Gellért-hegy

é. sz. 47° 29′ 13″, k. h. 19° 02′ 50″47.486977777778, 19.047352777778

Gellért-hegy
Szabadság-szobor a Gellért-hegyen
Magasság	235 m
Hely	Budapest, XI. és I. kerület
Hegység	Budai-hegység, Dunántúli-középhegység
Elhelyezkedése
Gellért-hegy Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 11″, k. h. 19° 02′ 45″47.486388888889, 19.045833333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért-hegy témájú médiaállományokat.

Gellért-hegy
Világörökség
Adatok
Ország	Magyarország
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1987
Elhelyezkedése
Gellért-hegy Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′, k. h. 19° 02′47.483333333333, 19.033333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért-hegy témájú médiaállományokat.

A Gellért-hegy Budapest I. és XI. kerületében a Duna jobb partján álló, 235 m magas kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. 1987 óta a világörökség része.

Földrajzi névként (domborzati név) kötőjellel írják: Gellért-hegy, városrészként pedig – más városrészek nevéhez hasonlóan – egybe: Gellérthegy. Ha nem lehet eldönteni, melyik jelentésében szerepel, vagy ha mindkét értelmezés egyaránt lehetséges, hagyományosan az egybeírást alkalmazzák (OH. 197. o.).

Fekvése

A Budai-hegységhez tartozó Gellért-hegy nagyrészt Budapest XI. kerületében található, kisebb északi része az I. kerülethez tartozik. Keleti oldalról a Duna, délnyugatról a Sas-hegy, északnyugatról a Naphegy, északról pedig a Várhegy határolja. Északkeleti végénél az Erzsébet híd, délkeleti végénél a Szabadság híd található.

A városrész határai

• Hegyalja út a Budaörsi úttól - Sánc utca - Orom utca - a Citadella északi sétányához futó sétaút - Citadella sétány - az emlékműtől délnek futó sétaút - Verejték utca - Kelenhegyi út - Szent Gellért tér - Bartók Béla út - Móricz Zsigmond körtér - Villányi út - Budaörsi út a Hegyalja útig.

Kialakulása

A 139 méterrel a Duna fölé magasodó dolomit sziklatömb a Dél-Budán húzódó lánc egyik tagja (ide tartozik például a Sas-hegy, és a Törökugrató is), amelynek anyaga a felső triászban képződött ún. fődolomit, de hegyei később, a pleisztocén során emelkedtek ki, és töredeztek össze az itteni tektonikus törésvonal mentén. Ezen töréseknek köszönhetik létüket a budai hőforrások is.

A Gellért-hegy barlangjai a törések és a melegvizes kioldódás segítségével jöttek létre. Talán a leghíresebb a részben mesterségesen tovább bővített Szent István barlang, amely ma a Pálos Rend kápolnájának ad otthont.

Története

Kelták

Régészeti leletek tanúbizonysága szerint már a kelták is települést létesítettek a hegy magasabb részein és északi lejtőin. A régészek valószínűnek tartják, hogy ezt a sánccal megerősített várost és a környező területeket az eraviszkusz törzs lakta. A meredek sziklafal könnyen védhetővé tette a települést. A hely értékét csak növelte a Duna itt összekeskenyedő szakasza, amely a folyami rév, átkelőhely létesítését tette lehetővé. A legjelentősebb kereskedelmi utak is ezen az átkelőn haladtak át.

A lejtőkön kialakított teraszokon a házak mellett bronzöntő- és fazekasműhelyeket is építettek a hozzájuk tartozó edényégető kemencékkel. A feltárt házak némelyikében kézimalmokat, sütőkemencéket és agyagból tapasztott tűzhelyeket is találtak a régészek.

A római hódítás következtében az itt élőket az 1. században az esetleges felkeléseket megelőzendő letelepítették a jól védhető hegyről. Belőlük hozták létre a civitas Eraviscorum közigazgatási egységét. Később az aquincumi polgárváros területéhez tartoztak. A gazdasági fejlődéshez az eraviszkuszok főként fejlett fazekasiparukkal járultak hozzá, amely kezdetben a kelta formákat ötvözte a római ízléssel, de a későbbiekben, alkalmazkodva a légiótábor igényeihez és a divat változásaihoz, elvesztette az ősi formákat.

Árpád-kor

Szent Gellért legendájának ábrázolása a Magyar Anjou Legendáriumban

Az Árpád-korban a hegynek Pesti-hegy, illetve Kelen-hegy volt a neve. A „kemence” jelentésű, szláv eredetű pest szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és hővizes tavat, egyesek szerint az itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Innen kapta nevét a szemközt, a Duna túloldalán kialakuló Pest városa is.

A legenda szerint 1046-ban a hegy sziklás dunai oldaláról lökték a mélybe (egyes források szerint hordóban, mások szerint talyigán) a pogány magyarok a hittérítő Gellért püspököt. Bár a legenda valóságtartalma megkérdőjelezhető, a 15. századtól kezdik a hegyet Szent Gellért-hegynek nevezni. II. Lajos király a Gellért-hegy alatti táborból indult katonáival a mohácsi csatatérre.

16. század

A török hódoltság idején a hegytetőn álló kápolna helyére palánkvárat építettek. A törökök a hegy lábánál fürdőket építettek, amelyek az itt feltörő hőforrásokból nyerték a vizet.

17–18. század

A 17. században a hegy gyakran szerepel a hazai boszorkányperekben, mint a boszorkánytáncok, boszorkánygyűlések helyszíne. Még a más vidékeken tapasztalt boszorkányjárást is „szentgellértre való járásnak” nevezték el.

19. század

József nádor kezdeményezésére a hajdani palánkvár helyén 1813 és 1815 között felépítették a Nagyszombatról Budára költözött egyetem csillagvizsgálóját, amely 1849-ben, Buda ostromakor megsemmisült.

1851-ben Haynau felépíttette a Citadellát. A kiegyezés után a citadella erődjellege fokozatosan megszűnt.

Addig a hegy oldalát szőlő borította, a terület a híres budai borvidék részét alkotta. A 19. század végén azonban a filoxéra következtében a szőlő itt is teljesen kipusztult. A használatlanná vált hegyoldalakat ekkor kezdték el beépíteni.

A 20. századtól napjainkig

A Gellért-hegy a Dunáról nézve

A Gellért-hegy előtérben a Lánc- és az Erzsébet-híddal

A Sziklakápolna bejárata

A hegy déli oldalán található a Szent István barlang, melyben 1926-ban a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára sziklakápolnát alakítottak ki. A Szent Gellért Sziklatemplomot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a Pálos Rendnek adományozták. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állítottak kivilágított fakeresztet. Ezt a Rákosi-rendszer idején, 1951-ben ledöntötték, a templomot bezáratták és befalaztatták.

1989-ben, a rendszerváltás után a kegyhelyet visszakapta a Pálos Rend. A templomot elbarikádozó betonfalat 1992-ben bontották le. Ekkor már felmerült a ledöntött kereszt visszaállításának gondolata. Az új keresztet Pomsár András építész tervezte, felállítására 2001-ben került sor.

Állat- és növényvilága

Fájl:Gellért hegyi sétány.JPG

Sétány a Gellért-hegyen

A Gellért-hegy ma a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A környezet már rég nem a természetes, de egyes – főleg a nehezen hozzáférhető – helyeken megmaradtak az eredeti élővilág egyes képviselői. Ilyenek például a kőris- és hársfák, a karsztbokorerdők és a gyertyános-tölgyesek. A meredek, sziklás keleti részeken még fennmaradt a dolomitsziklagyep, a csikófark (Ephedra distachya), és a Magyarországon csak itt élő sárgás habszegfű.

Látnivalók, turizmus

Szent István király szobra a Sziklakápolnánál

• Szent Gellért Sziklatemplom
• Szent István-szobor – Kő Pál 2001-es, mészkőből készült alkotása
• Citadella
• Szabadság-szobor
• Szent Gellért püspök szobra – Az 1904-ben felállított, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megbízásából készült szobor főalakját Jankovits Gyula szobrász alkotta, a pogány alak megformálója Gárdos Aladár volt, az építész pedig Francsek Imre.
• Nagy vízesés
• Gellérthegyi víztározó

Külső hivatkozások

• Gellérthegy a Vendégvárón
• www.Gellerthegy.hu (Budapesti XI kerület honlapja)
• a hegy térképe
• Google térkép
• Bedőlhet-e a Dunába a Gellérthegy?
• 3D Virtuális Panoráma a Gellért-hegyről
• Légifotók a Gellért-hegyről
• George W. Bush a Gellért-hegyen

Fájl:Gellert hegy terkepe 1884.jpg

Gellérthegy térképe, az 1884-es Budapest térképen