Bűnbánat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cornelis Cornelisz. van Haarlem: A hiúság és a bűnbánat allegóriája (1616)

A bűnbánat a bűnnel szorosan összekapcsolódó erkölcsi természetű fogalom.

A bűnbánat az, amikor a bűnt elkövető saját maga ismeri fel korábbi cselekedetének helytelenségét. Megkülönböztetünk magán jellegű és szervezett körülmények között tartott bűnbánatot. Ez a szó elsősorban egyházi körökben hangzik el leggyakrabban. A bűnbánatnak kiemelt szentségi helye van a római katolikus, ortodox és anglikán keresztények között. A protestáns körökben nincs szentségi szerepe.

Szinonimái
  • Lelkiismeret-furdalás
  • vezeklés
  • megtérés
Antonimája
  • megátalkodottság

Szentségi vezeklés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bűnbánat szentségének megszerzéséhez szükséges feltételek:

  1. hogy keresse a hibáit a hívő egy lelkiismeret vizsgálattal.
  2. a hibák feletti sajnálkozás, vagy bűnbánat.
  3. az elégtételre való készség.

Nem szentségi vezeklés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bibliában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A próféta szavára beismerte vétkét Dávid király, kimondta, hogy "vétkeztem", és őszinte bűnbánatot tartott.
  • Jézus megjósolja, hogy Péter apostol még a kakasszó előtt háromszor is megtagadja. Péter tiltakozik, de Jézust elfogják és Péter odamerészkedik az őrökhöz és megtagadja Jézust.
  • Keresztelő szent János bűnbánatra szólít fel, mert közel a Megváltó.
  • Jézus korholta azokat a városokat, ahol csodákat tett mégsem tartottak bűnbánatot.
  • Ezt az Isten fejedelemmé megtartóvá emelte jobbjával, hogy adjon az Izraelnek bűnbánatot és bűnöknek bocsánatát (Ap.Csel. 5,31)
  • A bűnbánatot gyakran kötötték össze böjtöléssel, amely alázatra nevel és a megtérés egyik legőszintébb formája. (1 Sámuel 7,6 ; Jónás 3,5-10 ; Ezsdrás 8,21-23 ; Dániel 9,3-5)

Bűnbánat az egyes vallásokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsidó vallásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két ige jelzi a szót: שוב shuv (vissza) és a נחם nicham (érezni bánat). A bűnbánat általában üdvösségre vezet.

Katolikus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Újszövetségben a görög szó μετάνοια ( Metanoia ), " az ember elme után / mögött", mely egy összetett szó, a elöljárószó" meta "(után, -a), valamint az ige" noeo "(észrevenni, gondolkodni, az eredmény az észlelés vagy a megfigyelő). Így a szó azt jelenti: másképp gondolni utána. A bűnbánat, azaz a bánattal fájlaljuk Isten előtt azt, amivel vétkeztünk, mert rossznak ítéltük a cselekedetet, és felébred bennünk a jó szándék, hogy kerüljük el a bűnt. A bűnbánat előfeltétele a megigazulásnak, mely csak a kegyelem hatására születik meg. A tridenti zsinat kimondta, hogy a bűnbánat azért fáj, mert a bűnnel Istent sértettük meg. Ha bűnbánatot tartunk az az első lépés a szeretethez. Ha a büntetéstől való félelem miatt tartunk bűnbánatot kevésbé tökéletes mintha az isten iránti szeretet vezérel. De mindkettő elég a bűnbánat szentségéhez. A bűnbánatot az alázat vezeti be, úgy érzi nem méltó Isten előtt a visszafogadásra, de azért reméli. A bánatnak három feltételnek kell megfelelnie:

  1. Szívből fakadónak kell lennie, nem színleltnek.
  2. Természetfeletti indítékból kell származnia
  3. Egyetemesnek kell lennie, azaz nem hiányozhat belőle tudatosan egyetlen bűn sem.

Természetére vonatkozóan kétféle:

  1. Tökéletes bánat (contritio).
  2. kevésbé tökéletes bánat (attritio) [1].

Az elégtétel a szentségi vezeklés folyamata, ami a gyónó szentségi anyaga. Szentségi vezeklés nélkül nem jön létre bűnbocsánat.

Protestáns[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A protestáns felfogás szerint a bűnbánat csak személyes etikai folyamat. Két dolgot követel:

  1. Az isteni örök törvénnyel való ellentmondásban ébredjen fel a bűnösségnek a tudata
  2. Hogy higgyék a hívők, a Krisztus általi megmentést, egy új életelv pozitív megragadását.

Indiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiában a Dharmaśāstra tartalmazza a vallási élet szabályait, így a bűnbánat, illetve vezeklésről is ez a könyv ír.

Híres példaesetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Canossa-járás
  • Georges Bush volt amerikai elnök megbánta a CNN hírcsatorna adásában, hogy hiba volt a 2001-es amerika-ellenes terrorcselekmény után azt mondania, kerítsék elő Oszama bin Ladent élve vagy halva.[2]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]