Ciprus földrajza
| Ciprusi Köztársaság | |
 | |
 é. sz. 35°, k. h. 33°35.000000°N 33.000000°E | |
| Kontinens | Európa |
| Főbb területi jellemzők | |
| Teljes terület | 9242,45 km² |
| Környező országok |
|
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Ólimbosz, 1951 m |
| Legalacsonyabb pont | Földközi-tenger, 0 m |
| Leghosszabb folyó | Pedieosz, 96 km |
| Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Limassoli sóstó, 11 km² |
| Használatban levő terület | |
| Megművelhető terület | 18[1] % |
| Egyéb jellemzők | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ciprusi Köztársaság témájú médiaállományokat. | |
Ciprus a Földközi-tenger harmadik,[2] és a Föld 80. legnagyobb szigete, aminek területe 5895 km². A sziget a Földközi-tenger keleti medencéjében fekszik. A hozzá legközelebbi eső szárazföld északra a Törökországhoz tartozó Kis-Ázsia (70 kilométer), keletre Szíria (kb. 100 kilométer), délre Egyiptom (körülbelül 350 kilométer), nyugatra pedig a görög szigetvilág (Rodosz kb. 400 kilométer, Kárpáthosz kb. 460 kilométer).
Természetföldrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Domborzat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sziget domborzatát három tájegység – két hegység és egy közéjük ékelődő síkság – határozza meg. A Tróodosz-hegység, a sziget nyugati és középső területeire terjed ki és itt található a sziget legmagasabb pontja az 1951 méter magas Ólimbosz-hegy. A vékony Kerínia-hegység, az északi partvonal mentén húzódik el. A két hegység között terül el a Mezaoria-síkság.
Éghajlat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csapadék
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sziget mediterrán éghajlatú, forró, csapadékban szegény nyarak és enyhe, csapadékos telek jellemzik. Nyaranta ugyanis a passzátszélnek a Szahara irányából érkező, leszálló ága éri a szigetet. A passzátszél leszálló ága azonban a téli időszakban délebbre tolódik, így a mérsékelt öv ciklonjai elérik a térséget és ez csapadékos időt eredményez.[3]
A csapadék éves mennyisége átlagosan 480 milliméter volt az 1951–1980 közötti időszakban. A csapadék mennyiségében jelentős kilengések is tapasztalhatóak az egyes évek között és statisztikai értékelés szerint a mennyiség folyamatosan csökken az elmúlt évtizedekben. A csapadék eloszlása területileg, egyenetlen: a hegyvidékeken 450–1100, a síkságokon és tengerparti területeken 300–350 milliméter csapadék hull átlagosan. A havazás az alföldeken és a Kerínia-hegységben ritka jelenség. Az 1000 méter feletti területeken azonban rendszeresen havazik december eleje és április közepe között – a Tróodosz egyes területein hóréteg is kialakul, akár síelésre alkalmas mennyiségben is.[4][5]
Hőmérséklet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hőmérsékletet a tengerszint feletti magasság befolyásolja: 1000 méterenként átlagosan 5 °C-kal van hűvösebb. Szintén hatást gyakorol a hőmérsékletre a tenger távolsága: a tengerparti területeken mind a téli hideg, mind a nyári meleg mérsékeltebb.[4]
Januárban az átlagos hőmérséklet 10 °C körül alakul az alföldeken és az átlagos minimum ugyanitt 5 °C ebben az időszakban. Ugyanebben az időszakban a hegyvidékekre és 5-6 °C-os átlagos hőmérséklet és 0 °C-os átlagos minimum hőmérséklet jellemző. júliusban 35 °C.[4]
Július–augusztusban az alföldeket 29 °C-os átlagos hőmérséklet jellemzi és az átlagos maximum 36 °C körül alakul itt. A hegyvidékeken ezekben a nyári hónapokban 29 °C-os átlag a jellemző 27 °C-os átlagos maximum hőmérséklet mellett. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 45,6 °C volt, amelyet 2010 augusztus 1-jén mértek Nicosiában.[4][6]
Vízrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Folyóvizek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ciprus legtöbb vízfolyása a Tróodoszban ered. A sziget jelentős folyóval nem rendelkezik, leghosszabb vízfolyása a 96 kilométeres Pedieosz. A patakok és folyók vízhozama igazodik a szezonális csapadékeloszláshoz: a nyári hónapokban Ciprus egyik vízfolyására sem jellemző, hogy a meder teljes hosszában víz lenne, a legtöbb csak az év 3-4 hónapjában szállít vizet, az év többi szakaszában a meder száraz. Csak a Tróodosz néhány folyóját jellemző, hogy egész évben víz van a mederben.[7]
Állóvizek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szigeten öt természetes tó található, amelyek sóstavak, vagy brakkvízűek. Ezek a tavak – az évszakok váltakozásával összhangban – időnként kiszáradnak.[7]
A természetes tavakon kívül Cipruson 108 víztározó található, amelyekben a téli csapadékot tárolják, hogy a száraz időszakokban ezek segítségével csökkentsék a vízhiányt. A használat következtében a tározók az év száraz időszakának végére ki is ürülhetnek, kiszáradhatnak. A tározók összkapacitása meghaladja a 330 millió köbmétert.[8]
Élővilág
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Társadalomföldrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Politika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| térkép szerkesztése |
A sziget geológiai szempontból Ázsiához tartozik, mivel az ázsiai kontinentális talapzaton található. A szigeten fekvő Ciprusi Köztársaság ugyanakkor kulturális és politikai szempontból is Európa része.
A szigetország északi részének 37%-át Törökország 1974 óta megszállva tartja, ott a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság szakadár állam működik. A köztársaság és a szakadár állam között húzódik az ENSZ ellenőrzése alatt álló demilitarizált övezet, a Zöld vonal. A sziget területének további 254 km²-ét foglalja el az Egyesült Királyság két szuverén területe, Akrotíri és Dekélia, amelyeken brit katonai támaszpont működik.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A megművelhető területek 1654,33 km² tesznek ki, ami az ország teljes területének 18%-a.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 FAO, Cyprus, 1997.
- ↑ A Földközi-tenger szigetei közül csak Szicília és Szardínia nagyobb területű, mint Ciprus.
- ↑ Esőtánc, Ciprus időjárása
- 1 2 3 4 DML, The Climate of Cyprus
- ↑ Snow-forecast, Ski Cyprus
- ↑ Cyprus Weather, 2017.08.02.
- 1 2 WDD, Water resources
- ↑ WDD, Viztározók listája
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ FAO, Cyprus, 1997.: "Cyprus" (angol nyelven). Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet. 1997. 2018. augusztus 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 15..
- ↑ Esőtánc, Ciprus időjárása: "Ciprus időjárása". Esőtánc.hu. 2013. január 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 13..
- ↑ DML, The Climate of Cyprus: "The Climate of Cyprus" (angol nyelven). Ciprusi Meteorológiai Hivatal. 2015. június 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 15..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ Snow-forecast, Ski Cyprus: "Ski Cyprus" (angol nyelven). snow-forecast.com. 2018. augusztus 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 15..
- ↑ Cyprus Weather, 2017.08.02.: (angol nyelven). Cyprus-Weather.org. 2017. augusztus 2. https://web.archive.org/web/20180816025452/https://www.cyprus-weather.org/july-in-cyprus-was-the-hottest-for-30-years/. 2018. augusztus 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 15..
{{cite web}}: Missing or empty|title=(súgó) - ↑ WDD, Water resources: "Water resources" (angol nyelven). A Ciprusi Köztársaság Kormányának Vízügyi Fejlesztési Osztálya. 2018. augusztus 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 14..
- ↑ WDD, Viztározók listája: "Dams of Ciprus" (angol nyelven). A Ciprusi Köztársaság Kormányának Vízügyi Fejlesztési Osztálya. 2018. augusztus 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 14..