Háromhatalmi egyezmény

Románia ünnepélyes csatlakozása az egyezményhez

A háromhatalmi egyezményt (németül: Dreimächtepakt, olaszul: patto tripartito) a három tengely-nagyhatalom, Japán, Németország és Olaszország kötötte meg Berlinben, 1940. szeptember 27-én, tízéves időtartamra garantálva egymás kölcsönös politikai, gazdasági és katonai támogatását „a nagy kelet-ázsiai térre és az európai területekre vonatkozó törekvéseiket illetően”.

Az egyezményt Japán részéről Kuruszu Szaburó berlini nagykövet, német részről Adolf Hitler kancellár, Olaszország részéről Galeazzo Ciano külügyminiszter írta alá.

Az szerződést 1941-ben kiegészítették egy ponttal, miszerint háború esetén bármely szerződő fél csak a másik kettő beleegyezésével köthet fegyverszünetet.

A megállapodáshoz később csatlakozott Magyarország, Románia, Szlovákia, Bulgária és Jugoszlávia, majd az utóbbi szétesése után a Horvát Állam is.

Előzménye

A háromhatalmi egyezmény előzménye az 1936-ban Japán és Németország által megkötött antikomintern paktum volt, amelyhez Olaszország is csatlakozott. Az Antikomintern Paktum elsősorban a Szovjetunió elleni összehangolt együttműködést jelentette. A háromhatalmi egyezmény ezt kiszélesítette.

Jelentősége

Mivel mindhárom ország területi terjeszkedésre készült, az egyezmény tulajdonképpen Európa és Kelet-Ázsia hatalmi felosztását jelentette. A kölcsönös támogatás arra az esetre vonatkozott, ha „a három szerződő fél egyikét olyan hatalom támadja meg, amely jelenleg nem vesz részt az európai háborúban vagy a kínai-japán konfliktusban.”

Ezzel létrejött a „tengely”, a szövetséges hatalmak ellenfele a második világháborúban.

Az egyezmény elsősorban Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, tehát a későbbi szövetségesek ellen irányult, akik számára egy kétfrontos háború fenyegetését idézte elő.

1940. októberében és novemberében német-szovjet megbeszélések folytak az Szovjetunió egyezményhez való esetleges csatlakozásáról. A csatlakozás csak azért nem jött létre, mert a náci Németország és a kommunista Szovjetunió nem jutott egyezségre a befolyási területeket illetően.

Tagok

A Magyar Királyság 1940. november 20-án, a Román Királyság november 23-án, a Szlovák Köztársaság november 24-én, a Bolgár Cárság pedig 1941. március 1-jén csatlakozott a paktumhoz. 1941. március 25-én az egyezmény részese lett a Jugoszláv Királyság is, németbarát kormányát azonban már két nap múlva megdöntötte egy puccs, ami végül Jugoszlávia német–magyar–olasz–bolgár megszállásához (és Teleki Pál magyar miniszterelnök öngyilkosságához) vezetett.

Miután Jugoszlávia romjain megszületett a Független Horvát Állam, ez az új állam is csatlakozott a tengelyhez, 1941. június 27-én.

Források

• Az egyezmény szövege
• Jegyzőkönyv Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásáról
• Réti György: Magyarország és a háromhatalmi egyezmény

További információk

• Joachim von Ribbentrop: Az idő a háromhatalmi egyezmény rendet teremtő hatalmai számára dolgozik; s.n., s.l., 1942
• Réti György: Budapest – Róma Berlin árnyékában. Magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok a Gömbös-kormány megalakulásától a berlini háromhatalmi egyezményig, 1932–1940; Eötvös, Bp., 1998