A Bahái hit intézményrendszere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bahái igazgatási rend fő feladata az emberek útmutatásokkal való ellátása és annak biztosítása, hogy a Hit lelki fejlődésüknek megfelelő helye legyen. Az igazgatási rend Baháalláh írásai, valamint Abdolbahá és Shoghi Effendi útmutatásaira épülnek.

Az igazgatási szervezetekben a döntéseket nem egyének hozzák meg, hanem 9 fős választott testületek, az úgynevezett Szellemi Tanácsok. A közösség vezető testülete a haifai székhelyű Igazságosság Egyetemes Háza.

Az igazgatási szervezetek tagjai nem részesülnek semmilyen javadalmazásban, jogaik egyenlők a többi hívők jogaival. A Tanácsok döntését azonban tiszteletben kell tartania minden hívőnek. A hívőknek nem kell tartaniuk igazságtalan döntéshozataloktól, ugyanis: „Az első feltétel a tanács tagjai közt honoló tökéletes szeretet és harmónia. Ne legyen bennük az elidegenedésnek szikrája sem, sőt magukban meg kell mutassák Isten egységét, mert olyanok ők, mint egy és ugyanazon óceán hullámai. (…) Ha a gondolat harmóniája és a tökéletes egység hiányzik, a gyülekezet szétszóratik a szélben, a tanács pedig megsemmisíttetik. (…) Majd kezdődjék meg a vélemények elmondása a legnagyobb odaadás, udvariasság, méltóság, egymás megértésére törekvés és nyugodt gondolatkifejtés légkörében. Minden dologban keressék az igazságot, és ne ragaszkodjanak minden áron saját véleményükhöz, mert a makacsság és hajlíthatatlanság összekülönbözéshez és vetélkedéshez vezet, az igazság pedig rejtve marad”[1]

A bahái szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bahái hit egyik jellegzetes vonása az Igazgatási Rend, melynek köszönhetően minden tag, nemtől és kortól függetlenül részt vállalhat a Hit tanítását célzó helyi, országos és nemzetközi programokban.

Shoghi Effendi Védnöksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

’Abdu’l-Bahá végrendelete szerint, Shoghi Effendi Rabbáni legidősebb unokája lett a bahái hit védnöke. Shoghi Effendi tanulmányai befejeztével visszatért Haifába és felállította a Védnökséget melynek köszönhetően a hit egyre több országba jutott el.

Shoghi Effendi alakította ki a Báb sirja körüli Bahájí-i udvarházat övező kerteket. 1957-ben halt meg Londonban ázsiai influenzába. Életén és munkásságán keresztül a Védnökség intézménye örökre a bahá’u’lláh Világrendjét alkotó „két pillér” egyike marad.

Az Igazságosság Egyetemes Háza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Igazságosság Egyetemes Háza székhelye Haifában

Hogy a különböző vallási előírásokat mindig hozzáigazítsák a folyamatosan fejlődő társadalom követelményeihez, Bahá’u’lláh hagyatékában foglaltak szerint, a bahái közösségek létrehozták az Igazságosság Egyetemes Házát. „Az Igazságosság Háza tagjainak tiszte, hogy együttesen tanácskozzanak azon dolgokról, melyeket közvetlenül nem nyilatkoztattak ki a Könyvben, és hogy érvényre juttassák azt, ami számukra elfogadható.”[2]

Bahá’u’lláh végrendeletében olvashatunk a testület felhatalmazásáról is: „ És miként az Igazságosság Házának felhatalmazása van arra, hogy azokban a napi vonatkozású ügyekben, amelyek a Könyvben nincsenek határozottan feltüntetve, törvényeket hozzon, ugyanúgy arra is joga van, hogy ezeket visszavonja… Megteheti, mert ezek a szabályok nem részei az Isteni Szövegeknek” [3]

A testület tagjainak megválasztása, Bahá’u’lláh küldetése bejelentésének századik évfordulóján, 1963. április 21-én történt. A választáson az akkor létező ötvenhat Országos Szellemi Tanács képviselői jelentek meg Haifában, a Hit Világközpontjában. Az Igazságosság Egyetemes Háza 1972-ben adta ki Alapszabályát, mely magába foglalta a megalapításának alapjául szolgáló szent írásokat, jogköreit és kötelezettségeit A függelékben részletesen szabályozták a Nemzetközi Konvenciót, mely összegyűlve öt évente megválasztja az Igazságosság Egyetemes Házát.

1978. áprilisi negyedik Konvención százhuszonhárom Országos Szellemi Tanács tagjai szavaztak Haifában. 2008-ban a 170 Országos Szellemi Tanácsból 153 képviseltette magát személyesen, a többiek postán szavaztak.[4]

Isten Ügyének Kezei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bahái iratok tartalmaznak utalásokat egy válogatott csoportra, akik kiemelkedő feladatokat vállalnak magukra a hitért. ’Abdu’l-Bahá, végrendeletében a következőket írta a tagok választásáról: „Isten Ügyének Kezeit az Ügy Védnökének kell kiválasztani és kineveznie. Mindannyiunknak az ő árnyékába kell húzódniuk, és követniük kell utasításait” [5]

Shoghi Effendi harminckét Ügy Kezét nevezett ki 1951 és 1957 között. Halála után ők vették át az Ügy irányítását egészen az Igazságosság Egyetemes Háza megalapításáig.

Segédtestületi Tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Shoghi Effendi 1954-ben felszólította az Ügy Kezeit, hogy minden kontinensen az ott élő baháik közül válasszanak ki néhány hívőt, akik a „Segédtestület” tagjai lesznek és az Ügy Kezei követeiként fognak működni.

A Tanácsok Kontinentális Karai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

’Abdu’l-Bahá végrendelete szerint a Védnök csak a saját leszármazottai közül választhat utódot. Shoghi Effendinek azonban nem született gyermeke, és megfelelő jelöltet sem találtak.

1963-ban, az Igazságosság Egyetemes Háza megválasztása után, megvizsgálták Shoghi Effendi írásait és a bahái Szent Szövegeket, azzal a céllal, hogy találjanak benne esetleges rendelkezést a második Védnök megválasztására, és ha nincs akkor, ki jogosult az Ügy Kezeinek kinevezésére. 1963. október 3-án a Ház kijelentette: „A Szent Iratok azon helyeinek imádságos és gondos tanulmányozása után, melyek Shoghi Effendi utódjának, mint az Ügy Védnökének kinevezésére vonatkoznak, és hosszas tanácskozás eredményeként, mely magában foglalta a Szentföldön tartózkodó Ügy Kezei véleményének megismerését is, az Igazságosság Egyetemes Háza úgy találja, nincs mód második Védnök kinevezésére, aki Shoghi Effendi utódja lenne, és arra sincs mód, hogy erről bárki határozhasson.”[6]

Így az Igazságosság Egyetemes Háza 1968-ban megalakította a „Tanácsosok Kontinentális Karát: hármat-hármat Afrika, Amerika és Ázsia részére, és egyet-egyet Európa és Ausztrália számára.

Nemzetközi Tanítási Központ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973 júniusában az Igazságosság Egyetemes Háza bejelentette egy új intézmény létrehozását, amely a folyamatosan gyarapodó közösség ügyeivel foglalkozik. Az új intézmény – amely bahái Szent Szövegekben már meg volt régebbről említve – az Ügy Kezeiből és három tanácsosból áll. Fő feladata: „Hangolja össze, buzdítsa és irányítsa a Tanácsosok Kontinentális Karainak a munkáját, és működjön közvetítőként közöttük és az Igazság Egyetemes Háza között. Legyen teljes körűen tájékozott a Hit állásáról a világ minden részében, erre a tudásra alapozva készítsen jelentéseket és javaslatokat az Igazságosság Egyetemes Háza számára és adjon tanácsot a Tanácsosok Kontinentális Karainak.”

Szellemi Tanácsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szellemi tanácsok helyi illetve országos szinten működnek. Bahá’u’lláh végrendelete szerint, minden településen, ahol legalább kilenc, 21 év feletti hívő él, helyi szellemi tanácsot szükséges választani. A választás során kampány és jelölés nélkül, a településen élő barátok kilenc nevet írnak fel a szavazólapra, akik legjobban egyesítik magukban a következő tulajdonságokat: „a feltétlen hűséget, az önzetlen odaadást, a jól képzett szellemet, a nyilvánvaló képességeket és a megfontolt tapasztalatot”.[7] A Ridván-ünnep első napján (április 20. és 21. naplemente között) tartott titkos szavazáson a legtöbb szavazatot kapott hívők lesznek a tanács tagjai.

A Helyi Szellemi Tanácsokat, egy országon belül az Országos Szellemi Tanács foglalja össze. Tagjait delegátusok választják, akik a Ridván-ünnep (április 21. – május 2.) között tanácskoznak az országos közösség helyzetéről, majd megválasztják az országos vezetőséget a fenti, emberi erények alapján.

Helyi és országos szintű bizottságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi és országos Tanácsok tagjai bár megfelelnek a követelményeknek (hűség, megfelelő képességek, odaadás és tapasztalat), de ritkán vannak közöttük olyanok, akik a közösségi munka minden területén jártasak. Ezért szükség van a szakbizottságok létrehozására.

Minden bizottság csak annak a tanácsnak felelős, amely kinevezte őket.

A két pillér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fentiekből következik, hogy Bahá’u’lláh világméretű Igazgatási Rendjének két „oldala” van, az egyik a „tudósoké”: a Hit Védnöke, az Ügy Kezei, az Igazságosság Egyetemes Háza által felkért tanácsosok, a Segédtestületi Tagok és asszisztenseik. A másik, tisztán igazgatási oldal az „uralkodóké”: a hívők által megválasztott Helyi Szellemi Tanács, akik megválasztják az Országos Szellemi Tanácsokat, ezek pedig az Igazságosság Egyetemes Házát.

Bahái tanácskozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bahái tanácskozás egy olyan folyamat melyet a hívők megtanulnak életük során alkalmazni egyéni és családi nehézségeik során. Ez a fajta tanácskozás „utat mutató lámpás, és a megértés kútfeje” [8], a társadalom jó közérzetének alapja.

A tanácskozás segítségévek a baháik megtanulják miként dolgozhatnak harmonikusan egymással és ugyanakkor, hogyan fejleszthetik értelmi képességeiket is. „Az igazi tanácskozás a szeretet érzésével és légkörével átitatott lelki találkozás”.[9] Nincsenek pártok, klikkek vagy frakciók, így senkinek nem kell befolyásos embereket gyűjtenie elképzelése támogatásához. Minden tanácskozás elején a hívők imádkoznak és a szent szövegek olvasása segítségével lelkiekben felülemelkednek saját énjükön, így lehetővé válik, hogy az objektivitás magasabb fokára jussanak el.

A tanácskozás alatt mindenki elképzeléseire egyenlő figyelmet kell szentelni, az előterjesztő tanultságára és anyagi viszonyaira való tekintet nélkül. Az emberek véleményei gyakran ellentmondanak egymásnak, és ez így van rendjén ’Abdu’l-Bahá szerint: „az igazság ragyogó csillaga csak az eltérő vélemények összecsapása után kél fel. ”[10] A tanácskozás eszköz arra, hogy a vélemények figyelmes meghallgatása és megvitatása során hatékony döntések születhessenek.

A tanácskozás folyamatában mindenkinek jogában áll részt venni, sőt bátorítják is erre a közösség tagjait. Az egyhangú döntések a legkívánatosabbak, ha ezt nem lehet elérni, akkor a többségi szavazat dönt. A bahái közösség működésében alapvető követelmény, hogy a tanácsok döntéseit mindenkinek el kell fogadnia. ’Abdu’l-Bahá azt mondta: „minden ügyben keressék az igazságot, és ne kapaszkodjanak saját véleményükbe, mert a makacsság és a görcsös ragaszkodás végül széthúzáshoz és civakodáshoz vezet, és az igazság rejtve marad”.[11]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarországi Bahá'í Közösség
  2. Shogi Effendi: Guidance for Today and Tomorrow. Bahá’í Publishing Trust of England, Oakham, 1953, pp. 168.
  3. Uo. pp. 87.
  4. Az Igazságosság Egyetemes Házának megválasztása 2008-ban
  5. The Covenant of Bahá’u’lláh. Bahá'í Publishing Trust of England, Oakham, 1963 pp. 101.
  6. Universal Hall of Justice: Wellsring of Guidance, Bahá'í Publishing Trust, Wilmette, Illinois (USA)1976 pp.11
  7. Szellemi tanácsok, szemelvénygyűjtemény. Magyarországi Bahá'í Közösség Országos Szellemi Tanácsa, Budapest, 1993.
  8. The Heaven of Divine Wisdom (Compilation No. 10.) Bahá'í Publishing Trust of England, Oakham, 1978, pp. 5
  9. Uo. pp. 8.
  10. Shoghi Effendi: bahái Administration. Selected Messages 1922-32. bahái Publishing Trust, Wilmette, Illinois (USA), 1974, pp. 21.
  11. The Heaven of Divine Wisdom pp. 6.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahái hit; Gondolat Kiadó 1992. ISBN 963282668X

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]