Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív46

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Részletesebb leírást a regisztrációs oldalra!

Mostanában segítettem valakinek beindítani a szerkesztgetést és megdöbbentett, hogy mennyire rosszul informáljuk a regisztrálókat. A regisztrációs lapon egy szó sincs az egységesített bejelentkezésről! Alul pár sorban le van írva, mi lehet a felhasználói névben és van egy „Ha szeretnél többet megtudni” link, de még ebben sincs szó a globális felhasználói fiókról. Szerintem mindenképp jelezni kéne még a regisztrációs oldalon, hogy milyen további lehetőség van és jó lenne reklámozni a toolserver Find me! programját, amivel ellenőrizhető, hogy egy név foglalt-e már a különböző projektekben. – BáthoryPéter vita 2009. február 5., 23:19 (CET)

Abszolúte egyetértek! Engem az döbbent le, hogy a beállítások alatt ott van egy rakás segédeszköz, de mondjuk egy kezdő honnan a bánatból tudja hogy mi az a HotCat vagy WikED vagy hogy hogy kell használni? :O Ezeket is el kéne magyarázni! – OrsolyaVirágHardCandy 2009. február 5., 23:26 (CET)

Szerintem a segédeszközök azért elég jól el vannak magyarázva. HotCatnak nincs külön leírása (ez pótolható), de WikEdről és a többiről van pár oldalnyi. Inkább azt lehetne valahol a frissen regisztrált figyelmébe ajánlani, hogy ezek egyáltalán léteznek. – BáthoryPéter vita 2009. február 6., 17:57 (CET)

Igen, én is úgy gondoltam, de nem hiszem hogy az összes segédeszköz hű, de jól el lenne magyarázva! :) Adj már lécci egy lapot, ahol úgy gondolod, hogy ezeket reklámozni kéne! ;) (Egyébként az egyik mentoráltamat, -aki itt van majd 1 éve- épp tegnap világosítottam fel a segédeszközökről! Azt sem tudta hogy léteznek!) :O – OrsolyaVirágHardCandy 2009. február 8., 23:03 (CET)

Most egy olyan ötlött fel bennem, hogy a Segítség/A kezdetek lapon kéne megemlíteni az egységes bejelentkezést. Hogy külön oldalon, vagy már meglévőbe beleszőni, nem tudom, talán mindkettő. Be lehetne linkelni a metawikis leírást (és persze azt is átnézni, mert elavult). A WP:AZ oldalon is meg kéne említeni, mert az pont erről szól. De azt továbbra is fenntartom, hogy a regisztráció előtt kéne kezdeni a tájékoztatást, és a regisztrációs lap aljára írni egy összefoglalót (ami jó lenne ha átköltözne a tetejére). Valami figyelemfelkeltőbb dolog kéne, hogy "Regisztráció előtt kérlek olvas el a tájékoztatót!" És ott pár pontban összeszedni a fontos dolgokat, mert így lap alján szerintem a kutya nem olvassa (kit érdekel milyen karakterek ne lehetnek a névben, ha nem jó úgy is szól). Nézzétek meg a mostani szöveget.
A Segédeszközökhöz meg olyan ötletem lenne, hogy a Segítség/Szerkesztés haladóknak oldalon be kéne linkelni a Wikipédia:Okos scripteket, így talán hamarabb rájönnének az emberek, mit kell keresni a beállításokban. Alapvetően a Segítség lapot kéne nagyon átnézni, hogy könnyen olvasható, de kellően részletes legyen, hogy a kezdők számára egyfajta tízparancsolat lehessen (és ne egy unalmas kilométeres regény). De erre a feladatra nem az én informatikus fejem kell... – BáthoryPéter vita 2009. február 9., 01:58 (CET)

Miért várjuk (el) az újonnan regisztrálóktól, hogy egyből mindenhez értsenek? Miért kell rögtön elmagyarázni az egységes bejelentkezést és az összes segédeszközt? Ijesztésnek? Szerintem próbáljatok meg visszaemlékezni, hogy mit fogtatok fel a wikipédiából regisztrációkor... Az jut eszembe erről az ötletről, hogy ahhoz hasonlít, amikor az elsős gyermekek hátán (rosszabb esetben kezében) nagyobb az iskolatáska, mint a gyermek. – Hkoala 2009. február 9., 14:34 (CET)

Fájl:ÚjRegisztrációsLapKinézet.jpg
Minta, ahogy én átrendezném
Segédeszközök kicsit később kerültek képbe, de annyi igaz, hogy nincs hozzájuk leírás (illetve van, csak semmi nem hivatkozik rá). Tehát aki már kezd beletanulni a wikibe, annak hasznos lehet. Én viszont arról beszélek, hogy az ember amikor regisztrál és NEVET VÁLASZT magának, akkor legyen birtokában annak az információnak, hogy ezt a nevet – ha jól választja meg – tudja használni az összes Wikipédiában. Ez nem ér rá akkor, amikor már fél éve szerkeszt és „beletanult”, mert akkor már késő. Pláne, hogy már van ellenőrző eszköz, amivel meg lehet győződni róla, hogy foglalt-e már valamelyik projektben a kívánt név.
Nem tudom nézted-e a regisztrációs oldalt, de szerintem az egész lexikon legrondább oldala. Az a Captcha egyből agyonüti az oldal felépítését, annak a mezők alatt, a gomb fölött kéne lennie, de semmiképp nem a nyelvválasztás fölött. És nem kéne neki ekkora szegélytávolság (padding), mert több helyet foglal, mint az egész regisztrációs űrlap. Valamint, ahogy följebb is írtam, a tájékoztató szöveg nem alul kéne legyen. Így az ember előbb kitölti, aztán jobb esetben, ha nem egyből a gombra kattint elolvassa az oldal alján az "apróbetűs" szöveget. Ez így nem jó. Nem várom el a frissen regisztrálóktól, hogy mindenhez értsenek, de most rossz információkat kapnak, nem azt ami fontos. – BáthoryPéter vita 2009. február 9., 19:44 (CET)

Kösz Bennó ez a MediaWikis jó. Viszont sorrenden, megjelenésen nem tudunk módosítani? Közben megnéztem, hogy az angol regoldal nagyjából olyan amilyet én is szeretnék, bár lehet hogy csak trükközés. – BáthoryPéter vita 2009. február 10., 00:00 (CET)

Azt nem tudom, hogy a sorrenden tudunk-e javítani (ha csak nem vmi js-trükközéssel), az oldal elemei azonban egyenként felkutathatóak itt: Speciális:Rendszerüzenetek (rém hosszú oldal; a böngésző keresőjébe be kell írni valami jellemző szókapcsolatot, és megtalálja neked az éppen felelős MW-lapot. Bennófogadó 2009. február 10., 14:34 (CET)

Vagy nem. A forrásból mindenesetre látszik, hogy az elején nincs rendszerüzenet. – TgrvitaIRCWPPR 2009. február 10., 15:25 (CET)

Ugyanezeknek a vitalapján vagy az AÜ-n lehet élni komplett cserejavaslatokkal, csak mondjátok meg, hogy mit másoljunk be a lap helyére. Bennófogadó 2009. február 10., 14:36 (CET)

Jobban megnézve, a "ha már tegisztráltál..." szöveg felülírható a MediaWiki:Gotaccount lapon, és elvileg bármi HTML lehet benne. – TgrvitaIRCWPPR 2009. február 15., 00:50 (CET)

És lehet valamit csinálni a Captcha ronda nagy dobzával? Áthelyezni alulra, esetleg kicsinyíteni. Egyébként mi a véleményetek a szövegbeli módosításokról? Én csak irányvonalat mondtam, de konkrét szövegjavaslatom nincsen. Jó lenne ha valaki, egy jobb tollú író /jobb billentyűzetű szerkesztő/ kézbevenné a dolgokat és megfogalmazna egy új szöveget. A mellékelt ábrán láthatóan pár sort átírtam, az lehet kiindulási alap. – BáthoryPéter vita 2009. február 15., 15:36 (CET)

bugzilla:17576 hiba – TgrvitaIRCWPPR 2009. február 19., 22:42 (CET)
Nagyszerű, legalább a captcha megoldódik. (csak kerüljön sorra még az idén ;-)) – BáthoryPéter vita 2009. február 20., 00:56 (CET)

Részletesebb leírást a beállításokhoz is

T. Brigád!:-)

Örülök, hogy rábukkantam erre, pár napja épp ezeket akartam vhova beírni, de nem tudtam hova. Úgyhogy ideteszem, hogy egy „újonc” szemével is lássátok a helyzetet.:-) Tehátakkorelőszöris: Ezzel az oldallal találkozik mindenki először, amikor benyit. Az összes többi csak később jön. Nekem személy szerint ez az egyetlen oldal, amit a mai napig nem értek. És itt, szokásommal ellentétben, nem szivesen kapcsolgatok ki be találomra, „tapasztalatszerzési céllal” mindenféle globális beállításokat.

„Nem tudom nézted-e a regisztrációs oldalt, de szerintem az egész lexikon legrondább oldala.” -- tökéletesen egyetértek. A párszavas leírások nekem, mint nem programozónak és wikiberkekben még nem jártasnak, nem sokat segítenek. (Még a nevem sem tudtam magamtól megváltoztatni, mert az „Aláírás automatikus hivatkozás nélkül”-t csak pár napja értettem meg, segítséggel. Ugyanis ez így nem jelent semmit. (Egyébként azt hittem, én vagyok a vaksi, hogy nem találom a leírást - ami itt mindenhez van, kivéve ezt -, de ezek szerint nem, pedig 8x is átnéztem.)

Pár példa: a „Képletek”-et helyből nem értem, a „Fájl”-nál nem tudom mért jó nekem az egyik, mért nem a másik, a „Dátum és idő”-nél, hogy mit töltsön ki a böngésző?? (és nem vagyok benne biztos, hogy mindenki tudja, mi az a CET), az „Egyéb”, a „Jelölt lapváltozatok” és a főleg a „Segédeszközök” pedig bantu (kínait nem írok, mert szegényeket mindig csak bántjuk:-)), amihez „haladó” van írva, abból nekem az jön le, hogy noli me tangere:-), ja és örülök, hogy a „globális felhasználói fiók”-ról, vagymiről:)) épp most, innen értesülhetek.:-)

Az világos, hogy nyilván ezzel is folyamatosan kell ismerkedni, meg kitapasztalni, de egy kis plusz segítség nagyon jól jönne, ugyanolyan élvezetes formában meg stílusban, mint más lapokon. Úgyhogy pár javaslat egy „új szem”-től:-) :

  • Praktikus okokból jó lenne, ha a) vagy rögtön az egyes gombok mellett röviden (sztem van rá hely) vagy b) az egészet részletesen egy külön lapon elmagyarázni (de akkor minden legyen egyben, ami a Beállításaim részhez tartozik, hogy ne kelljen ide-oda mászkálni), és ha ez utóbbi lesz, akkor: c) akárhová, de jól látható helyre(!) kiírni, hogy itt nézd meg v ilyesmi.
  • Én a gombok-mellé-írásra szavaznék, és utána link pl. „itt van róla bővebben” címmel. Az ide-oda linkelés sztem itt csak bonyolít mindent. Nem tudom, ki hogy van vele, de programbeállításoknál én szeretem az egészet egyszerre letudni, úgy, hogy közben értsem is, és lehetőség szerint csak keveset kelljen visszamászkálni rá. Nem olvasgatni akarok, hanem elsőre beállítani amit csak lehet és azt is szeretem tudni, hogy mi az ami most kell és mi az, ami még biztosan nem. Akár azt is oda lehetne tenni, hogy ha új vagy, ez még neked nem kell.
  • Lehetne olyan, hogy mondjuk, hogy: Szerkesztés: Előnézet első szerkesztésnél - ekkor ezt és ezt fogod látni. Vagy: ez-és-ez ezért-és-ezért jó/nemjó praktikus/nempraktikus neked. Nekem pl. egyértelműen az ilyen megjegyzések lennének a legfontosabbak. Amiket eddig bejelöltem, mind hasznosak. De olyan is van, amit bejelöltem, ott is van, de gőzöm sincs mire jó. A 3. tipus meg az, amire Karmela (vagy más) figyelmeztet, pl. pár napja a Látszerre, hogy van.
  • Egyetértek, hogy legyen magyarul, ne számtech-nyelven. Azt majd később úgyis elolvassuk, mert muszáj. (Pl. az alsó kisbetűs szöveget a gyorsítótár frissítésére sürgősen átírnám magyarra és rendes méretre (magyar ember nem olvas kisbötüt!Vigyor) és átnézném, mert más billentyűkombinációkkal is működik. Sőt, mikor mentés után megjelenik felül ZöldNégyzet, oda is betennék egy figyelmeztetést („beállításaid akkor lépnek érvénybe, blablabla”).
  • Új szerkesztőnek rengeteg(!) idő megspórolható lenne vele. Ez sztem egy nagyon fontos szempont.

És ha most ez mind marhaság, amit leírtam, akkor az csak azért van, mert leírás híján nem értem!Vigyor

Ps.: „arról beszélek, hogy az ember amikor regisztrál és NEVET VÁLASZT magának, akkor legyen birtokában annak az információnak, hogy ezt a nevet – ha jól választja meg – tudja használni az összes Wikipédiában. Ez nem ér rá akkor, amikor már fél éve szerkeszt és „beletanult”, mert akkor már késő. Pláne, hogy már van ellenőrző eszköz, amivel meg lehet győződni róla, hogy foglalt-e már valamelyik projektben a kívánt név.” -- há' ez az. hogy ez mi ez...%S És bocs, hogy hosszú lett, de bááátran írtam, ahogy elő vagyon írva :-)eLVe hablaty:) 2009. március 19., 16:03 (CET)

A beállítások szövegét csak igen korlátozott mértékben lehet módosítani. A Wikipédia:Beállítások lapra viszont valóban ráférne az átdolgozás. – TgrvitaIRCWPPR 2009. március 20., 13:06 (CET)

Nagyobb figyelmeztetést a regisztráció elé

Még egy lépéssel hátrábbról: Első figyelmeztetésként azt kéne kiírni lóbetűkkel: Eszedbe ne jusson rögtön a legjobb neveidet ellőni! Próbáld ki a rendszer rejtelmeit két-három eldobható névvel, és csak akkor regisztrálj kedvenc neveid valamelyikén, ha már tudod, mit művelsz velük! Persze az is igaz, hogy ez egész emberséges gesztus lenne, ami megalapozatlan további elvárásokat ébreszthetne ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 19., 16:22 (CET)

Regisztráció és beállítások összegzése

Hozzátenném, hogy eLVe egyáltalán nem tipikus eset az új felhasználók között :-) Szerintem ha ez a sok csudadolog mind ott lett volna a regisztrációs oldalon, amikor regisztráltam, akkor úgy megijedtem volna, hogy még ma sem lennék itt. – Hkoala 2009. március 19., 17:46 (CET)

  • Pedig bizony ma már ott van minden. És igen-igen hasznosak is. Tegnap pl. megleltem a HotCat-et végre, hogy hol van a lapon(!), meg mire jó, meg hogy működik. Pusztán pár óra volt. A nulla leírás segítségévelVigyor. És bárkinek jó lehet egy ilyen, ha tudja, hogy mire való. Úgyhogy én támogatnám fentebb magamatVigyor. – eLVe hablaty:) 2009. március 20., 12:49 (CET)

Kicsit megkésve, de ma végigolvastam és nagyon hasznos kis olvasmány volt. Ahogy Tgr is írta, volt pár ötleted, amit technikai okokból nem tudunk megvalósítani, de a többi gondolat egyszer még hasznos lesz. Az egyszer pedig akkor fog eljönni, amikor eléggé megrágtam magamban a terveket és időm is lesz annyi, hogy nekilássak. Ez utóbbi a nehezebb. – BáthoryPéter vita 2009. március 23., 00:31 (CET)

  • Én köszönöm a reagálást. (Meg hogy nem lettem lecsapva:-).) Csak gondoltam, friss szemmel mégiscsak más ezt látni meg láttatni. Nem hiszem, hogy túl sok új szerkesztő szólna hozzá itt. – eLVe hablaty:) 2009. március 26., 10:06 (CET)

namégegyszer: Idézettenger

Javaslom az idézetek felhasználására valamiféle irányelv meghozatalát, hogy az ilyen áltartalom a lehető legkisebb mértékben legyen jelen és ne így nézzenek ki egyes szakaszok ismert(ebb) emberek, tárgyak, helyek, stb. szócikkeiben.

A válogatott idézetek egyúttal még propagandisztikus célt is szolgálhatnak a semlegesség látszatát keltve (mely, ha ismert embertől van, egyúttal legitimálhatja is azt) – Vince blabla :-) 2009. március 6., 18:49 (CET)

 támogatom Most is levadásztam egy cikket, mai csak idézetekből állt. Így könnyű cikket írni, hisz mindenkitől cska pár sort idéz.. – Timish levélboksz 2009. március 6., 19:43 (CET)

 támogatom, már az előző körben is ez volt a véleményem - de ki fogja kidolgozni? – Hkoala 2009. március 6., 20:15 (CET)

Szerintetek mi lenne az észszerű határ? Szalakóta vita 2009. március 6., 20:45 (CET)
A kidolgozáshoz: cikkek kellenek, amikről egyenként eldöntjük, hogy megfelelőek az arányok: az idézetek bevezetése, összefoglalása, a nem idézet szöveg hossza; és szükségszerűek-e az idézetek. El kell dönteni, hogy mi a jobb, és aszerint kidolgozni az irányelvet. Szalakóta vita 2009. március 7., 17:45 (CET)
Ha példákat szeretnél látni: 173 cikk az Idézet sablont használja, 447 cikk az Idézet2 sablont, ami sokkal szembetűnőbb, további 351 az Idézet 3 sablont, és 19 cikk az Idézet4-et, nem beszélve a sima idézőjeles idézésről, ami adott esetben szintén túlzásba vihető, de azt nem tudnám így csokorba gyűjteni. – Hkoala 2009. március 7., 18:08 (CET)
Köszönöm. Akkor van min vizsgálni a kérdést. Szalakóta vita 2009. március 7., 19:08 (CET)

 támogatom az elvet. A gyakorlatot - majd meglátom. Vadaro vita 2009. március 6., 23:58 (CET)

Jellegzetes példa az idézetek mindenáron való használatára: A tatárszentgyörgyi gyilkosság cikk közepén, ráadásul gondosan apró szerkesztésnek jelölve. – Hkoala 2009. március 10., 18:30 (CET)

Határozottan  ellenzem!!! Ne akarjunk már mindent, mindenáron szabályozni, a végén már cikket sem lehet majd írni a sok értelmetlen és felesleges szabály miatt! Azt hadd döntse el a szócikk szerkesztője, hogy hány idézetet tesz bele és milyen sablonnal! – Mex plática 2009. március 20., 13:09 (CET)

Nem döntse: döntsék. Nem szerkesztője: szerkesztői. Többesszámban. Szükség esetén konszenzussal, még szükségebb esetén pedig kreatív anyázással spékelt szerkháborúval.
Az is igaz persze, hogy a mindössze egyetlen szerkesztőt érdeklő cikkekkel ritkábban adódnak közösségi problémák. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 20., 13:19 (CET)
Mert te olyan nagyon sok szócikk szerkesztésében részt vettél, ugye? Itt nem a közösségnek vannak problémái, hanem néhány ráérős szerkesztőnek, akinek nincs más dolga, csak a kötözködés, úgy, hogy közben semmit nem tesz hozzá a rendszerhez. Más munkáját megkifogásolni a legkönnyebb, a csonkok bővítése vagy a hiányzó cikkek megírása helyett. És akkor csodálkoztok, hogy a lelkes szerkesztőknek elege lesz a Wikipédiából?? Azt ne akarjuk szabályba foglalni, hogy hány betűből állhat a szócikk? Ez már hülyeség teteje!!! Ha valami a közösségnek nem tetszik (ami számomra nem létezik), akkor fogja magát a közösség és szerkessze a cikkeket! Ne csak beleköpjön, hanem bővítse is, és akkor majd én is elfogadom az ilyen érveket! – Mex plática 2009. március 20., 13:31 (CET)
Úgy húszezer helyen javítottam valamit, döntően apróságokat. Puszta ráérős kötözködésből, az alkotással elfoglalt lelkeshasznos szerkesztők által sietve hátrahagyott főnévtéri dzsuvában szemelgetve.
Mind a húszezer kötözködési lehetőséget meghagyta a közösség (és annak minden hasznos tagja) nekem: én aztán igazán nem lehetek elégedetlen, hogy már mindent elvittek előlem ... :)) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 20., 13:45 (CET)
De nem kell nekibúsulni: nem vagyok önző, maradt még többszázezer botlóakna, nagyrészük ma is csöndben rejtőzik a fűben, egy kisebb hányaduk meg már legalább ki van plakátolva ...
Képzelj el egy olyan lexikont, amiben százezres tételszámú a hibajegyzék ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 20., 14:03 (CET)

Mex, te lexikonba illőnek találod a fenti példákban az idézetek felhasználási módját? Mármint ezt és ezt? De kérdezhetném ezt is. – Hkoala 2009. március 20., 14:04 (CET)

reMex: Az érvekkel foglalkozzál inkább, ne pedig az érvelővel. Ráadásul megalapozatlan is, amiket Nullextráról állítasz. Kérlek tartózkodjál az ilyen csúnyán személyeskedő megszólalásoktól. Karmelaüzenőlap 2009. március 20., 14:21 (CET)

Nevezetesség (fikció)

Ezt nem ártana bevenni az útmutatók közé „Nevezetesség (fikció)” néven: Wikipédia:Képregények műhelye/Miről írjak szócikket?Raziel szóbuborék 2009. március 19., 21:34 (CET)

 támogatom – Rendkívül hasznos dolog volna, akár irányelvként is megszavaztatható! – Winston vita 2009. március 23., 09:41 (CET)

Panta rhei avagy a kiemelés évjárata

Panta rhei, és a Wikipédiában különösen. Változnak a cikkek, változik a szerkesztőgárda és változnak a kiemelés feltételei. A kiemeltség csillagocskája mellé írjunk mindig egy vagy több évszámot oda, az évjáratait:

  • amikor a cikk kiemeltté vált, illetve
  • amikor a cikk újrajelölése vagy
  • egy megvonási javaslat nyomán

a kiemeltségét újra megvédte. Ha pedig a kimeltségét megvontuk, akkor egy áthúzott évszámot is tüntessünk fel, így valahogy:
2004, 2007, 2008
(a sárga csak itteni hangsúlyozás, nem része a javaslatnak)
Az olvasók így érzékelnék, hogy itt folyton alakul minden, hogy a csillagocska nem jelenti a tökély csúcsát, de azt igen, hogy volt egy olyan időpont, amikor a cikk egyike volt legjobbjainknak, és erre továbbra is büszkék lehetnek a cikkírók.
Az évszámot esetleg mint linket is fel lehetne használni: a kiemelés műhelymunkájára mutatna.
Utólagos módosítás Mex ötletéből: Ha rááll valaki az egérrel, akkor jelenjen meg, hogy mikor kapott kiemelt státuszt. Karmelaüzenőlap 2009. március 24., 18:03 (CET)

  •  támogatom Karmelaüzenőlap 2009. március 24., 11:33 (CET)
  •  ellenzem - ez már a bürokrácia csúcsa, azazhogy csillaga :-). Ezzel a számmal próbáljuk kendőzni, hogy szégyeljük a régi kiemeljeinket? Kb. ez az érzésem. Egyébként ha valaki úgy érzi valamelyik cikk nem érdemli már meg a kiemetséget, nyugodtan szavazásra lehet bocsátani a státusz megvonását. Vagy még jobb: újra lehetne írni, bővíteni, aktualizálni! – Istvánka posta 2009. március 24., 11:44 (CET)
Az olvasók így érzékelnék, hogy itt folyton alakul minden, hogy a csillagocska nem jelenti a tökély csúcsát, de azt igen, hogy volt egy olyan időpont, amikor a cikk egyike volt legjobbjainknak, és erre továbbra is büszkék lehetnek a cikkírók. Karmelaüzenőlap 2009. március 24., 11:50 (CET)
A tökély csúcsa az lenne, ha nem egy felesleges évszámmal cicomáznánk fel a szócikket, hanem mondjuk feljavítanánk. Szerintem az olvasó ennek sokkal jobban örülne! – Istvánka posta 2009. március 24., 11:54 (CET)
  • Csak hozzászólásképpen. Egyáltalán nem lenne elhanyagolható tudni, hogy melyik cikk mikor volt kiemelt. Ez elsősorban a relevanciát jelentené. (És akár egy sima ?-el is megoldható lenne, ha már ezekszerint ciki kiírni, bár nem értem, hogy mért ciki??.) A szócikktörténethez pedig: Én reggel 3/4 órát kerestem, hogy hol találom meg, mikor volt egy bizonyos cikk kiemelt. Nemlaikusként. – eLVe hablaty:) 2009. március 24., 12:08 (CET)
A baj az, hogy már régen nem olvasóorientált wikipédiát szerkesztünk. Ennek az egész csillagos hercehurcának is éppen az a lényege, hogy a néha-néha fellángoló vitát a kiemeltcikkek minősége körül csitítsa.– Istvánka posta 2009. március 24., 12:28 (CET)
  •  ellenzem, mert esztétikailag ronda lenne (így is sokat kellett variálni a jelölt lapváltozatok miatt, hogy hol legyen a csillag. Viszont – eLVével egyetértve – javaslom a vitalapon található {{ksz}} sablont kiegészíteni egy olyan paraméterrel, amiből egyből látható lenne, hogy mikor kapta meg a cikk kiemelt a státuszt. – Mex plática 2009. március 24., 12:48 (CET)
Igen! Vitalapon feltüntetni korrekt lenne! – Istvánka posta 2009. március 24., 12:50 (CET)
Függőben Függőben (aláíratlan)

A cikktörténet sablon már régóta tudja ezt (bár talán nem elég feltűnően), a legtöbb kiemelt cikknél ki is van töltve. Most, hogy a jelölt lapváltozatok alapján beazonosítható a kiemelt változat, talán lehetne automatizálni is... utánanézek majd. – TgrvitaIRCWPPR 2009. március 24., 13:10 (CET)

Amúgy szerintem egy 2004, 2007, 2008 típusú jelölésből az olvasók leginkább azt érzékelnék, hogy érthetetlen piktogrammokkal van tele a Wikipédia. – TgrvitaIRCWPPR 2009. március 24., 13:11 (CET)

reTgr: Ami a cikk vitalapján van, azt bizony alig-alig találják meg az olvasók, az inkább csak belső, szerkesztőségi. Bár még a szerkesztőket sem eléggé szolgálja, nézd csak meg, hogy mit írt erről eLVe, aki pedig egy hónapja rendkívüli érdeklődéssel és intenzíven tanulja a Wikipédia csinja-binját. Karmelaüzenőlap 2009. március 24., 14:09 (CET)

Én eleve nem értem, miért érdekes az, hogy a cikk mikor lett kiemelt. Az a lényeg, hogy kiemelt, nem? Ha pedig már nem felel meg a követelményeknek, akkor vissza lehet vonni a kiemeltstátuszt, és akkor meg már nem kiemelt. De ha mindenáron kellene ez az évjáratosdi, lehet egy olyan megoldás is, hogy ha rááll vki az egérrel, megjelenik abban a sárga csíkban, hogy mióta kiemelt. – Mex plática 2009. március 24., 16:04 (CET)

 megjegyzés Ezt a javaslatot talán ésszerűbb lett volna odaírni, ahol a vita elkezdődött. Ott még nincs lezárva, itt meg újraindul. – Hkoala 2009. március 24., 18:00 (CET)

  • reMex: ha rááll vki az egérrel, megjelenik, hogy mióta kiemelt.
Ez egy ragyogó ötlet! Akkor nem mondhatja már senki, hogy „ronda”. (A sárgát viszont nem tartanám valami jónak. A félreértések elkerülése végett: csak itt, a Kocsmafalon akartam hangsúlyozni vele a szöveget.) (Kamela)
  • reMex: miért érdekes az, hogy a cikk mikor lett kiemelt?
Változnak a kiemelés feltételei, változnak a cikkek, változik, hogy most ki szólna hozzá egy kiemelésen. (Karmela)
  • reMex: vissza lehet vonni a kiemeltstátuszt.
Ezt én csak nagyon durva esetekben javallanám. Az ugyanis igenis igaz, hogy anno, amikor a cikk megkapta a státuszt, a Wikipédia cikkeinek legjavához tartozott, és mint ilyenre továbbra is joggal lehetnek büszkék a cikkírók. Ne a megvonás megszavazásába fektessünk időt és energiát, hanem inkább a legújabb nivóra való felhozásba, egy új védésbe.
És ami a legfontosabb: az olvasóban is érdemes tudatosítani a Wikipédia változékony mivoltát. Karmelaüzenőlap 2009. március 24., 18:01 (CET)
  •  ellenzem - Ez valóban már bürokrácia. A kiemelt szócikkek listájában látja aki akarja. Egy olvasót nem az érdekel. hogy mikor lett kiemelt, hanem hogy az. Jó volna inkább azzal foglalkozni, hogy lehetne szavazásra bírni az embereket és arra, hogy minél nagyobb cikket írjanak, hogy ne legyen sok csonk cikkünk. Szajci reci 2009. március 24., 21:01 (CET)
  •  kérdés Azt honnan tudjuk, hogy a kiemelés ideje egyáltalán nem, de kiemelt állapot bizonyosan érdekli "az olvasót"? (Egyáltalán: azt is honnan vesszük, hogy ez az egész kiemelősdi a Wikipédián túl valakit is igazán érdekel ? ... ) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 24., 21:44 (CET)
Menüből elérhető: Kiemelt szócikkek (400/nap)
Eggyel beljebbről: Mi az a kiemelt szócikk? (20/nap)
Igen, de azért másfajta statisztikára is fel lehet használni a kiemelt szócikkeket: [1].– lacihobo felült a laci a hátadra? 2009. március 24., 22:05 (CET)
Soha nem vitattam, hogy egyik legnagyobb motivációs erő, ami a Wikipédián hathat, az a (ugyannemazenyém-demégis...) szócikk kiemelése. A kérdés csak az, hogy milyen karóra futtatjuk a babot? Mit mér az a verseny, ahol maguk a versenyzők szabnak maguk elé ugratókat, és azt is maguk bírálják el, hogy aztán leküzdötték-e az önmaguk által kitűzött akadályokat? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 24., 22:20 (CET)
Ahhoz, hogy a kiemelt cikkek tartalmilag is színvonalasak legyenek egy-két ember fel kellene áldozza magát és csak a kiemelt szavazással foglalkozzon. Ami nemcsak a sablonok átírásából (és hasonlókból) állana, hanem utánaolvasásból. De ez eléggé időigényes...– lacihobo felült a laci a hátadra? 2009. március 24., 22:52 (CET)
Már délután átfutottam a holló szócikket, ami minden különösesebb cirkusz nélkül simán kiemelt lett. Érdemes megnézni, hogy milyen "problémákat" vetett fel a t. közösség, amelyek persze mind orvosoltatattak, hiszen a kiemelés az kiemelés, ott nem lehet mellébeszélni ...
De ha belegondolok ebbe a félmondatba: "sajnos az egyik fő forrásanyagban, az angol wikiben sincs több", akkor azt mondom: miért áldozzam én az időmet a kiemelésen föl nem vetődött (terminológiai, rendszerezési, megfogalmazási, sőt egyszerű sutasági) kérdésekre, ha ordít a szócikkről, hogy senki egy betűt nem ellenőrzött a cikk végére bigyesztett források alapján? És főként: miért biztassak erre az áldozatra bárkit?
Csak egyetlen sutasági apróság ízelítőül: "Európában keletre egészen a Bajkál-tóig". Ha ez simán átmegy egy kiemelésen, akkor mi még? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 24., 23:45 (CET)
Szerintem pedig, ha minőségi kiemelt cikkeket akarunk, akkor azt csak így lehet elérni... Hiába találunk ki bármilyen cifra kiemelt szavazási rendszert, a tartalmi pontosságot csak úgy tudjuk biztosítani, ha bizonyos szinten tisztában vagyunk a cikk témájával és a szerzőt(ket) arra kényszerítjük, hogy védje(ék) meg azt amit írt(ak). Ez egy nagyon időigényes és hálátlan feladat, de vannak jó oldalai is...– lacihobo felült a laci a hátadra? 2009. március 25., 21:09 (CET)
A kérdés innentől csak annyi, hogy az "igen, mi mindannyian valóban minőségi kiemelt cikkeket akarunk" vajon mekkora körét fedi le az aktívabb wikipédistáknak? A lektorálási feladat időigényessége, és pláne a hálátlansága már ezzel az arányszámmal arányos: szél ellen akarunk-e minőséget, vagy közkívánatra? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 25., 22:02 (CET)
"Szél ellen"? Ez azt jelenti, hogy van, aki direkt nem akar minőséget? – Winston vita 2009. március 25., 22:15 (CET)
Az utóbbi időben egy párszor felmerült a téma. Ebből arra lehetne következtetni, hogy minőséget akar a közösség. De mivel a megoldási javaslatok inkább takargatni akarták a kellemetlenséget és nagy port nem kavartak, valószínűbb hogy nem a minőség a végső cél a kiemelt cikkek terén.– lacihobo felült a laci a hátadra? 2009. március 25., 22:18 (CET)
Helyesbíttek: nagy port csak akkor kavartak, amikor arról volt szó, hogy vonjuk meg a kiemelt státuszt.– lacihobo felült a laci a hátadra? 2009. március 25., 22:23 (CET)
"Szél ellen" annyit tesz: ha többen vannak olyanok, akik sok és látványos hercehurcával, de kevés érdemi gondolkodással és érdemi küzdéssel akarnak "minőséget", mint akik fordítva gondolják (több szakmailag megalapozott alkotómunka, kevesebb wikipédista csinnadratta), akkor az utóbbi csoport(ocska) a mainstream ellenében kísérletezik, a többségi meggyőződéstől merőben elütő minőségfelfogás képviseletében. Ma ez a helyzet (sok hűhó kevés eredményért), és a kérdés az, hogy ugyan vajon milyen erő hatására tolódnának el az arányok?
Szóban tehát mindenki minőséget akar - tettben viszont jóval kevesebben. Egészen más ugyanis a két felfogás célja: az egyik kiemelt cikket akar, a másik kiemelkedőt. Az első művi akadályokat állít - a második igazit. Az első csak mímeli a megmérettetést - a másik tényleg tudni akarja, hogy valójában mire képes. Ám ahogy elvben nem lehet tisztességesen megtanulni biciklizni, hegyet mászni, fogat fúrni vagy növényt ültetni, ugyanolyan képtelenség elvben megtanulni kifogástalan írásművet alkotni. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 25., 23:01 (CET)

Forrástagolás

Forrástagolás::A javaslat

Javasolom, hogy a jövőben az utalásokat a cikk végén elsősorban aszerint tagoljuk, hogy a cikk alapját képző forrásról, vagy pedig valamiféle ajánlásról van-e szó.

A jelenleg (elvileg) érvényben levő tagolás (lásd: A szócikkek felépítése) pusztán technikai, aszerint bont, hogy vajon webhelyről van-e szó, és ilyen szakaszokat ismer:

  • Lásd még • Jegyzetek • Irodalom • Külső hivatkozások

azaz

  • Wikipédia-cikkek • ref-es hivatkozások • könyvhivatkozások • webhelyek
Ez azonban csak elvileg van érvényben, a gyakorlat más, a gyakorlat ezerféle. Az oka, hogy az érvényben lévő felosztás rossz logikájából a szerkesztők kreativen kiutat keresnek.

Állapodjunk meg egy logikusabb rendszerben!

A fenti javaslatomnak a felosztás logikája a lényege, az aszerinti fő csoportosítás, hogy a cikkben felhasznált forrásokról, vagy más ajánlásokról van-e szó. Az egyes szakaszokra talán szerencsésebb elnevezést is találtok. Tegyetek javaslatokat!

Karmelaüzenőlap 2009. április 2., 14:43 (CEST)

Forrástagolás::Az első reakciók

Gyorsreagálás: a "Lásd még" az felhasznált? Merthogy még a refeket is megelőzi ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 2., 14:48 (CEST)
Igazad van, ezt elnéztem. Gyorsan javítom is. Karmelaüzenőlap 2009. április 2., 18:22 (CEST)

Tiltakozom!! Mármint azellen, hogy üres sorral legyen elválasztva a szakaszon belül két funkció, erre kéretik alcímet használni, ahogy szokás. Bennófogadó 2009. április 2., 21:04 (CEST)

Valamint kérdeném, hogy van-e valami különleges okunk arra, hogy ne a "felhasznált irodalom" és "ajánlott irodalom" szakaszcímeket használjuk, amint az szokás? Hiszen minden forrásunk írott, ezen nem változtat az sem, ha elektronice elérhető. Na jó, a hangfájlok nem írottak. Bennófogadó 2009. április 2., 21:10 (CEST)

Sött ... A képfájlok se "úgy" vannak megírva ... Lesd meg: multimédia. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 2., 21:13 (CEST)
A vitalapomon még Felhasznált források és Ajánlott/További források szerepeltek, ha jól emlékszem. Pasztilla 2009. április 2., 22:14 (CEST)

Igen, a megnevezések, az egy külön tészta. Az első lépés az lenne, hogy jónak tartjátok-e egyáltalán az aszerinti fő felosztást, hogy felhasználtakról vagy nem felhasználtakról van-e szó. Annak örülök, hogy (legalábbis eddig) ezt senki sem vitatta, implicit elfogadta, és mindjárt a felosztás jelölésére és a megnevezésekre tért át.

reBennó: "felhasznált irodalom" és "ajánlott irodalom":

A hangfájlokat, képfájlokat, webhelyeket, linkgyűjteményeket nemigen nevezhetünk irodalomnak. Ráadásul az ajánlott irodalom-nak rettenetesen iskolai mellékíze van.

rePasztilla: Ajánlott/További források

Tgr már írt erről: Amit csak ismertetek, de nem használtam fel, az ugyan általánosságban egy információforrás (ez az ő saját tulajdonsága), de magának a cikknek nem forrása, ezért egyetértek Tgr-rel, hogy kissé félrevezető lenne a cikkben ez a szó.
Az további szót pedig azért részesíteném előnyben, mert tekinthetek valamit felsorolásra érdemes további információforrásnak anélkül is, hogy szívesen leírnám vele kapcsolatban az ajánlott szót, ilyen például egy terrorista csoportról szóló cikknél a csoport honlapja.

reBennó: azellen, hogy üres sorral legyen elválasztva a szakaszon belül két funkció, erre kéretik alcímet használni, ahogy szokás

Szerintem nem nyenénk az extra alszakaszokkal semmit.

Karmelaüzenőlap 2009. április 3., 14:13 (CEST)

Alszakasz jelölve vagy jelöletlenül: a kérdés az, hogy a fenti kritérium (stabil struktúra és ismert szerzőkhöz rendelhető tartalom) vajon mennyivel értelmesebben jelölhető meg egy-két szóval, mint egy szóközzel? Vagy Bennó úgy gondolja, hogy eza teljes definíció legyen a felső alszakasz címe, az alatta levőé meg mondjuk "egyebek" ?
(Arra meg - mint minden wikinnovációnál - roppant kívácsi vagyok, hogy mikorra fogja megtanulni a t. szerkesztőközösség, hogy minek a két alszakasz, és hogyan illik használni ... ) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 3., 14:43 (CEST)

0xtra fején találta a szöget. Karmelám, két eset lehetséges: 1) nincs értelme a megkülönböztetésnek a szakaszon belül, akkor viszont nem kell kétfelé választani a tartalmát, 2) van értelmes oka a megkülönböztetésnek, akkor viszont azt meg is tudjuk nevezni a szakaszcímben, a lehető legrövidebben. Nagyon is nyomós ok szól a lehető legvilágosabb struktúra mellett: különben a kutya sem fogja megtanulni. Ha alszakaszokra bontunk, annak neve legyen, ha neve nincs, ne bontsunk. A didakszis az ember tanulási folyamatainak megfigyelésén alapul, és többnyire nem jó szembemenni az ilyesmivel, ha csak nem akarunk a saját lábunkba lőni. Egyszerű, világos, tagolt, és mindenekelőtt magától értetődő kell legyen. Az a része a rendszernek, ami ránézésre nem világos, nem különül el és nincs megcímkézve, működni sem fog. Bennófogadó 2009. április 3., 14:48 (CEST)

Valamint még egy: az egész projektnek úgy ahogy van, rettenetesen iskolai mellékíze van, az egész WP-nek, ennek a tervnek is itt, mint ahogyan minden tanulási folyamatnak. (Különben is, mit jelent az iskolai mellékíz? Számos tudományos gyakorlat szerepel vendégként az iskolában, én teljes elmebajnak találom, hogy azért száműzzünk egy tökvilágos megnevezést, amit mindenki ismer, mert Karmelában rossz érzéseket ébreszt, és ehelyett használjunk egy olyat, amit a kutya sem ért, és nem is fog.) Bennófogadó 2009. április 3., 14:55 (CEST)

Valamiért kimaradtam a forrástagolási gondolatok eredeti felhalmozásából, úgyhogy elkövetem az utóokoskodás bűnét: a vázolt rendszer még mindig megengedi, sőt egyenesen sugallja, hogy vannak közvetlenül felhasznált (refekkel jelölt) információk, meg vannak "általában", de valahogy mégiscsak felhasznált források. Eddig is ez a senkiföldje volt a legvitatottabb forráshasználati mód ("benne van na, hámozd elő, ha nem hiszed") - és ezt a "forrássejtetős" módit most újfent megerősítenénk.
Tudom, hogy aki "úgyis egy helyre megy!" felkiáltással képes az islerre mustárt kenni, annak az eddigi forrásmizéria is több a soknál. De igazából mi indokolja, hogy felhasználtnak jelöljünk egy egész könyvet, amikor lehet, hogy csak egy fél mondat származik belőle? (Őszintén szólva egy komoly motivációt azért csak el tudok képzelni: a szócikk gerince egyetlen mű wikizanzásításának módszerével született, de má mégis hogy nézne ki, hogy "ez a szócikk Fridrich Quelle: Források című alapművének jegyzetté kurtított változata"?) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 3., 15:20 (CEST)
  • reNullextra: kimaradtam a forrástagolási gondolatok eredeti felhalmozásából A felhalmozás legutolsó fázisát itt olvashatod kimerítően: Szerkesztővita:Pasztilla. Ennek előzménye: egy fő vonalakban hasonló javaslat Burumtól: Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív47 és némi indulatok azután. Ha ezeket a lapokat végigolvasod (irdatlan sok szöveg mellesleg), akkor azt is meg fogod érteni, hogy miért nem foglalkozik ez a javaslat a ref-ek kérdésével, miért korlátozódik arra az egy szempontra, hogy felhasznált/nem felhasznált. Az általad pedzettek fontosságát korántsem becsülöm le, de (pillanatnyilag) nem látok olyan megoldást rá, aminek esélye lenne egy általános elfogadásra. Ha a két kérdést egyszerre tárgyaljuk, akkor ebből a javaslatból semmi sem lesz. Ezért szépen kérlek, hogy ha úgy érzed, hogy van értelme a jelenlegi felvetésnek, akkor segíts kordában tartani ezt a jelenlegi témát. Karmelaüzenőlap 2009. április 3., 18:59 (CEST)
Hát ha úgy érzed, hogy csak több lépésben lehet eljutni ahhoz a forráskezelési praxishoz, amit az amúgy jellemzően a felsőoktatásban egykor, most vagy eztán résztvevő wikipédistáknak alapból, sőt csuklóból tudniuk kellene, akkor jussunk több lépésben. De jussunk! ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 3., 19:14 (CEST)
  • reBennó:Az a része a rendszernek, ami ránézésre nem világos, nem különül el és nincs megcímkézve, működni sem fog. Meggyőztél. Legyen neve. Ötletek? Egyébként Pasztilla és Tgr a fő harcosai annak, hogy előre tegyük világossá az olvasó számára, hogy egy stabil struktúrájú és ismert szerzőkhöz rendelhető tartalmú információforrásra bukkan-e a link másik végén, vagy sem, és ők győztek meg engem is. Lehet azonban, hogy ezt nem is szaszokra való elkülönítéssel kéne jelezni, hanem találunk esetleg más frappáns jelzést is, és akkor mehet egyetlen ábécérendbe a kettő. Karmelaüzenőlap 2009. április 3., 18:59 (CEST)
  • reBennó: mit jelent az iskolai mellékíz? az csak mellesleg gond, hogy antipátiát kelt sokakban (bennem mellesleg nem) az ajánlott irodalom, és ezért rossz marketing. A nagyobb baj az, hogy a hangfájlokat, képfájlokat, webhelyeket, linkgyűjteményeket aligha nevezhetjük irodalomnak. Karmelaüzenőlap 2009. április 3., 18:59 (CEST)

:-) Az iskolai jelzőre és az azután következőkre érzékeny vagyok... Az irodalom mellékes, az ajánlott a hangsúlyos. Törjük a fejünket... Bennófogadó 2009. április 3., 19:03 (CEST)

Forrástagolás::Második nekifutás

Nagggyon nagggy a fejtörés.

  • Milyen kifejező szakaszcímeket bányásztatok elő a kőtöréssel?
  • Mit gondoltok botgazdák? Meg tudnátok oldani egy ilyen átállást?

Karmelaüzenőlap 2009. április 15., 18:39 (CEST)

Valahol már leírtam, de ez a javaslat valójában nem tartalmi, hanem formai alapon bont: a ref-fel generált lábjegyzeteket automatikusan nemforrásnak veszi, aminek én előnyét nem látom, hátrányát annál többet. (Értem, hogy ettől olyan szakfolyóirat-szerű kinézetet kapnak a cikkek, de ez tipikusan a nempapír kategória: olyan konvenció, amit a wiki munkamenetébe nehéz integrálni, gyakorlati haszna meg a konvencióságán kívül nem igazán van.) – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 15., 19:07 (CEST)

reTgr: Ha ezt tényleg így lehet érteni, akkor sürgősen jobb szakasznév kerestetik, hiszen éppen a ref-es forrásmegadások a legkívánatosabb forrásmegadások, dehogyis "nemforrások"! (Az egyébként a gyanúm, hogy te most nem is az itteni javaslatomra reagálsz, hanem egy másikra, egy korábbira, amit többek között éppen a te elutasító reakciód miatt nem forszírozok itt.) Az a felosztás, hogy egy forrás felhasználásra került-e, vagy egy olyan hely, ahol további anyagok is fellelhetőek, az korántsem formális bontás, szemben azzal a felosztással, hogy egy webhelyről van-e szó vagy sem.– Karmelaüzenőlap 2009. április 15., 19:34 (CEST)

De, erre reagálok: a lábjegyzeteket (ami egy formai kategória) kiveszi a felhasznált források közül. A lábjegyzet formájú forrásjelöléseket simán be lehetne tenni a többi forrásjelölés közé, és (igény esetén) egy külön Megjegyzések szakaszt csinálni az egyéb lábjegyzeteknek (ugye most már több szakaszba is lehet csoportosítani a refeket). – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 15., 20:46 (CEST)

Erősen propagáltam a refek több csoportba bontását, ügyes dolog, a gyakorlat azonban sajnos azt mutatja, hogy egy nem-informatikus szerkesztőtől aligha elvárható. De nem is ez a mondandód lényege, gondolom. Nem tenné-e meg világosabb szakaszcímmegadás? Mondjuk így:

Világosabb-e így a szándék? Karmelaüzenőlap 2009. április 15., 21:57 (CEST)

A refeket be kell építeni sablonba, és akkor használhatóak lesznek. (Egyszer majd az összes szövegbe beszúrva előforduló sablon névhasználatát egységesíteni kéne, hogy ne kapjon tőle hülyét az olvasó.) A források szakasz felbontása nekem nem szimpatikus, sokkal áttekinthetőbb, ha egyben vannak (vagy egy szakasz két alfejezeteként, bár akkor sok lesz a szakaszcím). Nem azt mondom, hogy nem tudnám elviselni, de logikátlannak tűnik. – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 15., 22:04 (CEST)

Forrástagolás::Numeró három

Harmadik változat

==Lábjegyzetek== (ha nagyritkán szükség van erre a szakaszra)

{{jegyzetek}} (ami nem más, mint: <references group=j/>

==Felhasznált források==

{{hivatkozások}} (ami nem más, mint: <references/>)

  • ábécérendben a forrásként felhasznált (papíralapú vagy webes) helyek

==Lásd még a Wikipédiában==

  • [[wikipédia-cikk]]
  • [[wikipédia-cikk]]

==Egyéb kapcsolódó információforrások==

  • Ábécérendben a további figyelemreméltó (papíralapú vagy webes) helyek. Közülük aminek stabil struktúrája és ismert szerzőkhöz rendelhető tartalma van, az kapjon valamilyen (még kitalálandó) jelölést megkülönböztetésül a témára vonatkozó lazább webhelyektől. Mondjuk előzze meg egy felkiáltójel.

Ez az, amit a tigrisek szeretnek? – Karmelaüzenőlap 2009. április 15., 23:14 (CEST)

Első körben (bár én a külső linkeket jobbnak érzem az egyéb információforrásoknál, de nem akarok mindenen kötözködni :-), aztán idővel a {{források}}-t lecserélhetjük valami emberire, mondjuk {{források}} meg {{megjegyzések}}. – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 15., 23:55 (CEST)

A "külső linkek" szakaszcímmel két baj volna:

  • nem fejezné ki, hogy nem felhasznált, hanem pusztán használható az információforrás
  • nem biztos, hogy csupa linkből állna, hiszen esetleg nyomtatott könyveket is felsorolunk benne

Kiegészítettem az aktuális változatot a sablonozós ötleteddel. Tényleg könnyebb a szintaxis így, meg magyarul is van. – Karmelaüzenőlap 2009. április 16., 00:31 (CEST)

A jelenlegi Külső hivatkozásokat én is lecserélném, de akkor már a Külső linkek még magyartalan is. Az Egyéb kapcsolódó információforrások viszont szörnyen hosszú (kell rá egy subst sablon:), ehelyett én Kapcsolódó anyagokat javsolnék. Mert ez a név takarhat weblinket, könyvet, képlinket akármit és mégis benne van, hogy egyéb információ. Bár az anyagok is ízlés kérdése. – BáthoryPéter vita 2009. április 16., 00:57 (CEST)

Jegyzetek (vagy Megjegyzések)
Felhasznált források
Lásd még a Wikipédiában
Lásd még a Wikipédián is túl
Egyszerű, egyenes, közérthető. És egy kicsit kiereszt abból a fölfútt képű komolykodásból, amivel egyfolytában a fenséges és a nevetséges határán táncikálunk. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 16., 01:49 (CEST)

Forrástagolás::Mehet-e így szavazásra?

Függőben Függőben (aláíratlan)
Aktuális javaslat

==Megjegyzések== vagy ==Jegyzetek== vagy ==Lábjegyzetek==(ha nagyritkán szükség van erre a szakaszra)

{{megjegyzések}} (ami nem más, mint: <references group=j/>

==Felhasznált források==

{{hivatkozások}} (ami nem más, mint: <references/>)

  • (ábécérendben) forrásként felhasznált (papíralapú vagy webes) hely
  • (ábécérendben) forrásként felhasznált (papíralapú vagy webes) hely

==Lásd még a Wikipédiában==

  • [[wikipédia-cikk]]
  • [[wikipédia-cikk]]

==Kapcsolódó anyagok== vagy ==Lásd még a Wikiédián is túl== vagy ==Kapcsolódik még==

  • Ábécérendben a további figyelemreméltó (papíralapú vagy webes) helyek. Közülük aminek stabil struktúrája és ismert szerzőkhöz rendelhető tartalma van, az kapjon valamilyen (még kitalálandó) jelölést megkülönböztetésül a témára vonatkozó lazább webhelyektől. Mondjuk előzze meg egy felkiáltójel.
  • Mit gondolnak a botgazdák? Meg tudnák-e oldani az átállítások oroszlánrészét?
  • Mivel emeljük ki a stabil forrásokat? Biztos akad ügyesebb megoldás is, mint egy felkiáltójel.

Karmelaüzenőlap 2009. április 16., 07:58 (CEST)

Jaj,Istenem! Ezt tényleg komolyan gondoljátok? – Texaner vita 2009. április 16., 08:48 (CEST)

A jelenleg (elvileg) érvényben levő tagolás (lásd: A szócikkek felépítése) pusztán technikai, aszerint bont, hogy vajon webhelyről van-e szó, és ilyen szakaszokat ismer:

  • Lásd még • Jegyzetek • Irodalom • Külső hivatkozások
Ez azonban csak elvileg van érvényben, a gyakorlat más, a gyakorlat ezerféle. Az oka, hogy az érvényben lévő felosztás rossz logikájából a szerkesztők kreativen kiutat keresnek.

Ezért szeretnénk, hogy állapodjunk meg egy olyan logikusabb rendszerben, amiből világosan kiderül, hogy egy megadott információforrást a cikk írói felhasználtak-e cikkben, vagy sem. Azt reméljük ettől, hogy evvel mind az olvasók, mind pedig a szerkesztők jobban boldogulnak, és ezért ezt majd be is tartják.

Karmelaüzenőlap 2009. április 16., 14:37 (CEST)

Én  támogatom a váltást, ez az utolsó már egészen tetszik. Apróság, a Lásd még mögül én nem hiányolom a Wikipédiát, de ez még elfér. Az előző változatokban a nagyon hosszú szakaszcímeket nem tartottam praktikusnak. – BáthoryPéter vita 2009. április 16., 14:43 (CEST)

 támogatom, én is valahogy így csinálom. Szalakóta vita 2009. április 16., 20:57 (CEST)

Én is maradnék a sima lásdmégnál. A felhasznált forrásoknál, most hogy más szakaszt nem hívunk forrásnak, van valami információtartalma a felhasznált szónak? A kapcsolódó anyagok esetleg lehetne további anyagok, bár így se rossz. – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 16., 21:16 (CEST)

Szerintem: Források, Lábjegyzetek (ha vannak), Lásd még. Tehát ahogy most van elvileg – legalábbis én azt hittem, most így van :-). További irodalom/olvasnivaló/érdekesség, fel nem használt forrás és ilyenek szerintem nem kell. A(z ideális) Wikipédia cikk tartalmazza, amit a témáról egy lexikoncikknek tartalmaznia kell, szerintem nem kell könyveket ajánlani az olvasónak. A forrásként felhasznált művekből szemezgethet, de szerintem nem kellene listázni, ajánlani forrásként fel nem használt könyveket. Ha a témához kapcsolódik egy fontos mű, akkor meg lehet a lásd még szekcióban ajánlani a könyv szócikkét. – Gondnok vita 2009. április 16., 21:33 (CEST)

  •  ellenzem A "Lásd még a Wikipédiában"-nál felesleges az "a Wikipédiában", valamint további értelmetlenség, hogy háromféle lehetőséget is megadunk a szakacímnek (ha egységesíteni akarunk, legyen egy (mondjuk Jegyzetek és Kapcsolódó anyagok). Utolsó hiba, hogy a megjegyzések van legelöl. A források után kellene lennie, a lásd még pedig az egész mindenség előtt… Dani (vita) 2009. április 16., 23:20 (CEST)
A jegyzet (hogy milyen néven, az mindegy) olyannyira közvetlenül kapcsolódik a szócikkhez, hogy egyenesen része. A felhasznált forrás (hogy milyen néven, az mindegy) még mindig közvetlenül kapcsolódik a szócikkhez, mert megmutatja, hogy miből kalapáltuk össze a szócikket. A szócikk, a jegyzet és a forrás egy egység.
A lásdmégek viszont, (hogy milyen néven, és hogy Wikipédián belül vagy kívül, az mindegy) nem a szócikk, hanem a szócikk által is érintett téma részei. A lásdmégekben felsorolt helyek/címek nem az adott szócikk, hanem a szócikket is magában foglaló nagyobb terület részei.
Feltételezem, hogy Karmelát valami ilyesmi logika indította a sorrend ilyetén megállapítására. Érdekelne a te logikád is, Dani, mert eddig csak annyit tudunk, hogy "ez így nem jó", de azt nem, hogy mihez képest nem jó. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 17., 09:07 (CEST)
Kérdés +1 ld Daninál. Mihez képest? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 17., 09:08 (CEST)
A külső hivatkozás azért nagyon aranyos, mert semmi többet nem jelent annál, mint hogy nem kettős, hanem szimpla szögletes zárójel. Ezt tényleg oda kell írnunk egy rakat link fölé, hogy ezek előtt-után csak egy zárójel van ám? (És ha netán mégiscsak ajánlunk könyvet - bár Gondnok ezt "reklám"nak tartja - akkor valóban az a legfontosabb, hogy webhelyet vagy papírkönyvet "reklámozunk"? Ás ha netán CD-t vagy DVD-t? - az mi lesz?) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 17., 09:16 (CEST)

Mivel internetes lexikonról van szó, a külső hivatkozások szakasznak pontosan az a lényege, hogy az interneten megtalálható vonatkozó irodalom van feltüntetve, hogy az olvasó utána tudjon nézni. Teljesen logikus csoportosítás az online vs. nyomtatott (mivel az utóbbira sokkal kevesebb az esély, hogy valaki ellenőrizni tudja). Nem látom értelmét felbontani egy megszokott és jól bevált rendszert, ami az összes Wikipédiában így van. – mex plática 2009. április 17., 09:29 (CEST)

Ezt pontosan látod: a "megszokott és jól bevált rendszer" kizárólag formai alapon osztályozta a szócikk témájához többé-kevésbé kötődő "erről még az jut az eszembe" címeket. A Karmela által javasolt rendszerből meg nagyjából kiderül, hogy a szócikk alá ömlesztett sokaságból melyek a Wikipédia irányelvei szerint megkövetelt források, és melyek az egyéb asszociációk. Magyarán: a "megszokott és jól bevált rendszer" nemcsak a "külső" publikálási gyakorlatnak, hanem a Wikipédia irányelveinek is ellentmond. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 17., 09:39 (CEST)
Na igen, ezt akartam írni én is. Kicsit t9bb nyitottság és funkcionális szemrevételezés ráférne mindannyiunkra, mielőtt dacból tagadunk. Azt látni kell, Mexicano, hogy a Külső hivatkozások alatt lévő linkek egyáltalában nem tájékoztatják sem a szerkesztőket, sem az olvasókat arról, hogy azok anyaga be van-e építve a cikkbe (azaz felhasznált források), vagy csak be van szúrva a link, mert első helyen dobta a Gugli. Pasztilla 2009. április 17., 12:13 (CEST)
És ugyanez természetesen igaz a nyomtatott anyagokra is, vannak szerkesztőtársak, akik szakmányban szórják be a kapcsolódó könyvcímeket a Források fejezet alá, „merodaszokjuk”, elkészült cikkekbe, amelyeknek nyilvánvalóan nem lehetett forrása az utólag beszúrt cím. Karmela ezen szeretne változtatni, nagyon helyesen. Pasztilla 2009. április 17., 12:15 (CEST)
És íme egy kis olvasmány arról, minemű zavart okoz a fejekben a „jól bevált rendszer” egyik legkisebb vihart kavaró eleme, a Lásd még: Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív27#Jók-e a piros linkek a Lásd még rovatban?, Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív36#Lásd még. Pasztilla 2009. április 17., 12:24 (CEST)
Hát ezzel az erővel a források mégtöbb zavart okoz, lásd a közelmúltbeli megavitát :-) Amúgy nekem a "kapcsolódó szócikkek" is tetszik, csak akkor a kapcsolódó anyagokat át kéne nevezni, mert a kettő egymás mellett félreérthető (mintha szócikkekre meg egyéb ide feltöltött anyagokra lenne bontva). – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 17., 13:10 (CEST)
Tgr, a jövőben keményen büntetni foglak az ilyetén, rád egyébként kevéssé jellemző hozzászólásokért :-) Az, hogy B lehet jobb, miért implikálná, hogy A mégis jó, ahogy van? Pasztilla 2009. április 17., 13:18 (CEST)
Arra akartam csak utalni, hogy a "mennyi vita folyt már róla" nem okvetlenül jó metrika valaminek a működőképességének a megítélésére. – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 17., 13:58 (CEST)
Ah, vagy úgy. Értelek. Én csak Mex miatt tettem be a vitákat a jól beváltság illusztrálására, ami természetesen nem azonos a felhasználóktól független, kvázi-abszolút működőképességgel, igaz. Pasztilla 2009. április 17., 15:37 (CEST)
Az "ezzel az erővel" plasztikusssága engem is megragadott ... :)) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 17., 13:21 (CEST)
Itten, itten kérem gyilkolás van! Hol itt?? Hát itt, a telefonfülke mellett!! (Hofi) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 17., 13:24 (CEST)
 ellenzem Elképesztő!!!!! Valamikor tavaly decemberben rendezni akarván a gondolatokat a meglévő fejezetcímekben elhelyezett irodalmak, forrásanyagok hovatartozását illetően tettem egy javaslatot. Ma már ebből semmi nincs, csak a lopott ötleten rágódva egyre távolabb kerül a javaslat az ésszerűségtől és a megvalósíthatóságtól. Egész egyszerűen hihetetlen, hogy mit hoztatok itt össze, Karmela gondos karmesterkedése mellett... Remélem, megy szavazásra, és aztán a tagság nekiállhat végrehajtani az átalakításokat, amik után hozzáfoghatunk újratanulni a Wikipédia szócikkeinek 6 éve bevett tagolásának feje tetejére állítását. Jó szórakozást hozzá. – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. május 12., 07:35 (CEST)

A "Források" és "Külső hivatkozások" felosztás már hat éve is sületlenség volt, és akkor is az marad, ha pár évig még használjuk.

Amíg a szócikk állításainak forrása nem különül el világosan a szócikk témájához kapcsolódó művek emlegetésétől, addig nemhogy a Wikipédia hitelességét nem növeljük, hanem épp fordítva: bármikor rásüthető a tudatos ködösítés. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. május 12., 11:29 (CEST)

Még pontosabb legyek: az elnagyolt forrásjelölésssel az igazolatlan egyéni és kiscsoportos vélekedések enciklopédikus tudássá nemesülése előtt tárjuk szélesre a kapukat. (Magyarul: ki a fene fog utánajárni, ha a forrásellenőrzés többórás vagy többnapos kaland pusztán azért, mert hat év alatt a legelemibb közlési normákat se vagyunk képesek rendszeresíteni?) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. május 12., 11:37 (CEST)

Nem felesleges a felosztás, csak majdnem lehetetlen. Nagyon is el kell(-ene) különíteni a forrást a kapcsolódó témától, de mivel sok szerkesztő webes forrás jelöl meg Kaotika Nagyasszonyunkat nem lehet távol tartani. Ennek tisztába tételére (szócikkenkénti ellenőrzés és szétválogatás) szerintem kevés az energia. Stewe Feedback 2009. május 12., 11:40 (CEST)

Mit tekintesz káosznak? Ha funkció szerint csoportosítunk, és ez a csoportosítás nem egyezik annak az eljárásnak az eredményével, amikor forma szerint csoportosítunk?

Ha így áll a dolog, akkor miért nem azt mondjuk, hogy a wikipédiszerkesztők egy közelebbről meg nem határozott hányada nem akar vagy nem tud forrásokat használni, és ebből következően a használat szerint funkcionálisan csoportosítani forrásokat és témákat? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. május 12., 12:01 (CEST)

Én, kedves Nullextra, nem értem ennyire tetten a Források és a Külső hivatkozások elkülönítését. Sőt, éppenhogy rendkívül kifejezőnek találtam, hogy a "Források" fejezetben a cikkhez felhasznált forrásokat soroljuk fel, a "Külső hivatkozások" fejezetben pedig a forrásként nem felhasznált, de kapcsolódó irodalmat, amely nem Wikipédia szócikk). a Wikipédia szócikkek helye a "Lásd még" fejezetben van. Mi ebben a sületlenség, kedves barátom? – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. május 12., 12:39 (CEST)

Nagy szeretettel ideidézem az eredeti javaslatot, amint Hkoala és Tgr kiegészítették:

A „Lásd még” fejezetben azokat a Wikipédia-cikkeket kell felsorolni, amelyek nem fordulnak elő hivatkozásként a szócikkben, de témájuk kiegészítő ismeretet adhat, és a szócikk témájához SZERVESEN KAPCSOLÓDNAK. (Pl. Tojásrántottánál (Ham-and-eggs) a Sertés cikk belső hivatkozás, de a Kalciumvegyületek nem... :) )
A „Jegyzetek” fejezetben a szövegben elhelyezett ref-eket kell gyűjteni.
A „Források” fejezetben azokat a forrásokat, amelyeket ténylegesen felhasználtunk a mű elkészítéséhez.
A „Külső hivatkozásokba” azokat a forrásként nem használt weblapokat, amelyek nem kapcsolódnak szervesen, nem kerültek szövegszerűen felhasználásra, de mégis valahogy kapcsolódnak, relevánsak (a lap.hu lapok általában ilyenek).
Az „Egyéb irodalom” fejezetbe a forrásként nem használt nem-webalapú publikációkat, egyébként lásd „Külső hivatkozásokat”.

Ebben egy-két sorrendet kellene felcserélni, meg a jegyzeteket kettébontani lábjegyzetre és forrásjegyzetre, de ezeket leszámítva sokkal inkább megállja a helyét, mint a fenti igyekezvény. – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. május 12., 12:47 (CEST)

Nem az a sületlenség, ahogy te érted, hanem ahogy hat éve használjuk. Mert ha jól látom, a kettő nem ugyanaz: ugyanazokat a kifejezéseket egészen másképp használod te, meg a Wikipédia szócikkek.
Tanakodni való legfeljebb ott marad, hogy a "szövegszerűen felhasznált" források után merre tovább: először a Wikipédia felé tereljük-e a nagyérdeműt ("Lásd még"-cikkek), vagy előbb vesézzük ki a "Külső említéseket" (webes és nyomtatott).
A "Külső hivatkozások"-ban a hivatkozás szó a magyarítási görcs tipikus katasztrófa-terméke: a link bármelyirányú kapcsolatot jelenthet, de biztosan nem jelent "irodalmi hivatkozást". A magyar "hivatkozás" szóról viszont önmagában eldönthetetlen, hogy a digitális vagy a nyomtatott szöveg világának értelmezési körében használjuk-e éppen. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. május 12., 13:00 (CEST)
(Azt azért éerdemes végiggondolni, hogy a szócikkkek szövegén belül meglinkelt kifejezések valójában mennyire a rokon területek felé vezérlik a nyájas olvasót, és mennyire szanaszét spriccelnek az "emberiség össztudásában". Érdemes mintát venni, és azon érvelni tovább ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. május 12., 13:12 (CEST)


 megjegyzés Szerintem az legyen elsődleges szempont, hogy az átlagos olvasó mit tart fontosnak. Fontosnak tartja a továbbvezető szócikkeket[forrás?] (Lásd még, esetleg Külső hivatkozások), míg a felhasznált irodalom nem érdekli.[forrás?] Ezért szerintem a „Lásd még” mindenképp előre kell. Más javaslat: a „Felhasznált irodalom” kerüljön egy lenyitható szövegdobozba, mert kvázi feleslegesen foglal el sok helyet (főleg a kiemelt cikkeknél). – Gregorius P. vita 2009. május 12., 12:56 (CEST) módosítva :-) – Gregorius P. vita 2009. május 12., 13:22 (CEST)

No, az ilyen Excathedra kijelentések kiáltoznak forrás után ...
(Tényleg: honnan tudod?? :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. május 12., 13:05 (CEST)
Egri (Agree :9 ). Bennóval és sokakkal egyetértve: a jegyzetek (láb- és forrás), a források szerves részei a szócikknek, utána a wikipédián belüli "Egyéb irodalom" (Lásd még) és a Wikipédián kívüli "Egyéb irodalom" (Külső hivatkozások). Ha a hivatkozások szó nem tetszik, akkor hogy ityeg nálad a "fájl"? Vagy a "termékét, szolgáltatását" marketing-farba? Vissza: sőt, én nem tennék semmilyen különbséget aközött, hogy egy forrás vagy egy külső történetesen nyomtatott vagy virtuális, ez ma már nem külön kategória. Végül: nem akarom terelni a nagyérdeműt sehova, a tapasztalatok és a felmérések azt mutatják, hogy úgyis mindenki azt csinál, amit akar, és általában meg is találja, amit keres. Nekünk az információ rendelkezésre bocsátása a célunk, nem pedig az agyba döngölés - szerintem. – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. május 12., 13:11 (CEST)
Terelés: végül is tökmindegy, hogy milyen indíttatásból akarunk megegegyezni egy bizonyos kötött sorrendben, sokkal fontosabb kérdés, hogy tényleg meg akarunk-e egyezni? (Mert ha az olvasó így-is úgyis megtalálja, amit akar, akkor minek korlátozzuk erőszakkal egymás szerkesztési szabadságát? :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. május 12., 13:49 (CEST)
Bővebben: ha nincs semmiféle kapaszkodónk arra nézve, hogy az olvasók milyen továbblépési utakat preferálnak inkább, akkor első menetben elég abban megállapodni (és ugyanakor kutyakeményen be is tartani a megállapodást), hogy a szócikkek alapvetően két tömbre osztandóak:
  • az adott szócikk szövege és annak bárminemű felhasznált forrásai, azaz a szócikk szövegében található (referált) tényállítások Wikipédián kívüli lelőhelyei
  • minden egyéb
Nem ez lenne az első lépés? – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. május 12., 14:09 (CEST)

(Na erre azért alszunk megint egy hónapot ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. május 12., 15:58 (CEST)

Természettudományi műhely

A Wikipédia:Természettudományi műhely, elnevezése ellenére, deklaráltan elsősorban fizikai tárgyú szócikkekkel foglalkozik. A vitalapra helyezendő műhelysablon a {{WPFIZIKA}} névre hallgat, ami nemigazán fedi a természettudományos realitást, ugyanis a biológia meg csillagászat, meg geológia, stb. is a természettudományok nagy családjába tartozik. Javasolnám, hogy vezessük be külön a {{WPTERM}} műhelysablont a ezzel kiváltva a jelenleg futó WPFIZIKA sablont. A későbbiekben, ha létrejön a Fizikaműhely (talán?) akkor a WPFIZIKA sablont használhatná az. Jelen esetben eléggé megtévesztőnek tartom, hogy pld. Wörthi-tó vitalapján a {{WPFIZIKA}} sablon virít mint a természettudományi műhely plecsnije. Vélemények?– Istvánka posta 2009. május 27., 14:58 (CEST)

Logikus. – Zimmy 2009. május 27., 15:30 (CEST)

Törlés?

Javasolnám, hogy egy cikket csak és KIZÁRÓLAG azután lehessen törlésre, bevásárlásra vagy tüntetésre jelölni, ha már teljesen készen van! Néhányan ugyanis már akkor törölni akarnak, amikor csak az első 4-5 sor került leírásra. Nem tudom ezek milyen elven gondolkoznak: "Az első 5 sorban még nem beleztek ki senkit?! Áh, akkor ez nem érdekes: Jelöljük törlésre!" Idióták...! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Sebezhetetlen (vitalap | szerkesztései) 2009. április 24., 15:24

Kedves Ismeretlen!

1. Ha az írásod 4-5 soros, akkor az valószínűleg szubcsonk. Ezeket öt nap után töröljük. Addig van időd tovább bővíteni a cikket.

2. Biztos, hogy valami olyasmiről írtál, ami lexikonba való? Mert, ha nem, akkor biztosan törlik. Ez sokkal inkább indok, mint a rövidség.

3. A törlésre jelölés nem felétlenül jelenti azt, hogy a cikket törlik. A jelölés napjától számítva hét nap van arra, hogy a cikket megmentsék. Addig van időd tovább bővíteni a cikket.

Jó szerkesztést kíván Szalakóta vita 2009. május 22., 18:12 (CEST)

Az ilyen esetek elkerülése végett célszerű regisztrálni és a saját allapon megszerkeszteni a cikket és a végén átmozgatni a névtérbe vagy megírni elöre a cikket pl wordben és a kész szöveget bemásolni.
Vagy a félkész cikkre kitenni egy {{építés alatt}}(?) sablont. – Timish levélboksz 2009. május 26., 22:48 (CEST)
A Kedves ismeretlennek nagyon is igaza lehet! Velem is eljátszották egyesek több alkalommal is, pedig be voltam jelentkezve és már kb. 1,500 elfogadott szócikkel rendelkeztem. Persze nem törölték a megkezdett írásomat, de vitatkozni kell és bosszankodni, mert valaki bizonyítani szeretné,hogy mennyire figyel, védi a Wikipédiát. Lehet hogy azóta csendesedtek az ilyen jellegű sablonozások, kevesebb a vita és a bosszúság, de biztosan több szerkesztő maradna itt, ha ezeket sikerülne elkerülni. Nem beszélve arról, hogy kevesebb bosszúságot okoznánk egymásnak is.

- Üdv. » KeFe « vitalapomIRC 2009. május 29., 10:08 (CEST)

Egy 1500 cikkel rendelkező szerkesztő már igazán tudhatná, hogy nem 1 mondattal kell cikket kezdeni. Ha pedig mindenképpen a Wikipédián akarod összehozni mondatról mondatra, létrehozhatod allapon, azt az ég világon senki sem fogja törölni. De meg lehet írno a saját gépen is, jegyzettömbben, Wordben vagy más egyéb szövegszerkesztőben, és kész állapotban bemásolni. Dani (vita) 2009. május 29., 10:14 (CEST)

És ki is lehet bírni néhány napig. Sőt: fel lehet jegyezni egy saját szerkesztői allapra a nehézkesen alakuló szócikk címét, nehogy elsikkadjon, ha esetleg mégis félbemaradna.

Egyszóval: lehet felnőtt módra is viselkedni, nem csak folyton toporzékolni és követelőzni. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. május 29., 10:42 (CEST)

 megjegyzés. A kedves ismeretlen bizonyos Sebezhetetlen. Vaktában megnéztem, miket szerkeszt. No és mi derült ki? Közismert vandál. Tán nem kellene komolyan venni… --Bitman vita 2009. május 29., 12:06 (CEST)

Kopogtatás: nem fair és spam

„Nem tanácsos a többi szerkesztőnél házalni az értékelésre való felszólításra. Nem fair és spam.”

Javasolom, hogy kerüljön bele ez a szöveg az olyan díjazások, mint például a kiemelés vagy a szócikkíró verseny kiírásába. Két okból szorítkoznék a tiltás helyett csak ennyire:

1. Vannak olyan esetek, amikor nem visszásság valakinek külön is szólni. A kiemelési eljárásban például hiányozhat egyvalakinek a szakértelme, vagy esetleg biztosan tudjuk valakiről, hogy örül neki, ha felhívjuk a figyelmét a történésre.

2. Az eltanácsolás és elítélés az ellenőrizhetetlen wikinkívüli házalást is magában tudja foglalni, a tiltás viszont nem.

Karmelaüzenőlap 2009. május 28., 12:30 (CEST)

Ebben a kérdésben ki lehetne írni egy szavazást, nem? OsvátA Palackposta 2009. május 28., 12:33 (CEST)

Lehet többet tudni az indokokról? Engem személyesen nagyon szokott zavarni, amikor megjelennek a vitalapomon értékelésért, és biztos sokan vannak így, de ez nem lehet oka egy tiltásnak, úgy érzem legalábbis, hogy az "élni hagyás" sérülne vele. Vannak választásaink: egyfelől letojom a felhívást és nem megyek értékelni (nulla hatásfok, negatív, amennyiben tényleg nagyon idegesít); másfelől ha mégis megyek, készüljön fel rá a toborzó, hogy nem szimpátiaszavazatot fogok tenni (negatív hatásfok), hanem érdemi kritikát (pozitív hatásfok); harmadrészt örülhetek neki, hogy így értesítenek a függő ügyekről és lelkesen rohanok a hívó szóra (pozitív hatásfok). Ebben az egészben én csak egy problémát látok, azt hogy a szavazatok egy meghatározott része mindig szimpátiaszavazat, mindegy, hogy csődítve van-e a haver vagy magától megy oda, ezt viszont egy hasonló tiltás nem fogja megoldani. Majd lesz havercsődítés e-mailben. Pasztilla 2009. május 28., 12:44 (CEST)
 támogatom és válaszolva Pasztillának: nagyon szép és logikus amit leírtál (idegesít -> ellenszavazat, negatív hozzáállás), viszont ebből csak sértődések lesznek, ezért az emberek többsége nem alkalmaz ilyen drasztikus módszereket. Inkább elmegy és ad egy támogató szavazatot, vagy megpróbál csöndben lapulni. Szóval mindenképpen irányelvbe kéne venni. – BáthoryPéter vita 2009. május 28., 18:55 (CEST)
Versenykiírásnál mindneképpen  támogatom a dolgot, kiemelésnél már nehezebb ezt kézben tartani, hogy ki kinek miért szól... Versenynél azonban valóban nem fair dolog házalni, hogy "gyere szavazz rám, mert olyan cuki a cikkem", ez itt nem egy politikai szavazás, ahol lobbizni kell a szavazatokért. Ezen felül, úgy vélem a versenyben résztvevők ne szavazhassanak egyáltalán - vagy csak limitált számú szavazatot lehessen szétosztani mindnekinek, hogy elkerüljük a tömeges szavazástokat és azt, hogy ha valakinek nem tetszik a szócikk írója, akkor ellenkampányként valaki másra szavazgasson. Még dolgozni kell azon, hogyan lehet kiküszöbölni a kiemelésen a szimpátiaszavazatokat - ez nem könnyű dolog, mindig lesznek olyanok, akik el se olvassák a cikket, cska odaböknek egy tanusítványt, mert a cikk írója megkéri rá, vagy mert barátok/jóban vannak. Remélem azonban, hogy az itt szerkezstők többsége tisztában van vele, hogy a kiemelés nem játék, és tényleg elolvassák és értékelik a cikkeket, amikre szavaznak... – Timish levélboksz 2009. május 28., 12:58 (CEST)
rePasztilla:De hiszen nem is tiltásról van szó, hanem csak arról, hogy nem tanácsos végigszpemelni a szerkesztők vitalapját, és éppen az általad kifejtett negativ és pozitiv hatásoknál fogva. Szerintem az is számít valamicskét, hogy egy ilyen ajánlás belekerül-e a kiírások szövegébe, nem muszáj tiltásként fogalmazni. Tökéletes megoldás úgy sincs.

Ha esetleg formalizálni akarjuk a dolgot, akkor egy határszámot lehetne kiötleni: mondjuk ha maximum öt szerkesztőnek szólok, akkor az még nem szpem, ha többnek, akkor pedig szpem. Érdemes egy ilyen határszámot bevezetni? Vagy elég az eltanácsolás?

reTimish:Valóban jó ötlet, hogy kinek-kinek csak meghatározott számú szavazata legyen az versenyek zsürézésénél. A kiemelési eljárásnál persze nem megy ez, mindenki annyi feltételt ellenőriz le és annyi cikknél, amennyit csak jónak lát.

Karmelaüzenőlap 2009. május 28., 13:47 (CEST)

 megjegyzés A szócikkíró versenyt nem a szerkesztők írták ki, hanem az egyesület, tehát a szerkesztők szavazata nem kötelezi semmire a kiírókat. A kiemelést illetően: most is le van írva, hogy miket kell ellenőrizni - a gyakorlat meg egészen más, tehát nem hiszem, hogy egy újabb (általános jellegű) figyelmeztetés segítene. Egyébként tényleg nem fair. – Hkoala 2009. május 28., 14:22 (CEST)

  • Ugye itt nem – csak – rám gondoltok, mert én is mostanában kopogtattam. Nem tudtam, hogy ez nem fair és ráadásul spam. Mindenkitől – itt a kocsmafalon – elnézést szeretnék kérni, ha csak azért szavazott arra amire, mert én küldtem neki egy levelet. De lehet, hogy igazatok van, mert ez így tényleg nem szép.:-( Ha változtatunk rajta, mondjuk bekerül a wikikettbe, akkor már lehet, hogy ezt én is másképp fogom látni. – –Madura MaTe Emailvitasaroksz 2009. május 28., 18:01 (CEST)
reMadura mate, reHkoala: „Ha változtatunk rajta, mondjuk bekerül a wikikettbe, akkor már lehet, hogy ezt én is másképp fogom látni.”
Köszönöm ezt a mondatodat Madura mate, nagyon örülök neki, megerősít abban, hogy az ilyesmit érdemes akár egy „általános jellegű figyelmeztetés” formájában is előre szóvá tenni. Jóakaratú, belátásra képes szerkesztőknek az is elég. A többség pedig meggyőződésem szerint ilyen.
Karmelaüzenőlap 2009. május 28., 18:27 (CEST)
A "kampányolásnak" nevezett dolgot részemről azért csináltam, mert a tájékoztatás nagyon rossz volt, Kispados jelzése után került csak fel a lap tetejére, az addig távollévők nem is tudtak a versenyről. Megjegyzem, aki nem akart nem szavazott és mindenkit akit megkerestem szépen megkértem. Remélem a jövőben tényleg nem lesz rá szükség, mert mindenki fog a versenyről tudni. És akkor talán "ellenkampány" se lesz, amiben a szócikkre szavazókat "minősítik". Javaslom, hogy a következő versenynél, pontosan és egyértelműen le legyen írva, hogy ki szavazhat, és hogyan. Akkor majd a félreértések és a problémák is megszűnnek remélhetőleg.
Kiemelési eljárás: véleményem, hogy mindenki csak azt minősítse amihez érveket is tud felhozni. Érdemes volna létrehozni egy kiemelési bizottságot, aminek a tagjait időnként cserélnénk, hogy ne unják meg. Ebben a bizottságban lennének szakértők külön a nyelv, külön a fordítás stb. részére. Ez nem azt jelentené, hogy nem szólhatna bele a nagyközönség, csupán azt, hogy vitás kérdésekben döntenének. És talán kiszűrnék az elfogultság és nem a szakmai tudás miatti véleményeket. Ami szerintem itt nem fair, hogy a kifogásolók nem válaszolnak, ha meg is oldott egy probléma. Ezért folyton "zaklatni kell" őket, ami rém kellemetlen. Ha valaki felvet egy problémát válaszoljon is. – VadszederkeMágika 2009. május 28., 18:52 (CEST)
Kiemelés:Azért azt sem várhatod el, hogy a kifogásoló öt perccel a javításod után nézze át ismét a cikket. Pláne, ha akkor is javítást jelzel[2], ha a cikk nem változott közben. Én viszonylag gyakran rá szoktam nézni a kiemelésre, mégis elég sokat sürgettél. – Hkoala 2009. május 28., 19:26 (CEST)

Szintén támogatom, hogy ez bekerüljön mind a kiemelesi eljárás leírásába, mind a Wikikettbe valahol. Azt, hogy adjunk meg valamilyen korlátot, pl. 5-öt, nem tartom helyesnek, 5 jóbarát már bőven elég egy kiemelt szócikkhez, de olyan is előfordulhat, hogy csak 1-2-re van szükség. Talán lehetne részletezni még ezt a két mondatot, le lehetne írni azt is, amit az 1. pontodban fogalmaztál meg, Karmela, hogy csak és kizárólag a szakértelem és személyes érintettség okán hívjuk fel egyénileg bizonyos szerkesztők figyelmét. Valamint a fair és spam szavak helyett valamilyen magyar kifejezést használnék. – Juliska vita 2009. május 28., 19:52 (CEST)

Vadszederke ne értsd félre, én nem rád értettem ezt a kopogtatós dologot. Nem volt erre semmilyen "törvény", így mindenki bűntelen, csak majd a későbbiekeben kell joibban odafigyelnünk. – –Madura MaTe Emailvitasaroksz 2009. május 28., 20:16 (CEST)

Én ezen a ponton a wikiszabim miatt kiszállok, de remélem mégis akad kivitelező. – Karmelaüzenőlap 2009. május 29., 05:50 (CEST)

Sablon: Ha hiányolod, írd meg

Ha nem is jellemző, de nem ismeretlen, hogy idejön valaki, hogy ilyen meg olyan (szerinte) alapvetően fontos szócikk nincsen megírva, talán célszerű lenne erre egy sablon megírása, amiben benne van az, hogy írja meg az, aki hiányolja, mert más nem fogja, hogy kell belekezdeni, ilyesmi. Vélemény? (Persze, írjam meg én :) ) – KGyST vita 2009. május 28., 19:08 (CEST)

Wikipédia:Kért cikkek?. Ide lehet irányítani az ilyet, erről meg talán tényleg érdemes fogalmazni egy sablonüzenetet a Sablon:Teszt és társai mintájára. Bennófogadó 2009. május 28., 19:42 (CEST)

Az ilyen esetek gyors megoldására nem lenne rossz egy vitalapon elhelyezhető sablon. Még az sem baj, ha kicsit lehengerlő, és ellentmondást nem tűrő :) Stewe Feedback 2009. május 29., 06:37 (CEST)

Én nem lehengerlőre gondolok, inkább olyan háromsoros gyorstalpaló tanfolyamra, hogy ha elkezdi írni, mit tegyen bele az új cikkbe mindenképpen: legalább öt mondat, kép, ha van, kategóriák, interwiki, belső linkek, források. Esetleg mindegyiket kinyitható-kibontható tartalommal, hogy navigálgatni se kelljen, otth heyben lássa. Ennek a sablonnak melyik vitalapba illeszthető sablon lenne az alapja? – KGyST vita 2009. május 29., 08:31 (CEST)
Adna linket a kért cikkre, és elhelyezné azt a kért cikkek listájában. – KGyST vita 2009. május 29., 08:35 (CEST)

Re KGyST: én is erre gondoltam: mindenre kiterjedő információözön benne a lehetőségekkel, és a betartandó irányelvekkel. Persze lehet, hogy nem három, hanem tizenhárom sor lesz. Formai alapnak még az anonüdv is jó, csak a hivatkozásokat kell cserélni, és persze az üzeneteket átírni. A kinyitható dobozos rendszer fontos, mert az ide-oda kattintgatás még akkor is idegőrlő ha érdekes a téma: vagy a kiinduló pont tűnik el, vagy 627 böngészőlap vigyorog az akkor már nem is olyan lelkes szerkesztőre. Paraméterezni is lehetne úgy, hogy kategorizálná a vitalapot (legalább időlegesen) valamelyik műhelyhez, mint figyelmet igénylőt. Stewe Feedback 2009. május 29., 12:36 (CEST)

Melyik sablonra gondolsz, mint anonüdv? Azt nem ismerem, linkeld plz – KGyST vita 2009. május 29., 15:04 (CEST)
Ühüm, nézem, gondolom, ez az: {{Anonüdv}}(?)KGyST vita 2009. május 29., 15:12 (CEST)

Csináltam egy skiccet, {{Írd meg}} néven. – KGyST vita 2009. május 29., 15:16 (CEST)

Én ellenzem ezt a javaslatot.
  1. Hozzájárul a gépies, egyedi fogalmazás nélküli szövegek további terjedéséhez - egy gombnyomás, és máris megmondtam a véleményem.
  2. Hangsúlyozza azt a cinikus, egoista szemlélete, miszerint itt minden egyes szerkesztő akkora tekintély, hogy nem is szabad megkérni semmire, legfeljebb alázatosan. (Emlékszem, micsoda vihart aratott hazaárulózó kis hazánkban a "Kérem kijavítani" felhívásom. Hú, micsoda modortalanság!
  3. A piros linkek arra vannak, hogy lássuk, mit kellene még megírni. Ha valaki akarja, megírja bármelyiket.
  4. De azt hangsúlyozni, hogy "én ugyan nem vagyok a csicskád, írd meg Te", talán mégsem kéne.
Kérdés, ha senki sem akarja megírni, minek a piros link?
Mindenkit ölelek.--Linkoman vita 2009. május 29., 15:18 (CEST)

Kicsit finomítottam a szövegen, mert tényleg nem volt túl szerencsés. Linkoman: attól, hogy most még senki sem akarja megírni, később még megírhat valaki egy piros linkes cikket... Mi a baj az alázatos kéréssel? Nálam eddig működött a dolog. Cassandro Ħelyi vita 2009. május 29., 15:28 (CEST)

Áttettem allapra: Szerkesztő:Cassandro/Sablon:Írd meg. Cassandro Ħelyi vita 2009. május 29., 15:31 (CEST)
A keresés eredménye c. lapon jelenleg ez olvasható: "Nincs megegyező cím

Nincs tutumi nevű lap. Készíthetsz egy új szócikket ezen a néven, felveheted a kért cikkek közé, vagy megnézheted azon szócikkek listáját, amik erre a kifejezésre hivatkoznak, vagy vele kezdődnek. Keresheted a Wikiszótárban is: wikt:xxxxx." Ha ezt a szöveget kívánjátok bővíteni a mostani elképzelések szerint, azt melegen támogatom. Esetleg vizuálisan ki is lehetne emelni ezen a lapon. De önálló sablont továbbra sem tartok szerencsésnek. A szerkesztők ne sablonban kommunikáljanak egymással Sablon:Ha lehet.--Linkoman vita 2009. május 29., 15:35 (CEST)

Re Linkoman
Csak akkor van igazad, ha félreértetted a célját.
  • A gombnyomás dolgot megérteném, ha ez egy követelődzők lepattintására használt sablon lenne, de azért lett létrehozva, hogy egy inspiráló és segítő eszközt csináljunk. A sablonon ez még nem látszik, de ha visszaolvasol, akkor sejthető. Senki nem állította hogy készen van, de az azonnali sablon valóban modortalannak tűnik, tipikus példája az általad annyira kárhoztatott „és máris megmondtam a véleményem”hozzáállásnak. A cinizmusról és az egoizmusról pedig ne beszéljünk, mert ez az egész azzal kezdődött, hogy sokan kifejezetten sérelmezik, hogy nem írják meg a cikket helyettük, nekik.
  • A piros linket valóban lehet látni, de itt arról az esetről van szó, mikor valaki a keresőben nem talál semmit, és ezért valahol szót emel.

Stewe Feedback 2009. május 29., 16:28 (CEST)

Én nem "ítélkezem", hanem elmondom a véleményemet. És nem köntörgfalazok, körülírok, személyeskedem (nem bizony! mindenki azért sértődik meg rám, mert amikor azt mondom: ez hibás, úgy értik: tehát én egy hibás vagyok? stb.) A véleményemet pedig vagy elfogadjátok, vagy nem. Én már elmondtam a sajátomat és tettem egy ellenjavaslatot is.
Tegyetek, ahogy gondoljátok. Üdv.--Linkoman vita 2009. május 29., 16:36 (CEST)

Ókor és Középkor

Az kinek az ötlete volt, hogy az ókor és középkor nem a történelemhez, hanem a kultúrához tartozik? Mert szerintem igen-igen rossz ötlet. Hogy mást ne mondjak. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. május 29., 18:52 (CEST)

Az ugye nem lehetetlen, hogy ugyanarra a portálra két helyről is linkeljünk??? ...mert így megelőzhetők lennének a tagadhatatlan átfedések miatti vitákat. Stewe Feedback 2009. május 29., 19:09 (CEST)

Hehe. Tessék Bennó (vita | szerk.) sporttárshoz fordulni, én nem bírtam vele semmilyen kompromisszumra jutni. Ld. Sablonvita:Portálok Zimmy 2009. május 29., 19:00 (CEST)
Bennó egy sporttárs a sok közül e tekintetben. Asszem afelől senki sem támaszt kétségeket, hogy az ó- és középkor elsősorban történeti fogalom, azon belül kultúrtörténeti is. Úgyhogy saját hatáskörben javaslom a portálok feltüntetését a történelmi ernyőn is, aztán majd megvívok az ellenérdekeltekkel. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. május 29., 19:07 (CEST)
Soha nem volt semmi kifogásom az ellen, hogy a Történelem bokrában is szerepeljen, ez speciel másoknak nem tetszett. Nekem a kizárólagossági kezeléssel volt bajom. Ha szerepelhet két helyen, én leszek a legboldogabb. Vigyor Neked viszont nem ajánlom, kiscsákó, hogy a lepénylesődet ekkorára nyissad, mert az nem egészséges... Bennófogadó 2009. május 30., 13:14 (CEST)
Az pedig, hogy egy korszak egésze elsősorban milyen fogalom, nem eldönthető szerintem, semmiképp sem ilyen magabiztos kijelentésekkel... Ez nem akarat kérdése. Történeti, ha történeti szempontból nézzük, és nem történeti, ha nem abból. Ki tudja fejezni a korszak szellemi örökségét, kultúrtörténetét, kultúráinak összességét, örökségét, nyelveit, vallását, tárgyi emlékeit, irodalmát, zenéjét és még egy csomó minden mást is. A korszak mint fogalom elsősorban korszakos szemléletű.
Az ideális végső megoldás majdan az lesz, ami a főbb részterületeket külön portálon kezeli, Portál:Középkori irodalom, Portál:Középkori művészet stb., a mostani két korszakfogalom pedig ernyőportállá alakul "kultúrtörténeti korszakok" vagy valami hasonló címmel. Bennófogadó 2009. május 30., 13:28 (CEST)
Betettem, legyen meg a boldogságod. Szerintem marhaság így, de mindegy. Lehetne még Portál:Embert és Portál:Világot is csinálni, mert vannak, akiknek ilyen széles az érdeklődésük, azokat a tömegeket is ki kell szolgálni. Azt meg minden kategóriába ugyi, be kellene rakni. Azt hiszem, ezt már a következő nemzedék fogja megoldani, amikor te már nem rontod itt a levegőt ;-) – Zimmy 2009. május 30., 13:22 (CEST)
Szerintem úgy lesz jobb, ha mi nem szólunk egymáshoz eztán, téged pedig kifejezetten megkérlek erre. Bennófogadó 2009. május 30., 13:28 (CEST)
Most megbántottalak? Nem akartam, igazán, kár hogy elvesztetted a humorérzéked. Viszont a mondandómban rejtett tartalmat akkor jobban kifejtem: majdnem mindenki (la. Mathae mindenképpen) egyetért abban, hogy a az Ókor és Középkör elsősorban a történelemhez kapcsolódó fogalmak és ilyen néven, ott a helyük. Én fölöslegesnek tartom korszakok szerinti ernyőportálok kialakítását, mert túlságosan nagy területet fognának át és nem illeszthető a most kialakított rendszerbe. Lehetne viszotn Kultúrtörténet vagy Ókori kultúra vagy hasonló néven a Kultúrán belül kialakítani portált. – Zimmy 2009. május 30., 13:49 (CEST)
Én komolyan gondoltam ám, hogy jobb, ha nem szólunk egymáshoz. Minden másról bőségesen elmondtam már a véleményemet. Nem tudok mit kezdeni a "fölösleges" fogalmával, a "kialakított rendszerrel" (ami nincs kialakítva, és ha ki volna is, nem megváltoztathatlan), az "Ókori kultúra" pedig nettó butaság, a sima "Ókor" ugyanis éppen ezt jelenti. Ami a humort illeti: arra, hogy ki rontja majd itt tovább a levegőt, a természetes esély szerint nekem van több sanszom, amennyiben a világ nem ér előbb véget. És nem, nem bántottál meg, csak egy időre beteltem veled asszem, és a humorodra sem vagyok fogékony. Mind a ketten kíméljük meg egymást magunktól. Bennófogadó 2009. május 30., 14:00 (CEST)

Nem tudom, ki tette offba, nem volt itt semmilyen személyeskedés, butácska vicc lett elsütve, de egyébként a témáról van szó, ne öntsük ki a lavórt a gyerekkel. Elmondtad a véleményed, igen, ahogy én is az enyémet, csakhogy a végeredmény nem alakult ki. Mi a butaság az Ókori kultúrában? A sima Ókor nem kultúrát jelent, hanem egy korszakot, mégpedig definíciója szerint történelmi korszakot. Asszem, fölösleges ezt ragozni, döntsön a nép, ugyanis a portálok nem ez egyéni játékszerünk, nem sajátíthatjuk ki magunknak. Nekem az is megfelelne, ha lenne "Ókori történelem" meg "Ókori kultúra" a létező "Ókori irodalom" mintájára. Lehetne éppen korszakokról szóló portál is, de akkor az egyik kategóriába se passzol.

Szerintem egyelőre jegeljük ezt a dolgot, majd egyszer megint előkerül, akárcsak a Kocsmafal neve. Addig el leszünk valahogy így is. – Zimmy 2009. május 30., 16:40 (CEST)

Wikipédia:Közhirdetmény lap létrehozása

Javaslom, hogy hozzunk létre egy wikipédia névtérbeli lapot, amin a szerkesztők írnak egymásnak köszöneteket, hirdetményeket, tájékoztatókat. Ez azért is lenne jó, mert hogyha valaki, valakinek meg akar köszönni valamit, az itt megteheti, amit mindenki tud majd, hogy hol van. Itt lehetne visszaírni, megjegyzést tenni, esetleg eszmecserét váltani. A márciusi versenyből adódtak problémák a köszöngetésekkel, így ha mindenki ide írna, akkor nem halmozódna fel annyi problémahad. Mit gondoltok? – –Madura MaTe Emailvitasaroksz 2009. május 30., 12:32 (CEST)

Teljesen jogos a felvetés. Pl. ha az egész közösséget érintő bejelentést szeretne valaki tenni, azt is felvethetné itt. Közhúsvét, egyéb. A versenyre visszatérve, nem volt tilos a "szavazásra buzdító kérés", ezért azokat akik részt vettek benne, ugyanúgy nem fair etikátlannak minősíteni. (Különben mindenki részt vett benne[forrás?] szerintem, csak nem nyilvánosan, hanem más utakon.) Ha szavazásra kerül a javaslat  támogatom. – VadszederkeMágika 2009. május 30., 12:50 (CEST)

Az amit eddig kifogásoltatok, az ünnepi képeslapok, köszöntgetések, szavazatra felszólító kérelmek, stb. Eszemben sincs a forrásaimat megnevezni, nem publikus. – VadszederkeMágika 2009. május 30., 14:05 (CEST)

Nem bürokrácia, lenne funkciója. Egyébként ez egy javaslatféle. – VadszederkeMágika 2009. május 30., 14:05 (CEST)

Ezt a lapot én sem egy halálkomoly büro lapnak álmodtam meg, hanem ahol akárki mondhat, írhat valamit, – nem zagyvaságot, vagy jogsértő, esetleg obszcén szöveget – kiöntheti a lelkét. A kocsmafalon a wikit érintő dolgokat szoktuk megtárgyalni, valamennyire komolyabb hangvétellel, ez pedig egy baráti sarok lenne. De ahogy Vadszederke is mondta, ez csak javaslat!!! – –Madura MaTe Emailvitasaroksz 2009. május 30., 14:20 (CEST)

Igazából a híreknek fenntartott kocsmafal erre van ám kitalálva, csak nem nagyon használjuk. Tessék bátran. Bennófogadó 2009. május 30., 14:24 (CEST)

Én azt hittem, hogy az a bejelenteni való jubileumok, események, wikit érintő történesek végett lett kitalálva... – –Madura MaTe Emailvitasaroksz 2009. május 30., 14:28 (CEST)
Nem, mindenféle, amit egynél több szerkesztő fülének szánsz. Szavazási hirdetmények, felhívások, bejelentések, bármi. Bennófogadó 2009. május 30., 14:40 (CEST)

Kérdést megoldottam, jöhettek hozzám bátran! Szerkesztő:Módis Ágnes Vadszederke/Vadszederke kunyhója. Az építkezésben elkél egy kis segítség! :-)VadszederkeMágika 2009. május 30., 14:31 (CEST)

Hihi :-) A kunyhóban azért lesz az étlapon Bennó palacsintája étel és Grinnek meg egy zöld szék! – VadszederkeMágika 2009. május 30., 15:03 (CEST)

Ernyőportál start, kezdőlap átalakítás

Elkészültek az ernyőportálok tervei, még egy kis faragnivaló van hátra. A lényeg, hogy a kezdőlapon a fejlécet a következővel cserélnénk le:

Mehet-e, mi a vélemény? – Zimmy 2009. május 29., 18:29 (CEST)

Én  támogatom Szajci reci 2009. május 29., 18:31 (CEST)

Én is  támogatom tényleg jó ötlet. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. május 29., 18:38 (CEST)

 támogatom Doncsecz +1 - Peti610 vita 2009. május 30., 14:09 (CEST)

Ez pontosan olyan, mint az angol kezdőlap fejléce… Nem tetszik a bal oldali szöveg. Nem lehetne inkább valahogy így: Üdvözlünk a Wikipédiában, az enciklopédiában, amit Te is bővíthetsz!? Sokkal érthetőbb lenne. Másrészt javaslom, hogy a szócikkszám ne legyen kis betűvel írva! Az egész kezdőlapon csak itt lenne leírva, itt is mikroszkopikus méretben. Nem kell rejtegetni, ellenkezőleg. – Juliska vita 2009. május 29., 19:01 (CEST)
Igazad van Juliska. Szajci reci 2009. május 29., 19:26 (CEST)

Részleteiben nem néztem át, de ránézésre tetszik, és szvsz nagyon jól használható! Ami nem tetszik (Juliskához haosnlóan): "Az enciklopédia, amit Te is bővíthetsz."-szöveg. Egy szócikk vagy egy enciklopédia szócikkeinek száma – bővíthető; egy enciklopédiát bővíteni – szvsz nincs jól megaszondva. Ha mégis így marad, kérdésem: helyesen nem "…melyet Te is bővíthetsz."? És egy apró javítanivaló a "Wikipédia:Tartalom"-lap alján: "Ez egy folyamatosan félig védett lap. A vitalapján lehet kérheted a módosítását…" - Vadaro vita 2009. május 29., 19:33 (CEST)

Szerintem nem jól gondoljátok. A Juliska által adott mondat a -ban rag kettőzése miatt dadog. A jelentés így is tökéletesen érthető, szerintem maga az enciklopédia is bővíthető (ahogy Juliska észrevette, az enwiki is így gondolja). A címadás módszere más, ott nem kell folyószövegben gondolkozni. Sokkal bénábban nézne ki, ha az első sort vesszővel fejeznénk be, majd kisebb betűvel folytatnánk. A cikkek száma a sor miatt van kisebb betűvel írva, mert az kétszer hosszabb mint az előzőek, azért, hogy kisebb képernyőn is kiférjen sortörés nélkül. Másrészt izgalmasabbnak néz ki a háromféle méret. Ha ez nem számít, akkor lehet normál mérettel szedni. – Zimmy 2009. május 29., 19:45 (CEST)
P.S. A melyet-tel egyetértek. – Zimmy 2009. május 29., 19:48 (CEST)
Akkor ha úgy jobb lenne, akkor a sorok legyenek még nagyobbak, de tartsák meg ezt a három szintet, ha lehetséges ez. Szajci reci 2009. május 30., 11:04 (CEST)

 támogatom Nagyon jó lesz, mikor rakjátok ki? Tukanokoskodik 2009. május 29., 21:17 (CEST)

A szövegre tennék egy javaslatot. Ez az Enciklopédia a Tiéd is, bővítsd bátran!VadszederkeMágika 2009. május 30., 13:26 (CEST)

Szerintem maradjon így, ahogy most van. Szajci reci 2009. május 30., 13:29 (CEST)

Mikor várható, hogy kikerül a kezdőlapra? Szajci reci 2009. május 30., 13:27 (CEST)

A kép- és cikktékát még meg kell csinálni a többségénél. Hamarosan, talán a hétvégén, ha tömegek nem ellenzik. – Zimmy 2009. május 30., 13:37 (CEST)
értem. köszönöm. Ha kell valamelyikben segíteni, írj. Szajci reci 2009. május 30., 14:00 (CEST)
Gyakori? Mikor volt utoljára változtatva a Kezdőlap fejléce? Ettől eltekintve, mi a kifogás? – Zimmy 2009. május 30., 13:37 (CEST)
Kifogás: minden félkész portál. OsvátA Palackposta 2009. május 30., 13:43 (CEST)
Melyek a félkész portálok? Szajci reci 2009. május 30., 13:53 (CEST)

Lehet, de most itt vannak a portálok. Új kormány van most. :) Szajci reci 2009. május 30., 13:34 (CEST)

Melyek a félkész portálok? Nem értem. Az ernyőportálok nem lesznek félkészek, a többi meg eddig is volt. – Zimmy 2009. május 30., 13:55 (CEST)

Mostantól élesítve. – Zimmy 2009. június 2., 17:49 (CEST)