Ukrán-pajzs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ukrán-pajzs
Földrajzi adatok
Terület180 000 km²
Térkép
     Ukrán-pajzs
     Ukrán-pajzs

Az Ukrán-pajzs (ukránul: Украї́нський щит, Ukrajinszkij scsit) prekambriumi kristályos kőzetekből álló kontinentális kéregrész, mely a Kelet-európai-tábla (Fennoszarmácia) ősmasszívum felszíni kibúvásaként jött létre a proterozoikum végére. Hossza 900–1000 km, maximális szélessége 250 km, területe 180 000 km².[1][2][3]

A tektonikus törések alapján kialakult blokkjai a Voliny-Podóliai, Ovrucsi, Dnyepermelléki, Azovmelléki, Kirovohradi, Zsitomiri, Bila Cerkva-i, Umanyi és Vinicja-Mohiljevi, melyek további kisebb részekre tagolhatók. Az Azovmelléki-hátság területén találhatóak a legrégibb, több mint 3,5 milliárd éves kőzetek (ultrabázitok és tonalitok). A pajzs (plagiogranitoidok és granodioritok) 3–3,5 milliárd éves. A pajzs nagy része egy 1,75 milliárd éves gránitpluton, amit — különösen a délnyugati részén — 1,65–1,2 milliárd éves kvarcitok és vulkanitok (diabáz, illetve porfiritek) törnek át. A pajzs legfelső része mállási kéreg, amit a pleisztocén időszakban lerakódott, úgynevezett periglaciális (tehát jégtakaró körüli) lösz borít. A Dnyepermelléki-hátság és az Azovmelléki-hátság a kristályos aljzat kiemelkedései.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 4. HÉT: FÖLDTÖRTÉNET ÉS LEMEZMOZGÁSOK A MÚLTBAN. Sulinet. (Hozzáférés: 2019. április 7.)
  2. NÉVJEGYZÉK-SZÓTÁR az UKRAJNA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA tantárgyhoz (pdf). II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. (Hozzáférés: 2019. április 4.)
  3. D.V. Rundqvist, F.P. Mitrofanov. Precambrian Geology of the USSR. Elsevier, 125. o. (1993). ISBN 9780080869087 
  4. Izsák Tibor. Ukrajna természeti földrajza (pdf), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 36–37. o. (2007). Hozzáférés ideje: 2019. április 4. 

Irodalom[szerkesztés]

  • Frank Press, Raymond Siever: Allgemeine Geologie. Einführung in das System Erde. 3. Auflage, Spektrum Akademischer Verlag, Weinheim 2001