Szerkesztő:Milei.vencel/18v

1800–1812: I. (Bonaparte) Napóleon hódító hadjáratai Európában.
- 1804: Napóleon Franciaország császárává koronázza saját magát
- 1805: Az austerlitzi csata („a három császár csatája”) - Napóleon legyőzi az osztrákokat és az oroszokat
- 1809: Az ocanai csatában a francia csapatok megsemmisítő vereséget mérnek a spanyol seregre
- 1812: Napóleon az Orosz Birodalom ellen indul. Bevonul Moszkvába, de a tél folyamán a visszavonuló francia sereg nagy része elpusztul.
- 1813: Lipcsei "népek csatája" - Napóleon súlyos vereséget szenved
- 1814–15: A bécsi kongresszus újrarajzolja Európa térképét.
- 1815: Napóleon végső veresége a waterloo-i csatában
1820: Forradalmi megmozdulások Dél-Európában
1821–1831: Görög szabadságharc a török uralom ellen. Az ország elnyeri függetlenségét.

1830–1831: Lengyel felkelés a felosztott országban az Orosz Birodalom ellen.
1837: Viktória királynő kerül Nagy-Britannia és Írország trónjára
1848: Forradalmak Európában.
- Kitör az 1848. februári forradalom Franciaországban. A Kommunista kiáltvány kiadása. Elsöprik a királyságot.

1853–56 Oroszország elleni krími háború, Nagy-Britannia, Franciaország és az Oszmán Birodalom részvételével.
1856: A havasalföldi román fejedelemségben megépül a világ első olajfinomítója.

1870–71: Porosz–francia háború. Következményeként a német területek egyesítésével létrejön a Német Birodalom, az itáliai államok egyesítésével pedig a mai Olaszország.
1877–78: Orosz-török háború. Az Oszmán Birodalom elveszti balkáni területeit. A mai Románia, Bulgária és Szerbia megszületése.
1885: A Berlini Konferencia során a nagyhatalmak felosztják egymás között Afrika területét.

1894: A franciaországi Dreyfus-ügy, az antiszemitizmus politikai térhódításának kezdete Európában.
1896: Az első újkori olimpiai játékok megrendezése Athénban.

1890-es évek: Kivándorlás Amerikába. Európaiak milliói hagyják el szülőföldjüket a jobb élet reményében.

1803: Az Amerikai Egyesült Államok megvásárolja Louisiana államot Franciaországtól.

1808: Az Egyesült Államokban életbe lép a rabszolgák behozatalát tiltó, előző évben hozott törvény.
1810–21: A latin-amerikai országok szabadságharca és függetlenné válása.
1812–1814: Amerikai-brit háború

1840: Új-Zélandot brit gyarmattá nyilvánítják.
1846–1848: Mexikói–amerikai háború, az Egyesült Államok területi gyarapodása.
1848: A kaliforniai aranyláz kezdete.
1861–65: Amerikai polgárháború az északi Unió és a déli Konföderáció államai között. A háború az északiak győzelmével és a rabszolgaság felszámolásával végződik, amit újjáépítés, majd az ország robbanásszerű gazdasági fejlődése követ.
1867: Az USA megvásárolja Alaszkát az Orosz Birodalomtól.
1869: Az USA-ban átadják az első kelet-nyugati vasútvonalat.
1872: A Little Bighorn-i csatában a területüket védő sziú és sájen indiánok győzelme az amerikai csapatok felett.
1877: Nagy vasúti sztrájk az Egyesült Államokban, a világ első országos méretű munkásmegmozdulása.
1878: Az első nyilvános telefonvonal üzembe helyezése az Egyesült Államokban.
1886: A New York-i szabadságszobor felavatása.
1890-es évek: Nagy bevándorlás Európából Amerikába a jobb élet reményében.

1839–1842: Az első ópiumháború Kínában. Hongkong brit uralom alá kerül.
1851–64: Taiping felkelés Kínában. A történelem legvéresebb polgárháborúja csaknem 20 millió áldozattal.
1854: Japánt rákényszerítik két kikötőjének megnyitására a külföldi kereskedők előtt.
1856–60: Második ópiumháború néven a brit, francia, orosz és amerikai gyarmatosítók hadjárata Kína ellen. A pekingi császár nyári palotáját lerombolják, Kína félgyarmati sorba süllyed.
1857: Szipojfelkelés az angol gyarmatosítók ellen Indiában. A következő évben leverik.
1859: Megkezdődik a francia behatolás Indokínába.
1868: Véget ér Japánban a majdnem 800 évig tartó sogonátus rendszere. A Meidzsi-korszak kezdete.
1873: Jelentős reformokat vezetnek be Japánban
1876: Az Oszmán-Török Birodalom alkotmányos monarchiává alakul.
1866–69: Meidzsi-restauráció Japánban az európai civilizációs vívmányok elsajátítására.
1886: A britek befejezik Burma gyarmatosítását
1887: Létrejön Francia Indokína
1898: Az európai nagyhatalmak újabb területeket szereznek Kínától.
1900: Bokszerlázadás Kínában, amelyet a gyarmatosító nagyhatalmak a következő évben kegyetlenül levernek.

1880: Megkezdődik a francia behatolás a Kongó-medencébe.
1882: Nagy-Britannia a Szuezi-csatorna védelmében megszállja Egyiptomot.
1884: A németek megalapítják Német Délnyugat-Afrika, Kamerun és Togo gyarmatot.
1885: A Berlini Konferencia során az európai nagyhatalmak felosztják egymás között Afrika területét.
1885: Kongó belga gyarmat lesz, Belga Kongó néven. Madagaszkár francia gyarmat lesz. Német Kelet-Afrika gyarmat alapítása