Dánia földrajza
| Dánia | |
 | |
| Dánia műholdfelvételen | |
| é. sz. 56° 00′, k. h. 10° 00′ | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Észak-Európa |
| Főbb területi jellemzők | |
| Teljes terület | 43094 km² |
| Szárazföldi határ | 68 km |
| Környező országok | Németország |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | 171 m |
| Legalacsonyabb pont | -7 m |
| Használatban levő terület | |
| Egyéb jellemzők | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dánia témájú médiaállományokat. | |
Dánia a Jylland nevű félszigetből és 443 (névvel rendelkező) szigetből áll, amelyek közül 76 lakott. A két legnagyobb sziget Sjælland és Fyn. Bornholm szigete az ország többi részétől kissé keletre helyezkedik el, a Balti-tengerben. A nagyobb szigeteket gyakran hidak kötik össze, például a Svédországot Sjællanddal összekötő Øresund híd, a Sjællandot Fynnel összekötő Nagy-Bælt híd és a Fyn és Jylland közötti Kis-Bælt híd. A kisebb szigetekkel kompok vagy kisrepülőgépek biztosítják az összeköttetést.
Tartalomjegyzék
Domborzat[szerkesztés]
Az ország nagyrészt sík terület, jelentősebb kiemelkedések nélkül. Legmagasabb természetes kiemelkedése a Møllehøj (170,86 m), de hivatalosan az Yding Skovhøj (172,54 m) a legmagasabb - ezt a tetején található bronzkori halomsíroknak köszönheti.[1] Ugyanazon a környéken (Århustól délnyugatra) több hasonló magasságú domb is található. Az átlagos tengerszint feletti magasság 31 m. A vízfelület nagysága 700 km².[2]
Az ország partvonala erősen tagolt, hossza több mint 7314 km.[2] Nincs olyan pont az országban, amelynek a tengertől való távolsága meghaladná az 52 km-t. Az ország területe nem határozható meg pontosan, mivel az erózió folyamatosan alakítja a partvonalat, ugyanakkor mesterségesen területeket hódítanak el a tengertől. Jylland délnyugati partvidékén az 1–2 m magas árapály miatt a partvonal egy 10 km széles sávban mozog.
Vízrajz[szerkesztés]
Dániának nincsenek nagy tavai vagy hosszú folyói, de számtalan apró tó és láp, valamint a beléjük folyó patakok tarkítják a felszínt. Évszázadokon keresztül jellemző volt az érzékeny, mélyen fekvő mocsarak lecsapolása, hogy területet nyerjenek mezőgazdasági célokra. Ennek eredményeképpen az ország számos kanyargó vízfolyásából kevés maradt meg eredeti állapotában, a legtöbbet kiegyenesítették. Leghosszabb folyója a 158 km hosszú Guden-folyó Kelet-Jyllandon, amely a Randers-fjordba torkollik, és alsó folyása hajózható. További jelentősebb folyók a Stor-, a Varde- és a Skjern-folyó.
Éghajlat[szerkesztés]
Dánia éghajlata a mérsékelt égövbe tartozik. A telek enyhék (0,5 °C körüli átlaghőmérséklet), a nyarak pedig hűvösek (16 °C). Erős széljárás jellemző, különösen a téli időszakban. Az esős napok száma évi átlagban 170; az őszi hónapok a legesősebbek.[3]
Az ország északi fekvése miatt a nappalok hossza az év folyamán jelentősen változik. Télen a legrövidebb napokon a nap fél kilenc után kel és háromnegyed négy előtt nyugszik, míg nyáron fél öttől este tízig is fent lehet a nap.[4]
Növényvilág[szerkesztés]
Dánia a mérsékeltövi lombhullató erdők zónájába tartozik. Flórája több mint 1200 fajból áll, melyek közül mintegy 1000 őshonos. Ezeken kívül mintegy 640 féle moha és 900 féle zuzmó is megtalálható az országban.
A jelenlegi flóra egy hosszú folyamat egyik állomása. A legutóbbi (mintegy 12 000 éve véget ért) eljegesedési maximum után a növényvilág főként hidegtűrő fajokból állt. Ezután a területet erdők borították: kezdetben főként nyír és boróka, majd tért hódított a fenyő és a mogyoró is, melyeket később a hárs váltott fel. A nyílt teret igénylő, fénykedvelő növények főként az erózió által kikezdett fátlanabb területeken, például a part menti zónákban nyertek menedéket; a tengerpart meredek sziklái és Északnyugat-Sjælland kevésbé csapadékos területei számos jégkorszaki reliktum fajnak adnak otthont. Nyugat-Jylland terméketlenebb részein lazább erdőszerkezet alakult ki, jellemzően hárs, mogyoró, nyír, tölgy megszakítva fű- vagy hanga borította tisztásokkal.
A mezőgazdaság megjelenése i. e. 4000 körül megváltoztatta a táj képét: az erdőket sokhelyütt kivágták, ami új élőhelyeket hozott létre a nyílt területet kedvelő növényeknek, és hozzájárult a fajgazdagság növekedéséhez. A legkorábbi bükkerdők i. e. 1500 körül alakultak ki. A biodiverzitás legnagyobb mértékét a középkorban érte el, mielőtt az intenzív mezőgazdaság és a növényvédőszerek használata teret hódított volna. A mocsarak és lápok lecsapolása is számos növényfajt veszélybe sodort.[5]
Állatvilág[szerkesztés]
Dánia állatvilága napjainkban magán viseli az emberi tevékenység nyomait. Szárazföldön ez elsősorban az intenzív mezőgazdaság, az urbanizáció és a környezetszennyezés, míg a vizekben a halászat és a szennyvízkibocsátás hatásai jelentkeznek.
A jégkorszak után a terület 80-90%-át erdők borították, így az erdei fauna volt jellemző. Az erdők területének csökkenése és az erdőgazdálkodás hatásai megmutatkoznak a fajok számának csökkenésében is. Jelenleg összesen 424 gerinces fajt tartanak nyilván, ebből 49 az emlősök, 209 a madarak, 5 a hüllők, 14 a kétéltűek, 37 az édesvízi halak és 110 a tengeri halak közé tartozik. A számos védett faj nagy része az erdőben él, például a nyuszt is.
A terület 2/3-át borító termőföldek fajgazdagsága csekély, amit a folyamatos művelés, a növényborítás állandó változása és a vegyszeres kezelés okoz. Tipikus szántóföldi állatok a nyúl, a fogoly és a pacsirta. A városokban jelen van a galamb, a veréb és a vándorpatkány, de megjelennek olyan fajok is (például szirti galamb, sarlósfecske), amelyek a sík területeken egyébként nem találnának élőhelyet. A kertvárosokban gyakori a vörös róka, a sün, a nyuszt, a veréb, a fekete rigó, a széncinege és a seregély is.
A tengerek Dánia körül jellemzően sekélyek. Az állatvilág változatos, főként a magasabb sótartalmú Északi-tengerben: medúzák, tőkehalak, heringek, lepényhalak, különféle kagylók, rákok és tengeri csillagok. A tengerpartok a fókák mellett számos madárfajnak adnak otthont, a vándormadaraknak pedig telelőhelyet.[6]
Hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Højeste punkter og steder[halott link], Kort & Matrikelstyrelsen (letöltve: 2007. május 5.)
- ↑ a b Denmark Archiválva 2007. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, CIA - The World Factbook (letöltve: 2007. január 12.)
- ↑ Climate Archiválva 2013. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Denmark.dk - The Official Window (letöltve: 2007. január 13.)
- ↑ Copenhagen, Denmark - Sunrise, sunset, dawn and dusk times, Gaisma.com (letöltve: 2007. január 13.)
- ↑ Vegetation Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, Denmark.dk - The Official Window (letöltve: 2007. január 13.)
- ↑ Animal life Archiválva 2006. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, Denmark.dk - The Official Window (letöltve: 2007. január 13.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Nature & Environment, denmark.dk (angol, német, francia, spanyol)
