Bélzerénd
| Bélzerénd (Zerindu Mic) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Tőzmiske |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tőzmiske |
| Irányítószám | 317218 |
| SIRUTA-kód | 11469 |
| Népesség | |
| Népesség | 166 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 173 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 21° 38′ 04″46.633655°N 21.634519°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 21° 38′ 04″46.633655°N 21.634519°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bélzerénd (Zerindu Mic) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
Nagyzeréndtől keletre, a Fekete-Körös bal partja közelében, Tamáshida és Vadász közt fekvő település.
Története
Bélzerénd, Zerénd nevét 1326-ban Belzerend néven említette először oklevél. 1512-ben Beel Zelend, 1561-ben Belzelend, 1808-ban Zerénd ~ Bélselénd, Bélzerind, Zerind, 1851-ben Bél-Zerind, 1888-ban Bélzerind, 1913-ban Bélzerénd néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bél-Zerind, Arad vármegyében. Lakja 562 református, anyatemplommal. Róna lapályos határa 4000 hold ... Sok sertést és marhát tenyészt. Vizei a Fekete-Körös, Szartos, Tőz és Leveles folyók, és Kalakompos tó. Földesura báró Simonyi Lajos.”
1910-ben 533 lakosából 489 magyar, 44 román volt. Ebből 13 római katolikus, 454 református, 49 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}