Szakály

From the Hungarian Wikipedia
Szakály
Műemlék római katolikus templom (késő barokk, 1743–1748)
Műemlék római katolikus templom (késő barokk, 1743–1748)
Szakály címere
Szakály címere		 Szakály zászlaja
Szakály zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTamási
Jogállásközség
PolgármesterFeuerbach Szabolcs (független)[1]
Irányítószám7192
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség1203 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 18° 22′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 18° 22′ 47″
Szakály (Tolna vármegye)
Szakály
Szakály
Pozíció Tolna vármegye térképén
Szakály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szakály község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Fekvése[edit]

Szakály település a Kapos folyó két partján, Tolna vármegye szívében terül el, a termálfürdőjéről híres Tamásitól 15 kilométerre délre. Területén a 65-ös számú, Szekszárd-Siófok közötti főút halad végig, Regöllyel és Keszőhidegkúttal a 6318-as út kapcsolja össze. A főút és az ugyanitt elhaladó (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal miatt jelentős átmenő forgalma van.

Története[edit]

A rómaiak az i. e. 1 század végén, Pannónia területén kelta-pannon törzseket találtak. Szakályban ilyen kelta település nyomaira bukkantak.

A falu neve már IV. László korában, 1273-ban a korabeli iratokban Szakály, Zakal néven szerepel. Szakállyal szemben, a mostani malom környékén terült el Csernéd, ahol már 1351-ben, majd 1399-től folyamatosan megyegyűlést tartották, egészen 1543-ig, a török betöréséig. Ebben a korszakban annyira ritkán lakott volt a terület, hogy a török adóösszeírók 1573-74-ben mindössze 6 adózót regisztráltak. Csernédet 1581-től rácok lakták. A török kiűzése után Szakály a Tolna megyei településekhez hasonlóan betelepülések révén éledt újjá.

Közélete[edit]

Polgármesterei[edit]

  • 1990–1994: Balogh Árpádné (független)[3]
  • 1994–1998: Balogh Árpádné (független)[4]
  • 1998–2002: Balogh Árpádné (független)[5]
  • 2002–2006: Balogh Árpádné (független)[6]
  • 2006–2010: Balogh Árpádné (független)[7]
  • 2010–2014: Törő Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Törő Péter Ferenc (független)[9]
  • 2019-től: Feuerbach Szabolcs (független)[1]

Népesség[edit]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2012 és 2023 között
Lakosok száma
1490
1387
1356
1352
1333
1308
1305
1255
1216
1203
2012201320142015201620182019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,9% németnek mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,4%, református 3,4%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 10% (22,6% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[edit]

  • Tájház A tájházat 1983-ban avatták fel, mely néprajzi gyűjteményként szolgál. A látogatók a 20. század eleji paraszti élet eszközeivel, berendezési tárgyaival, jellegzetes épületeivel ismerkedhetnek meg itt. (2008 nyarán szándékos gyújtogatás következtében leégett.)
  • Templom A település műemléki látnivalója a 18. században épült római katolikus templom, amelynek szentélye jelentős részben a gótika korából származik (15. század).
  • Közterületen található faragások A falun átutazóknak is feltűnik a festői fekvésű település rendezettsége, valamint a szép, hangulatos közterületek, melyeket Törő György fafaragó művész szép munkái díszítenek. Az 1990-es években fafaragótáborok keretében helyi összefogással szépítették a település arculatát díszkapukkal, emlékhelyekkel, játszóterekkel.

Kirándulási és sportolási lehetőségek:

  • Szőlőhegyi kirándulás Remek kilátás nyílik a környékre. Folyamatban van egy gondozott kilátó kiépítése, illetve hangulatos ligetek kialakítása padokkal, díszcserjékkel.
  • Kapos-parti pihenés és horgászat A folyó partjának turisztikai jellegű kiépítése folyamatban van. A folyóban horgászni is lehet.
  • Lovaglás és sétakocsikázás a faluban és környékén A lovaglás (gyermekek számára pónilovon) és sétakocsikázás biztosítása folyamatban van.

Jegyzetek[edit]

  1. ↑ a b Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  9. ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  10. ↑ Szakály Helységnévtár

Külső hivatkozások[edit]


Kapcsolódó szócikkek[edit]

Retrieved from "https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szakály&oldid=26497216"