Abdolbahá

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abdolbahá
Abbaseffendi1868.jpg
Született
1844. május 23.
Teherán
Elhunyt
1921. november 28. (77 évesen)
Haifa
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abdolbahá témájú médiaállományokat.
Abdolbahá

Abdolbahá[1], bahái írásmóddal 'Abdu'l-Bahá [2] (született: Abbász Effendi, bahái írásmóddal ‘Abbás Effendí; arabul: عبد البهاء  ; 1844. május 23.1921. november 28.) a bahái hit alapítójának, Baháalláh legidősebb fia volt. Édesapja írásos végrendeletében (1892) Abdolbahát nevezte ki a bahái hit vezetőjének és írásai értelmezőjének.[3]

Negyven év száműzetés és börtönév után, 1910-ben hároméves utazásra indult Egyiptomba, Észak-Amerikába és Európába, hogy megerősítse az ottani bahái közösségeket és tanítsa édesapja elveit. Budapesten is töltött kilenc napot 1913. április 9. és 18. között a magyar közélet meghívására.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abdolbahá, Baháalláh legidősebb fia, azon az éjjelen született, mikor Báb bejelentette küldetését Mullá Husaynnak. Gyermekkorában gazdagság vette körül. Formális iskoláztatásban nem részesült, főleg édesapja tanította. Életét nagymértékben befolyásolta, hogy édesapja elfogadta és elkezdte tanítani a Báb hitét. Nyolcéves volt, amikor apja először börtönbe került, melynek következményeként rablók támadtak a házukra és kifosztották azt. Egy ideig bujkálnia kellett családjával együtt.

Apját elkísérte száműzetéseiben, így 1853-tól Irakban élt. Baháalláh kurdisztáni hegyekben való elvonulása idején, Abdolbahá másolta és mélyrehatóan tanulmányozta Báb írásait. Az Irakból Konstantinápolyba vezető úton Ő felelt a száműzöttek ellátásáról és elszállásolásáról. Drinápolyban (Erdine) átvette apja mindennapi ügyeinek intézését. Az apja a Mester címet adományozta neki, Ő azonban csak Abdolbahának nevezte magát. Nagyon sokan szerették, szelíd volt, udvarias, megbocsátó, nagylelkű és kivétel nélkül mindenkihez kedves.

Akkóban nősült meg, felesége neve Munírih Khánum, Báb egyik követőjének a lánya volt. Abdolbahá gyakran járta Akkó utcáit, elment a legszegényebb otthonokba, mosdatta és vigasztalta a betegeket. Saját szükségletei szerények voltak: nem viselt drága ruhákat, de mindig makulátlanul tiszta volt.

Apja halála után, írásos végrendelete szerint, a bahái hit vezetője, valamint a bahái tanítások értelmezője lett. Az első nyugati zarándokok 1898-ban érkeztek Abdolbahához. A nyugatiak az oszmán hatóságokban gyanút ébresztettek, így fogva tartását szigorították 1901 augusztusában. Akko kormányzója közbenjárására 1902-ben enyhítettek körülményein, így zarándokok újra felkereshették Abdolbahát. Egyik híve, Laura Clifford Barney többször meglátogatta Haifában, ezen beszélgetésekből szerkesztette a Megválaszolt kérdések című könyvet.[4]

Az oszmán hatóságok 1904-ben és 1907-ben bizottságot küldtek a fogva tartásának kivizsgálására. Az 1908-as ifjútörök forradalom után, Abdolbahá kiszabadult a fogságból és a Báb síremlékének befejezése után külföldi útját kezdte el tervezni. 1910-ben egy évet Egyiptomban töltött, támogatva az ottani bahái közösséget. 1911 augusztusában újra hajóra szállt, ekkor már hatvanas éveinek a végefelé járt, és 1911 szeptemberében Angliába érkezett. Első angliai nyilvános előadását a londoni városi Templomban (City Temple) tartotta.

Az elkövetkező két évben Európában és Amerikában utazott a bahái tanításokkal ismertetve meg az embereket. Budapesti látogatásáról bővebben lásd a A bahái hit története Magyarországon oldalt.

Abdolbahá zarándokokkal a Kármel-hegyen 1919-ben

1913-ban visszatért Haifába. Az első világháború kitörésekor a török hatóságok ismét korlátozták a mozgását. Abdolbahá az elszigeteltség ideje alatt mezőgazdasági tevékenységbe kezdett Tiberias mellett, hogy Palesztina lakosait gabonával lássa el. A háború befejeztekor a török hatóságok azzal fenyegették meg, hogy családjával együtt keresztre feszítik a Karmel-hegy oldalában. Időközben Allenby tábornok elfoglalta Haifát, s így Abdolbahá megmenekült. A háború alatti humanitárius munkájáért a brit kormány 1920. április 27-én lovagi címet adományozott Abdolbahának. A megtiszteltetést elfogadta, de a címet sosem használta.

Abdolbahá 1921. november 28-án hunyt el, Haifában. Temetésén zsidók, mohamedánok és keresztények tisztelegtek előtte és a baháikkal sírtak az őket ért veszteség miatt.

Megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Divine Art of Living: Selections from the Writings of Baha’u’llah, The Bab, and Abdu’l-Baha by Mabel Hyde Paine and Anne Marie Scheffer; Baha’i Publishing (May 2006); ISBN 1-931847-18-5
  • Vignettes from the Life of ‘Abdu’l-Baha; George Ronald (May 1982); ISBN 0-85398-129-9
  • The Reality of Man: Excerpts From The Writings Of Baha’u’llah And Abdu’l-Baha; Baha’i Publishing (June 2005); ISBN 1-931847-17-7
  • Baha’i World Faith: Selected Writings of Baha’u’llah and ‘Abdu’l-Baha; Baha’í Pub. Trust (January 1, 1971) ASIN B0006WARUU
  • Abdu’l-Baha in America: Agnes Parsons’ Diary, April 11, 1912-November 11, 1912: Supplemented With Episodes from Mahmud’s Diary; Kalimat Press (January 1996); ISBN 0-933770-91-X
  • Selections from the Writings of Abdu’l-Baha; Baha’i Pub. Trust; 1st U.S. pocket-size ed edition (June 1997); ISBN 0-87743-251-1
  • Wisdom of the Master: The Spiritual Teachings of Abdu’l-Baha; White Cloud Press (December 1997); ISBN 1-883991-23-4
  • Spiritual Strength for Men: Selections from the Writings of Baha’u’llah, the Bab, and Abdu’l-Baha (complilation); Kalimat Press (September 2002); ISBN 1-890688-28-2
  • Evolution and Baha’i Belief: Abdu’l-Baha’s Response to Nineteenth Century Darwinism (Studies in the Babi and Baha’i Religions, V. 12); Kalimat Press (November 2001); ISBN 1-890688-08-8
  • Will and Testament of ‘Abdu’l-Baha ; Baha’i Publishing Trust, Wilmette IL (1971); ASIN B000I62XZQ

Magyarul megjelent művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Abdolbahá témában.
  • Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahá’í hit; Gondolat Kiadó 1992. ISBN 963-282-668-X

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Wikipédia átírási irányelve szerint, a WP:ÚJPERZSA alapján írva
  2. A baháik egységes írásmódot használnak a latin betűs országokban, ez alapján a magyar hívők és gyakran a szakirodalom is 'Abdu'l-Bahá alakban hozza (ejtsd: abdulbáhá)
  3. Smith, Peter: `Abdu'l-Bahá. Oxford, Oneworld Publications, 2000. ISBN 1-85168-184-1 pp. 14–20
  4. Megválaszolt kérdések. Szerk: Laura Clifford Barney. Magyarországi Bahá’í Közösség Országos Szellemi Tanácsa, Budapest, 2000. ISBN 963 00 4631 8

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abdolbahá témájú médiaállományokat.