Európa földrajza
Európa a Föld hét kontinense közül az egyik. Ázsiától megállapodás alapján megrajzolt határok választják el. Nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen a Földközi-tenger határolja.
Európa a legtagoltabb partvonalú kontinens, a területének több, mint egyharmada sziget vagy félsziget. Európa legnagyobb szigete a Brit-sziget, a legnagyobb félszigete a Skandináv-félsziget.
Éghajlat[szerkesztés]
Európa a mérsékelt övezetbe tartozik, kivéve a legészakibb területeket, amelyek már a hideg övezetbe tartoznak. Éghajlatát elsősorban földrajzi fekvése (távolsága az Egyenlítőtől valamint az óceántól) és domborzata határozza meg.[1]
A kontinensen az alábbi éghajlatok alakultak ki:
- Mediterrán éghajlat: Európában mediterrán éghajlatú terület a Földközi-tenger partvidékén alakult ki,. A nyár forró és száraz, a tél hűvös és csapadékos.[2] Az évi középhőmérséklet 10–20°. A csapadék eloszlása egyenlőtlen.
- Óceáni éghajlat: Óceáni éghajlat Európában a nyugati partvidéken a legjelentősebb. Ezek a területek csapadékosak, napfényben szegények, valamint kicsi az évi közepes hőingás.[1]
- Kontinentális éghajlat: Európában kontinentális éghajlat főleg Közép-Európában és Kelet-Európában jellemző. Ezeken a területeken nagy az évi közepes hőingás, a nyár meleg, a tél hideg. A csapadék eloszlása egyenetlen. A nedves kontinentális éghajlatú területeken kisebb az évi közepes hőingás és csapadékosabb, mint a száraz kontinentális éghajlatú területeken.[1]
- Boreális vagy hideg mérsékelt éghajlat: Európában boreális éghajlatú területek főleg a Skandináv-félszigeten alakultak ki. A nyár rövid, meleg és csapadékos, a tél hosszú és hideg. A téli csapadék többnyire hó formájában hullik.[1]
- Tundra vagy sarkköri éghajlat: Európa tundra éghajlatú területei Észak-Európában (az északi sarkkörön túl) találhatóak. Ez az éghajlata a Jeges-tenger szigeteinek is. Ezeken a területeken két évszak váltakozik, a hosszú, zord tél és a rövid, hűvös nyár. A nagy hideg és az erős szél miatt a zuzmók a legjellemzőbb növények.[1]
- Hegyvidéki éghajlat: A hegyvidékeken a függőleges övezetesség jellemző. A legteljesebb övezetesség az Alpokban alakult ki, de jellemző a Pireneusokra és a Kárpátokra is.[1]
Folyók[szerkesztés]
.jpg)
Európa leghosszabb folyói becsült hosszukkal:[3][4]
- Volga – 3 692 km
- Duna – 2 860 km
- Urál – 2 428 km
- Dnyeper – 2 290 km
- Don – 1 950 km
- Dnyeszter – 1 362 km
- Rajna – 1 320 km
- Elba – 1 091 km
- Visztula – 1 047 km
- Daugava – 1 020 km
Hegységek[szerkesztés]
Európa fontosabb hegységei:
Alpok[szerkesztés]
Az Alpok Európa legmagasabb gyűrthegysége. Olaszországban, Svájcban, Ausztriában, Szlovéniában, Liechtensteinben, Franciaországban és Németországban helyezkedik el. Legmagasabb csúcsa, a Mont Blanc (4807 m) az Európai Unió legmagasabb hegye.[5] Két fő vonulatra szokták osztani, a Nyugati-Alpokra és a Keleti-Alpokra. A Nyugati-Alpokban található a Mont Blanc. A Nyugati-Alpokban erősebb a jég felszínformáló munkája, így ott nagyobb jégmezők és hosszabb gleccserek vannak. Az Alpok éghajlatát főként a domborzat alakítja. A hóhatár kb. 2500 méteren húzódik.
Az Alpokban több, mint 30 000 állatfaj él. Jellemző állatai a havasi mormota, a zerge, a kőszáli kecske és a havasi nyúl.
Urál[szerkesztés]
Az Urál hegység Oroszország nyugati részén és Kazahsztánban található, megközelítőleg észak-déli irányban futó röghegység. Európa és Ázsia határán található. Kb. 300 millió évvel ezelőtt keletkezett. Legmagasabb hegye a Narodnaja, aminek 1 894 méter a tengerszint feletti magassága.[6]
Az Urálban megtalálhatóak Szibéria jellemző állatai, mint a vapiti, a barna medve és a szürke farkas. Jellemző fafajai a szibériai jegenyefenyő, a szibériai cirbolyafenyő, az erdeifenyő, a közönséges lucfenyő, a szibériai vörösfenyő és a szibériai lucfenyő.[6]
Kárpátok[szerkesztés]
A Kárpátok Ausztriától Szerbiáig terjedő közép-európai hegység. Közrefogja a Kárpát-medencét.
A Kárpátok ásványokban gazdag. Található itt vas-, réz-, kobalt-, nikkel-, mangán-, ólom- és cinkérc. Itt található Európa aranyban leggazdagabb vidéke is.[7]
Kaukázus[szerkesztés]
Legmagasabb csúcsa, az Elbrusz Európa legmagasabb hegye.[8]
Appenninek[szerkesztés]
Pireneusok[szerkesztés]
Szigetek[szerkesztés]
Európa 10 legnagyobb szigete területükkel:[9]
- Brit-sziget – 229 957 km²
- Izland – 103 000 km²
- Ír-sziget – 83 766 km²
- Spitsbergen – 39 368 km²
- Szicília – 25 400 km²
- Szardínia – 23 800 km²
- Nordaustlandet – 15 000 km²
- Ciprus – 9 251 km²
- Korzika – 8 720 km²
- Kréta – 8 260 km²
Európai országok listája a szomszédos országok száma szerint[szerkesztés]
| Szomszédos országok száma | Országok |
|---|---|
| 14 |  Oroszország
|
| 11 |  Franciaország
|
| 9 |  Németország
|
| 8 |  Ausztria,  Szerbia,  Törökország
|
| 7 |  Lengyelország,  Magyarország,  Ukrajna
|
| 6 |  Olaszország
|
| 5 |  Bulgária,  Fehéroroszország,  Horvátország,  Észak-Macedónia,  Románia,  Spanyolország,  Svájc,  Szlovákia
|
| 4 |  Albánia,  Belgium,  Csehország,  Görögország,  Koszovó,  Lettország,  Litvánia,  Montenegró,  Szlovénia
|
| 3 |  Bosznia-Hercegovina,  Finnország,  Hollandia,  Luxemburg,  Norvégia
|
| 2 |  Andorra,  Észtország,  Liechtenstein,  Moldova,  Svédország
|
| 1 |  Dánia,  Egyesült Királyság,  Írország,  Monaco,  Portugália,  San Marino,  Vatikán
|
| 0 |  Ciprus,  Izland,  Málta
|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f Európa éghajlata
- ↑ Encyclopedia Britannica - Mediterrán éghajlat
- ↑ Longest River In Europe (amerikai angol nyelven). ArrestedWorld. [2020. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 29.)
- ↑ Európa 10 leghosszabb folyója. [2018. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
- ↑ European Union (angol nyelven). The World Factbook. CIA, 2009. október 28. [2020. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 5.)
- ↑ a b Tudnivalók az Urál hegységről
- ↑ Pallas nagy lexikona
- ↑ CIA World Factbook - Russia, Geography. US CIA . US Central Intelligence Agency. [2020. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 22.)
- ↑ 10 legnagyobb európai sziget
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Európa regionális természeti földrajza Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Európa földrajza a gimnáziumok számára
