Zagyvarékas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Porrima (vitalap | szerkesztései) 2013. október 30., 20:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Története: 1 link korr.)
Zagyvarékas
Zagyvarékas címere
Zagyvarékas címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
KistérségSzolnoki
Jogállásközség
PolgármesterJánosi József (Fidesz)[1]
Irányítószám5051
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség3562 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség115,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′, k. h. 20° 08′Koordináták: é. sz. 47° 16′, k. h. 20° 08′
Zagyvarékas (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Zagyvarékas
Zagyvarékas
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Zagyvarékas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyvarékas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zagyvarékas község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében.

Fekvése

Az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati részén fekszik, a Jászság déli határánál, a Zagyva folyó mellett. Szolnok, a megyeszékhely kb. 10 km-re található. Szomszédos települések: Szolnok, Szászberek, Újszász.

Megközelíthetősége

Közúton a 32-es főútról egy alsórendű úton érhető el, illetve szintén egy mellékúton Szászberek felől.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútállomása a MÁV (120-as számú) Szolnok-Újszász-Budapest-, (82-es számú) Szolnok-Hatvan-, és (86-os számú)) Szolnok-Vámosgyörk közötti vonalán található, a településtől kb. 3 km-re.

Önkormányzat

  • Cím: 5051 Zagyvarékas, Rákóczi út 56.
  • Tel.: 56/540-020
  • Fax: 56/540-024
  • E-mail: E-mail, hivatal@zagyvarekas.hu
  • Hivatalos honlap: www.zagyvarekas.hu
  • A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.
  • A község tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ).

Története

Régészeti leletek tanulsága szerint Zagyvarékas területe igen régen lakott hely. Kevés ásatás folyt ezen a részen, ám e ritka alkalmak során rábukkantak egy i. e. 3000 körüli rézkori telepnyomra. Az i. sz. 10-15 közötti tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy akkor az iráni nyelvet beszélő szarmaták éltek itt. A 600-as években avarok lakták a területet. Honfoglalás kori leleteket is találtak a régészek a környéken.

Első írásos emlékei 1347-ből származnak, Rekas néven említik.

1347 után Rékas többször elnéptelenedett, de mindig újra lakott hely lett. Az XIV. században Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A 15. századtól Heves vármegyéhez tartozó falu. 1546-tól a budai szandzsák pesti nahijéhez tartozik, valószínűleg a török kiűzéséig. A történészek úgy vélik, hogy Rékas a tizenöt éves háború idején elpusztult. 1596-ban a fontos szolnoki vár közelében lévő Rékast Mehmed szultán hadai bizonyára pusztává tették.

A 16. században a váci püspökség birtoka volt, majd többször elnéptelenedett, míg 1710 táján katolikus magyarok telepítették újra.

A település lakói részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

A kiegyezés után, a dualizmus idején a község is dinamikusan fejlődött, melyre kedvező hatással volt a szolnok–újszászi vasútvonal kiépülése.

Az első világháborúban kb. 900-an vettek részt a faluból, közülük mintegy 170-en haltak hősi halált.

1919-ben, a Tanácsköztársaság idején az északi (csehszlovák) hadjáratból visszatérő 101. Vörös Gyalogezred állomásozott a településen, és megpróbálta megakadályozni (sikertelenül) Szolnok román elfoglalását.

A második világháború során a szovjet Vörös Hadsereg 2. Ukrán Frontja alá tartozó 7. Gárda Hadsereg és a 6. Gárda Harckocsi Hadsereg alakulatai szabadították fel a községet a német megszállás alól, 1944. november 4-én.

Korábban Pest megyéhez tartozott, 1950 óta önálló település.

Házai jórészt új külsőt öltöttek az elmúlt évtizedekben, de még fellelhetők a népi építészet emlékei is, a fűrészelt oromfalak.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Neve

A "Rékas" helynév a szláv reka, azaz "folyó" főnévnek a magyar -s képzős származéka lehet. Alakilag hatott rá a magyar rékás, azaz "szennyes, mosatlan edény" főnév.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok kb. 64%-a vallotta magát római katolikusnak, 4,5%-a reformátusnak, 0,5%-a evangélikusnak, és szintén kb. 0,5%-a görög katolikusnak. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 30%, míg más egyházhoz tartozik kb. 0,5%.[4]

Római katolikus egyház

A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Imre. Római katolikus anyakönyveit 1724-től vezetik.

Református egyház

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Görög katolikus egyház

A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületében lévő szolnoki Szentlélek-paróchiához tartozik, mint filia.

Természeti értékek

  • A Zagyva folyó és árterülete: Az Alsó-Zagyva hullámtere helyi természetvédelmi terület.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ Zagyvarékas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ [1]
  • Magyarország megyei kézikönyvei: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Kézikönyve
  • VendégVáró Útikönyvek: Jász-Nagykun-Szolnok megye

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zagyvarékas&oldid=14074724”