Csontkovácsolás
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
![]() |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint reklámízű megfogalmazások találhatók (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A csontkovácsolás a test szimmetriájának a helyreállítására való törekvés. A hagyományos csontkovácsolásban a csontokra és ízületekre történő közvetlen mozdulatok segítségével (gyakran erős fájdalom árán) a csontkovácsok elérik, hogy egy-egy csont a helyére kerüljön, ami egy rossz mozdulat következtében fájdalmat okozva elkerült a helyéről.
A kezelés folyamata[szerkesztés]
Első lépés egy teljes holisztikus állapotfelmérés a manuálterápiás kezeléshez. Második lépés manuálterápiás felmérés egy masszázs és energetikai kezelés keretében, mely a diagnózis pontosítására, megerősítésére, egyben az izmok kilazítására szolgál, elő - és felkészíti a testet a csontrakásra. Az oldó pontok kezelése történik, ami fájdalmas is lehet, de ez egy jól eső fájdalom, mert érzi, hogy valami régi feszültség kioldódik, ami után megkönnyebbül az ember. Ilyenkor a miofaszciális lerakódások (A miofaszciális trigger pont egy kisebb izomrost szakaszra izolálódó merevség, amely csomóként érzékelhető, elsősorban az izomhas középpontja táján (centrális trigger pont). A pontokat érezhetjük kis dudoroknak, merev "spagetti" darabnak, vagy kis, szilvamag alakú és méretű púpoknak. A trigger pont nyomásra mindig fáj.) kerülnek a nyirok keringésbe. Ezektől a fájdalmas csomóktól, nem lehet pozitív gondolkodással, vagy ellazulással megszabadulni. Sok-sok év alatt rakódnak le. Harmadik lépés a csontrakás, nyújtásokkal és lazításokkal kombinálva, melynek hatására az elmozdult csontok (sokszor maguktól, hanghatás kíséretével vagy anélkül) helyükre kerülnek