Dunacsún
| Dunacsún (Čunovo) | |||
 | |||
| A Szent Mihály-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Pozsonyi | ||
| Járás | Pozsonyi V. | ||
| Rang | Pozsony városrésze | ||
| Első írásos említés | 1232 | ||
| Polgármester | Gabriela Ferenčáková | ||
| Irányítószám | 851 10 | ||
| Körzethívószám | 02 | ||
| Forgalmi rendszám |
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1635 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 130 m | ||
| Terület | 18,62 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 01′ 47″, k. h. 17° 11′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 47″, k. h. 17° 11′ 56″ | |||
| Dunacsún weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunacsún témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Dunacsún (szlovákul és horvátul: Čunovo, németül: Sarndorf) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.
Fekvése
A település Pozsony központjától 15 kilométerre délre fekszik, közvetlenül Szlovákia és Magyarország határa mellett, a Duna jobb partján. Az országhatár magyar oldalán a legközelebbi település Rajka, amelynek központjából Dunacsún közúton közvetlenül is megközelíthető; az összekötő út szűk két kilométeres magyarországi szakaszának számozása 1409-es, a szlovák oldali útszámozás nem tisztázott.
Nevének eredete
Nevét népiesen a magyar 'csúnya' szóból eredeztetik, de ennek semmi értelme. A 'čunj' régi pannonszláv szó jelentése rév, vagyis folyó átkeléséhez alkalmas hely. Névelőtagja a Duna melletti fekvésére utal.
Története
Területe már a római korban is lakott volt. Az avarok megtelepedését több száz síros 8-9. századi temetője bizonyítja. Először 1232-ben említik „Chun” néven, majd később Sándorfalvának is nevezik. A 16. században a török elől menekülő horvátok telepedtek itt le.[2]
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSUNY. Sandorf. Elegyes falu Mosony Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Duna vize mellett, Oroszvárhoz mintegy fél mértföldnyire, kies helyen, határja homokos, de közép termésű, legelője a’ Dunántúl vagyon, és Guton, Posony Vármegyebéli falunak határjában, réttyei középszerű szénát teremnek, erdeje elegendő volt, míg ki nem vagdalták, vagyonnyaikat jó áron eladhattyák a’ lakosok, de földgyeit, réttyeit, és erdejét is a’ Duna gyakorta elszokta önteni, melly miatt harmadik Osztálybéli.”[3]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csuny, (Sandorf), horváth falu, Moson vgyében, a Duna mellett, ut. p. Rajka. Lakja 650 kath., 20 evang., kath. paroch. templommal. A lakosok birnak 41 1/8 telek után 276 h. harmadik, 552 h. negyedik osztályu szántóföldet, 146 h. rétet. A gazdák főleg csak lovakat és teheneket tartanak. Van 4 vizimalma, derék uradalmi épülete. Birja gr. Zichy Manó; de a Zsitvay család is bir egy nemes udvart.”[4]
A falu a trianoni békeszerződés után még Magyarországon maradt. A második világháború után, 1947-ben csatolták az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 688-an, többségében horvátok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel együtt.
2001-ben 911 lakosából, szlovák 70%, horvát 16%, magyar 10%, cseh 2% volt.
2011-ben 1010 lakosából 778 szlovák, 66 magyar, 124 horvát, 13 cseh.[5]
Nevezetességei
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 18. század második felében épült barokk stílusban.
Kultúra
A szlovákiai horvát települések egyike. 2001-ben 148 horvát lakója volt,[6] 2011-ben már csak 124 fő.[5]
Horvát kulturális egyesületük neve: HKD Čunovo.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ [1]
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 14.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 14.)
- ↑ a b 2011-es népszámlálás. [2013. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 23.)
- ↑ Dunacsún népessége[halott link]
Források
- Sőtér Ágoston 1894: Csúnyi és oroszvári ásatások. Archaeologiai Értesítő 14, 306-310.
- Sőtér Ágoston 1895: Ásatások a csunyi sírmezőn. Archaeologiai Közlemények 19, 87-115.
- Sőtér Ágoston 1898: Csúny - Egy római és egy ismeretlen jellegű temetkezési hely és népvándorláskori (avar) sírmező. In: Mosonvármegyei Emlékkönyv. Magyaróvár, 117-165.
- Hampel József 1905: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn II, 138-163; III, 114-136.
- Fettich Nándor 1927: Újabb fegyvertörténeti adatok a koraközépkori lovasnomádok magyarföldi hagyatékából. Az Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve, 166-171.
- Igor Bazovský 1996: Nález rímskej mince z Bratislava-Čuňova. AVANS 1994, 28.
- Čuňovo 1232-2002.
- Fancsalszky Gábor 2007: Állat- és emberábrázolások a késő avar kori öntött bronz övvereteken. Budapest, 90.
További információk
- Hivatalos honlap (szlovákul)
- A Modern Művészeti Múzeum honlapja (szlovákul és angolul)
- HKD Čunovo
A Pozsonyi V. járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
| Camino Húngaro | Budapest · Normafa · Makkosmária · Budakeszi · Páty · Tök · Zsámbék · Mány · Vasztély · Tarján · Vértestolna · Vértesszőlős / Baj · Tata · Mocsa · Nagyigmánd · Makkpuszta · Ete · Kisbér · Ászár · Bársonyos · Tápszentmiklós · Táp · Nyalka-Kishegy · Pannonhalma · Écs · Győrújbarát · Ménfőcsanak · Győr · Pinnyéd · Abda · Lébény · Károlyháza · Kimle · Máriakálnok · Mosonmagyaróvár · Paprét · Bezenye · Rajka · Dunacsún – Oroszvár – Pozsony / Németjárfalu – Lajtakörtvélyes – Berg · Wolfsthal |  |
|---|---|---|
| Camino Benedictus | ||
