Ugrás a tartalomhoz

Rakottyás (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 22:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Rakottyás (Rakytník)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1451
PolgármesterJán Rencsok
Irányítószám980 21
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség329 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság181 m
Terület8,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′ 30″, k. h. 20° 10′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 30″, k. h. 20° 10′ 30″
Rakottyás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakottyás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rakottyás (szlovákul: Rakytník) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

Rimaszombattól 14 km-re keletre, a Balog-patak bal partján található.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAKOTYÁS. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Baraczához nem meszsze, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, piatzozása egy, és három mértföldnyire, fája van elég, gyümöltsös kertyei hasznosak, legelője tágas, második osztálybéli."[2]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Rakotyás, magyar falu, Gömör vmegyében, Rimaszombathoz keletre 1 mfd., 43 kath., 112 ref. lak. Földe, rétje jó, erdeje is van. F. u. hg Coburg."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Rakottyás, balogvölgyi magyar kisközség, 60 házzal és 307 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan a balogvári uradalomhoz tartozott és ezzel együtt a Coburg herczegi család birtokába került. A mult század elején már a Beélik s a Bornemisza családok is bírnak benne részeket; jelenleg Bornemisza Istvánnak és Lászlónak és Máriássy Andornak van itt nagyobb birtoka és csinos, emeletes kastélya, melyet Beélik szepesi püspök építtetett. Református templomának építési ideje ismeretlen. A községhez tartoznak Rókalyuk, Kutyai, Heredély, Góbis, Vaskapu, Kápolna és Czenteháza puszták, melyek a három első kivételével már a középkorban szerepeltek. Góbis pusztát 1423-ban említik. Kápolna hajdan község volt és a pápai tizedszedők jegyzékében Capella néven van említve. A XV. században a gombaszögi pálosoké volt, azután a Derencsényiek és utánuk a Széchiek bírták, közben az Orros család is birtokosai közé tartozott. Vaskapu puszta hajdan Vasas néven szerepelt és 1427-ben a Sztárnay család az ura. Czenteháza puszta 1392-ben van említve Chentehaza néven. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[4]

A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége

1910-ben 317-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 238 lakosából 209 magyar és 29 szlovák.

2011-ben 317 lakosából 182 magyar, 87 roma és 48 szlovák.

Képtár

Külső hivatkozások

Commons:Category:Rakytník
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakottyás (Szlovákia) témájú médiaállományokat.

Források