Martinique
| |||||
![]() | |||||
Ország | ![]() | ||||
Régió | Martinique | ||||
A megye száma | 972 | ||||
Székhely | Fort-de-France | ||||
Hivatalos nyelv | francia, kreol | ||||
Politikai státusz | Franciaország tengerentúli megyéje | ||||
Terület – Teljes – ebből víz |
1 100 km² 4,2% | ||||
Népesség – Teljes – Népsűrűség |
375 063 fő (2021)[1] 347,8 fő/km² | ||||
Pénznem | Euró (€) (EUR )
| ||||
Időzóna | UTC–4 | ||||
TLD | .mq | ||||
Weboldal | www.cr-martinique.fr | ||||
Hívószám | +596 1
| ||||
1 Nem szükséges Franciaországból és a többi tengeren túli területekről. | |||||
![]() |
Martinique [maʀtiˈnik] (Martinique-kreol nyelven Matinik vagy Matnik) sziget a Karib-tengerben. A Kis-Antillák része. Jogi státuszát tekintve Franciaország egyik tengerentúli megyéje.
Földrajz
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3a/Martinique_relief_location_map.jpg/160px-Martinique_relief_location_map.jpg)
A sziget Budapest területének kb. kétszerese.
Legmagasabb pontja a Montagne Pelée (1397 m).
Története
A szigetet feltehetőleg Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1502-ben. A helyi lakosok Madininának nevezték el, ebből keletkezett a mai neve. Gyarmatosítása 1635-ben kezdődött, amikor a franciák vették birtokba, és cukornád termesztésére rendezkedtek be Afrikából hozott rabszolgákkal. A rövid ideig tartó brit uralom kivételével mindig francia gyarmat volt. 1946. március 19-én lett Franciaország egyik tengerentúli megyéje.
Népesség
Népességének változása
Lakosok száma | 383 806 | 380 877 | 372 594 | 368 783 | 364 508 | 361 225 | 360 749 |
2014 | 2015 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 |
Etnikumok
A lakosság döntő többsége afrikai származású. A statisztika szerint 90% fekete (afrikai) és mulatt (fekete-fehér keverék), valamint ide számítják az indiai-afrikai keverékeket is. A fekete bőrűek többsége az afrikai rabszolgák leszármazottja. Ezenkívül érkeztek ide feketék a karibi térségből is, akiket "más karibi" kifejezés alatt szerepeltetnek a statisztikusok. A más karibiak a kínaiakkal együtt 5%-ot tesznek ki. A fehér (európai) lakosok, akik főként francia származásúak, szintén 5%-nyian vannak.
Nyelv
A szigeten franciául és kreol nyelven beszélnek.
Vallás
A lakosság 95%-a római katolikus, a maradék 5% pedig hindu vagy egyéb vallású.
Védelmi rendszer
A sziget nem rendelkezik saját katonasággal és csendőrséggel, a katonai védelmet Franciaország biztosítja.[2]
Gazdaság
Jelentős a cukornád- és a banántermesztés, amelyre cukoripar, rum- és gyümölcskonzervgyártás települ. Az idegenforgalom szintén jelentős bevételt hoz a sziget számára, a lakosság többsége a szolgáltatási és közigazgatási szférában dolgozik.
Közlekedés
- Közutak hossza: 2105 km[3]
- Repülőterek: Martinique Aimé Césaire nemzetközi repülőtér
- Kikötők: Fort-de-France, La Trinite [4], Le Marin[5]
Turizmus
A legtöbb turista Franciaországból, Kanadából és az Egyesült Államokból érkezik.[6] A szigeten lévő vállalatok nagyjából 16%-a (körülbelül 6000 vállalat), turizmushoz köthető feladatokat lát el, legjelentősebbek az éttermek, szállodák. A turisztikai szektorban körülbelül 6500-an dolgoznak ami az aktív munkaerő 7 %-t teszi ki.[7]
Sport
Lásd: Martinique-i labdarúgó-válogatott.
Képek
-
Céron fekete homokú tengerpartja
-
Les Salines tengerpartja a sziget déli részén
Jegyzetek
- ↑ https://www.worldometers.info/world-population/martinique-population/
- ↑ CIA - The World Factbook -- Martinique. user.iiasa.ac.at. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
- ↑ CIA - The World Factbook -- Martinique. user.iiasa.ac.at. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
- ↑ CIA - The World Factbook -- Martinique. user.iiasa.ac.at. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
- ↑ WPS - Map of ports in Martinique. World Port Source. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
- ↑ „Encyclopedia”. JAMA 279 (17), 1409. o. ISSN 0098-7484.
- ↑ Economy of Martinique : Discover. web.archive.org, 2007. május 28. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
Források
- A Világ országai, Nyír-Karta Bt., 2008
- Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5