Ciprus földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ciprusi Köztársaság
Cyprus lrg.jpg
é. sz. 35°, k. h. 33°
Kontinens
Főbb területi jellemzők
Teljes terület9242,45 km²
Környező országok
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pontÓlimbosz, 1951 m
Legalacsonyabb pontFöldközi-tenger, 0 m
Leghosszabb folyóPedieosz, 96 km
Legnagyobb szárazföldi vízfelületLimassoli sóstó  11 km²
Használatban levő terület
Megművelhető terület18[1] %
Egyéb jellemzők
A Wikimédia Commons tartalmaz Ciprusi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Ciprus a Földközi-tenger harmadik,[2] és a Föld 80. legnagyobb szigete, aminek területe 5 895 km². A sziget a Földközi-tenger keleti medencéjében fekszik. A hozzá legközelebbi eső szárazföld északra a Törökországhoz tartozó Kis-Ázsia (70 kilométer), keletre Szíria (kb. 100 kilométer), délre Egyiptom (körülbelül 350 kilométer), nyugatra pedig a görög szigetvilág (Rodosz kb. 400 kilométer, Kárpáthosz kb. 460 kilométer).

Természetföldrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

A sziget domborzatát három tájegység – két hegység és egy közéjük ékelődő síkság – határozza meg. A Tróodosz-hegység, a sziget nyugati és középső területeire terjed ki és itt található a sziget legmagasabb pontja az 1951 méter magas Ólimbosz-hegy. A vékony Kerínia-hegység, az északi partvonal mentén húzódik el. A két hegység között terül el a Mezaoria-síkság.

Éghajlat[szerkesztés]

Csapadék[szerkesztés]

A sziget mediterrán éghajlatú, forró, csapadékban szegény nyarak és enyhe, csapadékos telek jellemzik. Nyaranta ugyanis a passzátszélnek a Szahara irányából érkező, leszálló ága éri a szigetet. A passzátszél leszálló ága azonban a téli időszakban délebbre tolódik, így a mérsékelt öv ciklonjai elérik a térséget és ez csapadékos időt eredményez.[3]

A csapadék éves mennyisége átlagosan 480 milliméter volt az 1951-1980 közötti időszakban. A csapadék mennyiségében jelentős kilengések is tapasztalhatóak az egyes évek között és statisztikai értékelés szerint a mennyiség folyamatosan csökken az elmúlt évtizedekben. A csapadék eloszlása területileg, egyenetlen: a hegyvidékeken 450 – 1100, a síkságokon és tengerparti területeken 300 – 350 milliméter csapadék hull átlagosan. A havazás az alföldeken és a Kerínia-hegységben ritka jelenség. Az 1000 méter feletti területeken azonban rendszeresen havazik december eleje és április közepe között – a Tróodosz egyes területein hóréteg is kialakul, akár síelésre alkalmas mennyiségben is.[4][5]

Hőmérséklet[szerkesztés]

A hőmérsékletet a tengerszint feletti magasság befolyásolja: 1000 méterenként átlagosan 5 °C-kal van hűvösebb. Szintén hatást gyakorol a hőmérsékletre a tenger távolsága: a tengerparti területeken mind a téli hideg, mind a nyári meleg mérsékeltebb.[4]

Januárban az átlagos hőmérséklet 10 °C körül alakul az alföldeken és az átlagos minimum ugyanitt 5 °C ebben az időszakban. Ugyanebben az időszakban a hegyvidékekre és 5-6 °C-os átlagos hőmérséklet és 0 °C-os átlagos minimum hőmérséklet jellemző. júliusban 35 °C.[4]

Július-augusztusban az alföldeket 29 °C-os átlagos hőmérséklet jellemzi és az átlagos maximum 36 °C körül alakul itt. A hegyvidékeken ezekben a nyári hónapokban 29 °C-os átlag a jellemző 27 °C-os átlagos maximum hőmérséklet mellett. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 45,6 °C volt, amelyet 2010 augusztus 1-jén mértek Nicosiában.[4][6]

Vízrajz[szerkesztés]

Folyóvizek[szerkesztés]

Ciprus legtöbb vízfolyása a Tróodoszban ered. A sziget jelentős folyóval nem rendelkezik, leghosszabb vízfolyása a 96 kilométeres Pedieosz. A patakok és folyók vízhozama igazodik a szezonális csapadékeloszláshoz: a nyári hónapokban Ciprus egyik vízfolyására sem jellemző, hogy a meder teljes hosszában víz lenne, a legtöbb csak az év 3-4 hónapjában szállít vizet, az év többi szakaszában a meder száraz. Csak a Tróodosz néhány folyóját jellemző, hogy egész évben víz van a mederben.[7]

Állóvizek[szerkesztés]

A szigeten öt természetes tó található, amelyek sóstavak, vagy brakkvízűek. Ezek a tavak – az évszakok váltakozásával összhangban – időnként kiszáradnak.[7]

A természetes tavakon kívül Cipruson 108 víztározó található, amelyekben a téli csapadékot tárolják, hogy a száraz időszakokban ezek segítségével csökkentsék a vízhiányt. A használat következtében a tározók az év száraz időszakának végére ki is ürülhetnek, kiszáradhatnak. A tározók összkapacitása meghaladja a 330 millió köbmétert.[8]

Élővilág[szerkesztés]

Társadalomföldrajz[szerkesztés]

Politika[szerkesztés]

térkép szerkesztése

A sziget geológiai szempontból Ázsiához tartozik, mivel az ázsiai kontinentális talapzaton található. A szigeten fekvő Ciprusi Köztársaság ugyanakkor kulturális és politikai szempontból is Európa része.

A szigetország északi részének 37%-át Törökország 1974 óta megszállva tartja, ott a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság szakadár állam működik. A köztársaság és a szakadár állam között húzódik az ENSZ ellenőrzése alatt álló demilitarizált övezet, a Zöld vonal. A sziget területének további 254 km²-ét foglalja el az Egyesült Királyság két szuverén területe, Akrotíri és Dekélia, amelyeken brit katonai támaszpont működik.

Gazdaság[szerkesztés]

A megművelhető területek 1654,33 km² tesznek ki, ami az ország teljes területének 18%-a.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • FAO, Cyprus, 1997.: Cyprus (angol nyelven). Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, 1997. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  • Esőtánc, Ciprus időjárása: Ciprus időjárása. Esőtánc.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  • DML, The Climate of Cyprus: The Climate of Cyprus (angol nyelven). Ciprusi Meteorológiai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  • Snow-forecast, Ski Cyprus: Ski Cyprus (angol nyelven). snow-forecast.com. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  • Cyprus Weather, 2017.08.02.: (angol nyelven). Cyprus-Weather.org, 2017. augusztus 2. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  • WDD, Water resources: Water resources (angol nyelven). A Ciprusi Köztársaság Kormányának Vízügyi Fejlesztési Osztálya. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  • WDD, Viztározók listája: Dams of Ciprus (angol nyelven). A Ciprusi Köztársaság Kormányának Vízügyi Fejlesztési Osztálya. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]