Wikipédia:Homokozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:Homokozó 
Egy valódi, homokozóba való vödör kislapáttal
A Homokozó a Wikipédia játszótere, itt az újdonsült szerkesztők szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak kötetlenül, természetesen a civilizált viselkedés keretein belül, valamint úgy, hogy ne legyen jogsértő a szerkesztés. Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a felület tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, nem javította senki.

Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.

Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.

Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!
Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.

Némi eligazításért lásd a „Hogyan szerkessz lapokat” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Lap mentése” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.

Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}, tényleg ne változtass!

Wikipédia:Homokozó

Magyar Rózsa

Magyar Rózsa nagyszüleinek köszönhetően már gyermekkorában kapcsolatba került magyar tradicionális népdalokkal, csárdásokkal, operettslágerekkel. A nyári időszakokat főként vidéki rokonainál töltötte, ahol szinte mindennaposak voltak a családi, baráti összejövetelek, események. Ilyen alkalmakkor főként a szájhagyomány útján terjedő dalok, slágerek biztosították a társaság számára a jókedvet. Elmondása szerint olyan nagy hatást gyakoroltak rá ezek az vigasságok, hogy eldöntötte szeretne minél több ilyen dalt megtanulni, s majd egyszer felnőttként nagyszínpadokon előadni, szórakoztatni a közönséget.

Hogy a zene iránti elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, általános iskolai tanulmányait zenetagozaton végezte el. Zongoratanulmányai mellett az iskola énekkórusában is szerepelt, melynek sikerei a több nemzetközi kórusversenyeken elért eredmények is díjazzák.

2009-ben valósult meg gyermekkori álma, amikor szólóénekesként első alkalommal lépett színpadra. Repertoárjában azok a dalok szerepeltek, melyeket kiskorától kezdve nagyon szeret és magáénak érez, így például János legyen; Hétre ma várom a nemzetinél; Túl a tiszán. „Nagy boldogság számomra, hogy a közönség milyen önfeledten és boldogan szórakozott dalaimra.”-emlékezett vissza az első, egyben sorsfordító fellépéséről Rózsa. Az első bemutatkozó fellépésén tapasztalt sikereknek köszönhetően rövid időn belül további sikeres színpadi szereplések következtek.

2010. április 7-én megjelent első, egyben bemutatkozó nagylemeze (Édesanyám ), melyre a sokak számára közismert és kedvelt dalok mellett vadonatúj szerzemények is felkerültek. Magyar Rózsa nem csak szívében és dalaiban őrzi és adja tovább a magyar népi hagyományokat, hanem színpadi megjelenésével is alátámasztja előadói üzenetét.

2011. június 19-től zenés, szórakoztató show-műsorral jeleskedik az Echo TV-n “SlágerFesztivál Magyar Rózsával” címmel, ahol hétről-hétre a könnyűzenei élet legnagyobb sztárjaival várja a kedves nézőket.

Albumok: Édesanyám 2010; Tiszta szívvel... 2012


Koletár Kálmán (1939 - 1982.01.22)


1955 és 1964 között játszott filmeken, színészi tanulmányok nélkül. Az "Én és a nagyapám" egyik címszereplõje. Általában életteli alakokat, jellegzetes karaktereket jelenített meg. Feledy Péter interjúfilmjében volt látható utoljára. Addison betegsége következtében halt meg.

Filmek:


Én és a nagyapám (ff., magyar kalandf., 1954) Díszelőadás (1955) Budapesti tavasz (1955) Egy pikkoló világos (Kincse Öcsi, ff., 1955) Dollárpapa (1956) Külvárosi legenda (1957) Éjfélkor (ff., magyar filmdráma, 1957) Két vallomás ( Jóska, ff., magyar filmdráma, 1957) A 39-es dandár (1959) Dúvad (1959) Fapados szerelem (ff., 1960) Eskü (ff., magyar propaganda f., 1960) Honfoglalás (1963) Mindennap élünk (1963) Tücsök (1963) Utolsó előtti ember (1963) Karambol (1964) Egy ember, aki nincs (1964) Vízivárosi nyár (ff., sorozat 1964)



Teleki Ilona grófnő


1939-ben Erdélyben született, de a romániai kommunista rezsim elől az Egyesült Államokba emigrált, ahol később a Merrill Lynch bankház elemzője lett 2005-ös nyugdíjba vonulásáig Teleki Ilona édesapja erdélyi képviselő volt a magyar parlamentben, apjának unokatestvére pedig nem volt más, mint Teleki Pál 1920-21 és 1939-41 közti magyar miniszterelnök. A második világháború végére Erdély és Románia szovjet megszállás alá került, a családot megfosztották birtokaitól, Ilona pedig később egy cipőgyárban talált munkát. Édesapja emigrált az Egyesült Államokba, majd sikerült megállapodnia a román hatóságokkal, hogy a családja is velük tarthasson. Ilona nem tudott angolul, de először egy harisnyagyárban kapott állást, majd gyorsíró lett egy pénzügyi cégnél. A Wall Streeten saját erőből küzdötte fel magát. Bár semmilyen tanulmányi fokozata nem volt, tehetségének köszönhetően piacelemző lett, ahol megtanulta a piac működését, és a befektetési ajánlásokat. Az 1970-es években lépett be a Merrill Lynch bankházba, ahol azzal vívott ki hírnevet, hogy gyorsan tudott fejben számolni, és jól tudott előrejelzéseket készíteni.

1975-ben ment férjül Lino DeVito di Porriasához, aki Olaszországból érkezett, szintén nemesi családból. Férje 2008-ban halt meg, nem sokkal azután, hogy Ilonánál rákot állapítottak meg.

Kecske Birodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecske Birodolom
Kr. e. 900000000 – Kr. u. 259999999999999
Flag of Hungary (11th c. - 1301).svg
Mottó: Isten álgya a kecskéket!
Nemzeti himnusz: Mekk mekk mekk
Általános adatok
Fővárosa Kecskevára
Hivatalos nyelvek mekklish
Pénznem pénz
Kormányzat
Államforma császárság
Dinasztia Kecske-dinasztia
Államfő XXXVI. Goat császár
Törvényhozás Nagy Káposzta
Elődállam
Utódállam
 Kecske Királyság
Kecskeországi Tanácsköztársaság 

Kecskeországi Tanácsköztársaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskeországi Tanácsköztársaság
Red flag.svg
Mottó: Világ káposztái, egyesüljetek!
Általános adatok
Fővárosa Budamekk
Hivatalos nyelvek mekklish
Pénznem Kelkáposzta
Kormányzat
Államforma tanácsköztársaság
Államfő Kecskéssy Kecskecsov
Kormányfő Kecskeffy Vlagyimir Lenin
Törvényhozás Forradalmi Kormányzótanács