Hedvig lengyel királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 79.121.40.11 (vitalap) 2019. november 24., 18:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Anjou Hedvig

Lengyelország királynője
Uralkodási ideje
1384. október 16. 1399. július 17.
KoronázásaWaweli székesegyház
1384. október 16.
ElődjeLajos
UtódjaII. Ulászló
Életrajzi adatok
UralkodóházCapeting–Anjou
Született1374. február 18.
Buda
Elhunyt1399. július 17. (25 évesen)
Krakkó
NyughelyeWaweli székesegyház
ÉdesapjaI. Lajos magyar király
ÉdesanyjaKotromanić Erzsébet
Testvére(i)
HázastársaII. Ulászló lengyel király
GyermekeiErzsébet Bonifácia királyi hercegnő
Vallásrómai katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Anjou Hedvig témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szent Hedvig
Tisztelete
Egyházarómai katolikus egyház
Boldoggá avatása1979. május 31., Róma
Boldoggá avatta: II. János Pál pápa
Szentté avatása1997. június 8., Krakkó
Szentté avatta: II. János Pál pápa
KegyhelySzent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház
Ünnepnapjajúnius 8.
Védőszentje ennekLengyelország, Inowrocław, Nieszawa, Radomsko, Tczew, Dunakanyar

Anjou Hedvig (ismert még mint Magyarországi vagy Lengyelországi Hedvig, lengyelül: Jadwiga Andegaweńska, litvánul: Jadvyga de Anjou; Buda, Magyar Királyság, 1374. február 18. – Krakkó, Lengyel Királyság, 1399. július 17.), a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya, aki apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig. A római katolikus egyház 1997-ben szentté avatta, azóta Szent Hedvig néven is ismeretes. Hitvesétől, Jagelló litván nagyfejedelemtől (a későbbi lengyel király) született egyetlen gyermeke Erzsébet Bonifácia királyi hercegnő szülését követően hunyt el gyermekágyi lázban. Halála nem csak az Anjou-ház magyar királyi ágának, hanem az Árpád-ház leányági kihalását is jelentette.

Életrajza

I. Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet lánya. Lajosnak Erzsébettől három lánya született, Katalin, Mária és Hedvig. Apja halála után a magyar trónt Mária örökölte. A kassai privilégiumnak megfelelően a lengyel trón is Máriára, illetve leendő férjére Zsigmondra szállt volna, mert I.Lajos a két országot egyben kívánta örökíteni. A lengyelek azonban követelték a királynő Krakkóban való tartózkodását, amit Mária magyar királynőként nem tudott biztosítani, így végül anyja, Kotromanić Erzsébet közbenjárása nyomán Hedvig örökölte a lengyel trónt. Hedviget 1384-ben koronázták meg, az oklevelek királyként említik, mert a kor hivatalos nyelve, a latin nem tett különbséget királynő és királyné közt, és nem lett volna egyértelmű, hogy uralkodóról van szó.

Hedviget eredetileg Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el még négyévesen, mielőtt Ulászlóhoz ment feleségül. A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban fenyegette keletről a pogány litvánok serege, így kapóra jött, amikor fejedelmük, Jagelló Ulászló 1385-ben házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy a Szentszék kimondja Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét. Ez meg is történt, sőt IX. Bonifác pápa elfogadta a keresztszülői felkérést is a királyi pártól.

Szent Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?…. Szorgalmazta a meggyőzés elvét a kereszteléseknél, illetve a litván papság kiművelését. Prágában 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára is. Krakkóban noviciátust alapított, ahol elérte a teológiai fakultás megindítását is a pápától. Biecz városában kórházat építtetett.

Leánya, Erzsébet Bonifácia szülését követő gyermekágyi lázba halt bele. A lányát négy nappal élte túl. A katolikus egyház szerint a szentség hírében halt meg 1399-ben, s közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a krakkói Waweli székesegyház oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyi főket is szokták. Bár a kanonizáció, illetve az elevatio (felemelés) még sokáig váratott magára, töretlen volt – ahogy a lengyelek hívják, – Jadwiga tisztelete, s mindenhol szentek társaságában, szentként ábrázolták. Szentté azonban csak az első lengyel pápa, II. János Pál avatta 1997. június 8-án, aki korábban már bíborosként a boldoggá avatásán szorgoskodott. Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje. Ünnepe: július 18.


Gyermeke

Galéria

Források

  • Lenarduzzi, Marie-Albane: Szent Hedvig magyarországi Anjou hercegnő, Lengyelország királynője, Ecclesia, Budapest, 2003. (Eredeti kiadás: Lenarduzzi, Marie-Albane: Sainte Hedwige. protectrice des nations, Pierre Téqui éditeur, Paris, 1999.)
  • Dümmerth Dezső (1982): Az Anjou-ház nyomában, Panoráma, Budapest.
  • Bérczi Sz. (2008): Magyarországi szent királylányok emlékezete. TKTE. Budapest. (ISBN 978-963-87437-2-5)
  • Török J. (1991): A magyar föld szentjei, Tulipán Könyvkiadó Kft, Budapest.
  • White, K. E. (1993): Szentek kislexikona. Maecenas Könyvkiadó, Budapest.

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Anjou Hedvig
Capeting–Anjou-ház, magyar királyi ág
Született: 1374. február 18. Elhunyt: 1399. július 17.
Előző
Lajos
Lengyelország királynője
1384. október 16. –
1399. július 17.
Következő
II. Ulászló