Ukrajna földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ukrajna
Ukrajna domborzata
Ukrajna domborzata
Kontinens Európa
Szubrégió Kelet-Európa
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés 48.
Teljes terület 603 700 km²
Szárazföldi határ 4 558 km
Környező országok  Lengyelország,  Fehéroroszország,  Oroszország,  Moldova,  Románia,  Magyarország,  Szlovákia
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pont Hoverla, 2061 m
Legalacsonyabb pont Velykyi Kuyalnik folyó torkolata, -5 m
Leghosszabb folyó Dnyeper, ukrán szakasza 981 km
Használatban levő terület
Egyéb jellemzők
Éghajlat szárazföldi kontinentális, szubtrópusi
Domborzat változatos
Természeti kincsek kőszén, barnakőszén, kőolaj, földgáz, vasérc, mangánérc, titánérc, nikkelérc, timföld, higanyérc, aranyérc, színesfémek, uránérc, rézérc, ozokerit, terméskén, kősó, kálisó, foszforit, grafit, kaolin, csillám, földpát, homok, gránit, gabró, labradorit, kréta, márvány, ásványvíz, tőzeg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrajna témájú médiaállományokat.

Ukrajna (ukránul Україна) Kelet-Európa egyik állama.

Fekvése[szerkesztés]

Ukrajna Európa keleti részén helyezkedik el. Területét tekintve Oroszország után a második legnagyobb területű állam Európában. Területe: 603 700 km².

Az ország határainak hossza 6500 km. Délen a partjait a Fekete-tenger és az Azovi-tenger mossa. Ukrajna hét országgal határos: Oroszország, Fehéroroszország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Moldova.

Ukrajna legnyugatibb és legkeletibb pontja között a távolság 1316 km, legnyugatibb pontjának koordinátája KH 22°08′ (Csap, Kárpátalja), legkeletibb pont koordinátája KH 40°13′ (Cservona Zirka, Luhanszki terület). A legészakibb és legdélibb pont közötti távolság 893 km, legészakibb pont koordinátája ÉSz 52°22′ (Gremjacs, Csernyihivi terület), a legdélibb pont koordinátája ÉSz 44°23′ (Szarics-fok, Krím-félsziget). Ukrajna földrajzi középpontja Dobrovelicsivka mellett található (Kirovográdi terület), koordinátái ÉSz 48°23′ KH 31°11′.

Domborzata[szerkesztés]

Ukrajna domborzata eléggé változatos. Területének 95%-a síksági, 5%-a hegyvidéki fekvésű (alföld 70%, hátság 25%, hegység 5%). Ukrajna síksági részén a Kelet-európai-síkság található. A síkságok átlagos magassága a tengerszinttől számítva az alföldeknél 175–180 m, a hátságoknál 300–400 m. A hegységek átlagos magassága 1500–2000 m.

Alföldek[szerkesztés]

Az ország területének 70%-át foglalják el az alföldek:

Hátságok[szerkesztés]

Ukrajna területének 25%-át foglalják el a hátságok.

Hegységek[szerkesztés]

Ukrajna területének 5%-át foglalják el a hegységek. Az országban két hegységrendszer található: az Ukrán Kárpátok nyugaton és a Krími-hegység délen.

  • Ukrán-Kárpátok – az ország legnagyobb hegysége, amely a Kárpátok-hegységrendszer részét képezi (Északkeleti-Kárpátok) Több hegyvonulatból áll: Keleti-Beszkidek, Gorgánok, Elő-Kárpátok, Pokutya-Bukovinai-Kárpátok, Vizválasztói-Verhovinai-vonulat, Poloninai-vonulat, Csornahora (Hoverla, 2061 m, Brebeneszkul, 2035 m, Pip-Iván, 2026 m, Pietrosz, 2022 m), Rahói-hegyek, Vulkanikus-vonulat.Több fontos hágó is található itt: Uzsoki-hágó, Vereckei-hágó, Tatár-hágó.
  • Krími-hegység – a Krím-félsziget déli részén helyezkedik el, három hegyvonulatból áll: Fő-vonulat (Roman Kos, 1545 m, Aj-Petri, 1234 m), Belső-vonulat, Külső-vonulat.

Tektonikai felépítés[szerkesztés]

Ukrajna területének nagy része a Kelet-európai-táblához tartozik. Ukrán-pajzs prekambriumi eredetű, a tábla megemelkedett része, domborzatban Dnyepermelléki- és az Azovmelléki-hátság kötődik hozzá. Volhíniai-podóliai-lemez és Galíciai-volhíniai-medence prekambriumi eredetű, domborzatformái a Volhíniai- és a Podóliai-hátságok. Dnyeperi-Donyeci-medence területén a Dnyepermelléki- és a Poltavai-alföldek találhatóak. A Donyeci gyűrődéses terület domborzatformája a Donyeci-hátság. A Voronyezsi-kristályos-masszívum prekambriumi eredetű, a domborzatban ez a Közép-orosz-hátság. A Fekete-tenger melléki-medence prekambriumi eredetű és főleg a Fekete-tengermelléki-alföld területe kapcsolódik hozzá. Nyugat-európai-tábla a Kelet-európai-tábla és a Kárpátok között helyezkedik el. Szkíta-tábla a hercini hegységképződés során alakult ki (~350-285 millió éve) és főleg a Krím síksági része tartozik ide. Ukrán-Kárpátok gyűrődéses struktúrái az alpesi hegységképződés során alakultak ki (~1 millió évtől), domborzatformái az Elő-kárpáti-hátság, a Kárpátok hegysége és a Kárpátaljai-alföld. Krími-hegység gyűrődéses struktúrái az alpesi hegységképződés során alakultak ki, egy része a Fekete-tengerbe süllyedt.

Geológiai felépítés[szerkesztés]

Ukrajna területén különböző korokból származó kőzeteket találunk a legősibbektől (archaikumtól) a legfiatalabbakig (negyedidőszakig). A legősibb kőzetekre az Ukrán-pajzs területén bukkantak: gránit, gneisz, kvarcit, pala, homokkő stb. Volhíniában, a Dnyeperi-donyeci-medencében és a donyeci gyűrődéses területen paleozoikumból (~310-385 millió év) származó homok, homokkő, mészkő, dolomit, kőszén, agyag található. A Volhíniai-Podóliai-lemezen, a Voronyezsi-kristályos masszívumban, az Ukrán-Kárpátokban, a Krími előhegyeiben mezozoikumból (~230-65 millió éve) származó homok, homokkő, agyag, márga található. Kainozoikum ideji (~65-70 millió évtől) üledékes kőzetek (gleccser-, eolikus- és folyami üledékek) az egész ország területén megtalálhatóak: mészkő, homok, agyag stb.

Ukrajna ásványkincsei[szerkesztés]

Ukrajna területe gazdag különböző ásványkincsekben. Több mint 90 féle ásványkincset tártak fel és kb. 8000 lelőhelyen folyik a kitermelés.

Tüzelésre használt ásványkincsek[szerkesztés]

Ukrajna területén a következő tüzelőanyag-energetikai ásványkincsek találhatóak:

  • kőszén: donyeci-kőszénmedence, lvivi-volinyi-kőszénmedence
  • barnaszén: dnyeperi-medence, Elő-Kárpátok területe, Kárpátalja területe
  • kőolaj és földgáz: kárpáti kőolaj és földgázrégió, dnyeperi-donyeci kőolaj- és földgázrégió, Fekete-tengeri-krími földgázrégió
  • tőzeg: főleg a Polisszja területén található.

Érces ásványkincsek[szerkesztés]

Ukrajna jelentős mennyiségű érces ásványkinccsel rendelkezik világviszonylatban:

Nemérces ásványkincsek[szerkesztés]

Ukrajna jelentős mennyiségű nemérces ásványkinccsel rendelkezik világviszonylatban: ozokerit, terméskén, kősó, kálisó, foszforit, tűzálló agyag, grafit, kaolin, csillám, földpát, homok, gránit, gabro, labradorit, kréta, márvány stb., ásványvíz.

Paleográfiai feltételek Ukrajnában[szerkesztés]

Ukrajna területe különböző korokban más-más felszínformákkal rendelkezett.

  • Archaikum (~2,5 milliárd éve) – hegységképződési folyamatok mentek végbe ekkor főleg.
  • Paleozoikum (310-385 millió év) – Ukrajna területének legnagyobb részét tengerek borították. Az éghajlat nagy mértékben kedvezett a kősó, kőszén, kőolaj, földgáz képződésének.
  • Mezozoikum (~230-60 millió éve) – a tengerek területe a kor végére visszahúzódnak részben. Az éghajlat következtében főleg kréta keletkezett.
  • Kainozoikum (~70-65 millió éve) – ekkor kezdődik az alpi orogenezis, a tengerek visszahúzódnak, a neogén korban mérsékelt éghajlat dominált, az antropogén korban 10 000 évvel ezelőtt végetért az utolsó eljegesedés, kialakult a mai természeti viszonyok alapja.

Talajok, talajtakaró, talajkészlet[szerkesztés]

Ukrajna talajára jellemző a szélességi zonális tagolódás a síksági területeken, míg a hegységekben magassági övezetesség figyelhető meg. A különböző talajok az országban nem azonos nagyságú területeket foglalnak el. Fontosabb talajtípusok:

Az Ukrán-Kárpátok talajai: barna erdei talaj, barna podzolos glejes talaj, barna podzolos talaj, barna réti talaj, hegyi réti talaj és tőzeges talaj.

A Krími-hegység talajai: déli csernozjom, karbonátos gyeptalaj, barnatalaj, vörös talaj, hegyi csernozjomtalaj.

A talajkészletekhez azok a földek tartoznak, amelyeket a mezőgazdasági, erdészeti, építészeti, ipari stb. célra használnak vagy használhatnak. Ukrajnában a földek ~70%-a mezőgazdasági haszonföld.

Vízrajz[szerkesztés]

Folyók[szerkesztés]

Ukrajna területén több nagy folyórendszer is található.

  • Dnyeper – Ukrajna leghosszabb folyója, az oroszországi Valdaj-hátságon ered. Összhossza 2201 km, hossza Ukrajnában 981 km, vízgyűjtő területe 504 ezer km². legnagyobb mellékfolyói: jobb oldaliak: Pripjaty, Uzs, Tyetyeriv, Rosz, Ingulec, bal oldaliak: Deszna, Trubizs, Szula, Pszel, Orjol, Szamara.
  • Dnyeszter – az Ukrán-Kárpátok északkeleti részén ered, összhosza 1362 km, Ukrajnában 705 km, vízgyűjtő területe 72,1 ezer km². legnagyobb mellékfolyói: Szeret, Zbrucs, Sztrij.
  • Déli-Bug – a Podóliai-hátságon ered, 806 km hosszú, vízgyűjtő területe 63,7 ezer km². legnagyobb mellékfolyója az Ingul.
  • Sziverszkij Donyec – a Don mellékfolyója, hossza 1053 km, Ukrajnában 672 km, vízgyűjtő területe 98,9 ezer km².
  • Nyugati-Bug – a Visztula mellékfolyója, hossza 772 km, Ukrajnában 401 km, vízgyűjtő területe 73,5 ezer km².
  • Duna – Európa második legnagyobb folyója (a Volga után), összhossza 2858 km, Ukrajnában 174 km (a folyó alsó szakasza), vízgyűjtő területe 817,0 ezer km². Legnagyobb ukrajnai mellékfolyói: Tisza, Prut, Szeret.
  • Szalhír – a Krím-félsziget legnagyobb folyója.

Tavak, víztározók[szerkesztés]

Ukrajna területén közel 20 ezer tó található, melyek nagysága változó. A volinyi terület északi részén találhatóak a Sacki-tavak: Szvityáz-tó, Pulemecke-tó, Piscsanszki-tó, Ljucimir-tó, Luki-tó. A Sacki-tavak gazdagok halban, vízimadarakban, a tavakat tűlevelű és lomblevelű erdők veszik körül. Itt alakították ki a Sacki Nemzeti Parkot.

Ukrajna területén sok az ártéri tó. Ezek a folyómeder változása illetve a folyószabályozások során jöttek létre. Ezek a tavak különböző méretűek és formájúak (patkó alakúak, hosszúak, kerekek stb.). Többségük nem mély. Az ártéri tavak gazdagok halban, vízimadarakban és kiváló pihenőhelyek. A Duna alsó folyásánál 26 nagy tó alakult ki. Legnagyobbak: Jalpug-tó, Kahul-tó, Szaszik (Kunduk)-tó, Katlabuh-tó, Kitaj-tó.

A Fekete-tenger partvidékén 22 limán található. Legnagyobb limánok: Dnyeszter-limán, Bugi-limán, Dnyeper-limán, Kujalanickij-limán, Hadzsibej-limán.

Ukrajna területén több sóstó is található: Perekopi-sóstavak, Szivas-öböltó, Szaszik-tó. Az Ukrán-Kárpátok területén is sok tó található. Legnagyobb a Szinevéri-tó, a legmagasabban a Brebeneszkul-tó található.

Ukrajna több nagy folyóján is építettek víztározókat. Ezek megváltoztatják a folyók tulajdonságait. A víztározóban lelassul a folyó sebessége, csökken a vízcsere és az átfolyó víz mennyisége, felhalmozódik benne az iszap. Víztározók:

  • Dnyeperen – Kijevi-víztározó, Kanyivi-víztározó, Kremencsuki-víztározó, Dnyiprodzerzsinszki-víztározó, Dnyeperi-víztározó, Kahovkai-víztározó.
  • Dnyeszteren – Dnyeszteri-víztározó
  • Déli-Bugon – Ladizsini-víztározó

Ukrajna területén a legnagyobb mocsarakat az Ukrán-Polisszja területén találjuk, mivel a területnek nagy a folyósűrűsége, ugyanakkor ezek a folyók nagyon lassúak.

Éghajlat[szerkesztés]

Ukrajna éghajlata mérsékelt-szárazföldi, de a Krím déli részén szubtrópusi hatás érvényesül.

Ukrajna területén az időjárás változékony, ami annak köszönhető, területét éves átlagban 45 ciklon és 39 anticiklon érinti. Átlagosan évente 230-235 napon tiszta, napos idő van Ukrajna területe fölött.

A januári középhőmérséklet az ország északi-északkeleti részén −8 °C, délen és a Krímben +4 °C. A júliusi középhőmérséklet +19 °C és +24 °C között alakul. A hegyi régiókban a hőmérséklet az átlagnál jóval alacsonyabb. A fagymentes napok száma az ország nagy részén 150–160 nap, délen 200–210 nap, míg a Krím déli részén akár a 260 napot is elérheti.

A jellemző szélirány évszakonként változik. Télen Ukrajna északi részén a magas nedvességtartalmú nyugati szél a jellemző, míg az ország déli részén keleti-északkeleti, alacsony nedvességtartalmú szél fúj. Nyáron az ország nagy részére az északkeleti szél jellemző, de délen előfordulhatnak keleti-északkeleti szelek is. A Kárpátok és a Krím hegyei mögötti területek védve vannak a hideg északi-északkeleti légtömegektől.

Az éves csapadékmenyiség nyugat-északnyugat felől kelet-délkeleti irányba haladva fokozatosan csökken. A nyugati és északnyugati régióban az éves csapadékmennyiség 600–650 mm, keleten és délkeleten 300 mm. A hegyi régiókban az országos átlagnál lényegesen több csapadék esik. A Krím hegyeiben évi 1000–1200 mm, a Kárpátokban 1500 mm körül. A déli, sztyeppés vidéken a csapadék kevés, az év nagy részében szárazság van. A legcsapadékosabbak a nyári hónapok, a legszárazabb a február.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Növényvilága[szerkesztés]

Ukrajna növényzete változatos. Jelenleg több mint 25 ezer növényfajt tartanak számon az ország területén. Ukrajnában az erdők összterülete meghaladja a 10 millió hektárt. A legtöbb erdő az Ukrán-Kárpátokban, a Krími-hegységben és a Polisszjában található.

Az erdőkben az erdeifenyő, lucfenyő, bükk, tölgy, hárs, juhar, jegenye, nyírfa, égerfa a legelterjedtebb.

A sztyeppen pusztai csenkesz, árvalányhaj, üröm, zsálya, bogáncs, sóvirág, lóhere stb. nő.

A különböző réteken más-más a növényvilág:

Ukrajna területének 2%-a mocsár, ahol sás, káka, gyékény, nád, zsurló stb. a legelterjedtebb növények.

Állatvilág[szerkesztés]

Ukrajna állatvilága változatos; emlősök (100 faj), madarak (360 faj), halak (200 faj), hüllők (20 faj), kétéltűek (17 faj) honosak. Minden természeti komplexumnak megvan a maga állatvilága. Sok prémes állatot – például nutria, nyérc, ezüstróka, pézsmapocok – más területekről hoztak be és itt meghonosodott.

A vizekhez kapcsolódó állatok: sirály, jégmadár, vörösfejű réce, vadkacsa, gém, vadlúd, hattyú, pelikán, bölömbika; tokhal, viza, makréla, hering, delfin, fóka, sügér, keszeg, ponty, harcsa, pisztráng stb.

Környezetvédelem[szerkesztés]

Ukrajna geoökológiai helyzete[szerkesztés]

Ukrajnában a légkörbe különböző káros anyagok kerülnek. Legsúlyosabb helyzet a nagyvárosokban. A legszennyezettebb a levegő a Donyec-medencében. A légköri szennyezés következtében a csapadék is szennyezett.

Ukrajna folyói nagyon szennyezettek (nehézfémek, vegyületek, kőolajszármazékok stb.). A gazdasági tevékenység hatására veszélybe kerültek a felszín alatti vízkészletek is. Romlik a talajok minősége is a túlzott műtrágyázástól, öntözéstől valamint az ipari hulladékoktól.

Nagy károkat okozott a környezetben a Csernobili AEM katasztrófája. Az ország nagy területei sugárszennyezettek, így hosszú időre használhatatlanokká váltak.

Természetvédelmi területek[szerkesztés]

Ukrajna védett természeti területeihez kb. 6500 objektum tartozik, melyek az ország területének 3%-át jelentik. 2002 elején ezen területekhez 5 védett bioszféra, 18 természetvédelmi terület, 10 nemzeti park, több mint 20 tájvédelmi körzet, kb. 2300 rezervátum, 3000 természeti emlék, 29 arborétum, 449 park és védett kistáj tartozott. Az országban a legnagyobb szintű védettséggel a természetvédelmi területek, a védett bioszférák és nemzeti parkok rendelkeznek. Ezek területén rengeteg ritka és kihalófélben lévő növény- és állatfaj található. A legfontosabb Ukrajnai természetvédelmi területek: Sacki Nemzeti Park, Rivnei Természetvédelmi Terület, Poliszjai Természetvédelmi Terület, Cseremi Természetvédelmi Terület, Roztoccsa Természetvédelmi Terület, Javorovi Nemzeti Park, Medobori Természetvédelmi Terület, Luhanszki Természetvédelmi Terület, Ukrán Sztyeppi Természevédelmi Terület, Aszkanyija-Nova Védett Bioszféra, Opuki Természetvédelmi Terület, Kárpáti Nemzeti Park, Szinevéri Nemzeti Park, Krími Természetvédelmi Terület.

Külső hivatkozások[szerkesztés]