Wikipédia:Véleménykérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:Véleménykérés 
Az általános, nem egy konkrét cikkhez kapcsolódó problémák nem ide, hanem a Kocsmafalra valók!
Diskussion-Icon XY.svg
A Wikipédia fejlődése során a szócikkek előbb-utóbb a közösségi konszenzus által meghatározott formát (és tartalmat) öltenek. A Wikipédia mérete azonban lehetetlenné teszi, hogy a közösség minden egyes tagja minden egyes cikket (vagy akár csak minden egyes őt érdeklő cikket) figyelemmel kövessen, ami megnehezíti a közös vélemény kifejeződését és a konszenzus kialakulását az egyes cikkeknél. Ezért olykor hasznos minél több szerkesztő véleményét kikérni, és a vitás vagy kérdéses esetekre felhívni a figyelmet.

Ez az oldal lehetőséget ad arra, hogy más wikipédisták segítségét kérjük a viták rendezéséhez. Bárki megnézheti az itt felsorolt vitákat, és segíthet a résztvevőknek megállapodásra jutni. Az itteni felhívásra érkezők szakértelmükkel segíthetnek a vita rendezésében, új nézőpontokat szolgáltathatnak, tanácsokat adhatnak a semlegesebb megfogalmazáshoz, forrásokat kereshetnek vagy más hasznos megjegyzésekkel járulhatnak hozzá a véleménykülönbség feloldásához.

Mikor használd a véleménykérést?
  • A véleménykérésre akkor van szükség, ha szeretnéd, hogy más wikipédisták is elolvassák a vitás szócikket, segítsenek konszenzusra vagy megalapozott döntésre jutni, feloldani egy vitát, vagy kiutat találni egy patthelyzetből.
  • Bármilyen természetű vitáról legyen szó, az első teendő mindig az ügy megbeszélése a többi résztvevővel. A véleménykérés az elmérgesedett, kilátástalan viták előremozdítására való; sose használd vita helyett!
  • Egy szerkesztő általános, sok cikkre kiterjedő viselkedésével kapcsolatos problémák megbeszélésére a szerkesztők véleményezése való!
Hogyan használd a véleménykérést?
  • Ha szeretnéd kikérni mások véleményét valamiről, hozz létre egy allapot (Wikipédia:Véleménykérés/Szócikk címe), foglald össze a vita lényegét röviden és pártatlanul, minden személyeskedést mellőzve az alábbi minta szerint:
=== [[Szócikk címe]] (véleménykérés) ===
{{információk-eleje|Vita összefoglalása}}
A mi vitánk arról szól, hogy blabla és blabla, valamint blabla, de arról nagyon.
{{tudnivalók-vége}}
==== [[Szócikk címe]] (hozzászólások) ====
  • Hasznos lehet a cikk vitalapjára az itt folyó vitát beilleszteni ({{Wikipédia:Véleménykérés/Szócikk címe}}) formában, vagy legalább egy rövid értesítést írni oda, hogy a vita átkerült a véleménykérésre. A friss változtatások fejlécében és a hírek kocsmafalán is jelezheted, és a vita közös menetbe tereléséhez célszerű egy rövid értesítés minden olyan helyen, ahol a vita eddig folyt (cikkek és szerkesztők vitalapja, Kocsmafal). A véleménykérés kiírásában viszont az előzmények helyét add meg.
  • Ha két lapváltozat közötti eltérést szeretnél valahol illusztrálni szögletes zárójelpárban, akkor a difflinkre van szükséged. Úgy kapod meg, hogy a laptörténet illető sorában arra a szóra kattintasz, hogy „előző”. Ha nem csak egy, hanem több egymást követő szerkesztés együttes hatását akarod bemutatni, akkor addig ügyeskedj, amíg a laptörténetben megjelölted a karikát az megelőző állapot sorában is, a célállapot sorában is, majd arra kattints, hogy Kiválasztott változatok összehasonlítása. A difflink a böngésző kisablakából szedhető ki.
  • A véleménykérés hatékonyságát növeli, ha mindenki, aki felvesz egy vitát, megpróbál segíteni egy korábbi rendezésében is. Ha van hozzá elég időd és kedved, válassz ki egy érdekesnek tűnő vitát, és szólj hozzá.
  • Ha egy vitában már hosszú ideje nem született új hozzászólás, a vita valószínűleg véget ért, vagy legalábbis elapadt. Az ilyen vitákra mutató bejegyzéseket eltávolíthatod, hogy ne foglalják a helyet.
Hogyan szólj hozzá egy véleménykéréshez?
  • Próbáld csillapítani, és nem szítani a vitát. Légy barátságos, és őrizd meg a hidegvéredet.
  • Közvetíts, ha lehetséges – keresd meg a vitatkozók álláspontjainak közös részét, próbáld a hasonlóságokra és nem a különbözőségekre helyezni a hangsúlyt.
  • Próbáld meg új adatok, források vagy nézőpontok felkutatásával előremozdítani a vitát.
  • Ha szükséges, hívd fel a felhasználók figyelmét a megfelelő irányelvekre.
Tartalmi ügyek
Elnevezési ügyek

Tartalmi viták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székelyföld (véleménykérés)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vita összefoglalása

Bár adtam forrást a Székelyföld szócikkben a mai értelemben vett Székelyföldre (ami nem azonos a történelmivel) Peyerk szerkesztőtárs visszaállította szerkesztésemet. Ugyanezzel a visszavonással egy másik szerkesztésem is visszavonta, és ebben a kérdésben is véleményt kérnék, ugyanis úgy gondolom, hogy amiről írásos tervezet van, azt tervezettnek írjuk és nem elképzeltnek (a tervezett székely székekről van szó). Mivel nem szeretnék a szócikk kapcsán ismét vitába keveredni vele, illetve nem szeretném, ha egymás szerkesztéseit vonogatnánk vissza/javítgatnánk át vég nélkül, főleg, hogy egy kiemelés eljárásban résztvevő szócikkről van szó, szeretnék véleményt kérni a fenti két megfogalmazásra. Köszönöm. --Ercsaba74 vita 2014. március 8., 23:04 (CET)

Székelyföld (hozzászólások)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sajnos bár felvetettem a problémát, nem kaptam érdemi reakciót se a korábbi vitában, se a mostani kiemelési eljárás során. Talán itt előrébb jutunk.

1. Nem arra kell forrás, hogy valahol valamikor valaki leírta "a mai értelemben vett Székelyföld" kifejezést, hanem arra, hogy ezt a kifejezést csak és kizárólag az SZNT által elképzelt autonóm tartomány elképzelt területére érti mindenki, tehát szabadon használható a kettő egymás szinonimájaként. Ez kizárt, mert például a nagyon régóta román többségű Maroshévízt bizonyosan nem tekinti mindenki "a mai értelemben vett Székelyföld" részének, szemben az SZNT-féle ötlettel.

Érthetetlen a számomra, hogy miért nem elfogadható az a nagyon pontos megfogalmazás, hogy itt az SZNT-féle területről van szó. Miért kell ehelyett egy olyan megfogalmazást erőltetni, ami azt sugallja, hogy ez az egyetlen lehetséges mai értelmezése Székelyföld területének.

2. Értem az ódzkodást az "elképzelt" szóval szemben, nyilván van akiben azt a benyomást kelti, hogy "komolytalan fantáziálást" vagy ilyesmit mondanánk vele. Ez persze nem így van, valakinek az elképzelése valamiről komoly dolog is lehet, a szónak nincs pejoratív hangulata.

Másfelől viszont amit valahol valaki valamikor lerajzolgatott, az még nem "tervezet". Térképek rajzolgatásával meglepően sokan ütik el a szabadidejüket. Szerintem közigazgatási egységek és beosztások rajzai akkor válnak "tervezetté", ha közjogilag releváns szereplő, aki rajzolgatja őket, vagyis egy kormány, egy parlament, egy erre feljogosított önkormányzat vagy mondjuk általuk megbízott szakértők rajzolgatnak.

Feloldhatónak érzem a dolgot azzal, ha a "javasolt" szót használjuk, tehát "az SZNT által javasolt Székelyföld", "az SZNT által javasolt székek" stb.

--Peyerk vita 2014. március 9., 10:03 (CET)

Véleményem a fenti felvetésekkel kapcsolatban:
1. Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásától (Aranyosszék a Román Királyság része maradt), a MAT és az MMAT létezésén át „egyenes út” van ezen értelmezés kialakulásához (erre adtam forrást Peyerk szerkesztőtársnak: Stefano Bottoni: Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952-1960). Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, passim ISBN 9789738468801 (2008)). Ugyanakkor ma már bárki Székelyföldről beszél, Aranyosszéket nem éri oda a fenti okok, illetve elrománosodása miatt. Szintén a MAT az, ami óta Maroshévíz Székelyföldhöz tartozóként kezelődik a mai napig pl. hírek, időjárás jelentés – és ez még román nyelven is megtörténik, egyszóval a mai Hargita megye teljes területét Székelyföld részének veszik, pl: „In Tinutul Secuiesc exista si localitati cu majoritate romaneasca. Spre exemplu, Municipiul Toplita, cea de-a patra asezare urbana a judetului Harghita, are o populatie de romani de 71,1%.” [1] vagy „Ținutul Secuiesc mai are o surpriză plăcută pentru români: orașul Toplița. Un oraș majoritar românesc, unde întâlnești aceeași curățenie ca la Târgu Mureș. Deci se poate.” [2], és a rowiki is így kezeli, lásd vízrajz és mezőgazdaság szakaszokat).
2. a "javasolt" szó használatát megfelelőnek tartom. --Ercsaba74 vita 2014. március 9., 12:18 (CET)
Pár perce hívták fel figyelmemet a következőre Maroshévízzel (Oláh-Toplicza, Gyergyó-Toplicza) kapcsolatban:
Toplicza fő kikötőhelye a Marosnak, központja a tutajkereskedésnek, minek feltudandó, hogy a kezdetben jelentéktelen kis falu ma 5000 lakost számlál*, több bolttal, csinos magán- és álladalmi házakkal körülvett piacza egészen városias szinezetü. Azonban mielőtt leirásomban tovább haladnék, fel kell emlitenem azt, hogy Toplicza törvényhatóságilag jelenleg nem Gyergyóhoz, hanem Torda vármegyéhez tartozik, ezen az egész országot átkaroló vármegyének keleti végpontját képezvén. Azonban ily oktalan beosztást csak később nyert, mert hogy az régen Gyergyóhoz tartozott, azt földrajzi fekvése mellett „Gyergyó” előneve is bizonyitja, mert az ujabb időben használni kezdett „Oláh-Toplicza” elnevezés teljesen ujabb találmány, régibb térképek és okmányokban mindenütt „Gyergyó-Toplicza” néven találjuk fel. Azonban Gyergyótól való elszakadásának időszakára vonatkozó biztos adataink nincsenek, ugy látszik, hogy azt a bebiró földesurak hatalmaskodása szakitá el a Székelyföldtől, a mint alább felfejtendem.
Orbán Balázs: Székelyföld leírása
További könyvek:
  • Dávid József: Székelyföld írásban és képekben (1941)
  • Nagyajtai Cserei Farkas: Magyar és Székely aszszonyok törvénye (1800)
  • Dr. Endes Miklós: Csík, Gyergyó, Kászon székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig, (1938)
  • Székely Oklevéltár, Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek (1894)
  • Emlékhangok a Székelyföldről (1875)
  • Dr. Hankó Vilmos: Székelyföld (1896)
  • Bényei Zsigmond: A Székely vasutak, in Erdély, 1903..., és még sok más könyv, folyóirat, melyekből meg lehet győződni Gyergyó-Toplicza (1891-1896 között Oláh-Toplicza, majd 1907-től Maroshévíz) hovatartozásáról. --Ercsaba74 vita 2014. március 9., 12:30 (CET)

A "mai értelemben vett Székelyföld" és az "SZNT által elképzelt/javasolt Székelyföld" szinonimaként való használatához azt kellene igazolni, hogy mindenki egyöntetűen így használja őket. Márpedig teljesen nyilvánvaló, hogy ez nem így van. Ebből a szempontból teljesen lényegtelen, hogy én vagy te mit tartunk "mai értelemben vett Székelyföldnek", de ha ki-ki mást tart annak, akkor ez a kifejezés nem használható egy konkrét határokkal leírt terület szinonimájaként. Arra pedig, hogy ki-ki mást ért alatta, itt egy példa: [3].

Arra nem adtál magyarázatot, hogy miért nem jó a pontos megjelölés: "az SZNT által elképzelt Székelyföld" vagy "az SZNT által javasolt tartomány". Miért akarod mindenáron a bizonytalan jelentésű kifejezést beleerőszakolni a cikkbe?

Peyerk vita 2014. március 9., 20:07 (CET)

De igen, fentebb adtam magyarázatot. Úgy kezdődik, hogy „Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásától...” Ugyanakkor adtam egy forrást is (Bottoni könyve), amelyik több másik forrásra is hivatkozik. Ezekből kitűnik, hogy a „mai értelemben vett Székelyföld” meghatározás kialakulása jópár évtizeddel korábbi mint a második SZNT megalakulása. Nem tartom utolsó szempontnak, hogy bár Románia szerint Székelyföld nem létezik, de mikor mégis beszélnek/írnak róla, akkor az Aranyosszék nélküli területre értik. Ercsaba74 vita 2014. március 9., 20:41 (CET)

Arra nem adtál forrást, hogy kizárólag az SZNT által meghatározott területre használják a kifejezést, ezzel szemben az interneten szétnézve teljesen nyilvánvaló, hogy a pontos területre vonatkozóan különböző meghatározások léteznek. A sokféle felfogás létét nem cáfolja, hogy egy könyvben egyfajta felfogás van erről. Nem csak Aranyosszékről van szó, hanem Maroshévízről is, amit sokan nem tekintenek Székelyföld részének (én sem, hiszen egyrészt már magyar uralom alatt sem tartozott oda, másrészt egyértelműen román többségű már évszázadok óta), valamint a terület délnyugati határvonala körül is van bizonytalanság.

Arra semmilyen formában nem adtál magyarázatot egyszer sem, hogy miért ragaszkodsz a vitatott elnevezéshez a pontos helyett, ami az SZNT által javasolt területet "az SZNT által javasolt terület" névvel illeti. Nagyon szépen kérlek, ezt a kérdést ne próbáld többször megkerülni!!!

Peyerk vita 2014. március 10., 09:45 (CET)

Egyáltalán nem kerültem meg eddig sem. A szócikkben pontosítva van, hogy az SZNT statútum szerint ők mit értenének az autonóm Székelyföld alatt, ami nagyjából fedi is a jelenlegi értelemben vett Székelyföldet (nem ugyanaz a kettő, bár kb 95%-os az átfedés, ha ugyanaz lenne nem lett volna szükséges az SZNT javaslatot pontosítani a szócikkben). --Ercsaba74 vita 2014. március 10., 11:23 (CET)

Ezt ugyan nem értem egészen, mert a zárójelben lévő rész nem magyarul van, de azt vettem ki belőle, hogy elfogadod, hogy a kettő nem szinonima. Köszönöm, ezzel elvégeztük, amit el kellett végeznünk. Peyerk vita 2014. március 10., 11:46 (CET)

Tény, hogy érthetetlen lett a zárójel tartalma, mivel átírtam menet közben figyelmetlenül, már a fájdalomra összpontosíthattam akkor. Most átfogalmaztam, remélem érthetően. Ercsaba74 vita 2014. március 11., 10:35 (CET)

Oké, akkor jól értettem: nem szinonima a kettő, tehát nem cserélhetők fel, és az SZNT javaslatát nem lehet kizárólagosan a mai értelemben vett Székelyföldként említeni.

Köszönöm, így rendben.

--Peyerk vita 2014. március 11., 13:25 (CET)

Elnevezési, stilisztikai, helyesírási, formai és egyéb viták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tanu (véleménykérés)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szó végi u/ú a kérdés, továbbá az, hogy ha valóban hűek akarunk lenni ahhoz, ami a filmben megjelenik, akkor a nagybetűs írásmódhoz miért ne ragaszkodjunk.

Úgy látom, hogy egyes kollégák ragaszkodnak ahhoz, hogy szakasztott úgy írjuk a címet, ahogy az a képernyőn megjelent. Ez érthető abból a szempontból, hogy végeredményben nem tudhatjuk, hogy a rendező azért írta-e u-val a címet, mert engedelmeskedett a szabályoknak, vagy azért, mert ő személy szerint így találta jónak, vagy azért, mert technikailag nehézkes lett volna ú-t írni, vagy netán más okból, esetleg ezen okok bármely kombinációja folytán. Hogyha azonban azért akarjuk tiszteletben tartani ezt az írásmódot, mert elképzelhető, hogy ezzel neki egyéb szándéka is volt, mint az akkori szabály mechanikus követése, akkor számolnunk kell azzal is, hogy a csupa nagybetűs írásmóddal is lehetett szándéka.

A csupa nagybetűs írásmód ráadásul a kisbetűs tanu és a nagybetűs Tanu szónak is lehet a származéka, s mivel ha a rendező netán az utóbbira gondolt volna, azzal is lehetett külön szándéka (szimbolikus szerep, figyelemfelkeltés stb.), mi őhelyette nem dönthetjük el, hogy a csupa nagybetűs írást melyik formájára kicsinyítjük, hanem ezt a döntését is tiszteletben kell tartanunk. (Továbbá tiszteletben kellene tartanunk azt is, hogy ő milyen betűtípussal, betűméretben, színnel írta és miként helyezte el a képernyőn a címet, hiszen ezekkel is nyilván szándéka lehetett, de erre a Wikipédia grafikai lehetőségei sajnos nem adnak lehetőséget…) Egy biztos: ha a rövid u-hoz ragaszkodunk, akkor nincs módunk figyelmen kívül hagyni a csupa nagybetűs írásmódot.

Igaz, ez esetben pl. a Himnusz címét is át kell írnunk Hymnusra, sőt minden más idézetben is felül kell írnunk a ma kiadott művek írásmódját, és kizárólag az eredeti fakszimilét vehetjük figyelembe. Talán érdemes kampányt is indítanunk, hogy a magyar kiadók, olvasószerkesztők számoljanak le azzal az ostoba (jóllehet sok évtizedes) gyakorlattal, hogy a művek aktuális kiadásában csak azt őrzik meg, amivel az adott szerzőnek szándéka lehetett (akár a maga idejében megszokott írásmóddal szembemenve), illetve ami az adott szerző saját nyelvhasználatára jellemző. És szóljanak Nádasdy Ádámnak is, hogy ne írjon ilyen badarságokat, mert mi itt a Wikipédiában úgyis mindenhez jobban értünk…

* * *

Egy másik megoldás lehet természetesen az, hogy az alkotó(k) szándékának nem tulajdonítunk ilyen babonás-misztikus jelentőséget, és abból indulunk ki, hogy azt követték, amit az akkori szabályzat előírt – vagy ha netán tévedtek, akkor sem vélelmezhetjük, hogy ez bármi sajátos, új információt kívánna hordozni. Ez esetben nyilván az A tanú írásmód lenne a megfelelő. Ádám 2014. október 26., 00:17 (CEST)

A tanu (hozzászólások)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Még a wikiszótár szerint is tanú lenne a megfelelő alak. Magát a filmet nem ismerem, viszont, ha utánanéztek, pár filmnek és sorozatnak is nagybetűvel írandó a második szó. Tehát szerintem a helyes írásmód A Tanú. Huszi Huszi vita 2014. november 3., 20:58 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Szinte minden forrás (gyors Google rákeresés) A tanúként hozza. Attól, hogy kapitalizáltan jelenik meg a cím a filmben, nem feltétlenül jelenti azt, hogy csupa nagybetűvel kell írni, ha ragaszkodni akarunk az eredeti íráshoz, akkor A tanu lesz. –Sasuke88 Anime eye.svg vita 2014. október 26., 00:50 (CEST)

Ádám, nem értem, miért írod le már többedszer, hogy a rendező netán engedelmeskedett a korabeli szabálynak, és állítod be úgy a kérdést, mintha a cím csupán "modernizálásra" szorulna. 1961 és 1984 között sem a szabályzat, sem a példaanyaga nem változott, utánnyomások jelentek meg. Tessék megnézni száz meg száz könyvet, regényt, fordítást stb. az 1960-as és 70-es évekből: tele vannak tanúkkal! Arra, hogy a tanút 1969-ben már bőven ú-val kellett írni, példa a hétkötetes A magyar nyelv értelmező szótára (kiadta az Akadémiai Könyvkiadó!) 1966-os VI. kötete is, amelynek 485. oldalán, a bal oldali hasáb alján fettel mint címszó ez áll: tanú. --Pagony foxhole 2014. október 26., 02:07 (CEST)

A csupa nagybetűs „A TANU” alak nyilvánvalóan komolytalan, nem kellően átgondolt demonstráció, amit most már valószínűleg a létrehozója is szégyell. Ne is vesztegessünk rá több szót.

Ami a helyesírási normáknak meg nem felelő alakot illeti, az eredeti írásmódot akkor kell megtartani, ha okunk van feltételezni, hogy a szerző szándékosan tért el a szabályos helyesírástól. Például hiba volna a Nyócker! című filmről Nyolcker (nopláne Nyolcadik kerület) címmel cikket írni, hiszen világos, hogy az alkotó szándékosan választotta a városrésznek ezt a nonstandard megnevezését, és annak is ezt a kevéssé szofisztikált írásmódját. Mármost a Tanú című film esetében nem látom semmi jelét ilyen típusú szándékosságnak, és az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az alkotók egyszerűen a helyesírási szabály téves ismerete miatt (esetleg figyelmetlenségből) írták rövid u-val a címet. Ezért a helyes eljárás az, hogy diszkréten kijavítjuk a címet, és maximum egy lábjegyzet erejéig említjük meg, hogy a film bevezető kockáin helyesírási hibával szerepel a cím. --Malatinszky vita 2014. október 26., 05:14 (CET)

Egyetértve a fölöttem szólókkal, én sem találtam semmilyen rejtett jelentést, kódolt üzenetet abban, hogy a hosszú ú-val írandó tanú szót ebben az esetben röviddel írják. Én a cím magyar helyesírási szabályok szerinti szerepeltetését támogatom. Természetesen a végignagy semmiképpen sem maradhat. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2014. október 26., 08:34 (CET)

Az is árulkodó jelenség, hogy a film második része, a Megint tanú már egyöntetűen, kizárólag hosszú "ú"-val található meg mindenhol. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2014. október 26., 08:41 (CET)

Hogy a címadó mit szégyell ma már és mit nem, az egyfelől irreleváns, másfelől nem kell azt nekünk találgatni (esetleg kérdezzük meg Kölcseyt, hogy nem szégyellené-e magát ma már). Pagonnyal egyetértve a cím nem pusztán régies helyesírású, hanem az akkori normától eltérő helyesírású. Ezt nem szoktuk a címadó helyett javítgatni, mert nem szorul rá. Én arra gondolnék, hogy az akkori, ékezetmentes billentyűzeteket akarja másolni, de ez teljesen mindegy. Persze a zöld linkből úgy látom, valaki már megint átnevezte, ahelyett, hogy megvárta volna a véleménykérés végét. De persze az a "csökönyös", aki a már többször tárgyalt címkérdésben a másik álláspontot képviseli... – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. október 26., 11:17 (CET)

Na megnéztem az átnevezést... Kár volt. Színtiszta demonstráció. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. október 26., 11:18 (CET)

Őszintén szólva a Himnuszra hivatkozást tényleg színtiszta badarságnak tartom. A vers címe attól még Hymnus a magyar nép zivataros századaiból marad, hogy az egyszerűség kedvéért – és mert nemzeti himnusz lett belőle – Himnuszként emlegetjük. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. október 26., 11:21 (CET)

@Laszlovszky András: Kár, hogy badarságnak tartod a Himnuszra való hivatkozást, mert ez a vers (amelynek eredeti címe mellesleg helyesen „Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból”) jó példa arra a bevett gyakorlatra, amellyel különösebb habverés nélkül modernizáljuk illetve kijavítuk az olyan elavult vagy eredetileg is hibás helyesírású alakokat, mint „áld meg a' Magyart”, „bal sors a' kit régen tép”, „megbünhödte már e' nép/A' múltat 's jövendőt” vagy éppen „Karpat szent bérczére”. --Malatinszky vita 2014. október 26., 14:24 (CET)
Nos, a vers címe ettől még nem változott meg. Igen sok olyan irodalmi mű van, amit nem a címén emlegetünk, hanem valamilyen közkeletű egyszerű néven. A cím attól még cím marad. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. október 26., 15:11 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Ha jól értem, akkor gyakorlatilag négy változatról van szó: A tanu, A Tanu, A tanú és A Tanú (a csupa nagybetűs írásmod kevéssé tűnik relevánsnak, annak nem igazán van egyéb megkülönböztető funkciója). Ezek közül a legpraktikusabb szerintem A tanú lenne, egyrészt, mert ez a nyelvi sztenderd, és mert valószínűleg az olvasók is leginkább így keresik (és időnként jó szándékkal átírják a cikkben hosszú ú-sra, amit utána mindig "szépen" visszavontunk). A lábjegyzet úgyis ott van, hogy pontosan hogy szerepel a filmben. Szaszicska vita 2014. október 26., 11:43 (CET) Information icon.svg információ: Értesítés adminisztrátori intézkedésről: A szerkesztési (átnevezési) háború miatt a cikket átnevezés ellen levédtem. Ha a véleménykérés során új konszenzusra jut a közösség, akkor annak megfelelően át lehet nevezni, addig ne borzoljuk a kedélyeket. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2014. október 26., 11:44 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés A védelmet én kértem, az épp aktuális névre. Szaszicska vita 2014. október 26., 11:49 (CET)

Köszönöm a védelmet. Ha ez lezajlik, majd ennek eredményeképp esetleg át lehet nevezni. A tárgy érdemében: a mai helyesírási sztenderdnek nem tulajdonítok különösebb jelentőséget, hiszen ha ehhez igazodnánk, igen sok újabb keletű művet át kellene nevezni, amelynek a címe helyesírási hibát tartalmaz. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. október 26., 12:32 (CET)

  • Symbol opinion vote.svg megjegyzés: A csupa nagybetűs átirányítást töröltem. Bármi is a megbeszélés végeredménye, erre a változatra nem lesz semmi szükség. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2014. október 26., 12:35 (CET)
  • Symbol opinion vote.svg megjegyzés: Viszont ha ebből a „A tanu”-ból (ami szertintem tökéletesen megfelelő) „A tanú” lesz, felül kell vizsgálni az összes {{Rögzültrossz}}(?)-os címet és javítani a helyesre. Mert kivételeket nem kéne gyártani mondvacsinált alapokra. - Gaja  Hairy coo.jpg   2014. október 26., 14:12 (CET)

Egy filmmel csak az a gond, szemben az irodalmi példákkal, régi szövegek javított új kiadásaival, hogy a film főcímén (moziban, tévében, DVD-n) mindig az eredeti van, lesz (nem mintha nem lehetne azt is javítani. De nem szokták). OsvátA Palackposta 2014. október 26., 14:30 (CET)

Igen, ha belegondolsz, olyan ez, mintha a könyveket mindig az eredeti kiadás fakszimile változatában olvasnánk. Ez van, a filmeket így szoktuk fogyasztani. Malatinszky vita 2014. október 26., 14:39 (CET)

Éppen ezért a filmek ráadásul más kategóriába is esnek. Egy könyv új kiadásánál lehet akualizálni a címlapot. A filmnél a főcímet nem. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. október 26., 15:11 (CET)

Fogadni mernék, hogy Jókai A kik kétszer halnak meg c. regényét ma nem adnák ki ilyen helyesírással, és A czigánybárót sem. Az más kérdés, hogy a bibliográfiai adatoknál nem modernizáljuk a címet. Gyurika vita 2014. október 26., 21:55 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Ehhez hasonló szócikk elnevezés: A táncz. - Csurla vita 2014. október 27., 07:24 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés A cikk szerint akkor még az volt a bevett alak, de itt – ha jól értem – nem erről van szó. Szaszicska vita 2014. október 27., 08:10 (CET)

Symbol question.svg kérdés Nyomtatott források (pl. filmlexikon vagy hasonló) -u vagy ú-s alakban hozzák a film címét (és kis vagy nagy T)? Szaszicska vita 2014. október 27., 08:10 (CET)

Nem teljesen értem, hogy erre miért lenne szükség. Ezt a filmet bármikor megnézi valaki, ott látja a főcímet: A TANU. A nagybetűzés nyilván csak tipográfiai kérdés, de kétségkívül rövid u-val írták, amit soha senki nem fog retusálni hosszúra. Ezért a film címe mindig rövid u-s marad, függetlenül bármitől. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. október 27., 09:40 (CET)

Jómagam szerint, ha egy műalkotás címében a korabeli (ld. Pagony idézeteit) helyesírási szabályoktól való eltérés alkotói szándékossága forrásokkal alátámaszthatóan nem mutatható ki, akkor a címben lévő eltéréseket egyszerű elírásként kell kezelnünk. A megengedhető és helyes szócikkcímzés tehát a jelen esetben: A tanú. Mindazonáltal a problémát ebben a konkrét esetben teljességgel jelentéktelennek találom, felőlem éppen maradhat a A tanu cím is, de szerintem a másik változat mégiscsak jobb. Amennyiben a műalkotás ma használatos címe eltér az eredetitől, az filológiai problémát és információt jelent, és ezt természetesen a cikkben valamilyen módon (lehetőleg már a bevezetőben is) illik tárgyalni, de nem muszáj rögtön a szócikkcímben. (A Czigánybáró nem teljesen ide való példa; ugyanis külön kellene megvitatni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha az alkotás címe megfelel a korabeli szokásoknak, ámde a szokások azóta megváltoztak.) Gubbubu12 2014. október 27., 10:37 (CET)

Ez esetben esetleg kérdezzük meg pl. Göncz Árpádot, hogy A Gyűrűk Ura cím szándékosan lett-e helytelen. Ha nem, akkor írju ettől kezdve A gyűrűk ura alakban, ugyanis az lenne a helyes. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. október 27., 13:05 (CET)

Elkerülte a figyelmedet a „ha egy műalkotás címében a korabeli (ld. Pagony idézeteit) helyesírási szabályoktól való eltérés alkotói szándékossága forrásokkal alátámaszthatóan nem mutatható ki” c. feltételem, amit véletlenül pont ennek az esetnek és az ehhez hasonlóaknak a kizárására fogalmaztam bele a hozzászólásomba. A Gyűrűk Ura címében a nagybetűs írásnak jelentésmegkülönböztető szerepe van, ugyanis tulajdonnév helyettesítéseként áll. Hasonlóan az olyasmikhez, mint pl. 1). a "Tisztelt Kormányzó Úr! Alulírott ... stb." 2). „Pom Pom és az Órarugógerincű Felpattanó”. Ezek más esetek, a Tanu esetében nem látok semmiféle kivételes művészi motivációt, amitől rövid u-val kellene írni. Megjegyzem, hogy láttam A táncz szócikket, és nekem az a cím is nagyon furán hat. Arra hajlok, hogy a szócikk címében ilyen esetben is érvényesítsük az aktuális magyar helyesírást, ha erre nézvést kivételes ellenérv nem merül fel. De ez utóbbi ügyben még hezitálok. Gubbubu12 2014. október 27., 13:33 (CET)

A tulajdonnevet helyettesítő jelzőket legfeljebb megszólításban lehet nagybetűzni. A tanu esetében hogy nem látsz művészi motivációt, egy dolog. Én látok, fentebb le is írtam. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. október 27., 14:06 (CET)

Sajnálom, pedig végigolvastam a vitát, de az ilyen irányú kijelentéseid elkerülték a figyelmemet. Az érdemi válaszaim: 1). Nem tudom, hogy itt arra a megjegyzésedre utalsz-e, miszerint "Én arra gondolnék, hogy az akkori, ékezetmentes billentyűzeteket akarja másolni, de ez teljesen mindegy." - mert ha ezt sikerülne forrással alátámasztani, az nekem bőven elég is lenne ahhoz, hogy elfogadjam, miszerint a rövid u-s helyesírás az ildomos. 2). Azzal az érveddel egyetértek, hogy "a cím az akkor is cím". Ez kétségtelenül igaz, azonban ez önmagában még nem korlátozza a közösség (és általában a lexikonkészítők) jogait arra nézve, hogy a szócikkcímeket „önkényesen”, esetleg az eredeti címüktől eltérően nevezze el. Én pl. a Himnuszról szóló cikk címének azt is el tudom fogadni, hogy Himnusz (Kölcsey Ferenc), pedig ennek az eredeti verscímhez nyilvánvalóan semmi köze. Más dolog a műcím, és megint más a szócikkcím. Ez különösen nyilvánvaló az olyan művek esetében, amelynél eredetileg nem is volt cím (az Enúma elis pl. egyáltalán nem az eredeti címe az Enúma elisnek, ha volt neki ilyen egyáltalán, és az Organon sem az eredeti címe az Organonnak, ha volt neki egyáltalán (jellemző módon az Organon, mint a szerző szándékai szerinti mű, egyáltalán nem is létezett, tehát ha szolgai módon ragaszkodnánk a szerző szándékaihoz, akkor maga a szócikk sem születhetett volna meg ... csak hát ezzel egy kétezer éves filológiai konvenciót rúgnánk fel). Most ennyi példa jut eszembe annak alátámasztására, hogy a szócikkcímnek nem kell feltétlenül egybeesnie az eredeti műcímmel. Gubbubu12 2014. október 27., 14:22 (CET)
Én igazából nem értem, miért ahhoz kéne forrás, hogy ez szándékos? Hozzon forrást, aki szerint nem az. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. október 27., 18:54 (CET)
 :D Szerinted mennyire életszerű egy művésztől olyasfajta forrást találni, hogy "bocs, de elírtam a könyvem címét". Ilyen helyzetben a művész, ahelyett, hogy ilyesfajta nyilatkozatokat bocsátott volna ki, nyilván odaszólt volna inkább a nyomdásznak, hogy sürgősen javítsák ki a kefelevonatokat. Nem lehetetlen, hogy létezik ilyen, dokumentált eset is a rossz helyesírásról; de szerintem azért mégsem ez a jellemző. Gubbubu12 2014. október 27., 19:12 (CET)
Igazából a kérdés az, hogy miért kéne nekünk alapból feltételezni a hibát, miért nem lehet az alkotói szándékot és a megváltoztathatatlan főcímet elfogadni? Ezért kell arra forrás, hogy szándéktalan tévedés volt. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. október 28., 10:45 (CET)

Felvetném még azt a kérdést is, hogy mi van ezzel a cikkel: A Reményhez? Gubbubu12 2014. október 27., 14:35 (CET)

Megszemélyesítés a varázsszó, így rossz az analógia. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2014. október 28., 11:14 (CET)

Egyetértek Gubbubuval, miszerint a probléma jelentéktelen. A bevezetőben mindenképpen jelezni kell, hogy az általánosan használt rövid u-s cím eltér az akkori és a mai helyesírási gyakorlattól is. Ebből kiindulva, a cikk elején milyen magyarázat lenne a jobb? Az, hogy kijavítottuk a címet, mert hibás volt eredetileg, vagy az, hogy ez az eredeti címe, véletlenül vagy nem véletlenül, de helyesen hosszú ú-val kellene írni? Én a másodikra szavaznék, de az első megoldás miatt se vitatkoznék ennyit senkivel.--Szilas vita 2014. október 27., 15:52 (CET)

Egyetértek. Sokkal egyszerűbb lábjegyzetben elmondani, hogy a helyesírás jelenleg nem támogatja ezt az alakot, mint megindokolni, hogy miért változtattuk meg a címet. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. október 27., 18:54 (CET) Mielőtt még András megsértődne, le kell szögeznem, hogy a "jelentéktelen" kifejezéssel nem a probléma mások számára való fontosságát akartam lebecsülni, hanem úgy értettem, hogy én a vita kimenetéből születő bármelyik döntéssel együtt tudok élni, nem életfontosságú számomra, hogy mi lesz ebből. Gubbubu12 2014. október 28., 10:53 (CET)

Meglepett, hogy a jelzett téma ismét előkerült. Azt hittem, hogy -korábban- sikerült kompromisszumos megoldást találnunk. Örülök, hogy visszaállt az eredeti állapot, az hogy a főcím képe a bekezdésben vagy ez érdekességek között szerepel nem lényeges változás. Jó lenne a cím változtatás lehetőségét véglegesen letiltani, annak érdekében, hogy komoly polémia nélkül ne lehessen újra és újra átírni. A filmmel kapcsolatos kérdésekkel elég sokat foglalkoztam. Megállapítottam, a főcím kérdésével egyetlen egy forrásban sem találkoztam, sőt több filmes szakember közölte velem, hogy eddig észre sem vette ezt az ellentmondást. Sajnálom, hogy Bacsó Pétert nem kerestem meg ezzel a kérdéssel. Fel szeretném még hívni a vitázók illetve az olvasók figyelmét a következőkre. A szereplő színészek azonosítása sok gondot jelentett. Több esetben sikerült, -forrással alátámasztva- a művészek nevét tisztázni. Nem sikerült azonban két fontos szereplő nevét megtudnunk. Ők a következők: A püspök illetve a borotváló, hóhér neve máig ismeretlen. Az utóbbiról annyit tudunk, hogy egy opera énekes volt. Jó lenne, ha wikipédia közössége tudna segíteni ebben a kérdésben. --84.1.223.239 (vita) 2014. október 28., 10:46 (CET) korábban: Kispados

Symbol opinion vote.svg megjegyzés A szócikk vitalapján már kardoskodtam A tanú írásmód mellett. Továbbra is úgy vélem, hogy a főcím nem mindenható.

  • A főcímben nagy T szerepel → A TANU
  • A Stúdió meg STUDIÓ-ként, rövid U-val (?), ráadásul a nagy I betűn ponttal.
  • Következetesség hiánya zárja a sort: a nagy J-re persze nem tettek pontot. :-)

A film feliratai fittyet hánytak az akkor és a mai helyesírásnak egyaránt. Érdemes lenne a további - ilyen jellegű - szöveget is górcső alá venni ..., és nem szolgaian másolni, ami ott szerepel. --Jávori István Itt a vita 2014. november 1., 12:52 (CET)

Pontosan ezek miatt vélelmezem, hogy az írásmód szándékos, a korabeli írógépes feljelentések szatírája. A nagy T-ről szakadjunk le, annak semmi jelentősége nincs, csak tipográfiai, nem helyesírási kérdés. Az akkori helyesírástól való eltérés óta nem változott a helyesírás, tehát ezért nincs ok aktualizálni azt. Ilyen esetben nem a véletlen, a tudatlanság feltevése az elsődleges, hanem hogy szándékos volt. Ha Bacsó szándékosan tért el az akkori helyesírási normától, ami megegyezik a maival e tekintetben, akkor semmi ok nincs a változtatásra. Ezért arra kell forrás, hogy véletlen vagy szándéktalan helyesírási hiba volt, nem az ellenkezőjére. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. november 2., 08:49 (CET)

Az 1980-ban megjelent Bacsó Péter-könyv borítóján ez a felirat szerepel: A Tanú. Vélelmekre alapozhat a Wikipédia? A film szócikkében pontosan fordítva kellene szerepeltetni a „tanu” és a „tanú” szavakat. »A tanú/A Tanú« (utóbbi a jobb, mert metaforikus, mint A Reményhez elégiánál) a címben »A tanu« a jegyzeteknél, a találgatásokkal. --Jávori István Itt a vita 2014. november 2., 10:13 (CET)

Az 1980-as könyv nem azonos a filmmel. A könyv címe vitán felül A Tanú. Mellékesen ez is helyesírási hibás, csak másképp. A film címe ettől visszamenőleg nem változik meg. Pontosan ez nem vélelem: a főcím pont olyan bizonyíték, mint a könyv borítója. Az a vélelem, hogy ez egy kijavítandó helyesírási hiba. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. november 2., 11:01 (CET)

Nem helyesírási hiba. Bizonyára ismersz szimbolista verseket, ahol a nagybetűs írásmódnak többletjelentése van. Ez egy szatírában is előfordulhat, ahol képileg és szövegileg is gyakran kell átvitt értelemben értelmezni a látottakat, hallottakat. A film főszereplője egyszerű, hétköznapi ember, aki naiv, őszinte, tisztességes ember. A bírósági tárgyaláson nem hajlandó végigmondani az előre bemagolt szöveget, mert felháborodik az általa jól ismert spicli vallomásán, aki hazudik a vádlottal, Dániellel kapcsolatban. Nagybetűs hőssé vélik, mert - Sokakkal szemben - kimondja az igazságot. A betűkről jut eszembe: a régi írógépeken a nagy I betűn volt pont? --Jávori István Itt a vita 2014. november 2., 11:26 (CET)

Az AkH. 150. alapján nem hiba, csak eltér az általános nyelvi normától. De nem is a könyv a téma. Mellesleg ha valaki az AkH. 148. alapján egy könyvismertetőben úgy írná, hogy A tanú, akkor attól kezdve az lenne a címe? Egy film címét egyedül és kizárólag a főcím adja meg hitelesen. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. november 2., 11:32 (CET)

A főcímek esetében előfordul a végig kisbetűs írás. Ezeket is így (0:35-nél) kellene írni? Egy eredeti forgatókönyv se lenne rossz, mert ott nem a főcímkészítő munkatárs logikáját, hanem az író-dramaturg-rendező verzióját olvashatnánk. A három lehetőség közül: A Tanú, A tanú, A tanu: a harmadik a legrosszabb változat, ha már az Akh-ra hivatkozunk... --Jávori István Itt a vita 2014. november 2., 11:41 (CET)

Még egyszer hangsúlyozom, hogy jelen esetben nem egy kis/nagybetűs tipográfiai leleményről van szó. A film esetén a feliratozásban is többször előfordul a szó, minden alkalommal rövid u-val. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. november 2., 11:48 (CET)

Talán Bacsó Péter tudta a legjobban, hogy mi az alkotásának a címe. Ismételten az 1980-as könyvborítót ajánlom figyelmedbe. Illetve azt, hogy az u betűre a filmben más helyen sem tettek ékezetet (A Tanú 1:43:09-nél: MULTJÁTÓL). --Jávori István Itt a vita 2014. november 2., 12:11 (CET)

Pontosan erről beszélek én is, ebből következtettem, hogy szándékos, végig a korabeli írógépbillentyűzet írásmódját alkalmazták. Ezért a címben is szerepe, mondandója van. De nem a vélelmezés a lényeg, hanem a megváltoztathatatlan főcím.

Én most egy hétig nem leszek netközelben. Tegyetek, amit akartok. Ha úgy gondoljátok, hogy ezen a véleménykérésen releváns érvek hangzottak el a hosszú ú-val kapcsolatban, akkor nevezzétek át. Én fenntartom azt az álláspontomat, miszerint egy élő helyesírási szabály ellenében adott címet nem szabad a helyesírásra hivatkozva megváltoztatni. A változó helyesírást követő régi, a helyesírási reform előtti művek címaktualizálása is ezért nem párhuzamosítható ezzel.

Ha átnevezitek, e véleménykérés linjét helyezzétek el a vitalapon. Fenntartom a különvéleményemet. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. november 2., 15:05 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Félve kérdezem. Mi lenne, ha a témát újra felmelegítők közül valaki megkeresné a Filmtudományi Intézetet, vagy a Budapest Filmstúdiót vagy jogutódját? Én anno a Nyelvtudományi Intézetig jutottam és aztán feladtam, mert úgy láttam ezt a parttalan vitát soha nem lehet lezárni. És lőn, nem tévedtem. Istenem micsoda érvek: "A megint tanú" is tanú. Jelentem a jól-rosszul sikerült színpadi adaptációk címe is "A tanú". Na és? kérdezhetném, de nem teszem. --84.1.214.64 (vita) 2014. november 2., 19:09 (CET) korábban: Kispados (Ui. Ki játszotta a püspököt és a borotváló borbélyt? )

Laszlovszky Andrásnak: Ez téves álláspont: „végig a korabeli írógépbillentyűzet írásmódját alkalmazták.” A régi írógépeken nem volt hosszú Ű sem, és a nagy I-re nem került pont (magam is használtam régi Erika márkájú írógépet). A filmben előforduló betűhasználat során viszont van hosszú Ű (1:43:15-nél szereplő Marx-idézet DERŰSEN szavánál).

Időszerű lenne az átnevezés, mert a rövid u betűs „A tanu” filmcím - talán csak - a wikipédián szerepel. Ez az írásmód sem a mai magyar helyesírásnak nem felel meg, sem a többi forrás nem így említi Bacsó Péter klasszikus filmjét. --Jávori István Itt a vita 2014. november 2., 19:21 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Bocsánat, hogy a wikipédiából száműzött, az újra és újra fellángoló vitát kirobbantó egykori szerkesztő ismét szólni merészel. Érdekes, hogy forrásokra hivatkoznak a szócikk jelenlegi címét ellenzők. Már, elnézést! A film eredeti kópiája nem számít forrásnak? És, hogy jön az ide, hogy mikortól lehet az írógépeken, hosszú "ú"-t találni. Mi van akkor, ha senki sem figyelt fel erre az érdekességre. Például nekem is csak akkor szúrt szemet, amikor -egy szerkesztő kérésére- a képkocka mentéseket csináltam. Pedig előtte elég sokat foglalkoztam a filmmel. Egyébként komolyan gondolja bárki is, hogy az OSZK-ban való kutakodásom produktumát, magam ellen fordítom. Tessék megnézni! A korabaeli Pesti Műsorban is hosszú "ú" szerepel. Ez esetemben csak annyit jelentett, hogy az éber olvasószerkesztő a filmet nem látta (illetve nem tűnt fel neki), de előtte volt az éppen aktuális helyesírási szótár. És még két kérdés: A "Nyócker!" akkor "VIII. kerület !" ? Ez komoly? --86.59.138.239 (vita) 2014. november 3., 22:17 (CET) korábban: Kispados U.i: Egyébként a szócikk vitalapján ismertettem az MTA Nyelvtudományi Intézetének tájékoztatását; miszerint 1954 előtt a "tanu" volt a helyes írásmód. A filmtörténete pedig garantáltan 1954 előtti. Sajnos már éltem azokban az években...

A kérdéses szót több évtizede (1954 óta biztosan) hosszú ú-val íratja a helyesírási szabályzat. Ez aligha azt jelenti. Csupán azt jelenti, hogy 1922 után csak 1954-ben jelent meg újra átdolgozott szabályzat és példatár. A válaszolónak hirtelenében egyszerűen nem állt rendelkezésére az 1922-es. Az u-ból pedig korhűséget levezetni, hát... --Pagony foxhole 2014. november 4., 01:33 (CET)

Én csak azt nem értem, hogy Szaszicska október 27.-i kérdésére (Nyomtatott források (pl. filmlexikon vagy hasonló) -u vagy ú-s alakban hozzák a film címét (és kis vagy nagy T)? ) miért nem válaszolt senki egyenesen, hanem csak azzal intézte valaki, hogy nem érti, miért van erre szükség, ellenben senki sem mondta, a Filmlexikon így és így hozza, úgy hogy ennek alapján eldöntheted, mit gondolsz. Ha gondolni akar valaki valamit, gondolja, az már más kérdés, hogy gyakorlati akciókat (néhány nappal ezelőtti szerkesztési csata a főnévtérben A tanú/A tanu érvényesítéséért) indítsunk-e ennek megvédéséért (még mielőtt félreértené valaki, természetesen ez azt jelenti ne indítsunk a véleménykérés alatt - én a színész - színművész vitát is meg bírtam állni, hogy ne kérjek ezzel kapcsolatban újabb vitát, mivel tisztában vagyok vele, hogy egy szócikk nevének folyamatos átnevezése még a szócikken belüli szerkesztési háborúknál is látványosabb (Friss változtatások oldalon) és komolyabb dolog - épp ezért A tanu és a színész -színművész vitával is úgy vagyok, hogy előbbinél kár volt, utóbbinál kár lenne nekiugorni a véleménykérésnek, mert csak úgy érdemes, ha időközben a korábbi javaslatmegbeszéléshez képest olyan jelentős változás állt be, aminek következményeivel számolni kell vagy olyan új érvekkel lehet előállni, amik múltkor nem merültek fel - viszont nehéz kibogozni az egész párbeszédből, hogy összességében tehát milyen új érvek merültek fel vagy milyen változások történtek, aminek következményeivel számolni kell a korábbi megbeszéléshez képest).

Egyébként pedig az egész beszélgetésfolyamot egymás melletti elbeszélésnek tartom átszőve időnként nem nyelvészeti megjegyzésekkel is. Apród vita 2014. november 6., 03:37 (CET)

Én is csak egy dologtól félek. A hirtelen átnevezési hullámok miatt, borzasztó lenne, ha a szócikk története és a vitalapok megsemmisülnének. Számomra a cím már nem kérdés. Mindegy, hogy "A tanu" vagy "A tanú" mindaddig, amíg a szócikkből kiderül, hogy a wikipédia észrevette ezt az ellentmondást és újra és újra polémiázott ezen. Ne akarjunk igazságot tenni! Sajnálom, hogy Bacsó életében nem tettem fel neki ezt a kérdést. A válasza akkor sem lenne perdöntő. Éppen ma kereten meg egy filmesztétát a kérdéssel. Ha a -remélt- válasz megérkezik, akkor sem azért fogom közzé tenni, hogy a kérdést ez döntse el. Szerintem a wikipédia megtette a magáét a filmmel kapcsolatban. Ne felejtsük el, hogy hány színészt azonosítottunk szerepével. --86.59.213.96 (vita) 2014. november 6., 11:34 (CET) korábban: Kispados

@Kispados, Einstein2:Symbol support vote.svg támogatom A tanú őrnagya Molnár Miklós (operaénekes) lehetett, aki akkor éppen Pesten, a Magyar Néphadsereg Művészeggyüttese szólistájaként, efféle korú, esetleg rendfokozatú tiszt is lehetett. Einstein2 2010 Szilveszterén alkotta meg a szócikket, talán többet is tud róla. A tanú esetében már leírtam, hogy a IX. Kiadás talán még röviddel írta és 1950-ben még az volt érvényben. De Bacsó nem volt ennyire szofisztikus. Amúgy is a megnyomorított magyarságú Felvidékről jött, ilyen nüanszokra ügyet sem vethetett. A filmet szinte társadalmi munkában, az akkori filmes és egyéb művészek mintegy szamizdatként csapták össze, szinte grátisz. Nem a helyesírással bíbelődtek, hanem, hogy nagyot szóljon. A megint tanú még Bacsó életében jött ki, nem beszélve az összes 1979-es cikkről, amikor tiltakozhatott volna a szabályos helyesírás ellen a stáb bármelyik tagja. Nem tették. A többi felirat „minősége” is a rövid u szándéktalanságát vélelmezi. Voxfax vita 2014. november 25., 22:23 (CET)

Csakhogy itt nem kell vélelmezni semmit. Rengeteg szándékosan rossz helyesírású, vagy akár rossz helyesírású cím van. Érdekes módon ezek közül csak ez szúrja a szemet. Ahol a cím hibás, soha nem tételezzük fel, hogy a szerző vagy fordító tévedett, erre csak akkor kerülhet sor, ha egy későbbi kiadás ezt kijavítja. A Megint tanú nem releváns, a második rész nem az elsőnek az új kiadása, hanem egy teljesen másik cím. A cím kristálytisztán olvasható a filmben, azt kell bizonyítani, hogy ez a hiba szándéktalan és a szerző (rendező) is kijavítaná, nem pedig azt előfeltételezni, hogy nem tudott helyesírni a stáb egyetlen tagja sem. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. november 26., 00:05 (CET)

A hagyományos írógépen nem volt sem ú, sem í betű, így Pelikán csak a Tanuvallomás, vagy az Itélet szavakat betűzhette ki, amikor példányát az árvíz elvitte és Virág et. a rosszat nyomta a kezébe. Szóval, az a generáció nemigen látott megbízható, géppel írt névtelen levélben sem hosszú ú-t, lett légyen gátőr vagy filmes. A biztos helyesírási tudásnak amúgy is a népesség kb. 1%-a van a birtokában. És a merítésbe még a nem nyelvész egyetemi tanárok is beleférnek, vagyis, akinek nem szakmája, még egy dátumot se tud helyesen leírni, IQ-tól és doktorátusa számától függetlenül. Ennyit a homousion-homoiusion problematikáján vitatkozgathattak egymással, pedig annak - mint mondád egykor - még értelme is volt.  :-) Voxfax vita 2014. november 26., 10:47 (CET)

Új fejezet (az áttekinthetőség érdekében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

@Voxfax, Einstein2, Laszlovszky András, Adam78, Apród, Pagony, Jávori István:

@Gubbubu, Sasuke88, Szilas, Szaszicska, Burumbátor, Hungarikusz Firkász, Huszi Huszi:


Köszönöm a borotváló hóhért alakító színész azonosításához adott segítséget! A pontosítás érdekében megpróbálom felvenni a kapcsolatot a pécsi színházzal és a művészegyüttessel is. A Színházi Adattárban Molnár Miklós szerepeit lehet azonosítani. Ez nem könnyű feladat, mivel több művész is szerepelt ezen a néven. Azt könnyen meg lehetett állapítani, hogy 1966 és 1974 között hat bemutatója volt Pécsett.

Két újabb információ a film címével kapcsolatban.

  • Sikerült felvennem (email-ben) a kapcsolatot Gervai Andrással, aki a "A tanúk - Pelikán József én vagyok!" című könyvében publikált egy terjedelmes interjút Bacsó Péterrel. Gervai András közölte, hogy az interjút a rendező lektorálta és nem volt kifogása a "tanú" alak használata miatt.
  • Időközben sikerült megszereznem a film, 1969-ben készült plakátját. A plakát alkotói: Pecsenke József (ő a filmben is szerepel) és évfolyam társa Schmal Károly - Quintett csoport tagjai - voltak. Az eredeti plakáton és az interneten is látható képeken is jó látható, hogy az "u" betűn egy fektetett ékezet van. Ugyanezt a grafikát használja egy másik plakát is. Schmal Károllyal ez idáig nem sikerült a kapcsolatot teremteni. Pecsenke József 1981-ben autóbaleset áldozata lett. A plakáttal kapcsolatos információval javaslom a szócikket kiegészíteni. Üdv. --86.59.174.38 (vita) 2014. november 26., 15:26 (CET) korábban: Kispados

Akkor itt az ideje a bemutatott bizonyítékok és a 10:1-arányú szavazás alapján a mai helyesírást alkalmazni! Aztán újra le is kell védeni. Sokan innen veszik a mintát, nehogy megbukjanak az érettségin! Más. Nem hátborzongató, hogy Pecsenke és Molnár egyazon évben haltak meg? Csak nem egyazon balesetben? Mivel az operaénekes halála okát, a grafikusénak meg a napját nem tudjuk. Elég volna a basszistáról egy fénykép Pécsről. Voxfax vita 2014. november 26., 16:34 (CET)

Ki is az a 10? – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. november 26., 17:19 (CET)

Egyébként egyszer már leszögeztük, hogy itt nem a helyesírás változásáról van szó. Nem változott azóta semmi, amit aktualizálni kéne, vagyis nincs ok mai helyesírásra átírni azt, amit akkor is úgy kellett volna. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. november 26., 17:20 (CET)

Sikerült kapcsolatba lépni a plakát alkotójával, Schmal Károllyal. Ő sem ismeri az ékezet nélküli főcím okát. --86.59.174.38 (vita) 2014. november 27., 16:27 (CET) Kispados