Øresund híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Øresund híd
A híd napnyugtakor
A híd napnyugtakor
Elhelyezkedése Dánia
Áthidalt akadály Øresund
Névadó Øresund
Szerkezettípus kábelhíd
Funkció közúti / vasúti
Anyag
Legnagyobb támaszköz490 m
Teljes hosszúsága7 845 m
Szélesség25,5 m
Magasság204 m
Tervező Georg Rotne
Átadás ideje 2000. július 1.
Elhelyezkedése
Øresund híd (Dánia)
Øresund híd
Øresund híd
Pozíció Dánia térképén
é. sz. 55° 34′ 35″, k. h. 12° 49′ 18″Koordináták: é. sz. 55° 34′ 35″, k. h. 12° 49′ 18″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Øresund híd témájú médiaállományokat.
A híd az űrből nézve

Az Øresund/Öresund híd (dánul: Øresundsbroen, svédül: Öresundsbron, hibrid név: Øresundsbron), hivatalos nevén Øresund-összeköttetés (Øresundsförbindelsen) egy kombinált közúti-vasúti híd az Øresund tengerszoros felett.

A híd Dánia fővárosát, Koppenhágát köti össze a svédországi Malmővel, tágabban nézve pedig Skandináviát Közép- és Nyugat-Európával. A hídon halad keresztül az E20-as európai főútvonal. Kétvágányú vasúti pályáján a vasúti személyszállítást jelenleg (2015) a dán oldalon a DSB Øresund üzemelteti, a Koppenhágai repülőtéren és Koppenhágán át Helsingørig; a svéd oldalon pedig a Transdev, Malmőn át Göteborgig, Kalmarig és Karlskronáig. Az SJ X2000 motorvonatokat közlekedtet Koppenhágából Stockholmba, Göteborgba és Kalmarba. Teherszállítást több vasúttársaság is végez.[1]

Maga a híd a két part közötti távolság mintegy felét teszi ki, 7845 méteres hosszúságával Európa második leghosszabb közúti-vasúti hídja. A maradékot a Peberholm (Bors-sziget) nevű mesterséges sziget (4055 m), az onnan a dán oldalra vezető alagút (4050 m) és a dán oldalon létesített mesterséges félsziget (430 m) hidalja át.[2]

Történelem[szerkesztés]

Az előkészítés és a megvalósítás folyamata 9 évet vett igénybe.[3]

A hidat 2000. július 1-jén adta át II. Margit dán királynő és XVI. Károly Gusztáv svéd király. Az építkezés 2000-es árakon 30,1 milliárd dán koronába került.

Forgalom[szerkesztés]

A megnyitás után kíváncsiságból sokan átkeltek a hídon, majd 2000 őszén a forgalom visszaesett, és 2001 januárjában érte el mélypontját napi átlag 4700 jármű átkelésével. 2001 és 2007 között aztán a járműforgalom évi 10-17 százalékkal nőtt. A növekedés 2008 második felében lassult le a világgazdasági válság hatásai miatt. 2009-ben naponta átlagosan 19 500 jármű kelt át a hídon.

2009-ben az átkelő járművek 95 százaléka, 6,8 millió személygépkocsi volt. A személygépkocsis átkeléseken belül 2001-ben még csak 5 százalék volt az ingázás aránya, ez később jelentős mértékben nőtt annak ellenére, hogy abszolút értékben a többi utazási indok (üzleti, szabadidős, hétvégi pihenés, nyaralás) is növekedett.

Az autóbuszok egy része turistabusz, más része menetrendszerű járat. Utóbbiak magukban foglalják a nemzetközi járatokat, valamint a Koppenhága, Malmö, Lund és a Malmői repülőtér közötti járatokat. Az átkelő buszok száma 2001 és 2006 között 51 százalékkal nőtt, azóta viszont 25 százalékkal csökkent. Ennek oka részben a fapados légitársaságok és a vasút versenye, részben pedig a buszpiac konszolidálódása, amelynek hatására kevesebb, de kihasználtabb busz jelenik meg a hídon.

Átkelő járművek átlagos napi száma:[2]

Év 2001 2005 2007 2008 2009 2017
Személyautó 7290 12 328 16 831 17 767 17 986 18424
Motorkerékpár 67 82 106 96 93 93
Kisteherautó 204 300 465 441 449
Teherautó 421 737 927 932 817
Autóbusz 103 155 153 131 117 134
Összesen 8085 13 602 18 482 19 367 19 462 20631

A vasúton utazók száma 2001 és 2009 között 4,9 millióról 11,1 millióra nőtt. 2009-ben 56 800 személy- és 7250 tehervonat haladt át a hídon, ami naponta átlagosan 184 vonatot jelent.

Napi utazások átlagos száma:[2]

Év 2001 2005 2007 2008 2009
Közút 21 900 32 000 40 600 41 000 41 300
Vasút 13 500 18 100 26 600 29 400 30 400
Összesen 35 400 50 100 67 200 70 400 71 700

A híd működésének első 10 évében (2000. július 1. és 2010. július 1. között) összesen 194 millióan keltek át a hídon, ebből 118 millióan közúton és 76 millióan vasúton.[3]

Bevétel[szerkesztés]

A 2x2 sávos autóúton hídpénzt szednek. Az elmúlt évek statisztikái alapján megfigyelhető trend kedvezőtlen képet mutat a híd üzemeltetésében. Noha 2001 és 2005 között a napi áthaladás 7000-ről 12 000 járműre változott – ami hozzávetőlegesen 72 százalékos növekedés –, a bevétel csak 54 százalékkal emelkedett, köszönhetően a rendszeres használók számára bevezetett félárú áthaladást biztosító bérletnek. Az éves üzemeltetési költség 2005-ben 276 millió dán koronát tett ki, míg ebben az évben a teljes bevétel 1078 millió dán korona volt, amelynek 60 százaléka autóforgalom, 40 százaléka vasúti forgalom volt. Az adózás előtti nyereség ennek tükrében 802 millió dán korona, amiből még levonandó a 660 millió korona adó és a 320 millió korona értékcsökkenés. A jövőben az utazások számának jelentős növekedésére volna szükség a gazdaságos üzemeléshez.

Díjak[szerkesztés]

Díjak 2020 januárban (online vásárlással olcsóbb):[4]

jármű DKK[5] SEK[6] EUR[7]
Motorkerékpár 210 305 29
Személygépkocsi 390 565 54
Minibusz (6–9 m) 780 1130 108
Autóbusz (>9 m) 1470 2130 202

Díjak 2011 júniusában:

jármű DKK[5] SEK[6] EUR[7]
Motorkerékpár 160 190 22
Személygépkocsi 295 360 40
Lakóautó / személygépkocsi+lakókocsi 590 720 80
Minibusz (6–9 m) 590 720 80
Autóbusz (>9 m) 1450 1750 199
Tehergépkocsi (9–20 méter) 1010 1220 138
Tehergépkocsi (>20 m) 1515 1830 207
Vonatjegy[8] 78 110 9

Hatások[szerkesztés]

Működésének első évtizede alatt a kapcsolat fontos szerepet játszott a munkaerő- és lakáspiac egységesülésében, az Øresund régió kialakulásában. 2010-ben 25 000 dán élt a svéd oldalon, naponta 20 400 ember ingázott dolgozni a hídon át, valamint a sjællandiak 68%-ának és a skåneiek 44%-ának élt rokona, barátja vagy munkatársa a másik parton.[3]

A híd forgalmának gyors növekedése 2007-ben egy új (Helsingør és Helsingborg között építendő) híd ötletét is felvetette.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Øresundsbro (2010), i. m. 11. o.
  2. a b c Øresundsbro (2010), i. m. 7. o.
  3. a b c Øresundsbro (2010), i. m. 2. o.
  4. Øresundsbron. www.oresundsbron.com. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. a b [- kontantpriser (dánul). [2011. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 19.) - kontantpriser (dánul)]
  6. a b http://se.oresundsbron.com/page/18 Archiválva 2011. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben - kontantpriser (svédül)
  7. a b [- cash prices (angolul). [2011. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 19.) - cash prices (angolul)]
  8. Startsida - Öresundståg. Oresundstag.se. (Hozzáférés: 2009. május 6.)
  9. New Øresund Bridge? (angol nyelven). Északi Tanács, 2007. január 3. [2012. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]