Brie Larson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brie Larson
SzületettBrianne Sidonie Desaulniers
1989. október 1. (34 éves)[1][2][3][4][5]
Sacramento
Állampolgársága
Élettársa
  • Alex Greenwald (2013 – 2019. január)[6]
  • Elijah Allan-Blitz
Foglalkozása
IskoláiAmerican Conservatory Theater
Kitüntetései
Magassága170 cm[8]
Színészi pályafutása
Aktív évek1998–
Híres szerepei
Műfajokpopzene
Díjai
Oscar-díjak
Golden Globe-díjak
BAFTA-díjak
Emmy-díjak
Legjobb interaktív műsor
The Messy Truth VR Experience (2020)
Brie Larson aláírása
Brie Larson aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Brie Larson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Brianne Sidonie Desaulniers (ejtsd: brian szidoni dö'szonyié), ismertebb nevén Brie Larson (ejtsd: brí lárszon) (Sacramento, Kalifornia, 1989. október 1. –) Oscar-díjas amerikai színésznő, énekesnő, filmrendező és aktivista.

A kaliforniai Sacramentóban született Larson otthon folytatta iskolai tanulmányait, majd színészetet kezdett tanulni az American Conservatory Theaterben, ahová minden idők legfiatalabb diákjaként vették fel. Színészi pályafutását televíziós szerepekkel kezdte, a 2001-es Raising Dad című szitkomban állandó szereplő volt, alakításáért Young Artist Awardra jelölték. Tizenévesen egy-egy rövid szerep erejéig feltűnt a Hirtelen 30 és az Ottalvós buli című 2004-es filmekben. Ezután rövid időre könnyűzenei pályára váltott, egy nagylemezt is kiadott 2005-ben, mielőtt ismét visszatért a filmezéshez. Szerepelt a 2006-os Bagolyvédők című ifjúsági filmben, ezután mellékszerepeket vállalt a Greenberg (2010), a Scott Pilgrim a világ ellen (2010), a 21 Jump Street – A kopasz osztag (2012), valamint a Don Jon (2013) című filmekben. 2009 és 2011 között egy lázadó tinédzsert alakított a Tara alteregói című televíziós sorozatban.

A filmes áttörést a 2013-as Átmeneti állomás hozta el számára, alakítását dicsértek a kritikusok. További szakmai sikert jelentett számára a 2015-ös A szoba című filmdráma. Filmbeli alakításáért, mint nehéz helyzetben lévő anya, legjobb színésznőként számos díjat elnyert – köztük egy Oscar-díjat, egy BAFTA-díjat, egy Golden Globe-díjat, valamint egy Critic's Choice Award-ot és egy Screen Actors Guild-díjat. 2017-ben a Kong: Koponya-sziget című moziban láthatta a közönség. A 2016-os San Diegó-i Comic-Conon a Marvel studió bejelentette, hogy Brie Larson fogja játszani Marvel kapitány szerepét, elsőként a 2019-ben érkező Marvel Kapitányban, valamint az azt követő Marvel-filmben, a Bosszúállók: Végjátékban.[9][10]

Brie Larson filmrendezőként is kipróbálta magát, két kisfilm társrendezését követően 2017-ben elkészítette az Unicorn Store című munkáját. Emellett lelkes egyenjogúsági és erőszakellenes aktivista, aki gyakran ad hangot társadalmi és politikai véleményének.

Gyermekkora és családja[szerkesztés]

Brianne Sidonie Desaulniers néven született 1989. október 1-jén a kaliforniai Sacramentóban, Heather és Sylvain Desaulniers lányaként. Egy lánytestvére van, Milaine.[11][12] Szülei homeopata csontkovácsok voltak,[13][14] akik saját vállalkozást vezettek.[15][16] Apja francia-kanadai származású, Larson emiatt gyerekkorában elsősorban a francia nyelvet használta.[17] Tanulmányait nagyrészt otthon folytatta; egy interjúban úgy fogalmazott, hogy ezáltal innovatív és absztrakt élményekhez jutott.[15][18][19] Gyermekkorában szigorú nevelést kapott, édesanyjával ápolt szorosabb kapcsolatot, valamint szociális szorongástól szenvedett.[15][18][20] A nyári szünetek során saját maga írt és rendezett otthoni kisfilmeket, amelyekben unokatestvéreit szerepeltette és a garázsukban vette fel őket.[21] Hatéves korában kezdett el érdeklődést mutatni a színészet iránt, saját bevallása szerint "mindig is lakozott bennem hajlam a kreatív művészetre".[15][22] Még abban az évben elment meghallgatásra a San Franciscó-i American Conservatory Theater színészeti szakiskolába, ahol a valaha volt legfiatalabb diákként vették fel.[16][23]

Larson szülei elváltak, amikor hétéves volt, ami megviselte őt.[23] Édesapjával nem volt szoros kapcsolata, a színésznő szerint apja sohasem mutatta annak a jeleit, hogy igazán szeretett volna szülő lenni.[23] Válásukat követően édesanyja Los Angeles-be költözött két lányával. Szerény anyagi körülmények között éltek, a Hollywoodhoz közeli Burbankben, egy kis, egyszobás apartmanban.[15][23] Ennek ellenére Larson pozitívan tekint vissza erre az időszakra, elmondása szerint anyjuk mindent megtett értük.[24]

Mivel a vezetéknevét nehéz volt kiejteni, fiatalon felvette a Larson nevet svéd származású dédnagyanyja, valamint egy Kirsten Larson nevű játékbaba után, amelyet gyerekkorában kapott.[22][25][26] Első szerepét egy „Malibu Mudslide Barbie” című reklámparódiában kapta, amely a The Tonight Show with Jay Leno című esti talkshowban tűnt fel.[12][18][27] Ezt követően több vendégszerepet kapott olyan televíziós sorozatokban, mint az Angyali érintés vagy a Popular.[16] 2000-ben beválogatták a Fox Schimmel című szituációs komédiájának szereplői közé, ám a sorozat végül nem indult el, mert a főszereplő Robert Schimmelnél rákot diagnosztizáltak.[28][29][30]

Pályafutása[szerkesztés]

Vígjátékok és zenei karrier (2001–2008)[szerkesztés]

Az American Conservatory Theater San Franciscóban, ahová Larsont a legfiatalabb diákként vették fel, mindössze hat évesen

Larson első nagyobb szerepét a Raising Dad című szitkomban kapta, ahol Bob Saget karakterének lányát, Emilyt alakította. A sorozat 2001–2002 között egyetlen évadot ért meg.[31] A műsort többen is kritizálták, Hal Boedeker az Orlando Sentinel magazintól például azt mondta, az egész stáb alakítása egy vicc volt.[32] Larsont ennek ellenére jelölték a legjobb fiatal színésznőnek járó Young Artist Award díjra, amelyet nem nyert meg.[33] A színésznőt ezután az ABC Hope & Faith című szitkomjának szereplőgárdájába is beválogatták, de még a (televízióban le sem vetített) próbaepizód után lecserélték őt több más színésszel egyetemben.[34] 2003-ban Beverley Mitchell oldalán játszott az Autós csajok című Disney Channel-vígjátékban, amely a fiatal autóversenyző-testvérpár, Erica és Courtney Enders életét dolgozta fel, ezután kisebb szerepeket kapott 2004-es vígjátékokban, mint az Ottalvós buli és a Hirtelen 30.[35][36][37]

Larson 11 éves korában a zene iránt is érdeklődni kezdett, amikor megtanult gitáron játszani. Egy zenei producer bátorítására elkezdte megírni és felvenni saját dalait, amelyeket a weboldalára töltött fel.[38][39] Miután 2003-ban nem kapta meg Wendy Darling szerepét a Pán Péterben, Larson elkeseredésében megírta és felvette az „Invisible Girl” című dalt, amelyet később leadtak a KIIS-FM rádióállomáson.[24][27] Nem sokkal később aláírt Tommy Mottola kiadójához, a Casablanca Records-hoz, ahol akkor még csak ő és Lindsay Lohan voltak szerződött előadók.[24][40][41] 2005-ben kiadta albumát Finally Out of P.E. címmel, amelyen több más dalszerzővel együttműködött, mint például Blair Daly, Pam Sheyne, Lindy Robbins és Holly Brook.[40][42] Az album címét Larson egy tornatanára utána kapta, akit a lány nem kedvelt, a dalok többsége kudarccal végződő munkalehetőségekről szól.[27][42] Az egyik kislemez az albumról, a „She Said” mérsékelt sikereket ért el, szerepelt az MTV Total Request Live műsorában, felkerült a Billboard heti legtöbbet játszott dalokat felvonultató listájára, valamint a 31. helyet érte el a Billboard Hot Single Sales listán.[43][44][45] Larson Jesse McCartney oldalán turnézni elkezdett, a Teen People magazin által szervezett „Rock in Shop” koncertek keretében bevásárlóközpontokban lépett fel, nyitóénekes volt McCartney Beautiful Soul turnéján, valamint New Yorkban is fellépett a Macy's Thanksgiving Day Parade keretében. Ennek ellenére albuma nem lett túl sikeres, mindössze 3500 példány fogyott el belőle.[42][46][47] Larson később elismerte, hogy ekkorra kiábrándult a zenei karrierből. Elmondása szerint az egyik fő gondot az okozta számára, hogy minden dalát maga akarta írni, ám a kiadó ebben nem volt partnere.[40]

2006-ban Larsont beválogatták Logan Lerman és Cody Linley oldalán a Bagolyvédők című családi vígjáték szereplői közé, amelyben néhány fiatal egy csapat bagoly megmentésén fáradozik. Maga a film negatív értékeléseket kapott, ám Larson és Linley alakítását többen dicsérték, köztük Ruthe Stein a San Francisco Chronicle-tól.[48][49] A következő évben kisebb szerepet kapott az Amber Heard főszereplésével készült Remember the Daze című drámában, ezalatt pedig saját művészeti és irodalmi magazint indított Bunnies and Traps címmel, amelyben saját írásai mellett más művészek műveit is megjelentette.[39][50] Larson úgy nyilatkozott, hogy ekkoriban többször arra gondolt, abbahagyja a filmezést, mert nehezen talált munkát, amiért a filmkészítőket hibáztatta, akik nem tudtak neki szerepeket adni.[16] Leginkább akkor vesztette el a motivációját, amikor 2003-ban és 2007-ben két film főszerepéről is lemaradt (Tizenhárom, Juno).[51] Hogy eltartsa magát, Larson ekkoriban lemezlovasként dolgozott klubokban.[52]

Filmes áttörés (2009–2014)[szerkesztés]

Larson a Scott Pilgrim a világ ellen londoni premierjén, 2010-ben

2009-ben Larson megkapta Kate Gregson, Toni Collette karaktere tinédzser lányának szerepét a Tara alteregói című vígjátéksorozatban. A szerepre eredetileg Portia Doubleday lett beválogatva, de a pilot epizód leforgatását követően kicserélték őt Larsonra.[53] Az első évadot összegző kritikájában Alessandra Stanley, a The New York Times újságírója, valamint Tim Goodman a San Francisco Chronicle laptól, egyaránt dicsérte Larson természetes és kifinomult alakítását.[54][55] Larson elmondta, a karakter története közel állt az ő saját életpályájához, amelynek során megpróbálta megtalálni élete értelmét, ezért bosszús volt, amikor 2011-ben, három évad után a sorozatot elkaszálták.[56][57] Még 2009-ben játszott Rooney Mara oldalán a Tanner Hall című drámában, amely egy bentlakásos iskoláról és az abban élő négy lányról szól. Betsy Sharkey, a Los Angeles Times újságírója negatívan nyilatkozott a filmről, de Larson humoros alakítását ő is kiemelte.[58] 2009-ben Larson még két további filmben volt látható, az egyik a Lepattant a fater, zúzzuk le a kecót!, amelyben egy kelekótya pompomlányt alakít, a másik pedig a Külvárosi kamaszok, ahol egy népszerű gimnazista szerepében látható.[59]

A 2010-es Williamstown Színházi Fesztiválon Larson fellépett Thornton Wilder A mi kis városunk című színdarabjának Nicholas Martin rendezte színpadi feldolgozásában,[60] ahol Emily Webb, egy koraérett lány szerepét öltötte magára. A The Boston Globe-nak írt kritikájában Louise Kennedy úgy nyilatkozott, hogy a darab túlságosan mellőzte az alapmű sötétebb témáit, valamint hiányolta Larson karakteréből a tragikus vonalat.[61] Ebben az évben Larson két filmben volt látható, Noah Baumbach filmdrámájában, a Greenbergben, illetve az Edgar Wright rendezte Scott Pilgrim a világ ellen című vígjátékban, ahol egy Envy nevű fiatal rocksztárt alakított.[62][63] A Slant Magazine újságírója úgy vélte, ezek a szerepek emeltek Larson színészi elismertségén, a színésznő pedig az utóbbi filmet maga is fordulópontként értékelte a karrierjében.[15][64] A filmben Larson egy "Black Sheep" című dalt is előadott a Metric együttessel.[65] Bár bemutatásakor a Scott Pilgrim a világ ellen nem teljesített jól a mozikban, azóta kisebb kultstátuszra tett szert.[66][67] Ezután Larson a Rampartban tűnt fel, ahol a Woody Harrelson alakította korrupt rendőrnek a lányát játszotta. Elmondása szerint szerepe komoly érzelmi hatással volt rá, és nehéz volt belőle továbblépnie.[68] Az egyik jelenetben veszekednie kellett Harrelsonnal, amelyet megrázó élményként írt le. A rendező viszont megdöbbent azon, mennyire jól sikerült, ezért átírta a forgatókönyvet, hogy mélyebben bele tudjon folyni az apja-lánya kapcsolat ábrázolásába.[69][70]

2012-ben Larson kitekintett a filmrendezés világába, amikor a „The Arm” című rövidfilm társírója és társrendezője lett Jessie Ennis és Sarah Ramos mellett. A kisfilm, amely a közeljövő társadalmi elvárásait ecseteli, különdíjat nyert a Sundance Filmfesztiválon.[15][24][38] A színészkedéshez visszatérve Larson egy vonzó tinédzserlányt alakított a kritikailag sikertelen Boldog boldogtalan című filmdrámában,[71] majd megkapta a gimnazista Molly szerepét Jonah Hill és Channing Tatum oldalán a 21 Jump Street – A kopasz osztag című vígjátékban, amely az 1980-as évek hasonló című televíziós sorozata alapján készült. Larson itt fedezte fel, hogy színészi stílusa túl merev Hill stílusához képest, ezért az improvizációt is igénylő közös jeleneteik kihívás elé állították.[72] Dana Stevens a Slate magazintól kiemelte a filmben Larson alakítását, szerinte „nem csak szép de vicces is, karcos kontraalt hanggal, és az átlagos női karakterrel ellentétben, aki a haverzsaru-filmekben látható, neki ténylegesen van személyisége”.[73] A film több mint 200 millió dolláros bevételt hozott világszerte, ezzel ez lett Larson addigi karrierjének legnézettebb és legjövedelmezőbb alkotása.[74][75]

Larson az Átmeneti állomás premierjén a 2013-as South by Southwest filmfesztiválon

2013-ban feltűnt a Balfékek című szitkomban,[76] ezután pedig másodszor is kipróbálta magát társíróként és társrendezőként Dustin Bowser oldalán a Weighting című kisfilmben, amely egy feszültséggel teli kapcsolatról szól. A film bemutatója a South by Southwest fesztiválon volt.[68][77] A 2013-as év hozta meg Larson számára az igazi áttörést, amikor megkapta első filmes főszerepét Destin Daniel Cretton kritikailag is elismert filmdrámájában, az Átmeneti állomásban.[17][78] A film egy problémás tinédzsereknek fenntartott árvaházban játszódik, Larson ennek az intézetnek az elgyötört vezetőjét, Grace-t alakítja. Hogy felkészüljön a szerepre, Larson ellátogatott egy gyermekotthonba és beszélgetett az ottani dolgozókkal, valamint online interjúkat nézett hasonló munkakörben dolgozó emberekkel.[79] A film kevesebb mint egymillió dolláros költségvetésből készült el, Larson pedig elégedett volt a bensőséges és segítőkész hangulattal, amelyet a forgatás során tapasztalt.[80][81] A színésznő alakítását egyöntetűen méltatták a kritikusok:[82][83][84] Manohla Dargis a The New York Times-tól „lélegzetelállítónak” és „teljesen meggyőzőnek” nevezte a játékát, Ian Freer pedig kiemelte, hogy remekül építi fel a karakterét, aki „egyszerre erős és sebzett, sérült, de egyúttal együttérző is”.[85][86] Jenny McCartney a The Daily Telegraph laptól „fényes jövőt” jósolt Larson számára.[87] A színésznőt szerepéért jelölték az Independent Spirit díjra legjobb színésznő kategóriában. Később úgy nyilatkozott, hogy a film hatására elkezdett felkéréseket kapni rendezőktől, de többet visszautasított, mivel mindegyik egydimenziós, férfiak szerelmi érdeklődésének középpontjában álló karakter volt.[51][88]

Szintén 2013-ban Larson két másik, romantikus/dráma témájú filmben is feltűnt mellékszerepekben: a Joseph Gordon-Levitt rendezte Don Jonban és Az élet habzsolva jó címűben. Az előbbiben a (szintén Gordon-Levitt által alakított) főszereplő húgát játszotta. Peter Travers a Rolling Stone magazintól dicsérte a film szexuális témákhoz való hozzáállását, Larson alakítását pedig lenyűgözőnek titulálta.[89] Az élet habzsolva jó című filmben (főszerepben Miles Teller és Shailene Woodley) egy Cassidy nevű szereplőt formált meg, aki Teller karakterének exbarátnője. Larson azért vállalta el a szerepet, mert tetszett neki az a fajta realizmus, amivel a film a gimnazista élményeket ábrázolja.[80] A New York magazinnak író David Edelstein rávilágított a „Cassidy árnyalt karakterére és a benne rejlő intelligenciára”.[90] A 2014-es Hazárdjáték című (A szerencsejátékos című 1974-es film alapján készült) bűnügyi drámában egy irodalomszakos hallgatót játszik, aki viszonyba keveredik szerencsejátékfüggő oktatójával (Mark Wahlberg). Rupert Wyatt rendező úgy érezte, hogy a karakter túl felületesen van megírva, ezért választotta Larsont a szerepre, hogy mélységet vigyen bele.[91] Ennek ellenére Claudia Puig a USA Today-től úgy vélte, "a tehetséges Larsonnak semmi mást nem kell a filmben csinálnia, mint reagálni dolgokra".[92]

A szoba, Oscar-díj és Marvel-filmek (2015–)[szerkesztés]

Larson a Kong: Koponya-sziget 2017-es japán premierjén

Brie Larson 2015-ben három filmben szerepelt, elsőként Az eltűnt tűz nyomában című, jórészt improvizációra épülő drámában Jake Johnson főszereplésével. A forgatás forgatókönyv nélkül zajlott, Larson számos döntést a filmezés alatt hozott meg a karakterével kapcsolatban, többek között eltávolított egy tervezett romantikus szálat Johnson és az ő karaktere között.[93] Ezután Amy Schumer karakterének testvérét alakította a Kész katasztrófa című vígjátékban, amely részben Schumer saját élete alapján készült.[94][95] Tim Grierson a Screen International-től „nevetés, romantika és szomorúság ügyes keverékének” nevezte a filmet, Larsont pedig „élénknek, de kevéssé kihasználtnak” jellemezte.[96] A Kész katasztrófa több mint 140 millió dollár bevételt termelt 35 milliós költségvetés ellenében.[97]

Larson következő főszerepe A szoba című, Emma Donoghue azonos című regénye alapján készült drámában volt. Itt Ma-t, egy fiatal anyát játszik, akit fogságban tartanak, gyermeke nemi erőszakból fogant. A szerep fizikailag és lelkileg is megterhelő volt számára, alakításához saját édesanyjának életéből merített ihletet, aki jórészt egyedül nevelte két lányát.[24] A film jelentős részét egy 3x3 méter méretű, stúdióban összerakott fészerben vették fel, Larson pedig egy hónapra bezárkózott az otthonába, hogy így készülhessen fel a szerepére.[38] Ezalatt kapcsolatba lépett szexuális visszaélésekkel foglalkozó szakértőkkel, valamint utánanézett, milyen hatással van az emberi szervezetre a táplálékhiány, amelyet egy fogságban tartott ember elszenved.[38] Hogy a külseje is igazodjon a szerephez, kerülte a napfényt, változtatott az étrendjén, valamint rengeteget edzett, hogy minél jobban lefogyjon.[18] Larson szorosan együttműködött Jacob Tremblay-jel, aki a filmben a fiát játszotta, együtt olyan tevékenységeket folytattak, amelyeket a filmbeli karaktereik is.[98] A szoba széles körű kritikai elismerést kapott, legfőképpen Larson és Tremblay alakítását dicsérték.[99] Kenneth Turan a Los Angeles Times-tól „döbbenetesnek” nevezte Larson alakítását, és hozzátette, hogy „a realizmus és a gyermeke iránt elkötelezett törődés, amit hozzátesz Ma karakteréhez, átütő őszinteséggel bír elejétől a végéig, alakítása annyira meggyőző, hogy kívánni sem lehetne jobbat”.[100] Alakításáért Larson számos nagyszabású díjat nyert, amelyek közül a legkiemelkedőbb az Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek, de Golden Globe- és BAFTA-díjat is kapott ugyanebben a kategóriában, továbbá Critic's Choice Awardot és egy Screen Actors Guild-díjat is.[101]

A szoba sikerét követően Larson főszerepet játszott az Össztűz című 2016-os akcióvígjátékban, amely egy áruházi lövöldözésről szól. A projektet azért vállalta el, hogy ezzel segítsen ráirányítani a figyelmet a fegyveres erőszakra.[102] Eric Kohn az IndieWire-től megjegyezte, hogy Larson szerepe mennyire más, mint A szoba esetében, ám mégis helytáll benne.[103] Pénzügyileg a produkció hatalmas bukás lett, még a 7 millió dolláros költségét sem tudta visszahozni.[104][105] Larson ezután részt vett Todd Solondz „Wiener-Dog” című, egy tacskóról szóló komédiájában, de a jeleneteit kivágták, mert a rendező szerint a karaktere felesleges volt a történet szempontjából.[106] A következő évben a színésznő a MonsterVerse franchise második felvonásában, a Vietnámban forgatott Kong: Koponya-szigetben kapott nagyobb szerepet Samuel L. Jackson és Tom Hiddleston oldalán, ahol egy 1970-es évekbeli fotóriportert alakít.[107] Ez volt Larson első nagyköltségvetésű filmes projektje, és bár örült neki, hogy végre egy olyan szerepet kap, amelynél nem a külseje számít, egyúttal hiányolta a további női szereplőket a filmből.[12][23] Ann Hornaday a The Washington Post-tól dicsérte a film vizuális effektjeit, valamint úgy vélte, „Larsonnak alig kell valamit csinálni a filmben, de olyankor hű marad önmagához”.[108] A Kong: Koponya-sziget több mint 566 millió dollár bevételt gyűjtött, ezzel ez lett Larson addigi legjövedelmezőbb filmje.[74][109]

Larson a Marvel Kapitány promóciós eseményén 2019-ben

Szintén 2017-ben Larson Jeannette Walls szerepét öltötte magára Az üvegpalota című filmdrámában, amely Walls azonos című memoárja alapján készült. A színésznő itt újból együtt dolgozott Destin Daniel Cretton rendezővel. A film a fiatal nő történetét meséli el, valamint kapcsolatát szigorú és nonkomformista szüleivel, akiket Woody Harrelson és Naomi Watts játszanak.[110] Larson érdeklődését a projekt iránt a szülő-gyermek kapcsolat összetett ábrázolása keltette fel, valamint azonosulni tudott a film fő témájával, a megbocsájtással is. Szoros együttműködésben dolgozott Wallsszal és testvéreivel, megfigyelve mindennapi szokásaikat.[111] Peter Bradshawnak a The Guardian-től nem tetszett a film szentimentalizmusa, de szerinte a filmet „éppen hogy megmenti Larson erőteljes jelenléte”.[112] A színésznő ezután játékfilm-rendezőként debütált a Unicorn Store című vígjáték-drámával, amelyben egyúttal főszereplő is.[113] Egy kiábrándult művészeti hallgatót játszik, aki unikornisok iránt kezd rajongani. Larson 2012-ben már jelentkezett a projektre, de akkor Miguel Arteta kapta meg a rendezői szerepet, őt pedig elutasították. Miután a projekt megrekedt, végül Larson kapta meg a lehetőséget hogy megrendezze a filmet.[114] A különös cselekmény elnyerte a tetszését, valamint párhuzamot fedezett fel a szereplő útja és az ő rendezői pályafutása között.[115] Peter Debruge, a Variety újságírója "kreatív melléfogásnak" minősítette a filmet, valamint megjegyezte, hogy "Larson rendezői stílusa nem kompatibilis a hóbortossággal".[116] Larson ebben az évben utoljára az Indiában játszódó romantikus musicalben, a Basmati Blues-ban volt látható, amelyet még 2013-ban vettek fel. A projekt erős kritikákat kapott a közösségi médiában a „fehér megmentő komplexusa” miatt.[117][118]

Miután közel egy évig nem szerepelt a filmvásznon, Larson 2019 márciusában tűnt fel ismét Carol Danvers/Ms. Marvel szerepében a Marvel Kapitány című szuperprodukcióban, amely egyúttal a Marvel Studios moziuniverzumának 21. filmje és egyben a stúdió első, női főszereplővel bíró szuperhősfilmje.[119][120] Larson eleinte szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy elvállaljon egy ekkora horderejű alakítást, ám később igent mondott, hogy ezzel a szereppel is bátorítsa a fiatal nőket, valamint azonosulni tudott a karakter hibáival és emberi mivoltával is.[12][121] A felkészülés során kilenc hónapon át keményen edzett[122] (dzsúdó, ökölvívás, birkózás), valamint konzultált a Nellis Légibázis személyzetével.[123][124][125] A filmet 2019. március 8-án mutatták be az Egyesült Államokban, és az előzetes negatív felhangok ellenére az első hétvégén összesen 455 millió dolláros bevételt ért el világszerte (ebből hazájában 153 millió dollár), ezzel minden idők legsikeresebb női főszereplőt felvonultató filmje lett a nyitóhétvégét tekintve, valamint a Marvel-moziuniverzum második legerősebben nyitó filmje a 2018-as Bosszúállók: Végtelen háború után.[126][127] Stephanie Zacharek a Time magazintól „érzékeny és szerény” színésznőnek nevezte Larsont, aki „ügyesen elviszi a hátán a filmet”, valamint kiemelte, mennyire erős a színésznő jelenléte a visszafogottabb jelenetekben. David Sims a The Atlantic magazintól hiányolta a karakter mélységét, de elismerően nyilatkozott Larson alakításáról, ahogyan megjeleníti a tekintélyelvű férfiak ellen a szabadságáért küzdő női karaktert a vásznon.[128][129]

Larson több filmre írt alá a Marvel stúdióval Carol Danvers/Marvel Kapitány szerepében, így látható volt a 2019 áprilisában bemutatott Bosszúállók: Végjátékban is, amely mozi pályafutása legtöbb bevételt termelő filmje lett.[130] Ezt követően a Just Mercy című, Bryan Stevenson memoárját feldolgozó produkcióban fog szerepelni Michael B. Jordan oldalán. Destin Daniel Cretton rendezővel ez lesz a harmadik közös munkája.[131][132] Emellett zajlanak egy Victoria Woodhull (az Egyesült Államok első női elnökjelöltje) életét bemutató film munkálatai is az Amazon Studios rendezésében, amely filmnek előreláthatólag producere és főszereplője lesz.[133] További két projektre is aláírt: látható lesz a Netflix női vállalkozók kihívásairól szóló, Lady Business című filmjében, valamint az Apple Inc. által készített drámasorozatban, amely Amaryllis Fox CIA-ügynök életét mutatja be.[134][135]

2019 nyarán a Marvel Studios megerősítette, hogy 2020 után (egyelőre konkrét dátum nélkül) több eddigi sikerfilmjük is folytatást kap, köztük a Marvel Kapitány is.[136] Brie Larson emellett (színésztársához, Chris Evanshez hasonlóan) nyilvánvalóvá tette, hogy szívesen vállalna szerepet egy jövendőbeli Csillagok háborúja-moziban.[137]

A 2020-as Oscar-gálán Sigourney Weaver és Gal Gadot társaságában ő adta át a legjobb eredeti filmzenének, valamint a legjobb eredeti betétdalnak járó Oscar-díjakat.[138][139]

Aktivistaként[szerkesztés]

Larson a 2018-as Crystal + Lucy Awards díjátadón

Larson nemi esélyegyenlőségi aktivista, valamint a nemi erőszak áldozatainak pártfogója.[140] Népszerűségét arra használja, hogy rámutasson politikai és társadalmi problémákra, ahogy fogalmazott, „mindent hajlandó lennék kockára tenni és életem hátralévő részét aktivistaként tölteni, mert nem helyes hogy csendben maradjak”.[141][142][143] A 88. Oscar-gálán Lady Gaga énekesnő több olyan embert is a színpadra hívott, akik erőszak áldozatául estek, Larson pedig mindegyiküket megölelte a színpadról távozáskor.[144] A következő évi Oscar-gálán Larson konferálta fel Casey Afflecket, aki legjobb férfi főszereplőnek járó díjat vehette át, ám az Afflecket korábban ért szexuális zaklatási vádak miatt Larson a közönséggel ellentétben nem tapsolta meg a győztest; elmondása szerint tette magáért beszélt.[142] 2018-ban együtt dolgozott 300 hollywoodi nővel, hogy elindítsák a Time’s Up mozgalmat, amely a nőket hivatott megvédeni az erőszaktól és kiközösítéstől.[145] Még ebben az évben az egyik első színész lett, aki kikötötte, hogy filmes- és sajtószerződései tartalmazzanak ún. "inclusion rider" (egy film szereplőinek bizonyos hányada nő/LMBT-személy/színesbőrű személy/fogyatékos személy) záradékot.[121] Miután a színésznő arról panaszkodott, hogy főként fehér férfiak készítenek vele interjúkat, a Marvel Kapitány Rotten Tomatoes oldalát elárasztották az ezzel kapcsolatos negatív kritikák és értékelések.[146][147] Nyilatkozatát sokan úgy értelmezték, hogy nem akar fehér férfiaknak interjút adni. Larson később tisztázta az ezzel kapcsolatos félreértést, mondván szó sincs ilyesmiről.[148]

2014-ben Larson összefogott Alia Pennerrel, hogy elindítsák a „Women of Cinefamily” programot a Cinefamily nonprofit videotéka szervezésében (amely tanácsadói testületének Larson is tagja), amely kezdeményezés havi rendszerességgel mutat be nők által rendezett vagy női főszereplőket felvonultató filmeket.[18][149] Miután a társaság két ügyvezetőjét szexuális visszaéléssel vádolták meg, Larson pártfogásába vette az áldozatokat és eljárást szorgalmazott a két férfi ellen.[150][151] Larson 2016-ban tagja lett a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiának, később pedig bekerült az Igazgatótanács jelöltjei közé is.[152][153] 2017-ben egyike volt azoknak a hírességeknek, akik gyűjtést szerveztek a Motion Picture & Television Fund jótékonysági alapítványnak, amely a filmipar idős tagjait támogatja, később pedig társ-házigazdája volt egy eseménynek, amely arra bátorította a filmkészítőket, hogy szólaljanak fel Donald Trump elnöksége ellen.[154][155] Részt vett a 2017 januárjában megrendezett, washingtoni „Nők menete” elnevezésű tüntetésen, ahol kritizálta Trump LMBT-politikáját.[156][157] A 2018-as Women in Film Crystal + Lucy Awards díjátadón, ahol elismerést vehetett át, Larson nemtetszésének adott hangot, miszerint túl kevés kisebbség képviseltetheti magát a riporterek és filmkritikusok között.[158] Később 20 százalékos kvótát sikerült kiharcolnia kisebbségi újságírók számára a Sundance és a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon.[159] 2019-ben a Stylist magazin vendégszerkesztője volt, ahol felhívta a figyelmet a társadalmi sokszínűség és a társadalmi elfogadás kérdéseire.[160]

Magánélet és közösségi élet[szerkesztés]

Larson a 2016-os San Diego Comic-Con rendezvényen

Larson magánéletéről keveset tudni, az ezt firtató és ezáltal számára kényelmetlen kérdésekre szűkszavúan vagy egyáltalán nem szokott válaszolni.[16][18] A magánszféra iránti igényével kapcsolatban azt mondta, fél, hogy elítélnék őt a hibái miatt, valamint így könnyebben el tud játszani többféle szerepet anélkül, hogy beskatulyáznák.[102][161] 2013-ban megismerkedett Alex Greenwald zenész-énekessel, a Phantom Planet együttes frontemberével, aki 2016-ban eljegyezte, de az eljegyzést 2019 elején felbontották.[161][162][163][164] A pár a Los Angeles-i Hollywood Hillsben lakott.[12] A színésznő elmondása szerint Greenwald biztonságot nyújtott számára és támogatta őt abban, hogy merjen kockázatokat vállalni pályafutása során.[165] Larson emellett aktív életet folytat a közösségi médiában, ahol fotókon kívül saját véleményét és bátorító üzeneteit is meg szokta osztani a követőivel.[12][141]

Larson „emberi oldalával” kapcsolatban Holly Millea az Elle magazintól azt nyilatkozta, hogy „szilárd, magabiztos, ám mégis jólelkű, barátságos és magával ragadó”.[23] Anne Helen Petersen a BuzzFeedtől „hihetetlenül melegszívűnek” írja le, valamint „különcnek, akiben megvan az otthon iskolázott gyerekek hatalmas tudása”.[161] Jennifer Dickison, a Porter újságírója szerint Larsonnak „kiforrott személyisége” van, ami miatt nem lehet őt hagyományos értelemben „bekategorizálni”.[166]

Larson úgy nyilatkozott, azok a filmek érdeklik igazán amelyek az „emberi állapotot” ábrázolják, és „amelyek segítenek az embereknek összekapcsolódni önmagukkal és a külvilággal”.[141] Emellett vonzzák az olyan munkák is, amelyekben a személyiségétől eltérő szerepeket alakíthat, valamint amelyeknek van valamilyen társadalmi visszhangja.[102][167] Fan Zhong újságíró a W magazintól Larson karaktereiben „szexuális vonzerő, belső vívódás és szellemesség egyvelegét” vélte felfedezni.[168] A szoba rendezője, Lenny Abrahamson szerint Larson tehetsége másféle, mint a legtöbb híresség esetében, és szerinte az, hogy a színésznő törődik a nehezebb sorsú emberekkel, erőt ad az alakításainak is.[23] Destin Daniel Cretton, akivel több filmen is együtt dolgozott, dicsérte improvizációs képességeit.[23] 2016-ban Larson bekerült a Forbes "30 Under 30" listájába, valamint beválogatták a People magazin 100 legszebb nője közé.[169][170] 2018-ban az IndieWire beválasztotta a legjobb 30 évnél fiatalabb amerikai színészek közé.[171]

A színésznő allergiás a macskákra, ez jelentősen megnehezítette a dolgát a Marvel Kapitány forgatása idején.[172]

Munkásság és elismerések[szerkesztés]

Bővebben: Brie Larson-filmográfia és Brie Larson díjai és jelölései

A Rotten Tomatoes kritikai és Box Office Mojo bevételeket összesítő weblap szerint Brie Larson legsikeresebb filmjei a Scott Pilgrim a világ ellen (2010), a 21 Jump Street – A kopasz osztag (2012), az Átmeneti állomás (2012), a Don Jon (2013), Az élet habzsolva (2013), a Kész katasztrófa (2015), A szoba (2015), a Kong: Koponya-sziget (2017),[74][173] valamint kiemelkedő pénzügyi siker még a Marvel Kapitány (2019), amelynek összbevétele alig egy hónappal a bemutatóját követően meghaladta az egymilliárd amerikai dollárt,[174] illetve a Bosszúállók: Végjáték, amelyben Larson szintén Marvel Kapitány szerepében volt látható, és amely film számos bevételi rekordot megdöntött közel 2,790 milliárd dolláros összbevételével.[130]

A szoba című filmdrámában nyújtott alakításáért többek között Oscar-díjat, Golden Globe-díjat, Screen Actors Guild-díjat, valamint BAFTA-díjat vehetett át.[175][176][177][178]

Diszkográfia[szerkesztés]

  • Finally Out of P.E. (2005)[179]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Brie Larson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ GeneaStar
  5. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ https://www.eonline.com/news/1004420/brie-larson-and-alex-greenwald-split-2-years-after-getting-engaged
  7. ↑ https://www.oscars.org/oscars/ceremonies/2016
  8. ↑ https://www.hollywoodreporter.com/features/captain-marvels-brie-larson-cant-save-womankind-but-shes-doing-her-best-1185915
  9. ↑ „Avengers Endgame: ‘Captain Marvel is beginning of MANY more stories’ CONFIRMS Brie Larson”, express.co.uk, 2019. január 22. (Hozzáférés: 2019. március 3.) (angol nyelvű) 
  10. ↑ List Of Actress In Avengers 4 Endgame (angol nyelven). sfwfun.com, 2018. május 28. (Hozzáférés: 2019. január 7.)
  11. ↑ Brie Larson (angol nyelven). Biography.com. [2018. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
  12. ↑ a b c d e f Smith, Krista. „Cover Story: Brie Larson, Hollywood's Most Independent Young Star”, Vanity Fair, 2017. április 25.. [2017. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 19.) (angol nyelvű) 
  13. ↑ 42 Marvelous Facts About Brie Larson (angol nyelven). factinate.com, 2019. február 26. (Hozzáférés: 2019. március 29.)
  14. ↑ 30 Hot Pictures Of Brie Larson Who Will Be Captain Marvel In Marvel Cinematic Universe (angol nyelven). bestofcomicbooks.com, 2018. május 28. [2019. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 7.)
  15. ↑ a b c d e f g Lewis, Tim. „Brie Larson interview: 'I just wanted to do weird stuff'”, The Guardian, 2013. október 20.. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  16. ↑ a b c d e Sandell, Laurie. „Brie Larson's 20-Year Climb to Overnight Stardom: I'm 'Totally Out of My Comfort Zone'”, The Hollywood Reporter, 2016. január 20.. [2017. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  17. ↑ a b Graham, Bill: Brie Larson Talks 'Short Term 12' in San Francisco, Her First Language and the Only Film of Hers She'll Rewatch (angol nyelven). The Film Stage, 2013. szeptember 5. [2014. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. ↑ a b c d e f Manly, Lorne. „Brie Larson Finds a Hectic Life After 'Room'”, The New York Times, 2015. december 31.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  19. ↑ DeSalvo, Robert: Q & A: Brie Larson continues to 'jump' forward (angol nyelven). MTV, 2012. június 25. [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 23.)
  20. ↑ Wayland, Sara: Brie Larson Interview: United States of Tara and Scott Pligrim vs. the World (angol nyelven). Collider, 2010. március 23. [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 23.)
  21. ↑ Erbland, Kate: Brie Larson Hopes Her Whimsical Directorial Debut 'Unicorn Store' Will Inspire Other Artists, Even If They Hate It (angol nyelven). IndieWire, 2017. szeptember 11. [2018. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
  22. ↑ a b Radloff, Jessica. „Meet Brie Larson, the Rising Star You Need to Know About in 2014”, Glamour, 2014. január 14.. [2018. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  23. ↑ a b c d e f g h Millea, Holly. „Brie Larson's World Is About to Change. Just Don't Tell Her That”, Elle (magazin), 2016. február 26.. [2018. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 22.) (angol nyelvű) 
  24. ↑ a b c d e Riley, Jenelle. „Brie Larson Opens Up on the 'Emotional Marathon' of 'Room'”, [[Variety (magazin)|]], 2015. október 13.. [2017. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  25. ↑ Hines, Ree. „Brie Larson's stage-name inspiration? Her favorite American Girl doll”, Today, 2016. február 25.. [2016. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. február 26.) (angol nyelvű) 
  26. ↑ Palmer, Martyn. „Is Brie Larson the next big thing?”, Radio Times, 2016. január 22.. [2016. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. március 26.) (angol nyelvű) 
  27. ↑ a b c Stern, Marlow. „Brie Larson On 'Short Term 12,' One of the Year's Best Films”, The Daily Beast, 2013. augusztus 25.. [2013. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. december 12.) (angol nyelvű) 
  28. ↑ Aquino, Tara. „Brie Larson – The 25 Best Actresses in Their 20s”, Complex, 2013. július 16.. [2013. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. december 12.) (angol nyelvű) 
  29. ↑ Terrace, Vincent. Encyclopedia of Television Pilots, 1937–2012 (angol nyelven). McFarland, 259. o. (2013). ISBN 978-1-4766-0249-3. Hozzáférés ideje: 2018. július 14. 
  30. ↑ Schneider, Michael. „R.I.P., Robert Schimmel: Remembering his Fox sitcom, interrupted by cancer”, [[Variety (magazin)|]], 2010. szeptember 4.. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  31. ↑ The Complete Directory to Prime Time Network and Cable TV Shows, 1946–Present (angol nyelven). Random House Publishing Group, 1129. o. (2009). ISBN 978-0-307-48320-1 
  32. ↑ Boedeker, Hal. „Wb Introduces 3 Sitcoms But 2 Of Them Are Laughable”, Orlando Sentinel, 2001. október 5.. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  33. ↑ Focus On: 100 Most Popular American Singer-songwriters (angol nyelven), 1977. o. 
  34. ↑ Terrace, Vincent. Encyclopedia of Television Shows, 1925 through 2010 (angol nyelven). McFarland, 475. o. (2012). ISBN 978-0-7864-8641-0 
  35. ↑ Grant, Stacey: Brie Larson Starred In A Disney Channel Original Movie And Now Your Mind Is Blown (angol nyelven). MTV, 2016. január 2. [2018. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 21.)
  36. ↑ Simon, Rachel. „'Short Term 12's Brie Larson Was Secretly In All Of Your Favourite Movies”, Bustle, 2013. október 18.. [2013. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. december 12.) (angol nyelvű) 
  37. ↑ Erbland, Kate. „Brie Larson Is a New Breed of Reluctant Hollywood It Girl”, Film School Rejects, 2013. augusztus 21.. [2013. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. december 12.) (angol nyelvű) 
  38. ↑ a b c d Mulkerrins, Jane. „Oscar nominee Brie Larson: 'Room was exhausting to shoot'”, The Daily Telegraph, 2016. február 23.. [2018. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  39. ↑ a b Moore, David. „Sugar Shock 013: Bunnies, Traps, and Slip 'n' Slides: An Interview with Brie Larson”, Stylus Magazine, 2007. szeptember 19.. [2011. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  40. ↑ a b c Spanos, Brittany. „Flashback: Listen to Oscar Winner Brie Larson's Pop Star Past”, Rolling Stone, 2016. március 4.. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  41. ↑ Friedman, Roger: Mariah's Up, So Where's Tommy (angol nyelven). Fox News, 2006. január 4. [2010. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  42. ↑ a b c Madison III, Ira. „Do People Realize That Brie Larson Was a Pop Star?”, Vulture.com, 2015. november 18.. [2017. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  43. ↑ Tune In: Brie Larson "She Said" Videp Premiere on TRL! (angol nyelven). Republic Records, 2005. április 4. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 21.)
  44. ↑ Video Monitor, Billboard (angol nyelven). Nielsen Business Media, Inc., 60. o. (2005. március 5.) 
    Video Monitor, Billboard (angol nyelven). Nielsen Business Media, Inc., 43. o. (2005. április 23.) 
  45. ↑ Chart Search: She Said (angol nyelven). Billboard. [2018. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
  46. ↑ Kimble, Lindsay. „Brie Larson: Oscar Winner and ... Pop Star? Inside the Actress's Early Career in Music”, People (magazin), 2016. március 1.. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  47. ↑ Lawrence, Vanessa. „On the Verge: Brie Larson”, W, 2012. március 3.. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  48. ↑ Hoot (2006) (angol nyelven). Rotten Tomatoes. [2017. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 21.)
  49. ↑ Stein, Ruthe. „Kids unite to save owls before a pancake house flattens them”, San Francisco Chronicle, 2006. május 5.. [2018. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  50. ↑ Rosewarne, Lauren. American Taboo: The Forbidden Words, Unspoken Rules, and Secret Morality of Popular Culture (angol nyelven). ABC-CLIO, 62. o. (2013). ISBN 978-0-313-39934-3 
  51. ↑ a b Hirschberg, Lynn. „Shailene Woodley and Brie Larson Are Out to Conquer Hollywood—and Fix It”, New York, 2014. június 1.. [2014. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 22.) (angol nyelvű) 
  52. ↑ Lafferty, Kelsey. „Before Becoming Famous, Brie Larson Was a DJ—Who 'Only Played Vinyl'”, Glamour, 2017. április 1.. [2018. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 12.) (angol nyelvű) 
  53. ↑ Ouzounian, Richard. „Portia Doubleday: Michael Cera's transformer”, Toronto Star, 2010. január 5.. [2010. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 7.) (angol nyelvű) 
  54. ↑ Stanley, Alessandra. „Me, Myselves and I: Disparate Housewife”, The New York Times, 2009. január 15.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  55. ↑ Goodman, Tim. „TV review: 'United States of Tara'”, San Francisco Chronicle, 2009. január 16.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  56. ↑ Zakarin, Jordan: Brie Larson Might Be The Geekiest It Girl Ever (angol nyelven). BuzzFeed, 2013. augusztus 5. [2018. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 22.)
  57. ↑ Bacle, Ariana. „I'm Still Not Over... 'United States of Tara' getting canceled”, Entertainment Weekly, 2014. február 10.. [2017. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  58. ↑ Sharkey, Betsy. „Movie review: 'Tanner Hall'”, Los Angeles Times, 2011. szeptember 9.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  59. ↑ McHenry, Jackson. „Why Are Brie Larson's Characters Always So Sad?”, Vulture, 2017. augusztus 14.. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 22.) (angol nyelvű) 
  60. ↑ Sims, Kendra. „A gleeful amateur appears in 'Our Town'”, The Berkshire Eagle, 2010. július 29.. [2018. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) (angol nyelvű) 
  61. ↑ Kennedy, Louise. „The sunny side of 'Our Town'”, The Boston Globe, 2010. augusztus 3.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  62. ↑ Ebert, Roger. „Greenberg”, Chicago Sun-Times, 2010. március 24.. [2017. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  63. ↑ Scott, A.O.. „This Girl Has a Lot of Baggage, and He Must Shoulder the Load”, The New York Times, 2010. augusztus 12.. [2010. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. augusztus 18.) (angol nyelvű) 
  64. ↑ Osenlund, R. Kurt. „On the Rise: Brie Larson”, Slant Magazine, 2013. augusztus 1.. [2018. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 22.) (angol nyelvű) 
  65. ↑ Topel, Fred: Brandon Routh on Scott Pilgrim (angol nyelven). CraveOnline, 2010. augusztus 8. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 11.)
  66. ↑ Mercer, Benjamin. „'Scott Pilgrim vs. the World': From Box Office Flop to Cult Classic?”, The Atlantic, 2010. november 12.. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) (angol nyelvű) 
  67. ↑ Rabin, Nathan: Level Up: Why Scott Pilgrim vs. The World Endures As A Cult Favorite Beyond Its Geek Appeal (angol nyelven). Rotten Tomatoes, 2017. március 22. [2017. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  68. ↑ a b Olsen, Mark. „Brie Larson is everywhere at SXSW”, Los Angeles Times, 2013. március 8.. [2016. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  69. ↑ „Interview: 'Short Term 12' star Brie Larson on the performance many see as award-worthy”, Chicago Tribune, 2013. szeptember 9.. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  70. ↑ Lamble, Ryan: Brie Larson interview: The Gambler, Greek mythology, Rampart (angol nyelven). Den of Geek, 2015. január 22. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 21.)
  71. ↑ The Trouble with Bliss (2012) (angol nyelven). Rotten Tomatoes. [2017. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 22.)
  72. ↑ Bettinger, Brendan: Brie Larson 21 Jump Street Set Visit Interview (angol nyelven). Collider, 2012. február 15. [2018. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  73. ↑ Stevens, Dana. „21 Jump Street”, Slate, 2012. március 15.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  74. ↑ a b c Brie Larson (angol nyelven). Box Office Mojo. [2017. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  75. ↑ 21 Jump Street (2012) (angol nyelven). Box Office Mojo. [2017. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 23.)
  76. ↑ Viruet, Pilot. „Community: 'Herstory Of Dance'”, The A.V. Club, 2013. április 4.. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. december 11.) (angol nyelvű) 
  77. ↑ Nordine, Michael: Brie Larson's 'Weighting': Watch the Oscar Winner's Debut as a Writer and Director (angol nyelven). IndieWire, 2016. szeptember 18. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
  78. ↑ Weisman, Jon. „10 Actors to Watch: Brie Larson Breaks Out With 'Short Term 12'”, [[Variety (magazin)|]], 2013. október 9.. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. december 11.) (angol nyelvű) 
  79. ↑ Williams, Alex. „Brie Larson talks about filming 'Short Term 12'”, The Daily Texan, 2013. szeptember 15.. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. április 22.) (angol nyelvű) 
  80. ↑ a b Neumyer, Scott. „Brie Larson Talks Short Term 12, The Spectacular Now, Working with Edgar Wright & Her Music Career”, Parade, 2014. január 13.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  81. ↑ Hughes, Mark. „2013's Best Film 'Short Term 12' Does Strong Business In Limited Release”, Forbes, 2013. augusztus 27.. [2014. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. április 22.) (angol nyelvű) 
  82. ↑ Zuckerman, Esther. „Brie Larson Gives the Performance to See Right Now in 'Short Term 12'”, The Atlantic, 2013. augusztus 26.. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. május 25.) (angol nyelvű) 
  83. ↑ Playlist Staff, The: The 25 Best Breakthrough Performances Of 2013 (angol nyelven). IndieWire, 2013. december 3. [2017. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 25.)
  84. ↑ Kohn, Eric: Critic's Picks: The Top 10 Best Female Lead Performances of 2013 According to Indiewire's Film Critic (angol nyelven). IndieWire, 2013. december 12. [2017. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 25.)
  85. ↑ Dargis, Manhola. „Caretakers Needing Some Care Themselves”, The New York Times, 2013. augusztus 22. (Hozzáférés: 2014. április 22.) (angol nyelvű) 
  86. ↑ Freer, Ian. „Short Term 12”, Empire (magazin), 2013. október 18.. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. április 25.) (angol nyelvű) 
  87. ↑ McCartney, Jenny. „Short Term 12, review”, The Daily Telegraph, 2013. november 3.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  88. ↑ Atkinson, Katie. „Independent Spirit Awards 2014: The winners list”, Entertainment Weekly, 2014. március 1.. [2015. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. április 24.) (angol nyelvű) 
  89. ↑ Travers, Peter. „Don Jon”, Rolling Stone, 2013. szeptember 26.. [2015. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  90. ↑ Edelstein, David. „Edelstein on The Spectacular Now: Being a Teenager Hurts So Good”, New York, 2013. augusztus 2.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  91. ↑ Klassen, Anna. „'The Gambler' Director Rupert Wyatt on Hollywood's Lack of Strong Female Characters & Brie Larson's Underwritten Role”, Bustle, 2014. november 13.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  92. ↑ Puig, Claudia. „Mark Wahlberg's 'The Gambler' craps out”, USA Today, 2014. december 23.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  93. ↑ Caldwell, Sarah. „What Brie Larson Taught Jake Johnson About Women”, Vulture, 2015. augusztus 20.. [2015. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. április 17.) (angol nyelvű) 
  94. ↑ Nashawaty, Chris. „Trainwreck: EW review”, Entertainment Weekly, 2015. július 14.. [2015. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. július 27.) (angol nyelvű) 
  95. ↑ Riley, Jenelle. „Brie Larson on Playing Amy Schumer's Sister in 'Trainwreck'”, Variety, 2015. július 23.. [2015. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. július 27.) (angol nyelvű) 
  96. ↑ Grierson, Tim. „'Trainwreck': Review”, Screen International, 2015. július 3.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  97. ↑ Trainwreck (2015) (angol nyelven). Box Office Mojo. [2016. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 29.)
  98. ↑ Mottram, James. „Brie Larson interview: Room star in the frame for an Oscar feels like she's 'going to die at any moment'”, The Independent, 2016. január 8.. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 21.) (angol nyelvű) 
  99. ↑ Room (2015) (angol nyelven). Rotten Tomatoes. [2016. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 21.)
  100. ↑ Turan, Kenneth. „'Room' is exhausting, exhilarating and excellent”, Los Angeles Times, 2015. október 15.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  101. ↑ Lee, Benjamin. „Brie Larson wins best actress Oscar for Room”, The Guardian, 2016. február 29.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  102. ↑ a b c Radloff, Jessica. „Brie Larson on Gun Violence, Women in Action Films, and Her Von Dutch–Wearing Years”, Glamour, 2017. április 21.. [2017. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 24.) (angol nyelvű) 
  103. ↑ Kohn, Eric: 'Free Fire' Review: Brie Larson Stars In the Craziest Shootout of All Time (angol nyelven). IndieWire, 2016. szeptember 9. [2017. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
  104. ↑ Thompson, Simon. „'Free Fall' Director Ben Wheatley Talks Making Movies For $7 Million And U.K. Tax Incentives”, Forbes, 2017. április 20.. [2017. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. április 22.) (angol nyelvű) 
  105. ↑ Free Fire (2016) (angol nyelven). The Numbers. [2017. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
  106. ↑ Mottram, James. „Wiener-Dog cast and director: 'Cute pets are often seen as more precious than human lives'”, The Independent, 2016. augusztus 11.. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 22.) (angol nyelvű) 
  107. ↑ Loh, Genevieve Sarah: Why Vietnam was the perfect location for Kong: Skull Island. Channel NewsAsia, 2017. március 7. [2017. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 19.)
  108. ↑ Hornaday, Ann. „'Kong: Skull Island' revives 'King Kong' with 70s-era style and welcome wit”, The Washington Post, 2017. március 9.. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  109. ↑ Kong: Skull Island (2017) (angol nyelven). Box Office Mojo. [2017. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 12.)
  110. ↑ Kit, Borys. „Naomi Watts in Talks to Join Brie Larson in Drama 'Glass Castle' (Exclusive)”, The Hollywood Reporter, 2016. március 29.. [2016. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. március 30.) (angol nyelvű) 
  111. ↑ Coggan, Devan. „How Brie Larson brought Jeannette Walls' The Glass Castle to life”, Entertainment Weekly, 2017. augusztus 11.. [2018. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  112. ↑ Bradshaw, Peter. „The Glass Castle review – treacly, tiresome family-in-peril drama”, The Guardian, 2017. október 6.. [2018. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  113. ↑ Sharf, Zack: Brie Larson Sets Directorial Debut With Indie Comedy 'Unicorn Store' (angol nyelven). IndieWire, 2016. augusztus 8. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  114. ↑ Erbland, Kate: Brie Larson Hopes Her Whimsical Directorial Debut 'Unicorn Store' Will Inspire Other Artists, Even If They Hate It (angol nyelven). IndieWire, 2017. szeptember 11. [2018. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
  115. ↑ Olsen, Mark. „Brie Larson finds strength in lightness and whimsy with 'Unicorn Store'”, Los Angeles Times, 2017. szeptember 10.. [2018. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  116. ↑ Debruge, Peter. „Toronto Film Review: 'Unicorn Store'”, Variety, 2017. szeptember 11.. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  117. ↑ Yam, Kimberly. „Indian Social Media Users Blast Brie Larson's Awkward 'Basmati Blues' Movie”, HuffPost, 2017. november 14.. [2018. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. március 19.) (angol nyelvű) 
  118. ↑ Gleiberman, Owen. „Film Review: 'Basmati Blues'”, Variety, 2018. február 12.. [2018. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. május 17.) (angol nyelvű) 
  119. ↑ Goldfarb, Andrew: Comic-Con 2016: Brie Larson Confirmed as Captain Marvel (angol nyelven). IGN, 2016. július 25. [2016. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
  120. ↑ Paige, Rachel. „'Captain Marvel' Might Be Marvel's First Female-Led Film, But It's So Much More Than Just That”, Forbes, 2019. január 8. (Hozzáférés: 2019. február 28.) (angol nyelvű) 
  121. ↑ a b Amanat, Sana. „Brie Larson Is Ready to Kick Some Ass”, InStyle, 2019. február 5. (Hozzáférés: 2019. február 6.) (angol nyelvű) 
  122. ↑ „Marvel kapitány a való életben is bámulatos - még erre is képes Brie Larson”, hirado.hu, 2019. február 2. (Hozzáférés: 2019. március 7.) 
  123. ↑ Lashay Diaz, Jaleesa. „Brie Larson Says She Learned Her Own Strength Playing 'Captain Marvel' Role”, Variety, 2018. június 14.. [2018. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) (angol nyelvű) 
  124. ↑ Romano, Nick. „Brie Larson researches Captain Marvel role at Air Force base”, Entertainment Weekly, 2018. január 19.. [2018. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) (angol nyelvű) 
  125. ↑ Coggan, Devan. „Brie Larson talks suiting up as the 'flawed' but 'empowering' hero in Captain Marvel”, Entertainment Weekly, 2018. szeptember 5.. [2018. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.) (angol nyelvű) 
  126. ↑ „Ennyit a huhogókról: 455 milliós rekordbevétellel nyitott a Marvel Kapitány!”, Port.hu, 2019. március 11. (Hozzáférés: 2019. március 11.) 
  127. ↑ „Visszacsalogatta az amerikai nézőket a moziba a Marvel Kapitány”, origo.hu, 2019. március 11. (Hozzáférés: 2019. március 11.) 
  128. ↑ Zacharek, Stephanie. „Review: Brie Larson Makes a Fine Captain Marvel – But What Does It Accomplish?”, Time, 2019. március 5.. [2019. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. március 5.) (angol nyelvű) 
  129. ↑ Sims, David. „The Greatest Strength of Captain Marvel Is Also Its Biggest Weakness”, The Atlantic, 2019. március 5.. [2019. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. március 5.) (angol nyelvű) 
  130. ↑ a b „Avengers: Endgame overtakes Avatar as the most successful movie at the global box office”, guinnessworldrecords.com, 2019. július 23. (Hozzáférés: 2019. október 1.) (angol nyelvű) 
  131. ↑ Robinson, Joanna. „What RoboCop Has to Do with the Future of the Marvel Cinematic Universe”, Vanity Fair, 2017. november 28.. [2017. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. november 28.) (angol nyelvű) 
  132. ↑ Krift, Bro. „Movie crews begin filming 'Just Mercy' in downtown Montgomery”, Montgomery Advertiser, 2018. augusztus 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.) (angol nyelvű) 
  133. ↑ Fleming Jr, Mike. „Brie Larson To Play First Female White House Candidate Victoria Woodhull In Amazon Film”, Deadline Hollywood, 2017. március 22.. [2017. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 22.) (angol nyelvű) 
  134. ↑ Fleming Jr, Mike. „Brie Larson & Lynette Howell Taylor Set Two Films At Netflix; Larson To Next Star In ‘Lady Business’”, Deadline Hollywood, 2019. január 31. (Hozzáférés: 2019. március 7.) (angol nyelvű) 
  135. ↑ Otterson, Joe. „Brie Larson to Star in, Produce Straight-to-Series Drama at Apple”, [[Variety (magazin)|]], 2019. március 7. (Hozzáférés: 2019. március 7.) (angol nyelvű) 
  136. ↑ AJ, Caulfield. „Marvel confirms Black Panther 2, Captain Marvel 2, Fantastic Four, Guardians Vol. 3”, looper.com, 2019. július 21. (Hozzáférés: 2019. október 1.) (angol nyelvű) 
  137. ↑ George, Marston. „CHRIS EVANS & BRIE LARSON Want Roles in KEVIN FEIGE's STAR WARS”, newsarama.com, 2019. szeptember 27. (Hozzáférés: 2019. október 1.) (angol nyelvű) 
  138. ↑ „'The three of us make a powerful combination!' Gal Gadot, Sigourney Weaver and Brie Larson celebrate women as they unite to present Oscar”, dailymail.co.uk, 2020. február 10. (Hozzáférés: 2020. október 1.) (angol nyelvű) 
  139. ↑ „‘All women are superheroes’: Sigourney Weaver, Brie Lason and Gal Gadot give empowering Oscars speech”, independent.co.uk, 2020. február 10. (Hozzáférés: 2020. október 1.) (angol nyelvű) 
  140. ↑ Keegan, Rebecca. „'Captain Marvel's' Brie Larson Can't Save Womankind — But She's Doing Her Best”, The Hollywood Reporter, 2019. február 13. (Hozzáférés: 2019. március 1.) (angol nyelvű) 
  141. ↑ a b c Graham, Jamie. „Brie Larson: Grit and grace”, The Times, 2017. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) (angol nyelvű) 
  142. ↑ a b Chi, Paul. „Brie Larson Says Not Clapping for Casey Affleck at the Oscars 'Speaks for Itself'”, Vanity Fair, 2017. március 9.. [2017. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 12.) (angol nyelvű) 
  143. ↑ Larson, Brie. „Me, Jane”, YOOX Net-a-Porter Group, 2017. március 2. (Hozzáférés: 2018. július 24.) (angol nyelvű) 
  144. ↑ Stone, Natalie. „Oscars: Watch Brie Larson Hug the Survivors Featured in Lady Gaga's Performance”, The Hollywood Reporter, 2016. február 28.. [2018. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 24.) (angol nyelvű) 
  145. ↑ Nordine, Michael: Time's Up: 300 Women in the Film Industry Launch Initiative to Fight Sexual Harassment (angol nyelven). IndieWire, 2018. január 1. [2018. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  146. ↑ Stolworthy, Jacob. „Captain Marvel’s Rotten Tomatoes score plummets amid ‘sexist troll’ smear campaign”, The Independent, 2019. február 23. (Hozzáférés: 2019. február 26.) (angol nyelvű) 
  147. ↑ „Trolls target female-led blockbusters. Ahead of ‘Captain Marvel,’ Rotten Tomatoes shut them down.”, 2019. február 28. (Hozzáférés: 2019. március 1.) (angol nyelvű) 
  148. ↑ „Brie Larson tisztázta azt a kijelentését, ami miatt sokan már előre szidják a Marvel Kapitányt”, hu.ign.com, 2019. február 23. (Hozzáférés: 2019. március 7.) 
  149. ↑ Chikhoune, Ryma. „Brie Larson, Chloe Sevigny at Closing Night of the Women of Cinefamily Film Festival”, W, 2016. augusztus 22.. [2018. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 24.) (angol nyelvű) 
  150. ↑ Yamato, Jen. „Two top Cinefamily leaders resign over anonymous allegations of sexual misconduct”, Los Angeles Times, 2017. augusztus 23.. [2018. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (angol nyelvű) 
  151. ↑ Saperstein, Pat. „Brie Larson Speaks Out on 'Upsetting' Cinefamily Sexual Harassment Allegations”, [[Variety (magazin)|]], 2017. augusztus 24.. [2018. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 24.) (angol nyelvű) 
  152. ↑ Galuppo, Mia. „Oscars: New Members Applaud Academy's Commitment to Diversity”, The Hollywood Reporter, 2016. június 30.. [2016. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. július 6.) (angol nyelvű) 
  153. ↑ Feinberg, Scott: Jason Blum, Brie Larson and John Ridley Among Academy Board Finalists (Exclusive) (angol nyelven). The Hollywood Reporter, 2018. május 31. (Hozzáférés: 2018. július 6.)
  154. ↑ „Oscars: 'Night Before' Party Raises $5 Million to Benefit MPTF”, The Hollywood Reporter, 2017. február 26.. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 24.) (angol nyelvű) 
  155. ↑ Chi, Paul. „Brie Larson Joins Meryl Streep in the Fight Against Trump: 'Artists are the Ones that the Politicians Fear'”, Vanity Fair, 2017. február 25.. [2017. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 24.) (angol nyelvű) 
  156. ↑ Romano, Nick. „Watch celebrities attend Women's Marches around the world”, Entertainment Weekly, 2017. január 22.. [2018. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) (angol nyelvű) 
  157. ↑ Loughrey, Clarisse. „Ellen DeGeneres, Brie Larson and more react to Trump transgender bathroom rights rollback”, The Independent, 2017. február 23.. [2017. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 12.) (angol nyelvű) 
  158. ↑ Lashay Diaz, Jaleesa. „Watch Brie Larson's Speech Calling for More Critics of Color”, Variety, 2018. június 14.. [2018. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 24.) (angol nyelvű) 
  159. ↑ Blyth, Antonia. „Brie Larson Says Sundance And Toronto Festivals To Allocate 20% Of Press Credentials To Underrepresented Journalists”, Deadline Hollywood, 2018. június 13.. [2018. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.) (angol nyelvű) 
  160. ↑ „How Brie Larson is using her Stylist guest edit to fight for representation”, Stylist (Hozzáférés: 2019. február 28.) (angol nyelvű) 
  161. ↑ a b c Petersen, Anne Helen: Brie Larson is Ready (angol nyelven). BuzzFeed, 2015. október 15. [2017. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 19.)
  162. ↑ Vineyard, Jennifer. „Jared Leto Accepts Matthew McConaughey's Gotham Award, and Other Highlights From the Show”, Vulture, 2013. december 3.. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. október 19.) (angol nyelvű) 
  163. ↑ Lindsay, Kimble. „Brie Larson Engaged to Alex Greenwald”, People, 2016. május 9.. [2016. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. május 9.) (angol nyelvű) 
  164. ↑ Munzenrieder, Kyle. „Brie Larson is No Longer Engaged to Phantom Planet Lead Singer”, W, 2019. január 11. (Hozzáférés: 2019. január 12.) (angol nyelvű) 
  165. ↑ Mandell, Andrea. „Brie Larson, aka Captain Marvel, has an adorable secret”, USA Today, 2017. augusztus 8.. [2018. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) (angol nyelvű) 
  166. ↑ Dickison, Jennifer (2017). „Brie Encounter” (angol nyelven). Porter (23), 32. o.  
  167. ↑ Lawrence, Derek. „Brie Larson says her Kong: Skull Island character is a tribute to journalists”, Entertainment Weekly, 2017. január 31.. [2018. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) (angol nyelvű) 
  168. ↑ Zhong, Fan. „Brie Larson: Scene Stealer”, W, 2013. augusztus 9. (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.) (angol nyelvű) 
  169. ↑ „30 Under 30 2016: Brie Larson”, Forbes. [2017. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 11.) (angol nyelvű) 
  170. ↑ Willis, Jackie. „Jennifer Aniston Is People's 'World's Most Beautiful Woman 2016'”, Entertainment Tonight, 2016. április 20.. [2018. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.) (angol nyelvű) 
  171. ↑ Ehrlich, David: The Best American Actors Under 30 — IndieWire Critics Survey (angol nyelven). IndieWire, 2018. július 2. [2018. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 8.)
  172. ↑ Samuel L. Jackson jól megvolt a cicával a forgatáson. Port.hu, 2019. március 7. (Hozzáférés: 2019. március 8.)
  173. ↑ Brie Larson (angol nyelven). Rotten Tomatoes. [2018. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 14.)
  174. ↑ „Marvel kapitány: megvan az egymilliárdos álomhatár”, sg.hu, 2019. április 3. (Hozzáférés: 2019. április 5.) 
  175. ↑ „'Spotlight' wins best picture”, The Denver Post, The Associated Press, 2016. február 28.. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. július 18.) (angol nyelvű) 
  176. ↑ The Golden Globes: Full List of Winners and Nominees (angol nyelven). NBC News, 2016. január 10. [2016. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  177. ↑ Lodderhose, Diana. „'The Revenant,' Leonardo DiCaprio Dominate BAFTA Awards”, [[Variety (magazin)|]], 2016. február 14.. [2016. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. február 15.) (angol nyelvű) 
  178. ↑ Harrison, Lily: SAG Awards 2016 Winners: The Complete List (angol nyelven). E! News, 2016. január 30. [2017. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
  179. ↑ Brie Larson Discography (angol nyelven). AllMusic. (Hozzáférés: 2016. augusztus 21.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Brie Larson
A Wikimédia Commons tartalmaz Brie Larson témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brie_Larson&oldid=26773359”