Mentór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A görög mitológiában Mentór, Alkumusz fia Odüsszeusz jóbarátja és fiának atyai tanácsadója volt.

Ithakán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Odüsszeusz Mentórra „rábízta egészen a házát” amikor a trójai háborúba indult. Mentór gyámként áll Odüssszeusz fia, a felnövekvő Télemakhosz mellett, sőt az ithakaiak gyűlésén is felszólal érdekében:[1]

„Én csak a népre haragszom, amért itt ültök, ahányan
vagytok mind némán, s szóval sem kéltek e néhány
kérőt megfékezni, pedig hát számotok is nagy.”

Amikor Pallasz Athéné, a bölcsesség istennője az immáron gyermekből ifjúvá serdült fiút jótanácsokkal és buzdítással kívánja ellátni, maga is Mentor alakját veszi fel [2], és így szól hozzá:

„én az apád bajtársa vagyok, bennem bizakodhatsz.”

A még tétovázó ifjú elhajózásához Ithakából ő adja meg tettel és szóval a végső lökést, amire a halandó Mentór tettrekészségéből már nem futotta. Példaképként állítja a fiú elé apját, Odüsszeuszt:

„olyan ember volt, ki szavát, tettét befejezte.”

Az istennőnek ezenközben

„Mentóréhoz volt az alakja s a hangja hasonló,”[3]

és így ha csele a mindenkiben istent gyanító görögök előtt nem is marad teljesen észrevétlen, csak egyvalaki van, akinek feltünik a két Mentór: az egyik az Ithakán maradt halandó, a másik pedig az álruhás istennő, aki az apja után tudakozódó Télemakhoszt hajóútján is elkíséri.

Püloszban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minerva Mentor képében és Télémakhosz megérkeznek Püloszba, ahol az agg Nesztór uralkodik. John Flaxman (1755 - 1826)[4]

Megérkezvén Nesztórhoz Püloszba Télemakhosz újabb bátorításra szorul Mentórtól, hogy az agg Nesztort kérdezni merje:

„Mert az okosszavu szónoklás még nem tudományom.”[5]

Spártába, Menelaoszhoz vezet Télemakhosz útja tovább, de Pallasz Athéné, a bölcsesség istennője nem látja szüségesnek a Mentór képében nyújtott további külön támogatást:

„…és tovatűnt a bagolyszemü Pallasz Athéné
tengeri sasként; és megdöbbent mind, aki látta.”[6]

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2. ének, 225-259. sorok (Homérosz1993)
  2. 2. ének, 267-295. sorok
    (Homérosz1993)
  3. 2.ének, 255. és 268. sor (Homérosz1993)
  4. ^ a b Flaxman1835: John Flaxman, gravee par Reveil. Illustrations of Homer's Odyssey (francia nyelven) (1835). Hozzáférés ideje: 2007. december 2. 
  5. 3.ének, 23.sor (Homérosz 1993)
  6. 3.ének, 371. és 372. sor (Homérosz 1993)
  7. Homérosz1993: Homérosz, Devecseri Gábor(ford.). Odüsszeia, Populart füzetek, 8. (magyar nyelven), Szentendre: Interpopulart Könyvkiadó. ISBN 963-8069-08-2; ISSN 1216-8661 ; 8., MEK-004082 (1993). Hozzáférés ideje: 2007. december 2. 
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap