Várong
| Várong | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Dombóvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Brunner Dezső (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7214 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 112 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 18° 02′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 18° 02′ 40″ | |||
 Várong
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Várong weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várong témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Várong község Tolna megyében, a Dombóvári járásban.
Fekvése
A falu Tolna megye nyugati szegélyén található. Tájéka szervesen kapcsolódik a külső-somogyi dombvidékhez, amely épp e környéken éri el egyik legmagasabb pontját. A falu ezen dombok déli oldalán, Törökkoppánytól mintegy 5 km-re, délre helyezkedik el. A hajdani Körtvélyesi-patak nyugati dombhajlatán.
Várong zsáktelepülés, hátránya, hogy nehezen közelíthető meg, azonban az elmúlt években elkészült a Lápafőt Dombóvárral összekötő út felújítása, ami jóval lerövidíti a Várongra való eljutás menetidejét. A településen magas a zöldterületek aránya. Közterületeire a parkosítás, fásítás jellemző.
Története
Várong határának egy része a két háború között megtartott Hunyadi-birtokok parcellázása következtében átnyúlt Somogyba is. A 18. század elejétől ismert olyan adat is, amely a falut Somogy vármegyébe helyezi. A Várong körüli települések valamikor mezővárosok voltak: Szakcs, Tamási, Somogyszil a századfordulóig fontos céhes iparral és kereskedelemmel rendelkeztek. A község Szent István korában fordul elő először írott formában. I. István király korában egyébként - mint az Györffy György is említi - a királyi testőrség lakhelye volt. Erre utal a falu neve is, mely a Voering skandináv szót rejti magában, amely későbbi orosz változatban varég formában jeleik meg, jelentése zsoldoskatona, testőr. A falu nevét említi az 1138-ban keletkezett dömösi adománylevél is, amelyben II. Béla és Álmos herceg Várongról harangzókat adományozott a dömösi apátságnak.
Az 1563-1631-ig megmaradt török adóösszeírások adataiból kiderül, hogy a falu folyamatosan lakott maradt, s lakóinak száma a környező településekhez képest sem volt alacsony. A feljegyzésekben rendszeresen 15-18 ház szerepel. Mutatja a falu jelentőségét az is, hogy az 1643. évi missziós jelentés, amelyet a török területeken tevékenykedő papok készítettek, Várongot plébániaközpontként vették számba, melyhez Marosd és Szil is tartozott. Ideiglenes elnéptelenedése inkább a kuruc harcok idején történt. A falu területének a határai is ebben az időben zsugorodtak össze, mert szakcsi tanúk vallomásaiból is kiderült, hogy a két falu valaha határos volt, de a lápafőiek erőszakkal elfoglalták a földterület nagy részét.
1734. május 31. sorsdöntő nap volt Várong életében, ugyanis ezen a napon adta ki Keresztesi János göllei plébános, azt a szállólevelet, aminek hatására újraindult az élet Várongon. Ezután kerülhetett sor az irtásokra, a falu lakói viszonylag kedvező helyzetben éltek. Ezt mutatja 1744-ből egy bizottság jelentése is, amelyik a települési szerződésüket is megtekintette. Az irtásokat és a határ megtisztításának, a mezőgazdaság kialakításának nehéz munkáját a várongiak 1734 és 1767 között végezték el. Ebben az időszakban alakult ki a két nyomásos gazdálkodási rendszer is. A lakossága már ekkor katolikus volt, anyagi erejét is mutatta, hogy 1752-1759-ig felépítették a barokk stílusú templomot.
Jelene
A falu lakóinak száma (2001-es adatok alapján) 248 fő, de volt a XX. század elején még 500 is. A háztartások száma 102 lakás. A falu lakosságának 89%-a magyar, 10% roma, 1% sváb származású. A nyugdíjasok száma 55 fő, 30% csecsemő, óvodás. 10% munkanélküli, csupán 20% az aktív kereső. Az óvodás gyerekek Lápafőre jártak, egészen 2007 tavaszáig, amikor is az intézmény bezárt, a gyermekhiány miatt, az oda járó ovisokat pedig Szakcsra vitték át. Az általános iskolások szintén Szakcsra járnak át. Várongon 100%-ban szilárd útburkolat van, az állapotuk elfogadható, azonban lehetne javítani. A tömegközlekedés viszont gyér. Kizárólag busz jár, de az is csak ritkán.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 152 | 157 | 156 | 97 | 120 | 112 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 2,8% németnek mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,3%, református 11,2%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 17,5% (19,6% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei
- Kaktuszgyűjtemény - kb. 6000 példány
- Katolikus templom - 1752-1759-ig épült, barokk stílusú, műemlék jellegű épület
- Takács Lajos néprajztudós emléktáblája - Szülőházának falán található (Fő u. 18.)
- Patkó kút
- Várong panzió
- Faluház
Jegyzetek
- ↑ Várong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Várong Helységnévtár
