Hájó

Hájó (Haieu)
A Szent László-kápolna
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Váradszentmárton
Rang	falu
Községközpont	Váradszentmárton (Sânmartin)
Irányítószám	417501
SIRUTA-kód	26635
Népesség
Népesség	1446 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	34
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′ 37″, k. h. 21° 59′ 50″46.993705, 21.99709
A Wikimédia Commons tartalmaz Hájó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hájó (Haieu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Nagyváradtól délkeletre, Félixfürdőtől keletre, a Pecze-patak és a nagyvárad–belényesi vasútvonal mentén, Rontó, Betfia és Kardó közt, Püspökfürdő szomszédságában fekvő település.

Nevének eredete

Neve a Pecze-pataknak középkori Hévjó elnevezéséből ered, melyet később Héjó-ra, végül pedig Hájó-ra ferdítettek el.

Története

Árpád-kori település, mely egykor nem a mai helyén, hanem a temető és Hájó ősi, de 1857-ben átalakított temploma körül állt.

Nevét már 1249-ben említette oklevél Hewyo néven.

1272–1290 között Heyo ~ Hewio, 1332–1337 között Hevio, Heyo, Hevio, 1374-ben Heyo, Heuio, 1552-ben Hayo, 1808-ban Hajó, 1888-ban és 1913-ban Hájó néven írták.

1249-ben IV. Béla király a Geregye nemzetségből származó Pál országbíró, zalai főispánnak adományozta. Később azonban IV. László király Pál fia Miklós vajdától kártételei miatt elkobozta és a váradi káptalannak adta. Ebben az időben a község lakosai az adó- és tizedfizetés alól fel voltak mentve és csak a váradi vár számára tartoztak meszet égetni.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

„	Hájó, Bihar vármegyében, dombos helyen, 287 görög katholikus lakossal, s anyatemplommal. Határa 1000 hold, ... Határán van a híres váradi meleg fördők egyike, melly Püspökfördőnek neveztetik. Szinte inen ered a Pecze vize, mellyen az uraságnak nagy malma van 4 kőre, s mivel télen sem fagy be, 7000 vft haszonbért is fizetnek érte az izraeliták. Birtokosa a váradi deák püspök.	”

1910-ben 522 lakosából 86 magyar, 436 román volt. Ebből 47 római katolikus, 409 görögkatolikus, 26 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

Hájóhoz tartozott Szent László- vagy Püspökfürdő is, mely a település határában található.

Látnivalók

• Szent László-kápolna

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.