Európa földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Műholdfelvétel Európáról

Európa a Föld hét kontinense közül az egyik. Ázsiától megállapodás alapján megrajzolt határok választják el. Nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen a Földközi-tenger határolja.

Európa a legtagoltabb partvonalú kontinens, a területének több, mint egyharmada sziget vagy félsziget. Európa legnagyobb szigete a Brit-sziget, a legnagyobb félszigete a Skandináv-félsziget.

Éghajlat[szerkesztés]

Európa a mérsékelt övezetbe tartozik, kivéve a legészakibb területeket, amelyek már a hideg övezetbe tartoznak. Éghajlatát elsősorban földrajzi fekvése (távolsága az Egyenlítőtől valamint az óceántól) és domborzata határozza meg.[1]

A kontinensen az alábbi éghajlatok alakultak ki:

  • Hegyvidéki éghajlat: A hegyvidékeken a függőleges övezetesség jellemző. A legteljesebb övezetesség az Alpokban alakult ki, de jellemző a Pireneusokra és a Kárpátokra is.[1]

Folyók[szerkesztés]

Európa leghosszabb folyója, a Volga

Európa leghosszabb folyói becsült hosszukkal:[3]

  1. Volga – 3 692 km
  2. Duna – 2 860 km
  3. Urál – 2 428 km
  4. Dnyeper – 2 290 km
  5. Don – 1 950 km
  6. Dnyeszter – 1 362 km
  7. Rajna – 1 320 km
  8. Elba – 1 091 km
  9. Visztula – 1 047 km
  10. Daugava – 1 020 km

Hegységek[szerkesztés]

Európa fontosabb hegységei:

Alpok[szerkesztés]

Mont Blanc Európa legmagasabb hegye

Az Alpok Európa legmagasabb gyűrthegysége. Olaszországban, Svájcban, Ausztriában, Szlovéniában, Liechtensteinben, Franciaországban és Németországban helyezkedik el. Legmagasabb csúcsa, a Mont Blanc (4807 m) az Európai Unió legmagasabb hegye.[4] Két fő vonulatra szokták osztani, a Nyugati-Alpokra és a Keleti-Alpokra. A Nyugati-Alpokban található a Mont Blanc. A Nyugati-Alpokban erősebb a jég felszínformáló munkája, így ott nagyobb jégmezők és hosszabb gleccserek vannak. Az Alpok éghajlatát főként a domborzat alakítja. A hóhatár kb. 2500 méteren húzódik.

Az Alpokban több, mint 30 000 állatfaj él. Jellemző állatai a havasi mormota, a zerge, a kőszáli kecske és a havasi nyúl.

Urál[szerkesztés]

Az Urál hegység Oroszország nyugati részén és Kazahsztánban található, megközelítőleg észak-déli irányban futó röghegység. Európa és Ázsia határán található. Kb. 300 millió évvel ezelőtt keletkezett. Legmagasabb hegye a Narodnaja, aminek 1 894 méter a tengerszint feletti magassága.[5]

Az Urálban megtalálhatóak Szibéria jellemző állatai, mint a vapiti, a barna medve és a szürke farkas. Jellemző fafajai a szibériai jegenyefenyő, a szibériai cirbolyafenyő, az erdeifenyő, a közönséges lucfenyő, a szibériai vörösfenyő és a szibériai lucfenyő.[5]

Kárpátok[szerkesztés]

A Kárpátok Ausztriától Szerbiáig terjedő közép-európai hegység. Közrefogja a Kárpát-medencét.

A Kárpátok ásványokban gazdag. Található itt vas-, réz-, kobalt-, nikkel-, mangán-, ólom- és cinkérc. Itt található Európa aranyban leggazdagabb vidéke is.[6]

Kaukázus[szerkesztés]

Legmagasabb csúcsa, az Elbrusz Európa legmagasabb hegye.[7]

Appenninek[szerkesztés]

Pireneusok[szerkesztés]

Szigetek[szerkesztés]

Európa 10 legnagyobb szigete területükkel:[8]

  1. Brit-sziget – 229 957 km²
  2. Izland – 103 000 km²
  3. Ír-sziget – 83 766 km²
  4. Spitsbergen – 39 368 km²
  5. Szicília – 25 400 km²
  6. Szardínia – 23 800 km²
  7. Nordaustlandet – 15 000 km²
  8. Ciprus – 9 251 km²
  9. Korzika – 8 720 km²
  10. Kréta – 8 260 km²

Európai országok listája a szomszédos országok száma szerint[szerkesztés]

Európai országok térképe a szomszédos országok száma szerint
Szomszédos országok száma Országok
14  Oroszország
11  Franciaország
9  Németország
8  Ausztria,  Szerbia,  Törökország
7  Lengyelország,  Magyarország,  Ukrajna
6  Olaszország
5  Bulgária,  Fehéroroszország,  Horvátország,  Macedónia,  Románia,  Spanyolország,  Svájc,  Szlovákia
4  Albánia,  Belgium,  Csehország,  Görögország,  Koszovó,  Lettország,  Litvánia,  Montenegró,  Szlovénia
3  Bosznia-Hercegovina,  Finnország,  Hollandia,  Luxemburg,  Norvégia
2  Andorra,  Észtország,  Liechtenstein,  Moldova,  Svédország
1  Dánia,  Egyesült Királyság,  Írország,  Monaco,  Portugália,  San Marino,  Vatikán
0  Ciprus,  Izland,  Málta

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f Európa éghajlata
  2. Encyclopedia Britannica - Mediterrán éghajlat
  3. Európa 10 leghosszabb folyója
  4. European Union (angol nyelven). The World Factbook. CIA, 2009. október 28. (Hozzáférés: 2009. november 5.)
  5. a b Tudnivalók az Urál hegységről
  6. Pallas nagy lexikona
  7. CIA World Factbook - Russia, Geography. US CIA . US Central Intelligence Agency. (Hozzáférés: 2016. február 22.)
  8. 10 legnagyobb európai sziget

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]