Wikipédia:Homokozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:Homokozó 
Egy valódi, homokozóba való vödör kislapáttal
A Homokozó a Wikipédia játszótere, itt az újdonsült szerkesztők szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak kötetlenül, természetesen a civilizált viselkedés keretein belül, valamint úgy, hogy ne legyen jogsértő a szerkesztés. Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a felület tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, nem javította senki.

Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.

Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.

Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!
Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.

Némi eligazításért lásd a „Szerkesztés” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Lap mentése” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.

Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}, tényleg ne változtass!
Bodza az alagútban

A szürke tölcsérgomba (Clitocybe nebularis vagy Lepista nebularis) a pereszkefélék (Tricholomataceae) családjába sorolt tölcsérgomba (Clitocybe) nemzetség egyik faja.

Elterjedése, előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon is meglehetősen gyakori. Szeptembertől novemberig gyűjthető. És még szép is! :)

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szürke tölcsérgombák boszorkánykört alkotva

Kalapjának átmérője 6–15 (20) centiméter. A kalap szürke, barnásszürke, de lehet fehér is, fiatalon hamvas (ez letörölhető). Fiatalon domború, majd ellaposodik, kissé tölcséresedhet. A széle sokáig begöngyölt, gyakran hullámos.

Lemezei sűrűn állók, fehéresek, illetve krémsárgák, kissé lefutók, a kalap húsáról könnyen leválaszthatók.

Tönkje 4–12 cm hosszú, 1,5–4 cm vastag, felfelé vékonyodó, alul szélesebb, bunkó alakú, fehéres, világosszürke. Felülete szálas, rostos, belül idővel üregesedik. A tönk aljára gyakran avarmaradványok tapadnak.

Húsa szárazon fehér, nedvesen kissé szürkés. Vastag; eleinte kemény, majd megpuhul. Tönkje szivacsos, jellegzetes, fűszeres illatú és ízű.

Összetéveszthető a mérgező nagy döggömbával, a viaszfehér tölcsérgombával és a kajsza lisztgombával.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiadós, de étkezési értéke csekély — ugyanis annyira fűszeres ízű, hogy önálló fogyasztásra nem ajánlják; leginkább fűszerként fogyasztható. Emellett csak feltételesen ehető, ugyanis egyeseknek allergiát okozhat. Felhasználás előtt érdemes leforrázni. Íze kissé savanykás, ezért ételek savanyítására is alkalmas.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lomb- és fenyőerdőben, gyakran folyásokban növő, gyakori faj. Vastag avartakarón tömegesen jelenhet meg, és egészen az első havazásokig kitart. Fagyálló. Ősszel szeptembertől november végéig terem, de enyhe teleken jóval tovább is.

Nagyobb csoportokban, illetve (jellemzően) boszorkánykörökben nő.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Albert-Locsmándi-Vasas - Ismerjük fel a gombákat!
  • Rimóczi Imre: 88 színes oldal a leggyakoribb gombákról. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1984. ISBN 963 231 673 8. ISSN 0230—2845 p. 31.
  • Kalmár Zoltán, Huller Ágoston, 1972: Gombák. Búvár Zsebkönyvek. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest. ISBN 963 11 3986 7. ISSN 0324—3168. p. 28.
  • Renate Volk, Fridhelm Volk: Gombakalauz ínyenceknek. Magyar Könyvklub, Budapest, 2004. ISBN 963 549 087 9 p. 67.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termőhely:
Termőidő:

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kalapja: 3-15 cm átmérőjű, kissé púposan domború, majd ellaposodik. Sárgás, csokoládé vagy sötétbarna, felülete nyálkás, ragadós, szárazon fénylő, bőre könnyen lehúzható.
Lemezei: eleinte szűk pórusú, halványsárga, idővel piszkos olívsárga, okkersárga, sárgásbarna lesz.
Tönkje: 3-8 cm hosszú, 3-6 cm vastag, többnyire hengeres, fehéres, majd ibolyásbarna gallérja van. A gallér fölött a tönk halványsárga, barnás szemcsékkel díszített, a gallér alatt feketésbarnás, sima felületű.
Húsa: hamar puhul, fehéressárgás, színe nem változik, kissé gyümölcsillatú, gyengén savanykás ízű.
Illata és íze: lisztszagú, kesernyés.

Felhasználhatósága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Ehető gomba. Néhány embernél olyan allergiás tüneteket válthat ki mint a Begöngyöltszélű cölöpgomba.

Élvezeti értéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jó illatú, aromás gomba. Levesek, pörköltek készítéséhez használják már az ókor óta.

Összetéveszthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Nem téveszthető össze. Élőhelye és hártyás gallérja miatt jól felismerhető.

kelet magyar ország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

kelet Magyarország
Nemzeti himnusz: molnár andrás- hoz szabadságot hazánkra
Nemzeti dal: nincsen
Fővárosa debrecen
Legnagyobb város debrecen
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-

tőrténelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

nyugat kelet magyar háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

szolnoki szerződés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]