Ugrás a tartalomhoz

Berek Kati

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 02:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Berek Kati
Életrajzi adatok
Születési névBerek Katalin
Született1930. október 7.
Makó
Elhunyt2017. február 26.[1] (86 évesen)
Budapest[2]
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaZolnay Pál (1959–1974)
GyermekeiZolnay János (1959–)
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek1950–2008
Híres szerepeiNyilas Misi
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Regan
William Shakespeare: Lear király
Elekta
Gyurkó László: Szerelmem Elektra
Adela
Federico García Lorca: Bernarda Alba háza
Kata
William Shakespeare: A makrancos hölgy
Mary Tyrone
Eugene O’Neill: Hosszú út az éjszakába
Bodnárné
Németh László: Bodnárné
Claire Zachanassian
Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölg látogatása
Lucifer
Madách Imre: Az ember tragédiája
Sarolt
Szörényi Levente–Bródy János: István, a király
Orbánné
Örkény István: Macskajáték
Díjai
Jászai Mari-díj1957, 1963
Kiváló művész1988
Érdemes művész1970
További díjak
Berek Kati IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Berek Kati témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Berek Kati, Berek Katalin (Makó, 1930. október 7. – Budapest, 2017. február 26.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája

Szülei: Berek József és Rauch Karolina. Már nyolcévesen a Szegedi Nemzeti Színházban szerepelt.[4]

1948–1952 között a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) tagjaként a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. A Főiskola „nagy” osztályába járt: évfolyamtársa volt többek közt: Buss Gyula, Czigány Judit, Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi. Az osztályfőnöke Gellért Endre volt, akit rendkívül nagyra tartott.[4]

1952-ben a Főiskola elvégzése után a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek tizennyolc éven át volt rendes tagja. 1970-ben Gyurkó László íróval és Szigeti Károly koreográfussal alapító tagja volt a 25. Színháznak, ahol 1974-ig dolgozott. Mellette előadóesteket tartott, tanított, rendezett és írt. 1974–1985 között újra a Nemzeti Színházban játszott, viszont Vámos László rendező, igazgatótól nem kapott komoly szerepeket.[4]

A Rivalda 72-73-ban megjelent portréja
Csigó László felvétele

1985-től a győri Kisfaludy Színházban játszott, ahova Bor József hívta.[4] 1991–1993 között a kecskeméti Katona József Színház színésze volt. Játszott az egri Gárdonyi Géza Színházban és tanította színészmesterségre a balettiskola növendékeit.

A Nemzeti Színház vezető színésznőjeként – sokoldalú jellemábrázoló képességét jól kamatoztatva – mind a hősnői, mind pedig a karakterszerepeket hitelesen formálta meg. Kiváló versmondó, avatott József Attila-előadó: 1972-ben „Játszani is engedd…” címmel közös zenei albumot adott ki a Sebő Együttessel. Kedvenc költője Nagy László, akinek rendszeresen szavalta verseit előadóestjein: „…Nagy Lászlót mondott, akitől most önéletrajzi könyvének címét is kölcsönözte. A hatalom vádja éppen az volt ellene, hogy 'beleugatta Nagy Lászlót az egyetemisták fülébe', ezért kénytelenek voltak a költőnek Kossuth-díjat adni. A művésznőt azonban megbüntették: soha nem kapott Kossuth-díjat!…”[5][6]

Sokat dolgozott, nem kímélte magát, még akkor sem, amikor egy szívinfarktus képében megérkezett az első jel. 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása című darab főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott. Nagyon súlyos állapotban került kórházba, jobb oldala teljesen lebénult, nem tudott beszélni, egy ideig nem is látott.[7] Szívósságával, erős akaratával, több éves távollét után visszaküzdötte magát a színpadra; „…semmihez sem fogható boldogság volt számára ott állni az újonnan felépült Nemzeti Színház nyitó előadásán. Ő képviselte a folytonosságot a régi, Blaha Lujza téri épület és a mostani, új Nemzeti között.”[5]

2000-ben a nemzet színészévé választották, 2007-ben pedig Örökös Tagja lett a Halhatatlanok Társulatának.

2006-ban a Thália Színházban lépett utoljára színpadra a Nénikém, meg én című darabban.[8]

1959-től 1974-ig Zolnay Pál rendező volt a férje, a fiuk, Zolnay János 1959-ben született.[9]

Hosszú betegség után 2017. február 26-án hunyt el.[10]

Emlékére a Duna televízió levetítette az 1968-ban készült Feldobott kő című filmjét.[11] 2017. március 24-én búcsúztatták a budapesti Farkasréti temetőben, ahol Mácsai Pál, Jordán Tamás és Sebő Ferenc búcsúztatták,[12] majd ezt követően a művésznő kérésére szűk családi körben szórták hamvait a Dunába.[13] A búcsúztatón megjelent többek között Bánsági Ildikó, Molnár Piroska, Papadimitriu Athina, Pető Iván, Székhelyi József, Galkó Balázs, Bodrogi Gyula és Tordy Géza.

1957 óta haláláig a budapesti Harcsa utca 2. lakója volt. 2019 májusában emlékére emléktáblát avattak a ház falán.[14]

Színházi szerepei

Berek Katalinként

Berek Katiként

A Gyász előadásban (25. Színház) (Korniss Péter felvétele)

Színházi rendezései

  • Kuan Hang-csong: Tou O igaztalan halála (1971)
  • Gyurkó László: A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála (1973)
  • Marivaux: Két nő között (1979)
  • García Lorca: A csodálatos vargáné (1980, 1986)

Filmszerepei

Könyve

  • Tájkép magammal (lejegyezte Ézsiás Erzsébet) (Budapest, Papirusz Book Könyvkiadó 2004 ISBN 9639263214)

Díjak, elismerések

Jegyzetek

  1. ↑ Meghalt Berek Katalin, a nemzet színésze 444.hu, 2017. 02. 27.
  2. ↑ https://nemzetiszinhaz.hu/muvesz/berek-katalin
  3. ↑ a b c d e Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, PIM46570
  4. ↑ a b c d Magamat nem hiányolom – Berek Kati színésznő. magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
  5. ↑ a b Ézsiás Erzsébet írja róla, aki lejegyezte és szerkesztette a művésznő önéletrajzi könyvét.
  6. ↑ 1930. október 7-én született Berek Kati, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő., hirosnaptar.hu
  7. ↑ Boldog születésnapot! Berek Kati 85 éves. delmagyar.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
  8. ↑ Archivált másolat. [2016. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 2.)
  9. ↑ Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 1, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 157, 1999
  10. ↑ https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-hirek/2017/03/25/nyers-volt-es-valodi-megelt-es-megkapo/
  11. ↑ A Duna TV Berek Katira emlékezik. (Hozzáférés: 2017. február 27.)
  12. ↑ Archivált másolat. [2017. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 24.)
  13. ↑ http://www.hirado.hu/2017/03/17/berek-katalin-bucsuztatasa/
  14. ↑ Berek Kati emléktáblát kapott. filmhu - a magyar moziportál. (Hozzáférés: 2019. május 17.)
  15. ↑ Arc az Internet Movie Database oldalon (angolul)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berek_Kati&oldid=23559562”