Wikipédia:Homokozó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Hahó!
Ez a magyar Wikipédia homokozója, melyben újdonsült szerkesztőink szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak, természetesen a civilizált viselkedés szabályait és a Wikipédia irányelveit figyelembe véve. (Szerkeszteni a lap legtetején és az egyes fejezetcímek mellett található „szerkesztés” linkekkel tudsz.)
 |
Némi eligazításért lásd a „hogyan szerkessz lapokat” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Lap mentése” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.
Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy
{{/***** Kérjük, hogy ezen a soron ne változtass! *****}},
tényleg ne változtass!
Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a lehetőségek tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, javította senki. Tehát az oldalon szereplő „információt” jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.
Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Bevezető a homokozóba
Ez itt a homokozó. De tényleg. Ha azt hitted, hogy Sudur Pashchim régió ismeretterjesztő oldala, akkor tévedtél. De hisz, mindenki tévedhet. Ha ember vagy, te is megteheted. Ellenben, ha nem, akkor te is tudod mi a teendő: sírni a párnádba vagy vécépapírba vagy pedig befogott orral inni egy pohár vizet és közben egy lábon ugrálni.Szóval, ez itt a homokozó. Miután tisztáztuk, hogy nem Sudur Pashchimban járunk (lásd itt) fel kell tennem a kérdést, hogy nem azért jöttél ide, hogy eltemesd Polüneikészt. Mivel ha azért jöttél, akkor meg kell értened, hogy feltettem ezt a kérdést, akkor jobb ha tudod, hogy nem szabad őt eltemetni, s rossz fát teszel a tűzre, ha mégis ily dolgot teszel, Kreón bácsi elveri fenekedet (!). Szóval ez itt a homokozó. Nem:
Örülök, hogy nem ezért jöttél, hanem mert szerkeszteni akarsz a homokozóban. Jól teszed. Ügyes vagy. De ha van időd, nézz el Nepálba. Vagy Miskolcra. A döntés a döntés csak rajtad áll. És úgy kapod meg jutalad, az égi felhővel hímzett jégzsinoron húzta vonót:a fanfárt
Üdvözöl: – Petrobolos vita 2008. június 30., 00:19 (CEST)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Hely kell nekem, azért írom ezt ide
www.polgarerno.com
Név POLGÁR ERNŐ Írói álnév
Születési hely, idő (év, hónap, nap) Bácsalmás 1954. 01.27. Foglalkozás / Tevékenységi forma (aláhúzandó, illetve kiegészítendő) költő, író, kritikus, irodalomtörténész, irodalomszervező, szerkesztő, műfordító (nyelv/ek: …………………………………………) egyéb: …dramaturg, művelődéstörténész……………………………………………………… Megjelent kötetek (cím, alcím, kiadó, megjelenés éve, műfaj) Főbb művei: Hullámsír, Hazatérők, Ady (drámák, 1983), Túl az Egyenlítőn (dráma, 1985), Randevú Bangkokban, Elítéltek, Tűzjárók (drámák, 1991), Isten madárkái (film, 1994), A sárga csillagok nyomában (szociográfia, 1992), Légy a feleségem! (elb., 1994), A Philemon fedélzetén a világ körül (1994), Lótuszvirág (Távol-keleti történetek, 1994), A sárga csillagok nyomában – Gettó a Délvidéken – 2. bőv. kiadás (1997), Egy asszony második élete (regény,1997), Szerelmek (regény,1999), A Szent István parki fák (elb., 2000), Színészek és színésznők bűvöletében (esszéregény, 2000), Civilizációk nyomában (kult. tört., 2001), Az iszlám világ titkai CD-ROM (kult. tört. 2001), Az istenek szigete (regény, 2002), Tengerek és szárazföldek bűvöletében (Digitális kiadás, esszé, 2002), Káma szolgája (regény, 2003), Halálos csók (elb., 2004), Hogyan lettem anya (regény, 2005), A kultúrák eredete és ősképei (Bevezetés a mítoszok és a szimbólumok világába, kult. tört. 2005), Kleopátra vitorlása (2006), Egy asszony második élete 4. kiad. (2006), Nomádok vágtája (elb., 2007), Az iszlám világ titkai (2007). A tenger hangja 2008), Óceánia (2008) Előkészületben: A gyertya becsukta szemét, Mama!(2009) India és más világok (2009) Zsidók, kotródjatok!(2010)
Legfontosabb díjak (5) 1981-ben MTA-, 1994-ben Soros-, 1998-ban Pro Renovanda Cultura Hungariae-ösztöndíjas, Nagy Lajos-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt Rövid életút (10 mondat – melyben tanulmányaitól, fontosabb ösztöndíjaitól kezdve beszámolhat munkahelyeiről és főbb tevékenységeiről) Bácsalmáson végezte el általános és középiskolai tanulmányait, 1972-ben érettségizett a Hunyadi János Gimnáziumban. Könyvtárosi, majd dramaturgiai szakirányú tanulmányait követően könyvtáros, 1979-től a Madách Színház dramaturgja, 1997-98-ban a Színház és Filmművészeti Főiskola tanulmányi vezetője volt. „Gyermektudósítóként” kezdett írni a Petőfi Népének. Az „Albérlősors” c. feltűnést keltő irodalmi szociográfiáját 1975-ben a Budapest folyóiratban közölték. 1981-ben MTA-, 1994-ben Soros-, 1998-ban Pro Renovanda Cultura Hungariae-ösztöndíjas. 1998-tól szabadfoglalkozású író. 2000-2003-ban a Blue Shop Online galéria és digitális kiadó vezetője. A www.hun-info.hu online hírügynökség felügyelő bizottságának elnöke. 2002-től kilépéséig a Magyar Írószövetség Prózai Szakosztályának elnöke, 2004-től a Szépírók társasága tagja, programvezető. 2006-tól a XIII. kerület önkormányzati képviselője, a kulturális bizottság tagja.
Róla (monográfia és az 5 legfontosabb kritika, illetve tanulmány) A SZERZŐ MŰVEIRŐL: „A Szent István parki fák” (Novella, 2000) „finom csiszolatú írói tudással, a nyelv előtti megfelelő alázattal – mely nyelvet mégis magas fokon „dolgoztatni is képes – beszámolni olyasmiről, amiről csak irodalmi beszéd képes” (KULCSÁR SZABÓ ERNŐ)
„Egy asszony második élete” (Gondolat, 1977) „Dokumentumregénye…izgalmas, megrázó, döbbenetes írás, két ember szövetségének és közös, nagy, reménytelen harcának szívszorító rajza. Azt gondolom, hogy a hatást nem csak az anyag ereje, tragikus sodrása éri el, hanem a megjelenítés módja is, az, hogy minden során érezni a hitelességet.” (RÉZ PÁL)
„Írásaiban valódi-élő alakokat tud teremteni…Az Isten madárkái úgy van megírva, hogy minden mozzanatát az olvasó már most megjelenítve, színpadon láthatja." (TÜSKÉS TIBOR)
Polgár Ernő: Civilizációk nyomában A könyv alcímét is (A Neander-völgyön át az internetig) elolvasva, felvetődik a magamfajta filoszban: nem kóklerség-e egyszemélyes könyvet írni az emberiség több ezer éves civilizációjáról. Hiszen egy ilyen átfogó mű elkészítése kutatók, szakemberek tucatjait igényli. Polgár Ernő „civilként”, egyedül is képes volt a bravúrra. A szerző „tudástörténeti utazásnak” fogta fel a feladatot: izgalmas olvasmányt produkálva felismerteti a letűnt korok kultúrájának lényegét és evolúciós fejlődését, egymásra hatását. Itt nincs mód az elmélyülésre, az apróléklos részletekre. De ezt nem is hiányoljuk a kötetből. A zanzásított kultúrtörténet is kielégít, sőt ámulatba ejt bennünket. (ERŐS ZOLTÁN)
Polgár Ernő: Halálos csók
A szerző lényegre törő írásmódjára jellemző, hogy két írás is van a kötetben, - Az első szerelem, World Trade Center – melyben mindössze öt könyvoldalon mondja el az érdekes történetet. A rövidség ellenére, - vagy lehet, hogy éppen ezért – egyéni ízű, remek története.
(GÉCZY ZSOLT, Petőfi Népe) Polgár Ernő Bp. Polgár Ernő „Hullámsír, Hazatérők, Ady”
Kedves Ernő!
Mindenek előtt elnézésedet kérem e hosszú késedelemért, de amióta legutóbb telefonon beszéltünk, belém vágott a télvégi hűléses kór… Olvasmányos, érdekes – és hasznos! - az „Ady”-ról szóló dokumentumjáték. Persze ez nem dráma a szó esztétikai műértelmében, hanem egy életrajz jól kiválogatott súlypontjainak dialogizálása. De a dialogizált kultúrtörténeti ismeretterjesztés olykor indokolt műfajváltozat. /Pl. Gobineau is ezzel a módszerrel ad igen érdekes körképet a reneszánszról, de még senkinek nem jutott eszébe színpadra állítani Gobineau „Reneszánsz”-át./ Műved használható irodalomtörténeti ismeretterjesztés, jól szőtted bele Ady életének környezetét, és néhány igazán jellemző epizódját. Így például a kevésbé ismert „Duk-duk” ügyet. Főleg diákok számára tartom értékes olvasmánynak ezt a dokumentumjátékot, és még azt is el tudom képzelni, hogy a TV iskolásokhoz szóló műsoraiban megpróbálják életre kelteni…
Baráti szeretettel üdvözöl: Hegedűs Géza
Saját honlap (írólap vagy más) www.polgarerno.com
Tevékenység egyéb művészeti területen Kedvenc könyveim (5) Tóra, Talmud, Tanach, Buddha szútrái, Korán, Kedvenc saját mondatom Az irodalom nem földi színtér: az irodalom menedék!
Kedvenc mondatom mástól „Az utókor igazságos” (Talmud) Elérhetőség (nyilvános, amely elérhetőség megjelenik az Ön adatlapján) polgar.erno@chello.hu Elérhetőség (kizárólag a litera szerkesztői számára megadott, amelyet nem publikálunk) 3 402 625 06/20/4416167
Polgár Ernő
