Wikipédia:Homokozó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Üdv a Homokozóban!
A Homokozó a Wikipédia játszótere, itt az újdonsült szerkesztők szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak kötetlenül, kivéve természetesen a civilizált viselkedés szabályait, és hogy nem lehet jogsértő a szerkesztés. (Szerkeszteni a lap legtetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” linkekkel tudsz.)
Némi eligazításért lásd a „hogyan szerkessz lapokat” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Lap mentése” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.
Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy
{{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}},
tényleg ne változtass!
 |
Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a felület tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, nem javította senki. Tehát az oldalon szereplő „információt” jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.
Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.
Az ideírtakat az errejárók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csupán ezt-azt kipróbálni szeretnél, hanem a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy becenevet), majd kattints ide!
Prohászka (Prochaska) Lajos György (Ludwig Georg) (* Brassó, 1897. március 2; † Budapest, 1963. június 16.) – kultúrfilozófus, pedagógus, a 20. századi magyar neveléstudomány egyik kiemelkedő egyénisége, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
Édesapja, Prohaska Lajos (* Vidombák – Brassó megye – 1863/1864?; † Gura Siriului/Sómező? – Román Királyság – 1896?) fia születése előtt meghalt; édesanyja, Scholz Róza (* Temesvár 1871; † Budapest 1940) nyugalmazott vámellenőrnő egyedül nevelte fiát. Prohászka az elemi iskolát Aradon (városi Weitzer János utcai elemi fiúiskola) kezdte, majd Budapestre költözésük után, az I. kerületben a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnázium tanulója volt, itt érettségizett (1907–1915). Gyermek- ifjú- és korai férfikoráig a nyarakat anyai rokonainál, leginkább Veresmarton (Szászveresmart – Brassó megye) töltötte. Élete végéig kötődött Erdélyhez.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Könyvtárosi munkája:
1922. szeptembertől az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Könyvtárában egyetemi szakdíjnokként dolgozott, de folyamatosan foglalkozott filozófiával, pedagógiával és teológiával. Az Egyetemi Könyvtárba került és különböző beosztásokban annak alkalmazottja is volt (1928–1937). Könyvtárosi munkájához kapcsolódóan foglalkozott a könyvtárosi munka gyakorlati kérdéseivel. A 2. világháború időszakában – Hajnal István dékán felkérésére – gondoskodott a Bölcsészkar könyvtárának egybetartásáról, megóvásáról (1944 november–1945. január 16.)
[szerkesztés] Külföldi tanulmányok:
A berlini Collegium Hungaricum hallgatója (1924, 1927), és tanulmányutat tett Münchenben, Freiburg im Breisgauban, Franciaországban, Angliában. Első berlini tartózkodása idején megismerkedett Eduard Sprangerrel, akinek kultúrfilozófiája alapvetően befolyásolta filozófiáját, pedagógiáját. Élete végéig kapcsolatot tartott, levelezett Sprangerrel.
[szerkesztés] Társasági munkájából:
A Magyar Paedagogiai Társaság rendes tagja (1927. március 19.–1950), elnöke (1940. május 25.–1949. április 2.); a Magyar Filozófiai Társaság tagja (1927. április 30.–1945), másodtitkára, titkára (1929–1939), és a társaság folyóiratának, az Athenaeumnak főszerkesztője (1931–1940) volt.
[szerkesztés] Oktatói tevékenysége:
Egyetemi oktatói munkáját Pécsett kezdte, a Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet, Nyelv-, és Történettudományi Karán „elméleti pedagógia” témaköréből habilitált, és az egyetem magántanára (1929); a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem ugyancsak pedagógiából habilitált, az egyetem magántanára (1930), a neveléstudomány nyilvános rendkívüli egyetemi magántanára (1935), a pedagógia egyetemi nyilvános rendes tanára (1937) lett. Kultúrfilozófiai, pedagógiai tartalmú szemináriumokat, előadásokat tartott. Rendszeresen látogatta az egyetemi gyakorló középiskoláját; tanított a VII. kerületi Szent István Reálgimnáziumban (1931–1932). A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán filozófiát–pedagógiát oktatott (1934–1940). A Pázmány Péter Tudományegyetem mellett működő Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja (1932–1949), az Egyetemi élet folyóirat szerkesztője (1938–1943) volt. – A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar tanácsülésén bejelenték: Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanári szolgálat alól felmentette, rendelkezési állományba helyezte (1949. december 12.). – Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetében Prohászka Lajos termet avattak (2008. november 21. – 305-ös terem).
[szerkesztés] Tudományos tevékenységeeeeeeee
lorem ipsum dolor sit amet
[szerkesztés] Tudományos tevékenysége
három területen jelentkezett: filozófia (kultúrfilozófia), neveléstudomány (kultúrpedagógia), és könyvtártudomány. A pedagógiaoktatás feladataival és a pedagógiai közéletben növekvő szerepvállalásával alkotó tevékenységében egyre inkább a neveléstudomány lett a meghatározó. A tudományos kérdések elméleti-filozófiai megközelítése jellemezte tudományos munkásságát. Legtöbb publikációja az Athenaeum (1924–1943) és a Magyar Paedagogia (1923–1945/1946) folyóiratokban jelent meg. A Minerva folyóirat közölte A Vándor és a Bujdosó című nemzetkarakterológiai esszéjét (1932–1935); Bekapcsolódott a Magyar Pedagógiai Lexikon I-II. szerkesztésébe (1933; 1936). Megjelent Az oktatás elmélete (1937). A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1939). Megjelent A mai élet erkölcse (1944/1945). Az MTA II. osztály osztálytanácsosa és az Akadémia Igazgatótanácsának tagja (1946) volt. – Megfosztották akadémiai tagságától (1949. november 29.). Az Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága tudományos fokozatra méltatlannak tartotta (1952). Lukács György (1885–1971) Prohászka Lajos tudományos életbe történő újbóli beengedését, rehabilitálását helytelenítette a Szabad Nép napilapban (1956. október 14.). Meghívták, de nem vett részt az 1956. október 2–6 között megrendezett Balatonfüredi Pedagógus Tanácskozáson. – Az Akadémia Pedagógiai Bizottságának tagja volt (1957; 1958). – Az Akadémia 149. évi közgyűlése poszthumusz visszaállította akadémiai tagságát (1989).
Könczöl Péter vita 2009. november 5., 20:46 (CET)== Utolsó évei: == Súlyos betegségéből lassan gyógyult (1951–1952). Nyugdíjától megfosztották. Az Országos Levéltár (Nádori Levéltár) iratainak cédulázását végezette (1953 nyara–1956 október). Balesete után kórházba került. (1956. október 25.–1957. január eleje). Szerény nyugdíja mellett ismét dolgozott az Országos Levéltárban (1957 nyara–1959). Fordítást, szerkesztést végezett (Pestalozzi válogatott műveiből I–II. –1957–1959; A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. – 1959–1962). emették
A farkasréti temető mellé temették
[szerkesztés] Művei:
ki tudja mi nem
Én sem, de itt?: indianmuveszet sok volt elég sok
[szerkesztés] Könyvek:
• Vallás és kultúra: Leopold Ziegler filozófiája (1928)
• A Vándor és a Bujdosó (1936; 1941; 1991; 2005)
• Az oktatás elmélete (1937; 1996)
• Hagyomány–nevelés–jövő (1941)
• A platonista Cicero (1942)
• A mai élet erkölcse (1944/1945; 1991)
• Történet és kultúra (1946)
• A hellenisztikus kor nevelésének története (1947) – In. Az európai ókor neveléstörténete – Prohászka Lajos egyetemi előadásaiból I. (2003; 2004)
• A tanterv elmélete (1948; 1983)
• A római nevelés története (1948) – In. Az európai ókor neveléstörténete – Prohászka Lajos egyetemi előadásaiból I. (2003; 2004)
• A nevelés története a középkorban (1948; 1949) – In. Az európai középkor, reneszánsz és a 16. század neveléstörténete – Prohászka Lajos egyetemi előadásaiból II. (2004)
• Az európai ókor neveléstörténete – Prohászka Lajos egyetemi előadásaiból I. (2003; 2004)
• Az európai középkor, reneszánsz és a 16. század neveléstörténete – Prohászka Lajos egyetemi előadásaiból II. (2004)
• Iskola és történeti emlékezet – Egy 1947–48-ban született iskolai ankét (2009)
[szerkesztés] Publikált egyetemi előadásaiból, tanulmányaiból, beszédeiből:
• Az élet, mint tett és mű (1926)
• A központi címjegyzék katalogizálási szabályai (1928)
• Fináczy Ernő mint tanár (1930)
• A lélek és az abszolútum: metafizikai alapelvek egy kultúrfilozófiához (1930)
• Hegel halálának 100. évfordulójára (1931)
• Pauler Ákos tragikus életérzése (1933)
• Fináczy Ernő (1936) – In. Fináczy Ernő: Neveléselméletek a XIX. században című könyv Kísérő írása.
• Az erkölcs (1938)
• Variáció a kalokagathiáról (1939)
• Nemzedékek és eszmények a nevelésben (1946)
• Shaftesbury – A self-control eszthetikája (1947)
• Schneller István (1947)
• A filozófia olvasásáról (1947)
• Kultúra és műveltség (1948)
• Humanizmus és forradalom. Töredék a szofisztika történetéből (1963)
• A modern ember (1997)
• A jelenkor szelleme (1997)
• A zene egzisztenciális jellege és paradoxonjai (2003)
• Johann Heinrich Pestalozzi - Egyetemi pedagógia neveléstörténeti előadás (2006)
• A korszellem és a nevelői felelősség – a Magyar Paedagogiai Társaságban elhangzott beszédek (2008)
Pascal emlékezete (1923)
Pedagógia mint kultúrfilozófia (1929)
Népiség és műveltség (1935)
Nevelés és hagyomány (1940)
Nevelés és jövő (1940)
Széchenyi István születésének másfél százados évfordulójára (1941)
Az apró munka a nevelésben (1941)
A korszellem és a nevelői felelősség (1943)
Demokrácia és humanizmus (1946)
A szenvedés problémája és a nevelés (1947)
• Szemközt a semmivel (2009)
[szerkesztés] Szerkesztői munkáiból:
• Fináczy Ernő: Didaktika – Fináczy Ernő egyetemi előadásai – sajtó alá rendezték Balassa Brúnó, Nagy J. Béla, Prohászka Lajos – (1935)
• Fináczy Ernő: Elméleti pedagógia – Fináczy Ernő egyetemi előadásai kéziratából sajtó alá rendezték tanítványai Nagy J. Béla, Prohászka Lajos – (1937)
Vicces újra a homokozóban ülni. Építgetem a váramat, aztán ha nem tetszik átgyúrom a tornyát.
