Ugrás a tartalomhoz

Bögöz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2020. november 15., 11:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások)
Bögöz (Mugeni)
a bögözi református templom
a bögözi református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségBögöz
Rangközségközpont
Irányítószám537205
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód85136
Népesség
Népesség1104 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1050 (2011)[1]
Népsűrűség16,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság441 m
Terület68,71 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′, k. h. 25° 13′Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 25° 13′
A Wikimédia Commons tartalmaz Bögöz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bögöz (románul Mugeni, németül Begesen) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése

A falu a Nagy-Küküllő középső szakaszának kiszélesedő medencéjében a Bögözi-medencében fekszik Székelyudvarhelytől 11 km-re.

Nevének eredete

A népies szómagyarázat a falu elnevezését a és köz szavakból eredezteti, amely a település két szoros, a Bonta-szoros és a Décsfalvi-szoros közti termékeny völgysíkon való fekvésére utal. Orbán Balázs leginkább Pesty Frigyes adataira hivatkozik, ő is a bő köz névadási indítékát tartja a legvalószínűbbnek.[2]

Egy másik népi etimológia alapján a falu neve onnan is származhat, hogy két párhuzamos elhelyezkedésű „hegysor” között található, mely 4 kilométerre összeszűkül, és megakadályozza a Küküllő lefolyását, ennek következtében a felgyülemlett víz sok párát fejlesztett, és emiatt kapta volna a falu a bő gőz nevet.[2]

Bögöz neve nem származtatható a magyar bőg vagy a német mühlen igéből sem. Ebből adódóan a falu nevének román tükörfordítása (Mugeni) sem helyes, amely a román ’bőg’ jelentésű muge igére alapoz. Egy másik elmélet szerint a Bügüz szó egy besenyő név is lehet, melynek jelentése ’szoros, völgynyílás’. A település legelső lakói valószínűleg a besenyők voltak, akik hamar elmagyarosodtak a székely-magyar környezet következtében.[2]

Története

Területe ősidők óta lakott, Vizlok nevű dűlőjében bronzkori és 4. századi településnyomokra bukkantak. A Pagyvan-tetőn neolit leleteket találtak. Iborköve nevű helyen dák-római településnyomokra leltek.

Nevét 1334-ben Buguz néven említették először az oklevelekben.

1333-ban Bugus, 1334-ben Buguz, 1486-ban Begez, 1505-ben Bögöz, 1671-ben Bőgoz néven írták.

13. századi eredetű templomában a Szent László legenda faliképei láthatók. A képeket 1898-ban Huszka József fedezte fel. A templomban 16. század közepéről származó (6 jelből álló rovásírásos freskófelirat található.

1910-ben 1112 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1025 lakosából 1010 magyar és 15 román volt.

Látnivalók

Szent László
  • A falunak 12. századi eredetű, a 15. században bővített 1314. századi falfestményekkel és festett, 1724-ben készült kazettás famennyezettel díszített református temploma van. Tornyát 1842-ben magasították. 14. századi freskóit 1865-ben fedezték fel a mészréteg alatt. 1930-ban rovásírásos szöveget találtak az utolsó ítélet képsorában.
  • A templomtól 500 m-re keletre egykor kápolna állott, melynek nyomai ma is láthatók.
  • Katolikus temploma 1994-ben épült.[3]

Kapcsolódó szócikkek

Híres emberek

Jegyzetek

Források és irodalom

További információk

  • Szász András: Bögöz
  • Jékely Zsombor: A bögözi templom. Horror vacui füzetek 3. Sepsiszentgyörgy, 1996.
  • Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Székely Nemzeti Múzeum - Pallas- Aakadémia Könyvkiadó. Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda, 2088.
  • Lángi Józef - Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések. 1. Állami Műemlékhelyreállítási és restaurálási Központ. Budapest,