Hoverla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hoverla
A Hoverla
A Hoverla

Magasság 2061 m
Hely  Ukrajna, az Ivano-frankivszki terület és Kárpátalja határa
Hegység Csornahora, Keleti-Kárpátok
Relatív magasság 1300 m
Elhelyezkedése
Hoverla (Kárpátok)
Hoverla
Hoverla
Pozíció a Kárpátok térképén
é. sz. 48° 10′, k. h. 24° 34′Koordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 24° 34′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hoverla témájú médiaállományokat.

A Hoverla (ukránul Говерла, magyarosított nevén Hóvár[1]) hegycsúcs Kárpátalja és az Ivano-frankivszki terület határán, a Csornahorában, a Máramarosi-havasokban. Magassága 2061 méter, ezzel az Ukrán-Kárpátok és egyúttal Ukrajna legmagasabb csúcsa. 1939. március 15. és 1940. augusztus 30. között Magyarország legmagasabb pontja volt.

A Hoverla az utóbbi években az ukrán politika egyik szimbolikus elemévé vált. A nemzeti és hazafias politikai erők kedvelt célpontja, akik számára a Hoverla a nemzeti függetlenség egyik jelképe. Többször volt helyszíne politikai tömegrendezvényeknek. Évek óta nyáron népes kísérete társaságában felmegy a csúcsra az egyébként szenvedélyes hegymászó Viktor Juscsenko.

Kilátás a Hoverláról az Ivano-frankivszki területen fekvő Kárpáti Nemzeti Parkra

Etimológia[szerkesztés]

Bár egyes 20. század eleji, nem tudományos források – köztük egy ukrán nyelvű film – szerint a Hoverla név a magyar Hóvár szóból ered, valószínűsíthető, hogy a magyar név az ukrán népetimológiás módosulata. A századforduló körüli magyar források (köztük a Révai nagy lexikona, A Pallas nagy lexikona,[2] illetve a Vasárnapi Újság egy 1896-os száma) Hoverla néven említik. A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a Hoverla szó eredete bizonytalan (horvát vagy román eredetű lehet), a Hóvár nevet nem említi. A magyar eredetet valószínűtlenné teszi az is, hogy a jelenlegi ismeretek szerint a hegyen sosem állt vár, emellett a Hóvár -> Hoverla módosulás sem magyarázható nyelvészetileg. A legvalószínűbb, hogy a Hóvár név 1940 körül született több más kárpátaljai és máramarosi helynév magyarosításával egyidejűleg.[1]

Földrajz[szerkesztés]

Mai kúpos formája a pleisztocén korszakot követő olvadás során alakult ki. Szubalpesi klímája van a rá jellemző növényzettel. A hegy lábát fenyőerdő borítja, fölötte törpefenyő és boróka nő. A legfelső kúpos részét havasi fő borítja, amelyet helyenként a kőomlások csíkjai tagolnak. A hegycsúcsot még a nyár elején is hó borítja, amely július végére olvad el teljesen, és szeptember-október környékén már ismét előfordulhat hóesés. A Hoverla lábánál ered a Prut folyó.

Csúcsforgalom a hegytetőn

Turizmus[szerkesztés]

A 19. század végétől kedvelt galíciai kirándulóhely. Az első kijelölt turistautat 1880-ban nyitották meg. A hegycsúcs Kőrösmezőről és Vorohtáról érhető el legkönnyebben. A legkedveltebb útvonal Vorohta felől közelíthető meg, gépkocsival közvetlenül a hegy lábáig lehet eljutni. A jelzett turistaösvényeken 2-3 órás gyaloglás után, körülbelül 700 méteres szintkülönbséget leküzdve lehet feljutni a csúcsra, ahol több emlékoszlop, kereszt és emléktábla található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Fejes László: Hóvár vagy légvár? (magyar nyelven). Nyelv és Tudomány, 2016. július 4. (Hozzáférés: 2016. július 5.)
  2. Bokor József (szerk.). Hoverla, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.). Hozzáférés ideje: 2016. július 5.