tudok létrehozni.
Ha elő akarom szedni a kedvencet, akkor:

1. Ctrl-I
2. Katt a listán a keresett lap nevére (lehet jobb-kattintás is, akkor választási lehetőségeid vannak, hogy hova jöjjön)
3. Ctrl-I, hogy újra eltünjön a lista

Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 14:46 (CET)

Visszakérdez

Azt írtad: A Kedvencekkel kapcs most az az igazi problémám, bár ez egyált nem tartozik ide, hogy amit elmentek az egyikben, nem jelenik meg a másikban. Gondoltam, mint ezen a téren járatosnak, talán van vmi ötleted erre is. Mi az egyik és mi a másik? Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 15:17 (CET)

Ideírtam a gondodat, időnként nézd meg, hogy jön-e válasz: Wikipédia:Kocsmafal (műszaki)#Kedvenc-listák szinkronizálása különböző böngészők között Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 16:24 (CET)

Átvétel más Wikipédiákból

Minden további nélkül megteheted, hogy átveszel részeket más Wikipédiacikkekből, legyen az magyar vagy sem. Itt közös munka folyik. Forráshivatkozásra viszont a Wikipédiák nem alkalmasak, mindig az eredeti forrásra kell visszahivatkozni. Problémát jelenthet, ha te nem tudod leellenőrizni. Ilyenkor nem lenne etikus, ha egyszerűen csak beleírnád a másik Wikipédia-cikk általad ellenőrizetlen forrását a hivatkozásba, világosan jelezni kell, ha közvetett és ellenőrizetlen dologról van szó. Hogy hogyan, azt majd együtt, ha sor kerülne ilyesmire. Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 14:58 (CET) Látom már, te egy sablont szeretnél átvenni. Csak nyugodtan, közterület az ilyesmi. Készítettem egy alapot, de fogalmam sincs mi áll benne, a magyarítást magadnak kell megcsinálni. Itt tudsz rajta tovább dolgozni: Sablon:Héber_timeline. Át is kéne nevezni, ez így nyilván nem jó név. Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 15:14 (CET)

Ellenőrízetlen változat

Ha egy anon vagy egy megerősítetlen szerkesztő egy lapot megváltoztat, akkor az esetleg egy vandalizálás is lehet, ezért az elsőre még csak egy vázlatnak számít. Az ilyen vázlatokat azok, akik még nem regisztráltak a Wikipédiába, csak akkor látják, ha továbbkattintanak. A friss változtatások járőrjeinek és az adminisztrátoroknak van joga átminősíteni egy vázlatot megtekintetté.
Nem vezet semmiféle információvesztéshez ha ellenőrizetlen lapot szerkesztesz, csináld nyugodtan.
Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 15:38 (CET)

Bejegyzéseid egyben

A lap legtetején azzal egysorban, hogy beállításaim van egy olyan link is, hogy közreműkédéseim. Ha rákattintasz, akkor különböző a lapok történetéből azt látod csokorba kötve, amit te szórtál szét a Wikipédiában. Arra kell kattintani, hogy eltér, ha csak azt akarod látni, amit te írtál abban az időpontban. Általában azonban jobb, ha arra kattintasz a sorban, hogy (→
Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 16:00 (CET)

A franciák és portugálok példája

Tényleg jobban néznek ki, különösen a portugál, és bizonyára használhatóbbak is.
A WikiMedia szoftvereket központilag is fejlesztik, és az egyes alkalmazások, mint például a magyar Wikipédia, a lehetőségeknek csak egy részét kapcsolja be. Ezenkívül vannak helyi kiegészítések is, nem tudom, hogy ezekben az esetekben nem ilyenekről van-e szó. Csak nagyon kevesen vannak, akiknek áttekintése van erről, és nálunk alighanem csak Tgr-ben van meg tudás is és az akarat is ezt a munkát folytonosan végezni.
Ha egy kívánatos változtatást látsz, akkor nyugodtan írjad oda a Wikipédia:Kocsmafal (műszaki) lapra, és akkor előbb utóbb akad, aki keresztül is viszi. Könnyen lehet, hogy a feladat nem is olyan nagyon nehéz, csak senkiben sem ötlött még fel, hogy az adott lehetőséget mi is átvegyük.
Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 16:16 (CET)

Nagy Sárga Csík

Igen, ha a portugáloknál vagy a románoknál vagy vendégségben, a Nagy Sárga Csík ott is azt jelenti, hogy valaki ráírt valamit a te ottani vitalapodra. Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 16:30 (CET)

Mára elköszönök

Ha leszek, csak késő este leszek. A Wikipédia:Kocsmafal (kezdőknek) fórumon azonban a kérdéseket (általában) hamar megválaszolják. Karmela^üzenőlap 2009. február 25., 17:16 (CET)

Nem birsz aludni? Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 03:18 (CET)

Wikipédia:Héber nevek átírása

A Wikipédia:Héber nevek átírása irányelvet eddig csak Szerkesztő:Adam78 szerkesztette, ezt láthatod, ha rákattintasz az irányelv laptörténetére.
Tegnap itt járt, ezt láthatod, ha a szerkesztő lapján vagy a vitalapján baloldalt rákattintasz arra, hogy Szerkesztő közreműködései. Csak futólag volt itt, lehet, hogy nem vette észre a cikk vitájára írt üzenetedet, talán érdemes a vitalapján jelezni neki, hogy kukkantson már oda.
Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 03:38 (CET)

Az őssémi és a héber hangrendszer

Szia! Egy szakmai kérdéssel fordulnék hozzád, ami számomra mindig kétséges volt, és sajnos a rendelkezésemre álló nyelvi szakirodalom sem mond erről semmit. Mégpedig, hogy az őssémi magánhangzórendszer a feltételezések szerint csak három fonémát: /a, i, u/ tartalmazott. Az újhéberben viszont hallani bőven e-t és o-t is (sőt, az arabban is, csak azok allofónok). Gondolom itt valami újabb magánhangzóváltozásról, hasonulásról, kettőshangzók összeolvadásáról lehet szó, amely e két, az őssémiben eredetileg nem meglévő magánhangzót produkálták. Tudnál erről nekem bővebb információval szolgálni? A másik, szintén ehhez kapcsolódó kérdés: a héberben van egy magánhangzó, amit az átírásokban csak egy aposztróffal szoktak jelölni, és én azt olvastam, hogy azt lehet e-nek, i-nek és ö-nek is ejteni. Mitől függ? Üdvözlettel, – Mex ^plática 2009. február 26., 09:42 (CET)

PS: Elvileg már 100%, hogy tudsz írni a vitalapomra, az a piros figyelmeztetés ne zavarjon :) – Mex ^plática 2009. február 26., 09:45 (CET)

rtl

span

szűk hatókörű, egy soron belül csak néhány jelre szorítkozó tulajdonság

dir=ltr

balról jobbra irány

dir=rtl

jobbról balra irány

Akkor válhat szükségessé ezek bevetése, amikor vegyesen jön a szövegen belül ilyen is, olyan is, de akkor sem feltétlenül, csak ha az unicode alapértelmezései már nem birkóznak meg a feladattal.
A dir=rtl használatával vigyázni kell, mert böngészőfüggő a hatása, tehát többféle környezetben is le kell ellenőrizni, hogy nem rontott-e többet, mint használt:

• Right-To-Left Text in Markup Languages. Internationalization (I18n), Localization (L10n), Standards, and Amusements. (Hozzáférés: 2009. február 26.)

Feltételezem, hogy KeFe azért vethette be, mert valamilyen hiba léphetett fel a lapon belüli hivatkozásokban, amiket, mint látom, elkezdett bevezetni; azt akarta elérni, hogy az egyes szavakra kattintva a szócikk megfelelő helyére ugrathass, ami jó dolog. Erre van azonban egy másik megoldási lehetőség is, nem muszáj a szakaszcímekkel bajlódni, hanem ankert is el lehet helyezni a szövegben. Majd megbütykölöm ankerrel. Ha van egy külön anker is, akkor szabadabban választhatod meg, hogy mi is legyen a szakaszcím. Az ankerről: de:Anker (HTML) vagy en:HTML element#Links and anchors

Én először továbbcsinálom a jelenlegi, különösebb átgondolás nélkül választott színösszeállítással, te később persze a saját izlésed szerint megváltoztathatod. Ebből a palettából válassz lehetőleg: HTML-színkódok#Webtűrő színek.

Ideiglenesen be fogok vezetni egy saját szakaszcímet a táblázatra, mert akkor könnyebb vele dolgozni, de amikor kész vagyok, majd törlöm, hogy ne befolyásolja az utána következő szakaszok számozását.

Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 11:11 (CET)

Zsitomiri Talmud

Az 1869-ben Zsitomirben kiadott Talmud

A kép csak az orosz Wikipédiába van feltöltve, sem nálunk, sem a Commonsban nincs meg, fel kell tölteni ahhoz hogy használni tudd. GNU 1.2-es licensszel van feltölve, tehát minden további nélkül átvehető. Ez a kép más körülmények között is feltölthető lenne, hiszen igencsak régi tárgyról készült, és az adott fénykép sem tekinthető önálló műalkotásnak. A legjobb lenne, ha egyenesen a Commonsba töltenéd fel. Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 12:01 (CET)

A szerver nem-elérhetősége

Ilyen van időnként, és többnyire hamar elmúlik. Jó esetben éppen valami karbantartás van, rossz esetben vagy a szerverrel van baj, vagy az összeköttetéssel. Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 12:08 (CET)

Feltöltés a Commonsba

1. Idekattintva regisztrálj a Commonsban.
2. Idekattintva töltsd fel a képet

Ha gondod van vele, a fórum: Wikipédia:Kocsmafal (képek). Én csak triviális gondoknál tudok majd segíteni, mivel nem nagyon szoktam képekkel foglalkozni. Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 12:17 (CET)

Orosztudás

Én még ahhoz a generációhoz tartozom, amelyiket az oskolában 8 éven át megpróbáltak elriasztani ettől a szép nyelvtől. Picit utánatanultam később egy tündéri öreg hölgytől, aki 1920-ban jött orvosfeleségnek Budapestre, miután megélte a Nagy Októbert. Jól szituáltak voltak, de nem ment bele a férje javaslatába, hogy nagyobb lakásba költözzenek: „Én már láttam egyszer, hogy mi történik azokkal, akiknek túl nagy lakásuk van.” Csuda történeteket mesélt. A férje ragaszkodott hozzá, hogy csak tanuljon meg szépen magyarul, bár a társaságban mindenki beszélt németül is. Igyekezett is, bár a dolog nem ment botlások nélkül. Például amikor az opera szünetében újra felbukkant az egyik hirtelen lelécelt beszélgetőtársuk, a hölgy észrevételezte: János, hát hová tünt maga, úgy elszaladt, hogy csak a farka lobogott!.
A férjét aztán belelőtték a Dunába, a hölgy pedig attól kezdve a nyelvtudásából élt. Az első orosz tankönyv úgy keletkezett, hogy az írója őt kérdezgette ki.
Rám nem sok tudás ragadt oroszból, de annyira azért futja, hogy „ne adjanak el”, és hogy egy ilyen képaláírást értelmezni tudjak. Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 12:39 (CET)

Vannak ám itt jópáran, akik kitűnően tudnak oroszul, például Burumbátor vagy OsvátA. Ha az orosz Wikipédiából kell neked valami, garantáltan segítenek, nagyon jó fejek különben is. Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 14:13 (CET)

Karmela fantasztikus! Szokása szerint megint érdemeimen felül bánik velem... :) – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. február 26., 18:02 (CET)

Nem terhes-e?

Elnézést, ha most személyesebb hangot ütök meg, de nem terhes ez, hogy gyak 10 percenként kérdezek vmit?? Nekem ugyanis ez az egész ami itt van, nagyon furcsa, hogy pl eddig még senki nem cs*szett le, nem küldött el ideoda, meghogy segít, gyak azonnal, sőt, jóval többet, mint ahogy az elvárható lenne (ld. tegnap Tgr-t), ... én eddig farkasokhoz voltam szokva... eLVe ^vita 2009. február 26., 12:32 (CET)

Én roppant élvezem a mentorálásodat. Fantasztikus gyorsasággal fogod fel a dolgokat, azonnal alkalmazod, továbblépsz önállóan, jó kérdéseket teszel fel és humorod van. A kérdéseid valóban olyan tempóban jönnek, hogy csak LIFO tudom megválaszolni, de azért kérdezz csak, ne legyen egy csöpp gátlásod sem. Ma délután viszont zeneórára megyek, azalatt kérdezhetsz ugyan, de választ majd csak este kapsz. Ha sűrgős lenne valami, akkor itt kérdezd a többieket: Wikipédia:Kocsmafal (kezdőknek).
Vannak itt is farkasok, majd itt is elküldenek ide-oda, várj csak, amíg hagyod az első vitába belevonni magad. Van itt ember mindenféle. Nagyon nehéz és izgalmas szociális terep. Van egy olyan külön wiki is, ami csak az ilyen közegek csoportdinamikáját tanumányozza: MeatballWiki.
Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 12:56 (CET)

Ez a szerkesztő ezmegaz

Itt is tallózhatsz:

Userboxsablonok‎ (32 K, 8 L)

Wikipédisták‎ (1 K, 28 L)

de azt is megteheted, hogy ha valakinél látsz valami csábosat, akkor elcsórod. Ezt a legkönnyebb úgy, ha megnyitod a szerkesztő lapját szerkesztésre, és a szerkesztőablak alatti terepen körülnézel. Ott látod majd, hogy milyen sablonokat illesztett be a lapjára. El ne felejts rákattintani arra, hogy mégse, nehogy elmentsél valami változtatást! Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 13:11 (CET)

Ha szerkesztés közben véletlen kitörölsz vmit

• A legyegyerübb persze, ha idejében észreveszed, és a Lap mentése gomb helyett arra a linkre kattintasz rá, hogy Mégse (A Változtatások megtekintése gomb mellett találod).
• Ha már elmentetted a változtatást, akkor sem történt semmi helyrehozhatatlan. Minden egyes lapmentéskor a laptörténeti bejegyzéshez a lap teljes tartalma is eltárolódik. Ha a laptörténetben rákattintasz a dátum/óra linkre, akkor a lap akkori állapotát tudod megtekinteni. Ha ezt megnyitod szerkesztésre, akkor ki tudod másolni a szövegből azt a részt, ami kell neked. Arra azonban vigyázz ilyenkor, hogy el ne mentsd a régi nézetet.
• Arra is mód van, hogy egy szerkesztést teljesen visszavonj. Ehhez a laptörténetben arra a linkre kell kattintani, hogy visszavonás Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 13:31 (CET)

Szerkesztési ütközés

Nehéz ügy. Meg lehet próbálni a megelőzését is azáltal, hogy a szövegedet máshol készíted el, és a szerkesztőablakot csak nagyon rövid ideig tartod nyitva.
Akkor sem következik be szerkesztési ütközés, ha az új témát a „+” fül segítségével nyitod meg.
Én úgy védekezem ellene, hogy mindig nyitva van egy másik szövegszerkesztő is nálam. Így ha a szerkesztési ütközés veszélyét látom, akkor mindig mielőtt elmenteném a szövegemet, átmásolom a szerkesztői ablak aktuális tartalmát oda(Ctrl-A, Ctrl-C a Wikipédia szerkesztőablakában, Ctrl-V a másik szövegszerkesztőben, és mentés mind a két helyen).
Így ha bekövetkezne a szerkesztési ütközés, nem kell sokat vacakolnom vele, hanem arra kattintok, hogy mégse, majd újra megnyitom a szakaszt, és kiegészítem a magaméval (nem felülírom, mert akkor elveszne amit a másik írt!).
Ha a külön szövegszerkesztőbe való mentést elmulasztottad volna, és így virradt rád a szerk. ütk., akkor már babrásabb. Két teljesen felszerelt szerkesztőablak jelentik meg. Közvetlenül a nagyon felkiáltójeles felirat alatt találod a felsőt, és ha a jobboldali gördítősávval a szokatlanul hosszúvá vált oldal aljára mész, ott egy másik. Mindkettőben benne van az oldal összes üzenete, az eltérés csak az, hogy amit Te írtál az a felsőben nem látszik, csak az alsóban, és viszont. Az alsó ablakból kell kibogarásznod a szövegedet, és átmásolni a felsőbe, így kiegészítve azt, amivel leütköztek.
A szerk. ütk. ablakpárral az a fő gond, hogy a teljes lapot mutatja, pedig csak az adott szakasz kellene. (Ha emlékezetem nem csal, akkor ez egy már bejelentett és javításra előjegyzett szoftverhiba.) A saját változtatásaidat ezért csak akkor találod az alsó szerkesztőablak legalján, ha az a legutolsó szakaszba esik. A lap közepén vagy elején is megbújhat a többi szöveg között, ha éppen egy feljebb eső szakaszhoz nyúltál.
Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 14:08 (CET)

Tataroz

Ha vki szerkeszt, letilthatja-e, hogy azt a lapot más is szerkessze aktuálisan (értsd: éppen akkor)?

Letiltani nem tudod, de kérheted viszont. Ezt írjad ilyenkor a legfelső szakasz első soraként:

{{tataroz}}

Ez lesz belőle: {{tataroz} Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 14:27 (CET)

Így írj alá

A Wikipédiában van egy lehetőség arra, hogy nagyon egyszerűen elhelyezd aláírásodat, dátumostul, mindenestül. A Wikipédiabeli speciális aláírásból nem csak a Wikipédián használt neved derül ki, hanem rögtön két linket is tartalmaz. Az egyik a többi szerkesztőnek szóló bemutatkozásodra mutat, a másik pedig arra a lapra, ahol üzenni lehet neked. Ehhez az „aláíráshoz” segítséget ad a szoftver. Elég, ha az üzeneted befejeztével az aláírás helyett rákattintasz a harmadik képecskére a szerkesztőablak fölött:

akkor ennek az aláírógombnak a hatására a szoftver beilleszt a szövegedbe négy hullámvonalat.
Ha ezután arra a gombra is rákattintasz, ami így néz ki: Változtatások közzététele, akkor a szoftver lecseréli a hullámvonalakat az aláírás szövegére és az aktuális dátumra, órára.
Az aláírásként megjelenített szöveget a regisztrált szerkesztők a „beállításaim” fül segítségével meg is változtathatják.

Megjegyzések

• Amíg nem jelentkeztél be, az IP-címedet jelenteti meg az aláírás.
• A bemutatkozólapodra mutató link csak akkor lesz kék, ha van rajta valami, amíg üres, addig pirosan fog virítani.
• Az üzenőlapodra mutató link csak magán az üzenőlapon jelenik meg vastag fekete szövegként, mindenhol máshol rendes linknek mutatkozik.
• Más módon is elérheted, hogy bekerüljön a szövegbe a négy hullámvonal, nem csak az aláírógombbal:

• a négy tildét (hullámvonalat) a szerkesztési ablak alatt is megtalálod, vagy
• közvetlenül is beírhatod: ~~~~.
• az Alt Gr+1 (a fő billentyűzeten) billentyűkombinációnak (Windows-alapú rendszereken), és
• az Alt+1 2 6 (a számok a számbillentyűzeten) kombinációnak (Windows-alapú rendszereken) is ugyanez a hatása.
• ha a gombot használod, akkor kapsz egy gondolatjelet is az aláírásod elé.

Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 14:29 (CET)

Piszkozat lap

Az adminok csak akkor törölnek ilyesmit, ha valami visszaélés történt vele. A robotok meg egyáltalán nem. Ha valamilyen baleset folytán egy lap „törlöltetik”, attól az még akkor sem veszett el, csak az adminjogokkal nem rendelkező szerkesztők számára láthatatlanná vált, és laptörténetestől, mindenestől újra előhívható.
A piszkozaton való továbbírás csak látszólag oldja meg a szerk. ütk. veszélyét. Ha ugyanis párhuzamosan dolgozol valakivel, akkor azt így is össze kell majd fésülni.
Szerintem az a legjobb, ha mindig csak rövid időre mented el külön amit írtál, csak amig megnyomod a mentés gombot, és látod, hogy volt-e ütközés.
Most rohanok, majd este.
Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 14:38 (CET)

Köszönöm!

Köszönöm szépen a terjedelmes válaszod, élvezet volt olvasni! Lehet, hogy velem nincs szerencséd abból a szempontoból, hogy nagyon szeretek nyelvészetről beszélni, és cseppet sem bánom, ha valaki olyan szépen és részletesen leír valamint, mint ahogy te tetted. Írod, hogy nem hallottál még élőben olyan kaukázusi nyelvet, amelyben szinte alig van magánhangzó; nos, ez nekem kapóra jött, könnyen tudunk rajta segíteni:

• Tevfik Esenç beszél ubih nyelven (összesen két magánhangzó fonémája van: /a/ és svá).

Ő volt e nyelv utolsó ismert beszélője, akivel egy francia nyelvész még halála előtt felvételeket készített. Van ennél hosszabb hanganyagom is tőle, ha esetleg érdekelne, szívesen feltöltöm és elérhetővé teszem.

A hárommagánhangzós nyelvekkel kapcsolatban egy kicsit vitatkoznék veled, de tényleg csak kicsit:

• a tagalog nyelv a saját szavaiban csak 3 magánhangzót használ (a-i-u), o csak a szó végén vagy egyszótagú szavakban fordulhat elő, de többnyire még azt is u-szerűen ejtik. Az e pedig csak kizárólag a spanyolból vagy az angolból átvett szavakban lehet. Ha jól rémlik, ilyesmi van a maláj/indonézben is, csak ott van egy svá hang is, amit a mássalhangzótorlódások feloldására használnak (pl. 'spanyol' > sepanyol [szöpanyol]). Ezekben a nyelvekben, de különösképpen a tagalogban, még allofónként sem fordul elő egyébként az e és az o.
• a kecsua nyelvben szintén csak a, i, u van, és ott is csak a spanyol szavakban lehet e és o, más kérdés, hogy a mély k [q] után az u-t inkább o-nak ejtik, az [a]-t pedig magyar a-nak (de ha jól tudom, ez így van az arabban is).

Ez csak két ellenpélda arra, hogy élő nyelvben még nem találkoztál olyannal, ahol csak 3 mgh. van, ezek a nyelvek pedig élőbbek mint valaha

Még egy kérdés az allofón vs. fonéma témakörben. Mint említetted, az e/é, o/ó a héberben rögzítettek, de ezek valóban fonémák is, vagy csak allofónok? Pl. van olyan héber szópár, amelyben a jelentés csak attól függ, hogy egy magánhangzó u vagy o, e vagy i, illetve a vagy e? Egyáltalán lehet így a különálló magánhangzókkal foglalkozni, vagy az egész hangrendet kell nézni?

S végül, ha már az óegyiptomi szóbakerült, azt pl. milyen módszerrel vagy hogyan tudják ma megállapítani, hogy egy olyan írott nyelvben, ahol nem jelölték a magánhangzókat, mik voltak azok a magánhangzók? Gondolom itt legfeljebb valamilyen összehasonlító nyelvészeti módszert lehet alkalmazni. Elnézést a sok kérdésért, de tényleg érdekel a téma. Üdv. – Mex ^plática 2009. február 26., 15:11 (CET)

Mexet nem fogom szeretni, amiért ezt nem tőlem kérdezte... meg is érdemli, hogy olyan válaszokat kapjon, ami szerint az Amarna-levelekben szerepel Ramszesz :P :P :P – Alensha ^sms 2009. február 26., 17:58 (CET)

Érdekes?

Köszöntelek én is, nagyon fejest ugrottál az itteni életbe, és ez nagyon jó! Mutatnám, hogy valamikor elkezdtem ezeket a sablonokat, ha jók, használd, ha nem jók javítsd őket belátásod szerint. Szerkesztő:Burumbátor/izrael Üdv, – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. február 26., 16:33 (CET)

Tottál vagy tottak, ma már nem számít. 65-67 bizony nincs és én az életemet 67-esek között éltem le, mert annyit veszítettem. Ott éltem három évet, Gandhi Memorial International School. Ez ugyan indiai, de biztos érted, miért oda jártunk :) Sablonok egyszerűk, a tartalma most a fontos, nem tudom kigányázni, mert nem vagyok jó itt, de megvannak. Javíthatók vagy eldobhatók. – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. február 26., 17:03 (CET)

enwiki. Valamint: érdekel, lenyűgöz... – Burumbátor ^{Hajnali Tudósklub} 2009. február 26., 17:21 (CET)

svá (és egyebek)

Én nem vagyok nyelvész (sajnos), legalábbis papíron, csak lelkes érdeklődő. Egyébként persze, azt tudtam, mi az a svá, a kérdésem, amit meg is válaszoltál, arra vonatkozott, hogy milyen hangot is jelölt a héber átírásban az aposztróf :)) Apropó, hoztam neked tagalog hangmintát is:

• http://www.omniglot.com/soundfiles/udhr/udhr_tl.mp3

Érdekes egyébként, hogy hangzásban egyes maláj-polinéz nyelvek (mint a tagalog) mennyire hasonlítanak egy sémi nyelvre, de főként az arabra, pedig semmi közük hozzá. (Persze nyilván ez csak egy laikus megközelítés, hiszen egy nyelv nem attól lesz rokona egy másiknak mert hasonló a hangzása.) Ami még érdekes, az a baszk nyelv, kissé japános akcentussal beszélnek, de miért is hozom fel: olvastam olyan elméletről is, miszerint a baszk nyelv sémi nyelv. Igaz, ahogyan egy spanyol filológus ismerősöm mondta, "nincs olyan nyelv a világon, amellyel a baszkot még nem próbálták rokonítani", s ezidáig nem is sikerült. Egy tény, tipológiailag és morfológiailag van benne mindenből: kaukázusiból, finnugorból (meglepő módon a többes jele a -k, mint magyarul, és a névelő az -a, csak a szó végéhez teszik), látszólag közös szavak a grúzzal stb. Ez persze semmit sem bizonyít, legfeljebb fantáziákat szül. (Elég kemény elutasító kritikákat is kapnak azok a nyelvészek, akik a "tömeges szóösszehasonlítás" - massive comparison - módszerével próbáltak eddig genetikai rokonságot bizonyítani, lásd pl. az olasz Alinei, aki 2006-ban azzal állt elő, hogy az etruszk nyelv az végső soron az ősmagyar. Jót szórakoztam ezen. ) – Mex ^plática 2009. február 26., 18:43 (CET)

Táblázat

Szia!

Igen. Tulajdonképpen csak azt szerettem volna megmutatni, hogy az alcímek egyszerűsítésével nem vesznek el információk, a linkesítés módjával viszont kényelmesebbé, kezelhetőbbé tehető a cikked. Ha a többit is megcsinálod, akkor a tartalomjegyzéket is ki lehetne tenni a jobb oldalra, ami ismét javítana a cikken. A táblázatot nem én, hanem Karmela tette be.

De el kell mondanom (ha már megkérdeztél), hogy ez a cikkk nem a Wikipédiába való. Így a kívülállóknak is kevés az információ, de ha a Wikikönyvekben egy könyvet írnál erről a témáról, akkor ott akár az egész talmud is elférne és innen egy rövid, de jól átlátható cikkből lehetne hivatkozni a könyvre. Hát gondold meg a javaslatom, ha belekezdesz és valamiben tudok segíteni, csak szólj. Akárhogy döntesz - további jó munkát kívánok. - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. február 26., 18:45 (CET)

Ha mégsem tetszik az általam javasolt megoldás a Tartalomjegyzék jobbra igazítása, akkor az első alcím felett lévő <div style="float: right; margin-left: 1em">__TOC__</div> sort kell csupán törölnöd. Ha teszik, akkor viszont ajánlott a többi alcím megváltoztatása is, úgy mint ahogy én azt az első szakasznál tettem.

Remélem te döntheted el. Ezt azért írtam le, mert DD már egyszer visszaállította és Karmela is más megoldást javasolt a változtatásom megismertetéséhez. De ezek nem olyan nagy változtatások, hogy külön lapon kelljen megmutatni. DD kicsit elkapkodta, Karmela pedig az általad kitett sablonnak kívánt érvényt szerezni, a baj csak az, hogy mereven ragaszkodnak az íratlan szabályokhoz, pedig lazábban is lehetne jót, szépet, okosat alkotni. Hát ezért szerkesztek én a Wikikönyvekben, ott nincsenek ilyen bosszantások. - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. február 26., 21:56 (CET)

Szerkesztő:ELVe/Traktátusok

KeFe ötletét továbbvive készítettem egy allapot nálad, ha idekattintasz meg tudod nézni. Ez a táblázatod egy olyan változata lenne, ami megengedi, hogy a szakaszcímeket az eredeti elképzeléseidnek megfelelően alakítsd ki. A kék színű szavakra kattintva az egyes traktátusokhoz lehet majd ugratni. Ezek a helyek jelenleg a szócikken belül lennének, de ha majd lesz az egyes rendekről külön-külön is cikk, akkor pedig azokon belül találna el az egyes traktátusokhoz. Karmela^üzenőlap 2009. február 26., 22:53 (CET)

Hozzáférés az allapjaidhoz

A szerkesztői lapod alján Mindenféle hasznosságok cím alatt elhelyeztem két u.n. inputboxot, megkönnyítik az allapjaidhoz való hozzáférést és egy új allap létrehozását. Karmela^üzenőlap 2009. február 27., 00:55 (CET)

Egyeztetés

Holnap majd beleteszem az allapon látható a táblázatot a Talmud cikkbe. Az a kérdés, hogy mikor nem ütközünk a szerkesztéssel? Ha pedig esetleg azt is szeretnéd, hogy visszaállítsam a szakaszcímeket úgy, ahogyan itt voltak: [1], akkor az egy igen sűrgös dolog, mert minél többet változik a cikk, annál nehezebbé válik az összefésülés. Hm? Karmela^üzenőlap 2009. február 27., 01:19 (CET)

Ramszesz :)

Így fonetikusan leírva valszeg a hettita haverjának írt levelezésében vagy a békeszerződésben. :) Te hogy szedtél össze alig egy hét alatt olyan hosszú vitalapot, mint ez? Majd aki utánam erre jár, megtanít archiválni :D – Alensha ^sms 2009. február 27., 01:22 (CET)

Idevalóság és interwikik

Való? Nem való? Hova való? Hogyan való? Ezen tisztább fejjel, mint ami most van nekem, kellene elspekulálni. Majd megnézem a Talmud cikkeket egyéb Wikipédiákban is, amit neked is ajánlok. Az u.n. interwikik segítenek odaugorni: A cikk lapján a keresőablak alatti linkek a nyelvek felsorolásával folytatódnak. Ha rákattintasz mondjuk arra, hogy Ελληνικά, akkor a görög nyelvű Talmud cikkben találod magad. Karmela^üzenőlap 2009. február 27., 01:32 (CET)

Összefésülés

Az összefésülés az úgy megy, hogy:

1. Kiválasztod a laptörténetből az időpontokra kattintgatva azt az állapotot, ami a szívednek leginkább kedves, ez lesz a bázisod. Felteszem, hogy ez lesz az: [2].
2. Megnyitod szerkesztésre a teljes bázist a szerkesztés fül segítségével (a lapon fölül).
3. Egy másik ablakban hasonlóan kiválasztod és megnyitod szerkesztésre azt az állapotot is, amiben benne van lehetőleg mindaz, ami a bázisból még hiányzik. Feltehetően ez lesz az: [3]
4. Kibővíted a bázist belátásod szerint a másikból átmásolgatva.
5. A nem-bázist nem szabad elmenteni!
6. A kibővített bázist leellenőrzöd az Előnézet megtekintése gomb segítségével.
7. A kibővített bázist elmented. Ez lesz ettől kezdve az aktuális állapot.

Karmela^üzenőlap 2009. február 27., 01:54 (CET)

Jójcakát

Én most megyek csicsíjjába. Majszójj amikor alkalmatos, hogy a táblázaton babrájjak. Karmela^üzenőlap 2009. február 27., 02:03 (CET)

Válaszom

Valóban én voltam félreérthető: Az általad jelenleg gondozott, szerkesztett szócikknek helye van a Wikipédiában, inkább azt próbáltam kifejezésre juttatni, hogy szeretném ha egy hozzáértő írná meg a Wikikönyvekben a Tamud -ról szóló és az itteni cikknél terjedelmében is jelentősebb könyvet. Emlékezetem szerint már volt ilyen kezdeményezés a Wikikönyvekben, de valószínűleg (a sok hiba, félreinformálás stb.) miatt törölték. Szerintem nagyon is keresett lenne.

Természetesen te döntöd el bele mersz-e, akarsz-e vágni, én csak erre kívántam javaslatot tenni, a formázásban segítséget ígérni.

Az az állításod, hogy bármi is elveszett volna - tévedés, semmi nem veszett el. Jelen állapotába is figyelmet érdemlő ez a cikk, semmi esetre sem "gány", talán ezért is figyeltem fel rá, nem tudva, hogy nem a te cikked "csak" javítod.

A Máászér_séni alcímsorban a két szó közötti kötőjel, az én hibám, a hivatkozásokban a szóközt helyettesíti és a program nem is jeleníti meg, az alcímekben nem kellenek, töröld ki és elnézést kérek, hogy benne hagytam. - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. február 27., 07:40 (CET)

baszk

De a legnagyobb poént talán még nem hallottad, és lehet, hogy el sem hinnéd: volt ám olyan spanyol nyelvész, aki szerint a baszk újlatin nyelv (bezony!), de még tovább megyek: olyan is, aki szerint a latin a szanszkritból származik. Ahogy írtad, a szegény kis árva népek megpróbálnak valakihez kötődni, vagy éppen fordítva: más nyelveket próbálnak hozzájuk kötni, hogy ezzel bizonyítsák a nagy történelmi fontosságukat, vagy éppen azért, hogy történelmet írjanak egy olyan - durván kifejezve - abszolút jelentéktelen nem kultúrnyelvnek, amelynek igazából nincs. Ilyenek a baszkok is, akik jóformán írni is csak azóta tudnak, mióta a spanyolok megtanították őket a 16. században. Pl. a spanyol nyelvészek között aligha akad olyan, aki racionálisan és politikai befolyástól mentesen tudná elemezni a baszk nyelvet, a legtöbb elköveti azt a hibát, hogy a spanyol nyelv szinte minden hangtani jellegzetességét a baszk szubsztrátummal hozza összefüggésbe, és valahogy teljesen elfelejt körülnézni a Romania egyéb, a félszigeten kívül eső területein, nevezetesen az őshazában, Rómában, ahol pontosan ugyanazon változások nagy része végbement a nép ajkán, amit az Ibériai-félszigeten a baszknak tulajdonítanak (betacizmus, a nyílt E és O diftongációja stb.), jóllehet, nem minden terjedt el a sztenderd olaszban. De az sem volt semmi, hogy valaki az azték nyelvvel rokonította csupán az alapján, hogy mindkét nyelvben ni az én… Üdv, – Mex ^plática 2009. február 27., 08:28 (CET)

Ha már hettita

Ez elég érdekes indoeurópai nyelv lehetett. Azt hiszem, innen származtatták a glottális elméletet, miszerint (bár nem biztos, hogy jól tudom) az indoeurópai alapnyelvben is csak a-i-u volt eredetileg, amelyek bizonyos típusú h-szerű hangokkal együtt állva (amelyek később kivesztek a kiejtésből) színezték ezeket e-ra, illetve o-ra, de ez is csak egy elmélet sok közül. Szintén foglalkoztat ez az ősnyelv, alapnyelv kérdése: olvastam pár helyen és te is írtad, hogy ezek tkp. olyan elméleti, de nem igazolt dolgok, amit csak tudományos munkákban használnak, hogy lehessen miből kiindulni. Namármost az a kérdés vetődött fel bennem, hogy (ha bizonyított, ha nem) máskülönben hogy lehetnének nyelvek rokonok, ha nem egy közös ősből származnak? Laikusan én erre más magyarázatot nem igazán tudnék elképzelni. – Mex ^plática 2009. február 27., 11:04 (CET)

Igen, hát ez való igaz, hogy senki nem látott. De amúgy nem is kellene túl messzire menni: a latint pl. mindenki ismeri, mindenki tudja, hogy az újlatin nyelvek belőle származnak, írásos dokumentumok is vannak róla bőven, de egy valamit még nála sem tudnak: hogyan beszélték valójában (mert az már biztos, hogy sohasem úgy, ahogy írták). Erre is van számos feltételezés, hogy pl. a -tio végződésben hogy ejthették a t-t: valaki szerint t-nek, más szerint ty-nek, vagy éppen c-nek. Nagyon valószínű például, hogy az -um végződés (amit mi ma simán um-nak olvasunk a latin szavakban és ezt is tanítják) a kiejtésben csak egy nazalizált zárt o volt. Bár ebben nem akarom elvenni Bennó kolléga hatáskörét, aki a latin nyelv legnagyobb szakértője itt. – Mex ^plática 2009. február 27., 12:14 (CET)

Az a legérdekesebb a számomra, amibe bele sem gondoltam addig, amíg a nyelvészek erre fel nem hívták a figyelmem, hogy egy nyelv írása tkp. teljesen egyezményes, hiszen minden nyelvet először beszéltek, és csak utána írtak. Ugyanakkor a nyelvtanulónak vagy az érdeklődőnek az első benyomása a nyelvről az írás alapján keletkezik, amikor lehet, hogy nem sok köze van az írásnak ahhoz, ahogy beszélik. A kettő között ugyebár lehetnek elenyésző, de óriási különbségek is, lásd pl. az ír nyelvet, ahol a mháthair szó kiejtése kb. [vahör]. Erről épp a napokban jutott eszembe, hogy pl. a spanyol sí o no (igen vagy nem) kifejezés írásban lehetne akár sic aut non is, s lám, az már latinul lenne. Ahogy a franciában is leírják, hogy et és est, kiejtésben viszont csak é és e. – Mex ^plática 2009. február 27., 12:40 (CET)

Az angol még hagyján, az ír még annál is különb. Még az is nehezíti a dolgot, hogy ráadásul hangsúlytalan helyzetben minden magánhangzó és írásban kettőshangzó svá, tehát csak hangsúlyos magánhangzók között tesznek különbséget, a hangsúly pedig mindig az első szótagon van, így aztán szinte minden szó írását külön meg kell tanulni. A spanyol ehhez képest eléggé fonetikus, bár ott is vannak azért érdekes dolgok: a szó eleji néma h- pl. történetileg három hangot is jelölhet: h-, f-, g- (HORA > hora, FABULARI > hablar, GELU > hielo), a legvicesebb az, hogy míg a h eltűnt a kiejtésben, a középkori s/zs viszont ch-vá alakult (persze ezt inkább úgy ejtik, mint a német ich-ben és nem mint a héberben, kivétel a madridi, ahol elég erős veláris), így amit hijo-nak írnak, [icho]-nak ejtenek (< FILIU). – Mex ^plática 2009. február 27., 13:17 (CET)

Horgony és más mélységbeliek

Kérded: Jól értettem meg, hogy ha ezt az új táblázatot teszem be, akkor a benne lévő hivatkozások miatt nem szerepelhet az alcímekben a héber szó?

Nem, az új táblázat teljesen független az alcímek megnevezésétől, az alcímek helyett u.n. horgonyok (anker, anchor) szerint ugrat.
Az a hivatkozás például, hogy

[[Talmud#a_S1|Seviít]] 

amiből ez látszik majd:

• Seviít

arra a helyre fog vezetni a Talmud cikkben, ahol a következő horgonyt találja a szövegben , hogy:

<span id="a_S1"/>

Ezt a láthatatlan horgonyos bejegyzést persze még bele kell a cikk megfelelő helyére tenni. Kizárólag csak arra szolgál a szövegben, hogy tudja a szoftver, hogy hova kell ugorni. Egy szakaszcím ugyan mindig maga is horgony, de a héber szöveg miatt ezt most jobb nem kihasználni.

& n b s p ;

Ha kinyitod az új táblázatot szerkesztésre, akkor több helyen is felbukkan a szövegben ez a rövidítés, azt jelenti, hogy Non-Breakable SPace. Egy szóköz helyett alkalmazva biztosítja, hogy ott ne keletkezhessen új sor, ne törjön meg a szöveg. Egyszerű szóközként válik láthatóvá.

< b r > avagy < b r   / >

Ez a Non-Breakable SPace ellentéte: ezen a helyen kikényszerítesz egy új sort.

{ { ! } }

Ha egy táblázatban vagy, akkor a „|” jeleknek sajátos a jelentése, az egyes mezőket határolják el. Előfordul azonban, hogy a „|” jelet mégis más jelentésben szeretnéd haszálni. Van, amikor a szoftver magától is kibogarássza, hogy most melyik jelentést szeretnéd, de ez nem mindig sikerül neki. Ha biztosra akarsz menni, akkor a táblázatban azokon a helyeken, ahol a „|” jelet más értelemben használnád, a {{!}} sablonnal helyettesítheted.

Karmela^üzenőlap 2009. február 27., 11:20 (CET)

A {{!}} sablon arra való, hogy más sablonok belsejében lehessen függőleges vonalat megadni egy paraméter részeként. (A függőleges vonal alapesetben a sablon paramétereinek elválasztására szolgál.) Bonyolult, táblázatokat tartalmazó sablonok kódjában szokott előfordulni, igen valószínűtlen, hogy szükséged lenne rá.

A <br> helyesen <br />. Ugyan a wiki szoftvere ezt a hibát automatikusan korrigálja, de azért jobb eleve a helyes alakot megjegyezni. (Ha értesz egy picit a HTML-hez, vagy érdekel: ennek az az oka, hogy a Wikipédia az XHTML szabványt használja, és ott kötelező a tag végén elhelyezett perjellel jelezni, ha nem lesz később lezárva.)

Ha egy olyan horgonyt szeretnél készíteni, amiben ékezetes vagy egyéb nemtriviális karakterek vannak, azt ilyenformán tudod megtenni: <span id="{{anchorencode:a_Seviít}}"><span>. Az {{anchorencode:a_Seviít}} eredménye ez lesz: a_Seviít (régebbi böngészők ugyanis nem értik a horgonyban az ékezeteket, ezért a wiki szoftvere automatikusan átkódolja őket). A hivatkozásban (és a fejezetcímben) ilyesmi nem kell, ott az átkódolást a szoftver automatikusan elvégzi. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. február 28., 10:32 (CET)

Óriásbetűk és ...

Héber a szakaszcímekben

Igen, maradhat.

Nagyobb betűméret

style="font-size:120%;" vagy amilyen % éppen kell. Például így:

<span style="font-size:300%;">ÓRIÁSI</span>

ez lesz belőle: ÓRIÁSI

Szerkesztő:ELVe/Nekem_fontos_linkek

Igen, nyugodtan gyűjtsd oda a belső linkeket, és ha nem tömegével van, akár az egyebeket is. Ha valaki törölni akarná szólj, és leharapom a fejét.

Karmela^üzenőlap 2009. február 27., 11:55 (CET)

Cellpadding, clear

cellpadding:

Egy táblázat egy-egy cellája belülről ki van párnázva, a belekerülő tartalom távolságot tart a cellafaltól. Ez a kipárnázó távolság a cellpadding.

clear:right:

A kérdéses elem kerüljön olyan mélyre, hogy szépen elváljon a lapon jobboldalon eddig egymás alatt felsorakoztatott elemektől.

clear:both:

Ugyanaz, de mindkét oldali elemek alá legyen lenyomva.

Meg kell mondanom becsülettel, hogy a clear-nek eddig még soha nem néztem utána, egyszerűen átvettem készen, hogy ha float:right-ot írok, akkor azt is, hogy clear:right. Most a kérdésedre megnéztem ugyan, de lehet, hogy Tgr majd javítandót talál abban, amit írtam.
Ha el akarnál mélyedni ezekben a kérdésekben, akkor ez a tiszta forrás:

• Cascading Style Sheets. w3.org

Tutorialokat persze találhatsz minden nyelven, ahányat csak akarsz.

És ha már a táblázatnál vagyunk: talán kedved kerekedik még, és az egyes széderek megnevezését is átalakítod a táblázatban úgy, hogy a megfelelő helyre ugrasson. Gyakorlásnak mindenképpen jó. Karmela^üzenőlap 2009. február 27., 21:28 (CET)

böngészők szinkronizálása

Elfelejtettem megköszönni neked multkori hozzászólásod böngészőekvivalizálás ügyben, Tgr vitalapján. Utólag is köszönöm!

Szia!

Szívesen, nincs mit. Most csak a pontosság kedvéért írok: nem Tgr vitalapján folyt a diskurzus, hanem a "Wikipédia:Kocsmafal (műszaki)"-n. A személyes vitalap eléggé magánterület, ott csak akkor szóltam volna bele, ha tévedést látok. misibacsi*^üzenet 2009. február 27., 21:57 (CET)

Egyiptomi stb.

Köszönöm, hogy részletesen is kifejtetted :) (Most én mondom, remélem, nem zavarnak a kérdéseim!?) Esetleg nincs valami hanganyag egyiptomi vagy kopt restituált kiejtéssel, most nagyon felkeltetted az érdeklődésemet, hogy milyen is lehetett a beszédben. Engem pl. a héber arra emlékeztet, mintha egy német beszélne arabul (ezt inkább meg se halld, ha túl nagy hülyeség) , gondolom az egyiptomi is hasonló lehetett. Én csak néhány kifejezést hallottam A múmia c. filmben, de hallgatok rád, és nem bízom benne, hogy valóban olyan volt a nyelv.

Viszont szintén érdekes, végsősoron keleti nyelv a szanszkrit:

• http://www.omniglot.com/soundfiles/udhr/udhr_sanskrit.mp3

Meglepődtem, amikor olvastam, hogy még ma is beszélik kb. 6000-en, Indiában. – Mex ^plática 2009. február 27., 22:29 (CET)

Találtam még valami érdekeset a számodra, ha már latinról is szó volt:

• http://www.sendspace.com/file/rd8k7h

Ez már egészen közel áll ahhoz, ahogy a latint beszélhették. Nem teljesen tökéletes, de majdnem. – Mex ^plática 2009. február 27., 22:54 (CET)

Rejtett kategóriák

Ezek olyan kategóriák, amiket nem akarunk az olvasók orrára kötni.
Te a beállításaid segítségével teheted őket láthatóvá:

Beállításaim >> Egyéb >> Mutassa a rejtett kategóriákat >> Mentés

Lásd még:

• Kategória:Rejtett kategóriák
• Wikipédia:Kocsmafal_(műszaki)/Archív18#HIDDENCAT
• meta:Help:Category#Hidden_categories
• mediawiki:Help:Magic words

Karmela^üzenőlap 2009. február 27., 23:48 (CET)

Válaszok

Lásd: Wikipédia-vita:Héber nevek átírása.

Tekintettel arra, hogy ez most nem az az átírási forma, amire az útmutató bevezetője hivatkozik, ezt a szöveget kivettem. Ádám ✉ 2009. február 28., 10:03 (CET)

Köszönöm a három alakot, beillesztettem őket a cikkbe – csak hogy meglegyen feketén-fehéren kiindulásnak.

Tényleg nem fogunk vitába keveredni, mivel én egy pillanatig sem állítottam, hogy értenék ehhez a témához, csak eddig az volt a rendszer, hogy az OH. ajánlását vesszük át (vö. WP:HELYES), így aztán szerettem volna, ha ez is elérhető az interneten bárki számára.

Azt az egyet kérem, hogy ami nem az OH. ajánlása, annál ne hagyjunk kinn olyan szöveget, miszerint ez az OH. ajánlása volna. Egyébként talán érdemes lenne belenézned a szóban forgó könyvbe, amely forrásul szolgált (l. 261–267. o., ha valamikor egy könyvesbolt vagy könyvtár felé jársz). Egyrészt nem szeretnék annál jóval többet begépelni a kötetből, mint amennyit beírtam (igyekeztem kihámozni a lényeget), másrészt talán nem is lenne szabályos egy bekezdésnyinél hosszabb részt idézni a kiadó és/vagy a szerző engedélye nélkül.

Ezen túlmenően nekem édes mindegy, milyen átírást veszünk alapul. Nagyon fogok neki örülni, és megköszönöm, ha leírsz egy olyat, ami megalapozott, kidolgozott és használható, és lehetőleg valami meglévő rendszerre támaszkodik. Ádám ✉ 2009. február 28., 13:31 (CET)

A téma folytatása: Wikipédia-vita:Héber nevek átírása.

Héber R

Szia! Eszembe jutott még valami. A héber r-t uvulárisan („raccsolva”) ejtik ma már? Találkoztam mindkét féle kiejtéssel, rendessel is, és a raccsolttal is. Persze főleg dalokból, mert igazából még nem hallottam élőbeszédet. – Mex ^plática 2009. február 28., 16:48 (CET)

Köszönöm szépen a linkeket! Hát ez az arámi nagyon hasonló a héberhez, gondolom, aki nem érti, meg sem tudja különböztetni. Ezeket a torokhangokat szerencsére meg tudom különböztetni, mert annak idején utánaolvastam, ha jól emlékszem az arabból, 6 ilyesféle hang van:

• sima h, amit mi is ejtünk [h],
• egy faringális h, ami hátrébb képzett (asszem ennek h-aláhúzás a jele, csak ilyet nem tudok beírni),
• egy uvuláris réshang [X],
• az előző zöngés párja [ɣ], "gh"
• egy hangszalagzár [ʔ] vagy [']
• és egy glottális zárhang (asszem ez az 'ain), amit a gége összeszorításával ejtenek, ha jól tudom, de lehet, hogy keverem és a két utolsó az csak egy hang.

Egyébként a [gh]-szerű hang megvan bizonyos nyugati újlatin nyelvekben is (spanyol, francia), ahol a mgh.-k közötti g-t ejtik így: a madridi spanyolban pl. eléggé markáns, olyannyira, hogy közelít az arab 'ain-hoz (pl. a pagar ’fizetni’ szót valaki úgy ejti, hogy „pa'ar”). Ez ugyan nem fonémikus, mert csak a /g/ „ellazult” ejtésváltozata, és sok helyütt sima magyar g-t ejtenek ilyenkor is. A zöngétlen párja, a [x] viszont fonémikus, amelynek kiejtése területenként változó: egészen a [h]-tól a [ç]-n át mehet az uvuláris [X]-ig (ez utóbbi is a madridira jellemző). A gente (emberek) kiejtése madridban kb. ['Xente], Andalúziában, Közép-Amerikában, Dél-Amerika bizonyos vidékein ['hente], máshol pedig ['xente] (ez lenne a sztenderd) vagy ['çente]. – Mex ^plática 2009. március 1., 11:25 (CET)

A júzer boxa

A júzerboxok sablonok, tehát kettős kapcsoszárójelek közé írva lehet egy lapra beilleszteni őket: {{sablonnév}}.
Ha paraméterek is kellenek belé, akkor azok elválasztójele a függőleges vonal: {{sablonnév|paraméter1|paraméter2}}

Bővebben: Wikipédia:Segítség/Szerkesztés haladóknak#Sablonok és meta:Help:Template

Valószínűleg az a legjobb, ha a kiválasztott csapatot egy táblázat segítségével szorítod a rendre. Ezt tettem a te szerkesztői lapodon is amikor a rakocátlankodó nyelvi sablonokra panaszkodtál.

Így néz ki a megoldás: [4].

Itt találsz segítséget ahhoz, hogyan lehet a szerkesztői lapot csillogó-villogóvá varázsolni:

Wikipédia:Hogyan készíts szerkesztői lapot?.

Vitalapok

Nemcsak szabad, de szokásos dolog is amit kérdeztél. Ha egy eszmecsere megosztva többféle vitalapon folyik, akkor érdemes összehordani a hozzászólásokat egyetlen helyre, mégpedig a szigorú időrendnek megfelelően összefésülve. Nem átemelni azonban, hanem meghagyni őket eredeti helyükön is, egyszerűen csak egy helyre másolni őket. A régi helyen célszerű még odaírni: a téma folytatása: (linkmegadás).
Ilyenkor azt tartom etikusnak, ha minden további szerkesztgetés és kommentárok nélkül történik a másolás, lehetőleg úgy, hogy világos legyen, milyen szövegösszefüggésben jött a hozzászólás. Többször előfordult már, hogy az ilyen összemásoláskor a szakaszcímek vagy kommentárok felháborodást okoztak, ezért a legjobb csak ennyit írni: XY hozzászólása a Z lapról és mellékelni hozzá a permalinket (ha még nem ismered, szólj).
Miután így összehordtad egy helyre a hozzávalót, kommentálgathatsz és kritizálgathatsz kedvedre, de lehetőleg a szöveg legalján, nem pedig a szövegbe beleszurogatva. Ezt sajnos nagyon sokan nem így csinálják, és az ilyen beszurogatás csaknem mindig ingerültséget vált aztán ki abból, akinek a hozzászólását az új beszúrás egyszerre csak elválasztja attól a szövegtől, amire pedig ő válaszolt. Én inkább a vita alján folytatom, és idézőjelek kiemelek két három jellemző szót a fentiekből, azt amire a megjegyzésem vonatkozik, valahogy így:

reMintaMarcsi: A jácint szine hupilila. - Énszerintem pedig nem úgy van, sőt már az ókori irodalomból is dokumentálható, hogy a jácint vagy szőke, vagy pedig fekete. (aláírás)

Ennek a módszernek az is az előnye, hogy ha valaki mégis beszúrna az én hozzászólásom elé mégvalamit, akkor továbbra is világos marad, hogy kit-mit illetett a megjegyzésem.
Az átmásolt hozzászólás szerzőjének csak akkor érdemes külön szólni, ha valamiért feltehető, hogy nem veszi amúgy is észre. Általában elég egy utalás közvetlenül az átmásolt a szöveg eredetije alatt, hiszen az a hely feltehetően rajta van az ő figyelőlistáján.
Akármilyen körülményesnek is tűnik ez az egész, szerintem érdemes időt áldozni rá, mert sok felesleges vitának és felháborodásnak veheti elejét.
Karmela^üzenőlap 2009. március 1., 12:34 (CET)

Saját allap törlése

Ezt a sablont helyezd el a törlendő allapodon:

{{azonnali|Nem kell már ez az allapom, látni sem birom. ~~~~}}

A sablon beteszi a lapot az Kategória:Azonnali törlésre váró lapok közé, és amikor legközelebb egy admin előszedi a radirgumiját, akkor el is fog tünni. Karmela^üzenőlap 2009. március 1., 12:44 (CET)

r, rr stb.

Egyébként most, hogy mondod, eszembe jutott, hogy pontosan ugyanez történt a legnyugatibb újlatin nyelvekben is (portugál, francia).

• azt nem tudni, hogy a latin r-t hogyan ejthették, de valószínűleg úgy, ahogyan a mostani olaszban vagy spanyolban.
• ami érdekes, hogy a nyugati újlatin nyelvek egyedül a folyékony hangok (l, n, r) esetében őrizték meg valamilyen formában az eredeti latin hosszú (kettőzött) és rövid szembenállás közötti különbséget, kivétel a francia, ahol minden leegyszerűsödött és az r/rr is uvulárissá vált.
  • A portugálban az eredeti latin -n-, -l- kiveszett, az -nn- és -ll- pedig megmaradt egyszerű -n- (vagy nh, [ny]), -l- formában, az -rr- pedig uvulárissá vált, szemben az egyszerű -r-rel, amit viszont a nyelvheggyel ejtenek.
  • A spanyolban az -n-, -l-, -r- maradt, az -nn- és az -ll- palatalizálódott (írásban ma ñ és ll, bár az utóbbi eredeti, klasszikus palatalizált l ejtése mára már kiveszett, csak néhány helyen ejtik, felváltotta a sima egyszerű palatális réshang, j~gy), az -r-, -rr- pedig szintén maradt: ebben a formában az utóbbi az egyetlen hang, aminél van hosszú-rövid szembenállás, bár a spanyol nyelvészek éppen a kivétel lévén két különböző fonémának is tekintik az r-t és az rr-t (vö. coro 'kórus' és corro 'futok', vagy pero 'de' és perro 'kutya', ez utóbbi valszeg hangutánzó).
• A többi zárnang esetén a következő átalakulás volt (a francia itt is kivétel, ahol az egyszerű zárhangok eltűntek):
  • -p-, -t-, -k- > -b-, -d-, -g- (APOTHECA > bodega)
  • -pp-, -tt-, -kk- > -p-, -t-, -k- (GUTTA > gota, CATTU > gato)
  • -b-, -d-, -g- > -b-, (-d-), (-g-)
  • -bb-, -dd-, -gg- > -b-, -d-, -g-

Tehát végülis az látható, hogy a zöngétlen zárhangok esetén a különbség olyan formában maradt meg, hogy a rövidek zöngésültek, a hosszúak nem. Az egyetlen újlatin nyelv az irodalmi olasz, amely mindent megőrzött úgy, ahogy volt, a -ct-, -pt-, -ps-, -x- (művelt msh.-csoportok) kivételével, amelyek az összes újlatin nyelvben leegyszerűsödtek, vagy palatalizálódással, vagy hasonulással. – Mex ^plática 2009. március 1., 13:10 (CET)

A kérdés helye

Elég, ha majd akkor kezdesz egy új szakaszt nálam, ha már nem a te kérdéseid lesznek a lap alján. Én viszont a visszakereshetőség érdekében továbbra is igyekszem itt minden témához új szakaszt kezdeni. Ha idegesítene, akkor szólj. Karmela^üzenőlap 2009. március 1., 13:28 (CET)

Permalink, oldid, difflink

Egy egyszerű belső hivatkozás a lap mindenkori aktuális állapotára mutat. A későbbi változtatások és az archiválások azonban olykor célszerűbb olyan linket használni, ami a lapnak egy fix állapotára mutat, arra, amiben egy jól meghatározott időpontban volt. Ez a permalink. A permalink tartalmazza a lap oldid-jét, ami egy azonosító számsor a Wikipédia naplóin belül.
Egy aktuális lapnak így kapod meg a permalinkjét:

1. Rákattintasz baloldalt arra, hogy Link erre a változatra,
2. A tartalomjegyzékben rákattintasz a megfelelő pontra.
3. A permalinket fentről, a böngésző kisablakából (navigációs ablak) másolhatod ki. (Látszik benne az oldid.)

A lap egy korábbi állapotához rendelt permalinkhez pedig így jutsz el:

1. A lapon fölül rákattintasz a laptörténet fülre.
2. A laptörténetben rákattitasz arra az időpontra, ami neked kell.
3. A tartalomjegyzékben rákattintasz a megfelelő pontra.
4. A permalinket fentről, a böngésző kisablakából (navigációsablak) másolhatod ki. (Látszik benne az oldid.)

Az is előfordulhat, hogy egy lapon tett egy vagy több változtatást akarsz pontosan bemutatni. Ezt a az u.n. difflink segítségével teheted meg. Így kaphatod meg:

1. A lapon fölül rákattintasz a laptörténet fülre.
2. Addig ügyeskedsz, amig pontosan amellett a két bejegyzés mellett lesz bejelölve a pontocska, amelyik két lapállapot közötti változás érdekes neked.
3. Rákattintasz a Kiválasztott változatok összehasonlítása gombra.
4. A difflinket fentről, a böngésző kisablakából (navigációsablak) másolhatod ki (Két oldid-t tartalmaz.)

A permalink és a difflink formája olyan, mint egy külső hivatkozásé, ezért csak szimpla szögletes zárójelek közé kell tenni, a megjelenítendő szövegtől pedig nem függőleges vonal (mint egy belső hivatkozásban), hanem egy szóköz választja el. Példa:

[http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gy%C3%A9m%C3%A1nt&oldid=5044161#Tisztas.C3.A1g_.28clarity.29 A gyémánt tisztasága]

Ez lesz belőle:

• A gyémánt tisztasága

Ha fülig vagy mélyebben akarsz merülni a tudhatnivalókba:

• table MediaWiki:Revision table
• meta:Help:Page history#Linking to a specific version of a page
• meta:Help:URL#Old versions of pages

Karmela^üzenőlap 2009. március 1., 14:42 (CET)

Spanyol hangos Biblia

Gondoltam, én is küldök valami érdekességet: [5] Ott alul van az a táblázatszerűség, ahonnan le lehet tölteni az audiofájlokat. – Mex ^plática 2009. március 1., 18:29 (CET)

Ez meg nemrég találtam, hangos Biblia sok (furcsa) nyelven – Mex ^plática 2009. március 1., 19:15 (CET)

Portál, műhely, kategória

A portál egy szines cikkajánló oldal, igyekszik az adott téma iránt érdeklődő olvasónak információt nyújtani. Az én első nagyobbszabású ténykedésem a Wikipédiában a zeneportál felállítása volt, de azóta bizony alig néztem feléje. Sok portálnak volt már hasonló sorsa, akadnak azonban szépen karbantartottak is. Itt találod a portálok listáját: Portál:Portál

Egy egy téma szerelmesei olykor egy szerkesztői műhelybe szerveződnek, vannak ezek között olyanok, amik valóban intenzív koordináló tevékenységet folytatnak, mások meg hamvukba holtak. Itt találod a listájukat: Wikipédia:Műhely.

Az egy témához tartozó cikkeket a kategóriák fogják egybe, a teljesség igényével ugyan, de vagy teljesítve ezt az igényt, vagy sem. A kategóriák karbantartása állandóan a napirenden van, hiszen sziszifuszi munka. A friss változtatások járőrei igyekeznek minden keletkező cikket besorolni. Itt találsz a kategóriákról információt: Wikipédia:Hogyan használd a kategóriákat?

A kategóriák többé kevésbé hierarchikus felépítésűek és ha valamit besortál egy a hierarchia alacsonyabb fokán álló kategóriába, akkor már nem sorolod be feljebb is. A hierarchia csúcsán a Kategória:Kategóriák nevű kategória áll. Nem valami könnyű a kategóriák segítségével minden rokonítható cikkhez elnavigálni, de még mindig ez a legmegbízhatóbb módszer.

Azoknak a kategóriáknak a linkjeit, amibe a lapot besorolták, a lap alján találod meg.

Karmela^üzenőlap 2009. március 1., 18:49 (CET)

Categorytree

A „+” és a „-” jelek segítségével tudod megnyitni a mélységeket, vagy bezárni azt. Kattints rájuk.

Nyelv‎ (5 K, 16 L)

Karmela^üzenőlap 2009. március 1., 18:58 (CET)

Arámi

Hát te gondolatolvasó vagy, pont így írtam le én is különbséget egy spanyol fórumon, ahol megosztottam a linket az érdeklődőkkel. Nekem mindkét nyelv tetszik, sokkal szebbek, mint az arab. – Mex ^plática 2009. március 1., 19:48 (CET)

Apropó, ez di (ha azt jelenti, hogy of), nem lehetséges, hogy van valami köze a latin dē elöljáróhoz? Bár lehet, hogy hülye kérdés, hiszen hol volt még a latin, amikor ezeket a nyelveket beszélték… :O – Mex ^plática 2009. március 1., 19:54 (CET)

Egyébként mennyire közeli rokonok a héber és az arámi, fennállt valaha kölcsönös érthetőség a kettő között? – Mex ^plática 2009. március 1., 19:58 (CET)

Igen, tényleg szép. Talán ezek a lexebb sémi nyelvek. Igaz, hogy sokfélét még nem hallottam, de pl. a berber még az arabnál is rondább (abban szinte nincs magánhangzó, csak annyit hallani, hogy brrghrrb) – Mex ^plática 2009. március 1., 20:27 (CET)

Áhá, értem, szóval hasonló egy makronyelvhez (végül is az arab sem egy nyelv, ha úgy vesszük). Egyébként én is így tanultam meg a spanyol után egy kicsit a portugált, az olaszt és a latint, hogy csak az eltéréseket tanultam meg. Aztán rájöttem, hogy valamennyire értem a többi latin nyelvet is, pedig igazándiból csak egyet tanultam meg. – Mex ^plática 2009. március 1., 20:56 (CET)

Átsorolás kategóriák között

Ha úgy gondolod, hogy valamilyen teljesen nyilvánvaló dologról van szó, amit senki sem vitat, akkor „Szerkessz bátran!” Ha azonban van esély arra, hogy az átsorolás valakinek nem tetszik, akkor jobb egyeztetni a témában aktív többi szerkesztővel is – már ha van ilyen. Ők a legfontosabbak. Ugyanez a helyzet az új kategóriák bevezetésével is, vagy a struktúra megváltoztatásával. Ha érzésed szerint szélesebb érdeklődésre is számot tarthat az ügy, nem csupán a témában kifejezetten aktiv szerkesztőkére, akkor az új kategóriák bevezetése előtt itt érdemes kifüggeszteni a szándékodat: Wikipédia:Kategóriajavaslatok, és a témában aktívakat küldjed oda. Aztán ha néhány napon belül nem látsz ellenállást, akkor nosza! Karmela^üzenőlap 2009. március 1., 20:04 (CET)

Jiddis

Á dehogy – vagy sajnos nem, ahogy tetszik. Érdekel viszont, mint minden, ami nyelv, ha nem is annyira, hogy venném magamnak a fáradságot, hogy tényleg foglalkozzak vele. Hiszen még az sem sikerül igazán, hogy a már viszonylag jó szinten elsajátított nyelveket karbantartsam, az egy német kivételével. Ez viszont nem kunszt, hiszen többnyire Németországban élek. Karmela^üzenőlap 2009. március 1., 20:24 (CET)

Német, német, de a középkoriban megrekedt német, legalábbis ha jól tudom. Megspékelve egy csomó héber szóval, meg mindenféle más nyelvekből átvett szóval. Úgy tűnik nekem, hogy kedélyes egy nyelv. Te hogy állsz vele?
Karmela^üzenőlap 2009. március 1., 20:55 (CET)

eLVe, tanulj meg németül, az úgyis jó egy csomó másra is, és akkor szvsz ki tudnád bogarászni a jiddist, most nézem, a német wikiben van példaszöveg lent de:Jiddisch, és nem is kínai :D csak cseles, mert mintha más igeidővel fordítanák mellette... :D – Alensha ^sms 2009. március 1., 21:32 (CET)

:)

Köszi! Fogok még próbálkozni szavak kihámozásával szerintem :) – Alensha ^sms 2009. március 1., 21:26 (CET)

Majd ha te tudsz németül :D – Alensha ^sms 2009. március 1., 21:33 (CET)

szvsz = szerény véleményem szerint :) – Alensha ^sms 2009. március 1., 21:43 (CET)

• avagy según mi humilde opinión (ja, az smho) – Mex ^plática 2009. március 1., 21:47 (CET)

Hát egyelőre az óegyiptomi, kopt és spanyol mellé nem merek még egyet elkezdeni (és ha netán azt mernéd mondani, hogy mondjak le a spanyolról, akkor sejted, mit szabadítanál magadra itt eggyel fentebb író kollégánktól :D :D :D) – Alensha ^sms 2009. március 1., 21:53 (CET)

Archiválás

Ha nagyon összegyűlnek a vitalapodon a bejegyzések, akkor a már nem aktuálisakat áttolhatod egy allapodra, ez az archiválás. Vannak bevett metódusok rá, sőt, rábizhatod egy botra is, hogy archiválja azokat a szakaszokat, amiben egy ideje már nincs aktivitás. Én a magam vitalapját kézzel szoktam kipucolni. Senki sem kötelez az archiválásra, de ha nagyon megnyúlik a lap, akkor morgolódni kezdenek a látogatóid. Ami a magyar Wikipédiában nem szokásos, és csak néhány különös figura teszi, hogy egyszerűen kitörlik a vitalapjuk tartalmát időnként. Barátságtalan gesztus, mert megnehezíti, hogy utána lehessen nézni a régi dolgoknak. Lehetetlenné viszont az sem teszi, hiszen ott van minden a laptörténetben. Karmela^üzenőlap 2009. március 1., 21:35 (CET)

Ki találta ki a mentorálást?

Már a régi görögök is, tudod, Mentór...
Kezdettől fogva volt mentorálás a Wikipédiában, legfeljebb nem nevezték így. Amit én adtam hozzá, hogy kialakítottam egy infrastruktúrát, amivel könnyebben egymásra találhatnak akik segítséget igényelnek, és azok, akik hajlandóak segíteni. A mentorálás szót is én hoztam itt divatba. A mentori rendszer kialakitásához körülnéztem a nagyobb Wikipédiákon, és a francia, a német és az angol tapasztalatokat adaptáltam itt. Nem kis nehézségbe került megértetnem, hogy mit is akarok, és elég nagy ellenszélben kellett keresztülvinni. Most ketyeg szépen, minden különösebb feltünés nélkül. A legnagyobb gond, hogy túl kevés az érettebb korú mentor, pedig nagy igény lenne rá: a legtöbben a saját korosztályukkal értenek szót. Karmela^üzenőlap 2009. március 1., 21:54 (CET)

Szerk. ütk.

Igen, ez az. A tudnivalókat lásd feljebb: #Szerkesztési ütközés. Karmela^üzenőlap 2009. március 1., 22:01 (CET)

Figyelőlista-lesés

Nem, nincs rá mód, hogy egymás figyelőlistájába belekukucskáljanak itt a népek, így aztán azt sem tudhatod meg, amit éppen kérdezel, hogy kinek a figyelőlistáján van rajta ez a lap. Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 10:39 (CET)

Wikikönyvek

Ha már idetévedtem: Üzenetedben mondtad, hogy megnézed a Wikikönyveket, ezért én egy előbbi üzenetemben linkesítettem azt, de nem vettem észre hogy ott jártál volna. Természetesen nem kell ott sem bejelentkezni, hogy körülnézz/szerkessz, de adhattam volna más linket is, ami talán jobban érdekel. Ha van kedved nézd meg a b:Párhuzamos Biblia lapot. *Héber-magyar kétnyelvű Tóra a Wikikönyvekben Valami hasonlóra gondoltam amikor a Tamud -ról beszéltem. - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. március 2., 10:55 (CET)

Homály

Melyik táblázat azon a lapon? Nekem egyébként egyik sincs homályban. Ezt alighanem a Wikipédia:Kocsmafal (műszaki) lapon lesz jobb megkérdezni. Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 10:47 (CET)

Cikk-kiegészítgetés

Ez nagyon izlés és lehetőségek kérdése. Burumbátorné asszony (Szerkesztő:Beaujolais) például kiemelésre kész cikkeit egyetlen mentéssel szokta feltölteni a Wikipédiába, mert nem akar huzakodni férjurammal a gépen. Én a másik véglethez állok közel: apró szerkesztgetések sokaságából építek.
A ritka mentéseknek az a veszélye, hogy a szöveget időközben más is megváltoztathatta, oszt fésülhetem össze. A gyakori mentéseknél viszont azzal is számolni kell, hogy olvasók, más szerkesztők éppen olyankor nézegetik a szöveget, tehát önmagában is védhetőnek kell lennie.

Jól bevált, hogy a tervbevett, de még üres szakasz egy szakaszcsonk sablont kap:

* {{csonk-szakasz}}

. Ez lesz belőle:

Persze ha túl sokáig hagyod magára, akkor lehet, hogy tényleg más bővíti ki.

A sokszerzőjű és örökké épülő Wikipédiában helye van a félkész dolgoknak is, ha az egyik építő letszi a malteroskanalat, akkor egy másik építő majd onnan folytatja. Csak arra fontos ügyelni, hogy a cikk még félkész állapotában se legyen félrevezető, és hogy egyértelműen kiderüljön, hogy még nem teljeskörű információról van szó.

Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 11:39 (CET)

Tipp-sablonok

A mentorálás kiegészítéséül kezdeményeztem a tipp-sablonok gyűjtését. Ezek megkönnyítik az újra-meg-újra feltett kérdések megválaszolását. Azt tervezem, hogy az erre a lapra írottakkal kiegészítem a már meglevőeket:

• Kategória:Tippek

Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 11:49 (CET)

Font-family

„style="font-family:times; font-size:140%;" ”

Igen, ez lehetséges. A cikkek szövegében azonban csak különösen indokolt esetben használunk ilyesmit. A héber írás gondjai az én szememben elegendő indokot jelentenek ugyan, de mégis jobb lenne sablonba rejteni a html-t. Ha kikisérletezel egy használható style="..." összeállítást a héber szövegeknek, akkor abból csinálunk vagy egy sablont, vagy pedig egy még általánosabb dolgot, egy „class”-t, és abban rejtjük a html-t.

Így gyűjtheted csokorba a próbálgatásaidat:

serif	אנכ. משע. בנ. כמש.. . מלכ. מאב. הד
sans-serif	אנכ. משע. בנ. כמש.. . מלכ. מאב. הד
times	אנכ. משע. בנ. כמש.. . מלכ. מאב. הד
cursive	אנכ. משע. בנ. כמש.. . מלכ. מאב. הד
fantasy	אנכ. משע. בנ. כמש.. . מלכ. מאב. הד
monospace	אנכ. משע. בנ. כמש.. . מלכ. מאב. הד

Szimatolj körül a különböző wikipédiákon is, és válaszd ki a szimpatikus mintákat, gyűjd egybe a linkeket a jó példákról, és utána újra tanácskozunk erről. Vannak itt néhányan a sablonírás varázslói, esetleg szükséges lesz az ő segítségük is, majd meglátjuk.

Lásd még: en:Font family (HTML)

Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 12:58 (CET)

lrt, rtl

Az a benyomásom, hogy működik mindez enélkül is. Lehet, hogy tényleg kell, az első sor különben furcsán viselkedik. Az a szerencse, hogy nálad különböző böngészők is használatban vannak, nézegesd meg azok alatt, és kiderül. Nincsenek tapasztalataim erről, de ha gond lépne fel, majd utánanézek aminek lehet. Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 13:03 (CET)

Nowiki

Csak akkor értelmezi a szoftver egy linknek a szögletes zárójelek közé tett szöveget, ha valóban értelmezhető is annak. Nem lesz vele gond. Ha mégis, akkor tedd < n o w i k i > és < / n o w i k i > közé, az így bekeretezett szöveget ugyanis nem értelmezi a szoftver wiki jelölőnyelvként. Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 13:09 (CET)

Style átfogó megadása

<div dir=rtl style="font-size:120%; font-weight:bold; font-family:times;">

תי. אחר. אבי | ואעש. הבמת. זאת. לכמש. בקרחה | ב[נס. י]

שע. כי. השעני. מכל. המלכנ. וכי. הראני. בכל. שנאי | עמר

י. מלכ. ישראל. ויענו. את. מאב. ימנ. רבנ. כי. יאנפ. כמש. באר

</div>

ez lesz belőle:

תי. אחר. אבי | ואעש. הבמת. זאת. לכמש. בקרחה | ב[נס. י]

שע. כי. השעני. מכל. המלכנ. וכי. הראני. בכל. שנאי | עמר

י. מלכ. ישראל. ויענו. את. מאב. ימנ. רבנ. כי. יאנפ. כמש. באר

Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 13:28 (CET)

Kép az enwiki vonatkozó cikkéből

Helyes, etikus, ebből a célból töltötték fel a Commonsba. Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 13:44 (CET)

Képméret

8px: 360px: 18px: 24px: 80px: 36px: 180px: 40px: 240px:

Moábita nyelv

A sok szerintemet meg szvsz-t képzeld mindenhova oda. A személyes véleményemről van szó, és igencsak jól teszed, ha másokét is kikéred.

A Wikipédia megcélzott szintje a téma iránt érdeklődő éretségizett laikusé. Szabad persze ennél jóval több információt is adni, de a megcélzott szinten is jól használhatónak kell maradnia. Ilyen szemmel nézve:

• A stílus és a szint nagyjából stimmel, vannak azonban kisebb kifogásaim.
• Soknak találom az egy blokkban megszakítatlanul megjelenő idegennyelvű szöveget. Vagy csak izelítő kéne belőle, vagy talán egy táblázatba zárva, bekeretezve, valamivel kisebbre véve el lehetne úsztatni float-tal jobbra vagy balra, hogy úgy nézzen ki, mint a képek szoktak.

Jól olvasható ugyan, de csak egy a sztélével foglalkozó külön cikk legalsó részében képzelhető el így:

1. אנכ. משע. בנ. כמש.. . מלכ. מאב. הד
2. יבני | אבי. מלכ. על. מאב. שלשנ. שת. ואנכ. מלכ
3. תי. אחר. אבי | ואעש. הבמת. זאת. לכמש. בקרחה | ב[נס. י]
4. שע. כי. השעני. מכל. המלכנ. וכי. הראני. בכל. שנאי | עמר
5. י. מלכ. ישראל. ויענו. את. מאב. ימנ. רבן. כי. יאנפ. כמש. באר
6. צה | ויחלפה. בנה. ויאמר. גמ. הא. אענו. את. מאב | בימי. אמר. כ[...]
7. וארא. בה. ובבתה | וישראל. אבד. אבד. עלמ. וירש. עמרי. את א[ר]
8. צ. מהדבא | וישב. בה. ימה. וחצי. ימי. בנה. ארבענ. שת. ויש
9. בה. כמש. בימי | ואבנ. את. בעלמענ. ואעש. בה. האשוח. ואבנ
10. את. קריתנ | ואש. גד. ישב. בארצ. עטרת. מעלמ. ויבנ. לה. מלכ. י
11. שראל. את. עטרת | ואלתחמ. בקר. ואחזה | ואהרג. את. כל. העמ. [מ]
12. הקר. רית. לכמש. ולמאב | ואשב. משמ. את. אראל. דודה. ואס
13. חבה. לפני. כמש. בקרית | ואשב. בה. את. אש. שרנ. ואת. אש
14. מחרת | ויאמר. לי. כמש. לכ. אחז. את. נבה. על. ישראל | וא
15. הלכ. הללה. ואלתחמ. בה. מבקע. השחרת. עד. הצהרמ | ואח
16. זה. ואהרג. כלה. שבעת. אלפנ. גברנ. ו[גר]נ | וגברת. וגר
17. ת. ורחמת | כי. לעשתר. כמש. החרמתה | ואקח. משמ. א[ת. כ]
18. לי. יהוה. ואסחב. המ. לפני. כמש | ומלכ. ישראל. בנה. את
19. יהצ. וישב. בה. בהלתחמה. בי | ויגרשה. כמש. מפני | ו
20. אקח. ממאב. מאתנ. אש. כל. רשה | ואשאה. ביהצ. ואחזה.
21. לספת. על. דיבנ | אנכ. בנתי. קרחה. חמת. היערנ. וחמת
22. העפל | ואנכ. בנתי. שעריה. ואנכ. בנתי. מגדלתה | וא
23. נכ. בנתי. בת. מלכ. ואנכ. עשתי. כלאי. האש[וח למי]נ. בקרב
24. הקר | ובר. אנ. בקרב. הקר. בקרחה. ואמר. לכל. העמ. עשו. ל
25. כמ. אש. בר. בביתה | ואנכ. כרתי. המכרתת. לקרחה. באסר
26. [י]. ישראל | אנכ. בנתי. ערער. ואנכ. עשתי. המסלת. בארננ.
27. אנכ. בנתי. בת. במת. כי. הרס. הא | אנכ. בנתי. בצר. כי. עינ
28. ----- ש. דיבנ. חמשנ. כי. כל. דיבנ. משמעת | ואנכ. מלכ
29. ת[י] ----- מאת. בקרנ. אשר. יספתי. על. הארצ | ואנכ. בנת
30. [י. את. מה]דבא. ובת. דבלתנ | ובת. בעלמענ. ואשא. שמ. את. [...]
31. --------- צאנ. הארצ | וחורננ. ישב. בה. ב
32. --------- אמר. לי. כמש. רד. הלתחמ. בחורננ | וארד
33. ---------[ויש]בה. כמש. בימי. ועל[...]. משמ. עש
34. -------------- שת. שדק | וא

• Nem a te tolladból való ez a suta fogalmazás, már úgy találtad a cikkben, tudom, de kérlek javítsd ki: A moábita nyelv...legfontosabb emléke az un. Mesa-sztélé...A nyelv másik emléke az El-Kerak-sztélé.
• leggyönyörűbb - egy kicsit szárazabb, kevésbé szubjektíven hangzó jelző jobb lenne
• tetragrammaton

• a link dacára érdemes picit elmagyarázni: mi az? Csak nagyon tömören, valahogy így Izrael istenének megkülönböztető személyes neve. Mehetne a képaláírásba is, ahelyett, hogy Istennév.
• nem ártana röviden éreztetni, hogy miért külön érdekesség az, hogy a szövegben együtt lép fel a nemzeti istennel és királlyal.

dialektális érteni vélem a szót, bár először találkozom vele. Ez az egyetlen szakkifejezés a kérdéses fogalomra? Ha igen, akkor maradjon, ha találsz közkeletűbb, de mégis pontosat helyette, akkor inkább azt szedd elő. Linkesíteni kéne a szót a megfelelő nyelvészeti cikkre, akárcsak azt, hogy infixált. Ha nincs még megfelelő cikk, akkor a link lehet piros is, hátha rákattint valaki, és megírja.

Még jönnek megjegyzések, de ezt most elküldöm.

Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 15:26 (CET)

Forrásmegadás

A Moab cikk számomra legszembeötlőbb, és az én szememben egyetlen komoly hiányossága, hogy az egyes állítások forrását nem tünteti fel külön-külön.

Mivel a Wikipédiában a cikkek helyességének sem a cikkíró személye, sem egy szaklektorálás garanciát nem adhat, egy különösen akkurátus, állításról állításra haladó forrásmegjelöléssel igyekszünk alátámasztani a cikkekben foglaltakat úgy, hogy aki a fáradságot veszi magának, mindent leellenőrizhessen. Sajnos tömegével találhatsz olyan cikket, aminél ez nem teljesül, de mégis ez az, amire törekszünk.

A te szövegednek is nagyon jó védelmül szolgálhat az ilyen preciz és leellenőrizhető forrásmegadás az ellen, hogy később valaki a saját szájaíze szerint átírja.

Ez a technikája az állításonkénti forrásmegadásnak:

1. < r e f e r e n c e s / >
A cikk alján az egyik szakasz kap egy olyan bejegyzést, hogy <references/>. Itt válnak majd láthatóvá a szöveg különböző helyein megadott hivatkozások.
(Ezt én már beletettem a cikkbe, ha megnyitod szerkesztésre a ==Lábjegyzetek és hivatkozások== részt, akkor láthatod.)

2. < r e f > és < / r e f >
A szövegben minden önálló állítás mellé jön egy <ref> és </ref> pár. A kettő közé írott szöveg az, amit leküldünk a lábjegyzetbe. Kiegészítő megjegyzések is kerülhetnek a ref-ek közé, de általában csak arról van szó, hogy pontosan megjelöljük, hogy melyik könyv/weblap/folyóirat/stb melyik pontján lehet az adott állításnak utánanézni.

3. „cite” sablonok
A segítségükkel egységes formára tudod hozni a hivatkozásodat. A használatuk nem kötelező. Ha egyszer beletanultál szvsz ezzel könnyebb dolgozni. Az egyes paraméterek sorrendje mindegy, és a kitöltetlenül hagyott paraméterek elhagyhatóak.

Egy példa:

<ref>{{Cite book
| edition =  24, durchges. u. erw. 
| publisher = Walter de Gruyter
| isbn = 3-11-017473-1, 978-3-11-017473-1 
| pages = 96-98
| author =  Friedrich Kluge
| coauthors = Elmar Seebold
| edition = 24, revised
| title = Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache
| location = Berlin - New York
| accessdate = 2009-02-06
| year = 2002
| language = német
| url = http://books.google.de/books?id=cWdyl9Xx-5cC&hl=en
}}</ref>

Ez lesz belőle:

Itt tudsz utánanézni a cite-sablonoknak:

• Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!#Hivatkozási sablonok

Ha ezt már kipróbáltad, akkor a következő kérdésed majd az lesz, hogy mit csinálj, ha ugyanarra a könyvre, weblapra, stb. több helyen is hivatkozik a cikk szövege. Majd szólj, ha ott tartasz.

Karmela^üzenőlap 2009. március 2., 17:55 (CET)

Tippek

Sablon:Tipp-allapok » {{subst:Tipp-allapok}}

• Érdemes ezért egy allapodon (pl.User:Tippek /Munka) elkezdeni a szócikk megírását, majd amikor kész vagy, akkor átmásolni vagy átmozgatni „éles” szócikknek.

---

Sablon:Tipp-függ-vonal » {{subst:Tipp-függ-vonal}}

• A függőleges vonal segítségével megtakaríthatsz magadnak egy kis írásmunkát.

---

Sablon:Tipp-hol-kérdezz » {{subst:Tipp-hol-kérdezz}}

• Többnyire az a legjobb, ha annak a vitaoldalára írsz, akinek üzenni akarsz.
• Ha egy cikk tartalmához vagy formájához van valami megjegyzésed, akkor a cikk vitalapjára írjad.

---

Sablon:Tipp-hol-válaszolj » {{subst:Tipp-hol-válaszolj}}

• Többnyire az a legjobb, ha ott válaszolsz, ahol a kérdést feltették.

---

Sablon:Tipp-kat-purge » {{subst:Tipp-kat-purge}}

• Előfordul, hogy nem azonnal jelenik meg a lap abban a kategóriában, ahova frissen besoroltad.

---

Sablon:Tipp-kat-nesorolj » {{subst:Tipp-kat-nesorolj}}

• Hivatkozás kategóriákra Például: Kategória:Zenei sablonok és ami így jelenik meg: Kategória:Zenei sablonok.

---

Sablon:Tipp-kérdés-felelet » {{subst:Tipp-kérdés-felelet}}

• Többnyire az a legjobb, ha ott válaszolsz, ahol a kérdést feltették.
• Ha egy cikk tartalmához vagy formájához van valami megjegyzésed, akkor a cikk vitalapjára írjad.

---

Sablon:Tipp-névtelen-param » {{subst:Tipp-névtelen-param}}

• Ha sablonba nem jelenik meg egy paraméter, azlehet az oka, hogy = van benne.
• Olyankor 1= -vel kell kezdeni (vagy 2=, 3=, attól függ, hányadik paraméter)

---

Sablon:Tipp-plusz-fül » {{subst:Tipp-plusz-fül}}

• Ha vitalapon vagy közösségi oldalakon szerkesztesz, akkor ne az előtte található szakasz linkjére kattints.

---

Sablon:Tipp-ref-között » {{subst:Tipp-ref-között}}

• Amit a szöveg után közvetlenül, között odaírtál, annak a helyén csak egy kis szám jelenik meg, a szöveg a lábjegyzetben lesz látható.

---

Sablon:Tipp-ref-alulra » {{subst:Tipp-ref-alulra}}

• A lábjegyzetek ott jelennek meg, ahol a szövegben egy

és

bejegyzés van.

---

Sablon:Tipp-szabad-préda » {{subst:Tipp-szabad-préda}}

• GFDL licenc. Ne tegyél fel a wikipédiában olyan szöveget, aminek a forrása csak a magáncélú, vagy a nem-kereskedelmi célú felhasználást enged meg.

---

Sablon:Tipp-szerk-ütk » {{subst:Tipp-szerk-ütk}}

• Szerkesztési ütközéskor a változtatásaid ugyan nem tárolódnak el, de nem is vesznek el.

---

Sablon:Tipp-vágólap » {{subst:Tipp-vágólap}}

• Ha egy szöveg hosszabb, illetve ha speciális jeleket tartalmaz, akkor másolásához érdemes a „láthatatlan vágólap” segítségét igénybe venni.

---

Sablon:Tipp-lap-alja » {{subst:Tipp-lap-alja}}

• Ha egy lap aljára szeretnél ugrani, akkor nyomd meg a End billentyűt.
• A szerkesztőablakban ugyanez, a Ctrl + End billentyű. (Firefox böngészőben)

---

Sablon:Tipp-wp-gyik » {{subst:Tipp-wp-gyik}}

• Érdemes ellátogatni a Gyakran ismétlődő kérdések, rövidítve WP:GYIK oldalra.
• Sok az olyan kérdés, amit előbb-utóbb mindenki feltesz.

---

Sablon:Tipp-ne-írj-alá » {{subst:Tipp-ne-írj-alá}}

• A cikkeket nem írjuk alá, egyrészt mivel azok közösségi alkotások...

---

Sablon:Tipp-írj-alá » {{subst:Tipp-írj-alá}}

• A vitalapra írt üzenetet, mindig alá is írjuk. (A cikkeket persze nem!)

---

Sablon:Tipp-hogy-írj-alá » {{subst:Tipp-hogy-írj-alá}}

• A négy hullámvonalat a szerkesztési ablak alatt megtalálod, vagy kézzel is beírhatod: ~~~~.

---

Sablon:Tipp-más-aláírás » {{subst:Tipp-más-aláírás}}

• [[User:MintaMarcsa|Marcsika]]_*_^{[[User_vita:MintaMarcsa|vita]]}

---

Sablon:Tipp-új-apró » {{subst:Tipp-új-apró}}

• A változtatásokat minősítő rövidítések

---

Sablon:Tipp-ütk-kerül » {{subst:Tipp-ütk-kerül}}

• Szerkesztési ütközések elkerülése.

---

Sablon:Tudakozó-szótár » {{subst:Tudakozó-szótár}} -t arra az esetre, amikor a kérdés nem egy enciklopédiai cikk tartalmának felel meg, hanem szótár után kiállt.

---

Itt önállóan is kikeresheted a sablonokat, ha ezt átmásolod a felhasználói lapodra, később - ha téged kérnek mentorálásra - lesz egy segédanyagod. - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. március 3., 07:31 (CET)

Utalás a részletező cikkre

reELVe: Én úgy gondolom, hogy majd az egészet átteszem egy új cikknek (mert itt szerintem is sok), mondjuk Moábi nyelv vagy Mesa-sztélé néven, itt csak kivonat és utalás lesz. Oda már mehet a szöveg. Meg persze lesz fordítása is.

Technikája

A kivonat és utalás kap egy önálló szakaszt, ami az utalással kezdődik:

{{fő|Részletes szócikk}}

• Lásd: {{Bővebben}}^(?)

Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 09:33 (CET)

Szakirodalomjegyzék

reELVe: már van egy szakirodalomjegyzékem, majd azt is beteszem.

A szakirodalomjegyzék külön szakaszba jön, és nincsenek az elemei ref-ek közé zárva. A cite book sablon használatát viszon melegen ajánlom, valahogy így: * {{cite book | title = A világirodalom története | edition = 7. | id = ISBN 963 14 1484 1 | last = Szerb | first = Antal | authorlink = Szerb Antal | year = 1989 | publisher = Magvető Kiadó | location = Budapest }} Ez lesz belőle:

• Szerb, Antal. A világirodalom története, 7., Budapest: Magvető Kiadó. ISBN 963 14 1484 1 (1989) 

Ha nehezedre esik a cite book használata, az egyáltalán nem kötelező, nyugodtan írhatod a hivatkozásokat így is:

* Singer, Isidore; Adler, Cyrus; (eds.) et al. (1901-1906) ''The Jewish Encyclopedia''. Funk and Wagnalls, New York. [[Library of Congress Control Number|LCCN]] [http://lccn.loc.gov/16014703 16-014703] Ez lesz belőle:

• Singer, Isidore; Adler, Cyrus; (eds.) et al. (1901-1906) The Jewish Encyclopedia. Funk and Wagnalls, New York. LCCN 16-014703

Nowiki, pre, soreleji szóköz, tt

	szöveg	<nowiki> szöveg </nowiki>	<pre> szöveg </pre>	(soreleji szóköz) szöveg	<tt> szöveg</tt>	<!-- szöveg -->
a wiki jelölőnyelvet a szövegben	értelmezi	-	-	értelmezi	értelmezi	-
tördeli a szöveget?	igen	igen	nem	nem	igen	nem
„pre” (alapban ez egy fehér doboz)	nem	nem	igen	igen	nem	nem
a szövegben egy üres sor	egy új paragrafus kezdete	-	egy új „pre” kezdete	-	úgy hat, mint egy </tt>	-
a szöveget fix szélességű karakterekkel írja	nem	nem	igen	igen	igen	igen
a szöveg látható	igen	igen	igen	igen	igen	nem

Lásd még: m:Help:Advanced editing • Wikipédia:Segítség/Szerkesztés haladóknak • m:Help Editing FAQ Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 10:56 (CET)

Külső szerkesztő

reELVe: Létezik vmi külső szerkesztő, amit egy magamfajta is tud használni?

Mihez kell?

• Ha csak arra kell, hogy néhány percre átmenetileg tárolj benne valamit, akkor a Windows alatt a legegyszerűbb az „edit”, együtt kaptad a géppel.
• Az OpenOffice.org igen népszerű. A Microsoft Word-höz és Excel-hez igen hasonló. Ingyenes.
• A Google Dokumentumok a saját szerverén, magánál tárolja a cuccaidat, tehát bárhol online vagy, hozzájutsz. Lehet offline is használni. A Microsoft Word-höz és Excel-hez igen hasonló. Ingyenes.
• Lásd még: Szövegszerkesztők összehasonlítása.

Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 12:58 (CET)

Zotero

Ez egy irodalomgyűjtő és cédulázó segítség:

1. Megnyitod azt a weblapot, amin találtál valami érdekeset.
2. Katt a Z-betűre a képernyő sarkában
3. Katt „jegyezdmeg” gomb
   • Ettől fölírja magának, hogy hol van az a lap
   • Mi a neve
   • Mikor nézted meg
   • Másolatot készít a lapról
   • Ctrl-Alt-C

   Ettől kitölt egy Wikipédia-formátúmú {{cite ...}} sablont, és meg is jegyzi

4. Katt egy Wikipédia szerkesztőablakba, és Ctrl-V

- és már benne is van a cikkedben a {{cite ... hivatkozás

Segít a cédulázásban, a laphivatkozások és a hozzájuk tartozó cédulák témánkénti csoportosításban, miközben egyazon dolgot több témához is hozzá lehet rendelni.
A papiralapú dolgokat is kezeli, nem csak a webhelyeket.

Ha úgy gondolod, hogy megkönnyítheti az életedet, itt nézhetsz meg róla bemutatókat, és innen töltheted le (ingyenes): http://www.zotero.org/

Nekem nagyon hasznosnak bizonyult.

Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 12:19 (CET)

Interwiki (iw, nyelvközi hivatkozások)

reELVe: Egy pár cikknek nincs ilyen nyelvi hivatkozása más nyelvű wikikre (elfelejtettem a nevét). Azt hogy lehet betenni. És a másik: ha egy külfödi wikin van egy oldal, amihez van magyar lap is, de nincs ott, szabad-e azt beszúrni. És persze megint a hogyan.

Az interwikiket a lap aljára írjuk, és így néznek ki:

[[en:Marika Rökk]]
[[de:Marika Rökk]]
[[hu:Rökk Marika]]
[[ru:Рёкк, Марика]]

Nyisd ki a legalsó szakaszt a cikkben és írd be ami hiányzik akármelyik Wikipédiában minden további nélkül. Önmagára a cikk persze ne hivatkozzon. Az angol áll elől, a többi abc-ben.

• Bővebben: Wikipédia:Nyelvközi hivatkozások

Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 12:40 (CET)

Ne légy kishitű

Ha naponta ennyit foglalkozol a wikivel, akkor 1 azaz egy hónap múlva profi leszel, hidd el nekem. Az a lényeg, hogy mindent próbálj ki és egy-két nap mulva ismét próbál megcsinálni, ha sikerül akkor már rögzült, ha nem akkor újra nézd meg mit írt a mentorod. Csak kitartást és sok sikert , jó szórakozás kívánok. - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. március 3., 16:53 (CET)

Eltűnt szöveg

Nincs az sehol. Én, mint adminisztrátor, látnám azt is, ha valaki törölte volna. Nincs és nem volt, sehol se nincsen. Tegnap nagyon kevés szerkesztésed volt, láthatod őket, ha baloldalon a keresőablak alatti linkek közül arra kattintasz, hogy Szerkesztő közreműködései. Nem szerkesztesz-e esetleg egy másik Wikipédiában is, nem csak a magyarban? Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 16:54 (CET)

Azt azért tudnád, ha máshol is szerkesztesz, hiszen az üzenetek azon a másik nyelven jönnének. Más ötletem nincsen. Eddig nem volt szokásuk a lapoknak eltünedezni.

Esetleg még az is lehet, hogy megnyomod a mentésgombot anélkül, hogy megadtál volna egy szerkesztési összefoglalót, ezért mentés helyett csak nyafogás következik, de te arra te már nem figyelsz, hanem csak továbbkattintasz? Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 17:37 (CET)

Nyafogás: Feljön egy kisablak:

Kérünk, írj egy rövid szerkesztési összefoglalót a változtatásaidról:

Ki kell tölteni, és újra rá kell lépni a mentőgombra.
Ki kellett lépnem, hogy nekem is mondja, mert én a beállításaim segítségével azt kértem, hogy ne nyaggasson érte.
Ha sokáig nem szerkesztesz, akkor kiléptet a rendszer, anonná válsz, és akkor a szerkesztési összefoglaló kötelező.
Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 18:07 (CET)

Adj meg egy jellegzetes szövegrészt az elveszettből, megpróbálom az alapján megtalálni. – Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 18:58 (CET)

Sajnos csak az újindeket találja a kereső. Tényleg muszáj újraírnod.

wikEd

Szerintem most csak komplikálná az életedet. A javascriptje lelassít mindent. Nem biztos, hogy megfér a héberrel. Én két dologra szoktam használni: ha hosszabb szövegen kisbetű/nagybetű változtatást akarok, illetve ha a lap sok helyén akarok valamit azonos módon megváltoztatni. Amire pedig még neked is jól jöhet: linkeket, táblázatokat tartalmazó nem-wiki szövegek wikisítése. De tényleg korai lenne neked most. Ha megszilárdult a lábad alatt a wiki-talaj, inkább majd akkor.

Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 19:56 (CET)

Cikkmásolat allapra

Való igaz, hogy vigyázni kell avval, hogy mi fordul egy allapon elő: ne legyen benne olyan kategóriákban, ami a cikknévtérbe való, ne legyenek benne interwikik, és ne legyenek benne olyan sablonok, amik implicit kategorizálnak.

Ezt két módon kerülheted el:

• Nem a teljes lapról készítesz másolatot, csak egy jól meghatározott részéről, vagy pedig
• az összes kényes helyet <nowiki> és </nowiki> közé zárod.

A képek nem problémásak ebből a szempontból.

Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 17:02 (CET)

Érdekelhet esetleg

• Sablon:Héberátír • Wikipédia:Héber nevek átírása • Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív4#Javaslat: átírást kérő sablon • Wikipédia-vita:Kocsmafal (helyesírás) • Wikipédia-vita:Elnevezési szokások# Héber nevek írásmódja • Sablon:Átírás • Wikipédia:Nem latin írású, átírást igénylő hivatalos nyelvvel rendelkező országok listája • Kategória:Átírási irányelvek • Kategória:Átírás • Wikipédia:Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből • Kategória:Rossz héber átírású cikkek •

Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 18:49 (CET)

Hol szerkessz?

Azt javasolom, hogy szerkessz közvetlenül a szócikkben, és mentsél gyakran. Én is így szoktam. Kitetted fölülre az átépítés alatt sablont, az figyelmeztet mindenkit. Ha elrontanál valamit, bármikor vissza lehet állítani egy régi állapotot.

Szóljál mindig, amikor a cikk egy-egy konzisztens fázist elér. Olyankor majd megnézettnek jelölöm a lapnak azt az állapotát. A nem regisztrált olvasók a cikk utolsó megnézett állapotát látják, csak ha külön továbbkattintással kérik, akkor látják a legújabb vázlatot is.
Karmela^üzenőlap 2009. március 3., 19:56 (CET)

beresit

Még egy rövid kérdés: ez a szó mit jelent héberül? Elég gyakran hallottam, meg asszem példákban is olvastam. – Mex ^plática 2009. március 3., 19:50 (CET)

Szóval ’Kezdetben’. Kicsit hasonló ez a nyelv a magyarhoz, ahogy leírtad, hogy magánhangzó-harmónia van, meg a birtokragozás is hasonló… Az igéket úgy ragozzák, mint mi, vagy valami nagyon eltérő rendszer van? (Nyelvészeti kérdések biztos lesznek még! ) – Mex ^plática 2009. március 3., 20:35 (CET)

Tehát ha jól értem, akkor pl. az arám melech/malqá az eredetileg *məlch lehetett és ebből egyszer > melech és nevelővel pedig *məlchá > malqá? (Én eléggé etimológiamániás vagyok, így mindent megpróbálok levezetni, miből mi hogy lehetetett ) Ahogy látom, ezek a nyelvek erősen flektálóak. – Mex ^plática 2009. március 3., 21:07 (CET)

Értem és elhiszem – egyébként ugyanez volt a helyzet a latin > újlatin átmenetnél is: az eredetileg harmadéles szavakban az utolsó előtti hangsúlytalan magánhangzó – az a kivételével – kiesett, az így létrejövő mássalhangzócsoport pedig bizonyos esetekben a felismerhetetlenségig átalakult, miközben a hangsúlyos szótag magánhangzója pedig még inkább „kihangsúlyozódott”, pl. kettőshangzó lett belőle. Példa a spanyolban (természetesen): PÓPULO > *pob(u)lo > pueblo; HÓMINE > *omne > *omre > hombre; ÚNGULA > *ungla > *unlla > uña (ñ = ny); ÓCULO > *oclo > *ollo [ˈoʎo] > ojo [ˈoʒo] > *[ˈoço] > [ˈoxo] (az utolsó kettő az csak a 16-17. században következett be). – Mex ^plática 2009. március 3., 21:50 (CET)

:)

Köszi! Már ismertem az oldalt, csak nem tudom, nekünk mennyire szabad belemászni, mert a szaidit tanuljuk. de hátha nem zavar össze annyira :) – Alensha ^sms 2009. március 3., 20:44 (CET)

Megfejtetlen ókori nyelvek

Olvastam, az ilyenek is érdekelnek, tudnám ajánlani a Paleohispániai nyelvek cikket. – Mex ^plática 2009. március 3., 21:22 (CET)

Nowikizés

Ha csak a kritikus részeket (kategória és interwikik) teszed nowikibe, akkor a többit színes-szagosban élvezheted. Karmela^üzenőlap 2009. március 4., 01:43 (CET)

:-O

Te komolyan földesista voltál? Amindenit, hogy majdnem minden miskolci szerkesztő oda járt :D lassan ki kéne nevezni a wiki gimijének (mer a wiki egyeteme meg nyilvánvalóan az ELTE, alig van, aki nem járt oda valamikor...) – Alensha ^sms 2009. március 4., 03:17 (CET)

Akkor én meg másfél földesista, mert 6 évig :D – Alensha ^sms 2009. március 4., 14:14 (CET)

Építés alatt

Új cikkeknél a {{építés alatt}}^(?) sablon az illetékes, ilyen képet mutat:

Szerintem is működőképes terv a gyakori mentés és az is, hogy ami még nagyon csak ideiglenes, azt kommentbe teszed . Van azonban néhány hátulütője is:

• Vannak tisztaságszerető szerkesztőtársaid, akik esetleg kipucolják a szemükben szemétnek számító kommenteket, ha napokig benne hagyod a cikkben. Persze ilyenkor is hozzáférhető a régi változat a laptörténet segítségével.
• A kommentbe zárás miatt nem látod, amit csinálsz.

Végiggondoltad-e azt az alternatívát is, amit itt feljebb írtam: #Hol szerkessz? Karmela^üzenőlap 2009. március 4., 09:42 (CET)

Sémi hangmegfelelések

Szia! Épp néztem az angol wikiből ezt a cikket az őssémi hangrendszerről és megfelelésekről az egyes nyelvekben, de nekem ellentmondásosnak tűnik, hogy pl. az arámiban nem igazán hallok magyar sz hangot, pedig a táblázat szerint van; ugyanakkor v-t hallok, ami a táblázat szerint pedig nincs. Elképzelhető, hogy az arámiban és a héberben a sémi b-ből lett a v? (pl. a ve gondolom 'és'-t jelent, mert arabul is wa, sőt, a török is átvette ve formában). Üdv, – Mex ^plática 2009. március 4., 09:44 (CET)

Kérdéseid Karmellához

Kérdést tettél fel Karmellának, de ő most nem szerkeszt, ha elfogadod én nem csak megválaszolnám, hanem javasolnék egy jó megoldást is.

• Igen úgy jó ahogy leírtad
• Ha új lapot hozol létre, azt legjobb a felhasználói lapod alatt létrehozni, így nem kell sablonozni ahhoz, hogy mások ne nyúljanak bele. Nem csak a felhasználói lapod, de annak allapjai is a te fennhatóságod alatt áll. Ha hozzájárulsz, akkor tennék egy kis okosságot a felhasználói lapodra, amely egyrészt (akár a felhasználói lapod, akár a vitalapod alatt) segít létrehozni, másrészt segít megkeresni a már meglévő allapjaidat. Ha kéred írd a vitalapomra... - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. március 4., 09:53 (CET)

Óhéber és guglizás a Wikipédában

Nézd meg ezt: Szerkesztővita:Pasztilla/Archív 2007 01#Tudd meg.

Ez egy jó keresési módszer az összes olyan hely felkutatására a Wikipédián belül, ahol előfordul az óhéber és az írás szó:

• óhéber írás - Google keresés a Wikipédiában

Ha ki akarod zárni a kulisszák mögötti katyvaszt, akkor így keress:

• óhéber írás -intitle:Szerkesztő -intitle:Szerkesztővita - Google keresés a Wikipédiában

Karmela^üzenőlap 2009. március 4., 09:57 (CET)

Tervek

Jó a terved. Csináld szerintem pontosan úgy, ahogyan elgondoltad. Karmela^üzenőlap 2009. március 4., 10:27 (CET)

Sablonhivatkozás

Ha ilyet látsz: {{Építés alatt}}^(?), akkor:

• Ha a kis kérdőjelre kattintasz, akkor az a sablon dokumentációjához visz.
• Ha arra kattintasz, hogy Építés alatt, akkor az a sablonhoz visz.

Karmela^üzenőlap 2009. március 4., 10:26 (CET)

Terminológia

A Wikipédiában az az ajánlás vált uralkodóvá, hogy a nyelvészek által javasolt szóhasználatot kövessék a cikkek, viszont készüljön minden szóbajöhető változatról átirányítás. Ha jól értelek, akkor ez esetben a paleohéber írás lenne a szócikk neve, ez lenne a szócikkben használatos kifejezés is, és készülne egy átirányítás az óhéber írás-ról, hogy úgy is megtalálja, aki keresi. A paleohéber szócikk pedig azzal kezdődne, hogy felsorolja és minősíti az alternativ elnevezéseket.

A héber szóhoz egy egyértelműsítő lapot is lehetne készíteni. Példa egy egyértelműsítő lapra:

• mesüge (egyértelműsítő lap).

Karmela^üzenőlap 2009. március 4., 11:56 (CET)

Egy ilyen címet gondolnál: Korai héber írás, és a paleohéber írás valamint az óhéber írás átirányítanának erre a cikkre? Az én szakmailag vásatlan fülemben jól cseng.
Ha úgy gondolod, hogy jól meg tudod és akarod védeni ezt a cikkcímet és a két átirányítást a későbbi vitaviharokban, akkor kezd el egyszerűen ezzel a címmel. Ha viszont magadnak is komolyabb kétségeid vannak, akkor inkább fejtsed ki a gondolataidat róla a Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás) fórumon.
Ez utóbbitól azonban egyelőre eltanácsolnálak; ha beleolvasgatsz a Kocsmafalak archivumaiba, nem fogsz csodálkozni ezen a tanácsomon. Egészségesebb kezdetnek tartanám, ha felépítenéd a cikket a saját magad választotta címmel, és csak azután vívnál meg érte. Ha azután a harcokból esetleg egy másik cím kerülne ki győztesen, akkor fél óra alatt át lehet változtatni a cikkcímet és a cikkbeli szóhasználatot. Karmela^üzenőlap 2009. március 4., 12:47 (CET)

Re:Allap

Amit betettem a lapodra (sárga alapszínnel), nagyon hasonlít a Karmela által berakotthoz, de ez áttekinthetőbb és a vitalapod alatt is hozhatsz lére allapot a segítségével. Tulajdonképpen én a lap tetejére szántam, de nem akartam a te írásaidat lejjebb tolni, ezért tettem majdnem a végére. (ha a Karmela-félét törlöd). Ha gondolod rendezd át, ha segítség kell, csak szólj valamelyikünknek. - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. március 4., 12:03 (CET)

u.i.: Ha már megismerted a használatát, akkor a használati utasításokat ki is törölheted, így kisebb helyen is elfér. - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. március 4., 12:27 (CET)

ufisre

Ismét egy rövid kérdés: mit jelent az ufisre és ufisrá? Ezt a két szót is gyakran hallom az arámi hangfelvételen. – Mex ^plática 2009. március 4., 13:14 (CET)

b/bh/v/w

Ez nagyon érdekes, amit írtál, mert pontosan ez történt a latinban is. Eredetileg volt [b] és [w] (magyar v soha!), majd magánhangzók között először mindkettő [β]-vé alakult (és úgy is maradt a spanyolban); az olaszban, portugálban és franciában viszont tovább alakult [v]-vé. A különbség tehát csak a szó elején maradt meg az eredeti [b] és [w] között, de szintén csak az olaszban, franciában és a portugálban (a román vegyesfelvágott): a spanyolban eltűnt szó elején is a fonológiai megkülönböztetés, vagyis függetlenül, hogy b-t írnak-e vagy v-t (aminek csak történeti-helyesírási oka van, hogy a latinban mit írtak), mindkettő [b]-nek hangzik szó elején, ha pedig az előző szó mgh.-ra végződik, akkor automatikusan [β] az is.

Hozzáteszem, van, aki tesz különbséget [b]/[β] és [v] között, de az „erőltetett és mesterkélt” a spanyol akadémia álláspontja szerint (mivel történetileg soha nem létezett labiodentális [v] a spanyolban és a latinban sem, csak az utólagosan bevezetett mesterséges kiejtésben). Remélem nem zavar, hogy én meg ilyenekkel fárasztalak. – Mex ^plática 2009. március 4., 14:28 (CET)

Az nem hátrány, ha ilyen következetes az írás, sajnos a spanyolban pont ellenkezőleg: lehet b és v akárhol, de ejteni ugyanúgy fogják. Nem is kis gondot okoz az anyanyelvi beszélőknek, hogy mikor melyiket kell írni (és ez csak az egyik ilyen, mert aztán ott a néma h, az y/ll/i, az s, c, z, stb.), pl. a clavaba ejtése [klaβaβa] – Mex ^plática 2009. március 4., 14:50 (CET)

Latin írásmód(ok)

Nos, a kérdés jó! Az az igazság, hogy ezzel így még senki nem foglalkozott, annál is inkább, mert nyelvenként teljesen eltérő is lehet a gyakorlat, annak ellenére, hogy igen közeli rokon nyelvekről van szó (sokszor még az is vitás, hogy mi a nyelv és mi a nyelvjárás, pl. amit ma északolasz nyelvjárásnak neveznek, az valójában a franciához áll közelebb és nem is olaszhoz, ezzel szemben amit asztúriai nyelvnek hívnak, csak annyiban tér a spanyoltól, hogy u van o helyett a szó végén, szóval ezek inkább politikai kérdések).

Vannak egészében történeti, konzervatív helyesírású újlatin nyelvek (pl. francia, amely az igeragozásnál jelöli a személyragokat úgy, ahogy a latinban voltak, de ejteni nem ejtik, tehát pl. az aime, aimes, aiment alakok ejtése egyaránt [em]), vannak részben történeti helyesírárú nyelvek (pl. a spanyol, amely őrzi írásban a v/b közti különbséget, a néma h-t, amely viszont nem minden szóban származik a latin h-ból, hanem jöhet az f-ből is), és vannak egészében újító, fonetikus írású nyelvek, pl. a román, ahol a svának ejtett latin hangsúlytalan a-ra is külön betűjel van (ă), amikor igazából nem is lenne rá szükség, mert hangsúlytalan a - a hátravetett nőnemű névelő kivételével - mindig svám vagyis írásban ă. Ez ugyanúgy megvan a portugálban is és a barcelonai katalánban is, csak ott nem jelölik külön betűvel.

Tehát valójában nem az írás változott meg, az csak - kisebb vagy nagyobb mértékben - próbált alkalmazkodni a kiejtéshez, hanem a kiejtés. Az olaszban pl. már nem írják a néma h-t, egyetlen kivétellel, az avere (< HABERE) bizonyos alakjaiban, de csak azért, hogy írásban meg tudják különböztetni azonos hangzású szavaktól: ha szemben az a elöljáróval, hanno szemben az anno (év) szóval, stb. A románban ezzel szemben ejtett mássalhangzó a h, igenám, csak éppen ez a h nem a latin eredetű h, hanem csak a szláv, magyar stb. jövevényszavakban szerepel, mivel ezeken a nyelveken is ejtik (tehát ahol a latinban h volt, ott a románban sem írják: avea < HABERE).

Vannak bizonyos jelölési különbségek a nyelvek között, attól függően, hogy az inkább etimólogiai, vagy az inkább hangjelölő írást választották, így:

• az [ke], [ki] csoportokat a keleti latinság (olasz, román) a hangjelölő che, chi betűkkel írja, míg a nyugatiak az etimológiai que, qui-t használják (amelyben már a latinban sem hangzott szinte a félhangzó).
• a [ge], [gi] csoportoknál hasonló a helyzet: olasz/román ghe, ghi, míg spanyol, francia gue, gui, ha pedig ejteni kell a félhangzót, akkor trémával: güe, güi.
• a spanyolban volt egy sziszegőhang-eltolódás a 16-17. században, erről részletesen olvashatsz itt, lényeg, hogy a középkorban volt hatféle sziszegőhang/affrikáta /sz, z, s, zs, c, dz/ (nagyjából megfelelt az olasz hangrendszernek), amelyből lett három vagy - a nyelvterület legnagyobb részén ma már csak - kettő zöngétlen réshang /sz, ch, (th)/.

A sémi nyelvekhez hasonlóan a hangrendszer átalakulásában itt is a legnagyobb szerepet a lágyulás (palatalizáció, frikatizáció) játszotta, illetve a nehézkes kiejtésű msh.-csoportok /kt, pt, ps, ks/ leegyszerűsödése játszotta. Ezekben vagy teljes hasonulás történt, mint az olaszban: > /tt, tt, ss, ss/, vagy részleges hasonulás, mint a románban: kt > pt; vagy hasonulás és palatalizáció, mint a spanyolban: [kt > jt > ty > cs], [ps > jsz/js > sz/ch], stb.

Hát "röviden" ennyi, majd ha vmi eszembe jut, még folytatom. – Mex ^plática 2009. március 4., 16:27 (CET)

Folytatás (tudtam, hogy vmiről nem beszéltem): az egyik legfontosabb hangváltozás a latin > újlatin átmenet során a velárisok palatalizálódása volt palatális magángangzók előtt. Ehhez egy kis bevezető. Az ólatinban háromféle /k/ hangot ejtettek:

• palatális k-t [kj] e, i előtt
• középállású k-t a előtt, illetve
• veláris-labializált k-t o, u előtt.

Az elsőt és a másodikat kezdetben k-val, majd az elsőt c-vel, a másodikat k-val; a harmadikat mindig a q-val jelölték. Majd a klasszikus korban már csak a c-t használták (a k csak a Kalendae szóban maradt fent), és a q-t meghagyták a [w] félhangzó előtt a labiális ejtés miatt (más kérdés, hogy később a [w] is eltűnt que, qui szótagokból). Namármost, a latin > újlatin átmenet során a palatális k és g hangok tovább palatalizálódtak, és lett belőlük kj > ty, illetve gj > gy. A keleti latinságban ez tovább alakult cs és dzs-vé, míg nyugaton c-vé és zs-vé (majd az utóbbi a spanyolban s-sé, majd ch-vá). Ugyanez történt számos mássalhangzócsoporttal, amely palatálist tartalmazott (lj, tj, dj, cl, gl stb.). Különös figyelmet érdemel a [tj] írásban latinul -ti- (pl. a -tio végződés), amely ugyancsak c-vé vagy dz-vé alakult, ami azt jelenti, hogy a nyugati latinságban a kj/tj megkülönböztetés eltűnt, míg a keletiben a cs/c~dz révén megmaradt. Nyugaton ráadásul ez a c/dz még tovább egyszerűsödött sz-szé, tehát pl. a latin CAELU, eredetileg kiejtve [kájlu] (ólatin) majd [kjelu] (klasszikus) a spanyolban és az olaszban is cielo leírva, ejtése viszont spanyolul [thjélo] vagy [szjélo] (nyelvjárástól függően), olaszul viszont [csélo]. A SPERANTIA, amelynek eredeti kiejtése [szperantya] lehetett latinul, spanyolul esperanza [eszperantha] vagy [eszperansza], olaszul speranza [szperanca], tehát látható, hogy az olasz megőrizte a kj és tj közti különbséget. Hagyomány szerint az újlatin nyelvek ma csak c-t és qu-t használnak (kivétel a ladino, amikor latin ábécével írnak, de az tkp. átírásnak számít), de ennek ma már semmi köze ahhoz, hogy ólatinul különböző hangokat jelölt a c, k, q. – Mex ^plática 2009. március 4., 18:02 (CET)

Ami még fontos: azt felejtsd el, hogy a latin qu kv, soha nem volt kv, ahogy tanítják, hanem labiális k, átírva [k°] vagy [kʷ]. A mai kv az egy nagyon durva egyszerűsítés. – Mex ^plática 2009. március 4., 18:06 (CET)

Az "alattomos" kérdésedre pedig: az az igazság, hogy nagyon szívesen megtanulnék még néhány érdekes nyelvet, csak nem igazán van időm rá, az újperzsát is elkezdtem a neten (de csak a latin írással), és csak néhány egyszerűbb mondatig jutottam. De azért köszi a felajánlást, spanyolból pedig ha kérdésed van, nyugodtan tedd fel. – Mex ^plática 2009. március 4., 19:00 (CET)

Egyébként ahol a [kw] megmaradt (az örökölt szókincsben csak a előtt), ott azt ma a spanyolban már cu-val írják át (cuando, cuanto, cuatro, cual stb.), az olaszban megtartották rá a latin qu-t (quando, quanto, quattro, quale stb.). De arra kifejezetten allergiás vagyok, hogy pl. a conquistadort magyarul konkvisztádornak kell írni és mondani, amikor ott sosem volt v… dehát ezt egyszer nálam okosabbak eldöntötték (hogy mi alapján, az megint jó kérdés, mert így soha nem ejtették), szóval le kell nyelni. . – Mex ^plática 2009. március 4., 22:45 (CET)

Ezen az oldalon egyébként csemegézhetsz: Szerkesztő:El Mexicano/Lengua – Mex ^plática 2009. március 4., 22:56 (CET)

Kiegészítések

A Moábita nyelvet kiegészítettem kategóriákkal és {{cite book}}^(?) forrásmegadással, valamint interwikikkel. Bármivel is nem értenél egyet ezekből, egyszerűen töröld vagy módosítsd, minden külön értesítés nélkül. Karmela^üzenőlap 2009. március 4., 22:50 (CET)

Átnevezés

Átnevezéskor módosítani kell azokat a cikkeket, amikben utalás van a korábbi névre. Ha rákattintasz a lap mellett arra a linkre, hogy Mi hivatkozik erre, megkapod az ilyen cikkek felsorolását.
Az átnevezéssel csak akkor van gond, ha már létezik egy lap azon a néven, amire át szeretnéd nevezni, ilyenkor azt előbb töröltetni kell. (Vagy úgy, hogy törlési megbeszélést kezdeményezel, vagy ha a lapot te hoztad létre, akkor rátehetsz egy {{azonnali}}^(?) sablont is.)
Ha szabad az új cím, akkor az átnevezés fülre kattintva (a laptörténet mellett van) elintézheted a többit.
Az átnevezéskor megjelölheted azt is, hogy a régi néven létezzen-e továbbra is egy lap, ami átirányít az újra.
Átnevezéskor a laptörténet is átvándorol az új név alá.
Bővebben:

• Wikipédia:Hogyan nevezz át lapokat? (Most látom csak, hogy ez elavultnak van minősítve.)
• Wikipédia:Törlésre javasolt lapok

Karmela^üzenőlap 2009. március 5., 07:29 (CET)

-i vagy -ita?

re -i vagy -ita? ld: kánaáni/kánaánita, moábi/moábita, edomi/edomita, ammoni/ammonita, ...?

Ehhez nem merek hozzászólni. Ha ez a szakirodalomban nem egységes, és neked sincs határozott véleményed, akkor a Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás) illetékes. Azt is megteheted azonban, hogy közvetlenül valamelyik a témában jártas szerkesztővel konzultálsz erről.
Karmela^üzenőlap 2009. március 5., 07:29 (CET)

Honnan fordíts

Ha a szövegnek nincs magyar fordítása még, akkor természetesen az eredetiből fordíts – ennek referenciája az eredeti szöveg. Ha vannak bevett ferdítések más nyelvekre, akkor fordítsd le azokat is, és vagy tedd lábjegyzetbe, vagy ha fontosak, akkor a cikk szövegébe az eredetiből való fordítással párhuzamba állítva. Esetleg táblázatot is lehet csinálni mindebből.
Ha ez így nagyon terjedelmessé válna, úgy hogy az már nem egy enciklopédia-cikkbe való, akkor a Wikiforrás az illetékes hely.
Karmela^üzenőlap 2009. március 5., 07:50 (CET)

Addig is

Addig is, amíg Karmela válaszol az érdemi kérdéseidre, itt van egy gyors válasz: elsässisch = elzászi. A szászországi sächsisch lenne. Üdvözlettel – Hkoala 2009. március 5., 11:09 (CET)

Cite book, két oszlop, Elzász, categorytree

• Jól értem ugye, hogy minden egyes forráshivatkozást meg bibliográfiai tételt darabonként egy-egy cite book-ba kell (érdemes) rakni? (eLVe)

Nem kötelező a {{cite book}}^(?) és a {{cite web}}^(?) használata, csak célszerű. Kötelező viszont a hivatkozásokat az egységes formára hozni. (Karmela)

• Megoldható-e hogy a Mesa-sztélében a bibliaszöveg egy függőleges ablakba kerüljön a héber szöveg mellé (balra)? Így tömörebb lenne (eLVe)

Nem gond. Táblázatba kell foglalni, a táblázat egyik oszlopa a sztélé, a másik a biblia. Ha akarod, megcsinálom, de talán szívesebben próbálgatsz? Arra kell vigyázni, hogy ilyenkor nem használható a < p r e > és < / p r e> közé zárás. (Karmela)

• elsässischen? (eLVe)

Elzászi. Lásd: en:Alsace, de:Elsass, fr:Alsace (Karmela)

• Hogy tudnék rákeresni az összes kategóriára, hogy a cikket tudjam, hogy mibe soroljam be?(eLVe)

Én keresni szoktam egy olyan régi cikket, ami hasonló jellegű, és onnan csórom a kategóriákat.

Ezenkívül fenntebb: (ide kattints: #Categorytree) találsz egy jó eszközt a kategóriák között lavírozáshoz. (Karmela)

Vitalap, allap, archiválás

• Lehet-e/szabad-e a vita-lapomat átszerkeszteni (eLVe)

Igen, kivéve azt, hogy megváltoztatod más hozzászólásának a szövegét. Az adott esetben valszeg az a legjobb, ha nyitsz a Mex-szel való társalgásodnak idekattintva: Szerkesztővita:ELVe/Párbeszéd Mex-szel egy allapot, amire aztán mindketten továbbírtok. Kezdetnek pedig átemeled rá a te vitalapodról amit jónak látsz.

Lassacskán ideje lesz archíválni is mindazt amiről úgy gondolod, hogy már nem akarod állandóan szem előtt tartani.

Karmela^üzenőlap 2009. március 5., 12:09 (CET)

Hivatkozás képből

• Hogyan lehet olyat csinálni, hogy egy kép szövegéből legyen utalás egy külső linkre? (eLVe)

Így:

[[Fájl:Mesha Stele (511142469).jpg|bélyegkép|jobb|A Mesa-sztélé a Louvre-ban.

<ref>A sztélé eredeti, olvasható szövege: 

{{Cite web
| title = Mescha-Stele - Zeichnung
| work = Institut für Evangelische Theologie an der Uni Duisburg-Essen
| accessdate = 2009-03-05
| url = http://www.uni-duisburg-essen.de/Ev-Theologie/courses/course-stuff/im-mesha-stele.htm
}}

</ref>

]]

Itt három dolog van egymásbaskatulyázva:

• [[Fájl:…|…]]
• <ref>…</ref>
• {{Cite web|…}}

Ez lesz belőle:

A Mesa-sztélé a Louvre-ban.

És a lábjegyzetben ez lesz látható:

Karmela^üzenőlap 2009. március 5., 12:09 (CET)

Kié volt Elzász?

• 1871 (porosz–francia háború vége) - 1918: német
• 1918 - 1940: francia
• 1940 - 1944: német
• 1944 - jelenleg: francia

Üdvözlettel – Hkoala 2009. március 5., 12:53 (CET)

Az általad keresett úrnak német hangzású a neve, de ez a világon semmit nem jelent a származására nézve. Ismertem olyan elzászi franciát, akinek teljesen német hangzású családneve volt (nem írnám ide, de olyan hosszú és sokmássalhangzós mint Schwartzenegger), ezt azonban franciásan kellett kiejteni és a keresztneve is francia volt. Érdekes, hogy a szintén elzászi születésű Albert Schweitzert a francia wiki nem németnek és nem franciának nevezi, hanem elzászinak; a német wiki a bevezető sorban nem utal a nemzetiségére, de a cikkben alemann-elzászinak mondja. – Hkoala 2009. március 5., 13:22 (CET)

Az is egy megoldás, ha így fordítod a

• Die Stele wurde 1868 östlich des Toten Meeres bei Dhiban von dem elsässischen Missionar Frederick Augustus Klein entdeckt

szöveget:

• A sztélét 1868-ban... Frederick Augustus Klein elzászi hittérítő fedezte fel.

Aki az így preparált szövegben rákattint arra, hogy elzászi, az ide jut: Elzász#Története.
Karmela^üzenőlap 2009. március 5., 13:53 (CET)

Visszavonás vs. egy régi állapot helyreállítása

ezt adta ki: „A szerkesztést nem lehet automatikusan visszavonni vele ütköző későbbi szerkesztések miatt.” Mit tegyek? (eLVe)

• Ha arra kattintasz a laptörténetben, hogy „(visszavonás)”, akkor csak az abban az egy sorban leírt változtatást próbálod meg-nem-történtté tenni.

• Ha viszont a lap egy korábbi állapotát szeretnéd helyreállítani, akkor

1. a laptörténetben kattints a kivánt időpontra, majd
2. a szerkesztés fülre fölül, azután pedig
3. arra a gombra, hogy Előnézet megtekintése.
4. Nézd meg, hogy tényleg ez kell-e neked, és ha igen, akkor
5. a szoftver minden tiltakozása ellenére mentsd el.

Karmela^üzenőlap 2009. március 5., 17:37 (CET)

Felhasználói lap

Láttam a KeFének szóló üzenetedet. Az igazság az, hogy KeFe kért tőled engedélyt, de mivel ő egy korábbi, már nem oly divatos szóhasználattal felhasználói lapról beszélt, te nem tudtad, hogy a szerkesztői bemutatkozásod megváltoztatására adod az engedélyt. Karmela^üzenőlap 2009. március 5., 17:45 (CET)

Megkérdeztem: # Ha új lapot hozol létre, azt legjobb a felhasználói lapod alatt létrehozni, így nem kell sablonozni ahhoz, hogy mások ne nyúljanak bele. Nem csak a felhasználói lapod, de annak allapjai is a te fennhatóságod alatt áll. Ha hozzájárulsz, akkor tennék egy kis okosságot a felhasználói lapodra, amely egyrészt (akár a felhasználói lapod, akár a vitalapod alatt) segít létrehozni, másrészt segít megkeresni a már meglévő allapjaidat. Ha kéred írd a vitalapomra... - Üdv. » KeFe «  vitalapom•IRC 2009. március 4., 09:53 (CET)

Te írtad: " - Köszönöm, jöhet az „okosság”, ha tudom is használni, fogom!

– eLVe vita 2009. március 4., 10:40 (CET)"

Ezért voltam bátor átrendezni, de semmi problémám azzal, hogy ha nem tetszik, hát töröld! - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. március 5., 18:28 (CET)

Én segíteni akartam, te pedig megsértődtél, szerintem nem volt rá okod, hiszen a tudtoddal, beleegyezéseddel tettem, vagy most már a visszaállítás miatt vagy megsértődve? Azt is vissza lehet vonni, itt semmi nem tűnik el nyomtalanul. - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2009. március 5., 19:11 (CET)