Bögöz
| Bögöz (Mugeni) | |
 | |
| a bögözi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Bögöz |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 537205 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 85136 |
| Népesség | |
| Népesség | 1104 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1050 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 16,07 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 441 m |
| Terület | 68,71 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 15′, k. h. 25° 13′Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 25° 13′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bögöz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bögöz (románul Mugeni, németül Begesen) falu Romániában Hargita megyében.
Fekvése
A falu a Nagy-Küküllő középső szakaszának kiszélesedő medencéjében a Bögözi-medencében fekszik Székelyudvarhelytől 11 km-re.
Nevének eredete
A népies szómagyarázat a falu elnevezését a bő és köz szavakból eredezteti, amely a település két szoros, a Bonta-szoros és a Décsfalvi-szoros közti termékeny völgysíkon való fekvésére utal. Orbán Balázs leginkább Pesty Frigyes adataira hivatkozik, ő is a bő köz névadási indítékát tartja a legvalószínűbbnek.[2]
Egy másik népi etimológia alapján a falu neve onnan is származhat, hogy két párhuzamos elhelyezkedésű „hegysor” között található, mely 4 kilométerre összeszűkül, és megakadályozza a Küküllő lefolyását, ennek következtében a felgyülemlett víz sok párát fejlesztett, és emiatt kapta volna a falu a bő gőz nevet.[2]
Bögöz neve nem származtatható a magyar bőg vagy a német mühlen igéből sem. Ebből adódóan a falu nevének román tükörfordítása (Mugeni) sem helyes, amely a román ’bőg’ jelentésű muge igére alapoz. Egy másik elmélet szerint a Bügüz szó egy besenyő név is lehet, melynek jelentése ’szoros, völgynyílás’. A település legelső lakói valószínűleg a besenyők voltak, akik hamar elmagyarosodtak a székely-magyar környezet következtében.[2]
Története
Területe ősidők óta lakott, Vizlok nevű dűlőjében bronzkori és 4. századi településnyomokra bukkantak. A Pagyvan-tetőn neolit leleteket találtak. Iborköve nevű helyen dák-római településnyomokra leltek.
Nevét 1334-ben Buguz néven említették először az oklevelekben.
1333-ban Bugus, 1334-ben Buguz, 1486-ban Begez, 1505-ben Bögöz, 1671-ben Bőgoz néven írták.
13. századi eredetű templomában a Szent László legenda faliképei láthatók. A képeket 1898-ban Huszka József fedezte fel. A templomban 16. század közepéről származó (6 jelből álló rovásírásos freskófelirat található.
1910-ben 1112 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1025 lakosából 1010 magyar és 15 román volt.
Látnivalók
- A falunak 12. századi eredetű, a 15. században bővített 13–14. századi falfestményekkel és festett, 1724-ben készült kazettás famennyezettel díszített református temploma van. Tornyát 1842-ben magasították. 14. századi freskóit 1865-ben fedezték fel a mészréteg alatt. 1930-ban rovásírásos szöveget találtak az utolsó ítélet képsorában.
- A templomtól 500 m-re keletre egykor kápolna állott, melynek nyomai ma is láthatók.
- Katolikus temploma 1994-ben épült.[3]
Kapcsolódó szócikkek
- Székelyderzs
- Bibarcfalva
- Tereske
- Zsigra
- Türje
- Bántornya
- Ócsa
- Vizsoly
- Kakaslomnic
- Somogyudvarhely - testvérfalu
Híres emberek
- Itt született 1855-ben Solymosi Endre tanár, helytörténész.
- Itt született 1935-ben Kardalus János tanár, magyar néprajzkutató.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ a b c Vofkori László. Utazások Székelyföldön. Csíkszereda: Pro-Print, 226. o. (2007). ISBN 978-973-8468-62-7
- ↑ Bögöz a gyulafehérvári római katolikus érsekség honlapján.[halott link]
Források és irodalom
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
További információk
- Szász András: Bögöz
- Jékely Zsombor: A bögözi templom. Horror vacui füzetek 3. Sepsiszentgyörgy, 1996.
- Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Székely Nemzeti Múzeum - Pallas- Aakadémia Könyvkiadó. Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda, 2088.
- Lángi Józef - Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések. 1. Állami Műemlékhelyreállítási és restaurálási Központ. Budapest,
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}