Szlovénia földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szlovénia térképe

Szlovénia közép-európai állam.

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovénia politikai térképe

Terület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország területének nagysága 20 273 km². Ebből

  • szárazföld 20 151 km²,
  • tenger 122 km².

Határok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északról Ausztria, északkeletről Magyarország, keletről és délről Horvátország, míg nyugatról Olaszország határolja. Délnyugaton az Adriai-tengerrel határos

Tengerpartja 43 km (43.157 m).

Extremális pontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország

A leghosszabb kiterjedése észak-déli irányban: 1°28' vagyis 163 km. A legszélesebb kiterjedése kelet-nyugati irányban: 3°13' vagyis 248 km.

A legmagasabb pontja a Triglav (2864 m) (é. sz. 46° 22′ 45″, k. h. 13° 50′ 10″), legalacsonyabb az Adriai-tenger partja (0 m).

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovéniának csak az északkeleti részén vannak sík területek, nagy része (90%) a hegyvidék és dombság csoportjába tartozik. Az ország 557 méter átlagmagasságban fekszik a tengerszint fölött.

Tájegységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovénia domborzati térképe

Szlovénia 4 nagy európai földrajzi régió találkozásánál foglal helyet: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Földközi-tengeri térség (Mediterráneum) vidéke.

Anton Melik készítette Szlovénia első természeti-regionális térképét 1936-ban. A következő régiókra osztotta Szlovéniát:

  • Alpok (visokogorske Alpe)
  • Előalpok középhegység (predalpsko hribovje)
  • Ljubljanai-medence (Ljubljanska kotlina)
  • Szubmediterrán Szlovénia (submediteranska – primorska Slovenija)
  • Dinári-Karszt-fennsík (dinarski kras notranje Slovenije)
  • Pannon-síksági Szlovénia (subpanonska Slovenija)

Napjainkban 4 nagy földrajzi régiót különböztetnek meg Szlovéniában:

Alpok–Előalpok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovénia nyugati és északi területét az Alpok völgyei és hegyláncai alkotják, így az Isonzó völgye, a Júliai-Alpok, a Kamniki-Alpok és a Karavankák hegyláncai, valamint a Pohorje. Itt található az ország legmagasabb hegycsúcsa, a Triglav (2862 m) is.

Dinári-hegység – Karszt-fennsík[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovénia déli részén nagy területet foglal el a Karszt-fennsík (szlovénül (Slovenski) Kras, németül Karst Plateau), amely mészkőből épül föl, számos barlang, dolina, polje és búvópatak található itt. Az ország déli részét a Dinári-hegység fennsíkja és vonulatai alkotják: a Macelj és a Žumberačka-hegység, a horvát határon található Kolpa folyóval.

Mediterrán tengerpart[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rövid tengerpart az Adriai-tenger Trieszti-öblének partján található. A szlovén riviéra nagyobb tengerparti települései Ankaran, Koper, Izola, Portorož és Piran. Ide tartozik az Isztriai-félsziget északi része is.

Pannon-síkság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföld délnyugati határán fekvő térség több kisebb egysége tartozik ide. Az ország középső része, a Felső-Száva-vidék dombvidék, míg északkeleti része, a Felső-Dráva mente és a Muravidék dombos és sík terület. Folyói a Dráva, a Száva és a Mura.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ljubljana hőmérsékleti és csapadékdiagramja (Közép-Szlovénia)

A tengerparton mediterrán éghajlat, míg az ország belsejében nedves kontinentális éghajlat az uralkodó. Az Isonzó-völgyben, a Júliai-Alpoknál és a Karavankáknál pedig a hegyvidéki éghajlat határozza meg az időjárást. Az átlaghőmérséklet januárban -2 °C és 21 °C júliusban. Az átlag csapadékmennyiség 1,000 mm a tengerpartnál, míg az Alpokban 3,500 mm évente, ami Európában is kivételesen magas. 800 mm az átlag csapadékmennyiség délkeleten és 1,400 mm Szlovénia középső részén.

Termőföldhasználat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megművelt földterület: 12%
  • Szántóföld: 3%
  • Legelő: 24%
  • Erdők és hegyvidék: 54%
  • Egyéb: 7% (1996 est.)
  • Öntözött földterület: 20 km² (1993)

Rendkívül magas az erdők aránya az országban, Európában a területével arányosan a 3. legerdősebb ország, Finnország és Svédország után.

Ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Környezeti ártalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Száva folyó erősen szennyezett házi és ipari szennyvízzel; a tengerpart menti vízek nehézfémekkel és kémiai anyagokkal szenyezettek, Koper közelében gyakori a levegőszennyezés és a savas eső.

Történelmi régiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovénia történelmi régiói

Az Enciklopedija Slovenije a következő hagyományos, történelmi régiókat különbözteti meg Szlovéniában az egykori osztrák és magyar uralom alatti területek alapján:

Szlovén Isztriát és Goriškát gyakran ma is „Partvidéknek” (Obala) hívják, ahogyan az Osztrák–Magyar Monarchia idején nevezték a területet.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovénia földrajza témájú médiaállományokat.