Adventizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Milei.vencel (vitalap | szerkesztései) 2021. március 9., 19:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (jav.)

Az adventizmus egy keresztény, Krisztus eljövetelét váró vallási irányzat. Krisztus második eljövetelét a keresztények a kezdetektől várják, változó intenzitással és különböző teológiai-kozmológiai „töltettel”. Az újkori advent mozgalom gyökerei elsősorban a 19. század első feléig, az Észak-Amerikában kibontakozó Millerita mozgalomig nyúlnak vissza.

A kereszténység története

- A kereszténység kronológiája -

Sablon:A kereszténység története

Történet

Létrejöttének főbb körülményei

William Miller 1831-ben elkezdte hirdetni Krisztus közeli visszajövetelét a dánieli 2300 éves próféciára alapozva. Tizenöt érvből álló tanrendszerrel támasztotta alá, hogy Krisztus 1843-ban jön el, a világ végével együtt. Az advent vagy „millerita” mozgalomhoz hívek százezrei csatlakoztak szerte az Amerikai Egyesült Államokban. 1843-ban Miller jövendölése nem teljesült. Az első csalódást követően Samuel S. Snow 1844. október 22-re tűzött ki új dátumot. Miller csak vonakodva csatlakozott ennek hirdetéséhez, majd 1844-ben, a második vagy nagy csalódást követően visszavonult. Az advent mozgalom ezt követően nem szűnt meg teljesen, de több csoportosulásra szakadt aszerint, miképpen magyarázták racionálisan és teológiailag Krisztus eljövetelének elmaradását, a nagy csalódást.

Racionális magyarázatok:

  • Jézus eljövetele nem volt látható a tagok számára.
  • Pontatlan volt a dátum, ezért új helyes dátum szükséges (Samuel S. Snow, később mások, beleértve Jehova Tanúi).
  • Nem az történt, amire számítottak (például Ellen G. White és a Hetednapi Adventisták).
  • A keresztény hittel alapvetően baj van, radikális szembefordulás (például deistákhoz, vallástalanokhoz csatlakozók).

Teológiai magyarázatok:

  • Krisztus eljövetelének dátumát nem lett volna szabad megállapítani (v.ö. Márk 13,32–33, ami Miller szerint nem vonatkozik az utolsó napokra; visszatérők az eredeti felekezetekhez).
  • Hiram Edson 1844-ben felismerte, hogy az időpont nem Jézus visszajövetelére vonatkozott, hanem Jézusnak a mennyei szentély belső részébe való belépésére.
  • O.R.L. Crosier utóbbi felismerést pontosította, miszerint Jézus azon a napon nem a földre jött vissza, hanem a mennyei szentély „szentek szentélyébe” lépett be, hogy elkezdje az ott végzendő főpapi szolgálatát (a világmindenség „vizsgálati ítéletét”), mely második eljövetelét megelőzi. Ennek nyomán Isten igazságossága az egész univerzum előtt válik nyilvánvalóvá, és a „mennyei feljegyzések” alapján eldől, kik azok, akik hitük és bűneikből való megtérésük alapján a megváltottakhoz tartoznak.
  • Az 1844-es év végétől Ellen G. White asszonynak (1827–1915) látomásai voltak. White 1846. február 15-i látomása megerősítette Crosier és Edson szentélytanát. (1846 őszén Joseph Bates szombatról való tanítását erősítették meg Ellen G. White újabb látomásai.

Adventisták

A hetednapi adventisták kongresszusa (Generál Konferencia) 1863-ban a Michigan állambeli Battle Creek-ben bejelentette a Hetednapi Adventista Egyház megalakulását.

Bővebben: A hetednapi adventisták története

Alapvető hitnézetek

Alábbi hittételek elsősorban a legnagyobb létszámú egyházra, a Hetednapi Adventista Egyházra jellemzők, más adventista és az advent mozgalomhoz köthető csoportok részben eltérő tanításokat is vallhatnak.

  1. Szombattartás. A Biblia szerint a hét első napja a vasárnap, így a tízparancsolat-beli (Exodus/2Mózes 20:10 [1]) „hetedik napnak” a szombatot (héber Sabbath) tartják. A hetednapi adventista tanítás szerint nincs bibliai alapja a nyugalomnap szombatról vasárnapra történő áthelyezésének.
  2. Világvége. Az adventisták szerint Krisztus visszatérése nagyon közeli lehet (lásd: Dániel könyve 2. fejezet [2], Máté evangéliuma 24. fejezet [3]), bár pontos idejét senki sem tudhatja (Máté 24:36 [4]).
  3. Megváltás. A megváltás a Jézus Krisztusba vetett hit által az Isten kegyelméből nyerhető el. A hit cselekedetekben, életszentségben nyilvánul meg.
  4. Isten. Az Atya, a Fiú (Jézus Krisztus) és a Szentlélek alkotja az egy és mindenható Istent, a Szentháromságot.
  5. Krisztus. Az Atya, Jézus Krisztus, és a Szentlélek három személy, de egy az akaratuk, közös tulajdonságaik vannak. Három személy, egy lélek.
  6. Keresztség. A felelősségteljes kor elérése után, teljes bemerítkezéssel azok keresztelkedhetnek meg, akik lelkileg „újjászülettek”. A keresztség elengedhetetlen feltétele az erkölcsi felelősségvállalás és a tudatos döntés. A keresztség a hit bizonyságtétele, a Krisztussal való egyesülés (az óember eltemetésének és az újember feltámadásának) jelképe, a bűnök bocsánatának és a Szentlélek kiöntésének záloga.
  7. A Prófétaság Lelke megnyilvánul Ellen Gould White életében is. A „maradék egyház” azonosító jele a „Jézus Krisztus bizonyságtétele” (Jelenések könyve 12:17 [5];19:10 [6]. Az adventisták szerint ez a lelki adomány az újabb korban Ellen Gould White asszony munkásságában is megtestesült.
  8. Biblia. Az adventisták a Sola Scriptura (egyedül a Szentírás) elvét vallják. A Biblia Ó- és Újszövetségi része egységesen üzeneteket tartalmaz a hívők számára.
  9. Tízparancsolat. A tízparancsolat örök érvényű erkölcsi törvény. Isten erre alapította a világegyetemet, és ami ezzel ellentétes, törést okoz az Istennel, emberekkel és a természettel való viszonyunkban.
  10. Misszió. Az evangélium hirdetését egyik legfontosabb feladatuknak tekintik.

Az advent mozgalomból létrejött szervezetek

Az advent mozgalom nem egységes. A közvetlenül a millerita mozgalomból alakult csoportok közül a Hetednapi Adventista Egyház lett a meghatározó felekezet, tagsága ma sokszorosa az összes többi adventista közösség lélekszámának és ezért az adventista szót legtöbbször rájuk értik.

Hetednapi Adventista Egyház

A Hetednapi Adventista Egyház (Seventh-day Adventist Church) felnőtt megkeresztelt tagsága világszerte bő 17 millió fő. Mintegy 20 millióan vesznek részt az Adventista Egyház életében. Magyarországon a Hetednapi Adventista Egyház tagsága bő 5000 fő (nem számítva a kivált, de majdnem azonos hitű Keresztény Advent Közösség tagságát). Világszerte mintegy 35-40 ezernyi magyar adventista van, közülük 7-8 ezer Erdélyben él.[1]

A magyarországi hivatalos honlap: http://www.adventista.hu

Keresztény Advent Közösség

Keresztény Advent Közösség magyarországi, a rendszerváltás után bejegyzett közösség. Alapító okiratuk hivatkozik a h.n. adventista hitelvekre és csak ideiglenes, feltételes szervezeti különállásról szól. Övéké a Bibliaiskolák Közössége. A H.N. Adventista Egyházból 1975-ben kizárták őket. Kizárásuk oka a H.N. Adventisták magyarországi vezetésével fennálló konfliktus, szerintük a vezetés elvtelenül együttműködött az akkori kommunista-politikai tényezőkkel. Ennek ellenállva, az Egyház magyarországi uniójától függetlenül, illegalitásban kezdtek működni, míg a rendszerváltás a hivatalos egyházi működés kereteit megengedhette számukra. Magukat ugyanolyan hetednapi adventistáknak vallják, mint az unió magyarországi vagy más országbeli tagjai. Tanításaik egyeznek a H.N. Adventista Egyházéval.

Több évnyi tárgyalás után megszületett közös nyilatkozat után,[2] 2015-ben nagy részük visszatért a Hetednapi Adventista Egyházhoz.

Honlapjuk: KERAK

Hetednap Adventista Reformmozgalom

Az első világháborút követően külön csoportot alakítottak azok a hívek, akik egyes adventista tagok háborús szerepvállalását, valamint az egyházi vezetés a hatalmat kiszolgáló álláspontját bírálva úgy vélték, hogy az adventistáknak nem lett volna szabad a háborúban résztvenniük. A csoport az 1925. július 14–20 között tartott konferencián vált ki a Hetednapi Adventista Egyházból és lett különálló szervezet. 1949-ben jegyezték be hivatalosan, többek közt Németországban és Magyarországon léteznek szórványos csoportjai. Magyarországi honlapjuk: http://www.hnarm.hu

Dávidiánus Hetednapi Adventista közösség

A taglétszámban jelentéktelen, radikális csoportosulás, a Dávidiánus Közösség az advent mozgalomból eredt. Alapítója Victor Houteff, gyülekezetével a Hetednapi Adventista Egyházból 1929-ben vált ki, majd felvette a Davidian Seventh-day Adventists nevet. 1990-ben Vernon Wayne Howell (1959–1993) a Hetednapi Adventista Egyházat elhagyva csatlakozott a csoporthoz, majd vezetőjévé vált. Howell ismertté válása után vette fel a David Koresh nevet. Koresh az adventista teológiából kiindulva, radikális apokaliptikus hitelveket tanított. Leginkább a Jelenések könyvét használta, mintegy „lencseként”, amelyen keresztül az egész Biblia magyarázható. A többnejűséget vezette be a gyülekezetében, mely a Mount Carmel nevű farmon a világvégét 1993-ra várta. Abban az évben rálőtt a Davidianus közösségbe ellátogató rendőrökre, majd a külvilágtól eltorlaszolt épületkomplexusban tűz ütött ki és 85 dávidiánus (Koresht is beleértve) képtelen volt, illetve vonakodott elmenekülni a lángok elől, így a tűzben meghaltak (lásd wacói ostrom).

Advent Christian Church

Körülbelül 100 000 tagú egyház mintegy 35 országban van jelen.

Isten Egyházának Gyülekezetei (Hetednapi)

A közösség körülbelül 300 000 tagú világszéles egyház.[3] Magyarországon nincsenek híveik. Magyar honlapjuk: [7]

Egyéb, az advent mozgalomból kialakuló közösségek

A Jehova Tanúi alapítói már nem William Miller kortársai voltak, de ők is a későbbi advent mozgalomban szocializálódtak, mégpedig nem a hetednapi adventistáknál, hanem olyan közösségnél, amely nem tartotta a szombatot, viszont újabb dátumot tűzött ki Krisztus eljövetelére.

Jehova tanúi

Charles Taze Russell (1852–1916) a nagy csalódás után fennmaradt Advent Christian Church és az abból kiváló körökben szocializálódott. Az ő és társai által az 1870-es években létrehozott társulat (Bibliakutató mozgalom) jellegzetes és kitartó térítő tevékenység nyomán mintegy tízmilliós világszéles hitközösséggé fejlődött, mely erősen központosított vezetéssel rendelkezik. Többek közt emiatt a Jehova Tanúi számos közössége önállósította magát. A "Tanúk" erőteljes evangelizációt folytatnak.

Egyéb tanításbeli illetve teológiai kérdések

  1. A Halottak állapota. Az adventisták hite szerint a halál egyfajta alvás, „a halottak semmit nem tudnak” (Prédikátor könyve 9:5 [8]). Eszerint az ember halálakor megszűnik önállóan létezni, nincs öntudata - az igazak esetében a Jézus második eljövetelekor első feltámadásig, a bűneikben meghaltak esetében pedig a Jelenések könyve 20. fejezetében leírt ezeréves uralkodás utáni második feltámadásig. (Jel. 20:5) E tanítás szerint nincs örök szenvedés vagy pokol, sem purgatórium.
Az örök élet a feltámadás után nyerhető el, nem közvetlenül a halál után. Az alvásból ébredve az élet a megszakadása utáni pillanattal folytatódik, nincsenek emlékek az öntudatlan állapotról. Krisztus megjelenésekor, szavával támaszt fel minden halottat. A testtől nincs különválasztható lélek, ha lélek nincs, a test is halott, ha test nincs, lélek sincs, Krisztus halhatatlan testben fog mindenkit újjáteremteni.
  1. A világmindenség és az élet eredete. A Biblia teremtéstörténete az ember eredetének igaz története, amit nem foghatunk fel egy természettudományos leírásnak . A legtöbb hetednapi adventista úgy tartja, hogy Isten a Földet és rajta minden életformát hat 24 órás nap alatt teremtette körülbelül 6 000 évvel ezelőtt, így az evolúció elméletét elvetik. Az ember teremtettsége nagyon fontos, hiszen szombat-ünneplésüknek is ez az igazi eredete, magukat Isten keze munkájának ismerik el, nem evolúciós véletlen termékének, így megtartják a teremtés emlékére rendelt nyugalomnapot. (I.Móz. 2:2–II.Móz. 20:11)
  2. A gonoszságunk eredete. Tanításuk szerint a gonoszság lényege Isten törvényének a megszegése. Az erre való hajlammal minden ember születik (az előző nemzedékek törvényszegésének kifolyólag). Amikor enged ennek a hajlamnak, és maga is megszegi Isten törvényét, akkor bűnössé (törvényszegővé) válik. Az emberek közül az első bűnt (törvényszegést) Ádám és Éva követte el, akik Sátán hazugságainak engedtek (→ az ember bukása). A Bibliára hivatkozva a hetednapi adventisták azt vallják, hogy a törvényszegés kigondolója, a bűn "szerzője" Sátán, így tőle származik minden gonoszság. Isten megmentésünkre megváltási tervet dolgozott ki, melynek legfőbb eseménye Krisztus áldozati halála volt. A teljes váltság (Ef. 4:30) a feltámadáskor/átváltozáskor következik be, mikor újjáteremtett testben élhet tovább az ember.

Kiadványok

A sorozat témája
Kereszténység
Keresztény vallásgyakorlat
Római katolikus vallásgyakorlat
Fő felekezetek
Sablon:Kereszténység2.

Adventista folyóiratok:

Adventista könyvek:

Kapcsolódó szócikkek

Internetes rádió: http://radio.adventnet.hu/

Hivatkozások

  1. ↑ http://adventistdirectory.org/
  2. ↑ Archivált másolat. [2016. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
  3. ↑ http://cog7.org/

Külső hivatkozások

Kritikai linkek:

Idegen nyelvű oldalak:

Bibliográfia

  • A hetednapi adventizmus eredete és fejlődése Szilvási József Budapest : Adventista Teológiai Főiskola, 1997 68 p. ; 20 cm Sorozat: (Az adventista teológiatörténet kiskönyvtára ; 2.) Megjegyzés: Bibl.: 67. p.
  • Ellen White kora George R. Knight Fordító: Whitaker Beatrix Advent Kiadó Budapest 2002 ISBN 9639122831 140 o.
  • Szemelvények Ellen G. White írásaiból II. Ellen G. White Fordító: Lestár Tamás Advent Kiadó Budapest 2000 ISBN 9639122564 491 old.

Angol nyelvű cikkek tanulmányok

  • Born in Zion? The margins of fundamentalism and the definition of Seventh-day Adventism by McGraw, Paul Ernest, Ph.D., The George Washington University, 2004, 331 pages; AAT
  • Utopia Park, utopian church: James K. Humphrey and the emergence of the Sabbath-day Adventists by Jones, Romauld Clifford, Ph.D., Western Michigan University, 2001, 363 pages; AAT
  • The historical background, interconnected development, and integration of the doctrines of the sanctuary, the Sabbath, and Ellen G. White's role in Sabbatarian Adventism from 1844 to 1849 by Burt, Merlin D., Ph.D., Andrews University, 2003, 439 pages; AAT
  • Adventism in crisis: A sociological analysis of Seventh-day Adventism with emphasis on the relationship between gender and sectarian change by Vance, Laura, Ph.D., Simon Fraser University (Canada), 1994, 379 pages; AAT NN01164
  • Reactions to the Seventh-day Adventist evangelical conferences and "Questions on Doctrine", by Nam, Juhyeok, Ph.D., Andrews University, 2005, 410 pages; AAT
  • Adventist religious experience, 1816–1868: A comparison of William Miller and Ellen White by Burchfield, Lee Swafford, Ph.D., The Southern Baptist Theological Seminary, 1996, 187 pages; AAT
  • A Psychohistory Of The Young Ellen White: A Founder Of The Sewenth Day Adventist Church (Psychobiography, Religion; Maine) by Irwin, Bernadine L., Ph.D., United States International University, 1984, 192 pages; AAT
  • Because God said I was! A history of the power struggles within the Davidian and Branch Davidian sects of the Seventh-day Adventist Church by Crowe, Rebekah Ann, M.A., Baylor University, 2004, 112 pages; AAT
  • Spiritual practices: A basis for an approach to preparation for membership in the Seventh-day Adventist Church by Curtis, Kendrick Erling, D.Min., Claremont School of Theology, 2005, 145 pages; AAT
  • Sacred texts and social conflict: The use of Bible in the debate over women's ordination in the Seventh-day Adventist Church by Hemmings, Olive J., Ph.D., The Claremont Graduate University, 2004, 302 pages; AAT
  • The Army of the Lord: Principle, precept, and practice in Adventist "spiritual abolitionism," by Reid, Erin, M.A., The University of Alabama in Huntsville, 2004, 122 pages; AAT
  • Spiritual nurture in the local Seventh-day Adventist congregation through the spiritual gifts of prophecy and shepherding by Duran, Francy, Ph.D., Andrews University, 1996, 182 pages; AAT
  • Change in Seventh-day Adventist theology: A study of the problem of doctrinal development by Pohler, Rolf J., Th.D., Andrews University, 1995, 590 pages; AAT
  • Towards understanding distinctive Seventh-day Adventist preaching by Mathews, John Harold Hobart, D.Min., Andrews University, 1991, 379 pages; AAT
  • 'The buck stops with me': An analysis of Janet Reno's defensive discourse in response to the Branch Davidian crisis by Davis, Shannon Renee, M.A., University of North Texas, 1998, 189 pages; AAT
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Adventizmus&oldid=23661941”