Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)

Kocsmafal – helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási kérdések szekciója

Főlap  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Helyesírási   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Kategóriajav.    |   Szavazás   |   Szav. javaslatok   |   Véleménykérés   |   Enwiki, magyar üzenő    |   Commons, magyar KF

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár   |   Wikifajok

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.) Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: ! Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével, vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Rövidítés: WP:KF-HE WP:KF-HELYES

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban! Ha instant válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára! belépés Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak. Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon! Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Még két cikk (vasútvonalak)

Függőben– Joey ^{üzenj nekem} 2011. január 1., 20:30 (CET)

Ezeknek is ki kéne találni új nevet, mert így teljesen rossz:

• New Lower Inn Valley vasútvonal
• Lower Inn Valley vasútvonal

VT^levéltár 2010. december 27., 20:59 (CET)

Talán Alsó Inn völgyi vasútvonal?

Ha már így összejöttünk, én átnevezek mindent, csak mondjátok meg, mi a rossz! Itt a teljes lista: Szerkesztő:B.Zsolt/vasutvonalak. A már helyes alakokat töröljétek ki az allapomból! – B.Zsolt ^vita 2010. december 27., 22:05 (CET)

Szerintem legyen viszonylat, esetleg német név de az angol fordítás nem hivatalos. VT^levéltár 2010. december 27., 23:07 (CET)

OFF: nekem a kedvencem a Hamm–Minden nagysebességű vasútvonal. Ádám ✉ 2010. december 29., 11:29 (CET)

- RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. december 29., 11:37 (CET)

ON-ként annyit tennék hozzá, hogy HA magyarítjuk (de kétségeim vannak afelől, hogy kell-e…), és HA a javasolt formában magyarítjuk, AKKOR az Alsó-Inn-völgyi vasútvonal kötőjellel íródik. Ádám ✉ 2010. december 29., 11:43 (CET)

Az osztrák vasútvonalaknak tradícionálisan tulajdonneveik vannak, amit a magyar gyakorlattal szemben nem a cégről kapnak többnyire (l. Debrecen-Füzesabonyi HÉV), amit lehetne magyarítani (Debrecen-Füzesabonyer Landesbahn), hanem a tájegységről, legtöbbször a vasutat magába fogadó folyóvölgyről.

Azt javaslom, hogy a cégneveket magyarítsuk (Salzburgi Helyi Vasutak, Grác-Köflachi vasút), alcímben föltüntwetve az osztrák nevet (Salzburger Lokalbahn SLB, Graz-Köflacher Eisenbahn GKB), a többi vasutat tartsuk meg jól ismert, német nevén. Így maradjon az Unterinntalbahn és a Neues Unterinntalbahn elnevezés. Kivétel a Semeringbahn, ott a Semmering-vasút szerintem a magyarban elég elterjedt, vagy az Arlberg-vasút, Tauern-vasút, de olyat, hogy Traisen-völgyi Vasút, vagy Nyugati-vasút, Mura-völgyi vasút még nem hallottam. A Südbahn persze magyar-osztrák vegyes cég volt, itt Déli Vasútként futott, nyílván az is jó, ha magyarul van. Benbe ^vita 2011. január 23., 13:24 (CET)

Továbbá

Csak a friss termésből:

• Zhuzhou Electric Locomotive Works
• China Railways SS4G
• China Railways SS5
• China Railways SS8

Erősen kétséges, hogy ezeknek csájna réjlvéjsz meg lokomitív vörksz lenne a nevük. – 84.206.40.98 (vita) 2010. december 29., 08:25 (CET) (Anon)

Szeretnétek kínai írásjeles című cikkeket? Oké, csak nehéz lesz begépelni! – B.Zsolt ^vita 2010. december 30., 14:56 (CET)

Szerintem a kínai gyárak/cégek angol elnevezésének használata a legcélszerűbb. A kínaiak is így tesznek, mindenre van közkeletű angol nevük, és mindenki tudja, hogy az mit takar. Benbe ^vita 2011. január 23., 13:24 (CET)

Déli Front

FüggőbenGyantusz ^vita 2011. február 9., 19:42 (CET)

Lehet igaza annak a szerkesztőtársnak, aki szerint a Délnyugati Frontot nagy F betűvel kell írni? – Peyerk ^vita 2011. január 28., 22:21 (CET)

Szerintem egyértelműen nem, de a hadakozó egységek és hasonló nyalánkságok nevei körül előfordulhatnak gondok. Elvileg (illetve tudtommal) sem a délnyugati front, sem annak parancsnoka, sem a déli hadseregcsoport, sem semmi hasonló nem viselkedik intézménynévként. Meg kéne nézni hasonlókat a tanácsadókban + szükség esetén föltehetem a kérdést szagértő füleknek... Bennó^fogadó 2011. január 28., 23:01 (CET)

Megjegyzem, én eddig szinte mindenütt nagy betűvel láttam leírva a front szót, mint seregtestet. Gondolom a kisbetű abból a szempontból zavaró, hogy kapásból összetévesztenék az arcvonallal. Ami azt illeti, nagybetűs címmel cikkeink is vannak (1. Ukrán Front, 2. Ukrán Front) – Laci.d ^vita 2011. január 28., 23:07 (CET)

Az világos, az a nem világos, hogy milyen alapon lehetne ezt tulajdonnévnek tekinteni, az az érzésem, hogy semmilyen alapon. A pragmatikus nagybetűsítést most ne keverjük ide. Bennó^fogadó 2011. január 28., 23:13 (CET)

Értem. Sajnos én nem vagyok helyesírásguru, csak ahhoz tudok alkalmazkodni, ahogy látom a könyvekben. Ha azt mondjátok máshogy kell, akkor máshogy fogom - bár gondolom a pragmatikus nagybetűsítést sem hülyeségből találták ki, de mindegy. – Laci.d ^vita 2011. január 28., 23:27 (CET)

Egy kicsit ráerősítek Benó által mondottakra, de továbbra is a szócikkben látok némi helyesírási anomáliát. Én a pragmatikus nagybetűsítést nem halottam még, de a katonai egységek katonai nagyságát hívatott elnevezések általános használatban kisbetűvel írandók. Így tehát szárazföldi módon elindulva a legkissebtől raj, szakasz, század, zászlóalj, ezred, dandár, hadosztály, hadtest, hadsereg és front az mind kis betű. A hivatalos szervezeti egység elnevezésekben nagy betűvel írják a megnevezést pl. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred. Tehát az említett 1. Ukrán Front az a katonai magasabbegység hivatalos elnevezése és nagybetűvel írandó. A délnyugati front az a szócikkben egy földrajzi elhelyezkedés szerinti megjelölés, akkor szerintem kicsi kell legyen. Ebben a szócikkben említünk déli, délnyugati és keleti frontokat. Egyébként azon gondolkodom, hogy most se jó a szócikkben a "a lengyelek ellen induló Nyugati front parancsnoka", mert akkor a nyugati is kicsi kell legyen. Ismerve az akkori szervezetlenséget ezek nem a katonai magasabb egységek elnevezései, hanem egy a térképen könnyebb eligazodást segítő megnevezés ezért gondoltam jónak Peyerk szerkesztő kisbetűsítését, de most jobban belegondolva a Nyugati nagyot nem értem, mert akkor az meg miért nagy? Andrew69. 2011. január 29., 08:50 (CET)

Nem értem miben erősítettél rá Bennóra, szerintem az ellenkezőjét mondod. Ezek a frontok magasabbegységek, amiket éppen égtájak szerint neveztek el. Csakhogy szerintem a műszaki ezredet sem kell nagybetűvel írni, ahogy a gyalogezredet sem, így helyesen Rákóczi Ferenc műszaki ezred és 32. gyalogezred. Nem? – Peyerk ^vita 2011. január 29., 12:34 (CET)

Hát helyesírásban nem vagyok erős. Bennóra csak abban erősítettem, hogy utánna kell nézni. Azért jó, hogy átírtad, mert bizonytalan vok én is. Válaszolva igen, amit írsz így szoktuk írni 32. gyalogezred, viszont ha a hivatalos nevét használjuk? Gondolom Bennó szerint ez tulajdonnév és más lesz. Bizonytalan vok de érdekelne, ha valaki megmondaná hogyan kell helyesen írni. A frontok és magasabbegységek esetében viszont nem tudom abban az időben volt-e ilyen hivatalos elnevezésük? Ha igen akkor meg úgy néz ki mind nagybetű, mert tulajdonnév. Egy biztos ezen a téren nem könnyű eligazodni! Andrew69. 2011. január 29., 14:54 (CET)

Ez a történet a szovjet érában volt használatos. Itt nemcsak a magasabbegységet nevezték így, hanem annak műveleti területét is, vagy fordítva, arról kapta a nevét a hadseregcsoportok összesége, a front, mint alakulatkategória. Persze ettől nem kell feltétlen naggyal írni, ha a megkülönböztetés, mint igény nem érv. A Hadtudományiban 4 fogalmi értelme van leírva:

„front <lat. frons 'homlok, elülső oldal'>: 1. a →szárazföldi csapatok hadműveleti-hadászati seregteste, amelyet rendszerint csak a háború kezdetekor alakítanak meg. Rendeltetése: hadműveleti-hadászati feladatok végrehajtása, szárazföldi hadműveletek folytatása. A legfelsőbb főparancsnokságnak, ill. a főparancsnokságnak van alárendelve; állományában szárazföldi és repülőseregtestek, magasabbegységek, egységek, hadtápcsapatok és intézmények, valamint vezetési szervek egyaránt megtalálhatók. Összetételét a feladattól függően határozzák meg, s látják el támogató-, ill. megerősítőeszközökkel és -erőkkel. A II. vh.-ban a szovjet ~ állományába 3-4-től 8-9-ig terjedő összfegyvernemi, 1-3 harckocsi-, 1-2 légi hadsereg, néhány harckocsi-, gépesített lovashadtest és több tucat különböző fegyvernemi és szakmagasabbegység, egység, valamint hadtáp-magasabbegységek, egységek és intézetek tartoztak. A háború folyamán a szovjet hadsereg ~jai a legfelsőbb főparancsnokság főhadiszállásának utasítására hajtották végre támadó és védő hadműveleteik előkészítését, és vívták meg azokat. A II. vh.-ban ~okat alakítottak még a japán fegyveres erők állományában is, ahol olyan hadműveleti seregtestekként működtek, amelyek rendeltetése haditevékenységek folytatása volt egy meghatározott földrajzi térségben. A német és a II. vh.-ban velük szemben álló nyugati hadseregekben ~ helyett →hadseregcsoport megnevezést használtak. – 2. terület (sáv, körlet, zóna), amelynek a határain belül harctevékenységek folynak (a ~ és hátország értelmezésében). – 3. arcvonal, a csapatok →harcrendjének (→hadműveleti felépítésének) az ellenség felé néző oldala. A harctevékenységek folytatása során megkülönböztethető a támadás, a roham, az áttörés, a védelem stb. ~ja (arcvonala). – 4. két különböző termodinamikai tulajdonságú (legtöbbször különböző hőmérsékletű) légtömeg közötti választófelület v. időjárási zóna, melyet időjárási ~nak is neveznek.” Ld. Hadtudományi lexikon I. (A–L). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 378. o. ISBN 963-04-5226-X

Ha a front nem is kisbetűs, az égtáj lehet az, ha alakulatról van szó (pl. Délnyugati front, 2. Ukrán front)? --Gyantusz ^vita 2011. január 30., 12:54 (CET)

Mint tulajdonnév (AkH. 154. a)). --Gyantusz ^vita 2011. január 30., 16:15 (CET)

De hisz épp az a kérdés, mitől minősülne ez tulajdonnévnek. Jó lenne példákat találni gondozott szövegben, lehetőleg helyesírási tanácsadókban hasonló jelenségek kezelésére. Bennó^fogadó 2011. január 30., 17:48 (CET)

Őőő... nekem az nem kérdés hogy tulajdonnév. Ahogy a 32. gyalogezred is az. Ezek nem valami esetleges és egymáshoz képest (égtáj vagy sorszám szerint) elnevezett cuccok, hanem állandóan megszervezett valamik, amiket el kell nevezni, nem lehet csak megmutogatni a térképen. A tulajdonnév-jelleget erősíti, hogy a sorszámok egyáltalán nem szükségszerűen folytonosak, ha valmelyik megszűnik, a többit nem számozzák át. Ugyanígy, a szovjet frontok neve a háború előrehaladtával egyenesen megtévesztővé is vált, a 2. ukrán front nem volt se második, se ukrán, csak amikor megszervezték őket épp ukrajnában jártak és úgy helyezkedtek el egymáshoz képest.. – Peyerk ^vita 2011. január 31., 22:37 (CET)

Mikor tekintünk valamit intézménynek? Szerintem akkor, ha valamilyen szabályok megdefiniálják és nem mondjuk valami alkalomszerű, pl. személyekhez kötött intézmény. Pl. a hadseregeket felosztjuk Szergej és Jurij között, Jurijé a déli hadseregcsoport. Ha neki vége, akkor másképpen csoportosítunk. Ehhez képest viszont a Déli Hadseregcsoport egy állandó intézmény volt, ami Olaszország felé, a NATO nápolyi központú D/déli S/szárnya felé nézett. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 21:18 (CEST)

Ennek ellenére az akadémia hozhat ennél nyakatekertebb szabályt, csak azért, hogy szükség legyen rájuk. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 21:19 (CEST)

Variációk hasonló témára: Dél Hadseregcsoport. Itt szerintem sanszos a kis h (Dél hadseregcsoport), mivel a hadseregcsoport egy tök általános magasabbegységi lépcső (ezred, hadosztály stb.). Másrészt archiválva lett azóta egy másik itteni vita is (hogy ne felejtsük el): Wikipédia:Kocsmafal_(helyesírás)/Archív54#Frontok. --Gyantusz ^vita 2011. október 19., 02:08 (CEST)

A második világháború portálja

Függőben(aláíratlan)

Sziasztok!

• Konkrétum: A Portál jelenlegi neve a A második világháború portálja.
• Felvetés: Beroesz 2008. szeptember 25-én írt megjegyzésében: „Az én értelmezésemben Második világháború-portál lenne a helyes. A jelenlegi név arra utal, hogy a Wikipédia világháború-portáljai közül ez a második.”
• Kérdés: Melyik változat a helyes?

A Második világháború műhely nevében előre is köszönöm a segítséget. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. február 10., 22:52 (CET)

Beroesz rosszul értelmezi. Amire ő gondol, az "A Wikipédia második világháború-portálja" lenne, vagyis éppen az általa javasolt forma lehetne (egyébként szerintem csak erős szándékkal) félreértelmezhető, bár nem helytelen. Egyébként a jelenlegi forma a helyesírási szabályzat azon ajánlásán alapul, hogy a hosszú kötőjeles összetételek helyett inkább az értelmező jellegű birtokos szerkezeteket javasolt használni (részben éppen a fentihez hasonló félreértések elkerülése érdekében). – Winston ^vita 2011. február 11., 09:22 (CET)

Bennem itt bújik a kisördög, és az merült fel, hogy műhely elnevezése vajon helyesírásilag megfelelő ebben a formában? Olvastam, hogy Bennó és Adam78 vezérletével anno volt egy nagyszabású, a műhelyneveket rendberakó akció, de akkor ez a műhely még sehol se volt, így felmerül bennem, hogy esetleg ilyen irányú vizsgálatra szorulna. Hm? – Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 11., 10:15 (CET)

A műhely elnevezése az Első világháború műhely nevének analógiájára született, ami szerintem van olyan régi, hogy beleessen abba az időszakba, ahol Bennóék foglalkoztak a műhelynevekkel. – Laci.d ^vita 2011. február 11., 14:30 (CET)

Valóban, elsiklottam felette, helyesen Második világháború-műhely vagy inkább A második világháború műhelye. – Winston ^vita 2011. február 11., 11:10 (CET)

Igen, akartam is kérdezni, hogy a műhely nevének idomulnia kéne-e a Portál nevéhez, de aztán kitöröltem, mert nem akartam egyszerre túl sokat kérni. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. február 11., 14:03 (CET)

Persze hogy kellene idomulnia, tök logikus! És nyugodtan kérdezd meg, ez a hely arra való Mint Bennó írta nemrégiben ezen az oldalon, itt erény az, ha kötözködik valaki kötőjeleken és egyéb apróságokon (az idézet nem egészen pontos, de a lényeg benne van) – Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 11., 21:47 (CET)

Nekem az a sanda gyanúm, hogy ha kötőjelezni akarunk, akkor a jelzőt és a jelzett szót még egybe is kéne írni (másodikvilágháború-műhely), hisz az egészre vonatkozik, de az rettenetesen nézne ki. A mostani szerintem jó, mert egyértelmű. – Mathae Fórum 2011. február 11., 14:15 (CET)

Ilyen gyanúm nekem is van, de attól hogy nem néz ki jól, még nem ok arra, hogy helytelenül használjuk! Bennónak kellene ide megérkeznie – Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 11., 21:47 (CET)

Második világháborús műhely/portál, esetleg? Akela(3) ^vita 2011. február 12., 21:44 (CET)

Szerintem ez már szerencsésebb, de én még mindig Bennót várnám ebbe a szakaszba, érdekes, hogy eddig nem érkezett még meg. --Joey ^{üzenj nekem} 2011. február 18., 14:41 (CET)

Értesítettem (meghívtam) Bennó, hogy szükségünk lenne a véleményére. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. február 18., 14:50 (CET)

Szerintem mind a kettő helyes, attól függ, mit akarunk írni. Én címkeszerűen jobban szeretem a névelő nélküli alakot, azaz Második világháború-portál', címszerűen viszont jobb A második világháború portálja, ha mondjuk egyébként Unga-bunga portálnak hívják, ami értelemszerűen az, aminek értjük, mint előbb, mert arról szól. (au Bernard, Yes, minister) Az a baj, hogy vagy a kötőjel a zavaró, vagy a névelő. Ezen kellene egyszer elgondolkodnia a helyesírás isteneinek – az ősrobbanás növessze hosszúra a szakállukat – hogy miért ne lenne jó a Második világháború portál. A nyelv örökké változik, ahogy mondani szokták. Nosza. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 21:09 (CEST)

Strasbourgi eskü

FüggőbenÁdám ✉ 2011. április 7., 18:13 (CEST)

Van ez a cikk: Strasbourgi eskü. Szerintem ide kéne egy kötőjel az i elé (gyk: Strasbourg-i eskü), mivel a város nevének kiejtése [stʁasbuʁ] franciául: [1]. Vélemény? - Gaja  ✉ 2011. április 5., 09:41 (CEST)

A francia ejtéshez nem értek. De ha tényleg így van, akkor szerintem is legyen kötőjeles, elvégre éppen ófrancia nyelvemlékről van szó. Viszont a szövegben mindenképp nyomatékosan jelezni kell, hogy a franciás kiejtés miatt ilyen. LA^pankuš→ 2011. április 5., 11:22 (CEST)

Hát ha így van, akkor így van. Bennó^fogadó 2011. április 5., 12:04 (CEST)

Beleírtam, átneveztem. Köszi! - Gaja  ✉ 2011. április 5., 14:41 (CEST)

Lásd itten. Strasbourg német szó... Nem tudom a megoldást, de az elzászi kavalkádnak megfelelően nem lehet túl egyszerű... :) --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. április 5., 14:43 (CEST)

Az a francia ejtés szempontjából mindegy, és ez a germán névnek is a franciás helyesírása. Engem is meglepett, de az IPA és a hangfelvételek tanúsága szerint tényleg néma a -g. Bennó^fogadó 2011. április 5., 14:44 (CEST)

Így utólag már nem vagyok olyan biztos, hogy helyes-e a franciás változat. Mégpedig azért, mert – mint a cikkben is olvasható – a fele ófrancia, a másik fele pedig ófelnémet. Ez esetben pedig inkább annak kéne dönteni, hogy melyik részhez tartozott. És nem a Nyugati Frank Birodalomhoz, sőt még csak nem is annak közelében, hanem Lotaringia és a Keleti Frank Birodalom határán volt. Ez pedig mégiscsak a németet erősíti. Hacsak nem tekintjük a Frank Birodalmat úgy egészében csak a francia állam ősének, míg a németének nem. LA^pankuš→ 2011. április 5., 18:07 (CEST)

Ez bennem is felmerült, lehet, hogy a latin nevén volna célszerű jegyezni, mert az garantáltan nemzetközi: Sacramenta Argentariae. Bennó^fogadó 2011. április 5., 18:12 (CEST)

Mivel nem Straßburg az említett városnév, hanem Strasbourg – ami, akárhogy is nézzük, francia név – kötőjelesnek kell lennie. Ha Straßburg/Strassburg lenne, akkor nem. De valóban a latin lenne a legjobb kompromisszumos alak... - Gaja  ✉ 2011. április 5., 21:48 (CEST)

Az első mondattal némiképp vitáznék: németül Straßburg. Csak most éppen Franciaországban leledzik. A latinnal nekem se lenne bajom. LA^pankuš→ 2011. április 5., 21:55 (CEST)

Lehet, hogy tévedek, de szerény véleményem szerint a strasbourgi esküt magyarul akkor is strasbourgi eskünek fogják hívni (g-vel ejtve a nevet), ha a várost időközben átnevezik Pityipalkónak – lásd még Püthagorasz és Pitagorasz-tétel, Patyomkin és Potemkin-falvak stb. (vö. AkH. 210. második bekezdése). A korábbi csaták és más események szócikkeit sem nevezzük át a városok mai nevének megfelelően (a nándorfehérvári diadalból sem lesz belgrádi diadal) – és ez nemcsak a névváltozatra vonatkozik, hanem a nevek ejtésére is. Egyfelől tehát figyelembe vehetnénk, hogy ez egy rögzült kifejezés, aminek együttesen van jelentése, ezáltal referenciája is, másfelől pedig hogy a nevek néha az eredetitől eltérően honosodnak meg a magyarban, vö. Prága (nem Praha), Párizs (nem Paris), sőt Londont is o-val ejtjük, nem pedig [lándön]-nek, noha az lenne az autentikus, Moszkvát sem [mászkvá]-ként stb. Erről minimum konzultálni kéne valakivel, mielőtt mi itt nagy magabiztosan lezárjuk a dolgot… Ádám ✉ 2011. április 7., 18:13 (CEST)

Szerintem ez még ennyire sem egyszerű. Ugyanis pont hogy akkor nem hívták a várost véletlenül sem Strasbourgnak, amikor az eskü hozzá köthető. Tehát a helyzet inkább fordított. Ami a másik felét illeti: jogos szempont, ámbár semmi sem utal a név írásában a külön kezelésre (Prága, Párizs és Moszkva esetében igen). Bennó^fogadó 2011. április 7., 18:53 (CEST)

Lehet, hogy nem hívták így, de mai magyar köznyelvben ezt a várost straszburgnak fogja mondani mindenki, és a kötőjelezés csak erősíteni fogja azt a #&@%&#@ ostoba hiedelmet, hogy a ragokat mindig kötőjellel kell kapcsolni az idegen szavakhoz (lásd WP:AÚ). Különben a latin címmel csak elodáznánk a problémát egy mondattal arrébbra, mert a sacramenta akármientáriát senki nem fogja így ismerni, és úgyis oda kell írni utána, hogy „elterjedt nevén strasbourg(-)i eskü˝. Alensha 2011. április 7., 19:00 (CEST)

Ez egy szép elv volna, ha érvényesíteni lehetne. De nem lehet. A Le Halle betűsort is vsz. 'lehalle'-ként ejti ki az átlagos beszélő úgy magától, mégis jelezzük, hogy néma -e van a szándék szerint a végén. stb. Bennó^fogadó 2011. április 7., 19:25 (CEST)

Nem gondolnám, hogy a 9. század közepén Argentoratumnak nevezték volna. Ha még latinul volt, akkor Stratisburgum vagy Strateburgus. LA^pankuš→ 2011. április 7., 19:19 (CEST)

Egy szóval nem állította senki, hogy Argentoratumnak nevezték volna, annyit mondtam, hogy nem Strasbourgnak (végképp nem franciásan). Ez viszont biztos. Bennó^fogadó 2011. április 7., 19:25 (CEST)

Vissza a komolyba

Tehát: a helyzet az, a fentebb Ádám által hozott példákkal ellentétben, hogy ez a leíró szószerkezet kimondottan a mai nevét használja a városnak, és szemben a fenti kalandosabb ötleteinkkel, valószínűleg szerencsés is ezt alkalmazni, nagyon nehézkes volna autentikusabbat megállapítani (nem tudok róla, hogy régi magyarban fordul-e elő valamiféle Strasbourg-variáns, mondjuk egy olyan, mint az Augsburg/Ágosta páros).

A kérdés tehát tényleg csak az, hogy a ma joggal használt elsődlegesen franciás alak végének az írása hogy néz ki. Ádám joggal figyelmeztet arra, hogy pl. az OH. tanúsága szerint az a szó végi -g ejtett hangot jelöl, de valóban kérdés, hogy emögött csak az ejtési adat hiánya, vagy valami egyéb megfontolás áll. Rá lehetne kérdezni. Bennó^fogadó 2011. április 7., 19:40 (CEST)

Ez itt érdekes. LA^pankuš→ 2011. április 7., 19:44 (CEST)

Itt pedig rumci is Strassburgozik. LA^pankuš→ 2011. április 7., 19:47 (CEST)

Földrajzinév-bizottság: Strasbourg (persze az ajánlott kiejtés, illetve toldalékolás ebből nem derül ki).

Tótfalusi István Kiejtési szótára (Tinta, Bp. 2006) pedig ezt adja meg:

Strasbourg – [sztraszbur]; [straszburg] francia

Ádám ✉ 2011. április 7., 23:31 (CEST)

Vagy Strassbourg-i eskü, vagy Strassburgi eskü. A 842. évről van szó, amikor a frankok, azaz germánok kötötték. 1 pont a germán alaknak. Mi magyarok ma is Strassburgnak mondjuk. 2. pont a germán alaknak. 2:0-ra győzött a kötőjeltelen Strassburgi eskü. Tus (és nem touche, touché, touchée). Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 20:48 (CEST)

Akkor viszont meg kellene fordítani az átirányítást, a szakaszról pedig levenni a függőt. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. június 27., 22:02 (CEST)

XY a populáris kultúrában

FüggőbenBináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 11., 00:59 (CEST)

Számos szakaszcímben láttam már ilyet és ehhez hasonlókat. Populáris kultúra, popkultúra, sőt a népszerű kultúra alakkal is találkoztam már. Szerintem ezek az angol cikkekből való tükörfordítás (XY in popular culture) félresikerült eredményei. Tudtommal a helyes magyar fordítás a tömegkultúra. Ezeket javítani kéne, ha nem tévedek. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. június 27., 17:41 (CEST)

A tömegkultúra szerintem lekezelő és elitista (pont ezért prüszkölnek a tömeg szó használata ellen a „közösségi közlekedés” kifejezés hívei is). Én azt érezném benne, hogy a wikipédia ízlésbeli ítéletet akar alkotni. Ráadásul a tömegkultúra és az „elit” kultúra szétválasztása egyénenként különbözik (hm, volt egy nagyon érdekes csevegésünk hasonló témában a Nagy B.-vel, valamelyik archívumában elérhető), ezt sok minden mutatja a WP-n is. Pl. Kategória:Csillagok háborúja a populáris kultúrában – miért, maga a Csillagok háborúja nem a populáris kultúra része?

Szerintem egy „Alakja a művészetekben és a médiában” vagy hasonló cím is jó lenne, de nekem megfelel a populáris is. Alensha 2011. június 27., 19:23 (CEST)

Túlbonyolításnak tűnik. Egyszerűen a kultúrában, valaminek a kulturális hatása. A szakaszcímet is ennek megfelelően volna célszerű megfogalmazni. Bennó^fogadó 2011. június 27., 20:29 (CEST)

Jussunk erről valami egyezségre, amire lehet hivatkozni, mert ha pl. az az álláspont alakul ki, hogy a == ... a populáris kultúrában == címeket == ... a kultúrában ==-ra cseréljük, akkor semmibe sem kerül egy bottal végigmenni rajta és lecserélni, viszont ehhez konszenzus kell. Szerintem Bennó javaslata elfogadható, és így megszabadulunk attól a kényszertől is, hogy mi osztályozzuk a kulturális hatásokat, és minősítsük őket populárisnak vagy populártalannak. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. június 28., 07:55 (CEST)

Nekem is a kultúrában alak tűnik a legmegfelelőbbnek. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. július 4., 11:20 (CEST)

szerintem is jó. Alensha 2011. július 4., 14:06 (CEST)

Nem nagyon ügyes, frappáns cím. Talán a Kulturális hatása v. valami ilyesmi? Ez se az igazi, de talán még mindig jobb? Bennó^fogadó 2011. július 4., 14:19 (CEST)

Hatása más művekre? --Hkoala 2011. július 4., 16:01 (CEST)

Ez bonyolultabb. Most nem találok jobb példát, itt van pl. a duduk nevű hangszer. Ez mint ilyen természetesen kulturális termék, sőt „populáris” is nyilván a maga világában, Örményországban. Ugyanakkor a duduk hangját felfedezték a nyugati filmzene-készítők, és újabban egy csomó filmben szerepel. Az en:Duduk ezeket „In popular culture” szakaszcím alatt sorolja fel.

Itt sem A kultúrában cím, sem a Hatása más művekre nem jó, itt arról van szó, hogy egy távoli, egzotikus kulturális termék ki van véve eredeti közegéből és át van helyezve a mi intézményesült, üzletiesült nyugati (fogyasztói) kultúránkba. Hogy lehetne ezt tömören kifejezni? – Villanueva ^vita 2011. július 4., 16:38 (CEST)

Gondolkodtam kicsit rajta, a tömegkultúra szónál nekem most nem jutott eszembe kifejezőbb – Villanueva ^vita 2011. július 4., 18:31 (CEST)

Az ELTE-n szokás népszerű kultúrának mondani, de a tanárok is a tömegkultúrát preferálják, megegyezve abban, hogy ennek nincs semmilyen lekezelő mellékzöngéje (ahogy a tömegközlekedésnek vagy a tömegfilmnek[=műfajfilm, közönségfilm] sem). – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2011. november 18., 11:25 (CET)

Hármas, Négyes Szövetség, Augsburgi Liga

Függőben(aláíratlan)

Két kérdés, hasonló,de mégis más: (1) Mi a helyes írásmódja (kis-nagybetű, egybe vagy külön) ezeknek: a Hármasszövetség, a Hármas Szövetség vagy a hármasszövetség vagy a hármas szövetség (angolul Triple Alliance, németül Tripelallianz), ill. ugyanígy Négyesszövetség (angolul Quadruple Alliance, németül Quadrupelallianz). Több ilyen is volt a történelemben, évszámmal lehet majd különbséget tenni köztük. (2) Az Augsburgi Liga vagy az augsburgi liga? Nézem: A Szent Liga, Szent Szövetség nagybetűs, de pl. a schmalkaldeni szövetség, a kalmari unió kisbetűsek. Hasonló lesz (feltételezem) a cambrai-i liga és a cognac-i liga is. Egységes szabály ez? Akela ^vita 2011. július 14., 11:23 (CEST)

Ez utóbbi kettő miért kötőjeles? Egyikben sem látok sem összetételt, sem néma hangot a végén... - Gaja    ✉ 2011. július 14., 14:08 (CEST)

Az i elég ritkán jelöl a magyarban -e/-é hangot, márpedig Cambrai kambré. Ott ezért van kötőjel. Cognac meg, mint tudjuk, konyak... – Mathae Fórum 2011. július 14., 14:18 (CEST)

Cambrai-i oké, de a konyakkal azért vigyázzunk! - Gaja    ✉ 2011. július 14., 14:26 (CEST)

Az első ejtése 'cambréi', tehát más a véghang, mint a végbetű, szerintem az i-t némának tekinti. (Ha nem lenne néma, mint pl. mumbai-i, ejtsd mumbáji, nos akkor ... ööö, akkor hogyan is kellene írni a mumbai-i-t? Ajjaj, nem tudom, Help!!!) Másik: cognac-i, ejtsd 'konyaki', megint más betű, mint az ejtett hang, nem írhatom le, hogy cognaci, armagnaci, medoci. Vagy mégis??? Már nem vagyok olyan biztos. Akela ^vita 2011. július 14., 14:26 (CEST)

A magam részéről úgy írnám, hogy bombayi...– Mathae Fórum 2011. július 25., 16:37 (CEST)

Hová tűnt Bennó, mikor ekkora szükség lenne rá??? - Gaja    ✉ 2011. július 14., 15:34 (CEST)

Ja, és nem Medoc, hanem Médoc... Medoc az noire, a terület viszont é-s... - Gaja    ✉ 2011. július 14., 15:34 (CEST)

Az a gyanúm, hogy ezek mind kisbetűsként volnának kezelendők, de az OH. a Szent Ligát naggyal hozza. Én semmi okát nem látom, rákérdezek. Bennó^fogadó 2011. július 14., 11:30 (CEST)

A Katolikus Liga mintha abból a megfontolásból lett volna nagybetűs, hogy párthoz hasonlónak tekinthető. --Hkoala 2011. július 14., 12:14 (CEST)

Nahát, not a bad idea. Csak az az izé, hogy akkoriban még mai értelemben vett pártok, amiket a mai helyesírás szerint kezeljünk, hát, hm. Hm. Bennó^fogadó 2011. július 14., 12:16 (CEST)

A Szent Liga, Szent Szövetség logikája más, mint az -i jelzősöké: Nagybetűs, mert gyanúm szerint tulajdonnév, mint a Hattyú-ház, vagy Turul Szövetség (vagy a fentebbi rögeszmém, a Trianon-kereszt). Aztán van pl. a Balkán-szövetség (amit, ha „balkáni szövetség” formában használnék, akkor rögtön kisbetűs lenne (ennek utána kell járnom, melyik a járatos magyar kifejezés). De úgy tűnik, következetes a szabály. Akela ^vita 2011. július 14., 12:19 (CEST)

 megjegyzés Destruktív, kárörömmel Én attól szoktam ideges lenni, hogy eltűnnek az ékezetek a magyar alakból, mert latin kiejtés helyett angol írásmintára írjuk, pl. nilóta → nilota. Mást meg egyen meg a fene, hogy egyre több mindent írunk német és latin helyett angol mintára kötőjel nélkül külön, valamint csupa nagybetűvel. Beeeeeeee. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 14., 14:59 (CEST)

 megjegyzés Off begin: Ez önmagában is szomorú, mert irreverzibilis folyamat. A felületes angolbólmásolás úgy terjed, mint a zöld alga a tengerben. Soha többé nem lehet kiirtani, legfeljebb helyileg és átmenetileg ritkítani. Sajnos nem is a helyesírás a legnagyobb baj, hanem érdemi tartalmak betűszerinti átvétele, fellengzős, brit-amerikai mi-vagyunk-a-jó-fiúk világszemlélet kritikátlan másolása... Mindegy. Húsz év múlva az akkori olvasók (ha egyáltalán olvasni fogják e fölösleges értekezéseket), már nem is fogják érteni, miről hablatyoltak ezek a szőröző dinoszauruszok, kihalás előtt öt perccel? Off end. Akela ^vita 2011. július 14., 16:07 (CEST)

 megjegyzés Bizony így van, viszont másrészről a nyelv örökké változik, különben nem lett volna bábeli zűrzavar. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 14., 16:27 (CEST)  megjegyzés Nagyon pontos kifejezést használtál: „Örökké változik”. Egy-egy szakaszban néha fejlődik is. Akela ^vita 2011. július 14., 18:05 (CEST)

Videók újratöltve

FüggőbenBináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 25., 15:59 (CEST)

Előzmények:

• Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív5#Videojáték vagy Videójáték?
• Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív10#Videojáték ó?

Ádám a fenti szakaszokban kifejtette, hogy a rövid/hosszú ó attól függ, önálló szóként áll-e az összetételben a videó. Az OH viszont egy nagy rakat példát hoz olyanra, ahol az összetételben rövid a video, egyetlenegyet sem olyanra, ahol hosszú lenne, és semmi szabályt, magyarázatot nem mellékel hozzá, így aztán meglehetősen elbizonytalanodtam. Konkrétan az alábbi esetekben, ezek mindegyikére kérek útmutatást:

1. videónéző
2. videógyűjtemény
3. videóvágó
4. videómegosztó
5. videórészlet

Eddig ezek merültek fel, amiket mégis hosszúnak gondolok. Én úgy próbáltam magyarázni magamnak, hogy ahol az összetételben az utótag jellege a video (pl. videofelvétel, videokazetta, mert lehetne másféle felvétel vagy kazetta is), ott rövid, ahol meg nem, ott hosszúnak kéne lennie. De közben a videógyűjteményt a videotékával rokonítottam, hiszen majdnem ugyanaz a jelentésük is. De itt inkább videóknak a gyűjteményéről van szó, mint egy olyan gyűjteményről, ami videoalapokon készült; viszont ugyanezt a tékáról is mondhatom. Az OH igazából nem ad segítséget a konkrétan fel nem sorolt esetek eldöntéséhez (sugallja, de nem mondja, hogy minden összetétel rövid), és nyilván lesz még pár, mert rengeteget kigyűjtött nekem a bot, ezek jöttek elő idáig, ahol nem tudom eldönteni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 24., 22:37 (CEST)

Én azt mondanám, hogy rövid csak akkor lehet, hogyha előtag, és előtag csak akkor lehet, ha az utótag (mozgó)képi jellegére utal. Én tehát a fentieket hosszú ó-val írnám. Hogy az OH. szerzői mit mondanának, hogy írnák, és milyen alapon, azt tőlük kellene megkérdezni. Érdemes lehet sort keríteni erre, hiszen valóban zavaró, hogy hallgatólagosan mintha a rövid o-t sugallanák akár teljes körűen. Ádám ✉ 2011. július 25., 22:11 (CEST)

Köszi. Írtam egy segédprogramot, amelyik kigyűjti az összes videós szóösszetételt a cikkekből, és akkor kiderül, milyen kérdéses esetek vannak még. Sajnos az utolsó sorban sikerült csinálnom egy hibát, amitől lefutott pár óra alatt, de nem írta ki az eredményt. :-) Hamarosan jövök majd egy listával. De azért örülök, hogy ezekben egyetértesz velem, ez megerősít. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 25., 22:48 (CEST)

Francia direktórium

FüggőbenBináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 6., 11:05 (CEST)

A Francia direktórium (vita • • hivatk • • • • • • ) tele van nagybetűs Direktóriumokkal. Ezeket mind kisbetűsíteni kéne, nem? Olyan, mint amikor Kormányt írnak kormány helyett. Ez csak egy kormányzó szerv, de attól még nem tulajdonnév. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 2., 10:00 (CEST)

Alapjában igen, kisbetű (én is úgy írom), ha leíró szövegben beszélünk különböző direktóriumokról, köztük a franciáról. De ha konkréten a "Direktóriumról", mint a francia törvényhozó szervezetről szólunk, akkor vannak kételyeim: Ez nem a szervezet tulajonneve: "a Direktórium"? Elődje a "Nemzeti Konvent," nagybetűvel. Az Országgyűlés (ha nem általában, hanem konkréten, a Magyar Országgyűlésről van szó), a Nemzeti Megmentés Kormánya, a Forradalmi Munka-Paraszt Kormány, a Nemzeti Egyetértés Kormánya... etc etc ezek nagybetűsek. Közjogi szerződésekben nagybetűvel szerepel a Magyar Állam is. Nincs ilyen "megszemélyesített" alkalmazási esete ezeknek? Akela ^vita 2011. augusztus 2., 15:16 (CEST)

A jogi íráshasználat sajnos kicsit sem mérvadó, a jogászok mindent nagybetűvel írnak, ami a kezük ügyébe kerül, még a felperest is. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 2., 16:54 (CEST)

A nyomorult alperest meg csupa kisbetűvel, lásd nemecsekernő. Akela ^vita 2011. augusztus 2., 19:13 (CEST)

Egyéb vélemények? Vannak más hibák a cikkben, de kétszer nem akarok hozzáfogni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 3., 17:13 (CEST)

Auróra (cirkáló)

FüggőbenBináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 17., 14:27 (CEST)

Ez a hajó hogy írandó? Tényleg mindig hosszú ó-val van a könyvekben, de az OH meg kifejezetten röviddel hozza. A szabályos átírást oroszból már rég elbuktuk, merthogy ez oroszul Avrora, nem Aurora, tehát ez végül is lefordított névnek tekinthető. Mitől rövid? Mitől hosszú? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 10., 20:31 (CEST)

Az OH nem listázza a különböző kivételek közt, egyszerűen csak ez van, punktum. Egyébként ez van az MHSz-ben is. Érdekes. --Pagony^foxhole 2011. augusztus 10., 20:36 (CEST)

Valószínűleg nem fordításnak tekintik, hanem a névadó Aurora alapján. LA^pankuš→ 2011. augusztus 11., 01:37 (CEST)

Nem Aurora istennő a névadója, ezt éppen tegnap éjjel javítottam a ruwiki és az ott felhozott forrás alapján, ezt valószínűleg így hasraütéssel szokták mondani a neve alapján. Ennél sokkal érdekesebb a név eredete, de csak a ruwikiben lehet rendesen elolvasni, nálunk hiányozik egy-két szócikk, mint az Aurora fregatt meg Petropavlovszk védelme. De az lehet, hogy ők is ezt hitték. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 08:21 (CEST)

Na igen, de a hasonnevű krími vitorlás fregattot is csak el kellett nevezni valamiről. :) Az avróra egyenlő zarja költőiül, vagyis hajnal. De mindez nem oszt, nem szoroz, itt nem átírásról van szó, hanem egyszerűen valaminek a névalakjáról, amiben az OH és az MHSz szembemegy a rég bevett gyakorlattal. De mit tehetünk mást, mint hogy követjük őket? --Pagony^foxhole 2011. augusztus 11., 11:59 (CEST)

Ruwikiül sajnos nem értek kilenc évnyi tanulás után sem. Viszont így tényleg nem tudom elképzelni, miért így kell írni. LA^pankuš→ 2011. augusztus 11., 11:35 (CEST)

Pagony: a másik választásunk, hogy nem követjük őket. Jó lenne tudni, vajon mekkora mértékben terjedt el a hosszú ó-s írás. Mindenképpen különleges eset, hiszen nem az orosz név átírása. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 13:00 (CEST)

Javaslom, hogy Bennó kérjen eligazítást Mártonfiéktól, mivel nem látszik benne a logika (nem átírás oroszból). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 17., 14:27 (CEST)

Úgy látom, az oroszok az Aurora Borealis (sarki fény) után nevezték el a hajót. Ez a szó a magyar nyelvben hosszú magánhangzóval hangzik. Másrészt, a szócikk elején ékezetet tettek az o betűre, ami kettős jelentésű. Egyrészt hangsúlyos a szótag; másrészt jelzi, hogy a kiejtése nem á, hanem ó. A magyar nyelv (latin örökség) a hangsúlyos magánhangzókat hosszan ejti. MZ/X ^vita 2011. október 25., 14:04 (CEST)

Az Auróra testvérhajói a Pallasz cirkáló (Паллада, ejtd Pallada), Tritón lányáról, a „kisebbik Pallaszról” és a Diána cirkáló (Диана, ejtsd Gyiána), a görög Diana istennőről, Artemisz görög megfelelőjéről. Bajban leszünk, ha megíródnak ezek a szócikkek is. Akela ^vita 2011. október 25., 14:34 (CEST)

Vangelis ismét

FüggőbenLA^pankuš→ 2011. október 23., 17:06 (CEST)

Egyszer már pedzegettem ezt a kérdést, miszerint Vangélisz Papathanaszíu valahogy nem stimmel nekem. Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív50#Vangelis és Demis Roussos. Azt mondhatnám, érdeklődés hiányában elhalt. A cím azonban továbbra is rossz. Szerintem. Mivel a linkelt vitában a névátírásról önmagában nem volt szó, újra felteszem a kérdést.

1. A Vangelis művésznév. Ez esetben egyszerűen Vangelis a cikkcím.
2. Átírjuk görögből. Akkor viszont Evángelosz Odiszéasz Papathanaszíu.
3. Azt gondoljuk, hogy ez egy görög művésznév. Akkor lehetne Vangélisz. (Családnév nélkül.)

Ebben a formában csak a görög wikin van. De még ők is latin betűvel kiemelik, hogy Vangelis a művészneve. Pontosan ugyanezek állnak Démisz Rúszosz cikkcímére, aki

1. Demis Roussos
2. Artémiosz Vendúrisz Rúszosz
3. Démisz(?!)

LA^pankuš→ 2011. október 13., 21:09 (CEST)

Szerintem használjuk azt a nevet, amelyet maga a művész választott ki arra a célra, hogy megjelenjék a lemezborítón. Ugyanis mindenki ezen a néven ismeri őket. Ha ezek után még egy egyértelműsítő lapot is készítesz, az csak segít a dolgon. MZ/X ^vita 2011. október 13., 21:17 (CEST)

Most néztem, egy másik görög így szerepel: Irène Papas a francia wikin. Mi is így ismerjük; nem azzal a helyesírással, ahogy a magyar wikin található. De Bob Dylant se nevezzük már Robert Zimmermannak! És Mark Twaint se nevezzük Samuel Clemensnek! MZ/X ^vita 2011. október 13., 21:56 (CEST)

Teljesen egyetértek az előttem szólóval. Annak idején arról is vita volt, hogy pl. az amerikai elnökök neve mi legyen, és lett Jimmy Carter, mert ezt is így ismeri, használja mindenki. De itt van pl. Madonna, vagy Lady Gaga az utóbbi időkből... A fenti neveket sem kellene tehát a jelenlegi formájukban használni... - Gaja    ✉ 2011. október 14., 10:18 (CEST)

Egyetértek, a művésznév az művésznév. Ezért nincs átírva pl Wang Lee-hom Vang Li-hung névre, és Jay Chou sem Csou Csie-lun és Jackie Chan sem Csen Kung-szang, pedig az a hivatalos neve, ha átírjuk kínai írásjegyből. A kínaiak nem hivatkoznak rá Jackie Chanként soha. De azért hülyén festene a Jackie Chan átirányítva Csen Kung-szang-ra, nem? :) A neves művészeket a művésznevükön kell feltüntetni, akkor is ha a művésznevük a valódi nevük nemzetközi latin betűs átirata. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 14., 18:35 (CEST)

Egyetértek én is. Az átirányítást meg kell fordítani: Vangelis legyen a főjelentés, és a többiről legyen átirányítás. --Malatinszky ^vita 2011. október 14., 18:39 (CEST)

Aki felvesz egy művésznevet az azért teszi, hogy ezen a néven ismerjék, hogy mindenki tudja, hogy erről az általa választott névről csak és kizárólag ő jusson eszébe, ezért mindenkit, akinek közismert, saját maga által választott művészneve van, nekünk is azon a néven kell szerepeltetni. (Mellékesen Vangelis a Magyar és nemzetközi ki kicsodában Vangelisz formátumban szerepel, mellé írva az eredeti neve ebben a formában: Vangelisz Papathanassziu) Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. október 14., 18:49 (CEST)

Nem feltétlenül értek egyet a fentiekkel, hiszen pl a Kiki, a Flipper Öcsi, a Lagzi Lajcsi, a Fluor Tomi, a Charlie, stb. művésznevek is mind-mind átirányítások az adott művész polgári nevével írt szócikkcímre, egyébként nagyon helyesen. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 17., 22:53 (CEST)

Egészen érdekes ez a rendszer. Amikor Bódi Sylvi kapcsán felvetettem, hogy ugyan már legyen rendesen és magyarul Szilvia, akkor azt kaptam válaszul, hogy hagyjam békén az anglomániáját, ez a művészneve és punktum. Hasonlókat tucatjával lehetne mondani. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy rendszer egy szál se, esetleges és egyedi elbírálású mindegyik. Ez esetben viszont az ismertebb formának kéne a címnek lenni. Persze kérdés, hogy az ismertséget milyen mércével mérjük, de hogy Vangelist és Demis Roussost inkább ezeken a neveken ismerik, mint Evángelosz Odiszéasz Papathanaszíu és Artémiosz Vendúrisz Rúszosz az zicher. LA^pankuš→ 2011. október 19., 12:03 (CEST)

Mindenképpen egységesíteni kellene. Én azt gondolom, hogy amelyik művész művésznéven alkot (akármilyen műfajban), legyen az a szócikk címe, a bevezetőben úgyis szerepelni fog a rendes nevük. Madonna és Prince is a művésznevén szerepel. Kiki határeset, lévén, hogy ha jól tudom, Kiki néven neki nem jelent meg lemeze, ez neki csak egy "becenév". Fluor Tomi lemezein nem a Karácson akármi név szerepel, ha jól tudom, neki se kellene átirányításnak lennie. Igazából Tarkant us vissza kéne nevezni Tarkan (énekes)-re (Madonna mintájára), mert ő sem használja a vezetéknevét művészként. Ahogy Vangelis se igen jelentetett meg lemezt Evángelosz Odiszéasz Papathanaszíu néven, az tuti. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 19., 12:24 (CEST)

Szóval levonhatom a konzekvenciát aképpen, hogy

1. Vangelis → a többi redir
2. Demis Roussos
3. Tarkan (énekes)

ésatöbbi??? LA^pankuš→ 2011. október 23., 17:06 (CEST)

Charles Chaplin??? LA^pankuš→ 2011. november 24., 10:06 (CET)

Szerintem nyugodtan nevezd át őket, viszont akkor rögtön egy irányelvet is kéne alkotni róla. Ha még nincs ilyen. - Gaja    ✉ 2011. november 24., 10:58 (CET)

Egy kicsit talán nagyobb részvétel és támogatás kéne hozzá. Nem akarok feltúrni mindent, márpedig nem egy-két lapot érint a kérdés. Ráadásul például Chaplint nem is lehet csak úgy átnevezni, mert a tök felesleges rediregységesítés miatt már először törölni kéne a Charlie Chaplin redirt. Jó lenne úgy nekiállni, hogy legalább valami konszenzusnak látszó megbeszélés van a hátam mögött. LA^pankuš→ 2011. december 9., 09:00 (CET)

Az alapelv az, hogy ha valaki nem vándorolt ki a hazájából, akkor az anyanyelve szerint írjuk át, amennyiben annak írásrendszere átírást igényel, függetlenül attól, hogy még hány országban ismerik milyen néven. Analóg példával talán könnyebb megérteni: mondjuk Vagyim Repin hegedűművészt akkor is így írjuk, ha történetesen sokkal ismertebb külföldön, mint otthon, és Vadim Repin néven háromszor több lemezt adott el, mint Vagyim Repinként. Csakhogy ettől nem szűnt meg orosz lenni, a névváltozatai pusztán szükséges segédeszközök a latin betűs piacon való jelenléthez és terjeszkedéshez, amely segédeszközöket fel kell persze tüntetni a róla szóló szócikkben,

Viszonylag tehát egyszerű: hol született, kivándorolt-e onnan vagy sem stb. Lesznek persze kacifántos esetek, mint mindig, de az alapelv ez. Bennó^fogadó 2011. december 16., 23:53 (CET)

Hát akkor az ügy máris kacifántos. Persze, hogy Vangelis görög maradt. De alkotótevékenysége mindenestül Angliához kötődik, vagy legalábbis az angol nyelvterülethez (USA). Életvitelszerűen élt és dolgozott Angliában. Egyetlenegy görög kiadója sincs, mindent angol kiadók terjesztettek Görögországban is. A görög wiki első mondata: Γνωστός και απλά σαν Vangelis (= más néven egyszerűen Vangelis. Szóval én úgy gondolom, hogy kétszeresen is Vangelis, egyfelől művésznévként, másfelől meg azért, mert a munkássága nem kötődik Görögországhoz. LA^pankuš→ 2011. december 17., 00:37 (CET)

A művésznév vagy a hivatalos név legyen a cikk címe

• Szerintem előbb azt kéne eldöntenünk, hogy egyáltalán egy hivatalos nevet akarunk-e cikkcímként használni, vagy a művésznevet. Ha ezt eldöntöttük, akkor jön csak az a kérdés, hogy azt aztán melyik nyelvből írjuk át. --Karmela posta 2011. december 17., 06:17 (CET)

Pontosan. Ez is ott van a fenti kérdésekben. LA^pankuš→ 2011. december 17., 11:33 (CET)

Szerintem ez a kocsmafalon itt elsikkad. Ki kellene írni szavazásra már és döntsön a nép. Megfogalmazni a pro-kontra érveket és mindenki döntsön belátása szerint. A kantoni átírás miatt is esedékes már, mert egy rakás híres kínai van, akit a latin betűs átírt néven ismer az egész büdös világ, pl. Chow Yun-fat, és tényleg csak akkor nevezném át Cau Jőn-fát-ra, ha nagyon muszáj... Teemeah ^{fight club} 2011. december 17., 11:46 (CET)

Először is egy életképes szövegjavaslatot kéne összekalapálni. --Karmela posta 2011. december 17., 14:55 (CET)

Szerintem is a sokkal ismertebb művésznév legyen a cikkcím. További példák: Alfonsó és Rodolfo (utóbbi így is van). Hofi Géza. Sinkó László esetén a cikk csak annyit ír, hogy Sinkovits Imre öccse. Bud Spencer, Terence Hill. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 15., 22:03 (CET)

Szerintem is egyértelműen a művésznév, hiszen azt ismerik. Madonna, Prince, Tony Curtis... Az eldöntendő itt még az, hogy át kell-e írni magyarosra a művésznevet. Én azt mondom, hogy ha egy előadó egyfajta latin írással írja a művésznevét, amin lemeze jelent meg, amivel filmek stáblistájában szerepel, akkor nekünk azt kell követni és nem a magyaros átírást. Lásd Taeyang, Jay Chou. Ha valakinek a művészneve egyben a születési neve is, annál bizonytalan vagyok... Lásd Chow Yun-fat, pl. Teemeah ^{fight club} 2012. január 15., 22:31 (CET)

Készítettem egy draft javaslatot itt: Szerkesztő:Teemeah/Brigádmunkapad/Művésznevek átírási irányelve Teemeah ^{fight club} 2012. január 15., 22:54 (CET)

Teemeah, megnéztem a javaslatodat, és a Művésznév vs. teljes név című rész tetszik is. Azt a részt viszont, hogy Nem latin betűs művésznevek átírása vagy át nem írása nehezen megfoghatónak érzem. Ugyanakkor nincs jobb ötletem, de van-e esetleg másnak?

--Karmela posta 2012. január 15., 23:54 (CET)

Magyar Kézilabda Szövetség vagy Magyar Kézilabda-szövetség

FüggőbenTambo

Mivel nem szeretnék a 3x visszaállítás hibájába esni (mégegyszer) szeretném kikérni a véleményeteket. erről. Ez a hivatalos nevük: [2] Tambo ^vita 2011. november 11., 20:32 (CET)

Az ilyeneket emlékem szerint már valahol vitattuk röviden. valóban a Magyar Kézilabda Szövetség a bevett, ami ellene van az általános szabálynak, de azt kivétel nélkül valamennyi sportág szövetsége sérti, úgyhogy ennek kivételszabálynak kell lennie még akkor is, ha valamelyik nyelvi testület nem tette azzá. Ha jól emlékszem, ilyesmi volt a konklúzió. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. november 11., 21:42 (CET)

Nem így van, lásd még pl. Magyar Labdarúgó-szövetség, stb. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 12., 22:03 (CET)

Ez itt nem válasz, hanem ugyanaz a kérdés. A honlapjukon nekik is külön szó, ahogy minden sportszövetség esetében. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. november 12., 22:33 (CET)

Ez nem kérdés, egyértelmű a magyar helyesírás. Labdarúgók szövetségéről vagyis labdarúgó-szövetségről van szó (és csak a 6:3-as szabály miatt lesz kötőjeles, különben egybeírandó lenne). -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 12., 22:57 (CET)

Az ilyen esetekre nem azt alkalmaztuk korábban, hogy a (cég, szervezet, minisztérium stb.) bejegyzett, hivatalos nevét használjuk a szócikk címében, de a cikk elején van egy megjegyzés (sablon), hogy ez a magyar helyesírás szerint helytelen? Samat ^{üzenetrögzítő} 2011. november 13., 00:51 (CET)

{{rögzültrossz}}^(?) vagy {{sic}}. Személy szerint nem értek egyet a Magyar Labdarúgó-szövetség szócikkének vitalapján található eredménnyel. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium vs. Nemzetierőforrás-minisztérium vagy Tanár úr kérem vs. Tanár úr, kérem) Samat ^{üzenetrögzítő} 2011. november 14., 00:21 (CET)

Egyet nem érteni természetesen lehet, de nem nagyon érdemes. Mint ott is le van írva, ez egy ezerszer átrágott dolog, a vita eredménye pedig precedens értékű a többi sportági szövetség szócikkcímére vonatkozólag. Azt csak mellesleg jegyzem meg, hogy a helyesírás megkérdőjelezése önmagában is nonszensz, de ez nem tartozik szorosan ide. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 14., 11:33 (CET)

Joey, mutass rá légy szíves arra a jogszabályra, amely szerint a helyesírási szabályok felülírják a cégek bejegyzett neveit. Nem a helyesírást kérdőjelezzük meg, hanem azt, hogy jelen esetben ez bármit is számítana. Inkább az önkényes átkeresztelés a nonszensz. Ezért van a {{rögzültrossz}}^(?), tessék azt használni. Lábjegyzetben fel lehet tüntetni, hogy te hogyan írtad volna a cég nevét, a helyesírás szerint. Pontosan ott a helye ennek az információnak, az első lábjegyzetben, de semmiképpen nem a főcímben. A címbe a cég tényleges, bejegyzett, alapító okiratban rögzített stb. nevét kell írni. – CsGábor^[±]  2011. november 14., 11:58 (CET)

CsGbábor +1. Amit az adminlistára írtam:

• „A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Magyarország hivatalos/bejegyzett labdarúgó-szövetsége.” – ez igaz;
• „A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet” – ez nem igaz, mert ilyen nevű sportszervezet Magyarországon nincsen.

Samat ^{üzenetrögzítő} 2011. november 14., 16:50 (CET)

Ferencvárosi TC helyett Ferencvárosi TK, mint tornaklub. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. november 14., 01:02 (CET)

Megoldottam a problémát! Mielőtt kapok egy nap blokkot, levettem a kért cikkek listájáról. Tambo ^vita 2011. november 14., 12:18 (CET)

Szellemes megoldás. Hosszabb távon azért jó lenne rendezni ezt a kérdést. Tegyük hozzá, hogy ez a kérdés 2008 óta szerepel a Szerkesztő:Cassandro/Kérdések, amik mindig fel fognak merülni listában. Szóval nem egyszerű kérdésről van szó. --– CsGábor^[±]  2011. november 14., 12:32 (CET)

Szerintem se tekintsük megoldottnak a problémát, amikor éppen belelendültünk a vitába :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2011. november 14., 16:50 (CET)

A Kategória:Nevet változtatott személyek mintájára létre kellene hozni a Kategória:Nevet változtatott Szövetségeket. Tambo ^vita 2011. november 15., 07:11 (CET)

Már létezik hasonló kategória Kategória:Szándékosan hibás alakban hagyott intézménynevek néven. --– CsGábor^[±]  2011. november 15., 14:36 (CET)

Jogszabályi háttér

Az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról 6. § (2) „A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, […]” A jogszabály tehát rendelkezésről beszél.

Lomnici Zoltán egy 2010-es könyvben azt írja: „A Legfelsőbb Bíróság KK 1. sz. állásfoglalása alapján […] a név a személy azonosításának és megkülönböztetésének fontos eszköze. Ez a jogi személyek – így a társadalmi szervezetek – nevére is vonatkozik. […] Ha az elnevezés e követelményeknek [ti. a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményeinek] nyilvánvalóan nem felel meg, […] a bírósági nyilvántartást meg kell tagadni. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele azonban nem akadálya, hogy utóbb bárki […] perben vitassa a névhasználat jogosságát.” Dr. Lomnici Zoltán: Egyesületek, 3. kiadás, Budapest: HVG-ORAC, 2010, 203–206. oldal, ISBN 978-963-258-104-0

Szóval az nem úgy van, hogy fogom magam és átírom a cég nevét. Ha nem tetszik a szervezet neve, tessék perelni. Vagy inkább ne, békésebb és sokkal értelmesebb megoldás is van: felkeresni a céget a problémával, lásd a Magyar Autóklub cikket. – CsGábor^[±]  2011. november 15., 14:19 (CET)

CsGábor, az Isten szerelmére, értsd már meg, hogy nem a szövetség átnevezéséről van szó, hanem csupán egy szócikk elnevezéséről! Mint ilyen, teljesen felesleges bármiféle jogszabályi háttérre hivatkozni, hiszen a szövetséget senki se akarja átnevezni! A szócikkek elnevezése saját belső hatáskörünk a Wikipédia:Elnevezési szokások figyelembe vételével. A helyesírás pedig teljesen egyértelmű, amit – még egyszer hangsúlyozom – nem érdemes vitatni. Lásd még a lentebb linkelt olvasnivalókat. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 15., 17:54 (CET)

Joey, egyetértek veled, hogy az idézett jogszabály itt nem releváns, viszont örülnék, ha többször már nem jönnél ezzel a „helyesírást nem érdemes vitatni” fordulattal. Ebben a vitában senki sem vitatja a „Magyar Kézilabda-szövetség” típusú alakok helyesírását. A vita arról szól, hogy amikor a helyesírási szabályok által diktált alak (Magyar Kézilabda-szövetség) eltér attól, ahogy a szervezet nevezi magát (Magyar Kézilabda Szövetség), akkor melyik alakot érdemes követnünk. Malatinszky ^vita 2011. november 15., 18:33 (CET)

Észrevételed alapján ezt az egyetlen mondatot kihúztam. A többit viszont messzemenőkig fenntartom, sőt! -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 17., 08:16 (CET)

Nem a helyesírást vitatom. Éppen arra mutattam rá, hogy annak jelen esetben semmi jelentősége. --– CsGábor^[±]  2011. november 15., 18:37 (CET)

Egy enciklopédiában? Már megbocsáss, Gáborom, de hol élsz Te? :) -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 17., 08:16 (CET)

Jogállamban. – CsGábor^[±]  2011. december 1., 19:32 (CET)

+1 -RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 15., 15:39 (CET)

Van még kb. 200 "Labdarúgó-szövetség" cikk, ebből a magyart másképpen, azért írjuk külön, mert ez a bejegyzett neve? Ilyen alapon a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség cikk címét (és az összes szövetség cikkét) is át kellene nevezni az eredeti nevére. Miért fordítjuk le, ha így van bejegyezve (igaz nem magyar bejegyezésű)? Azért mert magyar wikipédia? Szerintem vagy a magyar is kötőjeles legyen, vagy az összes az eredeti nevén szerepeljen, de azt nem támogatom, hogy kizárólag a magyar legyen szóközös, csak azért mert ez a hazai bejegyzése (így nem egységes a többi elnevezéssel)--Tomcsy ^üzenet 2011. november 15., 16:53 (CET)

A nemzetközi szövetség magyar neve nincs bejegyezve, az egy egyszerű fordítás, a FIFA nem használja. Azt mindig a magyar nyelv aznapi szabályainak megfelelően kell és lehet lefordítani. Valóban az MLSZ-hez és a többi sportszövetséghez kellene fordulni az ügyben, de pozitív hozzáállással. használni csak azt a nevet használhatják cégszerűen, ami be van jegyezve, mert különben jogilag ráfázhatnak, szerződések érvénytelenek lehetnek. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. november 15., 17:22 (CET)

Elmegy a téma másfelé. Nem a nemzetközi szervezetek lefordításáról van szó, hanem magyar szervezetek saját alapítójuk által adott nevéről. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 15., 18:21 (CET)

Felhívnám a figyelmedet alább a név és a név helyesírása közti különbségre. Közérthető példa: a Marianna és Mariann formák ugyanannak a névnek két írása, mindkettő anyakönyvezhető. Lásd hasonlóképpen: Attila és Atilla. Szerinted ez a két névforma nem ugyanahhoz a névhez tartozik? Bennó^fogadó 2011. november 15., 18:32 (CET)

Miféle sületlenség ez már?!? Hát hogy lenne "ugyanannak a névnek két írása" a Mariann és a Marianna? Ez két különböző név, azt kell használni, amelyik a hölgy irataiban szerepel. --Peyerk ^vita 2011. november 17., 08:59 (CET)

Te most megint másról beszélsz. Itt arról van szó, hogy ha én létrehozok egy szervezet xy néven, akkor annak az a neve, és ha érdekelne a helyesírás, akkor biztosan annak megfelelően hoznám létre. Nem valószínű, hogy az egyes szervezetek alapítói mellett nem volt valaki (akár akkor, akár később), aki ne szólt volna, hogy jaj, az AK meg az OH...! De ha én alapítóként így akarom létrehozni, akkor annak az a neve, és nem az, amit egy helyesírási szótár mond. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 15., 18:56 (CET)

Nem én beszélek másról, te vonsz egyenlőséget a név és a név helyesírása közé. A szándékosságra és gondozottságra vonatkozó feltevésed merőben indokolatlan, pláne manapság, amikor jogszabályok tömkelege jelenik meg gondozatlan szöveggel. Az utolsó mondatodban megint csak azonosnak veszed a nevet annak írásával. Ez is bizonyára egy lehetséges álláspont (bár erősen tudománytalan), de ezen az állásponton maradva nincsen miről beszélnünk tovább. Ha te a nevet azonosnak tekinted a helyesírásával, akkor valóban névváltoztatásnak tűnik az, ami szerintem nem (ahogyan te sem változol más személlyé attól, ha zöldre festik a hajadat, bár erőteljesen megváltoztatja a megjelenésedet). Amennyiben ezt a különbségtevést nem érted, vagy nem fogadod el, akkor nincsen miről beszélnünk. Ami önmagában nem tragédia, csak nem árt tisztázni. Bennó^fogadó 2011. november 15., 19:01 (CET)

Nézd, én ezt szinte egy kalap alá sorolnám a szerzői jogvédelemmel. Egy író könyvének szócikkét is az adott címén írjuk, egy film címet is az adott címen írjuk (vagy a magyar forgalmazó által adott néven), akkor egy szervezet alapítóját ugyanez a jog illet meg. Ha ő x néven hoz létre valamit, akkor annak az a neve, és nem hiszem, hogy egy lexikon felülbírálhatná ezt. Maximum - mint föntebb is írta más és egy csomó szócikkben így van - bele lehet írni a cikk elejére, hogy a helyesírási szabályok szerint ez és ez lenne. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 15., 20:39 (CET)

Kieg: te sem változol más személlyé attól, ha zöldre festik a hajadat Ez a hasonlat itt nagyon nem áll, én valóban nem lennék tőle más személy, de az én akaratom lenne, hogy zölden, kéken vagy barnán akarnám és olyanra csinálnám, ahogy én akarom. Ha én létrehoznám az x szervezetem y néven, baromira sértene, hogy máshol máshogy jelenik meg. Éppen az tűnne elírásnak. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 15., 20:43 (CET)

Igazából itt a gyakorlat vitatkozik a szótári agyakkal, tehát valóban nem sok értelme van a vitának. A lényeg, hogy ha létrehozták úgy, akkor az a neve. Részemről ezt nem húzom tovább. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2011. november 15., 20:44 (CET)

Bennó visszatérő régi mániája az a semmivel alá nem támasztott állítása, hogy a név és annak helyesírása elválaszthatók egymástól. Erre jó lenne ha egyszer valami forrást hozna, mivel az ellenkezője nyilvánvalóan források tömegével alátámasztott.

Amióta a hivatalosság formája az írásbeliség, azóta a hivatalos elnevezések nem léteznek az írásmódjuktól függetlenül. Ez a jogban és a gyakorlatban egyaránt egyértelmű. Egy településnévnek vagy egy személynévnek akár egyetlen betűnyi, a kiejtést nem is befolyásoló módosítása névváltoztatásnak minősül, vagyik másik név adásának.

Szóval hol van a forrás arra, hogy a név és annak írásmódja különböző dolgok volnának?

--Peyerk ^vita 2011. november 17., 09:05 (CET)

Hozzá: a név nem azonos a név helyesírásával + gyakorlati szempontok

A fentiekben egy fogalomkeveredés tapasztalható, illetve egy meg nem válaszolt kérdésből adódó félreértések.

Először is például, a név megválasztása keveredik a név helyesírásával, holott ez a kettő nem magától értetődően azonos. A [magyarautóklub] hangsort, ami az illető szervezet választott neve, többféleképpen is leírhatjuk, többféleképpen tagolhatjuk, és az idők során változhat, változik is az írásképi reprezentációja (például attól, hogy intézménynévként kezeljük, és minden alkotóeleme nagybetűs lesz). Ezzel azonban nem változik meg a neve, ahogyan például a Károlyi család neve sem változott meg attól, hogy ötszáz év alatt írták hol Carolinak, hol Carolynak, hol meg éppen Károlinak.

Namármost. Elvileg persze dönthetünk úgy, hogy a lehető legteljesebb, aggályos hűséggel követjük egy-egy szervezet önmagára vonatkozó írásszokásait, de ennek megvannak a maga gyakorlati következményei. Nem a szervezetek identitása és önrendelkezése iránti tiszteletlenség mondatta és mondatja velem, hogy erre energiát fordítani alighanem felesleges, hanem egy egymással összefüggő gyakorlati és elvi szempont:

1. A könyvtárosok a megmondhatói, milyen terhekkel jár, ha egy autentikus írásmódot rögzíteni kívánunk. Máris egy csomó kérdés merül fel:
   1. Mi legyen a név írására vonatkozó autentikus forrás?
      1. Az alapszabály?
      2. A honlap?
      3. A kiadványaik?
      4. Ezek melyik változata?
      5. Ki állapítja meg a hitelüket, egymáshoz képesti rangjukat?
      6. Mi van, ha ezek egymásnak ellentmondanak?
   2. Mi van, ha az alapszabály/egyéb autentikus forrás eredetije nem hozzáférhető, csak egy gondozatlan szövegű átirata?
   3. Ki fogja ellenőrizni, és mikor, hogy nem módosították-e az alapszabályt, vagy nem hagyják-e egész egyszerűen figyelmen kívül a gyakorlatban (ez esetben annak a veszélye merül fel, hogy nemhogy nem sikerült autentikusabb névformát őrizni az enciklopédiában, de egyenesen konfliktusba kerültünk az illető szervezettel)?
   4. Mit csinálunk akkor, ha az illető szervezetet valaki figyelmeztette a helyesírásszerű névírásra, és a gyakorlatban már régen javították a hibát, nekünk viszont az alapszabályi typóhoz kellene mint szentséghez igazodnunk?
   5. Mi van, ha hozzá sem jutunk az alapszabályhoz (nem mindenki őrzi a neten)?
   6. stb.

   Mielőtt egy egész enciklopédia összes szóba jöhető tárgyára vonatkozó szabályt megállapítunk, ezekkel tisztességesen szembe kell nézni, végig kell gondolni előre, nemcsak a Magyar Autóklubra, de a Piripócsi Hagyományőrző Asszonykör Marcafánksütő Tagozatára is, mert különben egy ilyen szabályozás írott malaszt marad.

2. A második szempont inkább elvi. Az összes, a fentiekben leírt nyomozó munkának leginkább csak akkor látszana érdeme lenni, ha föltehető, hogy az illető névírási szokásban valami szándékosság fedezhető fel, az esetek elsöprő többségében azonban nem ez a helyzet, egyszerűen csak lustaságból, nemtörődömségből, idő híján stb. nem ellenőrizték, nem igazították az általunk követett AkH.-hoz. Ez esetben komoly erőfeszítéseket tenni arra, hogy egy merőben esetleges, pillanatnyi lejegyzői írásállapotot szentségként kezeljünk, nem tűnik kifizetődőnek se időben, se erkölcsileg, se anyagilag. :)

Ezek mind tényleg nem problémátlan dolgok, sokféleképpen el lehet dönteni a hozzáállásunkat, csak ne maradjon el a végiggondolásuk. Az akadémiai helyesírás egy íráskódolási KRESZ, amiről föltehető, hogy az állami és fontosabb, nagyobb szervezetek követni kívánják (speciális problémát jelenthetnek ezzel szemben a határon túli, nemzetközi terepen tevékenykedő szervezetek stb.). Hasznosságát többek közt épp az egyöntetűsége biztosítja. A filológiai hűség szép és becsülendő dolog, megvan azonban a könnyebbsége annak is, ha nem kell ezer esetben komoly nyomozati munkát végeznünk, hanem igazodhatunk egy zsinórmértékhez, amit elvileg érvényesnek lehet tekinteni.

Persze szó sincs arról, hogy – akárhogy döntünk is – a maga helyén ne volna releváns információ az érintett írásgyakorlata, bármilyen esetleges is, ahogy megfordítva, ha úgy döntünk, nyilván információ, miképpen volna egy-egy név AkH.-kompatibilis formája. A különbség megint csak főleg gyakorlati: ha azt választjuk, hogy a zsinórmértéket követjük, az biztosítja, hogy a szócikket ne kelljen folyton átnevezgetni, miközben feltárhatjuk benne külön információként az éppen megállapítható gyakorlatot, a másik jóval labilisabb helyzetet teremt.

Felmerülnek aztán egyéb kérdések is. Az enciklopédiaszerkesztés sokat igazít, egységesít. Miért pont az intézményneveket kezeljük ilyen féltő tisztelettel? A szerkesztők egyéni helyesírását miért nem? Miért javítjuk egyáltalán az AkH. szerint a Wikipédia szövegeinek helyesírását (eltekintve most a WP:HELYES-től). Miért? Miért számít többet, hogy az Autóklub vezérigazgatói titkárnőjének mi az írásszokása, mint Mari nénié? Miért nem írhatja bele az utóbbi egy szócikkbe azt, hogy zsemlye vagy azt, hogy türülköző és kőrút? Ezeket miért javítjuk szemrebbenés nélkül, holott alkalmasint jóval intimebb személyes közeget érintenek, mint egy titkárság írásgyakorlata?

Az olvashatóság kívánalmainak megfelelően sok olyasmit egységesítünk, ami fel sem tűnik senkinek. Nem célszerű ebből a komplex rendszerből indulati alapon ragadni ki egy-egy elemet. Azon senki sem akad fenn pl., hogy szegény Károlyi Gáspár nevét olyan formában jegyezzük ma, ahogy egész biztosan soha ő maga le nem írta volna?[3] Hogy II. Rákóczi Ferenc nevének írásáról is csak az az egy biztos, hogy ebben a formában soha le nem írta volna? Változik a helyesírás, változik a nevek írására szolgáló kód (némileg az ejtés is). Mégsem beszél senki névhamisításról és egyéb drámai túlzásokról, amik itten fentebb felmerültek.

Mindazáltal én senki se le se rá nem beszélnék a szabályozás egyik irányú megváltoztatására sem. Szerencsére olyan régen vagyok már itt, hogy pontosan tudom, a rossz szabályokat úgyse fogja végrehajtani senki se, talán az átverekedőjük kezdeti dafkelelkesedését leszámítva. A kiemelt, hangosan tárgyalt ügy látványosan elintéződik, a többi marad úgy, ahogy volt. Ezért tehát nagyjából mindegy, hogy a t. szerkesztőség milyen döntést hoz. Azon belül azonban esetleg érdemes megfontolni, hogy olyant hozzon, amit kevesebb energiával is be lehet tartani, ha véletlenül valakinek eszébe jutna betartania. Bennó^fogadó 2011. november 15., 17:43 (CET)

1. A gyakorlati kérdéssel kapcsolatban: a szervezetek nevét úgy kell használnunk, ahogy azok be vannak jegyezve, ez az interneten is naprakészen elérhető; az összes ezzel kapcsolatos aggály (mi van, ha nem érjük el; mi van, ha megváltoztatják stb.) tehát alaptalan.
2. Az elvi kérdéssel kapcsolatban pedig nekem az a véleményem, hogy ha a szócikk címében és első mondatában nem a szervezet nevét használjuk, akkor a cikk nem a szervezetről szól, valótlanságokat állít és félrevezeti az olvasókat.

Feltehető az is, hogy a szervezetek követni kívánják a magyar helyesírást (és vagy sikerül vagy nem), meg az is, hogy ismerik, de nem akarják követni, mert ők máshogy szeretnék elnevezni a szervezetüket; ez az ő szívük joga, ahogy a költőknek is van költői szabadságuk. Ha esetleg az az eset állna fent, hogy követni szerették volna, csak nem sikerült, akkor majd átnevezik a szervezetet, erre bármikor lehetőség van. Ahogy korábban is írtam: „A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet” – ez nem igaz, mert ilyen nevű sportszervezet Magyarországon nincsen.

A helyesírást addig lehet és érdemes használni, amíg nem ütközik valami más szabályozással – jelen esetben a bírósági nyilvántartással és a szervezetek hivatalos, bejegyzett névhasználatával. Elég régen vagyok itt ahhoz, hogy tudjam, egy rossz döntés kérdésköre állandóan újra és újra elő fog kerülni, újabb és újabb konfliktusokat okozva, amíg egy jó döntés nem születik helyette. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a közösség milyen döntést hoz. Samat ^{üzenetrögzítő} 2011. november 15., 20:44 (CET)

Amit leírsz, az részben azonos azzal, amit én írtam le (kivéve a gyakorlati aggályokat, amikre nem válasz az internetes elérhetőség, az ugyanis önmagában nem garantálja a naprakészségünket), részben meg már megint a név és a névforma teljes azonosságát föltételezve vezetsz le mindenfélét, ami egy igazolatlan előfeltevésből következne, ha az az előfeltevés igazolható volna (lásd alább). Túl sok itt a volna.

A helyesírást addig lehet és érdemes használni, amíg nem ütközik valami más szabályozással – írod, csak hát itt éppen az a probléma, hogy ennek a valami más szabályozásnak eddig semmiféle nyomát nem sikerült kimutatni. Volnál szíves bemutatni, hogy ki és hol fektette le ennek a másik szabályozásnak az alapjait? Hol is van ez a másik szabályozás? Addig csak egy esetleges gyakorlat van, amit ugyan kezelhetünk forrásként (mert önmagára nézve nyilván forrás), de talán ne hadoválj szabályozásról, amikor nem tudod kimutatni, hogy olyasmi itt létezik valóban (pl. egy jogi érvényű szabályozás a nevek írásáról). Ilyen már csak azért sem nagyon létezhetik, mert tudtommal a bírósági gyakorlat vitás esetekben az AkH.-ra szokott támaszkodni). Bennó^fogadó 2011. december 27., 12:27 (CET)

+1. Az viszont már teljes abszurdum, amit a Magyar Labdarúgó-szövetség formáról állítasz. Ez a forma a WP számára tekintélyi forrás OH.-ból származik, használja a sajtó és a szakirodalom. Ez az AkH.-követő formája a szervezet nevének. Lehet mondani mindenfélét a névformák egymáshoz képesti rangjáról, na de azzal a csacsisággal, hogy ez a forma nem létezik, nem kéne a megbeszélés színvonalát a béka popója alá utalni át. Nyilván létezik, sőt, a Wikipédia névhasználati elveiből következően nyilván fel is kell tüntetni a szócikkben, az más kérdés, hogy érdemes-e arra, hogy elsődleges forma legyen, vagy sem. Bennó^fogadó 2011. december 27., 12:33 (CET)

Az egész okoskodás az elején megbukik. Arra szeretnék forrást látni, hogy a név és annak helyesírása elválhatnának egymástól. Egy névben végrehajtott betűcsere akár a kiejtést nem befolyásoló esetben is névváltoztatás, sőt, bármilyen írásjel megváltoztatása is az. --Peyerk ^vita 2011. november 17., 09:09 (CET)

Erre tudnál forrást hozni? Amellett, ha jogi tekintetben ez igaz volna is (amire még nem láttunk forrást), nem a jogi szempont az egyetlen. A Wikipédia szócikkének címe nyilván nincsen kihatással egy szervezet nevének bejegyzett formájára (kivéve persze, ha kijavítják, ami történt már korábban is).

Ismétlem, amit fentebb is: nekem ugyan teljesen mindegy, milyen zsinórmértéket választ a szerkesztőség az ilyen ügyek kezelésére, de lehetőleg ne keverjünk nyelvfilozófiai (mi a név viszonya a névformához) és formáljogi (bejegyzés, hitelesség, alapító okirat) szempontokat egymással, teljesen értelmetlenül. Bennó^fogadó 2011. december 27., 12:27 (CET)

Hogyne tudnék forrást hozni, csak azt hittem magától értetődik. A településnevek körében végrehejtott legutóbbi ilyen változások 2004-ben estek, amikor az alábbi kilenc névváltoztatásról határozott a köztársasági elnök.

1. Baranyahidvég -> Baranyahídvég
2. Bucsuszentlászló -> Búcsúszentlászló
3. Füzvölgy -> Fűzvölgy
4. Kővágótőttős -> Kővágótöttös
5. Megyehid -> Megyehíd
6. Óhid -> Óhíd
7. Rábahidvég -> Rábahídvég
8. Sajóhidvég -> Sajóhídvég
9. Szabadhidvég -> Szabadhídvég

(Forrás: a KSH online helységnévtára.)

Ezeknek a neveknek a kiejtése nem változott - nem is lehetne azt előírni -, a névváltoztatás kizárólag az írott formára terjed ki. Ráadásul vannak e módosított elemeket tartalmazó helységnevek, amelyeket viszont nem módosítottak (mint Csikóstőttős, Hidvégardó) Ez azért lényeges, mert azt bizonyítja, hogy ezeket a névváltoztatásokat a jogilag egyértelmű helyzeten túlmenően is érdeminek kell tekintenünk, nem úgy, mint a cz->c helyesírási cserét, amit a más vitában már emlegetett 113.850/1925. sz. belügyminiszteri rendelet írt elő.

--Peyerk ^vita 2012. január 10., 10:54 (CET)

Ez egy jó példa, de csak a nevek egy szigorúan meghatározott körére vonatkozik, a helységnevekre. Ugyanilyen szabályozás érvényes az anyakönyvezésre például (bár már a használatra nem, sokan használják olyan formában a nevüket, ami nem anyakönyvezhető, pl. ismerek egy Marianne-t, aki így írja a nevét, holott az anyakönyvben föltehetően nem így szerepel).

Az összes többi tulajdonnévre ez a két kör nem terjed ki csak úgy magától. Elvileg föltehető lenne, hogy a bejegyzéskor a cégek, egyesületek, társaságok nevének tudomásulvételével a bíróság egyszersmind rögzíti az írott névformát is, ez azonban szintén nem magától értetődő dolog. Erre nézve sem ártana forrás. De ha van is, az csak e nevek jogi kezelésére nézve döntő, az enciklopédikus és helyesírási kezelésükre nem.

Megtehetjük ugyanakkor, hogy a bejegyzéskori névformát tekintjük elsődlegesnek a WP-n, és csak másodlagosan tüntetjük fel az AkH.-korrekt formát, erre nézve lehetnek hasznossági érvek. Van itt ugyanis egy második számú probléma: a fent általad idézett kör és az anyakönyvezhető nevek köre nem ütközik helyesírási szempontokkal, a helyesírási szabályzás ugyanis, amit követünk, kifejezetten kijelöli, hogy a helységnevek és anyakönyvezhető nevek hivatalos listájában szereplő formákat tekinti helyes alaknak. Ráadásul ezek nem is vetnek fel helyesírási problémákat (bár szempontunkból pikáns poén, hogy az általad idézett példák mindegyikében épp a kodifikált alakhoz közelítették a helységnevet (híd hosszú í-je, fűz hosszú ű-je).

A fentebb felmerült problémák viszont olyan intézményneveket érintenek, melyek írott formája nem AkH.-kompatibilis (mert nem indokolható AkH.-alapon a különírás, az egybeírás stb.). Ezek után is mondhatjuk persze, hogy tiszteletben tartjuk a bejegyzett formát, amennyiben ez praktikus egyszerűséggel megállapítható, hogy ne legyen belőle örök vita (kételyeimet fentebb kifejtettem), de akkor rögzítsük irányelvi jelleggel, hogy így legyen, illetve hogy másodlagosan hasznos információkét ugyan tüntessük már fel az AkH.-kompatibilis névformákat (melyek többé-kevésbé el is vannak terjedve a gyakorlatban, érdekes erre nézve időnként kereséseket végezni, gondolom attól függ,hogy dolgozik egy-egy korrektor itt-ott). Bennó^fogadó 2012. január 12., 19:09 (CET)

Kapcsolódó olvasnivalók

• Wikipédia:Labdarúgásműhely/Irányelvek#Labdarúgó-szövetségek szócikkeinek irányelvei
• Kategória:Nemzeti labdarúgó-szövetségek
• Vita:Magyar Labdarúgó-szövetség
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Labdar%C3%BAg%C3%B3-sz%C3%B6vets%C3%A9g#cite_note-0 , amely a Magyar Labdarúgó-szövetség szócikk első jegyzete, utóbbit szó szerint is bemásolom ide: „A szervezet hivatalos neve Magyar Labdarúgó Szövetség. Ez az alak azonban nem felel meg a Wikipédia helyesírási irányelveinek: a „labdarúgó” ugyanis itt főnév, személyre utal, akiknek a szövetségéről van szó, nem pedig a szövetség rúgja a labdát, ezért nem az AkH. 112. alkalmazandó itt, hanem az AkH. 128. c) és az AkH. 138., lásd még: OH. 983. o.” -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 15., 17:54 (CET)

Joey, tovább folytatod, sajnos, az árnyékbokszolást. Ahogy már az adminlevlistán meg ezen a lapon fentebb is elmondtam senki nem vitatja, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség alak az AkH szabályainak megfelelően helyes. Amit vitatunk, az az, hogy a helyesírási szabályzat által diktált alakot kell használnunk vagy pedig azt az alakot, amit az MLSZ használ. --Malatinszky ^vita 2011. november 15., 19:23 (CET)

Ezeket a releváns olvasnivalókat ugyanakkor tettem ide be, amikor a fentebbi hozzászólást is tettem. Fenntartom. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 17., 08:20 (CET)

Břetiszláv?

FüggőbenLA^pankuš→ 2011. december 1., 13:07 (CET)

Egy ideje böki már a szememet ez az öszvérség. Szerintem vagy Břetislav vagy Bretiszláv. Ha ragaszkodunk a kiejthetetlen ř átvételéhez (mivelhogy latin betűs, amit nem írunk át), akkor az első, ha viszont történelmileg honosodott, akkor a második. Vagy nem? LA^pankuš→ 2011. november 26., 00:00 (CET)

Ha létezik meghonosodott magyar megfelelő (ez lenne a Bretiszláv, de kétlem, hogy van ilyen), akkor abban természetesen nincs ř (minthogy a magyar nyelvben nincs ilyen hang). Ha viszont nincs magyar megfelelő (szerintem ez a helyzet), akkor Břetislav. (Esetleg lehetne Bretislav, ha nem lenne ř a karakterkészletünkben, de van :) ). – Winston ^vita 2011. november 26., 10:30 (CET)

És hozzátenném, hogy a csehben a ti az tyi... Tehát maximum Bretyiszláv lehetne. De szerintem inkább maradjon a Břetislav! - Gaja    ✉ 2011. november 26., 12:33 (CET)

Az átírásokból van a legtöbb kavarodás a wikipedián. legalább a latin betűsöket nem kellene kavarni. Jobb lenne ha a meglevő lexikonokban és enciklopédiákban néznénk meg a szócikkek címét, ahhoz igazodni. Inkább legyen egységes, ha nem is tetszik, vagy gyanúsnak tűnik. Břetislavot a Britannica Hungarica így írja és nekem mint olvasónak megfelel. A kiejtés esetében igényelni kell a forvo.com-on, amit használni lehet a szócikknél. Ebben az esetben: http://hu.forvo.com/word/b%C5%99etislav/#cs Ennyivel jobb a wikipedia mint a nyomtatott enciklopédiák. --Sepultura ^vita 2011. december 4., 20:06 (CET)

Az a baj, hogy a meglévő lexikonok és enciklopédiák a legkülönbözőbb gyakorlatot folytatják. A latin betűsöket is kell néha kavarni, mert a XIV. Louis vagy az I. George király igen furcsán hatna. Valahol azonban határt kell szabni a magyarításnak, de ez a határ sokszor nem világos. A fenti kérdés például II. Vratiszláv cseh király kapcsán is felmerülhetett volna, csak az nem öszvér, hanem magyarított. Ha viszont Břetislav nem Bretyiszláv, hanem eredeti formájában helyes, akkor Vratiszlávot is át kell gondolni Vratislavra. Szobeszlávot Soběslavra. Ekkor már jöhet a lengyel nevek kérdése: Vladiszláv vajon Władysław? De csak ha lengyel, mert a horvát Vladislav. A szerb viszont Vladiszláv... LA^pankuš→ 2011. december 4., 20:32 (CET)

Úgy tudom, csak a szlovák nyelv lágyít: Brretyiszláv; a cseh nem: Brzsetiszláv. Én megtartanám az eredeti helyesírást, és zárójelbe tenném a leg-kiejthetőbb magyar változatot. Azzal meg nem is próbálkozom, hogx kiejtsem a lengyel kemény l-et. Azt hiszem, v-nek, vagy u-nak hangzik (Władysław)

Hát nem könnyebb azt mondani, hogy szpalató (olasz), ahelyett, hogy Split? MZ/X ^vita 2012. február 17., 10:37 (CET)

Hegymászás?

FüggőbenEinstein2 ^{ide írj} 2012. január 10., 11:36 (CET)

Van ez a cikk: w:European_Hill_Climb_Championship. Ezt hogy fordítsam? Mégse fordíthatom hegymászó-Európa-bajnokságnak... Vagy igen? Esetleg segítség hozzá: w:Hillclimbing. – Madridista ^{Estadio Santiago Bernabéu} 2012. január 1., 12:05 (CET)

Egy kis Google-találgatás után úgy látom, hogy magyarul FIA hegyi EB a bevett. [4] Ha nem EB, akkor hegyi autóversenynek hívják. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 2., 09:33 (CET)

Egy ilyen versenyt egyszerűen hegyi futamnak fordítanék, de egy sorozatra ez nem alkalmas. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 3., 08:41 (CET)

Motorhegymászó-Európa-bajnokság? – Einstein2 ^{ide írj} 2012. január 3., 12:43 (CET)

Köztársaságmentesítés

Függőben(aláíratlan)

Kezdődik a Magyar Köztársaság hivatkozások átírása Magyarországgá. Ami ugyanolyan káoszt (és helyreállítási igényt) eredményezhet, mint Ausztrália esetén. 1990-2011 között Magyar Köztársaság volt, így pl. 1991-es események a Magyar Köztársaságban történtek, az 1962-esek a Magyar Népköztársaságban, és így tovább. Nem kellene-e az állandó értelmű földrajzi nevet és az aktuálpolitikai divatneveket valahogyan egyértelműsíteni? Akela ^vita 2012. január 1., 12:35 (CET)

Szerintem az államformát és annak alakulásait a Magyarország cikkben kell egyértelműen tisztázni. Jelenleg nincs benne áttekinthetően, csak a folyószövegből lehet összeszedni. A három Magyar Köztársaságról egyébként külön-külön cikk kéne, tehát a Magyar Köztársaság (egyértelműsítő lap) létrehozására tudok gondolni. Éppúgy, mint a Magyar Királyság esetében is külön van. LA^pankuš→ 2012. január 2., 12:17 (CET)

Egyetértek. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 2., 20:20 (CET)

A figyelemfelhívás jogos, lelkes amatőrök tévedésekkel teli tömeges belenyúlásai sok felesleges munkát eredményezhetnek még --Peyerk ^vita 2012. január 2., 14:09 (CET)

Tulajdonképpen Magyarország államformája ma is köztársaság. Akkor hát nem is kell semmit változtatni :-P --Peyerk ^vita 2012. január 2., 23:23 (CET)

Igen, ez kicsit bonyolítja a kérdést: az államforma köztársaság, de az ország neve nem Magyar Köztársaság. Ezt kb. akkora baromságnak tartom, mint hogy van is alkotmányunk meg nincs is Alkotmányunk. LA^pankuš→ 2012. január 2., 23:27 (CET)

A LA javaslatának megfelelő külön cikkek létrehozásával kéne kezdeni, és azután az javítások is könnyebben fognak menni. Az egyértelműsítő lapra is szükség van valóban, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi egyértelműsítetlen megnevezés ezután arra irányít. --Karmela posta 2012. január 3., 00:06 (CET)

22:10 óta már arra irányít. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 3., 00:51 (CET)

Nem biztos hogy itt van a helye, de máshol még soha nem lett kitárgyalva tudomásom szerint a sorszám problémája.

Nem saját kutatás (vagy inkább kitaláció) a "harmadik köztársaság" elnevezés? A sajtóban jelen van (bár szerintem nem egészen függetlenül a Wikipédiától, ami akár elismerés is lehet), de állítható, hogy a történettudományban és a politológiában ez általános terminus?

--Peyerk ^vita 2012. január 3., 14:35 (CET)

Kell valamiféle megkülönböztetés; ez lehetne a sorszám, vagy zárójelben -tól -ig évszám. A sorszámot talán kényelmesebb használni, mint a zárójelezést. A hivatkozásokat majd javítom bottal, csak várom, hogy megszülessen az egyetértés. Például első körben rajta volt a Tanácsköztársaság is az egyértelműsítőn, most már nincs. --Hkoala 2012. január 3., 18:01 (CET)

Tévesen került rá a Tanácsköztársaság, mert nem azt számítják az első köztársaságnak, hanem a Károlyi-féle 1918–1919-es Népköztársaságot. – Laci.d ^vita 2012. január 4., 04:27 (CET)

Visszakerült, de nem hiszem, hogy ez így jó lesz. Magyarázatot is kellett volna írnod a piros link mellé. --Hkoala 2012. január 4., 21:53 (CET)

Megint kivettem, és írok a szerkesztő vitalapjára is. A többinél sem volt magyarázat, ezért nem írtam én se, de akkor kerítek mindegyikhez egy mondatot. – Laci.d ^vita 2012. január 4., 21:58 (CET)

Írtam magyarázatot mindegyikhez. – Laci.d ^vita 2012. január 4., 22:05 (CET)

A különböző államformák egymás utániságát mindig is számmal jelölték. Mint a franciáknál a második császárság, harmadik köztársaság, stb. Az azonban, hogy mitől lesz önállóan megnevezendő, nem kiforrott. Kell-e hozzá rendszerváltozás? Királyság → köztársaság → császárság → köztársaság → császárság sorrend esetén nyilván egyértelmű a helyzet. Jelen esetben azonban csak az alkotmány változott és az ország megnevezése, maga az államforma és a kormányzati struktúra nem. Ezért nem vagyok biztos abban, hogy negyedik köztársaságot kell-e kezdenünk. LA^pankuš→ 2012. január 4., 09:17 (CET)

Én úgy figyeltem meg, hogy általánosságban nő a köztársaság szót megelőző szám eggyel ha teljesen új alkotmány születik. Dél-Koreában már a hatodik köztársaság van, Franciaországban meg az ötödik, úgy, hogy közben nem változott az államforma, csupán az alkotmány. – Laci.d ^vita 2012. január 4., 09:41 (CET)

A dél-koreai kérdést nem ismerem. De a franciáknál azért a harmadik és negyedik köztársaság között volt egy világháború (második) és egy Vichy-bábállam. A negyedik és az ötödik között pedig az algériai háború és a francia gyarmatok kérdése is elég erős indok egy új kezdetre. LA^pankuš→ 2012. január 4., 09:47 (CET)

Nekünk meg volt elmúlt nyolc évünk meg ilyesmik. Viccet félretéve: a példákat azért hoztam, hogy szemléltessem, nem feltétlenül kell az államformának változnia, hogy a számozás növekedjen. Szerintem az állam számozását nem igazán határozza meg, hogy volt-e valami jeles történelmi esemény közben: az Egyesült Királyság államformája sem változott vagy számozzák másként, az elmúlt két világháborútól, a gyarmatbirodalom felbomlásától stb. függetlenül. Sokkal inkább az alkotmánnyal van ez összefüggésben. – Laci.d ^vita 2012. január 4., 09:58 (CET)

Én olyat még egyébként se láttam, hogy királyságokat számoznának, szerintem ez köztársaságspecifikus dolog… Alensha 2012. január 5., 16:58 (CET)

Mert a királyság már csak olyan, hogy általában ha kipaterolják egy országból, nem jön vissza. Kivéve az angolokat. De nem köztársaságspecifikus, mert a francia császárságokat is számozzák, három volt belőle. LA^pankuš→ 2012. január 5., 17:12 (CET)

Az a nyolc év már most kismiska a mostani másfélhez. LA^pankuš→ 2012. január 4., 12:01 (CET)

Sokmindent össze lehet ollózni innen-onnan a világból, nem erről beszélek. Nem az a kérdés, hogy meg lehetne-e indokolni, ha az 1989-ben született Magyar Köztársaságot harmadiknak neveznék. (Nyilváán meg lehetne.) A kérdés az, hogy így nevezik-e. Erre nem spekulatív gondolatmenetekkel, hanem forrásokkal lehet válaszolni.

Ami meg a tanácsköztársaságot illeti, az nyilván köztársaság volt az államformájára nézve. A tanács- meg a népköztársaságot csupán a kommunista államjogi hagyomány tekintette a monarchikus és a köztársasági államformáktól eltérő harmadiknak, a modern közjogi felfogás ezt nem osztja.

--Peyerk ^vita 2012. január 6., 13:04 (CET)

Szerintem mindegy, hogy a források hogyan nevezik. Nekünk ki kell találni azt a módszert, amivel elkülöníthetők. Lehetne úgy is, hogy Magyar Köztársaság (1989–2011). De nem egyszerűbb Harmadik Köztársaságnak nevezni? Ez a név egyébként is nyilvánvalóan a francia nomenklatúra importálása. LA^pankuš→ 2012. január 6., 13:11 (CET)

Jogilag valószínűleg nincs alátámasztva ez a név, de szerintem ezt főleg a történészek feladata eldönteni, hogy miként hívják, mert például én kétlem, hogy a francia második császárságot hívták valaha is így hivatalosan. A Harmadik Magyar Köztársaság meg van olyan elterjedt fogalom, hogy ne rögtön dobjuk ki és nevezzük saját kutatásnak (például történelmi előadás és könyv Romsics Ignáctól ilyen néven, a Nemzeti Tankönyvkiadó is adott ki könyvet ilyen címmel, a közéletben is használják a fogalmat). – Laci.d ^vita 2012. január 6., 14:28 (CET)

Az IFFHS magyar neve

FüggőbenEinstein2 ^{ide írj} 2012. január 24., 21:54 (CET)

Az International Federation of Football History & Statistics cikkben szerepel egy furán lefordított magyar név: A Labdarúgás Történetével és Statisztikáival Foglalkozó Szervezet. Számomra eléggé sántít az elnevezés. Kell egyáltalán a magyar név, és ha igen, akkor nem tudunk neki valami jobb nevet találni? – Einstein2 ^{ide írj} 2012. január 16., 20:09 (CET)

Egyértelműen kell, a magyar sportsajtóban nagyon gyakran hivatkoznak rá, magyar névvel. Viszont mivel nincs hivatalos magyar elnevezése, ezért a fordítás pontosításán lehet esetleg vitatkozni. -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 16., 20:30 (CET)

Esetleg Nemzetközi Labdarúgó-történelmi és -statisztikai Szervezet? – Einstein2 ^{ide írj} 2012. január 17., 15:10 (CET)

A Federation egyértelműen szövetség, ebben nem lehet pongyoláskodni. Talán Nemzetközi Labdarúgás-történeti és -statisztikai Szövetség? --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. január 18., 18:00 (CET)

(A) Labdarúgás Történetének és Statisztiká(já/i)nak Nemzetközi Szövetsége esetleg? Elkerülve így a ronda zárójelet. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 18., 20:42 (CET)

Nemzetközi Labdarúgás-történeti és -statisztiki Szövetség tűnik a legjobbnak, ahogy Burum írja. Bennó^fogadó 2012. február 15., 19:32 (CET)

Hosszú nevű kínai sportolók

FüggőbenTeemeah ^{fight club} 2012. január 26., 22:30 (CET)

Tanácsot szeretnék kérni hosszú keresztnevű kínai sportolók ügyében. Általában két szótagból áll a nevük, de ritkán háromból, vagy sokkal többől. Ilyenkor minden szótagot el kell választani kötőjellel a másiktól, vagy nem? Van két nagyon hosszú nevű, ők Belső-Mongóliában születtek:

• Wu Ritubilige (magyarosan egybeírva: Vu Zsitupiliko, kínai íráskép: 乌 日图毕力格)
• Si Rijigawa (Sze Zsicsikava, 斯 日吉嘎瓦).

Van két három szótagból álló is:

• Xu Tianlongzi (Hszü Tienlungce, 徐 田龙子)
• Si Riguleng (Sze Zsikuleng, 斯 日古楞)

Teemeah azt írta múltkor kérdésemre, a Hszü Tienlungce névbe mehet a két kötőjel (Hszü Tien-lung-ce), ez alapján írtam át ugyanígy a másikat is (Sze Zsi-ku-leng). (Joey-nak írom.) --Regasterios ^vita 2012. január 21., 19:39 (CET)

Valaki, senki? Teemeah ^{fight club} 2012. január 26., 22:30 (CET)

Szun Tien-tien keresztneve 4 szótagú, de itt is csak 1 kötőjelet használunk... -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. január 28., 00:34 (CET)

Nem a magyar, hanem a kínai szótagok száma számít. Szun Tien-tien neve kínaiul 孫甜甜, azaz a teljes neve három szótagból áll. Az egy másik dolog, hogy ezt magyarban hogyan írjuk át. --Regasterios ^vita 2012. január 28., 00:45 (CET)

Részben idetartozik, hogy találtam egy ujgur sportolót, a neve en:Maimaitituersun Qiong (琼 麦麦提图尔荪). Neki vajon melyik a vezeték- és a keresztneve? Főképp pedig hogyan írjuk át magyarosra? --Regasterios ^vita 2012. január 29., 23:22 (CET)

ez könnyű, a vezetéknevek nem szoktak hosszúak lenni Kínában, a Qiong a vezetékneve (kínai karakterek alapján is). Átírása Csiung Majmajtituerszun. Szerintem a kisebbségi neveket külön kellene kezelni a hagyományos kínaitól, mert nem húzható rá a generációs név-utónév séma, azt hiszem. Teemeah ^{fight club} 2012. január 30., 09:04 (CET)

en:Yushan Nijiati kazah származású. Hanati Szelamu mintájára ugye Jüsan Nicsiati legyen. --Regasterios ^vita 2012. január 29., 23:29 (CET)

A veszprémi késelés

FüggőbenEinstein2 ^{ide írj} 2012. január 31., 14:54 (CET)

Néhány szakasszal fentebb szóba került a cikkcímek felesleges névelőzése. A kérdésem a címben szereplő cikk nevéhez kapcsolódik: nem kéne átnevezni névelő nélkülire? – Einstein2 ^{ide írj} 2012. január 23., 15:43 (CET)

Hasonlóan: A tatárszentgyörgyi gyilkosság. – Einstein2 ^{ide írj} 2012. január 23., 15:45 (CET)

 megjegyzés Elég morbid lesz, amit írok, de nekem névelő nélkül úgy tűnik, mintha általánosan a veszprémi késelési szokásokról akarna szólni a cikk. --→ Sasuke88  ^vita 2012. január 24., 08:57 (CET)

Igen, pontosan erre gondoltam én is. A határozott névelő mutatja meg, hogy konkrét ügyről van szó. Persze mindkét településen sok gyilkosság történt már (ugyan hol nem?), de csak egy olyan, amire a közvélemény nagyon felfigyelt, és ezt jelöli a névelő. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 24., 09:39 (CET)

Ecseri lakodalmas, miskolci kocsonya, péceli hetivásár, makói vöröshagyma, veszprémi késelés... Visit Hungary! :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 24., 10:09 (CET)

– Einstein2 ^{ide írj} 2012. január 24., 21:58 (CET)

Vasárnapi Újság

Függőben(aláíratlan)

Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922) (vita • • hivatk • • • • • • )

Az újság címe valójában Vasárnapi Ujság volt. Nem kéne átnevezni erre? – LA^pankuš 2012. február 6., 23:03 (CET)

Először körültekintők megállapodás kéne szülessék a korábbi helyesírások kezeléséről a WP-n. Messze nem következetes a gyakorlat. Családneveket pl. gyakran visszafelé is aktualizálunk, pláne a híresebbeket, a legtöbb intézménynevet is, egyszóval ezt végig kell gondolni. Bennó^fogadó 2012. február 6., 23:24 (CET)

A visszafelé aktualizálás érzésem szerint akkor szokott bekövetkezni, ha vannak mai vonatkozásai is. A személyneveknél meg akkor van probléma, ha latinizált írásmódja ismert csak. Anno a Báthoriak ügyében azért nem tudtunk dőlűre jutni, mert csak kevesüknek volt meg az eredeti névalakja (mármint elérhető forrásban). Ez az eset szerintem elég tiszta ügy, már csak azért is, mert elég bambán néz ki, hogy a cikkcím hosszú ú-s, a szöveg meg rövid. De ezért tettem fel ide, mert ez csak az én véleményem. – LA^pankuš 2012. február 6., 23:51 (CET)

Nekem teljesen mindegy, mindenféle irányba lehet érvelni, fő, hogy ne ad hoc legyen a szabályozásunk, hanem fogalmazzon meg valamiféle használható zsinórmértéket. Bennó^fogadó 2012. február 7., 10:52 (CET)

Lúdas Matyi (költemény). Helyes? Helyes. Akkor a Vasárnapi Ujság is. Sőt. Az többször jelent meg. :) --Pagony^foxhole 2012. február 7., 00:59 (CET)

Matyi azért nem igazán jó példa, mert nem periodikum. Bennó^fogadó 2012. február 7., 10:52 (CET)

És az Ojság? --Karmela posta 2012. február 10., 10:49 (CET)

Akkor esetleg össze kéne szedni, mik azok a periodikumok, amiket érint ez a kérdés. Továbbra is úgy gondolom, hogy ha egy kiadványnak nincs mai újranyomása, frissített változata, ami miatt a címírás esetleg változik, a legutolsó kiadás helyesírását kéne alkalmazni. A korábbi esetleges változásokra a cikkben lehet utalni és átirányításokat készíteni. – LA^pankuš 2012. február 15., 11:48 (CET)

Igen, kellene egy retrospektív kiegészítés a helyes-irányelvhez, ami 1900-tól visszafelé rendezné ezeket a kérdéseket! Bennó^fogadó 2012. február 24., 14:41 (CET)

A füredi Hanni-bálon szól a zeneszó

FüggőbenBináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 18., 10:42 (CET)

Azt mondja az OH: Hannibál (latinul Hannibal). Azt nem mondja, hogy az ékezetest csak a keresztnévre értené. Nálunk meg egy cikken belül is összevissza keveredik a két alak. Most akkor bal ez a Hanni vagy bál? Lehet valamelyikre egységesíteni? Szerintem a Hannibalra kéne, hiszen latin betűs névalak, nincs sokunk átjavítani. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 21., 17:02 (CET)

Ez inkább a Jupiter meg a Júnó esete, olyan mértékben része lettek a névanyagunknak (vö. "honosodás"), hogy dacára a rekonstruálható latin betűs helyesírásuknak (mi az, hogy latin betűs, ez maga a latin betű ), mégsem úgy használjuk őket, vagy nem mindig (szakszerű környezetben nyilván). Amúgy meg ugyebár ez a dög Hannibal egy pun, a neve tehát latinul is átírás. De ahogy nagyanyám szokta volt mondani mindig (amikor nem tudott egyenes választ adni valamire): A kérdés jogos… Bennó^fogadó 2012. január 21., 17:08 (CET)

Már csak azért is jó lenne az a betűs alakban megegyezni, mert így most elég sok hibás hivatkozás van a Hannibál szócikkre, ahol Hannibalnak kéne állnia. Úgy meg bottal megigazítanám az egész hóbelevancot. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 21., 17:11 (CET)

Hannibal kivételesen jó latinnak és magyaros föníciai átírásnak is: ħanibaʕal az eredeti. A Baʕal istennév átírása meglehetősen problematikus, a jelenlegi Baál egy nem túl szerencsés megoldás, de sokkal jobb se nagyon van. LA^pankuš→ 2012. január 21., 17:18 (CET)

Az egész pun nevezékrendszer összevissza a huwikin, de ez természetesen híven tükrözi a magyar tudományosság zűrzavarát. Hogy mást ne mondjak, Serge Lancel Hannibáljában (sic), amelynek fordítását Németh György szakértette, Hamilkár Barka, Hannón, Hasdrubal, Melqart stb. szerepel. A Hahn--Máté-féle Karthágóban Hannibal, Himilko etc. Egyikben sincs rendszer. --Pagony^foxhole 2012. január 21., 17:30 (CET)

Hamilkar esetében a latin Hamilcar Barcas zavar be. Egyébként ħa-melqart, azaz Melkart szolgálója, vagy fia a jelentése. LA^pankuš→ 2012. január 21., 17:36 (CET)

OK, akkor ez a tipikus esete annak, amikor nekünk kell megegyeznünk egy rendszerben. Hogy nemcsak egy enciklopédián, hanem egy szócikken belül is összevissza írjuk, az nem ugyanaz, mint hogy a tudományban minden könyv másként írja. Vegyük tekintetbe a Hannibál keresztnévből adódó gyakorlati szempontokat is. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 21., 17:40 (CET)

A föníciait általában át lehet írni közvetlenül is, csak az a baj, hogy ritkán közlik a föníciai írását vagy a transzliterációt. A lehetőségek skálája széles:

1. közvetlen átírás (kivéve, ha nincs adat)
2. latinos névalak
3. egy korral foglalkozó szerző névhasználata

LA^pankuš→ 2012. január 21., 17:53 (CET)

Azt hiszem, nem ugyanarról beszélünk; te egy komplett WP:FÖNÁTÍR irányelvről, ami egy szép elképzelés, hogy egyszer majd meg kéne csinálnia valakinek one of these years (hány szakértőnk is van?); én pedig arról, hogy addig is egyezzünk meg a Wikipédiában az összes többinél egyedül is többször előforduló főníciai^[forrás?], Hannibál nevéről, mert tarthatatlan, hogy egy cikken belül is összevissza írjuk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 25., 08:54 (CET)

A fentiben valóban benne van egy komplett FÖNÁTÍR lehetősége is. De Hannibalra külön is alkalmazható. Ugyanis helyes a Haniba'al (föníciai átírás), Hanibaál (magyaros föníciai), Hannibál (elterjedt föníciai) és Hannibal (latinos) is. Ebből kell kiválasztani valamelyiket. LA^pankuš→ 2012. január 25., 09:34 (CET)

Van valamilyen frissen megjelent, és az egyetemeken forrásként ajánlott szakirodalom, aminek az írásmódjához igazodni lehetne? --Karmela posta 2012. január 25., 11:39 (CET)

Az ÓKTCh-ban nagyon jó átírási és kiejtési útmutató van. A kérdés azonban először az, hogy átírt vagy hagyományosan magyarított neveket használjunk. LA^pankuš→ 2012. január 25., 13:01 (CET)

Ha már a perzsáknál vettünk egy nagy levegőt, és perzsásítottunk, megtehetjük itt is. Ennyi járhat egy kultúrának. Aztán persze az összes hagyományos alakról redir kell készüljön, nehogy ne találják meg a Hanni-bált. :) Bennó^fogadó 2012. január 29., 01:13 (CET)

Utánanézek, hogy is nézne ez ki. Aztán majd referálok. LA^pankuš→ 2012. január 29., 01:21 (CET)

Rövid kutakodás után úgy tűnik, reménytelen az ügy. A föníciai transzliterációt gyakorlatilag sehol nem adják meg. Héber átírásokkal találkoztam, ami ugyan közel van hozzá, de mégsem ugyanaz (pl. a jodh a föníciaiban még nem volt é-értékű). A héber viszont a következőkhöz vezet:

חניבעל transzlit: Ḥnébˁl, Ḥníbˁl magyar: H(a)níbal, H(a)níbál חמילקרת ברקה transzlit: Ḥmélḳrt Brḳh, Ḥmílḳrt Brḳh magyar: H(a)mílqart Barqh.

Ez ugyan megerősíti, hogy például Hamilkar esetében a Himilko teljesen rossz névalak, valamint azt, hogy a név végén volt még egy t is, amit a latinok lesinkófáltak róla. Ezért a Hamilkar a jobb. De nem mutatja a tényleges föníciait. Azt viszont szintén mutatja, hogy a Hamilkar egyszerűen a Hamilcar magyarosított alakja. Így aztán nem nagyon marad más – főleg a pun nevek esetében –, hogy egyenként megegyezünk a használandó alakról és arra egységesítünk.

Az egy-két eset, amikor kifejezetten föníciai átírást találtam, ilyen, mint a Qart-ḥadšat (Karthadsat), ami valószínűleg jó is, figyelembe véve a görög Karkhédón alakot, de Karthágó helyett necces lenne használni. Ez ismét a latin Carthago magyarosítására enged következtetni. LA^pankuš→ 2012. január 29., 22:57 (CET)

Ezt visszahoztam az archívumból, mivel rövid távon is kell valami megoldás az egy cikken belüli kavarodások miatt. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 18., 10:42 (CET)

Lehet választani:

• Hannibal, Hannibál, Haníbal
• Hamilcar Barcas, Hamilkar Barkas, Hamilkár Barkasz, Hamelkart Barkh
• Karthágó, Karthago, Carthago, Karthadsat

Egyet ki kell választani, és arra egységesíteni. – LA^pankuš 2012. február 20., 14:28 (CET)

Javasolnám, hogy ennyire labilis esetben elsődleges alakhoz az ÓKTCh-hoz hasonló valamelyik magas presztízsű forráskiadványt használjuk, és legfeljebb további alaknak tüntessük fel a fentebb okfejtett többit. Bennó^fogadó 2012. február 24., 14:39 (CET)

Hivatkozás a Biblia egyes helyeire

Függőben--Karmela posta 2012. február 14., 21:43 (CET)

A bibliai hivatkozások formája

Jó lesz-e, ha a könyv nevét teljesen kiírom, ezt a fejezet száma követi, majd egy kettőspont után a versek, mégpedig tól-ig nagykötővel, pont nélkül? Például: Eszter könyve 6:7–9

(Karmela)

A stilisztikai útmutatóba kéne felvenni, szerintem jó megoldás, elterjedt, de választhatunk mást is. Bennó^fogadó 2012. február 15., 19:35 (CET)

Támogatások, hogy felvehessük az útmutatóba:

•  támogatom --Karmela posta 2012. február 16., 01:02 (CET)
•  támogatom--Szilas vitalapom 2012. február 19., 18:01 (CET)

 megjegyzés Ezek a hivatkozások általában rövidhivatkozások szoktak lenni. (Móz1, Kir2, Kiv, stb) Talán jó lenne kiegészíteni azzal, hogy az első előfordulásnál legyen kiírva és linkelve, utána a rövidhivatkozás kéne. – LA^pankuš 2012. február 19., 20:32 (CET)

Hivatkozó sablon

• Van-e olyan sablonunk, ami a bibliai hely valamilyen standardizált hivatkozási formáját hozza?

(Ötletadó az enWikiben)

• Van-e olyan sablonunk, ami a hely megadása alapján külső hivatkozást generál az interneten elérhető jó minőségű fordításokra?

(Ötletadó az enWikiben)

--Karmela posta 2012. február 13., 12:00 (CET)

Biblia az interneten

• Van-e egy jó lista valahol az interneten elérhető, magyar nyelvre fordított, és jól gondozott bibliai szövegváltozatokhoz?
• Van-e olyan sablonunk, ami a hely megadása alapján külső hivatkozást generál az interneten elérhető jó minőségű fordításokra?

(Ötletadó az enWikiben)

--Karmela posta 2012. február 13., 12:00 (CET)

Elég sokféle változat van fent a neten, némelyik gondozott, másik nem, ez az oldal vizsgálatával kiderül. Pl. [5] a Károlinak.

Itt egy hasznos honlap kikötőnek: Biblia Sacra Hungarica. Bennó^fogadó 2012. február 15., 19:35 (CET)

Ejha! Köszönöm.

Talán még ídegyűlik néhány hasznos link.

--Karmela posta 2012. február 16., 01:06 (CET)

S(z)eptuaginta

Valaki nem tudja véletlenül, miért van az OH-ban ez S-sel? (Mivel nincs OH-m, ezt is csak onnan veszem, hogy Gothika odaírta a cikk vitalapjára, de ez a forma nekem nem teljesen egyértelmű.) – LA^pankuš 2012. február 17., 09:27 (CET)

Noha az Ótestamentum görög fordításáról van szó, a megnevezés eredete a latin: „versio septuaginta interpretum”. Egy latin betűs s megmarad s-nek, nem lesz belőle sz, gondolom ez a magyarázat. --Karmela posta 2012. február 17., 09:40 (CET)

Az világos, hogy latin eredetű, de néha azok is magyarosodnak a honosodásban, főleg az ilyen gyakran használt szavak (lásd mondjuk a biblikus római nevek, mint Pilátus). Ráadásul ez nem cím, hogy nagyon ragaszkodni kéne hozzá, hanem egy elterjedt rövidítés. – LA^pankuš 2012. február 17., 09:48 (CET)

Rengeteg idegen szót írunk eredeti helyesírással. Salzburgot sem írjuk úgy, hogy Zalcburg. Bár nem tudok latinul, de úgy tudom: a latin nyelv (sem a görög) nem ismeri az s hangot. Ez tehát sz-nek hangzik. Én is így hallottam. MZ/X ^vita 2012. február 17., 10:25 (CET)

Igen-igen, került ez már elő. A Septuaginta afféle címként kezelendő, és vitán felül latinul van, az ellenség megtévesztése céljából. ;) ELVe szerette volna magyarítani a helyesírását, mint a Vulgátáét á-val, de ez egyelőre valóban nem kodifikált. Minthogy azonban kétségtelenül él a gyakorlatban, redirke elfér róla: Vulgáta > Vulgata; Szeptuaginta > Septuaginta. Bennó^fogadó 2012. február 19., 22:27 (CET)

OK. Redir van. Azon lepődtem meg, amikor belinkeltem és zöld lett. – LA^pankuš 2012. február 19., 23:10 (CET)

Userboxokok szövegének végén a pont

A userboxokban található rövid mondatocskák szerintem a képaláírás, címke stb. kategóriába eső feliratok, így általában nem kell pont a végükre. Mielőtt azonban átjavítom, gondoltam, rákérdezek. Samat ^{üzenetrögzítő} 2012. február 18., 03:19 (CET)

Hmm, vitatható, én sosem gondoltam így rájuk. Én bizony szeretek pontot tenni, már csak azért is, mert ott van egy gondolat vége, aztán lépünk tovább a következő userboxra, ha még van türelmünk olvasni, és az egy másik gondolatot fejez ki (ha kifejez). Ezek kifejezetten állítanak valamit. (Egy képaláírásban, címben, címkében nem követelmény az állítmány, egy userboxban elvárható.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 18., 20:45 (CET)

+1 -- Joey ^{üzenj nekem} 2012. február 19., 00:48 (CET)

Jól gondolja Samat. Képaláírás, felsorolás végén nem szabad pontot vagy más írásjelet tenni. Esetleg idézzem a megfelelő helyesírási passzust, vagy elég, ha annyit sóhajtok: OH? Képaláírás sem csak 1-2 szó lehet, hanem sokszor 2-3 mondat. Az utolsó mondat végére nem szabad pontot tenni. misibacsi*^üzenet 2012. február 20., 13:53 (CET)

Vitatnám. A nem szabad nyilván túlzás, aminthogy az is kérdés, hogyan szemlélendő egy nyúzerbox felirata (engem inkább a feliratos pólókra, emblémákra emlékeztet). Amúgy sem szabályoznám agyon a csak szerkesztői lapokon használt sablonok helyesírását, ha nem muszáj. Bennó^fogadó 2012. február 24., 14:31 (CET)

A "Paszternak 1938-ban" meg az "Ez a szerkesztő szereti az Egyesült Államokat." között lényegi különbség van. --Pagony^foxhole 2012. február 24., 15:03 (CET)

Misibacsi: senki nem állította, hogy képaláírás végére pontot kéne tenni, tehát ezzel kár vitatkozni, de azért köszi. Az állítás az, hogy a userbox szövege nem képaláírás. Ezért nem vonatkozik rá a passzus, sóhajtva sem. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 24., 15:26 (CET)

Alaphelyzetben egyetértek, de nem lehet általánosítani minden userboxra. Vannak például ilyenek:

• Ez a szerkesztő szívből üdvözöl téged!
• Ez a szerkesztő nő. This user is female.
• Ez a szerkesztő eddig x szubcsonknak adott életet, megmentve őket a törléstől.

amelyeknél kell az írásjel. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. február 24., 15:40 (CET)

Progeszteron

Megoldva

Jól gondolom, hogy a Sárgatest hormon valójában egybeírandó? – Malatinszky ^vita 2012. február 18., 20:40 (CET)

A legnagyobb mértékben, OH! --Pagony^foxhole 2012. február 18., 20:41 (CET)

Átneveztem, javítottam egy-két egybe/különírást. – Winston ^vita 2012. február 24., 14:51 (CET)

Földtörténet újratöltve

Tegnap reggel még azt hittem, hogy gyors és egyszerű kis ujjgyakorlat lesz, amikor elkezdtem gondolkozni a „koradélelőtt” típusú egybeírások javításán. Aztán rákerestem a földtörténetre a tartalomjegyzékben, mert emlékeztem rá, hogy szó volt róla nemrég, és meglepve láttam, hogy már 2007 nyarán volt erről egy vita, amiről elfeledkeztünk, és akkor Pasztilla végig is javította. Itt vannak az eddigiek:

• Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív3#Földtörténet - kötőjelek
• Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív63#Földtörténeti időszakok szakaszai
• Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív69#Földtani kor/sorozat

Végül is 666 :-) cikket javítottam (na jó, nem kell megijedni ettől a számtól, mert néhányat kétszer kellett, talán csak 660-ra jön ki). Volt benne kora tavasszal, kora keresztény, felső kréta... Toronymagasan a késő barokk vezet, ezzel a kifejezéssel tele van a Wikipédia. A Szerkesztő:BinBot/munka/kora lapról nagyjából ki lehet bogarászni, mik az érintett kifejezések, ha hiányzik valami fontos, jelezzétek. (Sikerült kibogarászni egy csomó kivételt, ahol könyvek, doktorik, irodalmi művek címében, tanszékek nevében van rosszul írva, így legközelebb már sokkal gyorsabban fog menni.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 19., 10:49 (CET)

Úgy láttam, a középső nem volt benne a szerk.összefoglalóban. – LA^pankuš 2012. február 19., 10:57 (CET)

Az összefoglalóban nem, oda nem fér ki minden, de a javításban igen.

            (ur'(?i)(kora|késő|alsó|felső|középső)[\-–]*'
                + ur'(\[*(devon|szilur|jur[aá]|krét[aá]|karbon|perm|triász|'
                + ur'ordov|\w{2,8}cén))',

Az utolsó az eocéntől a pleisztocénig fedi le (2-8 angol betű + cén). Olyanok kimaradtak, mint a villányium meg a pilisium, mivel ezek elég ritkák, és nem érdemes őket bottal javítani. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 19., 11:02 (CET)

OK. Nem néztem végig mind a 666-ot. Amit láttam, abban nem találkoztam vele. – LA^pankuš 2012. február 19., 11:06 (CET)

Csíksomlyói kegytemplom és kolostor

Nos, a Csíksomlyói kegytemplom és kolostor ebben a formában intézménynév? A cikken belül egymás alatt található kis és nagy cs-vel is; a saját honlapjukon (cikk alja) csupa nagy kezdőbetű (ez persze nem feltétlenül mérvadó helyesírási szempontból). Továbbá szeretnék véleményt kapni a Csíksomlyói naptárkő cikkben olvasható „A Csíksomlyói kegytemplom és kolostorban” alakról is, ami ugyan elfogadható, ha ez intézménynév, de akkor meg csupa nagybetű lenne, és mindenképp ortopédül hangzik. A legjobb lenne tudni, hogy pontosan melyik részben is van, és leegyszerűsíteni aszerint. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 20., 21:14 (CET)

A névelő akkor se volna nagy, de ez nem intézménynév, hanem ún. földrajzi megjelölés, aminek a Csíksomlyói elemét tekinthetjük akár tulajdonnévinek is (vö. cseszneki vár / Cseszneki vár kettősség), de ugyanolyan joggal köznévi megjelölésnek is. Bennó^fogadó 2012. február 20., 21:37 (CET)

Bosznia-Hercegovina-i politikusok

MegoldvaAkela ^vita 2012. február 22., 16:14 (CET)

Nem ártana egy új Kategória:Bosznia-Hercegovinai politikusok, a Kategória:Bosznia-Hercegovina-án belül. Mi lenne ennek a helyesírása? (A kézenfekvő „bosnyák-hercegóc politikusok”-at egyelőre félretenném). Akela ^vita 2012. február 22., 13:35 (CET)

Pedig jól néz ki. :-DDD Az OH szerint: címként Bosznia-hercegovinai, mondat belsejében bosznia-hercegovinai (kiskötőjel!). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. február 22., 13:38 (CET)

A „hercegóc” (sőt a „cernagorác”, azaz „montenegrói” is) tökéletes magyarosodott szláv szavak. Jókai még 2 cz-vel írta őket („herczegócz”, „czernagorácz”), de belátom, elavultak, a mai olvasó komikusnak tartaná őket. Kár értük, szerintem. (Ugyanakkor pl. a „bunyevác” fennmaradt). – – – A kategória akkor tehát „Kategória:Bosznia-hercegovinai politikusok”. Köszönöm. Akela ^vita 2012. február 22., 16:00 (CET)

Merit good, experience good

A szerkesztő merit jószág címmel hozta létre a cikket. Én azt gyanítom, hogy vagy „érdemi javak” vagy „érdemjószág” lenne a helyes cím, esetleg „kívánatos javak” vagy „meritórikus javak”. Mindegyikre hozható példa. Puszta guglizással úgy tűnik, hogy még nem kikristályosodott ki egy egységes szóhasználat.

Ugyancsak kérdés a helyes kategória ehhez a cikkhez és az élményjószág cikkhez. Készítettem egy Kategória:Kultúra-gazdaságtan megnevezésű kategóriát hozzá, ami be van sorolva a Kultúra és a Közgazdaságtan kategóriákba. Jó lesz így?

Az Élményjószág (Experience good) kezd terjedni ebben a formában, de találkoztam vele „élményjavak” „tapasztalati javak” néven is. Melyik legyen a cím?

--Karmela posta 2012. február 23., 23:11 (CET)