Felsőkocsoba
Megjelenés
Felsőkocsoba (Cociuba Mică) | |
Felsőkocsoba görögkeleti fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Vasaskőfalva |
Rang | falu |
Községközpont | Vasaskőfalva |
Irányítószám | 417367 |
SIRUTA-kód | 30363 |
Népesség | |
Népesség | 516 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 35′ 54″, k. h. 22° 32′ 04″46.598375°N 22.534501°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 54″, k. h. 22° 32′ 04″46.598375°N 22.534501°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkocsoba témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőkocsoba (Cociuba Mică), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Bihar-hegység alatt, Vaskohtól északra, a Köves-Körös jobb partján, Felsőpojtény és Gurány közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Felsőkocsoba, Kocsoba nevét 1587-ben említette először oklevél Kochioba néven. 1600-ban Koczuba, 1808-ban Kocsuba, 1913-ban Felsőkocsoba néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, 239 óhitü lakossal, anyatemplommal, patakkal. Urbéri szántó 60, rét 40, legelő 80, majorsági erdő 1200 hold. Birja a váradi görög püspök.”
1910-ben 386 lakosából 377 román, 9 német volt. Ebből 377 görögkeleti ortodox, 9 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- 1715-ben épült ortodox fatemploma a romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01136 sorszámon szerepel.[1]
Galéria
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.