„Az Amerikai Egyesült Államok világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
táblázat átalakítás
táblázat átalakítás
56. sor: 56. sor:
|A Grand Canyon Nemzeti Parkot, az Egyesült Államok egyik legrégebbi nemzeti parkját kongresszusi törvényhatározattal hozták létre 1919-ben. Központi látványossága a [[Grand Canyon]], melynek szurdokaiban folyik a [[Colorado (folyó)|Colorado]]. A park területe 4926 km², [[Coconino megye|Coconino]] és [[Mohave megye|Mohave]] megyékben fekszik és a 445,8 kilométer hosszú, másfél kilométer mély kanyon uralja. A kanyon legkeskenyebb része kétszáz méter, a legszélesebb harminc kilométer. A terület feltérképezésére csak a [[19. század]] közepén került sor. A feltételezések szerint hatmillió év alatt alakulhatott ki, és az [[Erózió (geológia)|erózió]] napjainkban is folytatódik. Az oldalfalakon látható vízszintes kőzetrétegek közül a legrégebbieket kétmilliárd évesre becsülik. A park nagy magasságkülönbségei miatt a sivatagitól a hegyi körülményekig változatos élőhelyek jöttek létre. A kanyon öt különböző [[vegetáció]]s területre oszlik, ahol a gyakran ötven fokot is elérő hőmérsékletben csak a legtűrőképesebb növények és állatok maradnak életben. A parkban 76 [[Emlősök|emlős]]-, 299 [[Madarak|madárfaj]], 41 [[hüllők|hüllő]] és [[Kétéltűek|kétéltű]], valamint 16 [[Halak|halfaj]] él. A [[régészet]]i feltárások során kiderült, hogy a helyszínen talált legkorábbi településnyomok megközelítőleg négyezer évesek. A parkban eddig több mint kétezer-hatszáz lelőhelyet azonosítottak, köztük cohonina és anasazi indiánok lakhelyeit.
|A Grand Canyon Nemzeti Parkot, az Egyesült Államok egyik legrégebbi nemzeti parkját kongresszusi törvényhatározattal hozták létre 1919-ben. Központi látványossága a [[Grand Canyon]], melynek szurdokaiban folyik a [[Colorado (folyó)|Colorado]]. A park területe 4926 km², [[Coconino megye|Coconino]] és [[Mohave megye|Mohave]] megyékben fekszik és a 445,8 kilométer hosszú, másfél kilométer mély kanyon uralja. A kanyon legkeskenyebb része kétszáz méter, a legszélesebb harminc kilométer. A terület feltérképezésére csak a [[19. század]] közepén került sor. A feltételezések szerint hatmillió év alatt alakulhatott ki, és az [[Erózió (geológia)|erózió]] napjainkban is folytatódik. Az oldalfalakon látható vízszintes kőzetrétegek közül a legrégebbieket kétmilliárd évesre becsülik. A park nagy magasságkülönbségei miatt a sivatagitól a hegyi körülményekig változatos élőhelyek jöttek létre. A kanyon öt különböző [[vegetáció]]s területre oszlik, ahol a gyakran ötven fokot is elérő hőmérsékletben csak a legtűrőképesebb növények és állatok maradnak életben. A parkban 76 [[Emlősök|emlős]]-, 299 [[Madarak|madárfaj]], 41 [[hüllők|hüllő]] és [[Kétéltűek|kétéltű]], valamint 16 [[Halak|halfaj]] él. A [[régészet]]i feltárások során kiderült, hogy a helyszínen talált legkorábbi településnyomok megközelítőleg négyezer évesek. A parkban eddig több mint kétezer-hatszáz lelőhelyet azonosítottak, köztük cohonina és anasazi indiánok lakhelyeit.
|}
|}
{| {{széptáblázat}}

⚫
|-
⚫
|rowspan="5"| [[Kép:Independence Hall.jpg |250px]]
⚫
| ''' [[Függetlenségi Csarnok]] '''
⚫
|-
⚫
| 1979
⚫
|-
| Kulturális (VI)
|-
| Védett terület: 2 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/78 78]
|-
⚫
|A philadelphiai Függetlenség Csarnoka tekinthető az [[Amerikai Egyesült Államok]] születési helyének. Ebben a Chestnut Street-en álló kétszintes épületben írták alá 1776. július 4-én a [[Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|függetlenségi nyilatkozatot]]. 1781-ben itt ratifikálták a 13 államot egyesítő Konföderációs cikkelyeket és 1787-ben [[George Washington]] elnökletével ebben az épületben fogadták el az Alkotmányt. Az 1753-ban György-stílusban épült Pennsylvania State Home 1776 után lett a Függetlenség Csarnoka. A kétszintes épület egy templomtoronnyal ellátott egyszerű téglaszerkezet. A tornyot eredetileg egy csaknem egytonnás harang megtartására tervezték, de a harang többször megrepedt, ezért most a földön egy védett helyen áll. Ez a harang, a Liberty Bell, a „Szabadság harang” a függetlenségért folytatott harc egyik legnépszerűbb szimbóluma. A épületet többször átalakították, egyszer 1830-ban, majd 1950-ben, amikor visszanyerte 1776-os formáját.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="6"| [[Kép:Mount Drum from highway.jpg |250px]]
| '''[[Nemzeti parkok Alaszka és Kanada határán|Kluane Nemzeti Park / Wrangell-Saint Elias Nemzeti Park / Glacier Bay Nemzeti Park / Tatshenshini-Alsek Tartományi Park]] '''
|-
|Az {{Amerikai Egyesült Államok}} és {{Kanada}} közös világörökségi helyszíne
|-
| 1979, kiterjesztések: 1992, 1994
|-
| Természeti (VII)(VIII)(IX)(X)
|-
| Védett terület: 9 839 121 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/72 72]
|-
⚫
|Ez a világörökségi helyszín volt az első olyan a listán, amelynek területén több ország osztozott. A védett terület több parkból a Klnane (Yukon Territory), a Tatshenshini- Alsek (British Columbia) Wrangell-St. Elias (Alaszka) és a Galcier Bay (Alaszka) parkokból jött létre. Az Alaszka és Kanada határának két oldalán fekvő nemzeti parkok a gleccserek és magashegységek egyedülálló egységét foglalják magukban. Ezeken a területeken él a legtöbb [[Grizzly medve|grizzly]], [[Rénszarvas|karibu]] és [[Alaszkai vadjuh|Dall-birka]] A nemzeti parkban található a százharminc kilométer hosszú Bagley jégmező, Észak-Amerika legnagyobb hegyláb[[gleccser]]e, valamint vízesések, folyók, nagy kiterjedésű [[Tundra|tundrák]] és erdőségek. A hideg időjárás ellenére növényzete változatos, főleg nyírfákból, bogyós bokrokból, lombhullató és örökzöld fafajtákból, hegyi rétekre jellemző fűfélékből, [[zuzmók]]ból és bokrokból áll. A park a tengerszint feletti magasságtól függően három fő ökológiai területre oszlik, ezek a tengerparti terület, az északi tűlevelűek által ural terület, valamint a hegyi tundra. A folyókban és a tavakban számos édesvízi halfaj él, köztük az alaszkai csendes-óceáni lazac mind az öt fajtája.
|}
68. sor: 95. sor:
! class="unsortable"| Leírás
! class="unsortable"| Leírás
! class="unsortable"| {{nowrap|Forr.}}
! class="unsortable"| {{nowrap|Forr.}}
⚫
|-
|-
| [[Nemzeti parkok Alaszka és Kanada határán]]
| [[File:GlacierBay3.jpg|150px]]
| [[Kanada]] [[Yukon (territórium)|Yukon]], [[Alaszka|Dél-Alaszka]], [[Brit Columbia]]
| [[Alaszka]], [[Yukon (territórium)|Yukon]] és [[Brit Columbia]]
| {{sort|00|N/A}}
| 72; 1979, 1992 (bővítve), 1994 (bővítve); vii, viii, ix, x
⚫
| Az Alaszka és Kanada határának két oldalán fekvő nemzeti parkok a gleccserek és magashegységek egyedülálló egységét foglalják magukban. Ezeken a területeken él a legtöbb [[Grizzly medve|grizzly]], [[Rénszarvas|karibu]] és [[Alaszkai vadjuh|Dall-birka]] Ez a világörökségi helyszín volt az első olyan a listán, amelynek területén több ország osztozott. A védett terület több parkból a Klnane (Yukon Territory), a Tatshenshini- Alsek (British Columbia) Wrangell-St. Elias (Alaszka) és a Galcier Bay (Alaszka) parkokból jött létre. A nemzeti parkban található a százharminc kilométer hosszú Bagley jégmező, Észak-Amerika legnagyobb hegyláb[[gleccser]]e, valamint jégmezők, vízesések, folyók, nagy kiterjedésű [[Tundra|tundrák]] és erdőségek. A hideg időjárás ellenére növényzete változatos, főleg nyírfákból, bogyós bokrokból, lombhullató és örökzöld fafajtákból, hegyi rétekre jellemző fűfélékből, [[zuzmók]]ból és bokrokból áll. A park a tengerszint feletti magasságtól függően három fő ökológiai területre oszlik, ezek a tengerparti terület, az északi tűlevelűek által ural terület, valamint a hegyi tundra. A folyókban és a tavakban számos édesvízi halfaj él, köztük az alaszkai csendes-óceáni lazac mind az öt fajtája.
|<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/72 |title=Kluane/Wrangell-St. Elias/Glacier Bay/Tatshenshini-Alsek |publisher=UNESCO |accessdate=September 15, 2012}}</ref>
⚫
|-
⚫
| [[Függetlenségi Csarnok]]
⚫
| [[File:Independence Hall.jpg|150px]]
| [[Philadelphia]]
| [[Pennsylvania]]
| {{sort|18|1753 (építve), 1776, 1787. lebontva 1781, 1898. felújítva}}
⚫
| 78; 1979; vi
⚫
| A philadelphiai Függetlenség Csarnoka tekinthető az [[Amerikai Egyesült Államok]] születési helyének. Ebben a Chestnut Street-en álló kétszintes épületben írták alá 1776. július 4-én a [[Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|függetlenségi nyilatkozatot]]. 1781-ben itt ratifikálták a 13 államot egyesítő Konföderációs cikkelyeket és 1787-ben [[George Washington]] elnökletével ebben az épületben fogadták el az Alkotmányt. Az 1753-ban György-stílusban épült Pennsylvania State Home 1776 után lett a Függetlenség Csarnoka. A kétszintes épület egy templomtoronnyal ellátott egyszerű téglaszerkezet. A tornyot eredetileg egy csaknem egytonnás harang megtartására tervezték, de a harang többször megrepedt, ezért most a földön egy védett helyen áll. Ez a harang, a Liberty Bell, a „Szabadság harang” a függetlenségért folytatott harc egyik legnépszerűbb szimbóluma. A épületet többször átalakították, egyszer 1830-ban, majd 1950-ben, amikor visszanyerte 1776-os formáját.
|<ref>{{cite web |url=http://whc.unesco.org/en/list/78 |title=Independence Hall |publisher=UNESCO |accessdate=September 15, 2012}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.nps.gov/inde/independence-hall-1.htm |title=Independence Hall |publisher=National Park Service |accessdate=September 15, 2012}}</ref>
⚫
|-
| [[Redwood Nemzeti Park]]
| [[Redwood Nemzeti Park]]
| [[File:Redwood National Park, fog in the forest.jpg|150px]]
| [[File:Redwood National Park, fog in the forest.jpg|150px]]

A lap 2020. augusztus 30., 12:39-kori változata

Bővebben: Világörökség

Az Amerikai Egyesült Államok területéről eddig huszonnégy helyszín került fel a világörökségi listára, valamint tizenkilenc további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Mesa Verde Nemzeti Park
1978
Kulturális (III)
Védett terület: 21,04 ha, hivatkozás: 27
Mesa Verde Nemzeti Park 211 négyzetkilométeren terül el. A kanyonok meredek falaiba épített sziklafalvaik ma is állnak. A leglátványosabb és legismertebb település a 2600 méteres magasságban álló Sziklapalota (Cliff Palace). Colorado állam délnyugati részén 2600 méter tengerszint feletti magasságban terül el, és ősi indián települések együttese alkotja. A térséget már 1906-ban nemzeti parkká nyilvánították. A településeket a pueblo indiánok elődei az anaszazi törzsek építették a 6. és a 10. század között. A sziklák kiszögelléseit és a barlangokat felhasználva egész falvak jöttek létre. Az épületegyüttesek közül van olyan is, amelyik több mint száz helyiséggel rendelkezik. A park területén az ásatások során több mint 4000 romterületet tártak fel, ezek közül sok jó állapotban maradt meg. Közülük a legismertebb a négyszögletes sziklapalota, amelynek 220 helyisége több mint 200 lakó befogadására volt alkalmas. Az úgynevezett Hosszú ház 118, a Lucfenyő Ház 114 helyiséggel rendelkezik. Minden sziklafalunak egyedi rendeltetése volt, mezőgazdasági, kézműves, vagy vallási feladatokat látott el. A lakosok főként földműveléssel foglalkoztak de fejlett kézműves tárgyakat is készítettek, szőtteseket, fonott tárgyakat és minőségi kerámiát.
Yellowstone Nemzeti Park
1978
Természeti (VII)(VIII)(IX)(X)
Védett terület: 898 349 ha, hivatkozás: 28
A Yellowstone Nemzeti Park a világ legrégibb nemzeti parkja az USA Wyoming, Montana és Idaho szövetségi államainak területén, a Sziklás-hegységben. Kiterjedése 8980 négyzetkilométer. Híres gejzíreiről, hőforrásairól és egyéb geotermikus jelenségeiről. A nemzeti parkot 1872-ben alapították, és 9000 négyzetkilométeren terül el az észak-amerikai Sziklás-hegységben. A területen található nagy magassági különbségek a mérsékelten száraz sztyeppétől az alpesi tundráig számos növényi életközösséget hoztak létre. A park a hegység szeizmikusan legaktívabb részén terül el, ahol 2 millió évvel ezelőtt vulkáni tevékenység kezdődött. A három hullámban történt kitöréssorozat végén egy 45 kilométer széles és 75 kilométer hosszú kaldera keletkezett. A parkban található a világ ismert geotermikus jelenségeinek a fele, hőforrások, gejzírek, sárbuborékokkal teli tavak és sziklahasadékokból előtörő forró gőz. Ezek a jelenségek a kikristályosodó magmából nyernek energiát. Közülük a leghíresebb az Old Faithful („Öreg Hűséges”), ami nagyjából óránként 60 méter magas vízoszlopot lövell ki. A park területén a változatos növényzet mellett sokféle állat is él, többek között grizzly medvék, farkasok, bölények és jávorszarvasok.
Everglades Nemzeti Park
1979
Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került: 1993-2007, 2010 -
Természeti (VIII)(IX)(X)
Védett terület: 567 017 ha, hivatkozás: 76
A Florida déli részén fekvő Everglades Nemzeti Park őrzi Észak-Amerika egyetlen szubtrópusi nemzeti parkját az Everglades édesvízi mocsarainak élővilágát. Az 1947. december 6-án alapított park területe 6105 km², s ezzel az Egyesült Államok második legnagyobb nemzeti parkja, annak ellenére, hogy ez a terület az eredeti vizes élőhely területének csak 20%-a.

A övezet nagy része üledékes mocsárvidék. Területén brakkvízes zónák, mangrove mocsarak, hatalmas kiterjedésű nádasok és fenyőligetek váltakoznak. Ezek az összetett természetes élőhelyek számos endemikus fajnak adnak otthont. A park területén több mint ezer növény és hétszáz állatfajt azonosítottak. Közéjük tartoznak a floridai párducok, delfinek, tengeri tehenek, teknősök, kígyók, aligátorok, krokodilok, pelikánok, kormoránok, 275 halfaj, 60 hüllőféle és rovarok. A park a kontinens mérsékelt és szubtrópusi övezetének választóvonalán helyezkedik el. A növényzet legfontosabb elemei a mangrovefák, a ciprusfélék, agávék, kaktuszok, fenyőfák és sásfélék. A közeli városok ivóvízigénye, valamint a mezőgazdasági és halászati területek folyamatos növekedése miatt a park 2010 óta a veszélyeztetett világörökségi helyszíneket tartalmazó listán van..

Grand Canyon Nemzeti Park
1979
Természeti (VII)(VIII)(IX)(X)
Védett terület: 493 270 ha, ivatkozás: 75
A Grand Canyon Nemzeti Parkot, az Egyesült Államok egyik legrégebbi nemzeti parkját kongresszusi törvényhatározattal hozták létre 1919-ben. Központi látványossága a Grand Canyon, melynek szurdokaiban folyik a Colorado. A park területe 4926 km², Coconino és Mohave megyékben fekszik és a 445,8 kilométer hosszú, másfél kilométer mély kanyon uralja. A kanyon legkeskenyebb része kétszáz méter, a legszélesebb harminc kilométer. A terület feltérképezésére csak a 19. század közepén került sor. A feltételezések szerint hatmillió év alatt alakulhatott ki, és az erózió napjainkban is folytatódik. Az oldalfalakon látható vízszintes kőzetrétegek közül a legrégebbieket kétmilliárd évesre becsülik. A park nagy magasságkülönbségei miatt a sivatagitól a hegyi körülményekig változatos élőhelyek jöttek létre. A kanyon öt különböző vegetációs területre oszlik, ahol a gyakran ötven fokot is elérő hőmérsékletben csak a legtűrőképesebb növények és állatok maradnak életben. A parkban 76 emlős-, 299 madárfaj, 41 hüllő és kétéltű, valamint 16 halfaj él. A régészeti feltárások során kiderült, hogy a helyszínen talált legkorábbi településnyomok megközelítőleg négyezer évesek. A parkban eddig több mint kétezer-hatszáz lelőhelyet azonosítottak, köztük cohonina és anasazi indiánok lakhelyeit.
Függetlenségi Csarnok
1979
Kulturális (VI)
Védett terület: 2 ha, hivatkozás: 78
A philadelphiai Függetlenség Csarnoka tekinthető az Amerikai Egyesült Államok születési helyének. Ebben a Chestnut Street-en álló kétszintes épületben írták alá 1776. július 4-én a függetlenségi nyilatkozatot. 1781-ben itt ratifikálták a 13 államot egyesítő Konföderációs cikkelyeket és 1787-ben George Washington elnökletével ebben az épületben fogadták el az Alkotmányt. Az 1753-ban György-stílusban épült Pennsylvania State Home 1776 után lett a Függetlenség Csarnoka. A kétszintes épület egy templomtoronnyal ellátott egyszerű téglaszerkezet. A tornyot eredetileg egy csaknem egytonnás harang megtartására tervezték, de a harang többször megrepedt, ezért most a földön egy védett helyen áll. Ez a harang, a Liberty Bell, a „Szabadság harang” a függetlenségért folytatott harc egyik legnépszerűbb szimbóluma. A épületet többször átalakították, egyszer 1830-ban, majd 1950-ben, amikor visszanyerte 1776-os formáját.
Kluane Nemzeti Park / Wrangell-Saint Elias Nemzeti Park / Glacier Bay Nemzeti Park / Tatshenshini-Alsek Tartományi Park
Az  Amerikai Egyesült Államok és  Kanada közös világörökségi helyszíne
1979, kiterjesztések: 1992, 1994
Természeti (VII)(VIII)(IX)(X)
Védett terület: 9 839 121 ha, hivatkozás: 72
Ez a világörökségi helyszín volt az első olyan a listán, amelynek területén több ország osztozott. A védett terület több parkból a Klnane (Yukon Territory), a Tatshenshini- Alsek (British Columbia) Wrangell-St. Elias (Alaszka) és a Galcier Bay (Alaszka) parkokból jött létre. Az Alaszka és Kanada határának két oldalán fekvő nemzeti parkok a gleccserek és magashegységek egyedülálló egységét foglalják magukban. Ezeken a területeken él a legtöbb grizzly, karibu és Dall-birka A nemzeti parkban található a százharminc kilométer hosszú Bagley jégmező, Észak-Amerika legnagyobb hegylábgleccsere, valamint vízesések, folyók, nagy kiterjedésű tundrák és erdőségek. A hideg időjárás ellenére növényzete változatos, főleg nyírfákból, bogyós bokrokból, lombhullató és örökzöld fafajtákból, hegyi rétekre jellemző fűfélékből, zuzmókból és bokrokból áll. A park a tengerszint feletti magasságtól függően három fő ökológiai területre oszlik, ezek a tengerparti terület, az északi tűlevelűek által ural terület, valamint a hegyi tundra. A folyókban és a tavakban számos édesvízi halfaj él, köztük az alaszkai csendes-óceáni lazac mind az öt fajtája.


Név Kép Elhelyezkedés Állam Időszak UNESCO adatai Leírás Forr.
Redwood Nemzeti Park Humboldt megye és Del Norte megye Kalifornia N/A 134; 1980; vii, ix A kaliforniai Redwood Nemzeti Park 1968. január 1-jén jött létre. Területe 455 km². Elsődleges feladata a világon egyedülálló, csak itt élő parti mamutfenyő (Sequoia sempervirens) megmaradt példányainak megóvása. A San Franciscótól északra fekvő csendes-óceáni part melletti hegyvidékeket foglalja magába és három korábbi védett terület, a Jedediah Smith, a Del Norte Coast Redwood és a Prairie Creek Redwood összeolvadásából jött létre. A terület körülbelül egyharmadát, 446 négyzetkilométert borítanak mamutfenyő-erdők. A legnagyobb fák átlagéletkora 500 – 700 év között mozog, de a legöregebb példányok kora elérheti a 2000 évet is. Itt található a világ legmagasabb fája is a 111 méter magas „Nugget Tree”. A park tengeri és szárazföldi élővilága változatos, az óceáni partvidéken fókák és tengeri madarak, a növényzettel borított területen pumák, bűzborzok, Roosevelt-jávorszarvasok, fehérfarkú szarvasok, szürke rókák, fekete medvék, hódok, és olyan ritka madarak, mint a virginiai bagoly élnek. Az ásatások során 50 történelem előtti lelőhelyet, 19 történelmi helyszínt és 21 a helyi indián közösség számára jelentős lelőhelyet tártak fel. [1]
Mamut-barlang Nemzeti Park Edmonson megye, Hart megye, és Barren megye Kentucky N/A 150; 1981; vii, viii, x Kentucky államban a Glenn folyó partjánál a 212 km² területű Mamut-barlang Nemzeti Parkban található karsztvidék rejti a világ legnagyobb ismert barlangrendszerét. Már eddig is több mint 590 km összhosszúságú járatot fedeztek fel, és még mindig vannak ismeretlen, esetleg több száz kilométernyi folyosó. A járatok tekintélyes méretű termekben öblösödnek ki, amelyekben föld alatti tavak, esetleg zuhatagok találhatók. A barlangrendszert két föld alatti folyó is keresztezi.A barlangok kialakulásához szükséges geológiai folyamatok a mai napig működnek. A mészkőalakzatokat, a függő cseppköveket a csepegő víz évmilliók alatt hozta létre, a kalcitlerakódásokból oszlopok alakultak ki. A barlang a hozzá tartozó nemzeti parkkal együtt több mint kétszáz olyan állatfajnak ad otthont, amelyek kifejezetten barlangrendszerek vidékén fordulnak elő, közülük 42 faj teljesen alkalmazkodott az állandó sötétséghez. Közéjük tartozik a barlangi vakhal, a Kentucky-barlangi rák és a barlangi tücsök. A terület ezen kívül különböző szalamandra- és békafajoknak is otthont ad, valamint számos denevérfaj menedéke. A barlangot körülvevő nemzeti park mérsékelt égövi lombhullató erdejében elsősorban tölgyfa él. [2]
Olympic Nemzeti Park Jefferson megye, Clallam megye, Mason megye, és Grays Harbor megye Washington N/A 151; 1981; vii, ix A Seattle közelében elterülő, 362 848 hektárnyi parkot nyugaton a Csendes-óceán, északon a Juan de Fuca-szoros, délen egy széles csatorna határolja. A félsziget közepén emelkedik ki az Olympic-hegység, közepén a 2428 méter magas Olympus-heggyel. A nemzeti park erdőkkel körülvett, alpesi rétekkel és jégfedte hegycsúcsokkal tarkított vidék. Különleges fekvése egyedülálló bioszférát hozott létre, legfontosabb jellegzetessége a mohákkal borított fákból álló mérsékelt égövi esőerdő. A park két részre osztható, egy hegyvidéki területre és egy óceánpart melletti sávra. A hegyvidékes részen mintegy hatvan gleccser található, ezek az egyenlítőhöz legközelebb eső kétezer méter alatt induló gleccserek a világon. Az erdők nagyrészt tűlevelű fákból állnak (erdei fenyők, lucfenyők, cédrusok), és többek között havasi kecskéknek, jávorszarvasoknak, pumáknak, feketemedvéknek és hódoknak adnak otthont. Az erdők komoly kereskedelmi értéket képviselnek, a védett területen kívüli fák gyakorlatilag teljes egészében feldolgozásra kerülnek. Az óceáni partszakasz megközelítőleg száz kilométer hosszú, itt tengeri sünök, kagylók, rákok és madarak élnek. Az óceánba ömlő folyókban édesvízi a torkolatnál sósvízi halfajok találnak menedéket. [3]
Cahokia St. Clair megye Illinois 7. századtól a 15. századig 198; 1982; iii, iv Cahokia földhalmai Illinois állam délnyugati részén St. Louistól 13 kilométerre helyezkednek el. A földhalmok egy olyan őslakos kultúrához tartoztak, amely az idők során teljesen feledésbe merült. Itt terült el a Mexikótól északra eddig ismert legnagyobb Kolumbusz előtti település. Fénykorában, Kr. u. 850 és 1150 között a városban több mint 100 lapos tetejű piramis és földhalom állt, melyek közül mintegy 20 ma is látható. Egykor a halmokon hatalmas faszerkezetű épületek - talán az előkelők lakhelyei - álltak, de a lakosok többsége a halmok és terek körül húzódó kisebb faépületekben élt. A lakosság száma vélhetően meghaladta a 10 000-et, de a környező falvakkal együtt elérhette a 40 000 főt is. A város vonzáskörzetéhez több peremkerület és számos közeli falu is tartozott. A települést fallal vették körül, ez egy nagyobb területet védett a támadásoktól, ezen kívül a város központját még egy külön palánksorral is megerősítették. A lelőhely jellegzetes építményei a mesterséges földhalmok (mound), ezek temetkezési, szertartási helyek vagy lakóházak alapjai voltak. Közülük legnagyobb a Monk's Mound ennek területe 5 hektár, magassága pedig eléri a 30 métert és feltételezhetően szertartási helynek használták. Az itt lakók hétköznapi életéről keveset tudunk, annyi biztosra vehető, hogy egy magasan fejlett és hierarchikusan tagolódó, mezőgazdasággal foglalkozó társadalom volt. A régészeti területen feltárt kör alakú mélyedésekbe valószínűleg faoszlopokat állítottak, ezek egyfajta naptárként funkcionálhattak. [4]
Great Smoky-hegység Nemzeti Park Swain megye, Haywood megye Sevier megye, Blount megye, és Cocke megye Tennessee, Észak-Karolina N/A 259; 1983; vii, viii, ix, x Great Smoky Mountains Nemzeti Parkot Franklin Delano Roosevelt 1940 szeptemberében alapította meg. A több mint 500.000 hektáros park Tennessee és Észak-Karolina határain fekszik. Sok veszélyeztetett állatfaj él itt, többek között a világ legváltozatosabb szalamandrái. Több mint 200 madárfaj, 66 emlősfaj, 50 halfaj, 39 hüllőfaj, 43 kétéltűfaj él a park területén. [5]
La Fortaleza és San Juan óvárosa San Juan Puerto Rico 15. századtól a 18. századig 266; 1983; vi San Juan Puerto Rico fővárosa, mintegy 420 ezer lakosával egyben a legnagyobb település a szigeten, amelynek északi partján helyezkedik el. Az 1521-ben alapított település volt a második spanyol város a kontinensen. Stratégiailag fontos helyen fekszik a Karib-tenger térségében, ezért a 16. és a 19. század között erődítményeket emeltek a település és az öböl védelmére. Az erődrendszer több részből áll, legkorábbi az 1540-ben befejezett La Fortaleza, egy bástyákkal megerősített épületkomplexum, ami 1822-től Puerto Rico kormányzójának székhelye volt. A sziget legnyugatibb pontján áll az El Morro, egy erős falakkal, gondosan elhelyezett lépcsőkkel és rámpákkal ellátott háromszög alakú erődítmény. A San Juan Nemzeti Emlékhely bástyákből, lőporraktárakból, valamint a San Juan de la Cruznak nevezett korábbi erődrendszerből áll. A sziget fennhatósága évszázadokon keresztül vita tárgya volt a gyarmatosító birodalmak között, végül 1898-ban a spanyol-amerikai háborúban harc nélkül került az Egyesült Államokhoz. [6]
Szabadság-szobor (New York) New York New York 1886 307; 1984l i, vi A rézből készült szobrot Franciaország adta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte. [7]
Yosemite Nemzeti Park Tuolumne megye, Mariposa megye és Madera megye Kalifornia N/A 308; 1984; vii, viii A kaliforniai Yosemite Nemzeti Park az Egyesült Államok második nemzeti parkja. 1890. október 1-jén alapították. A 3081 km² területű park a Sierra Nevada hegyvonulatának nyugati lejtőin fekszik. [8]
Chaco Kulturális Nemzeti Történelmi Park San Juan és McKinley megye Új-Mexikó 10. századtól a 12. századig 353; 1987; iii A park őrzi az Egyesült Államok egyik legfontosabb Kolumbusz előtti kulturális és történelmi emlékeket [9]
Hawaii Vulkánok Nemzeti Park Hawaii megye Hawaii N/A 409; 1987; viii A sziget öt vulkánjából napjainkban kettő működik: a 4170 m magas Mauna Loa és a mindössze 1247 m-es Kilauea. [10]
Monticello és a Virginiai Egyetem Albemarle megye és Charlottesville Virginia 18. és 19. század 442; 1987; i, iv, vi Monticello a neve Thomas Jefferson saját tervezésű házának, amely Virginia államban, Charlottesville mellett található. [11]
Pueblo de Taos Taos Új-Mexikó 13. század és 14. század 492; 1992; iv A település több mint 1000 éve lakott, a Rio Grande egy kisebb mellékfolyójának völgyében terül el. A pueblo indiánok kultúrájának és építészetének máig fennmaradt emlékei találhatóak itt. 384 km²-en terül el, kb. 2000 ember lakik itt. [12]
Carlsbad Caverns Nemzeti Park Eddy megye Új-Mexikó N/A 721; 1995; vii, viii Az új-mexikói Carlsbad Caverns Nemzeti Park 189 km²-es területén található a világ egyik legnagyobb barlangrendszere. A barlangrendszer alapja egy korallzátony, amely 255 millió évvel ezelőtt keletkezett. [13]
Waterton-Glacier Nemzetközi Békepark Flathead megye és Glacier megye Montana és Alberta N/A 354; 1995; vii, ix A Waterton–Glacier Nemzetközi Békepark 1932-ben jött létre a kanadai Waterton-tavak Nemzeti Park és az egyesült államokbeli Glacier Nemzeti Park egyesítésével. Mindkét park bioszféra-rezervátum, és közös területük a Világörökség része. [14]
Papahānaumokuākea Honolulu megye és Midway-atoll Hawaii és Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai N/A 1326; 2010; iii, vi, viii, ix, x 360.000 km²-es tengeri műemlék a világ legnagyobb védett tengeri területe. [15]
Poverty Point Állami Történelmi Emlékhely West Carroll megye Louisiana 1650 1435; 2014; iii Ez lehetett a legnagyobb a vadászó-gyűjtögető település, amely valaha is létezett. [16]
San Antonio ferences missziói San Antonio Texas 1700s, 1800s 1466; 2015; ii A helyszín öt határmenti missziós épületegyüttesből áll a San Antonio folyó közelében a jelenlegi Texas állam déli részén. Az épületegyütteseket, ahol a templomok mellett farmok, gabonatárolók, falak, műhelyek, vízelosztó rendszerek is vannak ferences rendi hittérítő szerzetesek hozták létre a 18. században. Bár a missziókat egymástól függetlenül alapították, mégis kevesebb mint öt kilométerre helyezkednek el egymástól és közös védelmi rendszerük volt. Az épületcsoportok fejlődtek, különösen a 19. században építettek hozzájuk kiegészítő elemeket. Egyes részeiket még a 20. században is bővítették és modernizálták. A San José misszió kivételével későbbi épületrészek világosan elkülönülnek az eredeti épületelemektől, amelyeken világosan felismerhetőek a korabeli építőanyagok és -technikák. Az öt templomból négy jelenleg is templomként üzemel, a kiegészítő épületek azonban nagyrészt elvesztették eredeti funkciójukat. [17]
Frank Lloyd Wright épületei Mill Run, Madison, New York Pennsylvania, Wisconsin, New York 1496; 2019; ii [18]

Elhelyezkedésük

Az Amerikai Egyesült Államok világörökségi helyszínei (Egyesült Államok)
Mesa Verde
Mesa Verde
Yellowstone
Yellowstone
Grand Canyon
Grand Canyon
Everglades
Everglades
Függetlenségi Csarnok
Függetlenségi Csarnok
Redwood Nemzeti Park
Redwood Nemzeti Park
Mamut-barlang
Mamut-barlang
Olympic-hegység
Olympic-hegység
Chaokia Mounds
Chaokia Mounds
Great Smoky-hegység
Great Smoky-hegység
Szabadság-szobor
Szabadság-szobor
Yosemite
Yosemite
Chaco Kulturális Park
Chaco Kulturális Park
Monticello
Monticello
Pueblo de Taos
Pueblo de Taos
Carlsbad Caverns
Carlsbad Caverns
Waterton-Glacier
Waterton-Glacier
Poverty Point
Poverty Point
Ferences missziók
Ferences missziók
Frank Lloyd Wright épületei
Frank Lloyd Wright épületei
Hibásan használt pozíciós térkép


Az Amerikai Egyesült Államok világörökségi helyszínei (Kanada)
Kluane / Wrangell-Saint Elias / Glacier Bay / Tatshenshini-Alsek
Kluane / Wrangell-Saint Elias / Glacier Bay / Tatshenshini-Alsek
Hibásan használt pozíciós térkép
Az Amerikai Egyesült Államok világörökségi helyszínei (Puerto Rico)
San Juan
San Juan
Hibásan használt pozíciós térkép
Az Amerikai Egyesült Államok világörökségi helyszínei (Csendes-óceán)
Hawaii Vulkánok
Hawaii Vulkánok
Papahānaumokuākea
Papahānaumokuākea
Hibásan használt pozíciós térkép


Örökségek államok szerint

State Önálló örökségek Megosztott örökségek
Új-Mexikó 3 —
Kalifornia 2 —
Arizona 1 —
Colorado 1 —
Florida 1 —
Hawaii 1 1
Illinois 1 —
Kentucky 1 —
Louisiana 1 —
New York 1 1
Pennsylvania 1 1
Puerto Rico 1 —
Virginia 1 —
Washington 1 —
Montana — 2
Alaszka — 1
Idaho — 1
Észak-Karolina — 1
Tennessee — 1
Texas 1 —
Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai — 1
Wisconsin — 1
Wyoming — 1

Javasolt világörökségi helyszínek

Bővebben: Az Amerikai Egyesült Államok javasolt világörökségi helyszínei

Források

  1. ↑ Redwood National and State Parks. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  2. ↑ Mammoth Cave National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  3. ↑ Olympic National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  4. ↑ Cahokia. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  5. ↑ Great Smoky Mountains National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  6. ↑ La Fortaleza and San Juan National Historic Site. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  7. ↑ Statue of Liberty. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  8. ↑ Yosemite National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  9. ↑ Chaco Culture. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  10. ↑ Hawaii Volcanoes National Park. UNESCO. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  11. ↑ Monticello and the University of Virginia. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  12. ↑ Taos Pueblo. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  13. ↑ Taos Pueblo. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  14. ↑ Waterton-Glacier International Peace Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  15. ↑ Papahānaumokuākea. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  16. ↑ Monumental Earthworks of Poverty Point. UNESCO. (Hozzáférés: 2014. június 23.)
  17. ↑ San Antonio Missions. UNESCO. (Hozzáférés: 2015. július 8.)
  18. ↑ The 20th-Century Architecture of Frank Lloyd Wright. UNESCO. (Hozzáférés: 2019. július 9.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_Amerikai_Egyesült_Államok_világörökségi_helyszínei&oldid=22996027”