Komlós Juci
| Komlós Juci | |
 | |
| Komlós Juci (1937) | |
| Életrajzi adatok | |
| Művésznév | Komlós Juci |
| Született | 1919. február 10. Szabadka |
| Elhunyt | 2011. április 5. (92 évesen) Budapest |
| Házastársa | Földessy Géza |
| Gyermekei | Földessy Margit |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1935–2006 |
| Híres szerepei |
|
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | 1957 |
| Érdemes művész | 1960 |
| További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994) |
| Komlós Juci IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komlós Juci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Komlós Juci (Szabadka, 1919. február 10. – Budapest, 2011. április 5.[1]) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Jászai Mari-díjas vajdasági származású magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Komlós Vilmos és Pintér Irma színészek gyermeke, Komlós András színész testvére, Földessy Géza színész, színházi rendező és színigazgató felesége, Földessy Margit színművész édesanyja.
Családja
Édesapja, Komlós Vilmos (1893–1959) nagyszerű komikus volt, aki évekig játszotta óriási népszerűséggel Sajó szerepét a Hacsek és Sajó című bohózatokban párjával, Herczeg Jenővel.
Édesanyja Pintér Irma (1895–1970) színésznő (komika) volt. Férje mellett játszott 1933-ban a Vica a vadevezős című filmben. Testvére Komlós András,[2] nagybátyja a Jászai Mari-díjas érdemes művész, Tyll Attila volt.
Férje, Földessy Géza (1905–2001) színészként és színházigazgatóként is tevékenykedett. Pályája során minden szerepkörben fellépett. 1948-ban külföldre települt, és Münchenben színházat alapított. Férje disszidálása miatt Komlós Jucit retorziók érték itthon. Elváltak.
Gyermeke Földessy Margit, Balázs Béla-díjas színésznő. A Földessy Margit Színjáték- és Drámastúdió (IBS Színpad) színházi vezetője volt.
Unokája Galántai Márk, aki elektronikus zenével foglalkozik és rendezvényszervező. Dédunokája Galántai Laura.[3] „Margitkám, a lányom szokta emlegetni, hogy ő anyaváró gyerek volt. Ebből kitalálható, hogy nagymamaként volt mit törlesztenem. Akkor már nem is volt annyira fontos a pálya, úgyhogy tőlem telhetően igyekeztem is. Én voltam a legjobb cinkosa Márk unokámnak, aki lehet, hogy éppen ezért nem lett színész. Viszont a dédunokám, Laura minden megnyilatkozásában ott látom az őskomédiást.”[4] „A Szomszédok egyik fejezetében az egyik jelenetben valódi család lépett a kamera elé. Takácsné, a népszerű Lenke néni (azaz Komlós Juci) saját lányával, Földessy Margit színésznővel és annak fiával, Galántai Márkkal együtt szerepelt.”[5]
Életpályája
Pestszentlőrincen, az egykori Állami lakótelepen lakott és a Gulner Gyula utcai Általános Iskolában kezdte tanulmányait.[6] Rózsahegyi Kálmán színművészeti iskolájában végzett, 1935-ben. Először a Király Színházhoz szerződött, majd Szegeden, Miskolcon, a Szabad Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is játszott. 1947 után a Művész Színház, a Magyar Színház és a Vidám Színpad művésze lett. 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházában, 1957-től a József Attila, 1965-től kezdve pedig a Thália Színházban lépett fel. 1977 óta a Nemzeti Színház tagja. Eleinte naiva- és szubrettszerepeket játszott, később jelentős karakterszínésznővé vált. A színház mellett számos jelentős filmben szerepelt, így például az Aranyemberben is. A közönség jól ismerhette a Szomszédok című teleregény Lenke nénijeként. A Színház és Filmművészeti Egyetem 2005-ben – munkássága elismeréseként – felmentette az órák látogatásának kötelezettsége alól és kiállította neki a színész-diplomát.
Színházi szerepei
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1947–): 85. Ugyanitt negyvenkét színházi fotón is látható.[7]
- Szakonyi Károly: Adáshiba – Bódogné
- Shakespeare: Hamlet – Ophélia
- Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy – Gauthier Margit
- Móricz: Légy jó mindhalálig – Nyilas Misi
- Robert Thomas: Nyolc nő – Mamy, a nagymama
- Rostand: Cyrano de Bergerac – Roxane
- Bakonyi–Kacsóh: János vitéz – Iluska
- Brecht–Weill: Koldusopera – Polly
- Lavrenyov: Leszámolás – Tatjana
- Heltai: A néma levente – Zilia
- Harsány: A bolond – Ársayné
- Sardou-Csanak Béla-Szenes Iván: Váljunk el – Cyprienne
- Sardou: A szókimondó asszonyság – Hübscher Kata
- Lope de Vega: A kertész kutyája – Diana
- Thomas Mann-Krystina Skuszanka: Mario és a varázsló – Angiolieriné
- Tóth Ede: A falu rossza (Finum Rózsi
- Fejes: Mocorgó – Klein néni
- Agatha Christie: A vád tanúja – Miss Plimsoll[8]
- Örkény István: Macskajáték – Cs. Bruckner Adelaida [hang][9]
Filmjei
Játékfilmek
- Forog az idegen (1936)
- Kis Katalin házassága (1950) – Lujzi
- Vihar (1951) – Csonka Mária, a gépállomás igazgatója
- Semmelweis (1952) – Mrs. Semmelweis
- A harag napja (1953) – Magda
- Rokonok (1954)
- Az élet hídja (1956)
- A megfelelő ember (1959) – Csabai Ilona tanárnő
- Szerelem csütörtök (1959) – Aranka néni, Máró felesége
- Próbaút (1960) – Takács Aranka
- Négyen az árban (1961) – Farkasné
- Az aranyember (1962) – Teréza
- Esős vasárnap (1962) – Ági anyja
- Fagyosszentek (1962) – Czimerné, Olga
- Húsz évre egymástól (1962) – Bálint Istvánné
- Özvegy menyasszonyok (1964)
- Beszélő (1967)
- Holtág (1967; rövid játékfilm)
- Együtt (1971; rövid játékfilm) – Alezredesné
- Lányarcok tükörben (1972) – Vendég a presszóban
- A szerelem hétköznapjai (1973)
- A tanévzáró (1975; rövid játékfilm) – Szülő
- Kísértés (1977) – Trafikos nő
- BUÉK! (1978) – Személyzetis
- Tündér Lala (1981) – Kencefice
- Aranyidő (1986)
- Macskafogó (1986) – Idős egérhölgy a banknál (hang)
Tévéfilmek, televíziós sorozatok
- Másnap (1958) – Lili
- Prakovszky a siket kovács (1963)
- Nadrág és szerelem (1965)
- Princ, a katona (1967; tévésorozat) – Pancsa anyja (11. részben)
- Bors 1-15. (1968) – Börtönigazgató főnövér
- Valaki csenget (1968) – Margitka, Korpás felesége
- Kalevala (1969)
- Ászja (1971)
- Öt férfi komoly szándékkal (1971)
- Poldini úr (1971)
- Villa a Lidón (1971)
- Az ember melegségre vágyik (1972) – Irénke
- Kiskirályok (1972) – Mme Doury (2 részben)
- A bolondok grófja (1973) – Márta
- Lázadók (1973) – Pethőné
- Zenés TV színház (1973)
- - Ejnye, Cecília! – Anyós
- - A szüzek városa – Mrs. Richards
- Felelet 1-8. (1974) – Neiselné
- A peleskei nótárius (1975) – Notárisné
- Magyarország 1849 (1975)
- Néhány első szerelem története (1975)
- Tisztesség minden áron (1975) – Guiguitte
- Kisfiúk és nagyfiúk (1975)
- Százéves asszony (1976) – Mama
- Az ész bajjal jár (1977)
- Petőfi 1-6. (1977) – Fogasné (3. részben)
- Z. szerkesztő emlékezetes esetei 1-5. (1977)
- A zebegényiek (1978) – Nagymama
- Baleset (1978)
- Mire megvénülünk 1-6. (1978) – Nagymama (3 részben)
- Az örök Don Juan (1979)
- A gyilkos köztünk van (1980) – Mamy
- Családi kör (1980)
- Gazdag szegények (1980) – Kömény Zsuzsa
- A hamu alatt (1981)
- A legnagyobb sűrűség közepe (1981)
- Glória (1982)
- Mint oldott kéve 1-7. (1983) – Berthe néni
- Különös házasság 1-4. (1984) – Bernátné
- Kismaszat és a Gézengúzok (1984) – Horváth néni
- Lakótelepi mítoszok (1985)
- Vásár (1985)
- Gréti…! (egy kutya feljegyzései) (1986) – Mária (Idős hölgy) (hang)
- Míg új a szerelem (1986) – Toledó grófné
- Egy gazdag hölgy szeszélye (1987) – Keserűné Balla Irén
- Micike és az Angyalok (1987)
- Szomszédok (1987-1999) – Takács Lenke
- Birtokos eset (1989)
Szinkronszerepei
Filmek és sorozatok részei
Miss Marple-filmográfia
| Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1984 | Holttest a könyvtárszobában | Miss Jane Marple | Joan Hickson | 1987 |
| A láthatatlan kéz | 2001 | |||
| Gyilkosság meghirdetve | 1987 | |||
| Egy marék rozs | ||||
| 1986 | Gyilkosság a paplakban (1. szinkron) | 1992 | ||
| Takard el az arcát! | 2003 | |||
| A Bertram Szálló (első-két szinkron) | 1988 | |||
| 2003 | ||||
| Nemezis (1. szinkron) | 1989 |
Hangjáték
- Gál-György Sándor: Beethoven (1952)
- Lukovszkij: Az örök éjszaka titka (1952)
- Harald Hauser: A weddingi per (1953)
- Kocsonya Mihály házassága (1957)
- Cao Jü: Zivatar (1959)
- Hendrick Klára - Tasnádi Éva: Utazás a széllel bélelt papucsban (1959)
- Vidor Miklós:A meglepetés (1961)
- Gál Zsuzsa: Vaszilij herceg (1962)
- Gyárfás Miklós: Kisasszonyok a magasban (1962)
- Passuth László: A holtak nem harapnak (1962)
- Karinthy Ferenc: Hátország (1964)
- Rodari-Sardarelli: A vágy füve (1964)
- Kuznyecov: Itthon (1966)
- Giles Cooper: A sültgalamb (1968)
- Németh László: II. József (1970)
- Gábor Andor: Dollárpapa (1971)
- Balassi Bálint: Szép magyar komédia (1976)
- Zala Zsuzsa: Matróz Jack (1976)
- Alexandru Kiritescu: Szarkafészek (1977)
- Leonyid Leonov: Jevgenyija Ivanovna (1977)
- Szamuil Aljusin: Ha hinni tudnál (1979)
- Bárány Tamás: Egy boldog família (1983)
Elismerései
.JPG)
Városmajor utca 49.
- Jászai Mari-díj (1957)
- Érdemes művész (1960)
- SZOT-díj (1989)
- Erzsébet-díj (1989, 1991)
- Déryné-díj (1999)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1998)
- A Nemzet Színésze (2002)
- Pestszentlőrinc–Pestszentimre díszpolgára (2004)
Emlékezete
- 2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.
- 2021-ben közterületet neveztek el róla Budapest II. kerületében. A színésznő emlékét őrzi a Józsefhegyi utca 26. és 28/a közötti rész.[17]
Jegyzetek
- ↑ http://www.fn.hu/kultura/20110406/elhunyt_komlos_juci/
- ↑ Testvérével, Komlós Andrással egy alkalommal szerepeltek együtt a színpadon. Az előadás címe: Adáshiba. A bemutató a Játékszínben volt, 1984. december 23-án.
- ↑ Bóta Gábor et al. (2004: 123).
- ↑ Stílus és Életmód/Komlós Juci 90: a nemzet nagymamája
- ↑ Szomszédok rajongói honlapja/Kulisszatitkok – A–Z-ig. [2009. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 24.)
- ↑ [1][halott link]
- ↑ 2011. április 6-i lekérdezés
- ↑ Az utolsó színpadi jelenlét. IBS Színpad, 2003. október 11. Az egyetlen alkalom, amikor lányával egy darabban szerepelhetett.
- ↑ A Színházi adattárban regisztrált utolsó bemutató. Időpont: 2006. január 21.
- ↑ A szinkron 1972-ben készült, és a hazai mozikban 1973. május 24-én mutatták be.
- ↑ A szinkron 1979-ben készült, és televízión 1989. december 5-én adták le.
- ↑ A szinkron 1982-ben készült, és televízión 1987. október 31-én adták le.
- ↑ A szinkron 1977-ben készült, és a hazai mozikban 1978. július 20-án mutatták be.
- ↑ A szinkron 1986-ban készült, és televízión 1988. június 8-án adták le.
- ↑ A szinkron 1987-ben készült, és televízión 1988. augusztus 20-án adták le.
- ↑ A szinkron 1988-ban készült, és televízión 1991. január 5-én adták le.
- ↑ https://index.hu/belfold/2021/04/27/tul-keves-norol-neveztek-el-utcat-a-ii.-kerulet-szerint/
Irodalom
- Bóta Gábor–Gedeon András–Vadas Zsuzsa–Váczy András: Komlós Juci, Budapest Print, Budapest, 2004.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- [https://wikidata-externalid-url.toolforge.org/?p=345&url_prefix=https://www.imdb.com/&id=nm0464695 nm0464695/ Komlós Juci] az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- [https://port.hu/jump/person-18400 18400 Komlós Juci] a PORT.hu-n (magyarul)
- Komlós Juci az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
További információk
- HMDB
- Filmkatalógus.hu
- in memoriam
- Komlós Juci a Kisvárosi Történetek oldalán [2]
- Magyar színésznők
- Szabadkaiak
- Pestszentlőrinciek
- A Nemzet Színésze cím tulajdonosai
- Jászai Mari-díjasok
- Déryné-díjasok
- A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai
- 1919-ben született személyek
- 2011-ben elhunyt személyek
- SZOT-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Magyar szinkronszínészek
- Erzsébet-díjasok
- Zsidó származású magyarok