Mátészalka–Csenger-vasútvonal
Mátészalka–Csenger-vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vonalszám: | 114 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal: | Mátészalka–Csenger | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hossz: | 33 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Maximális sebesség: | 50 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátészalka–Csenger-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Szatmári-síkság déli részén haladó Mátészalka–Csenger-vasútvonal a MÁV 114-es számú, egyvágányú, nem villamosított 33 km hosszú mellékvonala.
Története
A Szatmár-Mátészalkai HÉV társaság 49,3 km hosszú vasútvonalát 1908. augusztus 1-jén adták át a forgalomnak.[1] A helyiérdekű vasútvonal a MÁV Szatmárnémeti–Nagykároly fővonalából a Szatmárnémeti gőzfűrész állomásnál ágazott ki, mintegy 4 km-re Szatmárnémeti állomástól. A vonal másik vége Mátészalka állomáson a Szabolcs vármegyei HÉV társaság vonalaihoz csatlakozott. A síkvidéki jellegű vasútvonal építése, a magas töltések miatt, jelentős földmunkát igényelt. A legnagyobb műtárgy a vasszerkezetű 48 m fesztávolságú Kraszna-csatorna híd volt. A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű sínekből építették.
A vasútvonalat a trianoni határ kettévágta, a határátmeneten Csenger és Óvári között a síneket felszedték. Miután 1940-ben a második bécsi döntés visszaadta Észak-Erdélyt, a forgalom 1940. november 19-én újraindult, azonban 1944. október 24-én újból megszűnt a határátmenet, a pályát felbontották. Román oldalon a 14 km hosszú Óvári–Szatmárnémeti gőzfűrész vonalszakaszt 1972-ben szüntették meg.
A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt.[2] A vasútvonalon a 2010/2011. évi menetrendváltástól újra elindultak a vonatok.[3]
Forgalma
A vonalon Bzmot motorvonatok járnak.
Menetrend szerinti közlekedés
A vasútvonalon a 2013/2014 évi menetrend szerint minden nap 2 járat közlekedik oda és vissza.
- 1. járat Mátészalkáról indul 11:15 perckor és érkezik Csengerre 12:05 perckor
- 2. járat Mátészalkáról indul 14:00 órakor és érkezik Csengerre 14:50 perckor
- 1. járat Csengerről indul 12:10 perckor és érkezik Mátészalkára 13:00 órakor
- 2. járat Csengerről indul 15:05 perckor és érkezik Mátészalkára 15:50 perckor
Változást csak pénteken tapasztalhatunk, ugyanis visszaállítottak egy Debrecentől Csengerig átszállás nélkül közlekedő vonatot. Ez a vonat ezután csak Mátészalkáig közlekedik vissza.
Pénteki menetrend:
- 1. járat Mátészalkáról indul 14:00 órakor és érkezik Csengerre 14:50 perckor
- 2. járat Debrecenből indul 15:57 perckor, Mátészalkára 17:52 percre érkezik és tovább indul 17:54 perckor és 18:44 perckor érkezik Csengerre
- 1. járat Csengerről indul 15:00 órakor és érkezik Mátészalkára 15:50 perckor
- 2. járat járat Csengerről indul 19:00 órakor és érkezik Mátészalkára 19:50 perckor
Jegyzetek
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 196. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-311-4)
- ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
- ↑ Újranyíló vonalak – Indóház Online