Természetvédelmi területek Ukrajna területén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ukrajna védett természeti területeihez kb. 6500 objektum tartozik, melyek az ország területének 3%-át jelentik. 2002 elején ezen területekhez 5 védett bioszféra, 18 természetvédelmi terület, 10 nemzeti park, több mint 20 tájvédelmi körzet, kb. 2300 rezervátum, 3000 természeti emlék, 29 arborétum, 449 park és védett kistáj tartozott. Az országban a legnagyobb szintű védettséggel a természetvédelmi területek, a védett bioszférák és nemzeti parkok rendelkeznek. Ezek területén rengeteg ritka és kihalófélben lévő növény- és állatfaj található.

A legfontosabb ukrajnai természetvédelmi területek:

A természeti kincsek gazdaságos felhasználása és a természetvédelem a tudományos-technikai forradalom idején fontos szociális-gazdasági, tudományos és pedagógiai probléma. Ennek a problémának a megoldásában az egyik főszerepet a földrajztudomány játssza. A természet gazdaságos felhasználása és a természetvédelem szoros kapcsolatban van az ember – társadalom – természet kölcsönös kötődéssel, ahol nagy jelentősége van a természetvédelmi munkának.

1990 óta, vagyis Ukrajna önállóvá válása óta, több határozatot és törvényt fogadtak el az ország ökológiai helyzetének javítására előirányzott intézkedésekről.

Ukrajna Legfelső Tanácsa 1992 júniusában törvényt fogadott el az ország természetvédelmi alapjáról, amely magában foglal olyan területeket, amelyeknek különleges természeti értékük van.

A természetvédelmi területeket több (13) kategóriára osztják:

  • Természetvédelmi terület
  • Nemzeti park
  • Bioszféra védett terület
  • Tájvédelmi körzet
  • Rezervátum
  • Természeti emlék
  • Védett kistáj
  • Botanikus kert
  • Dendrológiai park
  • Arborétum
  • Állatvédelmi park
  • Kultúrpark
  • Védett dűlő

Ukrajna természetvédelmi alapjához különböző védettségű és területű természetvédelmi területek és objektumok tartoznak. Természetes területek és objektumok – természetvédelmi területek, bioszféra védett területek, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, rezervátumok, természeti emlékek, védett kistájak. Mesterségesen létrehozott objektumok – botanikus kertek, dendrológiai parkok, állatkertek, kultúrparkok.

A rezervátumok, természeti emlékek, botanikus kertek, dendrológiai parkok, állatkertek és kultúrparkok az ökológiai és tudományos értéküktől függően kaphatnak állami vagy helyi jelentőségű státust. A rezervátum, a védettség objektuma szerint lehet táj, erdei, botanikus, általános zoológiai, ornitológiai, entomológiai, ichtológiai, hidrológiai, geológiai, paleontológiai, és karszt-szpeleológiai.

A természeti emlékeket felosztják komplexre, botanikusra, zoológiaira, hidrológiaira és geológiaira.

Természetvédelmi területek – A természetvédelmi területek fő feladata megőrizni a természeti komplexumokat és objektumokat saját területükön, tudományos kutatások és megfigyelések végzése a természet környezet állapotáról, természetvédelmi ajánlások kidolgozása ezek alapján, az ökológiai ismeretek szélesítése, a tudományos szakemberek felkészítésének elősegítése a természetvédelem ágazataiba. A természetvédelmi területeken tilos bármilyen gazdasági és más tevékenység, amely a védett terület célirányos felhasználása ellen van, megsérti a folyamatok és jelenségek természetes fejlődését vagy negatív hatás veszélyét idézi elő a terület természeti komplexumaira és objektumaira.

Természetvédelmi területek listája[szerkesztés]

Név Alapítás éve Területe
(hа)
Közigigazgatási Terület
Gorgan Természetvédelmi Terület 1996 5 344 Ivano-frankivszki terület
Dnyeper-Oril Természetvédelmi Terület 1990 3 766 Dnyipropetrovszki terület
Drevljani Természetvédelmi Terület 2009 30 873 Zsitomiri terület
Elanecki Sztyeppe Természetvédelmi Terület 1996 1 676 Mikolajivi terület
Kazantipi Természetvédelmi Terület 1998 450 Krími Autonóm Köztársaság
Kаnyevi Természetvédelmi Terület 1923 2 027 Cserkaszi terület
Karadag Természetvédelmi Terület 1979 2 872 Krími Autonóm Köztársaság
Krími Természetvédelmi Terület
file: « Hattyú-szigetek »
1923 44 175 Krími Autonóm Köztársaság
Luhanszki Természetvédelmi Terület
file: Sztanicsi-Luhanszki rezervátum, « Provalszki Sztyeppe », « Sztrili Sztyeppe »
1968 2 122 Luhanszki terület
Medobori Természetvédelmi Terület 1990 10 521 Ternopili terület
Martjan- fok Természetvédelmi Terület 1973 240 Krími Autonóm Köztársaság
Mihajlovi Természetvédelmi Terület 2009 883 Szumi terület
Opuki Természetvédelmi Terület 1998 1 592 Krími Autonóm Köztársaság
Poliszjai Természetvédelmi Terület 1968 20 104 Zsitomiri terület
Roztoccsa Természetvédelmi Terület 1984 2 085 Lvivi terület
Rivnei Természetvédelmi Terület 1999 42 289 Rivnei terület
Cseremi Természetvédelmi Terület 2001 2 976 Volinyi terület
Ukrán Sztyeppi Természetvédelmi Terület
file: « Gotumi sztyepp», « Kő sírok », « Kréta növényvilág »
1961 3 336 Donecki , Zaporizzsjai , Szumi
Jaltai Hegyierdő Természetvédelmi Terület 1973 14 523 Krími Autonóm Köztársaság

Bioszféra védett területek – A bioszféra védett területek nemzetközi jelentőségű, természetvédelmi, tudományos-kutató intézmények, amelyek célja megőrizni természetes állapotban a bioszféra legtipikusabb természeti komplexumait, ökológiai háttér monitoring megvalósítása, a természeti környezet és benne az emberi tényezők által okozott változások tanulmányozása. A bioszféra védett területeket természetvédelmi területek és nemzeti parkok bázisán hozzák létre, amelyekhez hozzákapcsolnak más, különböző szintű természetvédelmi területeket és objektumokat, amelyek hozzátartoznak a világ bioszféra védett területeinek hálózatához. A bioszféra védett területeken differenciált védelmi üzemelést állítanak fel, a természeti komplexumok zonális működésének felújítása és felhasználása alapján: védett övezet, ütköző övezet, antropogén tájak.

Nemzeti parkok – A nemzeti parkok állami jelentőségű természetvédelmi, rekreációs, kulturális-oktatási intézmények, amelyeket a természeti komplexumok és objektumok megőrzésére, regenerálására és effektív kihasználására hoznak létre, és amelyeknek különleges természetvédelmi, egészségvédelmi, történelmi-kulturális, tudományos, oktatási és esztétikai értékei vannak. A nemzeti parkok területén a természeti komplexumok és objektumok természetvédelmi, egészségügyi, tudományos, rekreációs, történelmi-kulturális és más értékeivel, sajátosságaival, differenciált védelmi üzemelést állítanak fel, a természeti komplexumok zonális működésének felújítása és felhasználása alapján: védett övezet, szabályozott rekreáció övezete, állandó rekreáció övezete, gazdasági övezet.

Tájvédelmi körzetek – A tájvédelmi körzeteket a földterületek, vízi és más természeti objektumok tulajdonosaitól vagy használóitól való elsajátítása nélkül hozzák létre. A tájvédelmi körzetekre a következő feladatok elvégzése hárul: az értékes természeti és történelmi-kulturális komplexumok és objektumok megőrzése; feltételek megteremtése a turizmushoz, üdüléshez és más rekreációs tevékenységhez természetes körülmények között, a védett természeti komplexumok és objektumok védelmi üzemelése mellett; elősegíteni az ökológiai oktatási-nevelési munkát.

Rezervátumok – Rezervátumoknak nevezik azokat a területeket, amelyeken a cél megőrizni és regenerálni a természeti komplexumokat vagy annak egyes összetevőit. A rezervátumokat a földterületek, vízi és más természeti objektumok tulajdonosaitól vagy használóitól való elsajátítása nélkül hozzák létre.

Természeti emlékek – Természeti emlékeknek nevezik azokat a különleges természeti képződményeket, amelyeknek különleges természetvédelmi, tudományos, esztétikai és ismertető jelentőségük van, és rendeltetése – megvédeni ezeket természetes állapotukban. A természeti emlékek létesítése a földterületek, vízi és más természeti objektumok tulajdonosaitól vagy használóitól való elsajátítása nélkül történik. A természeti emlékek területén tilos bármilyen tevékenység, amely veszélyezteti a természetes állapot megőrzését vagy leépüléséhez vezet, vagy az elsődleges állapotának változását idézi elő.

Védett kistáj – Védett kistájnak nevezik az erdei, sztyeppei, mocsári és más elkülönült egységes tájat, amelyeknek fontos tudományos, természetvédelmi és esztétikai jelentősége van, és fő rendeltetése – megőrizni őket természetes állapotukban. A védett kistájak területén tilos bármilyen tevékenység, amely megbontja a természetes folyamatokat.

Botanikus kertek – A botanikus kerteket a ritka és a tipikus, helyi és világflóra fajainak megőrzése, tanulmányozása, akklimatizálása, szaporítása céljából létesítik különlegesen kialakított feltételek mellett az effektív gazdasági felhasználásra, a botanikus gyűjtemények létesítése, szaporítása és megőrzése alapján, tudományos, tanulmányi és oktatási munka végzéséhez. A botanikus kertek területén tilos mindennemű tevékenység végzése, amelyek nem kapcsolatosak az előirányzott feladatok végzésével és veszélyezteti a növénygyűjtemény megőrzését. A botanikus kert határain belül övezeteket határoznak meg: kiállítási, tudományos, védett.

Dendrológiai parkok – A dendrológiai parkokat a különböző fafajták és cserjések megőrzésére és tanulmányozására hozzák létre speciálisan kialakított feltételek között a legeffektívebb tudományos, kulturális, rekreációs és más felhasználás végzésére. A dendrológiai parkok területén tilos a tevékenység, amely nem kapcsolatos a meghatározott feladatok végzésével és veszélyezteti a dendrológiai gyűjtemény megőrzését.

Zoológiai parkok (állatkertek) – Az állatkerteket ökológiai oktatási-nevelési munka szervezésének céljából hozzák létre ritka, egzotikus és helyi állatfajok kiállításának létesítésére, az állatok génalapjának megőrzésére, a vadállatok tanulmányozására és tudományos alapok kidolgozására az állatok szaporításához állatkerti körülmények között. A zoológiai parkok területén tilos a tevékenység, amely nem kapcsolatos a meghatározott feladatok végzésével és veszélyezteti a kedvező feltételeket az állatok számára.

Kultúrparkok – Kultúrparkoknak nevezik a parképítés kiemelkedő és értékes létesítményeit, amelyek rendeltetése ezeknek a parkoknak a védelme és felhasználása esztétikai, nevelési, tudományos, természetvédelmi és egészségügyi célokra.

Forrás[szerkesztés]

  • Географічна енціклопедія України. Том 1–3. УРЕ, Київ, 1989.
  • Maszljak P. O., Siscsenko P. H. (2000): Ukrajna földrajza. Kísérleti tankönyv a középiskolák 8–9. osztálya számára. Szvit, Lviv.
  • Zasztavnij F. D. (2004): Ukrajna természeti földrajza. Tankönyv a 8. osztály számára. „Szvit”, Lviv.