Makronyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A makronyelv (az angol macrolanguage nyomán) a nyelvészetben az ISO-639 nemzetközi szabvány által bevezetett besorolási kategória. Általában olyan, több elkülönült változatban élő nyelv megnevezése, amelynek dialektusai, bár egymás között kölcsönösen nem feltétlenül érthetőek, bizonyos megfontolásokból mégis egyetlen nyelvnek tekintendők.

Ily módon a makronyelv jelenthet nyelvészetileg – szigorú értelemben véve – több, egymással nagyon közeli rokonságban álló nyelvet is, amelyekre nincsenek külön megnevezések. A meghatározást gyakran diglosszia esetére alkalmazzák, vagyis olyan beszélt nyelvváltozatoknál, amelyek már eltávolodtak egy régebbi, klasszikus nyelvváltozattól, viszont ez utóbbit mint az érintkezés és a tömegkommunikáció nyelvét használják a különböző változatok beszélői között. Makronyelv például az arab nyelv, az azték nyelv, a szárd nyelv, és számos indián nyelv. A makronyelvek nyilvántartását a SIL International szervezet vezeti.

A makronyelvek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lista az ISO 639-3 hivatalos makronyelv-kódlistájának adatait tartalmazza, összesen 61 makronyelvet és az azok alá tartozó önálló nyelveket.[1] [2]

Index : Start - A Á B C D E É F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U V W X Y Z

(Az egyes makronyelvekben található önálló nyelvek a számokra kattintva tekinthetőek meg.)

ISO kódok A makronyelv
639-1 639-2
(T/B)
639-3 neve önálló nyelveinek
száma
Megjegyzések
ak aka aka akan 2
ar ara ara arab 30
ay aym aym ajmara 2
az aze aze azeri 2
bal bal beludzs 3 (baluchi)
bik bik bikol 8
–* bnc bontok 5
bua bua burját 3
chm chm mari 2
cr cre cre krí 6
del del delavár 2
den den dene 2 (slave(y))
din din dinka 5
doi doi dogri 2
et est est észt 2
fa fas/per fas perzsa 2
ff ful ful ful 9
gba gba gbaja 6
gon gon gondi 2
grb grb grebo 5
gn grn grn guarani 5
hai hai haida 2
hbs szerbhorvát 3
hmn hmn hmong 25
iu iku iku inuktitut 2
ik ipk ipk inupiak 2
jrb jrb judeo-arab nyelvek 5 (zsidó-arab)
kr kau kau kanuri 3
kln kalendzsin 9
kok kok konkani 2
kv kom kom komi 2
kg kon kon kikongo 3
kpe kpe kpelle 2
ku kur kur kurd 3
lah lah lahnda 8
luy lujia (oluLuyia, Luhya) 14
man man manding 7 (mandingo, mandinka)
mg mlg mlg malgas 10
mn mon mon mongol 2
ms msa/may msa maláj 36
mwr mwr márvári 6
ne nep nep nepáli makronyelv* 2 (2012. 02. 03.)
no nor nor norvég 2
oj oji oji odzsibva 7
om orm orm oromó 4
or ori ori orija makronyelv* 2 (2012. 02. 03.)
ps pus pus pastu 3
qu que que kecsua 44
raj raj rádzsasztháni 6
rom rom cigány 7 (romani)
sq sqi/alb sqi albán 4
sc srd srd szárd 4 (szardíniai)
sw swa swa szuahéli 2
syr syr szír 2
tmh tmh tamasek 4
uz uzb uzb üzbég 2
yi yid yid jiddis 2
zap zap zapoték 58
za zha zha csuang 16 (zhuang, chuang)
zh zho/chi zho kínai 14
zza zza zaza 2 (2008. 08. 28)
Index : Start - A Á B C D E É F G H I J K L M N O Ö P Q R S T U V W X Y Z

Az egyes makronyelvekben található önálló nyelvek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a – b[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

aka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aka az akan makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ak). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. fatfanti
  2. twitvi

ara[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ara az arab makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ar). 30 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. aaoalgériai szaharai arab (Algerian Saharan)
  2. abhtádzsik arab (Tajiki)
  3. abvbaharna arab
  4. acmmezopotámiai arab (Mesopotamian)
  5. acqádeni arab (Ta'izzi-Adeni)
  6. acwhidzsázi arab (Hijazi)
  7. acxománi arab
  8. acyciprusi arab (Cypriot Arabic)
  9. adfdofári arab (Dhofari)
  10. aebtunéziai arab
  11. aecszaidi arab (Saidi)
  12. afböböl-arab (Gulf)
  13. ajpdél-levantei arab (South Levantine)
  14. apcészak-levantei arab (North Levantine)
  15. apdszudáni arab
  16. arbstandard arab (modern?)
  17. arqalgériai arab
  18. arsnadzsdi arab (Najdi)
  19. arymarokkói arab
  20. arzegyiptomi arab
  21. auzüzbég arab (Uzbeki)
  22. avlkelet-egyiptomi bedávi arab (Eastern Egyptian Bedawi; bedawiye?)
  23. ayhhadrámi arab
  24. ayllíbiai arab
  25. aynszanaáni arab (Sanaani; jemeni?)
  26. aypészak-mezopotámiai arab
  27. bbzbabalia kreol arab
  28. pgaszudáni kreol arab
  29. shucsádi arab
  30. sshsihhi arab (Shihhi)

aym[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aym az ajmara makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ay). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. aycdéli ajmara
  2. ayrközponti ajmara

aze[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aze az azeri makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: az). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. azbdél-azeri
  2. azjészak-azeri

bal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bal a beludzs makronyelv ISO 639-3 kódja. Három önálló nyelvet tartalmaz:

  1. bccdéli beludzs
  2. bgnnyugati beludzs
  3. bgpkeleti beludzs

bik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bik a bikol makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 8 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. bclközponti bikolánó (Bicolano)
  2. blndél-catanduanesi bikolánó
  3. btoiriga bikolánó
  4. ctsészak-catanduanesi bikolánó
  5. fbl - nyugat-albayi bikol
  6. lbl - libon bikol
  7. rbl - miraja bikol (Miraya)
  8. ubl - buhinon bikol (Buhi'non)

bnc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bnc a bontok makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. ebk - keleti bontok
  2. lbk - központi bontok
  3. obk - déli bontok
  4. rbk - északi bontok
  5. vbk - délnyugati bontok

bua[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bua a burját makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Három önálló nyelvet tartalmaz:

  1. bxmmongóliai burját
  2. bxroroszországi burját
  3. bxukínai burját

c – e[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

chm[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A chm az oroszországi mari makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. mhrkeleti mari
  2. mrjnyugati mari

cre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cre a krí makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: cr). 6 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. crjdélkeleti krí
  2. crkplains krí*
  3. crlészakkeleti krí
  4. crmmoose krí*
  5. cswswampy krí*
  6. cwdwoods krí*

A fentiekhez szorosan kapcsolódó, de a makronyelvben nem szereplő nyelvek.

  • Önálló kóddal rendelkezőek:
    • a krí nyelcsoport tagjai:
  1. atjatikamekw*
  2. moemontagnais*
  3. nsknaszkapi
    • az odzsibva nyelvcsoport tagjai, erős krí hatásokkal:
  4. ojsészaki odzsibva (Oji-Cree; Ojibwa, Severn)
  5. ojwnyugati odzsibva
    • krí-francia keveréknyelv, erős odzsiba hatásokkal:
  6. crgmichif*
  • Önálló kód nélküli:
  1. bungi – (krí-odzsibva-francia-angol-assziniboin-skót gael keveréknyelv, a cpe: "angol alapú kreol és pidzsin nyelveken" belül)

del[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A del a delavár makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. umumunsee*
  2. unmunami

den[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A den a dene makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. scsészaki dene (Slavey)
  2. xsldéli dene

din[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A din a dinka makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. dib - déli központi dinka
  2. dik - délnyugati dinka
  3. dip - északkeleti dinka
  4. diw - északnyugati dinka
  5. dks - délkeleti dinka

doi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A doi a dogri makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. dgodogri (önálló nyelv)
  2. xnrkangri

est[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az est az észt makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: et). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. ekkstandard észt ? ( Estonian (Standard Estonian) )
  2. vrovõro

f – j[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

fas[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fas a perzsa makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: fa). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. pesiráni perzsa (Western Persian)
  2. prsdári

ful[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ful a ful makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ff). 9 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. ffmmaaszina fulfulde
  2. fubadamava fulfulde
  3. fucpulaar
  4. fueborgu fulfulde
  5. fufpular
  6. fuhnyugat nigeri fulfulde
  7. fuibagirmi fulfulde
  8. fuqközép-kelet nigeri fulfulde (Central-Eastern)
  9. fuvnigériai fulfulde

gba[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gba a Közép-afrikai Köztársaságban található gbaja makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. bdtbokoto
  2. gbpgbaja-bossangoa
  3. gbqgbaja-bozoum
  4. gmmgbaja-mbodomo
  5. gsodélnyugati gbaja (a korábbi mdo kód visszavonva: 2008-01-14)
  6. gyaészaknyugati gbaja

gon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gon a gondi makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. ggodéli gondi
  2. gnoészaki gondi

grb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A grb a grebo makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. gboészaki grebo
  2. gecgboloo grebo
  3. grjdéli grebo
  4. grvközponti grebo
  5. gryBarclayville-i grebo

grn[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A grn a guarani makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: gn). 5 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. gnwnyugat-bolíviai guarani
  2. gugparaguayi guarani
  3. guikelet-bolíviai guarani
  4. gunmbyá guarani*
  5. nhdchiripá*

hai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hai a haida makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. haxdéli haida
  2. hdnészaki haida

hbs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hbs a szerbhorvát makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: !!!). Három önálló nyelvet tartalmaz:

  1. bosbosnyák
  2. hrvhorvát
  3. srpszerb

hmn[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hmn a hmong makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 25 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. cqdChuanqiandian cluster miao
  2. heaészaki Qiandong miao
  3. hmadéli Mashan hmong
  4. hmcközponti Huishui hmong
  5. hmdlarge flowery miao
  6. hmekeleti Huishui hmong
  7. hmgdélnyugat Guiyang hmong
  8. hmhdélnyugat Huishui hmong
  9. hmiészak Huishui hmong
  10. hmjgejia
  11. hmlluopohe hmong
  12. hmmközponti Mashan hmong
  13. hmpészaki Mashan hmong
  14. hmqkelet Qiandong hmong
  15. hmsdél Qiandong miao
  16. hmwnyugati Mashan hmong
  17. hmydél Guiyang hmong
  18. hmzhmong shua
  19. hnjhmong njua (a korábbi blu kód visszavonva: 2008.01.14.)
  20. hrmhorned miao
  21. hujészak Guiyang hmong
  22. mmrnyugat Xiangxi miao
  23. muqkelet Xiangxi hmong
  24. mwwhmong daw
  25. sfmsmall flowery miao

iku[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iku az inuktitut makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: iu). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. ikeinuit (kelet-kanadai inuktitut)
  2. iktinuinnaktun (Inuinnaqtun; korábban: nyugat-kanadai inuktitut)

ipk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ipk az inupiak makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ik). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. esiészak-alaszkai inupiatun
  2. eskészaknyugat-alaszkai inupiatun

jrb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jrb a zsidó-arab makronyelv (judeo-arab) ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. ajttunéziai zsidó-arab (Judeo-Tunisian Arabic; tuniszi?)
  2. ajumarokkói zsidó-arab (Judeo-Moroccan Arabic)
  3. jyejemeni zsidó-arab (Judeo-Yemeni Arabic)
  4. yhdiraki zsidó-arab (Judeo-Iraqi Arabic)
  5. yudtripoliszi zsidó-arab (Judeo-Tripolitanian Arabic)

k – l[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

kau[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kau a kanuri makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kr). Három önálló nyelvváltozatot tartalmaz:

  1. kbymanga kanuri
  2. kncközponti kanuri
  3. krttumari kanuri

Két további nyelv, melyek az ISO 639-ben nem részei a kanuri makronyelvnek, az Ethnologueban viszont igen:[3]

  1. bmsbilma kanuri (Ethnologue: Kanuri, Bilma)
  2. kblkanembu (Ethnologue: Kanembu)

kln[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kln a kalendzsin makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 9 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. enbmarkweeta
  2. eyokeijo
  3. niqnandi
  4. okiokiek
  5. pkopökoot
  6. sgckipszigisz
  7. spyszabaot
  8. tecterik
  9. tuytugen

kok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kok a konkani makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. gomgoai konkani (has official recognition as an independent language)
  2. knnkonkani (önálló nyelvként; mahárástrai konkani) (no official recognition, treated by some linguists as a dialect of Marathi)

(Beszélői mindkét nyelvet konkaninak nevezik.)

kom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kom a komi makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kv). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. koikomi-permják
  2. kpvkomi-zürjén

kon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kon a kongo makronyelv (kikongo) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kg). Három önálló nyelvet tartalmaz:

  1. ldilaari
  2. kngkoongo
  3. kwySan Salvador-i kongo

kpe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kpe a kpelle makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. gkpguineai kpelle
  2. xpelibériai kpelle

kur[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kur a kurd makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ku). Három önálló nyelvet tartalmaz:

  1. ckbközponti kurd
  2. kmrészaki kurd
  3. sdhdéli kurd

lah[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lah a lahnda makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 8 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. hnddéli hindko
  2. hnoészaki hindko
  3. jatdzsakati (Jakati)
  4. phrpahari-potwari
  5. pmumirpur pandzsábi
  6. pnbnyugati pandzsábi
  7. skrszaraiki (Saraiki)
  8. xhekhetrani

(A lah nem tartalmazza a pandzsábit: pan.)

lav[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lav a lett makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: lv). önálló nyelvet tartalmaz:

  1. - latgalian
  2. - standard lett

luy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A luy a lujia makronyelv (Luyia, oluLuyia; Luhya) ISO 639-3 nyelvkódja (208. 01. 14-től). 14 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. bxkbukuszu
  2. idaidakho (Idakho-Isukha-Tiriki)
  3. lkbkabrasz
  4. lkokhajo
  5. lkskisza
  6. lrimaracsi (Marachi)
  7. lrmmarama
  8. lsmszaamia
  9. ltotsotso
  10. ltstachoni
  11. lwgwanga
  12. nlekeleti nyala
  13. nydnyore
  14. raglogooli

m – o[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

man[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A man az manding makronyelv (mandingo) ISO 639-3 nyelvkódja. 7 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. emkkeleti maninkanan
  2. mkukonyanka maninka
  3. mlqnyugati maninkanan
  4. mnkmandinka
  5. mscszankaran maninka
  6. mwkkita maninkanan
  7. myqforest maninka

mlg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az mlg a malgas makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: mg). 11 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. bhrbara malgas
  2. bmnészaki betsimisaraka malgas
  3. bzcdéli betsimisaraka malgas (a korábbi bjq kód visszavonva: 2011. 05. 18.)
  4. mshmaszikoro malgas
  5. pltplateau malgas
  6. skgsakalava malgas
  7. tdxtandroy-mahafaly malgas
  8. tkgtesaka malgas
  9. txytanosy malgas
  10. xmvantankarana malgas
  11. xmwtsimihety malgas

mon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mon a mongol makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: mn). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. khkhalh mongol
  2. mvfperiférikus mongol (Peripheral)

msa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az msa a maláj makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ms). 36 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. bjnbandzsar
  2. btjBacanese maláj
  3. bveberau maláj
  4. bvubukit maláj
  5. coaCocos Islands maláj
  6. dupduano
  7. hjihadzsi
  8. indindonéz
  9. jakjakun
  10. jaxDzsambi maláj
  11. kvbkubu
  12. kvrkerinci
  13. kxdbrunei
  14. lceloncong
  15. lcflubu
  16. liwcol
  17. maxÉszak-Moluccan maláj
  18. meokedah maláj
  19. mfapattani maláj
  20. mfbbangka
  21. minminangkabau
  22. mqgkota bangun kutai maláj
  23. msiszabah maláj
  24. muimuszi
  25. ornorang kanak
  26. orsorang szeletar
  27. pelpekal
  28. pseközponti maláj
  29. tmwtemuan
  30. urkurak lavoi
  31. vkkkaur
  32. vkttenggarong kutai maláj
  33. xmmmanado maláj
  34. zlmmaláj (önálló nyelvként) (a korábbi mly kód visszavonva: 2008. 02. 18.)
  35. zminegeri szembilan maláj
  36. zsmstandard maláj

mwr[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az mwr a márvári makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. dhddhundári
  2. mtrmevári
  3. mvepakisztáni márvári
  4. rwrindiai márvári
  5. swvsekhaváti
  6. wrymervári

nep[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nep a nepáli makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ne). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. dtydotyali
  2. npinepáli (önálló nyelvként)

nor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nor a norvég makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: no). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. nobbokmål
  2. nnonynorsk

oji[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oji az odzsibva makronyelv (vagy anisinaabe) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: oj). 7 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. ciwdélnyugati odzsibva (=csipeva, csipevéj; Chippewa)
  2. ojbészaknyugati odzsibva
  3. ojcközponti odzsibva
  4. ojgkeleti odzsibva (=misszisszaga odzsibva; Mississaga Ojibwa)
  5. ojsészaki odzsibva (=odzsi-krí; Oji-Cree / Severn Ojibwa)
  6. ojwnyugati odzsibva
  7. otwottava

Fentiekhez szorosan kapcsolódó nyelvek, melyek azonban az oji makronyelvben nem szerepelnek.

  • Önálló kóddal rendelkezőek:
  1. alqalgonkin (az odzsibva nyelvcsoport tagja)
  2. potpotavatomi (korábban az odzsibva nyelvcsoport tagja)
  3. crgmichif (krí-francia keveréknyelv, erős odzsibva hatással)
  • Önálló kód nélküliek:
  1. Broken Ojibwa (a 19. század végéig használt pidzsin nyelv)
  2. Bungee nyelv (krí-odzsibva-francia-angol-assziniboin (Assiniboine)-skót gael keveréknyelv)

(→en:Anishinaabe language dialects)

ori[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ori az orija makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: or) (2012. 02. 03.). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. oryorija (önálló nyelvként)
  2. spvszambalpuri

orm[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orm az oromó makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: om). 4 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. gaxBorana-Arsi-Guji oromó
  2. gaznyugati központi oromó (West Central)
  3. haekeleti oromó
  4. orcorma

p – r[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

pus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pus a pastu makronyelv (pusto) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ps). Három önálló nyelvet tartalmaz:

  1. pbtdéli pastu
  2. pbuészaki pastu
  3. pstközponti pastu

que[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A que a kecsua makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: qu). 44 önálló nyelvet tartalmaz (2007. áprilisától):

  1. cquchilei kecsua
  2. qubHuallaga Huánuco kecsua
  3. qudCalderón Highland kicsua (Quichua)
  4. qufLambayeque kecsua
  5. qugChimborazo Highland kicsua (Quichua)
  6. quhdél-bolíviai kecsua
  7. qukChachapoyas kecsua
  8. qulészak-bolíviai kecsua
  9. qupdéli Pastaza kecsua
  10. qurYanahuanca Pasco kecsua
  11. qusSantiago del Estero kicsua (Quichua)
  12. quwTena Lowland kicsua (Quichua)
  13. quxYauyos kecsua
  14. quyAyacucho kecsua
  15. quzCusco kecsua
  16. qvaAmbo-Pasco kecsua
  17. qvcCajamarca kecsua
  18. qvekeleti Apurímac kecsua
  19. qvhHuamalíes-Dos de Mayo Huánuco kecsua
  20. qviImbabura Highland kicsua (Quichua)
  21. qvjLoja Highland kicsua (Quichua)
  22. qvlCajatambo North Lima kecsua
  23. qvmMargos-Yarowilca-Lauricocha kecsua
  24. qvnészak-Junín kecsua
  25. qvoNapo Lowland kecsua
  26. qvpPacaraos kecsua
  27. qvsSan Martín kecsua
  28. qvwHuaylla Wanca kecsua
  29. qvzÉszaki Pastaza kicsua (Quichua)
  30. qwaCorongo Ancash kecsua
  31. qwcklasszikus kecsua
  32. qwhHuaylas Ancash kecsua
  33. qwsSihuas Ancash kecsua
  34. qxaChiquián Ancash kecsua
  35. qxcChincha kecsua
  36. qxhPanao Huánuco kecsua
  37. qxlSalasaca Highland kicsua (Quichua)
  38. qxnészaki Conchucos Ancash kecsua
  39. qxodéli Conchucos Ancash kecsua
  40. qxppuno kecsua
  41. qxrCañar Highland kicsua (Quichua)
  42. qxtSanta Ana de Tusi Pasco kecsua
  43. qxuArequipa-La Unión kecsua
  44. qxwJauja Wanca kecsua

raj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A raj a rádzsasztáni makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. bgqbagri
  2. gdagade lohar
  3. gjugudzsári
  4. hojhadothi
  5. mupmalvi
  6. wbrvagdi

rom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rom a cigány makronyelv (romani) ISO 639-3 nyelvkódja. 7 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. rmckárpáti cigány
  2. rmfkalo
  3. rmlbalti cigány
  4. rmnbalkáni cigány
  5. rmoszinte
  6. rmyvlah (Vlax)
  7. rmwwalesi cigány

A fentiekhez szorosan kapcsolódó nyelvek, melyek a makronyelvben nem szerepelnek.

  1. rgecigány-görög
  2. rmdcigány
  3. rmeangloromani
  4. rmgTraveller norvég cigány
  5. rmilomavren
  6. rmrcaló
  7. rmutavringer
  8. rsbcigány-szerb
  • Önálló kód nélküli:
  1. erromintxela (baszk-cigány keveréknyelv)

s – z[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

sqi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az sqi az albán makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sq). 4 önálló nyelvet tartalmaz (2006. júniusától):

  1. aaearbëreshë
  2. aatarvanitika
  3. alngheg
  4. alstoszk

srd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az srd a szárd makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sc). 4 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. sdngallurai szárd (Gallurese)
  2. sdcsassari szárd (Sassarese)
  3. srclugodorói szárd (Logudorese)
  4. srocampidanói szárd (Campidanese)

swa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A swa a Szuahéli makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sw). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. swckongói szuahéli (Congo)
  2. swhszuahéli (önálló nyelvként)

syr[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A syr a szír makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. aiiasszír újarám (Assyrian Neo-Aramaic)
  2. cldkáld újarám (Chaldean Neo-Aramaic)

tmh[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tmh a Tamasek makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 4 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. taqtamasek (önálló nyelvként)
  2. thvtahaggart tamahak
  3. thztajart tamadzsek
  4. ttqtavallammat tamadzsak

uzb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az uzb az üzbég makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: uz). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. uznészaki üzbég
  2. uzsdéli üzbég

yid[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A yid a jiddis makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: yi). Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. yddkeleti jiddis
  2. yihnyugati jiddis

zap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zap a zapoték makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 57 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. zaaSierra de Juárez zapoték
  2. zabSan Juan Guelavía zapoték
  3. zacOcotlán zapoték
  4. zadCajonos zapoték
  5. zaeYareni zapoték
  6. zafAyoquesco zapoték
  7. zaiIsthmus zapoték
  8. zamMiahuatlán zapoték
  9. zaoOzolotepec zapoték
  10. zaqAloápam zapoték
  11. zarRincón zapoték
  12. zasSanto Domingo Albarradas zapoték
  13. zatTabaa zapoték
  14. zavYatzachi zapoték
  15. zawMitla zapoték
  16. zaxXadani zapoték
  17. zcaCoatecas Altas zapoték
  18. zooAsunción Mixtepec zapoték
  19. zpaLachiguiri zapoték
  20. zpbYautepec zapoték
  21. zpcChoapan zapoték
  22. zpddélkeleti Ixtlán zapoték
  23. zprPetapa zapoték
  24. zpfSan Pedro Quiatoni zapoték
  25. zpgGuevea De Humboldt zapoték
  26. zphTotomachapan zapoték
  27. zpiSanta María Quiegolani zapoték
  28. zpjQuiavicuzas zapoték
  29. zpkTlacolulita zapoték
  30. zplLachixío zapoték
  31. zpmMixtepec zapoték
  32. zpnSanta Inés Yatzechi zapoték
  33. zpoAmatlán zapoték
  34. zppEl Alto zapoték
  35. zpqZoogocho zapoték
  36. zprSantiago Xanica zapoték
  37. zpsCoatlán zapoték
  38. zptSan Vicente Coatlán zapoték
  39. zpuYalálag zapoték
  40. zpvChichicapan zapoték
  41. zpwZaniza zapoték
  42. zpxSan Baltazar Loxicha zapoték
  43. zpyMazaltepec zapoték
  44. zpzTexmelucan zapoték
  45. zsrdéli Rincon zapoték
  46. zteElotepec zapoték
  47. ztgXanaguía zapoték
  48. ztlLapaguía-Guivini zapoték
  49. ztmSan Agustín Mixtepec zapoték
  50. ztnSanta Catarina Albarradas zapoték
  51. ztpLoxicha zapoték
  52. ztqQuioquitani-Quierí zapoték
  53. ztsTilquiapan zapoték
  54. zttTejalapan zapoték
  55. ztuGüilá zapoték
  56. ztxZaachila zapoték
  57. ztyYatee zapoték

Visszavont kód:

  1. ztcLachirioag zapoték (visszavonva: 2007. 07. 18.)

A makronyelvbe be nem kategorizált, de fentiekhez tartozó történeti nyelv:

  1. xzpó(kori) zapoték

zha[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zha a csuang makronyelv (zhuang, chuang) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: za). 16 önálló nyelvet tartalmaz:

  1. zchközponti hongsuihe csuang (Central Hongshuihe Zhuang)
  2. zehkeleti hongsuihe csuang (Eastern Hongshuihe Zhuang)
  3. zgbkuipei csuang (Guibei Zhuang)
  4. zgmminz csuang (Minz Zhuang)
  5. zgnkuipian csuang (Guibian Zhuang)
  6. zhddai csuang (Dai Zhuang)
  7. zhnnong csuang (Nong Zhuang)
  8. zljliujiang csuang (Liujiang Zhuang)
  9. zlnliansan csuang (Lianshan Zhuang)
  10. zlqliuqian csuang (Liuqian Zhuang)
  11. zqequibei csuang (Qiubei Zhuang)
  12. zybjongbei csuang (Yongbei Zhuang)
  13. zygjang csuang (Yang Zhuang)
  14. zyjjoucsiang csuang (Youjiang Zhuang)
  15. zynjongnan csuang (Yongnan Zhuang)
  16. zzjzuocsiang csuang (Zuojiang Zhuang)

Két visszavont kód :

  1. ccxészaki csuang (visszavonva: 2008. 01. 14.)
  2. ccydéli csuang (visszavonva: 2007. 07. 18.)

zho[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zho a kínai makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: zh). 14 önálló nyelvet tartalmaz, some with their own dialects:

  1. cdomin dong kínai
  2. cjyjinyu kínai (jin, jinyu)
  3. cmnmandarin kínai
  4. cpxPu-xian min kínai
  5. czhhuizhou kínai
  6. czomin zhong kínai
  7. gangan kínai
  8. hakhakka kínai
  9. hsnxiang kínai
  10. mnpmin bei kínai
  11. nanmin nan kínai
  12. lzhirodalmi kínai (Literary Chinese)
  13. wuuvu kínai
  14. yueyue kínai (kantoni)

A makronyelvben nem listázott kínai nyelvek:

  1. dngdungan (a mandarinnal közeli rokonságban; a különálló történelmi és kulturális fejlődése miatt nem szerepel[4])
  2. ochókínai (Old Chinese) (ISO 639 besorolása: "önálló:ókori")
  3. ltc – Late Middle Chinese (ISO 639 besorolása: "önálló:történeti")

(→ en:List of Chinese dialects, → en:Varieties of Chinese)

zza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zza a zaza makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:

  1. diqdimli
  2. kiukirmandzski

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. SIL makronyelvlista
  2. A makronyelvek közül 32-nek van ISO 639-1 kódja, 29-nek nincs; 58-nak van ISO 639-2 kódja (ebből 4-nek kettő (T és B): fas/per, msa/may, sqi/alb, zho/chi), 4-nek nincs: bnc, hbs, kln, luy.
  3. Ethnologue. Language Family Trees: Nilo-Saharan, Saharan, Western, Kanuri
  4. Rimsky-Korsakoff, Svetlana (1967.). „Soviet Dungan: The Chinese nyelv of Central Asia. Alphabet, phonology, morphology.”. Monumenta Serica 26, 352–421. o.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]