Hacsek és Sajó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Hacsek és Sajó, egy Vadnay László által megteremtett kabaréjelenet, illetve a két szereplő neve.

A későbbiekben sok Hacsek és Sajó jelenet született több író tollából is. A fogalommá vált jelenetek első előadói – harminc éven át – Herczeg Jenő és Komlós Vilmos voltak.


„ "Az orvos azt mondta üljek egy ceruzára
???
Szerinte pár napig hegyen kell tartózkodnom."[1]		 ”

Tartalomjegyzék

A keletkezés története [szerkesztés]

1928-ban, az Andrássy úti Színház nem fogadta el Vadnay szinopszisát. A kabaréban is színházat játszó társulat vezetői[2] visszadobták az ötletet. Kifogásolták a cselekmény nélküli párbeszédes jelenetet, rá akarták venni a szerzőt, hogy bővítse a szereplők számát egy feleséggel. Vadnay a javaslatot nem fogadta el, és átsétált a konkurenciához a Teréz körútra. A Terézkörúti Színpad színpad igazgatójának, Nagy Endrének a következő volt a véleménye:

„Meg lehet próbálni, de ne ~Két ember beszélgetése legyen a címe.”

A szerző így emlékezik[3]:

„Genfben nem tudom, hányszor ült össze a békekonferencia. Gondoltam. írni kellene erről egy kis tréfát, ahogy két pesti polgár elképzeli a békecsinálást. A téma megvolt, most már csak két pesti hangzású név kellett. Felütöttem a telefonkönyvet, behunyt szemmel ráböktem ceruzámat, és ahol eltaláltam, ott állt Hacsek. Aztán megint böktem, ez volt a Sajó. Így születtek.”

Az első jelenet bemutatója 1929-ben volt.

Évtizedekre prolongálva [szerkesztés]

Vadnay párbeszédes jelenete az újdonság erejével hatott. A pesti kabarék műsorát korábban konferanszokból, vicces magánszámokból, kuplékból, sanzonokból, egy felvonásos jelenetekből szerkesztették. Az egyszerű dramaturgiára épülő jelenet humorforrása a két ellentétes figura civódására épült. Sajó kissé vonalas, ellenzős, könnyen dühbe hozható sznob, a hatalom igéit szajkózó figura volt. Hacsek ennek pont az ellentéte. Színlelt, tetetett hülyeségével -szinte népi hősként- az átlagemberek igazságával bőszítette beszélgető társát. Ezt a két figurát a bemutatón, és ezt követően három évtizeden át -nap, mint nap- Herczeg Jenő és Komlós Vilmos alakította kitűnően, jelentősen hozzájárulva a váratlan sikerhez.

Kellér Dezső emlékezése:

„ ...Volt úgy, hogy kávéház se volt, de a két kávéházi figura akkor is egzisztált. Mi minden történt közben, de Hacseket és Sajót semmi sem zavarta. Sajó ugyanúgy dühöngött és verte a márványasztalt, Hacsek ugyanúgy pityergett, szipákolt ijedten és tévesztette össze Gandhit Bandival, a bolettát a rolettával, és a pingpongot egy kínai tábornokkal... ”

Vadnay több mint ezer Hacsek és Sajó jelenetet írt, amelyet rövidesen úton-útfélen játszottak, országosan, sőt külföldön is népszerű lett. A nagy siker azonban a szerzőnek jelentős hasznot nem hozott. Csak a Terézkörúti Színpad és a Reggeli újság fizetett honoráriumot. Az illegális előadások, publikálások jogdíját bírósági úton, rentábilisan behajtani nem lehetett.

A politika, illetve annak hatására a Színészkamara a jelenet sikersorozatát is megtörte. A szilencium ideje alatt Komlós Vilmos az Artista Egyesület tagjaként műsorába illesztette a számot. Hacseket egy térdére ültetett bábbal valamint hasbeszéléssel vagy hanglemez bejátszással pótolta.

A háború után, 1953. szeptember 11-ig kellett várni, a két kávéház figura ismételt színre lépéséig. A Vídám Színpadon bemutatott Nem a tükör görbe című kabaré zárószáma volt a Hacsek és Sajó. Az Amerikában letelepedett Vadnay nevét hiába keressük a színlapon...

További írók, előadók [szerkesztés]

Az említett -ötvenhármas- szám írója, Nádasi László[4] volt, aki korábban néhány jelenet társszerzőjeként is ismert volt. Mellette -többek között- Nóti Károly, Görög László, Király Dezső; később Peterdi Pál, Trunkó Barnabás, Kapás Dezső[5], Verebes István és Podmaniczky Szilárd[1] is írt egy-egy opust, a főhősök neveit változatlanul hagyva. Karinthy Frigyes Így írna Einstein „Hacsek és Sajó”-t címmel írt paródiát a népszerű jelenetről [2]. Több későbbi párbeszédes kabaréjelenet is a "Vadnay dramaturgiát" követte. Ezek közül az egyik legismertebb: Komlós János, Jenő és Lujza sorozata.

Kezdetben Vadnay, Herceg Jenővel felváltva, sorozatban játszotta Hacsek szerepét. Komlós Vilmos "váltótársa" Nádasi László volt.

Komlós Vilmos és Herczeg Jenő szerepeit a Vidám Színpadon Kibédi Ervin (Hacsek) valamint Viola Mihály (Sajó), később Hlatky László vette át. Egy felsorolás -a teljesség igénye nélkül- azokról a színészekről, akik tartósan vagy egy-egy alkalommal a két kávéház perlekedő figuráját alakították: Kállay Ferenc, Major Tamás, Benedek Miklós, Szacsvay László, Sas József, Beregi Péter, Heller Tamás, Kern András, Koltai Róbert, Verebes István. 1961-ben, szerzői előadóestjén, a Bartók Teremben[6] Hacsekként Vadnay is játszott. Partnere Mányai Lajos volt.

Könyv [szerkesztés]

  • Hacsek és Sajó Babits Kiadó (1989) ISBN:
  • Hacsek és Sajó összegyűjtött legjobb mókái. Falukönyv-Ciceró Kiadói Kft. (1990) ISBN 963539314

Hanghordozó [szerkesztés]

  • Hacsek és Sajó (Qualiton - LPX 16641 - 1982)
    • Békekonferencia[7]
    • Csicsóné, Deákné, Bodóné
    • A víznagykereskedő (Társzerző: Nádassy László)
    • A billikom (Társzerző: Nádassy László)
    • A fiam alsóba jár
    • A dzsembori
    • Hacsek az őszi vásáron
    • Sajóné sportol
    • Boording house
    • Californiai poppy
    • Bridge

Hang és kép [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Az idézet a Bagoly című jelenetből való.
  2. ↑ Az igazgató ekkor, Weitheimer Elemér, a kiegészítést illetve elutasítást javasló dramaturg Barabás Lóránt volt.
  3. ↑ Részlet a New Yorkban, 1959-ben megjelent kötet előszavából
  4. ↑ Vezeték neve egyes forrásokban: Nádasy, Nádassy, Nádassi
  5. ↑ Kapás Dezső egy egész estés kabarét írt és rendezett a Mikroszkóp Színpadon. Az előadás címe: Hacsek és Sajó a történelemben. A bemutató dátuma: 1987. október 12, a szereplők Agárdy Gábor, Balázs Péter és Szombathy Gyula voltak.
  6. ↑ 1967-től Pesti Színház
  7. ↑ Nem az első változat


Források [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hacsek_és_Sajó&oldid=12914115”