Bahái

Bahái szimbólum: kilenc ágú csillag

A bahái a 19. század közepén, Perzsiában alapított egyistenhívő vallás. Alapítója Baháolláh (1817–1892) Isten törvényeit egy olyan Törvénykorszakra fektette le, mely Isten rendelése szerint nem kevesebb, mint ezer esztendőig fog tartani. Üzenetének célja, „hogy az egész világot újjáépítse”. Küldetése, hogy az emberiséget elvezesse „kollektív nagykorúságába”. A bahái kifejezés eredete az arab Bahá „dicsőség” vagy „ragyogó” jelző és kifejezi azt ha valaki Bahaollah törvényeinek követője.

A bahái hit a világ legfiatalabb önálló vallása, követőinek száma jelenleg 5-6 millió között van, akik 166 ország és 48 területen élnek. A bahái irodalom több mint 800 nyelven olvasható

„	Mi csupán a világ javát és a nemzetek boldogságát akarjuk, hogy az emberek egy hitben egyesüljenek, és minden ember testvére legyen egymásnak, hogy megerősíttessék a szeretet és az egység köteléke az emberek között; hogy a vallások közötti különbségek eltűnjenek, és a faji előítéletek megszűnjenek – mi rossz van ebben?	”
– Baháolláh

Története

Baháolláh

1844. május 23-án a perzsiai Siráz városában egy fiatalember – akit később egyszerűen csak al-Báb (arabul: „a Kapu”) címen ismertek –, elkezdte hirdetni a világ minden népe által várva várt „Isten Küldötté”-nek közelgő megjelenését. Bábnak számos követője volt, köztük volt Baháolláh is, aki Báb halála után a vallási csoport vezetője lett.

Baháolláhot, Bábban való hite miatt, bebörtönözték. A börtönben misztikus élményben volt része: Isten kinyilvánította neki, hogy ő az, akinek eljövetelét a Báb megjövendölte: „Azokban a napokban amikor Teheránban a tömlöcben sínylődtem, bár a láncok iszonyú súlya és a bűzös levegő csak keveset engedett aludnom, mégis azon ritka pillanatokban úgy éreztem mintha valami alápatakzott volna a fejemről a mellemre, miként egy hatalmas áradat, mely magas hegyoromról dörögve zuhan alá a völgybe. Ilyenkor minden testrészem tűzbe borult és nyelvem olyan dolgokat szólt, miket ember el nem viselhetett.”

Négy hónapot töltött a Fekete Veremnek nevezett borzalmas börtönben. Megfosztották vagyonától és egy hónapot kapott, hogy családjával együtt elhagyja az országot. Bagdadba ment és rengeteg kinyilatkozás született az évek alatt. A rejtett szavak rövid és lenyűgöző lelki útmutató, A hét völgy, egy misztikus alkotás, melyet válaszul a szúfik kérdéseire nyilatkoztatott ki. Nagy teológiai művét A bizonyosság könyvét két nap és két éjszaka alatt írta meg. 1863-ban a Török szultán elrendelte átköltöztetését Konstantinápolyba.

A távozásának hírére összegyűlt tömeg akkorára nőtt, hogy elhagyván a várost a folyó túlpartján lévő szigetre mentek. Itt a Rizván kertben követőinek elmondta, hogy valóban Ő az "Akit Isten ki fog nyilvánítani., hogy ő a Báb által megjövendölt, Jézus, Mohamed, Zarathustra és Buddha utáni próféta, „akiben Isten meg fog nyilatkozni”, így örömbe fordítván az emberek szomorúságát. A következő években Konstantinápolyban, Drinápolyban majd Akkóban tevékenykedett. Drinápolyból és Akkóból leveleket írt korának számos uralkodójához, melyekben felszólította őket, hogy a világbéke érdekében csökkentsék hadifelszereléseiket, és igyekezzenek az államok és az emberek közti ellentétek megszüntetésére.

Baháolláh fia, Abdolbahá (1844–1921) „A dicsőség szolgája”, életével mutatott tökéletes példát, értelmezte számunkra az isteni tanításokat és hirdette azokat világszerte.

A bahái hit tanításai

A bahái hit társadalmi tanításai a mai globális kor szükségleteihez igyekeznek igazodni, az egységes emberiséget szeretné létrehozni, felszámolni az előítéleteket, egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosítani a férfiak és a nők számára, a vallás és a tudomány összehangolása, mindenkire kiterjedő oktatás, egy nemzetközi nyelv bevezetése és a szegénység és gazdagság végleteinek megszüntetése.

A bahái hit tanítása szerint egyetlen Isten létezik, aki folyamatosan fedi fel akaratát az embereknek. Ennek a folyamatnak a legfőbb előrevivői az Isteni Hírnökök, Zoroaszter, Ábrahám, Mózes, Buddha, Jézus és Mohamed, akik egymás tanításaira építve nevelik az emberiséget. A bahái hit megerősíti az alapvető erkölcsi tanításokat, melyeket Isten összes eddigi hírnöke hozott; társadalmi tanításai a mai kor az un. Törvénykorszak szükségleteihez igazodnak, mint az emberiség egysége, a mindenféle előítélet felszámolása, egyenlő jogok és lehetőségek a férfiak és a nők számára, a vallás és a tudomány lényegi harmóniája, mindenkire kiterjedő oktatás, egy nemzetközi nyelv szükségessége és a szegénység és gazdagság végleteinek megszüntetése.

Arra buzdítja híveit, hogy az összes vallás követőjével barátságban, egyetértésben és megkülönböztetés nélkül érintkezzenek­; figyelmezteti őket a vakbuzgóság, a zendülés, a gőg, a civódás és viszály veszélyeire; szívükbe vési a teljes testi tisztaságot, az igazsághoz való szigorú ragaszkodást, a makulátlan lelki tisztaságot, a megbízhatóságot, a vendégszeretetet, a hűséget, az udvariasságot, a türelmet, az igazságosságot és tisztességet.

Az emberiség egysége

Semmi kétség sem lehet arra nézve, hogy a föld népei, bármely fajúak vagy vallásúak is, ösztönzésüket egyetlen mennyei Forrásból nyerik, és ugyanazon Isten alattvalói

Baháolláh egyik alaptanítása az emberiség egysége. Az emberiség bizonyos fejlődési fokozatokon ment át a történelem során: a legrégebbi időkben az emberek elszigetelt családközösségekben éltek, ezekből szerveződtek a törzsek, majd a városállamok államok végül a nemzetek. A fejlődési skála csúcspontján a világ egyesülése fog bekövetkezni – jósolta meg Baháolláh.

A bahái hit alapító célja az volt, hogy az embereket rávezesse a világegység felé vezető útra: „Bizony, azért jöttünk, hogy egyesítsük és összeforrasszuk mindeneket, kik a földön lakoznak” A tanítások minden egyes emberhez szólnak, ez azonban nem jelent egyformaságot, mert a bahái a különbözőségek összhangja, melyben minden egyes ember megtalálhatja sajátos elképzeléseinek és céljainak legmagasabb kifejezési formáját, ugyanakkor a többi ember, nemzet szokásaiból, vívmányaiból is részesülhet.

A világ egysége azon fog majd alapulni, hogy az egyes emberek ráébrednek: az emberiség együvé tartozása mai szellemi életünk vezérfonala. Ezt az egységet nem lehet és nem is kell az emberekre erőszakolni, az embereknek maguknak kell felismerniük, hogy „a világ egy ország, és az emberiség tagjai az ő polgárai„ Ha az emberek eljutnak ehhez a gondolathoz, és megszűnik az emberek közti széthúzás is a világcivilizáció gazdag és változatos lesz.

A vallások egysége

„	Isten ajándéka e felvilágosult kor számára az emberiség egységének és a vallások lényegi azonosságának felismerése.	”
– Abdolbahá

A bahái hitűek úgy tartják, hogy minden vallás isteni eredetű. Minden vallás Isten kinyilatkoztatása, amelyeket különböző helyeken, különböző népeknek nyilatkozott ki. A vallások sokfélesége a nemzetek sokféleségéből és képességeik különbözőségéből ered.

A Dzsaváhir al-Aszrár [A titkok ékszerei] első oldala

Isten lényege az emberi értelemmel fel nem fogható, meg nem érthető. Isten akarat hírnökei, a próféták révén jut el hozzánk. A próféták Isten megnyilvánulásai, olyanok mint egy tükör, amely az Úr fényét verik vissza az emberekre, mint a Nap sugarai melyek a meleget továbbítják. Tanításaikban az isteni tökéletesség mutatkozik meg. Isten megismerése csak a próféták megnyilvánulásain keresztül lehetséges.

Isten megnyilvánulása a földön nagyon ritkán megy végbe, ezért minden próféta nevét ismerjük. Ezek: Krisna, Ábrahám, Zarathustra, Mózes, Buddha, Jézus, Mohamed, a Báb és Baháolláh. ezek közül mindegyik vallást alapított, mindegyiküket kigúnyolták és üldözték kortársaik. Életük során csak kevesen ismerték fel igazi valójukat, de haláluk után milliók szerették és tisztelték őket, és teszik ezt a mai napig. Ők voltak az emberiség igazi tanítói, kiknek a feladata az volt, hogy az emberiséget közelebb vigyék Istenhez. Minden próféta rendelkezett az isteni szellemiséggel ezért úgy tekinthetők, mint egy lélek és egy és ugyanazon személy.

Minden isteni megnyilvánulás saját egyéniséggel rendelkezik és minden egyes megnyilvánulás, bár más személyiséggel és háttérrel jelenik meg, mint elődei, mégis olyan mintha velük az összes előzőnek a szelleme is visszatérne. Mindig arra építenek, amit az előző próféta már elhozott, de mindig egy új üzenetet is hoznak, amely a saját korukhoz szól, ugyanakkor megjövendölik az elkövetkező próféta eljövetelét is.

A bahái hitűek a világ összes nagy vallásának alapítóját tisztelik, és azok kinyilatkoztatásait, tanításait, írásaikat szent eredetűnek tartják. Baháolláh követői hite szerint Ő az eddigi utolsó megnyilvánulás. tanítása szerint minden vallás két részből áll: szellemi és társadalmi tanításokból. Különbség csak a társadalmi szinten jelentkeznek, és a vallás gyakorlatában, a törvényekben és az előírásokban . A szellemi síkon azonban teljes az egyezés. Ez utóbbi típusú tanítások örökek, míg az előbbiek nem örök érvényűek és módosíthatóak a kor szellemi fejlettsége és igényeinek függvényében. Az emberek, a történelem során különböző dolgokat tesznek hozzá, illetve vesznek el a vallásokhoz, így alakultak ki a különbségek a vallásokon belül, és közöttük is: a későbbi magyarázok elhomályosították az eredeti isteni üzenetet. Baháolláh küldetése az, hogy megteremtse a vallások közti egységet. A vallások egyesítése az út a világbéke fele.

Az előítéletek megszüntetése

Gyűrű bahái szimbólummal

A bahái hit az előítéletek kiváltó okát a világban dúló különböző indíttatású háborúkban látja. A háborúk akkor fognak véget érni, amikor az emberek felismerik, hogy minden ember egyforma.

Baháolláh tanítása szerint, a nemzeteket és különböző emberfajokat az egység szemével kell szemlélni: „Bizony, az Isteni Akarat mennyországából alászálló szavak a világ egységének és harmóniájának a forrásai. Csukjátok be szemeteket a faji különbségek előtt, és üdvözöljetek mindenkit az egység napsugarával. Nem kívánunk mást, mind a világ javát és a nemzetek boldogságát, hogy mind egyesüljön a hitben, és az emberek testvérként szeressék egymást…, hogy megszűnjenek a vallások megosztottságai, és eltöröltessenek a faji különbségek.”

Isten

Isten természet felfoghatatlan az ember számára, – tanítja a bahái hit – az emberi elme sohasem lesz képes felfogni Isten nagyságát, a valódi természetét, ennek oka az, hogy a véges nem képes felfogni a végtelent. amit mégis tudhatunk róla az az, hogy Ő a világ megformálója, minden egyes embert gyerekeként szeret. Isten nem közvetlenül kommunikál az emberekkel, hanem a prófétákon keresztül: „…a szentség ragyogó Drágakövei, akik a szellem birodalmából támadnak elő az emberi templom nemes alakjában, és nyilvánítanak ki mindenkinek, hogy a világ tudomására hozzák a változatlan Lény misztériumait, és beszéljenek múlhatatlan Lényegének titkairól.”

Az ember ha közelebb akar kerülni Istenhez a próféták tanításait kell tanulmányozza, mert ezek Isten megnyilvánulásai a földön.

Az ember

Bahái teraszok Izraelben

Az ember a legmagasabb létforma a Földön, mivel Isten gondolkodással és értelemmel ruházta fel, és olyan lélekkel ajándékozta meg amely képes felismerni és szeretni Őt: „Ó, Ember Fia! Örömöm telt a teremtésedben, ezért teremtettelek. Szeress hát te is engem, hogy neveden szólíthassalak, és megtölthessem lelkedet az élet szellemével„

Ha az ember Isten megnyilvánulásai felé fordul képessé válhat, hogy elnyerje az Istentől származó jeleket: a szeretetet, az igazságot, a könyörületességet és az igazságosságot. Hogy Isten felé fordul-e az ember, azt csupán maga dönti el. Mindazt, amit ember elérhet, csak a saját erőfeszítésein keresztül kaphatja meg mivel Isten előtt minden ember egyenlő, ezért nem kivételez senkivel, egyformán segít mindenkit. Minden egyes emberben rejtőzködik egy magasabb rendű szellemi természet, ezt magának az embernek a feladata, hogy fejlessze , hogy szerethesse Istent. Azonban az embernek van egy fizikai, állati természete is. A legnagyobb boldogság az ember számára azonban csupán a lelki énjén keresztül érheti el, a legnagyobb boldogság: a lélek megelégedettsége.

Az emberi lélek, élet és halál

A bahái hit szerint a lélek nem rendelkezik fizikai tulajdonságokkal, ezért a test halálával tovább él. Amíg a testben lakozik olyan kapcsolatban van vele, minta a fény a visszaverő tükörrel: attól, hogy az utóbbi összetörik, az előbbi még világít. A lélek azonban nem öröktől fogva létezik hanem fogamzáskor jön létre, és teljesen egyedi. A földi élet a lelkeknek olyan mint egy lépcsőfok arra, hogy kifejlessze magában az olyan szellemi képességeket mint a megbízhatóság, a könyörület, mások iránti szeretetet és a nagylelkűség.

A lélek a test halála után egy új létstádiumba jut, amelyben tovább fejlődik és egyre közelebb kerül Istenhez. A túlvilági előrehaladás attól függ, hogy milyen erőfeszítéseket tettünk a világi életünkben. A mennyország és a pokol nem valóságosan létező helyek, hanem lelkiállapotok. A menny az Istenhez való közelség, a pokol pedig a Tőle való távolság.

Nők és férfiak egyenlősége

A világ igazságos felépítéséhez elengedhetetlen követelmény a férfiak és a nők egyenlősége. A világ működéséhez is elengedhetetlen az egyenjogúság: „Az emberi világnak két szárnya van – a nők és a férfiak. A madár csak akkor suhanhat a légben, ha mindkét szárnya egyformán fejlett”

Baháolláh kijelentette, hogy a nőket ugyanolyan színvonalú oktatásban kell részesíteni, mint a férfiakat, valamint a társadalomban is hasonlóak kell legyenek a jogaik. Ha előfordul egy családban, hogy nincs elég pénz két gyermek nevelésére, Baháolláh azt tanácsolta, hogy a lányt küldjék iskolába, mert ő az elkövetkező nemzedék nevelője.

A háborúk megszűnését is a nők egyenjogúságában látta Baháolláh : mikor a szebbik nem is hozzászólhat majd a világ dolgaihoz, megszűnnek a háborúk. A nőknek azonban törekedniük kell az egyenjogúságra és nem várniuk, hogy a férfiak egyszer majd megadják ezt nekik. A következő idézetben Baháolláh leírja milyen is lesz a világ az egyenjogúság elérése után: „Az elmúlt korszakokban a nyers erő uralkodott, és a férfi agresszívabb testi és szellemi tulajdonságainál fogva előnyben volt a nővel szemben. De a mérleg karja már mozog: az erőszak uralma hanyatlóban van, és előtérbe kerülnek azok a tulajdonságok, amelyekben a nő az erősebb: értelmi frissesség, intuíció, szeretet és szolgálat. Ebből adódóan a következő kor kevésbé lesz férfias, és jobban átfogják hatni a nőies vonások…”

A jó és a gonosz

Baháolláh szerint a világegyetemben egyetlen-egy erő munkálkodik: a végtelen és mindenható jóságos Isten. A gonosz nem egy független létező, hanem a jó hiánya. Ha egy ember rosszat tesz, ez azért van, mert hiányzik belőle a tudás. A rossz tehát nem egy létező valami, hanem léthiány, a jó ismeretének a hiánya, éppen ezért könnyen megszüntethető, az egyénnek nincs más dolga mint fejlesztenie kell képességeit. A jó, a helyes Isten tanításainak követése; a gonosz azoktól való tudatos elfordulás.

Egyetemes oktatás

Bahái okatási centrum

„	Baháolláh kinyilatkoztatta, hogy mivel a tudatlanság és a tanulatlanság az emberiséget elválasztó falak, mindenkinek részesülnie kell oktatásban és képzésben. Ez lesz a gyógyszer a kölcsönös megértés hiányára, és ez fogja előrelendíteni az emberiség egységének ügyét. Az egyetemes oktatás egyetemes törvény.	”
– Abdul’l-Bahá

Baháolláh tanításainak egyik legfontosabb része a tanításról szól: ezek szerint minden embernek egyformán meg kell adni a lehetőséget, hogy tanulhasson, de mindenkinek meg kell tanulni írni és olvasni. Isten egyik legnagyobb ajándéka az emberek felé a tudás. Ezért a tudást elutasítók beszűkültebb életet fognak élni, mint azok, akik a tanulást választották. A legjobb tudás pedig az, amivel az egyén hasznára lehet a társadalmának és emeli az élet minőségét.

Mivel az emberek képességei nem hasonlóak, az oktatásnak alkalmazkodnia kell ezekhez a képességekhez. Az oktatás olyan kell legyen, hogy mindenki könnyen elérhesse általa azt a szintet amelyen a legközelebb kerülhet Istenhez.

Tilalmak

A bahái vallás a következő tilalmakat teszi híveinek kötelezővé: tilos a cölibátus, az aszketizmus, az alkohol és a drogok fogyasztása. Továbbá tilos a házasságtörés, az emberölés, a szándékos gyújtogatás, a rágalmazás, a koldulás, a hamis vádaskodás és tanúskodás, a holttestek elhamvasztása, a bűnök embereknek való meggyónása, az állatokkal való kegyetlenkedés, a szerencsejátékok, a homoszexualitás, más kezének a megcsókolása, a rabszolgaság és a lopás.

Világcivilizáció létrehozása

Bahái épület oszlopa, különböző vallási szimbólumokkal

Az emberi társadalom az egységes világállam irányában fejlődik. Hogy ez létrejöhessen a világ népei bizonyos lépéseket kell, hogy végrehajtsanak:

1. Az országokon belül és az országok közötti vagyonbeli különbségek eltörlése.
2. Egy nemzetközi, általánosan elfogadott nyelv bevezetése, melyet minden iskolában, az anyanyelv mellett kell tanítani.
3. Egy világparlament létrehozása, ahol minden nemzet képviseltetheti magát.
4. Egy Legfelsőbb Bíróság megalakítása.
5. A különböző emberfajták és nemzetek közötti érintkezés és megértés egyszerűsítése és elősegítése annak az érdekében, hogy egységes írás-, pénz-, súly- és mértékrendszer jöhessen létre.

Ha a fenti pontok teljesülnek, a bahái hit szerint megszűnnek a nemzetek közti versengések, a gyűlölködés és a faji ellenségeskedés. Továbbá megszűnik a nélkülözés és a tulajdon szertelen felhalmozódása is. És mivel nem lesznek több háborúk, az emberiség is gyors fejlődésnek indul, mert minden eddig háborúra fordított idő és pénz hasznos dolgokra lesz befektetve.

Bahái életmód

A baháiok nem viselnek semmilyen megkülönböztető öltözéket, nem tartoznak ugyanazon faji csoporthoz. A bahái életforma abban különbözik a többitől, hogy nincs hivatalos papi testülete, sőt senki, akit azért fizetnének, hogy a hitet terjessze, tanítsa. További érdekessége a bahái életformának a sajátos igazgatási rend, kormányzási forma, mely helyi, országos és nemzetközi szinten működik, s amely tekintélyét a Szent Szövegekből nyeri.

Egyéni életvitel

Delhiben található Lótusz templom

Viselkedés

A baháioknak nem beszédük vagy öltözködésük, hanem cselekedeteik alapján kell felismerhetővé válniuk. Ezek a viselkedésnormák nem térnek el más nagyobb vallások által előirt viselkedési normáktól. Az egyéneknek arra kell törekedniük, hogy őszinték, kedvesek, udvariasak, megbocsátók és nagylelkűeknek legyenek. Továbbá tisztelniük kell szüleiket, vendégszeretők és hűségesek is kell, hogy legyenek.

Ima és böjt

• Az ima elengedhetetlen része az ember szellemi fejlődésének. Baháolláh kötelezővé tette a hívek számára az imát, azonban ennek hosszúságát a hívőkre bízta.
• A böjt március 2. és 20. között tartandó, a 15 és 70 év közötti egészséges hívők napkelte és napnyugta között nem ehetnek és nem is ihatnak. Az úton lévők, a várandós és a szoptató anyák mentesülnek a böjt alól.
• Szent szövegek naponkénti tanulmányozása

A bahái hitűeknek minden napjuk kezdetén és végén a bahái szent szövegeket kell tanulmányozniuk. Célja a felfrissülés és nem az elme fárasztása, ezért nem fontos annak hosszúsága vagy a ráfordított idő mennyisége.

• Az emberiség szolgálata

Baháolláh szerint a mindennapi munkát istentiszteletnek kell tekinteni: nem az ember teremtetett a munkáért, hanem a munka az emberért. A munka olyan tevékenység kell, hogy legyen, amely felemeli az egyént, és nem alacsonyítja le. A munkának nem szabad robotnak lennie vagy szükséges rossznak, hanem az emberiség szolgálatának szellemében Istenről való megemlékezésnek.

• A Hit tanítása

A bahái vallásban nincsenek lelkészek vagy papok, a tanítások terjesztése minden hívő kötelessége. Baháolláh azt mondta, a legjobb tanítási módszer az, ha az ember életével mutat példát. A baháioknak meg kell osztaniuk a hitüket mindenkivel, azonban aki nem kíván hallani róla, azt nem szabad erőltetni.

A bahái család

A chicagoi bahái templom

A család a társadalom alapja, ezért fontos annak boldogsága és harmóniája. Baháolláh tiltja a cölibátust, a házasságkötést viszont nem teszi kötelezővé, de javasolja azt. A bahái hitben a házasság magasztos egyesülés, Isten céljainak kifejeződése. E szent kötelék teremti meg az ideális körülményeket a férfi és a nő testi - szellemi kibontakozásában. A házasság első célja a gyermeknemzés és a gyerekek nevelése. A házasságon kívüli szexuális kapcsolat nem megengedett, aki ezt mégis megteszi azt a társadalom megfelelő büntetésben kell, hogy részesítse. Így mivel a házasságtörés nem megengedett a hívőket arra szólítják fel, hogy fiatalon házasodjanak. A válás nincs megtiltva és bizonyos körülmények fennállása esetén megengedett, azonban csak utolsó megoldásként használható, ha már minden békítési kísérlet zátonyra futott.

Tilos a szülők által megrendezett házasság, a fiataloknak saját maguknak kell kiválasztaniuk társukat, majd ki kell kérniük szüleik véleményét is a választottal kapcsolatban. Bahái házasság addig nem köthető amíg mind a négy szülő nem egyezett bele.

A bahái hitűek szabadon házasodhatnak, bőrszínre, vagyonra, vallásra való tekintet nélkül. A bahái hitűnek csak egy felesége\férje lehet, ha azonban akkor tér át bahái hitre mikor már több felesége\férje van, nem kell elválnia, továbbra is gondoskodnia kell házastársairól.

A bahái házasságkötés ceremónia a következőképpen néz ki: a férfi és a nő tanúk előtt a következő mondatot mondja egymásnak: „Bizony mi mindnyájan ragaszkodni fogunk Isten Akaratához”. Továbbá a szertartás tartalmazhat különböző a pár által választott zenét, imákat vagy bármilyen más olvasmányt.

Ha a bahái házasságkötés olyan országban jön létre, ahol az adott ország törvényei nem ismerik el a bahái hitet akkor először világi esküvőt kell kötniük a házasulandó párnak.

A családon belül tisztelni kell egymás jogait, de az egységet is fenn kell tartani. Fontos továbbá, hogy a családon belül mindenki jól végezze a saját feladatát: a szülőnek gondoskodnia kell a gyerekéről, Isten és embertársaik szeretetére kell nevelniük.

Bahái templomok és szenthelyek

• A bahái templomok: Apián (Nyugat-Szamoa), Frankfurtban (Németország), Panamavárosban (Panama), Sydneyben (Ausztrália), Kampalában (Uganda), Új Delhiben (India) és Wilmette-ben (USA), találhatóak.
• A Báb szentélye és a bahái kertek.

A Bahá’í Világközpont A Haifában (Izrael) a Kármel hegyen található régóta „Isten hegyének” tisztelik az emberek, mely négy világvallás számára szent hely.

Bahái templom Ugandában

A bahái templomok nyitva állnak más vallások követői előtt is, bárki bemehet, aki imádkozni és meditálni akar. Szervezett programok csak a bahái szent napokon vannak, az idő többi részében csendes imának biztosít helyet. A templomokban megtalálható minden nagyobb vallás szent könyve.

A templom alakját tekintve, az előírások szerint, kilenc oldalú kell legyen, középpontban egy kupolával. Ez az elrendezés az emberi nem sokféleségét és egységét szimbolizálja. Azonban minden egyes bahái templom a helyi kultúra jegyeit tükrözi, így építészetileg különböznek egymástól. A templomban kizárólag Szent Szövegek hangozhatnak el, semmilyen prédikáció vagy adminisztratív tevékenység nem megengedett, még a zene sem. Ahogyan az intézmény fejlődik, további épületek fognak a templom köré épülni: óvoda, iskola, szeretetotthon, vendégház, kórház és árvaház.

A bahái hit szerint évszázadok múlva, minden faluban és városban állni fog bahái templom. Jelenleg kontinensenként, illetve szigetcsoportokként csak egy-egy van. A templomok építése csak azután fog elkezdődni, hogy a szegény és fejlődő országok is eljutottak a megfelelő fejlettségi, jóléti szintre. Addig az egyháznak felajánlott adományokat ezeknek az országoknak adják át.

Bahái naptár

A bahái hitűek vallásos tevékenységeikben egy olyan naptárt használnak, melyet Báb vezetett be. Báb a Nap-naptárt fogadta el, de az esztendő kezdőpontja az ősi perzsa Újév, illetve modern Naw-Rúz, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.). A bahái korszak Báb Kinyilatkoztatásának évével (1844) kezdődik.

A bahái évben tizenkilenc napos hónap található; a 18. és a 19. közé 4 vagy 5 „szökőnapot” iktatnak be. A Báb a hónapokat Isten bizonyos tulajdonságairól nevezte el; a bahái hónapok mindig napnyugtakor kezdődnek.

Viszony a nem-bahái közösségekkel

A bahái hitüek egyik fő szabálya, hogy ne zárkozzanak el a külvilágtól, ezért igyekeznek minden vallási és társadalmi csoportokkal kapcsolatban lenni. A hívők helyi szinten gyakran vállalnak aktív szerepet az ENSZ vagy UNICEF társaságokban, a nőegyletekben, Eszperantó Szövetségben.

Bahái adminisztrációs szervezetek

A bahái hívők arra törekednek, hogy hitüket megosszák mindenkivel, aki érdeklődik iránta.

Abdolbahá végrendelete szerint, halála után a bahái hit Védnöke Sogi Effendi Rabbáni legidősebb unokája, az éppen Oxfordban tanulmányokat folytató, Sogi Effendi lett. Sogi Effendi alapította meg a Védnökséget, majd évekkel később az Igazság Egyetemes Házát.

Az Igazság Egyetemes Háza

Az Igazság Egyetemes Háza

Hogy a különböző vallási előírásokat mindig hozzáigazítsák a folyamatosan fejlődő társadalom követelményeihez, Baháolláh hagyatékában foglaltak szerint, a bahái hitközösségek létrehozták az Igazság Egyetemes Házát. „Az Igazság Háza tagjainak tiszte, hogy együttesen tanácskozzanak azon dolgokról, melyeket közvetlenül nem nyilatkoztattak ki a Könyvben, és hogy érvényre juttassák azt, ami számukra elfogadható.”

Baháolláh végrendeletében olvashatunk a testület felhatalmazásáról is: „ És miként az Igazság Házának felhatalmazása van arra, hogy azokban a napi vonatkozású ügyekben, amelyek a Könyvben nincsenek határozottan feltüntetve, törvényeket hozzon, ugyanúgy arra is joga van, hogy ezeket visszavonja… Megteheti, mert ezek a szabályok nem részei az Isteni Szövegeknek”

A testület tagjainak megválasztása, Baháolláh halálának századik évfordulóján, 1963. április 21-én történt. A választáson az akkor létező ötvenhat Országos Szellemi Tanács képviselői jelentek meg Haifában, a Hit Világközpontjában. Az Igazság Egyetemes Háza 1972-ben adta ki Alapszabályát, mely magába foglalta a megalapításról szóló szent helyeket, jogköreit és kötelezettségeit A függelékben részletesen szabályozták a Nemzetközi Konvenciót, mely összegyűlve megválasztja az Igazság Egyetemes Házát.

1978. áprilisi negyedik Konvención százhuszonhárom Országos Szellemi Tanács tagjai szavaztak Haifáben. 1988-ban a 148 Országos Szellemi Tanácsból 132 képviseltette magát.

További bahái szervezetek: Isten ügyének kezei, A Kisegítő Testületek tagjai, a Tanácsok Kontinentális Karai, Nemzetközi Tanítási Központ, Helyi Szellemi Tanácsok, Országos Szellemi Tanácsok.

Lásd még

• 2009-es Bahái Regionális Konferencia (Frankfurt)

Irodalom

• Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahái hit; Gondolat Kiadó 1992. ISBN 963-282-668-X
• Bahá’u’lláh; szerk. Nemzetközi Közösség Információs Irodája New York; Kiadó: Magyarországi Bahá’í Közősség Országos Szellemi Tanácsa; ISBN 963-85033-6-X

Külső hivatkozások

• Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században. Szekszárd, Babits Kiadó, 1996–2000. ISBN 963-9015-08-3 . II. köt. / VI. könyv: A magyarországi iszlám és a bahái vallás.
• Terebess e-tár
• Magyarországi Bahá’í Közösség
• A bahái hitről (angol)
• A bahái hitűek hivatalos oldala (angol)
• Szent bahái iratok
• Bahá’í rádió (angol)
• Egy magyar bahái oldal