Teiresziasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teiresziasz és Odüsszeusz

Teiresziasz vak jós a görög mitológiában, Euerész és Kharikló fia. Lánya Mantó.

Jóstehetségének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyik változat szerint meglátta Aphroditét, amikor az meztelenül fürdött, aki büntetésből megvakította. Ugyanakkor anyjára való tekintettel jóstehetséget adott neki, és azt a képességet, hogy megértse a madarak beszédét.

Más változat szerint Teiresziasz Zeusz papja volt. Egyszer két párosodó kígyót látott, és botjával megölte a nőstényt; ekkor nővé változott. Nőként Héra papnője lett, és gyermekeket szült. Hét év múlva ugyanilyen helyzetben a hímet ölte meg, és ezzel visszaváltozott férfivá. Amikor Zeusz és Héra arról vitatkoztak, hogy a szerelem a nőnek vagy a férfinak nyújt-e nagyobb élvezetet, Teiresziaszt kérték fel a vita eldöntésére, mivel neki mindkét oldalról voltak tapasztalatai. Teiresziasz azt felelte, hogy az élvezet 9 : 1 arányban a nő oldalán van. Héra megharagudott a válaszért, és megvakította Teiresziaszt, Zeusz viszont jóstehetséggel és hosszú élettel kárpótolta.

Nevezetes jóslatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Menoikeusz megölte magát, mert Teiresziasz azt jósolta, hogy egy thébai önkéntes halála megmenti Thébait a Hetektől.
  • Az apja gyilkosát kereső Oidipusznak csak annyit árul el, hogy olyan valaki volt a tettes, akit Oidipusz nem igazán akar megtalálni.
  • Halála után Odüsszeusz felkereste őt az alvilágban, és hasznos tanácsokat kapott tőle Héliosz csordájára vonatkozóan

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]